Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-15 / 218. szám

1956 SZEPTEMBER IS nap r;« 8 PÁRT ÉS PÁRTÉP1TÉS „Teljesíteni fogjuk ígéretünket...“ A Béke-aknai pártszervezet munkájából Amikor a Béke-aknai bá­nyászok meghallották, hogy néhány nagyteljesítményű ólajkútunk elvlzesedett s a ki­esést egyelőre szénnel kell pótolnunk, vállalták, hogy 1 900 tonna szenet adnak ter­ven felül az év végéig. Ebből az 1 900 tonnából augusztus­ban már 300 a napszintre ke­rült. Szeptember első dekádjá- ban azonban még a tervüket sem teljesítették, s most 94,6 százaléknál tartanak. Mi le­het a hirtelen visszaesés oka? Talán a Kerényl és Kardos csapat teljesített legkeveseb­bet. pedig ezt a csapatot gé­pesítették a legjobban. Két kanarószalagot, egy rázócsúsz­dát, egy Csőti -Sol ym ár-féle készlettolót és tíz fejtőkalapá- esot adtak a fejtésbe. Az em­berek szidták a gépeket, — „ ... amíg azok nem voltak. 120—130 csillét küldött a csa­pat, most meg jó, ha negyve­net kiadunk. Se százalék, se kereset, hát kellettek nekünk a gépek? .; Győző Jenő párttitkár en­nél a csapatnál kezdte fel­göngyölíteni a hibákat. Lám­pát kerített, gumicsizmát hú­zott és a csapathoz sietett. Régebben lakatos volt a szak­mája és most újra kezébe vet­te a kulcsokat, mert be akar­ta bizonyítani, hogy nem rosz- szak a gépek, csak meg kell tanulni a kezelésüket. Többnapos javítgatás után. amikor már minden jónak ígérkezett, kiderült, hogy ki­csi a légkömyomás. A 2,8 vagy 2,0 kevésnek bizonyult a temérdek gépnek, ezért új kompresszort kellett munká­ba állítani. Ekkor már 3,1— 3,2 lett a légkörnyomás, de még ez se elegendő, ezért el­utározták, hogy még eg> kompresszort adnak a csapat­nak. Amikor ott jártunk, még nem állították be a komp­resszort, de a fejtés már 100 —110 csille szenet küldött ' «Világra és Börzsei György üzemvezető elvtárs szerint ha­marosan elérik a 150—160 csillét. Mint bebizonyosodott, a 16 gépek mitsem érnek jó keze­lők nélkül. Ezért velük kell a legtöbbet törődni s erről sem feledkeztek meg a Béke-aknai kommunisták. Szeptember 6- án pártvezstőségi ülést tartot­tak s annak egyik központi témája éppen ez volt. Ez az ülés talán Börzsei György üzemvezető elvtárs- nak lesz a legemlékezetesebb. A kezdetben ugyan — mint már annyiszor — megdicsér­ték: jól tette, amikor elbo­csátotta Vörös Györgyöt, mert cigarettázott a bányában. Am a dicséret után kemény és hcsszas bírálat következett. Először Ferencz Antalról volt szó. Sose volt vele baj, ezért nem lett volna szabad arra kötelezni, hogy reggel hattól este hatig dolgozzék a bá­nyásznap előtt, amikor nem akart ottmaradnd s amikor már vagy három pótműszakja volt abban a hónapban. Be se fejeződtek a törvé­nyesség megtartásáról szóló intelmek, már újabbakat so­rolt a pártvezetőség. A kö­ves munkahelyeken dolgozó bányászoknak naponta fél li­ter tej jár. A fürdőrácsok és zuhanyok rosszak és bosszant­ják az embereket. Ezek csak apró bosszúságok ugyan, de elvehetik a munkások ked­vét. Börzsei György elfogadta a bírálatot s ezt tettek bizonyít­ják. Beszélt a hépboltossal, hogy rendeljék meg a tejet és •‘ézkedett. hogy a fürdőrá­csokat és zuhanyokat megja­vítsák. Amint említettük, Béke-ak­na csak 94,6 százalékra telje­sítette dekádtervét. Mégis azt kell mondanunk: a Béke-ak­nai bányászok zöme dereka­san dolgozik. Hogy nem telje­sítették tervüket, annak ob­jektív okai vannak. Béke-ak­na erősen kiművelt öreg bá­nya és gyakran elmeddüinek a fejtések, mint ahogy most is történt a 12-es telepen és még több helyen. Ezek azel- meddülések mintegy tíz szá­zalékos napi veszteséget okoz­nak az aknának. A bányászok azonban — híven régi ígéretükhöz, hogy 1 900 tonna szenet adnak ter­ven felül az év végéig, — új megoldásokat keresnek. Csak két példát: Lakatos István előváj ási csapata, hogy mi­nél előbb szenelő munkahely legyen, 105 százalékra telje­síti tervét. Michelutti Emil csapata az aknán ritkaság­számba menő vizes munkahe­lyen dolgozik, mégis túltelje­síti tervét. 10-én például 32 csillét kellett volna adniok és 57-et adtak, 11-én 35-öt és 40 csillét küldtek napszintre. így dolgozik a Béke-aknai bányá­szok többsége és Jogosan mondja róluk Börzsei György üzemvezető elvtárs: „Nem az emberekben van a hiba ná­lunk, hanem a szenelő mun­kahelyek hiányában.;. De ez se tart sokáig, mert új szene­lő munkahelyeket létesítünKs ilyen emberekkel teljesíteni fogjuk ígéretünket...’* Miről hallhatunk " a Szabadegyetem előadásain? Miután az elmúlt héten is­mertettem Szabadegyetemünk társadalomtudományi tagoza­tának kollégiumait, ezúttal rö­viden beszámol ,k a természet- tudományi tagozat előadásai­nak tartalmáról. A földrajzi kollégium a fel­fedezések izgalmas történetét nyújtja hallgatóinak. Végigkí séri útjukon a felvirradó új­kor első világjáróinak vitorlá­sait, éppúgy, mint a legújabb expedíciók ö 'eláldozó tudós hőseit. Négy előadás a magya - világjárók viszontagságait és eredményeit ismerteti. Az egészségügyi előadás- sorozat az élelmezés, lakás, fűtés, világítás, ruházkodás helyes módjaiban igazít el. Se­gítséget nyújt a dolgozóknak a különböző foglalkozásokká’ együttjáró ártalmak elleni vé­dekezésben, ismerteti a moz­gásszervek, szív és az ideg- rendszer ártalmait, Nagy ér­deklődésre tarthatnak szamot az alkoholizmus leküzdéséről és az öregedés problémáiról szóló előadások. A biológiai kollégium fel­tárja az emberi szervezet fel­építését és működését. Miköz. ben a hallgatóság megismerke­dik a szív. a vér, a táplálék­felvétel, a kiválasztás, a sza­porodás, az ldeerendszer és az érzékszervek élettanával, egy­ben képessé válik egészsége tudatosabb megőrzésére is. A fizika-kémiai kollégium korunk legizgalmasabb kérdé­sével, az atom kérdésével fog­lalkozik kilenc előadásban. Az előadások során megismerked­nek hallgatóink az atom elem: részeivel, az atommag szerke­zetével. Sorra kerül az atom: sugárzások és az atommag át­alakításának kérdése s ezek után ismerkednek meg hall­gatóink az atomenergia hábo­rús és békés felhasználásánál- fizikai lehetőségeivel, és a mesterségesen előállított ele­mek jelentőségével. A kémiai előadások a kémia alapfogal­maival ismertetik meg hallga­tóinkat s elvezetik őket a ve- gyülések különböző formáinak feltárása után az elemek pe­riódust» rendszerének kiépítő séig. Az építészeti kollégium is a most kezdődő tanév újdonsá­ga. Indokolttá teszi az a nagy érdeklődés, amit az utóbbi idő­ben a közönség részéről ta­pasztaltunk városunk fejlődé­sével kapcsolatban. Az előadás sorozat bemutatja a városfej­lesztés távlatait, városunk és megyénk műemlékeit. A kertészeti kollégium te­matikája idén is főként a Pé­csett legjelentősebb szőlő- és barackműveléssel foglalkozik, de hallgatóink kérésének ele­get téve, beiktattuk a tema­tikába a házikert művelésével kapcsolatos tudnivalókat is, mint a bogyósgyümölcsök és korai zöldségfélék termelése. A méhészeti kollégium bete­tőzi tavaly kezdődött nagysi­kerű előadássorozatunkat és a gyorsszaporítással, fiasítás- gondozással, a pempő- és viasz ’ermelés legújabb módszerei­vel foglalkozik. A magyar mé­hészet és a környező államok közötti kapcsolatok ismerteté­se fontos különösen a több okáéra vándorlás szempont­jából. Péterfia Zoltán szabadegyetemi titkár Rubrikák nyomában... — Normák, utalványok, listák és egyebek — A napokban említette egy mérnök ismerősöm: baj van a gépkocsikkal. Nagyon igénybevesszük gépkocsipar­kunkat, a javítás meg felü­letes ... Nem vezet ez jóra. Elhatároztam: jobban utána­nézek a dolognak. Másnap fel­kerestem Kovács Lászlót, a XIV-es Autójavító Vállalat művezetőjét és egyenesen neki szegeztem a kényesnek vélt kérdést. — Lebet-e önöknél jól s mégis sokat dolgozni? — Nem! — válaszolja szinte latolgatás nélkül. Látszott, nem először foglalkozott a problémával. — Kétféle normánk van — folytatta — műszaki és be­csült. A munkás oda igyek­szik, ahol lazább a becsült norma és többet kereshet. Ez­ért nagy nálunk a vándorlás- Mások meg azért mennek el, mert olyan munkakört is kap­hatnak, ahol időbérben fizet­nek ... — Mennyi az átlagkereset a vállalatnál? — Ezt kétféleképpen szá­molhatjuk: ha a normákat vesszük figyelembe. 100 száza­lék után 750—850 forint a ke­reset .;. De ettől függetlenül 1 300—1 400 forintot vehetünk ( tényleges átlagnak ... A vállalatnak teljesítenie kell tervét, szüksége van a szakmunkásokra. Szakmunkás pedig ott van, ahol sok a pénz. Az autójavító vállalatnál vi­sz mt úgy lehet sok pénzt ke­resni, hogy — mivel a norma mögött kevés a forint — vagy silány munkával magasabb százaléköt igyekeznek teljesí­teni, vagy olyan munkákat is számláznak a megrendelőnek, amit nem végeztek el. Ezért van baj a gépkocsikkal, ezért felületes a javítás. A műszaki norma általában elég feszes szokott lenni, meg kell fogni a munka végét, ha valaki becsületesen akarja tel­jesíteni- A vállalat dolgozói együttesen mégis 150 százalék fölötti átlageredménnyel szok­tak hónapot zárni. Ha nem így lenne, tervét sem teljesít­hetné a vállalat, mert ahhoz is több, mint százötven száza­lékos átlageredmény kell! A minőség? Persze, hogy háttér­be szorul ilyenformán. Golbach József üzemvezetőt is a normák felől kérdezge­tem. — Nálunk a norma minden körülmények között a minő­ség rom’ására vezet. Anyag is több kell. s drágább a munka. Rossz alkatrészt nem javít a mert nem fizetődik s hoz a re Itt van például a kardán-tengely esete: ha meg­javítjuk, másfélezerbe sem ke­Az eladható házingatlanok Barangolás az ismeretlen Baranyában jj MARÉ VAR A 4/1954. VKGM sz. ren­delet értelmében az állami tulajdonban, illetve kezelés­ben lévő házingatlanokat magánszemélyek is megvá­sárolhatják. 217 vételi ajánlat érkezett be ezideig a sásdi járási ta­nács VKG csoportjához, ami azt bizonyítja, hogy sokan szeretnének élni a rendelet által biztosított lehetőség­gel. A 217 vételt ajánlat kö­zül azonban a mai napig csak 54-et tudtunk elintézni. A gyorsabb ügyintézés ér­dekében szeretném szóvá- tenni, hogy ml akadályozza munkánkat. Az még nem lenne hiba. hogy — a rendelet szerint — a házingatlan helyszíni felbecsülésére alakított bi­zottságban a Pécs! Ingatlan­kezelő Vállalat becsüsének is részt kell vennie. A baj ott kezdődik, hogy az IKV — mivel csak két becsüse van — ezen kötelezettségé­nek csak Igen vontatottan tud eleget tenni. Ezt tükrö­zik a fenti adatok is. A megoldás kézenfekvő: vagy több becsüs kellene, mert nem olyan kicsi a me­gye, vagy pedig a rendelet­nek erre vonatkozó pontját kellene megváltoztatni. Mert ha ilyen lassan megy to­vábbra Is, az eladásra kerü­lő házak —- mert nagyré­szük Igen elhanyagolt álla­potban van, — tovább pusz­tulnak. A beérkezett vételi ajánlatok lehető legsürgő­sebb elintézésével viszont a legfontosabb javítások elin­téződnének az épületeken még a tél beállta előtt. FARKAS ZOLTÁN VKG gazdálkodási előadó Régi munkásmozgalmi harcosok találkozója A régmúlt időkben Egregy alatt Alit Máré vitéz vára, tő­le nem messze a régi Szent- lászlón innen Miklós vitézé. Falaik büszkén emelkedtek a magasba, de a pompás sas­fészkek nem voltak mindig a boldogság tanyái. Máré vitéz szép ifjú hitvest hagyott vá­rában. amikor katonái élén a király hívására háborúba Kment. A szomszéd erősség ura viszont késlekedett a kirá'v , hívásának eleget tenni Előbb i várát akarta megerősíteni I Munkába fogta hát jobbágyait ' (és újjáépítette a várát. 5 Ez azonban nem akadályoz- ita meg abban, hogy közben a 4 szomszéd vár úrnőjét igen f gyakran meg ne látogassa. S fegy borongás napon Máré vár I úrnőjéhez — férje három év* távolléte után — bekopogta­tott a gólya. Miklós vitéz a gólyahirre rémületében nyer- geltetett és három év múltán eleget tett a király hívásá­nak: hadbavonult, sőt pótolni igyekezett, amit elmulasztott. A harcok hevében hőssé 'vált. de őt nem fogta a fegyver. Amikor 17 évi háborúskodó• után elült a csatazaj, Máié is. Miklós is külön-külön háza­sfélé indult. Z Máré vitéz alig várta, hogy a keblére ölelje rég nem látott 4 feleségét, futárt küldött, hogy 4 érkezését előre jelezze. Máré 4 wir alá érve azonban nem fo- 4 gadta üdvözlő lövés, nem von- iták fel a zászlót a vár tomyi- i ra. Csendes, kihalt volt a táj. 4 A szokatlan fogadtatást nem f tudta mire vélni mindaddig, iámig a völgy alján elébe nem itünt régi szolgája, aki elme- 4 sélt neki mindent. Máré vár fura féktelen haragra gerjedt, isaját katonaival támadt a be- f zárt várra, azt tövig lerom­bolta, majd ugyanezt tette a f barátságot megszegő Miklós f vitézével is. f Míg Máré vitéz saját várát r ostromolta, a bűnbe tévedt f asszony a vár pincéjében bújt ‘meg. A hosszú ostrom alatt fázott, éhezett és végül a rom* várban lelte sírját. De halála előtt elátkozta önmagét. sőt saját vérét, ártatlan leányát is. És a szépséges leányon fo­gott az átok: különféle szörny- alakban kell a vár kincseit őriznie mindaddig, amíg őt egy bátor férfi meg nem sza­badítja. A leány évenként egyszer — pünkösd hajnalán — jöhet csak ki a napfényre. Ezért '.Attak — a rege szerint — minden pünkösd hajnalán az eqregyiek egy szépséges leányt. Holló haja n sarkáig ért. tündöklő két szeme ké­kebb a tiszta nyári égboltnál, fölséges termete előtt hódoici- tal hajolt volna meg a fci- rályné is. De hiába szóltak hozzá, nem felelt senkinek. Az idők ideje után új va­dász került az egregyl erdő­be. És pünkösd hajnalán meglátta a csodaszép leányt, aki messziről megmutatta né­ki Máré vár pincéjének kin­cseit, sőt mindent; a kincse­ket, önmagát a vadászunk ajándékozta arra az esetre, ha megszabadítja őt. A vadász hajlandó volt az alkura. Meg­ígérte a szépséges leánynak, hogy bármilyen alakban is kerül eléje, háromszor meg fogja csókolni. Alig tette meg az ígéretet a vadász, a leány eltűnt, de helyette előrohant az erdőből egy vad bika. A vadász nem tétovázott, meg- csókfflta a bikát, sőt nem té­továzott akkor sem, amikor hatalma.« mérgeskígyó bújt elő a sziklák közül: azt is meg­csókolta, de amikor harmad­szorra egy utálatos varangyos- béka képében jött elő a szép­séges leány, a vadászon erőt vett az undor. S amikor ma­gához tért, nem látott semmi­féle szörnyet, csak síró zoko­gást hallott a hegy belsejé­ből. De elhalt a jajszó is... A kincsözön vedig ott he­ver a hegy mélyén, várja a szépséges leány meg szabadi­tóját. Dr. Hajdú Gyula elvtárs munkásmozgalmi tevékenysé­gének 50 éves jubileuma al­kalmából a pécsi és baranyai munkásmozgalom régi harco­sai szeptember 15-én, szomba­ton este 8 árakor találkozóra Jönnek össze és családi es et rendeznek a Doktor Sándor Kultúrházban. Ez alkalom­mal Lakatos György elv társ. az MDP belvárosi alapszerve­zetének titkára mond meg­nyitóbeszédet, Hajdú Gyma elvtársat háromtagú M TH tanuló-küldöttség üdvözli, majd kultúrműsor következik. Utána megemlékeznek Hajdú Gyula elvtárs 50 éves mun­kásmozgalmi múltjáról és át­adják az ajándékokat. A ta­lálkozó táncra! ér véget. Pécs város tanácsa elhatá­rozta, hogy szeptember máso­dik felében kétnapos tanács­ülést tart. Szeptember 28-án, az első napon, Györkő Antal elvtárs, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke beszá­mol a végrehajtó bizottság munkájáról, majd dr. Hídvé­gi Tivadar, a városi bíróság elnöke ismerteti a városi bí­róság eddigi működését. A tanácsülés első napján kerül sor a tanácstagok interpellá­cióira. A tanácsnál csütörtökön megtörtént az első interpellá­ciós bejegyzés. Stadlinger Jó­zsef tanácstag több utca út­építésével kapcsolatban jegy­zett be interpellációt. A be­jegyzett interpellációt a ta­nács végrehajtó bizottságának titkára azonnal eljuttatta a város- és községgazdálkodási osztályhoz, hogy annak Ide­je legyen felkészülni a válasz­adásra. A tanácsülés második napján, szeptember 29-én a tanácstagok választ kapnak interpellációjukra; rül. Újonnan meg kétszerese, dehát mit csináljunk? A mun­kás keresni akar, az ellenőr­zéshez meg sok ember kelle­ne ..; A fiatalokat is jobban lehetne tanítani, ha idejük lenne rá az öregeknek. Dehát ők is normában dolgoznak, s zsebre megy a segítés­— S a művezetők?;;; — örülnek, ha az adminiszt­rációt elintézik; Nagyjából összeírtam, hogy a művezetőnek az autójavító­nál hányféle feladata lenne, ha elvégzése kitelne a' nap 24(1) órájából: ellenőrzi a munkautalványokat, s igazolja az elvégzett munkát. Kiadja a normairodétól kapott munka­lapokat. Utalványozza a rezsi anyagokat. Pótidőt utalványoz; Napijelentést ad a munkák ál­lásáról. Munkaügyi osztálynak létszámjelentést ad. Az elké­szült munkákat jelenti. A rak­tárnak leadja az igénylést. Munkaversenyt szervez- Mű­szaki segítséget ad a dolgo­zóknak, s foglalkozik a gyen- gébekkel. Ellenőrzi a gépko­csik javítását. Hiányanyagok után járkál, telefonál. Kísér­letezik, mit lehetne olcsóbban és jobbstfi elvégezni. Ha baj van a tervekkel, 6 is a kocsi alá fekszik és szerel, mint a munkásai. S végül, tovább- képzi magát, mert a nagy tech­nikai átalakulások idejét él­jük, versenyképeseknek kell lennünk... Mennyivel egyszerűbb lenne minden, ha a munkásokban jobban megbíznának! Nem kellene állandóan mögöttük állni, s normatétellel szabá­lyozni minden másodpercüket, hiszen így drágább a leves, mint a hús. A normákból fakadó túl­zott ellenőrzés és az ellenőr­zéshez szükséges nyilvántartás érdekes, sőt komikus ered­ményt produkál. Golbach Jó­zsef egy jókora paksamétát húz elő valahonnan: — Ennyi papír kell egy gép­kocsi felújításához. A szekszárdi 25-ös AKÖV G. M. 966-os teherautójának iratai, utalványai kerülnek elő a csomagból- Számolni kezd­jük, hány tétel szükséges csu­pán a motor felújításához? Hárman számoltunk hat perc­ig. Eredmény: 158 normatétel és 112 anyagtétel;; s Ehhez még hozzátesszük a kocsi többi részének javításához szükséges papírokat, s a mérlegre került a csomag. Vajon hány kiló utalvány, lista, kimutatás kell egy gépkocsi javításához? Bil­len a mérleg, ■ mutatja az eredményt: két kiló, harmincöt deka!; a s Az egyik nyilván­tartási lapon megpróbáltuk ki- silabizálni, hány kézen ment keresztül? Tizennégynél meg­untuk a számolásta. > Világos, hogy a gépkocsija­vítást normára végezni nem lehet. Kajdi Endre villanysze­relő még a multkorában java­solta egy értekezleten, hogy vezessék be az időbéres-pré- miumos rendszert, míg nem késő. Ezt közölték is a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszte­riummals Feledy aláírással ilyen válasz érkezett az Autó- közlekedési Főigazgatóságtól: „ ; i : A szocialista gazdaságban no-mákra feltétlen szükség van. így a norma eltörlésére vonatkozó javaslatával nem értek egyet.; .*’ Hogy normára szükség van? — Ez nem vitás. De nem a javítóiparban, hanem a gyár­iparban a szériagyártásnál, ahol a szükséges feltételek is megvannak, s nem kell javít­gatni használt, s tönkrement alkatrészeket. Kajdi Endre kézbevesz egy törzstekercset, azon bizonyít­ja igazát: — Az újraszigetelésnél ré­gen szigeteld lakkban kifőztük a tekercset. Ezzel védtük az olajtól és víztől. Most meg? Betekerjük nyersen köpper- szalaggal és mehet! Kilenc perc alatt hatvankét fillérért így is jó, meg aztán a norma sem írja elő a kifőzést. Hogy hamar tönkremegy? Majd újra megcsinálják. Gépkocsiparkunkat egyetlen módon lehet meg­menteni a fenyegető leromlás­tól: úgy, ha nem a mennyisé­get, hanem a minőséget helye­zik előtérbe, s ezt jutalmaz­zák! Akkor tovább tart ^gy gépkocsi, s a fiatal munkások is megtanulják a szakma minden csinját-blnját- S vég­sősoron: ha a munkás alapos munkát akar végezni, nem kell vékonyabb borítékot ha-< zavinnie a a a Tenkety Miklós Kétnapos less a szeptemberi városi tanácsülés

Next

/
Thumbnails
Contents