Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-15 / 218. szám
N Á P r rt 1956 SZEPTEMBER IS Milyen lesz az algériai siaintum? Párizs (MTI): A francia kormányhoz közelálló Fran- ce-Soir jelenti, hogy elkészült az algériai statútum tervezete, bár hangsúlyozza, hogy annak végleges megszövegezése még ezután történik meg. A lap részletesen ismerteti a statútum tervezetének főbb pontjait. Eszerint a statútum helyi és területi közigazgatási egységeket állapit meg Algériában. Ezek összességükben egy újtípusú közjogi egységet képeznek. Nincs külön államról szó, de ez a közjogi egység már nem azonos a francia megyékkel. Algériának kétkamarás „parlamentje” lesz. Ennek egyik háza politikai testület mintegy hatvan-kilencven képviselővel, akike't egységes választói kollégiumban választanak meg az algériai franciák és az algériaiak. Mint ismeretes, eddig két választói kollégium volt, külön szavaztak a franciák és külön az algériaiak. A „parlament“’ másik házának egyharmada a helyi és a területi egységek képviselőiből kerül ki, kétharmadát pedig gazdasági érdekképviseletek adják. így ez a ház az európaiak többségét biztosítja. Algériának a statútum végrehajtó hatalmat is ad, az algériai „kormány” feje azonban a francia kormány tagja lesz, éppúgy, mint a jelenlegi miniszter- rezidens. A végrehajtó hatalom így tehát független lesz az algériai parlamenttől. A statútum a külügyek, a nemzetvédelem, az igazságügy és a közoktatás ügyelnek intézését nem engedi át az algériai „kormánynak”. Ezen a területen a francia szuverénitás változatlanul megmarad. Algéria pénzügyeit egy bizottság fogja intézni, párizsi székhellyel. Ebben a bizottságban a francia kormány képviselőié a többség. A francia kormány részéről a Erance-Soir közlését eddig nem cáfolták meg. Egyiptom elutasítja az újabb imperialista tervet Folytatás az 1. oldalról) mánynak úgy látszik sikerült meglehetősen esztelenül az egész Közép-Keletet ellenünk hangolni. A Közép-Keleten alig mardat barátunk.“ Nasszer elnök csütörtökön 'öbb mint egyórás megbeszélést folytatott Mohieddin belügyminiszterrel és Abdel Hakim Amer tábornok-hadügyminiszterrel az egyiptomi fegyveres erők főparancsnokával — jelentette a kairói rádió. Robert Menzies ausztráliai miniszterelnök, a Kairóban tárgyalt .ötösbizottság“ vezetője csütörtök este a skóciai Prestwickből repülőgéppel Newyorkba utazott. Menzies néhány napig időzik az Egyesült Államokban és mielőtt visszatér Ausztráliába, még találkozik Eisemhower-rel és Dulles-szel. A Press Association parlamenti tudósítója úgy értesül, hogy a jövő héten értekezletre fognak összeülni — valószínűleg Londonban — a csatornahasználók szövetségébe 1a- v’asolt hatalmak. . Selwyn Lloyd már szétküldte a meghívókat, a válaszokat rövidesen várják. Brentano, szövetségi külügyminiszter csütörtökön a frankfurti repülőtéren, mielőtt elutazott Párizsba, nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy a Szuezi-csatömánál a helyzet „igen komoly, de nem olyan kritikus, hogy háborúról lehetne beszélni.” Nem valóselnű, hogy Nehru a Itfizeljövőben az Egyesül! Államokba látogat A péntek reggeli angol lapok cikkeiből és kommentár- iáiból tükröződik az a tény, hogy a munkáspárti ellenzék erős nyomása Eden miniszter- elnököt álláspontjának némi megváltoztatására késztette. A miniszterelnök ugyanis a parlamenti vitát bezáró beszédében kijelentette, hogy Anglia első lépésként hajlandó a szuezi problémát a Biz- ionsági Tanács elé terjeszteni, holott előzőleg az ENS7 ’sénybevételét csupán mintáz erőszak alkalmazása mellett egy másik eszközt vetette fel. A konzervatív Daily Telegraph írja: Immár világos, hogy ha Egyiptom nem engedi át a csatornát használók szövetségének hajóit, nincs szándékunkban, hogy azonnal fegyverrel törjünk magunknak utat a csatornán. A munkáspárti Daily Herald azt írja, hogy „Gaitskeli állította meg Edent a háború felé vezető úton.“ A lap azonban hozzáteszi, hogy egy sú- ’yos veszély még mindig fenyeget, a miniszterelnök ugyanis fenntartja a jogot, hogy „sürgető szükség esetén 'egyverhez nyúljon.“ A Manchester Guardian bírálja a miniszterelnököt, mert nem hajlandó feltétel nélkü1 kijelenteni, hogy nem alkalmaz erőszakot, mielőtt az ügyet az ENSZ elé terjesztette. A lap most e legfőbb reménynek azt tartja, hogy „Anglia szövetségesei tanúsítanak majd mértéktartó magatartást." A belgrádi rádió jelenti: A jugoszláv kormány támogatja az egyiptomi kormánynak azt a javaslatát, hogy a Szuezi-csatomát használó ösz- szes nemzetek képviselőiből alakítsanak egy nemzetközi ‘áreyalótestületet, a vita tárgyalások útján történő békés megoldására. Ujságírókörök értesülése szerint Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön felhívással fordult Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország kormányához és felszólította Aláírták az 1956—1957. évi magyar—osztrák árucsere'orga'mi megállapodást Uj Delhi (MTI): Nem valószínű, hogy Nehru a közeljövőben Amerikába látogat — válaszolta csütörtökön a hozzá Intézett kérdésre Laksmi Menőn asszony, Nehru parlamenti titkára — jelenti a Reuter. Barátságos légkörben folytatott tárgyalások utón pénteken aláírták az 1950—1957. évre szóló magyar-osztrák árucsereforgalmi megállapodást. A két ország közötti árucsereforgalom tíz százalékkal meghaladja az előző évit. Az előirányzat szerint Magyarország élelmiszereket, gyümölcs- és zöldségféléket, valamint különféle iparcikkeket szállít Ausztriának, fűrészáru, bányafa, hengereltáru és gépek ellenében. A megállapodást magyar részről Nyerges János, a külkereskedelmi minisztérium főosztályvezetője, osztrák részről dr. Friedrich Kudematsch ’•övetséei tanácsos Írták alá. őket, hogy vizsgálják felül a Szuezi-csatomát igénybevevő országok nemzetközi szövetségének megteremtésére vonatkozó határozatukat. Olasz hivatalos körök aggódnak a szuezi kérdésben hozott legújabb angol—francia határozatok miatt. A Szuezi-csatomát igénybevevő országok szövetségének létrehozására előterjesztett Eden- féle javaslatot olyan körülménynek tekintik, amely kiélezi és súlyosbítja a helyzetet. Az olasz kormány véleménye szerint a kérdést áz Egyesült Nemzetek Szervezete elé kell terjeszteni, de semmi esetre sem szabad egyoldalú lépéssel vagy erőszak alkalmazásával megoldani. Az olasz kormány, tekintettel a kiélezett helyzetre, elhatározta, hogy lépéseket tesz az Egyiptomban élő olasz állampolgárok elszállítására. Csütörtökön már el is indult Ná- polyból az első olasz hajó. amelynek haza kell szállítania az Alexandriában élő olasz '11 ampolgároka t. A francia polgári sajtó egy része továbbra is teljes támogatásáról biztosítja a kormányt a szuezi ügyben, más polgári lapok viszont egyre Lrbh bírá’ó hangú cikket közölnek a francia-angol kezdeményezésről. A Figaro szerint „a nyugatiak visszavágása jól kiszámított volt, természetszerűleg arra kell kényszeríteni Nasz- szert, hogy fejet hajtson és elfogadja azt, amit nyolc napnap ezelőtt megtagadott, vagy magára maradjon." A lap azt hangoztatja, hogy Nasszer .mindkét esetben vesztes A Franc-Tireur aztblzonyit- 1a: „Nasszer nem a béke és a háború közötti választás élőt' áll, hanem Egyiptomnak a nemzetközi együttműködés keretében való felemelkedést vagy elszigeteltségben bekövetkező csődje között kell vá- ’asztania.” A Les Echos cikke szerin viszont az amerikaiak Párizs 's London kiengesztelése céléból „valamiféle kőolaj Mar- shall-éervet ajánlanak, hogy '•nmek segítségével azután a Tóreménység-fok felé bonyo- ’ítsák le a forgalmat addig "míg Nasszer salát feltételei alapján hajlandó beleegyezni a csatorna újra megnyitásába lényegében ismét Nasszer- j nek van esélye a nyerésre“ vonla le a következtetést. V >T1 Erkölcs és ifjúság AGGÓDÓ ANYA VAGYOK, aki évek óta figyelem otthon, az iskolában, az utcán a fiatalokat és gyakran kérdezem magamtól; hogyan jutott el ifjúságunk a jampecidoálig, honnan kopírozta le a lehetetlen öltözködést, a modortalan- ságot, a cinizmust? TÜSKÉS T.BOR CIKKE városszerte és gondolom megye- szerte a szülők és nevelők körében élénk visszhangra talált. A szülők sok felvilágosítást, tanácsot kaptak már eddig is a szülők iskolájában neves orvosoktól, és tapasztalt pedagógusoktól, de a felmerült problémák továbbra Is problémák maradtak. A dolgozó szülőknek ugyanis idejük és türelmük nem maradt a nevelésre. Éppen ezért kértük az Illetékeseket, vezessék be az iskolákban a rendszeres orvosi oktatást, úgyszintén az illemtant, a lányoknál ezenkívül a h .ztartástant és a kézimunka tanítását. A kérés azonban csak kérés maradt. Ezúton te kérj'Jk a nevelőket, hogy neveljék és szeressék a rájukbízott fiatalokat, neveljék őket odaadó, becsületes emberekké- Sok Tüskés Tiborhoz hasonló nevelőt szeretnénk, akik a szülők megbecsülésére, a nők tiszteletére, munka szeretetére, hála és kötelességérzetre neveljék a fövő nemzedékét.Tiszai Károlyné a Bányaipari Technikum Szülői Munka- közösségének elnöke. * Nekem is vannak gyermekeim, magam is érzem a cikk egyes megállapításainak igazságát. Feleségem dolgozik és így bizony a háztartási aondok mellett úgy érezzük, kevés idő jut a gyermekek nevelésére, akik iskolai napközibe járnak, így reggel 8 órától az esti órákig Iskolában töltik idejüket. Amikor hazajönnék', már nagyon fáradtak. Otthon a szülőkön is látják az egész napi munka utáni fáradtságot, idegességet. Milyen jó lenne, ha legalább a többgyermekes dolgozó anyák munkaidejét napi 3—6 órában állapítanák meg! így a nevelésre, a gyermek és a haza javára több gondot tudnának fordítani. Másik gondolatom: az illemre, az emberek iránti magatartásra jelenleg az iskolában nincs tantárgy. Ha a szülők és nevelők elfoelaltságát figyelembe vesszük, akkor látjuk csak igazán, hogy menynyire szükség lenne ilyen tantárgy bevezetésére. Nem szolgálja a nevelést, a nemrég kiadott, de máris sok gyermek ke-ében látható Szivárvány feliratú rémregény sorozat sem. Csaknem minden számában gyilkosságok, rémtettek olvashatók és láthatók képekkel illusztrálva; Az ifjúsági kiskönyvtár füzetei viszi nt gyakran inkább felnőtteknek való olvasmányok, mint 11—15 éves gyermekeknek. Az utcán kolduló, csavargó gyermekek száma az utóbbi időben nagyon elszaporodott. Arra hivatott szerveinknek szeretettel, baráti szóval, az otthoni környezet megismerése és annak esetleges megváltoztatása útján kellene ezekkel a gyermekekkel foglalkoztokFilmszínházaink ifjúsági műsoraiban sok a háborús dim, helyettük mefeafilmeket, tanulságos gyermekfilmeket kellene bemutatni. Nagyon szomorú, hogy legutóbb is színes gyermekfilmet hirdetett a Kossuth filmszínház és bár pergettek egy rövid félórás gyermekfilmet, de. előtte másfél órán keresztül két olyan balett filmet mutattak be, melyek egyáltalán nem gyermekeknek készültek. Tüskés Tibor cikkével kapcsolatban a szerkesztőség megjegyezte, hogy annak egyes pontjaival nem ért egyet. Mi, olvasók, szerettük volna ezeket az ellenvetéseket a cikk megjelenésével együtt tanulmányozni, kérjük tehát, adjon hangot a szerkesztőség a maga véleményének is; Berényl István a postaigazgatóság dolgozója. HA NEVELÉSRŐL BESZÉLÜNK, nem hallgathatunk a család körülményeiről sem. A családok anyagi helyzete nem kielégítő, sőt igen sok família gondokkal küszködik. Véleményem szerint a gyermekes anyák 75 százaléka szívesebben otthon maradna, de a férj keresete nem elegendő a család eltartására. Sietek hozzáfűzni, hogy távol áll tőlem a főzőkan ál-távi at hirdetése, de egyrészt a legtöbb férfi megtanulta, hogy a háztartási munka nem gyerekjáték; másrészt nem kell bizonyítanom, hogy a nők otthonon kívüli munkáját elsősorban a család megélhetése teszi szükségessé, mondhatnám parancsolóvá. Hogy mennyi intrika, veszekedés, útszéli jelenet szármázik ebből, az megint tudott dolog, s ezek a jelenetek igen sok esetben a családi közösségben, a gyerek előtt játszódnak le. Hogy a gyerekek milyen élményt visznek masukkal, hogy milyen fosalmaik vannak a családi életről, azt útón-útfélen tapasztalhatjuk. Ha a család vállalja a nehezebbjét, vagyis a férj egyedül keres, akkor bizony gyakran le kell mondani egy-egy kosztümről, vagy új cipőről, sőt, néha még a pohár sörről is. A nevelés mindenhol áldozattal járt és jár ott, ihol két- három gyerek van s az „ügyeletes napi go ’ok“ mindig ott lebegnek a levesestül gőzében. Az anyagi helyzet megjavítása tehát nevelési szempontból is nagyon időszerű feladat, azonban roppant nehézDe a gyermekes anyákon mégis segíteni kell, ha már Egy bonni jegyzék és ami mögötte van Az elmúlt héten a Német Szövetségi Köztársaság újabb jegyzéket intézett a Szovjetunióhoz a német újraegyesítés ügyében. Az Adenauer-kormány ebben ismételten megkísérli, hogy az „újraegyesítés bajnokaként” tüntesse fel magát. A Szovjetunióra igyekszik hárítani a felelősséget az ország jelenlegi megosztottságáért és a Német Demokratikus Köztársaságról továbbra is úgy beszél, mint a „szovjetövezetbeli kormányról”, mint az „úgynevezett NDK-ról”. Gromíko szovjet kttlügy- miniszterhelyettes, Haas moszkvai nyugatnémet nagykövet előtt kifejtette kormányának álláspontját, felhívta a Szövetségi Köztársaság illetékes köreinek figyelmét arra, hogy a jelen helyzetben — amikor két Németország, méghozzá két egymással szögesen ellentétes gazdasági, politikai berendezésű német állam létezik, — lehetetlen az újraegyesítés megvalósítása a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányainak előzetes tárgyalásai és megegyezése nélkül. Elképzelhetetlen, hogy az NDK dolgozói feladják “öbb mint tíz év alatt kiharcolt politikai és gazdasági vívmányaikat, elképzelhetetlen, hogy belenyugodjanak abba, hogy a gyárak, a földek ismét a trösztvezérek, a porosz junkerek birtokába kerüljenek, s legelemibb szabadsánjogal- kat olyan durván lábbal tiporják, mint ahogyan a bonni államban a Kommunista Párt és más haladó szervezetek betiltásával teszik. Ezért van szükség a két német kormány közvetlen érintkezésére. A német újraegyesítés útja nem a két Németország automatikus egy- beülesztése, az újraegyesítés csak alapos, átgondolt, körültekintő munka eredményeként a kölcsönös jóindulat szellemében lehetséges. Az Adenauer-kormány nem akar tudomást venni a Német Demokratikus Köztársaság létezéséről. Az NDK azonban nem fikciólétezése a Német Szövetségi Köztársasághoz hasonlóan független, szuverén államkén*, megmásíthatatlan tény. amit az is bizonyít, ho'-t már igen sok állam tart fenn vele diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat S ezt a tényt ma már mind többen ismerik fel a Német Szövetségi Köztársaságban, sőt magának az adenaveri kormánykoalíciónak a b--- keiben is. Mind többen ébrednek annak tudatára, b-ny a bonni kormány a miVta- rizmus feltámasztásé*-le meggyorsításával, a két Németország közötti tárgyalások előli merev elzárkózásával — minden jegyzék és szóbeszéd ellenére — nem gyorsítja meg, hanem ellenkezőleg, szinte lehetetlenné teszi a német kérdésnek á régóta vajúdó és az európai béke és biztonság szempontjából oly fontos problémának belátható időn belüli megoldását. Bandit ítéli el a Itg'e'sl) bírság A népi demokratikus államrend ellen szervezkedő 17 tagú csoport bűnügyét tárgyalta az elmúlt napokban a legfelsőbb bíróság. Sulyan- szky Jenő. a csoport vezetője egykori hadapródiskolás növendék, magasrangú volt horthysta tisztek gyermekeiből szervezte meg a csoportosult. Azt tervezték, hogy esetleges külső imperialista beavatkozás esetén fegyveres segítséget nyújtanak népi demokratikus rendszerünk megdöntésére. Ennek érdekében fegyverszerző, hamis igazolványt készítő és más hasonló csoportokat hoztak létre. Mi- kofalvy Ferenc, a fegyverszer- rfi csoport vezetőjének irányításával konkrét intézkedéseket is kidolgoztak fegyver és lőszer beszerzésére. Az így szerzett fegyvereket elrejtették. A csoport tagjai kö?ül többen, Sulyanszky Jenő, Miko- fa'vy Ferenc, Magos János és Bánáthy Imre kémkedésre is vállalkoztak a Szabad Európa Rádió részére. A vádlottak többsége munkahelyén ellenséges magatartást tanúsított. Néhányan közönséges bűncselekményeket is követtek el. Egy Császkó- "zi László nevű, volt hadap- rődiskolás például a gondjaira bízott gépeket szándékosan megrongálta. A legfelsőbb bíróság Su- 'vánszkv Jenőt 13 évi, Miko- falvy Ferencet 9 évi, Magos Jánost 8 évi, Császkóczi r észlót 7 évi, társaikat pedig 3-től hat évig terjedő börtön- büntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. kénytelenek a háztartás mellett kenyérkereső munkával is foglalkozni. Reggelenként gyakran látok alvó gyereket vivő asszonyokat. Nem hiszem hogy a termelést veszélyeztetné, ha ezek az anyák mondjuk egy órával később mennének a munkahelyükre, hogy ne kelljen a pici gyereket reggel 0—7 órakor felébreszteni. Vagy, ha ezt zavart okozna a munkahelyen, hát egy órával hamarabb mehessenek haza. Tudom, hogy ez a kedvezmény — akármilyen paradoxul hangzik is — hozzájárulna a Jobb, lelkiismeretesebb munkához! A szülök elfoglaltsága, zaklatott lelkiállapota már közhely, de azzal a gondolattal mégse lehet megbékélni, hogy a szülőknek nincs idejük, nem érnek rá törődni a gyerekekkel. A szülők felelősségét semmivel sem lehet menteni. Nem lehet hallgatni arról, hogy az elfoglaltság mellett bőven jut idő még a kalandokra is! A válóperek szomorú statisztikája elég btzonyiték erre. Nem hiszem, hogy a hódítható asz- szony, vagy a szoknyavadász férfi jó példát mutathat. Jót, sajnos nem, de kővethetőt éppen eleget mutat. Vagy ha már a példánál tartunk: mi lenne, ha a vaskos trágársággal ötvözött káromkodások túlteljesítését nem szorgalmaznák annyira a felnőttek?! <1 A szülőben él valami lázas, szinte dühödt elszántság, hogy gyereke minden igényét kielégíthesse, s teszi ezt azzal a megokolással, hogy neki csak nagyon kevés jóban volt része. Ez a törekvés amennyiben helyes, annyiban káros is lehet, mert a gyerek a végén már nem ismer határt; követelőző lesz, ami a minősíthetetlen pökhendiséggel, az értékek há- nyavetí, cinikus lebecsülésével, a nő prédává alacsonyításával jár együtt, amivel napjainkban lépten-nyomon találkozhatunk. A gyerek „intenzívebb“ nevelését a szülők különböző korhatárnál kezdik. Legtöbben a gyerek értelmének nyilado- zásával fognak hozzá a komolyabb pedagógiához- Egy néhai való atyai barátom erre azt mondta: „A gyereknevelés akkor kezdődik, amikor az asz- szony érzi, hogy édesanya lett.” Nem vagyok licitáló természetű, de a nevelés megkezdését még előbbre teszem. A gyűrűváltás idejére! Pákolitz István Ha igaz az, hogy a kor erkölcsét mindig a nő irányítja, akkor asszonyaink és lányaink sokkal nagyobb felelöo-ésgel gondoljanak erre: sokkal büszkébbek legyenek rá, hogy ők hordják szívük alatt az emberibb jövendőt! Jm Az erkölcs és ifjúság címmel kezdett sajtóvitához igen sok olvasónk ’ ’ött szerkesztőségünknek hozzászólást, vita cikket. Ezeket az írásokat a beérkezés sorrendjében szombatonként közöljük és legközelebb eleget teszünk Berényi István kérésének is: a szerkesztőség tagjai, a vita vezetői is véleményt nyilvánítanak. Eddig azért nem adtunk hangot a szerkesztőség állásfoglalásának, hogy a vita szabad ’égkörét ne befolyásoljuk. Szerkesztőség v
