Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-02 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK!

DUNÁNTÚLI

s

NAPLÓ

/TBARANYA MCGYE! PA'RTBIZOTr^A'ü ES A MEGYEI TANA'CS LAPJ

Oyozelmi jelentés:

A vállalt 25 ezer tonna szénből a bányásznapig 8252 tonna már külszínen van

XIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM

ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 SZEPTEMBER 2

Koszon tjük

megyénk hős bányászait

Irta: SZIKLAI JÓZSEF, a megyei pártbizottság titkára

A bányásznapi verseny során megyénk mindkét szénmedencéje túlteljesítette augusz- tus havi tervét.

^ A Komlói Szénbányászati Tröszt bányászai l az év eddigi szakaszának legjobb eredményét a bányászőrség napjaiban érték el. A bányászok nagy ünnepét megelőző napokban úgyszólván kivétel nélkül az összes bányaüzem napi terveinek túlszárnyalását jelentette. Ennek eredménye, hogy a Komlói Szánbányászati Tröszt dolgozói augusztusban 4 384 tonna szenet termeltek előirányzatukon felül. A július hónapban terven felül kitermelt szén mennyiségével együtt a második félévre vállalt 13 ezer tonna szénből 6 152 tonnát a bányásznapig külszínre szállítottak.

Ma hatodszor ünnepeljük a föld mélyének bátor harcosait, szocializmust építő hazánkon- tudatos, hűséges katonáit. Ez alkalomból köszöntjük mi is megyénk bányászait, köszönti az ország egész dolgozó népe azokat a hősöket, akik az ipar kenyerét, a szenet termelik, erőt adnak a gépeknek, fényt, meleget a városoknak és falvaknak. Köszöntjük az aknamélyítőket, a földalatti városok, gyárak, az új aknák építőit, a bauxitbányászokat, akik kitermelik a hegyek drága kincsét, a geológusokat, a geofizikusokat és a mélyfúrókat, akik segítenek az új szén és ércterületek felkutatásában;

Ma hatodszor emlékezünk meg róluk, az ő hősi harcaikról, nehéz, sokszor hősies munkájukról. Megemlékezünk « mecseki szénmedence bányászairól, akik a múlt harcaiban, a dicső Tanácsköztársaság védelmében életüket adták a szabadságért, akik éhségsztrájkkal, tüntetésekkel és fegyveres ellenállással feleltek a kizsákmányolásra. Azokról a harcosokról, áikik a felszabadulás, után, a legnehezebb időben kevés kenyéren, a párt első szavára munkához láttak, hogy ellássák az országot az ipar kenyerével, a szénnel. A mi népünk és a mi pártunk nem felejti el hőstetteiket, s bányászelvtánsaink a jövőben is biztosak lehetnek, hogy pártunk megfelelően értékeli munkájukat;

Most, amikor bányászainkat ünnepli az egész ország, érdemes egy percre megállni és visszapillantani a bányász- múltra és a felszabadulás után eltelt időre, hogy honnan hová jutottunk. Érdemes egy kissé a múltat felidézni, mert varrnak még bányászelvtársak, akik könnyen elfelejtik a Hor- thy-időszak bányász életét, a heti 3 műszakot, a munkanélküliséget, a szanálásokat, a korlátlan büntetéseket, a megalázást, a protekciót. Ezt nem azért tesszük, mert túlságosan elégedettek vagyunk eddig elért eredményeinikkel, és azokat elegendőknek tartjuk, hanem azért, hogy további eredményeinkhez erőt merítsünk és, hogy bányászelvtársaiwk- kal érzékeltessük, hogy mindez már a múlté;

A múltban elnyomott bányászok ma jólkereső, legjobban megbecsült, az egész ország által ismert emberek. Sőt egyeseket külföldön is jól ismernek. A megbecsülés, a jó munka jutalmaként kapott megyénkben 2 405 bány ászéiv- társ kormánykitüntetést, többen kaptak Kossuth-díjat, a Pécsi és Komlói Szénbányászati Tröszt a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést;

Becsületes, kötelességtudó bányászainknak hűségjutaimat ad államunk, eddig 85 millió forintot kaptak megyénk bányászai, és az idén hűségjutalomként több mint 21 millió forintot osztottak ki fegyelmezett bányászaink között. Már eddig is sok milliót költött államunk az egészségvédelemre, üdülésre; Megyénk bányászai közül eddigi közel kétezren üdültek. A tőkés rendszer viskói helyett ma modem lakásokat építünk eddig több mint 3 500-at, többszáz millió forint értékben. Bányáinkban egyre több gép köny- nyftt bányászaink munkáját;

A megyében is, — pedig az ország leg rosszabbul gépesített bányái itt vannak, — 30 darab rakodógép, több mint 100 m szállítószalag teszi könnyebbé a bányászok munkáját. Eddig mintegy 40 millió forint értékű munkaruhát osztottunk ki.

A liaszbányászok fokozottabb megbecsülését jelenti a 10 százalék liaszpótlék és a Szénbányászati- és Energiaügyi Minisztérium azon határozata, melynek értelmében a csökkentett munkaidőt először a liaszbányászatban vezetik be.

Azt hiszem, szükségtelen tovább folytatni a felsorolást, hiszen bányászaink legjobban tudják, mit kaptak államunktól, hogy milyen sokat kaplak az országtól. De azt is tudják, hogy népünk sokat vár tőlük, ök tetteikkel bizonyították és bizonyítják be, hogy érdemesek a párt, a dolgozó nép bizalmára. Tetteiket bizonyítja az, hogy a felszabadulás óta a komlói üzemek termelése nyolcszorosára emelődéit, a pécsieké megduplázódott és hatalmasan nőtt a hidasi bánya termelése is. Ez évi tervüket újból túlteljesítette eddig a pécsi tröszt és minden remény megvan rá, hogy a mai napig a komlói tröszt dolgozói is letörlésztik adósságukat;

A termelés mennyiségi emelkedése mellett növelték a termelékenységet, csökkentették az önköltséget. Mindezt a fizikai és műszaki dolgozók öez- szefogásávai, a párt- és a szak- szervezet segítségével érték el. Ez évben különösen jól dolgoztak a vasasi üzem dolgozói, élükön Vándor elvians- sal, aki napjainkban kapta meg a Munka Vörös Zászló Érdemrend kormá ny ki tüntetést, kiváló eredményt értek el a nagymányoki, a szászvári, a Béta-aknai üzem doigo- gozói. Olyan kiváló műszaki, fizikai, párt- és szakszervezeti dolgozóink vannak, mint Markó Imre, Szirtes Béla mérnökök, Habonyi Sándor üzemvezető, Gradwohl István, Jáger József körletvezetők, mint a Maries, a Vásárhelyi brigádban dolgozó elvtársak, mint Uranka elvtárs a vasasi, Vu- kicsevics elvtárs a Kosuuth- aknai üzem párttitkára, Szant- ner elvtárs a pécsbányai üzemi bizottság elnöke és lehetne tovább sorolni a kiváló eredményt elérő fizikai és műszaki dolgozók neveit;

Bányászelvtánsaink nagyon szeretik szakmájukat, hivatásukat, szeretnek dolgozni és nem ijednek meg a nehézségektől; Ahhoz azonban, hogy a bányászok munkaszeretete, versenye a legjobban gyümölcsözzék, szükség van a párt, a szakszervezet és a műszaki dolgozók még szorosabb együtt működésére. Ezt parancsolólag megköveteli második ötéves tervünk irányelvtervezete, mely a feketeszénbányászat termelésének 33 százalékos növelését tűzd ki célul;

E feladat megköveteli, hogy bányáink gazdasági és műszaki vezetői az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a kutatásokra, mélyfúrásra és aknamélyfitésre;

A H. ötéves terv folyamán a mélyfúrási tevékenységet az ez évinek mintegy tízszeresére kell növelnünk. Több új aknát kell lemélyíteni és új aknák mélyítését ^keH elkezdeni; -WtA termelékenység emelése, az önköltség és a nehéz fizikai munka csökkentése megköveteli, hogy mindkét trösztnél, de főként a Pécsi Szénbányászati Trösztnél fokozottabban előtérbe kerüljön a gépesítés, a korszerű biztosítás.

Ma sokkal inkább, mint valaha szükség van arra, hogy igénybevegyük a munkások és műszakiak egyre fokozódó alkotóvágyát;

A bányászok vezetőitől, a bányák parancsnokaitól várják bányászaink, hogy teremtsék meg az egyenletes termelés műszaki feltételeit, hogy tartsák be a biztonsági előírásokat. A bányákban egészséges levegőjű, tiszta, biztonságos munkahelyeket kell teremteni, amelyeken bátran dolgozhat a bányász. Műszaki elvtársadnkra sok ember életét, biztonságát, egészségét bízta államunk, ezért vigyázzanak rá, mint legdrágább kincsükre;

A vezetésre újfajta fehltet vár: az új technika alkalmazása, a meglévő gépek jó fel- használása, megbecsülése, gondozása. Dolgozó népünk azt kéri a bányászoktól, a bányák műszáki vezetőitől, hogy tanulmányozzák az új technikát, emeljék a műszaki szán- vonalat, harcoljanak annak alkalmazásáért.

Éppen ezért különös gondot kell fordítani műszaki értelmiségünk munkájára, problémájára, segítségadására. Párt- szervezeteink ösztönözzék műszaki elvtársainkat, a mérnököktől a művezetőkig, szakmai képzésük növelésére, növeljék tekintélyüket a fizikai dolgozók előtt. Nagy gondot fordítsanak a régi műszaki értelmiség és az új műszaki értelmiség kapcsolatának elmélyítésére. A XX. Kongresszus és a Központi Vezetőség most megjelent határozata műszaki értelmiségünk előtt óriási perspektívát nyitott meg T mely fellelkesíti őket a szocia- |1 Iizmus építésében; < >

Mutassák be pártszerveze-11 teink, hogy soha ilyen lehető-11 ség bányász műszaki értelmi-11 ségünk fejlődése előtt nemű volt, mint most. Emellett for- <1 dítsanak nagyobb figyelmet ű szociális helyzetükre. Kérdez- 11 zék meg problémáikat, kíván- <1 ságaikat. 11

Nevelje a pártszervezet a1' munkásságot, a műszaki értei- 1 miséggel kapcsolatban, a hi- 1 bákat nem elnéző, de türelmes *. szellemre. 1

Mindkét szénbányászati(| trösztnél elsőrendű probléma ], a törzsgárda kialakítása, a , fluktuáció további csökkenté- | se. Ennek egyik feltétele a dolgozókkal való bánásmód to- i vábbi javítása, a munkakörül- \ mények megjavítása és a bére- zés egyszerűbbé tétele. i

Ünnepnapokon nem szók-, | tunk általában a feladatokról, > beszélni. De tudjuk, hogy a i bányatelepen, a bányászváro-, i sokban sok szó esik ma erről. (i Hisz a további fejlődésünk, életszínvonalemelésünk mind attól függ, hogy hogyan dolgo- (i zunk ezután. Legyen ez a ha- a todik _ bányásznap is új sike- (i rek, új győzelmek forrása. ,1

Ehhez kívánunk a megyei, l párt-végrehajtó bizottság, me-(! gyénk összes dolgozója ne- <' vében bányáink dolgozóinak i1 sok sikert, erőt, egészséget és t jószerencsét! i.

A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányászai ugyancsak nagyszerű munkagyőzelmet jelentettek. A bányászőrség napjai a pécsi szén- medencében is sikeresek voltak s lendületes munkával nemcsak a hó elejei adósságot pótolták, hanem erejükből még terven felül 2 000 tonna szén kitermelésére Is futotta. Legeredményesebb munkát az élüzem vasasi bányászok végezték, a második helyet a pécs- bányai bányászok foglalták el.

Megyénk két szénmedencéje az elmúlt kél hónapban a második félévre vállalt 25 ezer tonna szénből a bányásznapig 8 252 tonna szenet szállított külszínre.

Baranyai sikerek az állattenyésztésben az országos mezőgazdasági kiállításon

(Kiküldött tudósítónktól)

A budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítás sokkal nagyobb méreteiben és a kiállított tárgyak számát illetően is a tavalyinál. Csaknem hatvankét holdon terül el pavilonjaival, lacikonyháival és hatalmas lovardájával; Negyvenkét állandó és kétszáztíz ideiglenes pavilonban mutatja be száztizenkilenc állami gazdaság, kétszázhét termelőszövetkezet és száz- huszonöt egyéni gazda legszebb állatait és terményeit. A baranyai gazdaságok, -szövetkezetek és egyéniek a bírálóbizottság legnagyobb elismerését érdemelték ki a mezőgazdasági kiállításon. Különösen állattenyésztésben szereztek számos díjat és elismerő oklevelet. Az a vélemény alakult ki, hogy Békés megye után Baranya megye hozta a legtöbb és legértékesebb tenyészállatot a kiállításra. Ezt számok is bizonyítják.

Állattenyésztésben tizenkét első díjat és öt második, és harmadik díjat kaptak a baranyai kiállítók,

az oklevelek számát nem is számoltam össze, mert csaknem valamennyien eldicsekedhetnek vele. A baranyai Állami Gazdaságok aratták a legtöbb sikert és kapták a legtöbb első díjat A csolboka- pusztai állami gazdaság Cukor nevű tehene teljesítménydíjban részesült. Hat év alatt negyvenötezer kg tejet adott. Az ugyancsak csobokapusztai Csinos feje felett pedig tej termelési díj díszeleg. Háromszázharmincöt nap alatt tíz- ezennyolcszázötven liter tejet fejtek tőle. A békéspusztai állami gazdaság püspökbólyi hidegvérű ménje is első díjat kapott, míg a szentegáti mén második díjjal megy haza a kiállításról. A bári állami gazdaság sem tér vissza üres kézzel, Dundi nevű hidegvérű kancája kiérdemelte az első dijat. A kancák között második díjat kapott a szentegá- tiak Öröm nevű lova.

Sokan megcsodálták a szentegátiak kilenc darab egyéves magyar hidegvérű kanca- c6ikó-csoportját, olyan szépen fejlettek, hogy rövid gondolkodás után a bizottság odaítélte az első dijat;

A termelőszövetkezetek Is megálltak a helyüket a mező- gazdasági kiállításon; Hajba Dezsőnek, az ivándárdaiak országoshírű tehenészének a Cifra, meg az Emma gondozásán kívül más gondja is akadt. Alig győzte kielégíteni ,az érdeklődőket, különösen a j ászj ákóhalmaiak kérdezgették, faggatták a kiváló tehenészt, ugyan mondja már él; hogyan neveli, gondozza a teheneit, mert ők is szeretnének olyan kiváló tehenészetet kialakítani odahaza, minit amilyennel az ivándárdaiak híres- kednefc,

A Cifra és az Emma tejtermelési díjat kapott;

— Öregednek már — tréfál Hajba elvtárs, s hozzáteszi, — de az utódjaik helyettük is remekeltek;

Ugyanis a Cifra bikája — a Cudar első díjas lett, míg üszője a második dijat kapta.

A rózsafai Közös Üt Termelőszövetkezet tagsága is büszke lehet tenyészlovarra. Csillag nevű hidegvérű kancájuk első díjat visz majd haza.

Az egyéniekről is szólni kell, mert ők is számos értékes díjjal öregbítették megyénk állattenyésztésének hírnevét. Duzsai József gerdei gazda Gyopár nevű tehénüszőjét tüntették ki első díjjal, mig Kelemen Sándor ismert keszűi gazda tenyészbikája második helyezést ért el. Tuzsér János patapoklosi egyéni paraszt hidegvérű kancájával nyert harmadik díjat.

A borpavilonban többed- magammal sokáig időztem. Érdemes és hasznos volt. Félreértés ne essék, egy csepp bort sem ittam, de megtanultam mennyi fáradtságra van szükség ahhoz, hogy a szép szőlőfürtökből zamatos muskotály legyen. Ugyanis a pavilonban a kiállított borok mellett bemutatják a borkészítés módját és eszközeit is. Itt ismét baranyai sikereknek örülhettem; A villányi állami gazdaság 1955-ös burgundi bora mellett kis tábla hirdeti: Első díj. Darvas Tivadar pécsi bortermelő tavalyi rizlingszilvánija is első díjat kapott.

Mikor e sorokat írom, még javában rendezgetik az elnyert díjakat jelző kis táblákat, feliratokat. A pavilonokon az utolsó simításokat végzik. De mire beszámolóm megjelenők, már megváltozik az országos mezőgazdasági kiállítás képe: megnyitják kapuit a nagyközönség számára.

Gáldonyi Béla

|i JDÖ: Szombat délután négy ii óra. Hely: Kossuth Lajos () utca, 10. számú Ruházati Bolt. 11 Meglehetősen nagy a forgalom l»és a hőség. A cipőosetályon I1 két eladónő sürög-forog, hogy 11 minél gyorsabban kielégíthes- l1 se a vevőket.

< [ A vásárlók csoportjában,

< hátul, ahol már nem tolakod* | nak és furakodnak az embe* rek, fiatal 17—18 év körüli

* barna kislány izeg-mozog, tde- ' geskedik. Alig várja, hogy vég- (| re rákerüljön a sor, s vége le* i gyen ennek a drukkolásnak. \ Mert, hogy drukkol, az erői J sen látszik rajta. Hogyisne, J amikor egymásután ketten is J vesznek ugyanolyan cipőt, (| mint amilyet ő nézett ki ma- .) gának már jó másfél hetem

■ > V. Marika, a Pécsi Állami Gazdaság adminisztrátora miniden reggel és délután a Kos- } suth utcán megy át. S ahányszor elment erre az utóbbi másfél hét alatt, mindig megbánt itt a kirakat előtt, ahol a nem is olyan rég megjelent (i egy csinos kis barna cipő. \)Hogy mi a szép benne, azt táblán csak a nők tudják. Én olyannak látom, mint a többit. Barna, borjúhoz, bőrtalppal. Talán a fazonja érdekes? Leihet. De nékem em egyszerű i papucscipö,

CJizetés után

Már napokkal ezelőtt eltervezte, hogy megveszi. Először csak gyönyörködött benne néhány percig, majd lábára képzelte, s elgondolkozott, milyen jól is állna ősszel a barna átmeneti kabátjához. A gondolkozás elhatározássá érett: „Fizetéskor azonnal megveszem a cipőt, Feltéve, ha kapok még”,

De a kirakatban most is van még egy pár, és ha előtte ketten is vittek ilyen cipőt, talán akad még ugyanilyen a sok doboz valamelyikében.

“ ÉGRE sor kerül rá:

*— Kartársnő! Abból a barna cipőből van még?

Az eladónő már tudja, hogy mit jelent az „abból", Keresgetni kezd a dobozok között. Marika pedig riadt szemmel figyeli minden mozdulatát, ,4 Van, de sajnos csak harminchete*;

*■=■ Harminchetest Az eladónő nézegeti a kis* lány lábát Csinos, szép, for-* más láb, enyhén lesütve, de picit mintha nagyobb lenne, mint harminchetes. Nem sokkal, talán csak fél számmal, vagy annyival sem.

A kislány gondolkozik. Eddig hetest hordott, de most

már alighanem szorítaná egy kicsit. Mert az ember nem állhat meg a növéssel, pedig egy lánynak untig elég a harminchetes cipőméret. No, mindegy, próbáljuk meg.

Először kézzel akarja felsegíteni a ballábast. Nem megy.

—r Kérek egy cipőkanalat...

Kanállal már valamivel könnyebb, de szűk a topánka. Végre! Nagy nehezen sikerül. Feszül a vékony bőr, feszül erősen.

—* Talán majd tágul... Most, ebben a nagy melegben duzzadt is a lábam — latolgatja Marika, s úgy dönt: megveszi a cipót, mert nem szorít ahogy pár lépést tipeg a szőnyegen.

Kétszázhetvenegy forintot fizet a pénztárnál, a kosárkájába teszi az annyiszor megnézett, annyira áhított és most végre, végre megszerzett papucscipőt,

AMÁR MENNE, de valami eszébe jutr

■— Kartársnői -Sokat adtak el ebből?

■— Nem. Talán hat-hét párat, alig kaptunk belőle. Miért?

—| Mert nem szeretném, ha a fél vázfa ilyenben járna!.,,

(TENKEDY)