Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-02 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! DUNÁNTÚLI s NAPLÓ /TBARANYA MCGYE! PA'RTBIZOTr^A'ü ES A MEGYEI TANA'CS LAPJ Oyozelmi jelentés: A vállalt 25 ezer tonna szénből a bányásznapig 8252 tonna már külszínen van XIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 SZEPTEMBER 2 Koszon tjük megyénk hős bányászait Irta: SZIKLAI JÓZSEF, a megyei pártbizottság titkára A bányásznapi verseny során megyénk mindkét szénmedencéje túlteljesítette augusz- tus havi tervét. ^ A Komlói Szénbányászati Tröszt bányászai l az év eddigi szakaszának legjobb eredményét a bányászőrség napjaiban érték el. A bányá­szok nagy ünnepét megelőző napokban úgy­szólván kivétel nélkül az összes bányaüzem napi terveinek túlszárnyalását jelentette. En­nek eredménye, hogy a Komlói Szánbányá­szati Tröszt dolgozói augusztusban 4 384 ton­na szenet termeltek előirányzatukon felül. A július hónapban terven felül kitermelt szén mennyiségével együtt a második félévre vál­lalt 13 ezer tonna szénből 6 152 tonnát a bá­nyásznapig külszínre szállítottak. Ma hatodszor ünnepeljük a föld mélyének bátor harcosait, szocializmust építő hazánkon- tudatos, hűséges katonáit. Ez alkalomból köszöntjük mi is megyénk bányászait, köszönti az ország egész dolgozó népe azokat a hősöket, akik az ipar kenyerét, a szenet termelik, erőt adnak a gépeknek, fényt, meleget a városoknak és fal­vaknak. Köszöntjük az akna­mélyítőket, a földalatti váro­sok, gyárak, az új aknák épí­tőit, a bauxitbányászokat, akik kitermelik a hegyek drága kincsét, a geológusokat, a geo­fizikusokat és a mélyfúrókat, akik segítenek az új szén és ércterületek felkutatásában; Ma hatodszor emlékezünk meg róluk, az ő hősi harcaik­ról, nehéz, sokszor hősies mun­kájukról. Megemlékezünk « mecseki szénmedence bányá­szairól, akik a múlt harcaiban, a dicső Tanácsköztársaság vé­delmében életüket adták a sza­badságért, akik éhségsztrájk­kal, tüntetésekkel és fegyve­res ellenállással feleltek a ki­zsákmányolásra. Azokról a harcosokról, áikik a felszaba­dulás, után, a legnehezebb idő­ben kevés kenyéren, a párt első szavára munkához láttak, hogy ellássák az országot az ipar kenyerével, a szénnel. A mi népünk és a mi pártunk nem felejti el hőstetteiket, s bányászelvtánsaink a jövőben is biztosak lehetnek, hogy pártunk megfelelően értékeli munkájukat; Most, amikor bányászainkat ünnepli az egész ország, érde­mes egy percre megállni és visszapillantani a bányász- múltra és a felszabadulás után eltelt időre, hogy honnan ho­vá jutottunk. Érdemes egy kissé a múltat felidézni, mert varrnak még bányászelvtársak, akik könnyen elfelejtik a Hor- thy-időszak bányász életét, a heti 3 műszakot, a munkanél­küliséget, a szanálásokat, a korlátlan büntetéseket, a meg­alázást, a protekciót. Ezt nem azért tesszük, mert túlságosan elégedettek vagyunk eddig el­ért eredményeinikkel, és azo­kat elegendőknek tartjuk, ha­nem azért, hogy további ered­ményeinkhez erőt merítsünk és, hogy bányászelvtársaiwk- kal érzékeltessük, hogy mind­ez már a múlté; A múltban elnyomott bá­nyászok ma jólkereső, legjob­ban megbecsült, az egész or­szág által ismert emberek. Sőt egyeseket külföldön is jól is­mernek. A megbecsülés, a jó munka jutalmaként kapott megyénkben 2 405 bány ászéiv- társ kormánykitüntetést, töb­ben kaptak Kossuth-díjat, a Pécsi és Komlói Szénbányá­szati Tröszt a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést; Becsületes, kötelességtudó bányászainknak hűségjutaimat ad államunk, eddig 85 millió forintot kaptak megyénk bá­nyászai, és az idén hűségjuta­lomként több mint 21 millió forintot osztottak ki fegyel­mezett bányászaink között. Már eddig is sok milliót köl­tött államunk az egészségvé­delemre, üdülésre; Megyénk bányászai közül eddigi közel kétezren üdültek. A tőkés rendszer viskói helyett ma mo­dem lakásokat építünk eddig több mint 3 500-at, többszáz millió forint értékben. Bányá­inkban egyre több gép köny- nyftt bányászaink munkáját; A megyében is, — pedig az ország leg rosszabbul gépesített bányái itt vannak, — 30 darab rakodógép, több mint 100 m szállítószalag teszi könnyebbé a bányászok munkáját. Eddig mintegy 40 millió forint érté­kű munkaruhát osztottunk ki. A liaszbányászok fokozot­tabb megbecsülését jelenti a 10 százalék liaszpótlék és a Szénbányászati- és Energia­ügyi Minisztérium azon hatá­rozata, melynek értelmében a csökkentett munkaidőt először a liaszbányászatban vezetik be. Azt hiszem, szükségtelen to­vább folytatni a felsorolást, hiszen bányászaink legjobban tudják, mit kaptak államunk­tól, hogy milyen sokat kaplak az országtól. De azt is tudják, hogy népünk sokat vár tőlük, ök tetteikkel bizonyították és bizonyítják be, hogy érdeme­sek a párt, a dolgozó nép bi­zalmára. Tetteiket bizonyítja az, hogy a felszabadulás óta a komlói üzemek termelése nyolcszorosára emelődéit, a pécsieké megduplázódott és hatalmasan nőtt a hidasi bá­nya termelése is. Ez évi ter­vüket újból túlteljesítette ed­dig a pécsi tröszt és minden remény megvan rá, hogy a mai napig a komlói tröszt dol­gozói is letörlésztik adósságu­kat; A termelés mennyiségi emel­kedése mellett növelték a ter­melékenységet, csökkentették az önköltséget. Mindezt a fi­zikai és műszaki dolgozók öez- szefogásávai, a párt- és a szak- szervezet segítségével érték el. Ez évben különösen jól dolgoztak a vasasi üzem dol­gozói, élükön Vándor elvians- sal, aki napjainkban kapta meg a Munka Vörös Zászló Érdemrend kormá ny ki tünte­tést, kiváló eredményt értek el a nagymányoki, a szászvá­ri, a Béta-aknai üzem doigo- gozói. Olyan kiváló műszaki, fizikai, párt- és szakszervezeti dolgozóink vannak, mint Mar­kó Imre, Szirtes Béla mérnö­kök, Habonyi Sándor üzemve­zető, Gradwohl István, Jáger József körletvezetők, mint a Maries, a Vásárhelyi brigád­ban dolgozó elvtársak, mint Uranka elvtárs a vasasi, Vu- kicsevics elvtárs a Kosuuth- aknai üzem párttitkára, Szant- ner elvtárs a pécsbányai üze­mi bizottság elnöke és lehetne tovább sorolni a kiváló ered­ményt elérő fizikai és műszaki dolgozók neveit; Bányászelvtánsaink nagyon szeretik szakmájukat, hivatá­sukat, szeretnek dolgozni és nem ijednek meg a nehézsé­gektől; Ahhoz azonban, hogy a bányászok munkaszeretete, versenye a legjobban gyümöl­csözzék, szükség van a párt, a szakszervezet és a műszaki dolgozók még szorosabb együtt működésére. Ezt parancsolólag megköveteli második ötéves tervünk irányelvtervezete, mely a feketeszénbányászat termelésének 33 százalékos nö­velését tűzd ki célul; E feladat megköveteli, hogy bányáink gazdasági és műsza­ki vezetői az eddiginél na­gyobb gondot fordítsanak a kutatásokra, mélyfúrásra és aknamélyfitésre; A H. ötéves terv folyamán a mélyfúrási tevékenységet az ez évinek mintegy tízszeresé­re kell növelnünk. Több új aknát kell lemélyíteni és új aknák mélyítését ^keH elkez­deni; -Wt­A termelékenység emelése, az önköltség és a nehéz fizi­kai munka csökkentése meg­követeli, hogy mindkét tröszt­nél, de főként a Pécsi Szén­bányászati Trösztnél fokozot­tabban előtérbe kerüljön a gé­pesítés, a korszerű biztosítás. Ma sokkal inkább, mint va­laha szükség van arra, hogy igénybevegyük a munkások és műszakiak egyre fokozódó al­kotóvágyát; A bányászok vezetőitől, a bányák parancsnokaitól vár­ják bányászaink, hogy teremt­sék meg az egyenletes terme­lés műszaki feltételeit, hogy tartsák be a biztonsági előírá­sokat. A bányákban egészsé­ges levegőjű, tiszta, biztonsá­gos munkahelyeket kell te­remteni, amelyeken bátran dolgozhat a bányász. Műszaki elvtársadnkra sok ember éle­tét, biztonságát, egészségét bíz­ta államunk, ezért vigyázza­nak rá, mint legdrágább kin­csükre; A vezetésre újfajta fehltet vár: az új technika alkalma­zása, a meglévő gépek jó fel- használása, megbecsülése, gon­dozása. Dolgozó népünk azt kéri a bányászoktól, a bányák műszáki vezetőitől, hogy ta­nulmányozzák az új techni­kát, emeljék a műszaki szán- vonalat, harcoljanak annak alkalmazásáért. Éppen ezért különös gondot kell fordítani műszaki értel­miségünk munkájára, problé­májára, segítségadására. Párt- szervezeteink ösztönözzék mű­szaki elvtársainkat, a mérnö­köktől a művezetőkig, szak­mai képzésük növelésére, nö­veljék tekintélyüket a fizikai dolgozók előtt. Nagy gondot fordítsanak a régi műszaki ér­telmiség és az új műszaki ér­telmiség kapcsolatának elmé­lyítésére. A XX. Kongresszus és a Központi Vezetőség most megjelent határozata műszaki értelmiségünk előtt óriási perspektívát nyitott meg T mely fellelkesíti őket a szocia- |1 Iizmus építésében; < > Mutassák be pártszerveze-11 teink, hogy soha ilyen lehető-11 ség bányász műszaki értelmi-11 ségünk fejlődése előtt nemű volt, mint most. Emellett for- <1 dítsanak nagyobb figyelmet ű szociális helyzetükre. Kérdez- 11 zék meg problémáikat, kíván- <1 ságaikat. 11 Nevelje a pártszervezet a1' munkásságot, a műszaki értei- 1 miséggel kapcsolatban, a hi- 1 bákat nem elnéző, de türelmes *. szellemre. 1 Mindkét szénbányászati(| trösztnél elsőrendű probléma ], a törzsgárda kialakítása, a , fluktuáció további csökkenté- | se. Ennek egyik feltétele a dolgozókkal való bánásmód to- i vábbi javítása, a munkakörül- \ mények megjavítása és a bére- zés egyszerűbbé tétele. i Ünnepnapokon nem szók-, | tunk általában a feladatokról, > beszélni. De tudjuk, hogy a i bányatelepen, a bányászváro-, i sokban sok szó esik ma erről. (i Hisz a további fejlődésünk, életszínvonalemelésünk mind attól függ, hogy hogyan dolgo- (i zunk ezután. Legyen ez a ha- a todik _ bányásznap is új sike- (i rek, új győzelmek forrása. ,1 Ehhez kívánunk a megyei, l párt-végrehajtó bizottság, me-(! gyénk összes dolgozója ne- <' vében bányáink dolgozóinak i1 sok sikert, erőt, egészséget és t jószerencsét! i. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányászai ugyancsak nagyszerű munkagyőzelmet jelen­tettek. A bányászőrség napjai a pécsi szén- medencében is sikeresek voltak s lendületes munkával nemcsak a hó elejei adósságot pó­tolták, hanem erejükből még terven felül 2 000 tonna szén kitermelésére Is futotta. Leg­eredményesebb munkát az élüzem vasasi bá­nyászok végezték, a második helyet a pécs- bányai bányászok foglalták el. Megyénk két szénmedencéje az elmúlt kél hónapban a második félévre vállalt 25 ezer tonna szénből a bányásznapig 8 252 tonna sze­net szállított külszínre. Baranyai sikerek az állattenyésztésben az országos mezőgazdasági kiállításon (Kiküldött tudósítónktól) A budapesti Országos Mező­gazdasági Kiállítás sokkal na­gyobb méreteiben és a kiállí­tott tárgyak számát illetően is a tavalyinál. Csaknem hat­vankét holdon terül el pavi­lonjaival, lacikonyháival és hatalmas lovardájával; Negyvenkét állandó és két­száztíz ideiglenes pavilonban mutatja be száztizenkilenc állami gazdaság, kétszázhét termelőszövetkezet és száz- huszonöt egyéni gazda leg­szebb állatait és terményeit. A baranyai gazdaságok, -szö­vetkezetek és egyéniek a bí­rálóbizottság legnagyobb el­ismerését érdemelték ki a me­zőgazdasági kiállításon. Külö­nösen állattenyésztésben sze­reztek számos díjat és elisme­rő oklevelet. Az a vélemény alakult ki, hogy Békés me­gye után Baranya megye hozta a legtöbb és legértéke­sebb tenyészállatot a kiállí­tásra. Ezt számok is bizonyít­ják. Állattenyésztésben tizenkét első díjat és öt második, és harmadik díjat kaptak a ba­ranyai kiállítók, az oklevelek számát nem is számoltam össze, mert csak­nem valamennyien eldicseked­hetnek vele. A baranyai Álla­mi Gazdaságok aratták a leg­több sikert és kapták a leg­több első díjat A csolboka- pusztai állami gazdaság Cu­kor nevű tehene teljesítmény­díjban részesült. Hat év alatt negyvenötezer kg tejet adott. Az ugyancsak csobokapusztai Csinos feje felett pedig tej ter­melési díj díszeleg. Három­százharmincöt nap alatt tíz- ezennyolcszázötven liter tejet fejtek tőle. A békéspusztai ál­lami gazdaság püspökbólyi hi­degvérű ménje is első díjat kapott, míg a szentegáti mén második díjjal megy haza a kiállításról. A bári állami gazdaság sem tér vissza üres kézzel, Dundi nevű hidegvérű kancája kiérdemelte az első dijat. A kancák között máso­dik díjat kapott a szentegá- tiak Öröm nevű lova. Sokan megcsodálták a szentegátiak kilenc darab egy­éves magyar hidegvérű kanca- c6ikó-csoportját, olyan szépen fejlettek, hogy rövid gondol­kodás után a bizottság oda­ítélte az első dijat; A termelőszövetkezetek Is megálltak a helyüket a mező- gazdasági kiállításon; Hajba Dezsőnek, az ivándárdaiak or­szágoshírű tehenészének a Cifra, meg az Emma gondo­zásán kívül más gondja is akadt. Alig győzte kielégíteni ,az érdeklődőket, különösen a j ászj ákóhalmaiak kérdezget­ték, faggatták a kiváló tehe­nészt, ugyan mondja már él; hogyan neveli, gondozza a te­heneit, mert ők is szeretnének olyan kiváló tehenészetet ki­alakítani odahaza, minit ami­lyennel az ivándárdaiak híres- kednefc, A Cifra és az Emma tejter­melési díjat kapott; — Öregednek már — tréfál Hajba elvtárs, s hozzáteszi, — de az utódjaik helyettük is remekeltek; Ugyanis a Cifra bikája — a Cudar első díjas lett, míg üszője a második dijat kapta. A rózsafai Közös Üt Terme­lőszövetkezet tagsága is büsz­ke lehet tenyészlovarra. Csil­lag nevű hidegvérű kancájuk első díjat visz majd haza. Az egyéniekről is szólni kell, mert ők is számos érté­kes díjjal öregbítették me­gyénk állattenyésztésének hír­nevét. Duzsai József gerdei gazda Gyopár nevű tehén­üszőjét tüntették ki első díj­jal, mig Kelemen Sándor is­mert keszűi gazda tenyészbi­kája második helyezést ért el. Tuzsér János patapoklosi egyéni paraszt hidegvérű kan­cájával nyert harmadik dí­jat. A borpavilonban többed- magammal sokáig időztem. Érdemes és hasznos volt. Fél­reértés ne essék, egy csepp bort sem ittam, de megtanul­tam mennyi fáradtságra van szükség ahhoz, hogy a szép szőlőfürtökből zamatos mus­kotály legyen. Ugyanis a pa­vilonban a kiállított borok mellett bemutatják a borké­szítés módját és eszközeit is. Itt ismét baranyai sikereknek örülhettem; A villányi állami gazdaság 1955-ös burgundi bo­ra mellett kis tábla hirdeti: Első díj. Darvas Tivadar pé­csi bortermelő tavalyi rizling­szilvánija is első díjat kapott. Mikor e sorokat írom, még javában rendezgetik az el­nyert díjakat jelző kis táblá­kat, feliratokat. A pavilonokon az utolsó simításokat végzik. De mire beszámolóm megje­lenők, már megváltozik az országos mezőgazdasági kiál­lítás képe: megnyitják kapuit a nagyközönség számára. Gáldonyi Béla |i JDÖ: Szombat délután négy ii óra. Hely: Kossuth Lajos () utca, 10. számú Ruházati Bolt. 11 Meglehetősen nagy a forgalom l»és a hőség. A cipőosetályon I1 két eladónő sürög-forog, hogy 11 minél gyorsabban kielégíthes- l1 se a vevőket. < [ A vásárlók csoportjában, < hátul, ahol már nem tolakod­* | nak és furakodnak az embe­* rek, fiatal 17—18 év körüli * barna kislány izeg-mozog, tde- ' geskedik. Alig várja, hogy vég- (| re rákerüljön a sor, s vége le­* i gyen ennek a drukkolásnak. \ Mert, hogy drukkol, az erői J sen látszik rajta. Hogyisne, J amikor egymásután ketten is J vesznek ugyanolyan cipőt, (| mint amilyet ő nézett ki ma- .) gának már jó másfél hetem ■ > V. Marika, a Pécsi Állami Gazdaság adminisztrátora min­iden reggel és délután a Kos- } suth utcán megy át. S ahány­szor elment erre az utóbbi másfél hét alatt, mindig meg­bánt itt a kirakat előtt, ahol a nem is olyan rég megjelent (i egy csinos kis barna cipő. \)Hogy mi a szép benne, azt tá­blán csak a nők tudják. Én olyannak látom, mint a többit. Barna, borjúhoz, bőrtalppal. Talán a fazonja érdekes? Le­ihet. De nékem em egyszerű i papucscipö, CJizetés után Már napokkal ezelőtt elter­vezte, hogy megveszi. Először csak gyönyörködött benne né­hány percig, majd lábára kép­zelte, s elgondolkozott, milyen jól is állna ősszel a barna át­meneti kabátjához. A gondol­kozás elhatározássá érett: „Fi­zetéskor azonnal megveszem a cipőt, Feltéve, ha kapok még”, De a kirakatban most is van még egy pár, és ha előtte ket­ten is vittek ilyen cipőt, talán akad még ugyanilyen a sok doboz valamelyikében. “ ÉGRE sor kerül rá: *— Kartársnő! Abból a barna cipőből van még? Az eladónő már tudja, hogy mit jelent az „abból", Keres­getni kezd a dobozok között. Marika pedig riadt szemmel figyeli minden mozdulatát, ,4 Van, de sajnos csak har­minchete*; *■=■ Harminchetest Az eladónő nézegeti a kis* lány lábát Csinos, szép, for-* más láb, enyhén lesütve, de picit mintha nagyobb lenne, mint harminchetes. Nem sok­kal, talán csak fél számmal, vagy annyival sem. A kislány gondolkozik. Ed­dig hetest hordott, de most már alighanem szorítaná egy kicsit. Mert az ember nem állhat meg a növéssel, pedig egy lánynak untig elég a har­minchetes cipőméret. No, mindegy, próbáljuk meg. Először kézzel akarja felse­gíteni a ballábast. Nem megy. —r Kérek egy cipőkanalat... Kanállal már valamivel könnyebb, de szűk a topánka. Végre! Nagy nehezen sikerül. Feszül a vékony bőr, feszül erősen. —* Talán majd tágul... Most, ebben a nagy melegben duzzadt is a lábam — latolgat­ja Marika, s úgy dönt: megve­szi a cipót, mert nem szorít ahogy pár lépést tipeg a sző­nyegen. Kétszázhetvenegy forintot fizet a pénztárnál, a kosárká­jába teszi az annyiszor meg­nézett, annyira áhított és most végre, végre megszerzett pa­pucscipőt, AMÁR MENNE, de valami eszébe jutr ■— Kartársnői -Sokat adtak el ebből? ■— Nem. Talán hat-hét pá­rat, alig kaptunk belőle. Miért? —| Mert nem szeretném, ha a fél vázfa ilyenben járna!.,, (TENKEDY)

Next

/
Thumbnails
Contents