Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-12 / 215. szám

2

N \ p r rt

íl56 SZEPTEMBER «

Henzies nyilatkozata a londoni repülőtéren

A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója

A termelési szerződésekről

Menzies ausztráliai miniszterelnök a londoni repülőtérre érkezésekor az alábbi nyilatkozatot tette:

— Bizottságunk kifejtette és körvonalazta a 18 országnak a londoni értekezleten kidolgozott javaslatait. Nasszer elnök azonban nem fogadta el azt az elvet, amely e javaslatok gerincét alkotja. Szükségesnek tartom hozzátenni: az ötös bizottság, amely igen keményen dolgozott, bár talán sikertelenül, csak korlátozott missziót teljesített. Ez a bizottság nem „utazó nagykövetek“ bizottsága volt.

Missziónk kudarca szerdán este vált nyilvánvalóvá. Csütörtökön azonban a bizottság megkezdte egy emlékirat megszerkesztését, hogy írásban rögzítse le a' javaslatokat, olyan formában, ami nem tesz lehetővé semmiféle kétértelA francia

A keddi francia jobboldali sajtónak a szuezi helyzettel kapcsolatos tanácstalanság az alaphangja. A jobboldali lapok általában azt a tézist fejtegetik, hogy elérkezett a döntés órája Franciaország és Nagy- Britannáa számára: vagy meghajlanak a befejezett tények előtt és akkor Nasszer kihasználja gyengeségüket, vagy a megtorlások útjára lépnek s akkor vállalják az esetleges fegyveres konfliktus kockázatát:

Az Aurore kommentárjában azt hangoztatja, hogy ha Egyiptom megkülönböztető intézkedéseket merészelne foganatosítani francia vagy angol hajókkal szemben, „akkor a Cipruson, illetve Máltán összevont francia és angol haderők azonnal visszavágnának“.

Ugyanilyen helyzet alakulna ki abban az esetben, ha az egyiptomiak kényszerintézkedéseket foganatosítanának > azokkal a révkalauzokkal szemben, akik el akarnák hagyni szolgálatukat:

A Combat gazdasági megtorlásokat javasol, hangsúlyozva, hogy ha Franciaország és Anglia nyíltan olyan megoldás mellé állna, amely kizárja az erőszakhoz való folyamodást, Amerikának nem lenBlmúltafc azok az évek, amá- kor a külföldiek előtt Bulgária, mint elmaradott mező- gazdasági ország volt ismeretes. A fasizmus és a kapitalista rabság alól 1944 szeptember

9-én felszabadulva a bolgár nép a Bolgár Kommunista Párt irányításával és a Szovjetunió segítségével óriási fejlődést ért el, 12 év alatt hazája arculatát teljesen megváltoztatta: Ipari agrár országgá változott, korszerű, gyorsan gépesített szövetkezeti gazdasággal. A közel egymillió és százezer apró egyéni gazdaságok helyett, melyekben a faeke és vaseke voltak az egyetlen eszközök a föld megmunkálásához, ma a bolgár falut több mint 3 ezer termelőszövetkezet képviseli a legkorszerűbb technikával ellátva. Ezekbe a falusa gazdaságok 77 százalékát és a megmunkálandó föld 75 százalékát tömörítették. Az ország számos területén a szövetkezést már teljesen befejezték.

Bulgáriában Jelenleg 184 állami gép- és traktorállomás van a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel ellátva —közel 18 ezer traktor (15 lóerőre átszámítva), több mint háromezer kombájn, több mint 5 ezer cséplőgép és többezer más mezőgazdasági gép és felszerelés. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek a szántás 87,8 százalékát traktorral végezték, a gabonafélék vetésének több mint 80 százalékát a kultiválásnak pedig több mint 90 százalékát. A termés több mint felét kombájnnal takarították be. Az állattenyésztésben a munkaigényesebb folyamatokat is gépesítik már, mint pl. a tehenek fejését, a juhok nyírását, a takarmánykészítést, a trágya- kihordást. A gépek helyettesítik a kézíerőt a szőlészetben, gyümölcsösökben és zöldséges kertekben:

műséget az elmondottakat illetően.

Menzies ezután azt mondotta, hogy ő és kollégái „egyhangúlag igazságosnak és Egyiptomra nézve nagylelkűnek tekintette a 18 nemzet javaslatait“, amelyek szerint „elismerik az egyiptomi szuverenitást.“

— Sohasem állt fenn semmiféle kétség sem Egyiptomnak a csatorna feletti tulajdonjogára vonatkozóan — folytatta Menzies.

A 18 ország és a világ valamennyi más kereskedő nemzete szempontjából egy fontos kérdés merült fel: lehet-e a csatorna egyszerű eszköze az egyiptomi politikának?

Kívánságunk az volt, hogy a csatorna igazgatását válasszuk külön a politikától. Ezt is kértük. Azt kívántuk, hogy a csatorna igazgatásét azoknak a különböző országoknak a képne lehetősége arra, hogy ne tanúsítson irántuk szolidaritást;

A francia sajtó egy része továbbra is erősen bírálja az Amerikai Egyesült Államok

magatartását:

A Figaro kommentárja szerint „a Közel-Keleten még soha sem volt komolyabb a háborús veszély, mint most. A nyugati szolidaritás veszélyben forog és az Amerikai Egyesült Államok erős pofont kapott:

A lapnak az a véleménye, hogy Nasszer elutasító magatartása „sokkal sértőbb az Amerikai Egyesült Államokra, mint Franciaországra és Nagy- Brltanniára, mert az utóbbiak nak már kezdetben sem voltak illúzióik“;

Az Humanité kommentárjában Pierre Courtade leszögezi:

Az AFP jelenti: a hétfői londoni angol-francia megbeszéléseken a Szuezi-ügynek az ENSZ elé terjesztését is tanulmányozták, mint a kérdés meg oldásának egyik lehetőségét. Ugylátszik a jelenlegi londoni megbeszélések csak első részét képezik a szuezi probléma köviselői lássák el, akiknek szüksége van a csatornára és hogy nemzetközi konvenció jöjjön létre, amely biztosítja e tengeri út jövőjét.

Menzies szerint Egyiptom válasza az volt, hogy semmit sem akar tudni a Szuezi-csa- torna kérdésének békés megoldására irányuló javaslatunkról. Egyiptom semmi mást nem akar, mint egy olyan megoldást, amely Egyiptomot meghagyná a csatorna kizárólagos urának.

A miniszterelnök végül sajnálkozását fejezte ki, hogy Egyiptom ilyen döntést hozol*, amely — mint mondotta — nem volt teljesen váratlan és ugyanazt a helyzetet eredményezte, mint a londoni értekezlet előtt. Mindamellett — fűzte hozzá — missziónk lehetővé tette, hogy álláspontunkat a világ közvéleménye elő:t világosabbá tegye.

a béke és az igazság számára szerencse, hogy a fehér nagyurak (szerk. megj.: a nyugati hatalmak) között széthúzás uralkodik. Eden kénytelen megalkudni azzal a hatalmas és bátor ellenzékkel, amely a munkáspártból, valamint a liberálisok jórészéből áll, s ugyanakkor szembe kell néznie Washington kiszámítottan hideg magatartásával, mert Washington érdekei, különösen kőolajérdekei, egészen mások, mint Nagy-Britanniáé.

— Vajon mit remélhet ilyen körülmények között Guy Mellet 1— kérdi a lap — Vajon nem lenne-e bölcs dolog részéről, s nem lenne-e már ideje, hogy megértse: nemcsak a háború, hanem az ő nevetségessé válása elkerülésének is egyetlen módja a tárgyalások útja.zös tanulmányozásának. Állítólag az Egyesült Államok véleményét is meghallgatják, mielőtt végleg döntenek.

A hétfői megbeszélések a vacsora előtt másfél óráig tartottak. Ezen csak a francia és brit miniszterek voltak jelen.

Nemzetközi hírek

MOSZKVA

A Kremlben hétfőn szovjetindonéz tárgyalások zajlottak le. A tárgyalásokon szovjet részről megjelent Vorosilov, a Legfelső Tames elnökségének elnöke, Mikojan, a miniszter- tanács első elnökhelyettese. Pervuhin, a minisztertanács első elnökhelyettese, Kabanov külkereskedelmi miniszter. Bromiko, a külügyminiszter első helyettese és több más hivatalos személyiség.

Indonéz részről a tárgyalásokon megjelent Sukarno köztársaság! elnök, Abdulgan* külügyminiszter, Palar, Indonézia moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete valamint más hivatalos személyek.

BAGDAD

Á Bagdadban megjelenő hivatalos közlöny hétfőn királyi leiratot hozott nyilvánosságra, amely rendkívüli állapotot vezet be Irakban. A rendelkezés azonban csak újabb királyi rendelet megjelentetése után lép életbe, — jelenti a Reuter.

A kormányhoz közelálló körök kijelentették, „az intézkedést elővigyázatosságból hozták, figyelembe véve a Közép- Keleten jelenleg fennálló helyzetet”;

LONDON

A londoni rádió jelentése szerint hétfőn este megkezdődtek a tanácskozások Londonban Eden angol miniszter- elnök, Selwyn Lloyd külügyminiszter és Guy Mollet francia miniszterelnök, valamint Pineau külügyminiszter között.

Az AP jelentése szerint Menzies ausztráliai > miniszterelnök hétfőn este Londonba érkezett.

Menzies azonnal a brit miniszterelnökségre sietett, ahol már várt rá Eden brit és Guy Mollet francia miniszterelnök.

Földmüvesszövetkezeti küldöttség utazóit Jugoszláviába

A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság Szövetkezeteinek Központi Szövetsége meghívására Vas Zoltán, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke vezetésével három tagú földművesszövetkezeti küldöttség utazott Jugoszláviába.

Egyes vállalataink és feldolgozó üzemeink áruszükségleteik jelentős részét termelési szerződések megkötésével biztosítják. Ezzel elérhető, hogy a szükségleteknek megfelelő mennyiségű és minőségű mezőgazdasági és ipari növény kerülhessen feldolgozásra, illetve forgalomba.

Ilyen termelési szerződéseket a termeltető vállalatok mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel és egyéni termelőkkel is köthetnek. A szerződéskötéseknél szigorúan az önkéntesség elvének betartása mellett kell eljárni, — A múltban sok esetben fordub elő meg nem engedett, erőltetett, a meggyőzés mértéké* jóval felülhaladó ráhatás, — de ezek a törvénytelen eljárások a XX. kongresszus irányelveinek megfelelően és párthatározataink következtében megszűntek. A termelési szerződések általános feltételeit az 1085/1954. sz. minisztertanácsi határozat alapján a 7/1954. Bgy. M. sz. rendelet szabályozza, a netán szükséges különleges feltételek és termelési előírások a földművelésügyi miniszter jóváhagyásához vannak kötve — Általában a termeltető vállalat- előlegül vetőmagot, növényvédőszereket ad a termelőnek, aki elvetni, a talaj: megmunkálni és a terményt a megállapított átvételi áron a termeltetőnek átadni köteles Az előleget a terményered- ményből kell elszámolni, ha pedig a termelő terményét szerződés ellenére nem adja át, vagy valamilyen okból a termelés nem járt sikerrel, az előleget vissza kell térítenie.

A termelési szerződések betartását minőikét fél részéről kötbér biztosítja, ami annyit jelent, hogy ha a szerződő felek bármelyike szerződéses kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a másik fél javára kötbért kell fizetnie. Ez a kötbérkötés egyben általános feltétel is, de a 13/1954.

M. T. sz. rendelet külön is

szabályozza a szerződések kötbérrel való megerősítését. Kötbérfizetésre csak az a fél köteles, aki szerződéses kötelezettségét szándékosan, vagy Gondatlanságból szegi meg. —■ A bíróság abban az esetben, ha a fél magatartása csak csekély mértékben volt gondatlan és a teljes kötbér arány- falanul súlyos terhet jelentene, mérsékelheti a kötbér összegét. Azt a szerződő felet azonban, aki a teljesítés akadályáról a másik felet nem értesítette, a kötbér alól mentesíteni nem lehet.

Ha a szerződő felek eevike kötbért kíván érvényesíteni, köteles a szerződésben kikötött teljesítési határidőtő! számított 30 nap alatt a másik fe- 'et erről értesíteni és ha a kötbér fizetésére köteles fák 3 napon belül a kötbért el nem ismeri, vagy nem vá’aszrr. úgy ettől számított további 10 nap alatt a kötbért a termelési területhez igazodó ü’e'é- kes járásbíróságnál keresettel kell érvényesítenie. A fénUrt ’zatáridők elmulasztása a kötbérigény elvesztésével jár.

Mindez mutatja, hogy pártunk és kormányunk milyen nagy súlyt helyez a termeli szerződések betartására, ami érthető is. mert a szerződésekkel lekötött, terményekre dolgozó népünk számít és annak át nem adása vagy kiesése népgazdasági tervünknek, közellátásunknak és életszínvonalunk emelkedésének hátrányára szolgál.

Ezért úgy a termeltető vállalatok, mint a szerződéses termelők az ilyen termelési szerződések betartása érdekében mindent kövessenek el. A pontos szerződésteljesítés mindkét fél érdekét Is szolgálja, mert egyrészt a termeltető az előirányzott és já minőségű terményt megkapja, a termelő pedig rendszerint a piaci árnál magasabb átvételi árat kap terményéért és ezenfelül a leszerződött földterület után még beadási kedvezményben, az átadott termény után természetbeni juttatásokban is részesül;

KIRIL BOJADZSIEV:

A bolgár mezőgazdaság a szocializmus útján

A 'Bulgária és Szovjetunió között nemrégen megkötött gazdasági egyezmény értelmében az elkövetkezendő 3-4 év alatt a Szovjetunióból 22 ezer traktort, 13 ezer kombájnt, több mint 8 ezer gépkocsit, stb. küldenek.

területek megtöbbszörözésére, ebből adódóan a mezőgazda- sági növények termelékenységére. Egy összehasonlítás fogalmat nyújt, hogy mit valósítottak meg a népi hatalom éveiben ezen a területen. Az öntözött terület az 1944 évi

Az ipari növények területe 1950-től 1954-ig 12,34 százalékról közel 16 százalékra emelkedett, a szőlőé több mint kétszeresére, a gyümölcsösök területe pedig több mint négyszeresére;

Az elmúlt évben 10-ezerte több ásványi műtrágyát használtak fel, mint 1944-ben, melynek nagyrésze bolgár gyártmány. A két új ásványi műtrágyagyár felépítése lehetővé teszi majd, hogy mindösz- sze 3—4 év múlva Bulgária évente 800 ezer tonna ásványi műtrágyát termeljen, vagyis minden megmunkálandó dekár • földre nem kevesebb, mint 10—12 kg trágya jutna;

Az utóbbi években számos nagy öntözőrendszert és víz- tóro’ót feleztek be, melyek lehetőséget adnak az öntözött

11 ezer középiskolai végzettsé- fű szakértőt küldtek a mező- gazdaság segítségére. Nincs olyan falu, ahol a dolgozó parasztság ne kapna szakértői segítséget.

A föld szövetkezeti megművelése, a mezőgazdasági termelés gépesítése, a tudományos eredmények bevezetése széles lehetőséget adtak a mezőgazdasági termények növeléséhez és az állattenyésztés fejlesztéséhez. Már 1952-ben a gabonafélék átlag hozama a háború előttihez viszonyítva egyharmaddal volt több.

A termelőszövetkezetekben a mezőgazdasági növények hozama átlag 20—30 százalékkal több, mint az egyéni gazdaságoknál.

Az átlaghozamon kívül a saját tőkebefektetést is jelentősen növelték. Társadalmi

A mezőgazdaság szocialista átépítésének harcában új emberek nevelődnek; a magas terméshozam és jó állattenyésztés mesterei. A mezőgazdaság területén elért jelentős eted,menyeként a kormány 17 személyt tüntetett ki a Szocialista Munka Hőse címmel, 61 személyt Dimitrov-díjjal, 125 személyt pedig a Georgi Dimitrov érdemrenddel, ösz- szesen a mezőgazdaságban magas eredményekért 5 ezer személyt tüntettek ki;

A termelékenység növelésével egyidejűleg a szövetkezetek és a szövetkezett tagok jövedelme is emelkedik. Az 1954. évihez viszonyítva az elmúlt évben a szövetkezeti munkaegység Jutalmazása 50 százalékkal volt magasabb.

375 ezer dekáiTól 1955-re három millió 600 ezer dekárra emelkedett. Az elkövetkezendő évben túlhaladja az ötmillió dekárt. Sajót anyagból és az államtól kapott hitellel és gépekkel az utóbbi években több mint 500 víztárolót és vízgyűjtőt építettek;

A mezőgazdaságnak értékes segítséget nyújtanak a tudományos dolgozók is. Az eddig elterjedt mezőgazdasági növényeken kívül az utóbbi években 80 új fajtát tenyésztettek ki. A mezőgazdasági dolgozóknak egyre nagyobb segítséget nyújtanak a mezőgazdasági szakértők — agronómusok, állattenyésztők, állatorvosok, akik a falvakban dolgoznak;

A népi hatalom éveiben 6 000 egyetemi végzettségű és

vagyonuk megnövekedett; Az 1951. évihez viszonyítva a termelőszövetkezetek osztatlan alapja csaknem ötszörösére emelkedett. Minden termelőszövetkezet átlag 10—15 masszív (’-'zríaságl épületet épített téglából:

Sbk gazdaság 1955-ben munkaegységenként 28—30 ’évát osztott szét. Georgi NIkolov, Dropla faluból (balcsiki járás) családjával együtt (három munkaképes taggal) a termelőszövetkezetben végzett munkáért 1955-ben 11127 kg búzát, 8 881 kg kukoricát, 1 538 kg napraforgót, 94 kg túrót és más árut, valamint 9 520 lávát kapott.

A termelőszövetkezet eredményei az utóbbi években nem maradtak észrevétlenül és a szövetkezeten kívülieket vonzották. 1955 őszétől ez év június végéig a szövetkezetbe újabb 307 ezer gazdaság lépett be 9 millió dekár földdel. Újabb 405 termelőszövetkézetet létesítettek;

A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács július elején határozatot fogadott el a termelőszövetkezetek további támogatására és fejlesztésére, valamint a termelőszövetkezetek és szövetkezeti tagok anya. gi érdekelnek javítására.

A pénzügyi nehézséggel küzdő szövetkezeteknek az állam az adósság 50-től 100 százalékát elengedi. A termelőszövetkezeteknek állami kölcsönt adnak a tőkebefektetéshez (például évelő növények telepítéséhez, tenyészállatok vásárlásához, gazdasági épületek építéséhez, talajjavítási munkálatokhoz, stb.) Számos konkrét feladatot is előirányoztak, mellyel az a cél, hogy a búza, dohány, gyümölcsfélék, zöldségfélék és gyapot termelését növeljék. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák anyagi jólétét növeljék, számos mezőgazdasági és állati termék árát felemelték. 1957- től központi nyugdíjalapot is létesítenek a szövetkezeti tagok részére:

A határozatban előírt intézkedések teljesítése előfeltétel arra, hogy a közeli két-három évben a bolgár mezőgazdasá* got teljesen szövetkezetbe t3< mörítsék és, hogy a mezőgazdasági termelés jelentősen növekedjék és olcsóbbá váljék*

sajtó a szuezi helyzetről

Á hétfői londoni tárgyalások -