Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-09 / 213. szám

2

N \ P I <*>

1956 SZEPTEMBER 9

1 millió forint kulturális célra Kultúrotthon les* a Tiszti Klubból Lakásokat szabadítanak f el

Sajtófogadás a városi tanács vb. elnökénél

Pécs megyei jogú város ta-| nácsa végrehajtó bizottságá-1 nak elnöke: G y ö r k ő Antal | elvtárs, szombaton reggel fogadta a sajtó munkatársait, hogy az újság hasábjain keresztül is tájékoztassa a város lakosságát Pécs kulturális célkitűzéseiről, terveiről, a kulturális intézmények létesítéséről, anyagi támogatásáról és egyéb aktuális kérdésekről.

KÉRDÉS: A honvédség milyen épületeket ad át a városi tanács részére?

VÁLASZ: Nemrégiben az illetékes szaktárcák képviselői Pécsett voltak, ahol megbeszéltük, hogy a honvédség milyen épületeket ad át a város részére. Azt tapasztaltuk, hogy majdnem a tanács megkérdezése nélkül döntöttek az átadandó pécsi laktanyák sorsáról. Minden szerv igyekezett a laktanyákat a maga céljaira megkaparintani. Végül abban állapodtunk meg, hogy a hon- V«. elmi minisztérium összesen öt helyiséget ad át a részünkre: az Á/l épületét, a Dózsa Lövész Tiszti Iskolát, a Kiss János laktanyát (volt Frigyes laktanya), a Nagy Sándor laktanyát (volt Damjanich laktanya), valamint a Pécsi Helyőrség Tiszti Klubját;

KÉRDÉS: A tanács milyen célokra kívánja felhasználni ezeket az épületeket?

VÁLASZ: A városi tanács igazgatási osztálya megbízatást kapott, hogy ezeket az épületeket területi és műszaki szempontból vizsgálja felül, állapítsa meg, hogy a helyiségeket hogyan tudnánk a leggazdaságosabban kihasználni. A városi tanácsnak az az álláspontja, hogy — az Á/l épületének kivételével — a laktanyákba telepíti a város főútvonalain lévő ama nagykereskedelmi vállalatokat, vagy hivatalokat; irodákat, amelyek jelenleg lakásokban működnek. Ezzel rengeteg lakást szabadítunk fel és adunk át a lakosságnak. A jelszavunk: — „Lakást! Lakást! Lakást! Minél több lakást!"

A Minisztertanácsnak szeptember 10-ig kell ' jelentést tennünk arra vonatkozólag, hogy a laktanyákat milyen célokra kívánjuk felhasználni.

A minisztériumoknak is különböző elgondolásai vannak a pécsi laktanvákkal kapcsolatban. Az iparüsvi minisztérium például a Kiss János laktanyában ruhagyárat szeretne létesíteni, ahol 800—1000 nőt foglalkoztatna, mi viszont ragaszkodunk ahhoz, hogy a laktanyákba irodák kerüljenek és így minél több lakást szabadítsunk fel.

Ami a Pécsi Helyőrség Tiszti Klubját illeti, ez a városi tanács kulti' háza lesz és Doktor Sándor Kultúrotthon név alatt fog működni. E mellett természetesen továbbra is meg tartjuk a jelenlegi Doktor Sándor Kultúrotthont is. Kulturális szempontból nagy jelentősége lesz annak, hogy a tanács egy reprezentatív, új kultúrotthonhoz jut, ahol ismeretterjesztő előadásokat rendezhetünk majd.

KÉRDÉS: Milyen új kulturális intézmények létesülnek Pécsett?

VÁLASZ: Istenkútnál, körülbelül 200 000 forintos társadalmi munkával megkezdték a kultúrotthon építését. Nemrég tették le a kultúrotthon alapkövét. Országos Viszonylatban is nagy_ jelentősége van annak, hogy ’ a kultúrotthon úgyszólván kizárólag társadalmi munkával készül.

Nagy segítséget nyújtott az ottani pártszervezet, és elismerés illeti a honvédséget, valamint a lakosságot is, lelkes, odaadó munkájáért.

Végre megoldódik majd

Urög kulturális problémája is. Itt a jelenlegi kultúrotthont — amely kicsinek bizonyult — egy teremmel kibővítjük. Erre a célra összesen 100 000 forint áll rendelkezésünkre.

KÉRDÉS: Ez évben milyen összeget költött a tanács kulturális célokra?

VÁLASZ: összesen egymillió forintot. Ebből az összegből támogattuk a kulturális intézményeket, hatalmas ösz- szeget fordítottunk a szabadtér'- színpad korszerűsítésére, a városi ének- és táncoSeport felszerelésére. Egyedül a városi ének- és tánccsoport részére 200 000 forintot biztosítottunk, hogy ebből az összegből megfelelő ruhákat vásároljanak; .*

KÉRDÉS: Mi a magyarázata annak, hogy a városi tanácsnak nincsen átfog! képe Pécs kulturális életérő' és ezért a közönséget sem tudja kellőképpen tájékoztatni a sajtón keresztül?

VÁLASZ: Pécsett még a külvárosokban is eleven a kulturális élet. Például Vasas Ilon tánccsoport, színjátszócsoport, fotószakkör működik, és igen éok bányász használja a könyvtárat.

Tény az, hogy a városi tanácsnak nincsen átfogó képe Pécs kulturális életéről, ami súlyos hiba. Hiányzik a kezdeményezőkészség, nem mindig tartunk lépést az eseményekkel, egy kissé tájékozatlanok vagyunk. Nem így volt ez akkor, amikor a kerületi tanácsoknál népművelési előadók voltak. Ezeket a státuszokat azonban megszüntették és ezt bizony megérezzük. A mi népművelési osztályunk mindösz- sze 2—3 emberből áll és ez a létszám kevés ßhhoz, hogy Pécs kulturális életét a kezében tartsa. Jóformán csak adminisztrálnak, és kevés idejük jut arra. hogy kimenjenek a kultúrotthonokba, tudomást szerezzenek az ott folyó kulturális munkáról. Ez a magyarázata annak, hogy a kulturális élet területei elért eredményekről — amelyek a valóságban megvannak, — tájékozatlanságunk miatt nemigen tudjuk a közönséget sem tájékoztatni.

KÉRDÉS: Más városokban a tanács köztisztasági szabályrendeletet készített, Pécsett mikor kerül erre sor?

VÁLASZ: A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken foglalkozott a Köztisztasági Vállalat problémáival, a köztisztasági eszközök gépesítésével, és ezzel egyidejűleg elhatározta, hogy december 31-ig elkészíti Pécs város köz- tisztasági szabályrendeletét. Ennek célja a város tisztaságának bizto-ítása lesz. A rendelet végrehajtásánál számi- tunik az ifjúságra, 'a DISZ-re. Rájuk akarjuk majd bízni az utcák tisztántartását, a parkok megvédését — fejezte be sajtó- nyilatkozatát Györkő Antal elv társ.

P. J.

PÉCSIEK A LYJUBJANAI ORVOS-SZÜLÉSZ KONGRESSZUSON

Dr. Lajos László professzor i pécsi Szülészeti Klinika igazgatója és munkatársai meghívást kaptak a Szlovénia Lyjubjanában megtartaná

III. orvos-szülész (kinekolo- gus) kongresszusra. A kongresszust október 3—6 közön tartják meg.

ÖTSZÖRÖS KIVÁLÓ VÁLLALAT

A Baranya megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat a második negyedévi eredmények alapján ismét elnyerte a Belkereskedelem Kiváló Vállalata — címet. A vállalatnak ez az ötödik kitüntetése. A kitüntetés alkalmábó' a vállalat dolgozói pénteken este ünnepséget rendeztek a Nádor szálloda kupolatermében.

Méltatlan volt a tanácstagi tisztségre

Pécsett a harmadik kerületben nem mindennapi választó- kerületi gyűlés zajlott le. A 13-as számú választókerületben — ahová a Hőgyes Endre utca, Halas-köz és Jásza' Mari utca tartozik, — a vá- asztópolgárok elhatározták hogy Nagy Istvánná tanács- ■agot leváltják, illetve visszahívják. Ezért pénteken délután 6 órakor összehívták u választókat a Hőgyes Endre utca 25. szám alatti ház udvarára, ahol Kocsis Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfron’ városi titkára ismertette a Nagy Istvánnéval kapcsolatban beérkezett panaszokat.

Nagy Istvánná, tanácstaghoz méltat1 n magatartást tanúsított. A választókerületi gyűlés részvevői ezt tényekkel bizonyították. Sági Mihálynét, — akivel egy házban lakik — épp úgy „lecsűrhézte", mint a ház többi lakóit. Németh Já- nosnéval szemben minősíthetetlen és nyomadfestéket nem tűrő kifejezéseket használt.

A választókerületi gyűlésen Nagy Istvánné igyekezeU védeni magát. Az elhangzott felszólalásokat személyi ellenségekre próbálta visszavezetni, a választók azonban minden állását megcáfolták.

Parázs hangulat alakult ki, mikor Kocsis F •enc elvtárs, a Hazafias Népfront városi itkára feltette, a kérdést:

— .. választók érdemesnek tartják-e Nagy Ts'vánnét. hogy továbbra is tanácstag legyen?

A kérdésre a választókerület lakosai egyöntetűen „nem“- mel válaszoltak.

Pécs városában ez volt a legelső eset. amikor egy tanácstagot maguk a választók fosztottak meg tisztségétől, illetőleg visszahívták. Tanulság ez a tanácstagok részére és tanulság a 13-as számú választókerület lakosainak is, Nagy Istvánné helyett a 13- as számú választókerületben rövidesen új tanácstagot választanak.

„Itt a Uo&dá! — Uoí &

Nem... nem! Nincs itt tévedés, jól olvasták! Nem az „Itt a piros, — hol a piros....“ játékról van szó, hanem egy másikról, ahol a piros ász helyett egy száz literes hordó tűnik el szinte nyomtalanul, Kémes község környékén.

No persze ... Játék ez is, de kivételesen nem gyerekek hanem felnőttek gyakorolják.

Az is igaz, hogy a játék csak úgy érvényes, ha a hordó nem üres, van is benne valami mint például ebben az esetben. Ugyanis a 100 literes hordóban boralja volt, azaz „seprő", amelynek értéke meghaladja az 1 800 forintot, s amelyből nagyszerű, zamatos, erős konyakot lehet főzni, ha hozzáértő szakember kezébe kerül. Nos éppen ezt a hozzáértő szakembert kutatta napok óta Solymár László, a MÉSZÖV ügyes revizora, miután megtudta, hogy a kémesi földmű vesszövetkézetből eltűnt a száz liter „seprő“. Mert anr-'it megtudott, hogy valakinek az utasítására a hordót Kórós községbe szállították kifőzésre. Azazhogy szállították volna, mert hiszen Horváth Mihály kocsis éppen az ellenkező irányba, Tésen- fa felé kocogott lovaival....

A revizor mindjárt kérdőre is vonta az öreg kocsist: „Hova szállította a hordót Mihály bátyám...?“ Az öreg vállatvont: „Ha én azt tudnám . „!“ felelte egykedvűen. Mert azt sem tudta ki .dta az utasítást, arra sem „emlékezett“, hogv hova vitte... Egyszóval az öreg: füllenteti! Mert erre aztán alaposan ki is tanították. De másnap a tésenfai boltkezelö jelenti ám a revizornak, hogy az udvarán áll egy hordó, benne a boralja. Nosza, gyerünk hamar a színhelyre!

... De mire a revizor át- kerekett a másik faluba, a hordónak nyoma sem volt...! Este kérdőre vonta a minden hájjal megkent kocsist. De az öreg megint csak azt mondta: „Én elvittem a hordót, az Igaz, de nem tudom, honnét és nem tudom hova ...” A revizor hiába ágált« az öreg néma maradt, mint a hal...

Csakhogy a revizornak sem kell ám egy kis fúrUm,U!"

fangért a szomszédba mennie! Mert harmadnap csak megtalálta a hordót a harmadik községben, Szaporcán, egy Varga nevű kovácsmesternél ... És egy kis töprengés után rájött arra is, hogy miért éppen a kovácsnál leite meg a konyaknak valót...? Ugyanis az a hír járja, hogy a falu ezermestere néha-néha foglalkozik a szeszfőzéssel is, amikor a fináncok éppen a hetedik határban kószálnak. No és hát miért ne főzne, ha egyszer a szomszédja éppen a kémesi földművesszövetkezet vezetője, Véghi elvtárs ... Sőt még azt is kisütötte a revizor, hogy ... mire ő kikerekezett a községbe, mindig megelőzte őt egy telefonhívás a földműves szövetkezettől... így aztán a hordó hol itt, hol ott tűnt el, illetve végülis megkerült....

A társasjáték tehát befejeződött ... Csakhogy ez a játék abban különbözik a többitől, hogy a résztvevők — a rei izor kivételével — zálogot fizetnek, melyet ebben az esetben úgy hívnak: „Vállalati fegyelmi...!“

„SAJNOS, KIFOGYOTT..

— Sajnos, éppen kifogyott.:

— Sajnos, nem szolgálhatok ::;

— Sajnos nincs -.: ;

Sajnos — mind gyakrabban ezt válaszolják az eladók, ha egyes cikkek után érdeklődünk az üzletekben. Elfogyott a füstöltszalonna, nem szolgálhatnak nylon-kombinéval, nincs 225 forintos német karóra ..;

Tessék csak megpróbálni!

Az Állami Áruházban doublé karórát kér egy falusi néni.

— Nincs, kedvesem — mondja az osztályvezető — De hisz arról úgyis lekopik az aranyo- eás... Vegyen inkább. i s

És 600 forintos órát mutat, ugyanilyet kínál Csankó Sándornak is, aki feleségével Rózsafáról jött be Pécsre egy kis bevásárlásra. Pedig Csankóék- nak csak 225 forintjuk van érára. így hát üres kézzel mennek ki a boltból.

Üres kézzel megy ki az is, aki nylon-tokba zárt órát szeretne, aki Ruhla márkájú karérát nézett ki magának valamikor, sőt, Pobjeda óra sincs annyi, amennyi kellene.

A fehérnemű-osztályon nylonárut keresni — hiú reménység. Égy darab hálóing fityeg mindössze a vitrin előtti akasztón, kombiné egyetlen egy sincs.

Perion zokni, kreppnylon bokafix? A bányásznapon volt, sem azelőtt sem azután elegendő mennyiségben.

A férfiingek osztályán az eladónő percekig sorolja, milyen ingféleségekben van hiány, vagy ha van Is belőlük, deszortált a készlet, csak egyes számok kaphatóak.

Cipőosztály:

•— A 345 forintos mikropóru- boe-gumitalpú férficipőből ■ állandó a hiány — mondja az

eladó — Csák 40—41-es szám van — ha van. Női, 263 forintos mikropórusos gumitalpú cipő pedig egyáltalában nincs.

És így van ez más boltokban is.

Az öra és Ékszerkereskedelmi Vállalat Kossuth Lajos utcai üzletében még nyolc vevőnek szolgálhatnak ki Pobjeda karórát, aztán ... „Sajnos, kifogyott. Talán a jövő héten...“ Ruhla-óra nincs, nylon-óra sem kapható. (A bányásznapra nyolc darabot kapott Pécs legnagyobb szaküzlete!)

A 11. sz. Élelmiszerboltban (Kossuth Lajos utca) csak csécsi-szalonna kínálja magát az üvegpolcról. Utoljára augusztus 17-én kaptak füstöltszalonnát, azóta nem, pedig szinte naponta kérik a központtól Lang és Gyulai kartársakat: küldjenek, mert keresik.

Az 5-ös számú Húsboltban (Kórház tér) ugyancsak csécsiszalonna képviseli egyedül a szalonnafélék népes családját, másféle nincs. Töpörtyű sincs. Ez az olcsó és omlás étel: kiV zönséges étel; csak nálunk válik csemegévé, mert mindem szentidöben egyszer kapható. Szombaton egy hete például volt, de összesen — írd s mondd — másfél kiló! Másfél kiló egy ilyen óriási! forgalmú üzletnek! De nincs füstölt csemegeszalonna, nincs angol tea- szalonna és Simonfaf boltvezető szinte könyörög:

— Segítsen az újság, hogy kapjunk árut, hogy kielégíthessük a vevőket!

De hát miért kell annyiszor mondani, hogy „sajnos ... “, miért tűntek el egyes áruféleségek a piacról?

Ha nem éltünk volna át már egy árleszállítást, ha nem tapasztaltuk volna már egyszer,

hogy egy bizonyos idő után az árleszállítás alá esett cikkek lassan, de biztosan elszivárogtak a forgalomból, azt mondhatnánk, hogy véletlenről. Igv azonban;;;

•

Mit mond a szakember?

Simonfai a húsboltból:

— A tizennyolcféle árleszállított cikk közül tizenegyet állandóan tartottunk. Ezek közül most három kapható állandóan, három olykor-olykor, a többi... isten tudja, hová lett..

Lontay az Állami Áruházból:

— Német 225 forintos óránk az árleszállítás óta nincs. Ugyanígy tűnt el a Ruhla, a nylon-óra és a többi olcsóbb óra is.

Az óra- és ékszerbolt vezetőnője:

— Árleszállítás előtt túlontúl nagy raktáram volt Pobjeda karórából. Könyörögtem, vegyenek vissza belőle. Most: könyörgök, hogy adjanak.;:

RÖVIKÖT:

— A nylon fehérnemű elfekvő áru volt, alig fogyott. Az árleszállítás óta kelendő, de a gyár nem küld annyit, amennyi kellene.

Tehát az árleszállítás óta ;; ■ De miért?

Csak úgy, kereskedelmi szakképzettség és szakértelem nélkül is öt okot sorolhatnék, amelyek az áruhiányt okozzák. Kezdjük „legalul“: a kiskereskedelmi vállalatok vezetői közül néhányan „helyi érdekből", a tervtel jesítés szent jelszavával inkább a drágább, nem leszállított áru cikkeket „nyomják“. Példának hadd említsem a Hús és Tej Kiskereskedelmi Vállalatot. Szerdán jártunk a Kórház téri húsboltban, a boltvezető ezt jelentette a központnak és péntekre — lássatok csodát — oldalszám lógott a

szegen az olcsó, 37 forintos füs- töltszalonna, volt töpörtyű is

— nem másfél kilogramm. .Vajon egyetlen nap alatt sikerült megfüstölni az árut, vagy az benn hevert a vállalat raktáraiban és nem adták ki a boltokba?!

A másik ok: a rossz beszerzés. Példa: Állami Aruház. A fehérneműosztályon vasárnap óta egy szál nylon hálóing a „választék“. A RÖVIKÖT egyetlen telefonra (látogatásunk után) harminckét darabot szállított. Vajon mi történne akikor, ha a boltok nem várnák meg, amíg rendelési napjuk elérkezik, vagy amíg az utolsó darab is elkel egy bizonyos árucikkből, hanem ahogy az fogytán van, azonnal utánamennének (néha csak 8—10 lépés utánjárásra van szükség!).

A harmadik hibaforrás már nem Pécsett keresendő, hanem valahol a gyárak környékén. „Az árleszállítás akkor lesz igazán sikeres — írta a Szabad Nép 1956 április 29-i számában, — ha az ipar dolgozói a leszállított áru cikkeket továbbra is a tervnek megfelelő mennyiségben és állandóan javuló minőségben gyártják ... Így láthatják majd a dolgozók mindennapi tapasztalataikból, hogy az árleszállítás nem valami „készletkiárusítás“, hanem nagyon is komoly intézkedés a dolgozók életkörülményeinek megjavítására.“ Tausz János elvtárs, belkereskedelmi miniszter egy nappal később — a Szabad Népnek adott nyilatkozatában

— ezeket mondotta: „Az idei termelési és forgalmi tervek kidolgozásánál... már számításba vettük az árleszállítást és a szükséges árufedezetet a tervekben biztosítottuk." Ezek után nézzük meg, mit ad az ipar, — például a kreppnylon- és perionzokni készítő ipar — a pécsi nagykereskedelemnek? A harmadik negvedévben kaptunk összesein 3600 pár bokafixes nylon és perion zoknit. A negyedik negyedéves terv szerint lényegesen kevesebb érkezik. Ha tehát valóban jól előkészítette a párt és a kormány az árleszállítást — ami nem lehet kétséges —, ha valóban biztosították a minisztériumok a termelési kapacitást, akkor csak a gyárakban lehet a hiba, amelyek — mint a Hús és Tej Kiskereskedelmi Vállalat — inkább a nem árleszállított cikkeket szeretik készíteni.

Kétségtelen, hogy átmeneti nehézségeket okozhat a megnőtt, hirtelen felugrott fogyasztás is. Sőt, idők folytán váratlanul felmerülhetnek egészségtelen jelenségek is, amelyek az Állami Áruház egyik osztályvezetőjét ilyen szavakra késztetik:

— Nylon órát parancsol? Hová készül? Csehszlovákiába vagy Romániába?

A-látszólag logikátlan kérdés nagyon is logikus, mert az említett országokban igen kedveltek az ilyesféle órák, és sokszor előfordul, hogy aki frissen vásárolt órával utazik ki, óra nélkül, más áruval felrakódva érkezik vissza.

Azonban ml a helyesebb: ha az ilyen csempészet miatt nem adunk a népnek olcsó, szép órát, vagy ha megszigorítjuk a vámvizsgálatot? Azt hiszem, a helyes válasz nem kétséges. Ugyancsak könnyű válaszolni erre a kérdésre is: helyes-e vagy helytelen, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium utasítására Pécsett mindössze három helyen lehet kapni nylon fehérneműt az Állami Áruházon kívül? (Azért születtek me« ezek a kijelölt boltok, mert a nylonholmi „hiánycikk", tehát kár lenne szétteríteni az egész városra.)

Tpusz elvtárs április 30-án

ígv nyi ;ozott a Szabad Népben: „A Belkereskedelmi Minisztérium kötelességének tartja az újonnan megállapított árak szilárdságának védelfnét és biztonságát. Rendszeresen figyelni fogjuk az árszínvonalat és az áruk minőségét..: Ha ezen a területen visszaélést tapasztalunk, nem marad el a felelősségrevonás“ A Szabad Nép egy nappal előbb megjelent vezércikkéből: „A minisztériumok vezetői figyeljenek arra, hogy a leszállított áru cikkek választéka tovább bővüljön...“

Nem lehetett jó az ellenőrzés, nem alkalmazhattak a minisztériumi elvtársak kemény felelősségrevonást, ha az árleszállítás után néhány hónappal már „kijelölt üzletekben“ is csak nehezen kapni olyan nylon cikkeket, amelyekből a közönség szívesen vásá-. rolna.

Nem kétséges, hogy ezeket a hibákat egészen rövid idő alatt meg lehet szüntetni (az AEM vizsgálata már megindította ezt a folyamatot, mint ahogyan a Szabad Nép írta), de nen kétséges az sem, hogy az ellenőrzés, a felelősségrevonás terén nem járt el kellő gondossággal a minisztérium, maga Tausz elvtárs sem, nem állt e területen hivatása magaslatán a tanács v. b. kereskedelmi osztálya.

A szocialista kereskedelem nem írott malaszt, mint ahogyan az árleszállítás sem volt az. És akinek a hibáiéból olykor-olykor megkeseredik az emberek szájaíze. ha az árleszállításról beszélnek, akinek hibájából kénytelenek vagyunk hallani, hogy „sainos éppen kifogyott”, akinek hibájából éppen a leszállított áru szalonna, bor, zokni, damaszt- szalvetta, ing, cipő hiányzik — akár „fenn“ van, akár „lenn" —. érezze, hogy a párt szavával, a kormány rendeletével, az emberek bizalmával senkinek sem szabad könnyelműen látszania!

GARAMI LÁSZLÓ