Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-08 / 209. szám

2 NAPLÓ 1956 SZEPTEMBER * A szovjet atomerő-felhasználási főigazgatóság vezetőjének nyilatkozata A TASZSZ közli azt a nyi­Új tárgyalások várhatók a Szuezi-csatorna ügyében latkozatot, amelyet Szlavszkii. a Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő atomerő- felhasználási főigazgatóság ve­zetője a Pravda munkatársá­nak hozzá intézett kérdésére adott. Kérdés: Az utóbbi időben komoly bírálatok láttak nap­világot svájci lapokban a jú- i_8 21-én megkötött svájci­amerikai atom jyezményről. A lapok kiemelik, hogy az egyezmény súlyos feltételeket tartalmaz Sváj szempontjából és komolyan árt az ország szu- verénitásának. Ugyanakkor azt állítják, hogy Svájcnak nem volt más választása. Ez­zel kapcsolatbán közölheti-e Ön, hogy svájci kormány for­dult-e olyan javaslattal a Szovjetunióhoz, «mely indít­ványozza kétoldalú egyez­mény megkötését az atomerő felhasználásában kifejtendő együttműködésre vonatkozó­an? Válasz: Nem, Svájc nem fordult ilyen javaslattal a Szovjetunióhoz. Mint ismere­tes, a Szovjetunió segítséget nyújt más országoknak és több állammal kétoldalú egyez­ményt kötött az atomerő fej­lesztésében és felhasználásá­ban kifejtendő együttműkö­désről és segélynyújtásról. A szóbanforgó kétoldalú egyez­mények feltételei nem tartal­maznak egyetlen olyan rendel­kezést sem, amely az ország szuverénitását érintené és vé­leményem szerint ilyen együtt működési egyezmény t a Szov­jetunió Svájccal is köthetne, ha Svájc ezzel a kéréssel for­dulna hozzánk; Az ötösbizottság elnökének kijelentése szerint a legköze­lebbi tárgyalásokra Nasszer elnök és az ötösbizottság kö­zött csak szombaton kerül sor. Jólértesült körökben úgy hiszik, hogy az egyiptomi el­lenjavaslatok jelentik az eddi­gi ‘'eszélgetések legjelentősebb részét. Kairóban az a véle­mény alakult ki, hogy az egyiptomi ellenjavaslatok szé­les lehetőségeket 'artalmaznak a szuezi válság megoldására. Diplomáciai megfigyelők Kairóban, amidőn rámutatnak Egyiptom állandó konstruktív erőfeszítéseire, hangoztatják, hogy a két nyugati ország ed­dig még a legminimálisabb jóindulatáról sem tett bizony­ságot arra vonatkozólag, hogy az egész kérdést hajlandó bé­kés úton elintézni. A megfi­gyelők szerint Egyiptom új kezdeményezése, és konkrét, rugalmas javaslatai a Nyuga­tot ismét súlyos helyyzetbe sodorták, amint az már a lon­doni értekezlet előtt is meg­történt, amikor Egyiptom azt javasolta, hogy a 22 ország értekezlete helyett hívjanak össze egy olyan értekezletet, amelyen részt vennének mind­azok az országok, amelyek a Szuezi-csatornát igénybe ve­szik. Nemzetközi hírek PEKING A kínai tengerészek szak- szervezete csütörtökön kijelen­tette: támogatja Egyiptomnak a révkalauzokhoz intézett fel­hívását, hogy jelentkezzenek szolgálattételre a Szuezi-csa- tornán. DAMASZKUSZ Szál ah Bittar szíriai kül­ügyminiszter fogadta a Leg­felső Tanács Szíriában ven­dégeskedő küldöttségét. Ez alkalommal a külügymlnisz­K i R A CS I idén kiváltak a brit nemzet­közösségből s megszűntek do­mínium lenni. Pakisztán, ma •már szuverén és független köztársaság. A 75 milliós nem­zet most már szabadon fejlesz­ti nemzeti kultúráját. S ha még látszanak Is a több évti­zedes külföldi uralom marasz­taló nyomai, a korszerűsítés már folyamatban van az or­szágban. Uj épületeket sőt városrészeket emelnek és" meg­javítják a közlekedést, a la­kosság ellátását, tér beszédében kifejtette a szíriai kormány külpolitikai programját. A külügyminiszter rámuta­tott, hogy a szovjet küldött­ségnek lehetővé teszik a Szí­ria’ nép életének beható ta­nulmányozását, BELGRAD A lengyel parlamenti kül­döttség tagjai csütörtökön dél­után látogatást tettek a jugo­szláv szövetségi nemzetgyűlés­A pakisztáni törvényhozó gyűlés hatalmas és korszerű épü­lete Kar ácsiban, fiatal park közepén, Karacsi *—> Pakisztán fővá­rosa. Az arab országokban — találóan és részrehajlás nél­kül — a tenger és a napfény vá. Teának nevezik. Valóban az Arab tenger festői szép part­ján feikszik a különös stílus­ban épült város és utcáinak kövezete szinte szikrázik a rá­zúduló napfénytől; Pakisztán muzulmán lakta Községünkben több esetben volt már közúti szerencsétlen­ség. Véleményem szerint ezek oka, vagy a gépkocsivezetők figyelmetlensége, vagy az hogy jóllehet igen nagy a forgalom, mégsem helyeztek el a község egyetlen útja mellé sem köz­ország. S iránt Ilyen, máé idő ­számítást használnak lakói, mint az európaiak; A muzul­mán év márciusban kezdődik. Ilyenkor tartják az Újévet. Idén például még csak 1335-os évet Írnak a pakisztáni nap­tárak; Ez az év azonban! örökre emlékezetes lesz valamennyi pakisztáni számára. Ugyanis úti jelzőtáblákat. A biztonságosabb közleke­dés érdekében kérem az ille­tékeseket, jöjjenek ki Har­kányba és vizsgálják meg a forgalmat; Maurer János Harkány Ez a fiatalember művész. Az ötvösmesterség művésze. Gyö­nyörű munkáit sokan megcso­dálják és vásárlója is akad. Ezüstből, rézből készíti finom művű kannáit, edényeit is súlyra adja el, mely sajátos pakisztáni szokás. ben, ahol megbeszélést folytat­tak a jugoszláv nemzetgyűlé­si képviselőkkel; PÁRIZS A kairól rádió jelenti, hogy Nasszer elnök csütörtökön este több mint négyórás megbeszé­lést folytatott hadügyminiszte­rével, az egyiptomi fegyveres erők főparancsnokával — je­lenti az AFP. A külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatója A külügyminisztérium tájé­koztatási főosztályán Rubin Péter rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium szóvivője pénteken sajtótájékoztatót tar­tott, majd válaszolt az újság­írók kérdéseire. Levelezőink írják Szabályozzák Harkány forgalmát A műszaki fejlesztés eredményei és az elmaradás oka a szabolcsi bányakerületben „Ez a kollektív szerződés a tröszthöz tartozó összes üzem alkotmányát képezi, minden pontjának maradéktalan vég­rehajtása mindkét félre egy­formán kötelező“. Ezt a mon­datot olvashatja az, aki „A Péc6d Szénbányászati Tröszt kollektív szerződése“ című kis füzet első oldalára pillant. Minket különösen a kollek­tív szerződésnek a műszaki fejlesztési tervre vonatkozó előírásai érdekeltek, annak is a pécsszabolosi kerületre vo­natkozó pontjai. Azért a pécs- szabolcsi kerületé, mert ez volt az egyetlen kerület, amely augusztusban nem teljesítette tervét. A terv nemteljesítésé­nek egyik oka legtöbbször a műszaki fejlesztés előírásán vk .elhanyagolása. Erről beszélge­tünk Verecked Rezső elvtárs­sal, a bányakerület vezetőjé­vel; A kollektív szerződés mű­szaki fejlesztési része előírja, hogy a HL negyedévben hét fejtést és 11 elővájást ciklusos munkamódszerrel kell művel­ni. Hogyan állnak ennek meg­valósításával? — kérdeztük Vereckei elvtársiéi; — Jelenleg nem Is hét, ha­nem nyolc fejtésünk és 10 elővájásunk dolgozik ciklu­sos munkamódszerrel — válaszolja. Azt is meg kell mondatnom, — folytatja, hogy a ciklusos művelés nem megy zökkenőmentesen. Különösen a frontfejtéseknél vannak aka­dályok, mert a fejtések alsó és felső kijáratainak időbeni el­készítését — tehát a fejtések előrehaladási sebességét, — az elővájások sokszor nem tudják követni. Ennek jó­részt a kevés szakmunkás az oka. A frontok előrehaladást sebességét ennek ellenére tudnánk növelni, még több szenet termelhetnénk, ha ezekre az elővájási helyekre több munikást tudnánk telepí­teni. Munkaerőhiány miatt azonban pillanatnyilag ez sem járható út; A gépészeti beruházások cí­mű rész szeptemberig 350 da­rab új csille beszerzését írja elő. Az üzemvezetőség teljesítet­te az előírást, 300 darab új csillét beszerzett. — Csillehiányunk nincsen — mondja Vereckei elvtárs. Nézzük a következő pon* tot. „A meddőfeltárások meg* gyorsítása érdekében az igaz* gató vállalja, hogy a zárt aj* tők mögötti repesztés további kifejlesztéséért egy zárt ajtót épít be.” Ezt is végrehajtották s még ebben a hónapban hoz­zálátnak a zárt ajtó mögötti munkához. A kollektív szerződés mű* szaki fejlesztési pontjaiban meghatározott vállalásokat az üzem vezetősége igyeke­zett megvalósítani. Az elő* írások már a gyakorlatban segítik a termelést. Mégis: a szabolcsi kerület nem teljesítette augusztus ha­vi tervét. Mi ennek az oka? —• Láncpályánk rossz álla­pota — válaszolja Vereckei elvtárs. — Augusztusban 19 esetben volt hiba a láncpá­lyával, amely a szénnel teli csilléket az aknától a vasúti állomásra szállítja. Hol elsza­kad a lánc, máskor pedig láncszemcserét kell végrehaj­tanunk. Sokszor majd fél mű­szak esik ki ezért a termelés­ből; így van; A szeptember hó­napból még alig múlt el pár nap, de máris öt láncszemet kellett cserélniük és két lánc­szakadás hátráltatta munkáju­kat; Áldatlan állapot ez.- Amikor az üzemvezetőség és a fizikai munkások erejü­ket megfeszítve dolgoznak a több szénért, egy 1600 mé­teres rossz láncpálya miatt képtelenek a kitermelt sze­net zavartalanul elszállíta­ni. Hibátlan új láncra lenne szükségük, de beszerezni ed­dig még nem tudták. A tröszt ezirányú intézkedései sem jártak eredménnyel. Azaz sok huzavona után az Ipari Lánc­gyár a minisztérium sürgeté­sére elvállalta, hogy szeptem­berben 640 métert legyárt. A többit esetleg csak november­ben. Tehát az év vége előtt nem remélhetik a lánc kicse­rélését; Vajon az Ipari Láncgyár­nak közömbös a mecseki szén­medence egyik legnagyobb ak­nájának munkája? Jó lenne, ha az Ipari Láncgyár vezetői űjra fontolóra vennék az Ist- ván-aknaiak kérését és rövid időn belül legyártanák az any- nyira szükséges láncot. É1IIIC A SZŐLŐ,,. Tisztábh lett a Diós út Az elmúlt hónapokban a Dunántúli Naplóban kértük a város illetékeseit, hogy javít­sák meg a Diós útat, mert igen nagy a por. örömmel tapasz­taltuk, hogy orvosolták pana­szunkat. Minden nap öntözik az utcát, sőt, úttisztítót is kap­tunk, az öreg Balázs bácsit, aki a nap minden órájában szorgalmasan dolgozik. Min­denesetre a fogatolt járművek dolgozói megkönnyíthetnék munkáját, ha a homok, szal­ma, szén berakása előtt meg­vizsgálnák kocsijukat, nem hulllk-e majd ki a szállít­mány? A Diós úti lakók köezönetü- ket fejezik ki az intézkedés­ért. Schmal Imre Miért késik a kenyér? Baranyaszentgyörgy község 1956 tavaszáig Tormás köz­ségből kapta a kenyeret. 1956 tavaszán a tormási péktől meg vonták a lisztkiutalást és et­től as Időtől kezdve a Sásdi Sütőipari Vállalat szállítja a kenyeret. Bárcsak rendesen ssállítaná!.«■ A heti három­szori szállítás helyett egyszer, vagy kétszer kapunk kenyeret és azt sem időben! A dolgozók asztaláról bizony gyakran hiányzik a kenyér. Meddig tart még ez a lehetetlen álla­pot? Ezt kérdezik a község dolgozói. ÁCS JÓZSEF TIBOR Igazgató-tanító Mtynnyaaaentgyörgy EMBERT TAKARÓ 61«sö­vény fut körbe, átöleli az öt holdnyi szőlőt, mintha óvná, védené a Mecsekről lerohanó széltől ét a tolvajoktól. Bár- hcmnét nézed ezt a dombol­dalt, — keresztben vagy átló­san — a tőkék úgy sorakoz­nak, mint a katonák. Pölöte Erzsi a kapájával ha~ juldozik egyik sorban, amott meg Gumimán József, a csa­patvezető, az a pörgekalapos idős ember pedig a Harcos bá­csi, aki idestova már vagy 50 esztendeje bajlódik a venyigé­vel, a Leülünk a terebélyes diófa alá, egy kecskelábú, re­pedezett asztal mellé. Kérdem milyen lesz a termés, mert a múlt évben bicskanyitogatóan fanyar volt a Mecsek leve, mégis tudják hát, minek né­zünk elibe? Gunzimám József szemét vé_ gigjártatja a tőkéken, mintha bíz abból állapítaná meg az idei termés minőségét. — Jó lesz. Legalább is ízre! Tavaly rinkjött a zöldrotha­dás, azért volt savanyú a bor. Az idén ugyan nem lesz azon az öt holdon nyolcvan hektó, mint tavaly, talán ötven hek­tóra miót kicsavarunk mgjd, de az aztán bor lesz! Hiába no! A természet is beleszól: *avaly zöldrothadás, az idén meg a fagy pusztítot­ta a szőlőt. Támadta a pero- noszpóra is, Wógll Péter és a brigádja még vasárnap is per­metezett, hogy mentsék a sző­lőt. Sok baj van a szőlővel. Pölöte Erzsi azt mondja, olyan mint egy gyerek, dédelgetni, óvni, félteni kell, mert külön­ben ősszel csak a mérget meg a bánatot szüretelnék. Úgy beszél az öreg Harcos is — de mindegyik, — mint­ha a sajátjuk lenne. Egy szó nem esik arról, hogy ez a Pé­csi Állami Gazdaság tulajdo­na itt a Makáron. Pedig a gazdaságé, csakhogy ez a két idős ember, meg a fiatal asz- szonyka (Pölöte Gyulánénak hívják, özvegy), sajátmaguké- nak mllják. így van ez. A szőlőt szeretni kell, mert ez nem állás, nem egyszerű nap­számmunka, — hanem hiva­tásféle ... S ez nagy különb­ség. Ha kellett keltek hajnali négykor, — kapáltak sötétedé­sig, mert a szőlő megkívánta a tavaszon is, hogy a gaztól megszabadítsák. Pölöte Erzsi beülhetett volna a gazdaság most megnyíló borkimérésébe itt a Rákóczi út sarkán — de nem ment. — Itt megkapom a prémium bort, évente ötven, hatvan, vagy hetven litert, aztán gyü­mölcsöt is, de ha mindezt nem kapnám, akkor sem mennék. Szép munka ez, szeretek itt dolgozni. -. AZTÁN ELMONDJA, hogy miben rejlik ennek a munká­nak szépsége? Tavasztól őszig a keze között nevelkedik a szőlő, ereszti a leveleit tavasz- szal, később a fürtjeit, s mi­lyen nagyszerű érzés, amikor szüretkor évi munkájának gyümölcse bekerül a putto­nyokba, s a prés alatt pata­kocskákban csörgedezik must­tá változva... No és a szüreti mulatság sem kutya ám! Ami­kor túl vannak a munka ne­hezén, akkor ünneplőbe öltöz­nek a szőlőmunkások, — most az egyszer leteszik a kapát, helyette a poharat fogják kéz­be — és itt a szabadban meg­térített hosszú asztal fölött koccintanak az igazgatóval, az új termés sikerére. Utána a ci­gányok tust húznak s a hóna­pokon át kapára görnyedt de­rekak kiegyenesednek, belép­nek a táncba és járják regge­lig egyfolytában, a szőlő aljá­ban . : ; Készülődnek a szüretre a gazdaság pincéjében is. A pince itt van a négytor- nyú templom mentén — vala­mikor a püspökségé volt ez is, — most pedig Szabó Márton üzemvezető és Merling Bálint pincemester birodalma. Utca­sorokat vájtak itt annakide­jén a föld ailá, a „házald’ pe­dig hatalmas, többezer litere* hordók. S ha valaki itt lebotorKSl a meredek lépcsőn, gyanútlanul, semmire sem számítva, — majdhogy nem négykézláb mászik fel újra egy óra múl­va, és csodálkozik, hogy a négy torony helyett nyolcat, esetleg tizenhatot lát a temp­lom tetején. i, VELEM IS így kezdték. Azt mondja Szabó Márton, hogy kilenc fajta bort tárolnak itt s felsorolja valamennyi nevét: Cirfandli, Furmint, Mecseki olasz rizling, Muscatottonel, Leányka, Bánáti rizling, Riz­lingszilváni, Fröhlichszilváni és Bemát-János. S akkor előhúz egy poha­rat: — Kezdjük « „cirfandlin'’ — mondja. — Jó — felelem s leöntöm a decirevaló „cirfandlit”. (Fu­ra neve van, később nem tud­tam megjegyezni...) Közben aztán elmondja, hogy a gazdaság ebben az év­ben 500 hektó borra számít. A minőség kiváló lesz. A napok­ban minden hordót átlámpáz­tak, huszonhatot ki is válasz­tottak, amelyeket a bognárok éppen most javítanak. A pin­ce fölötti raktárhelyiséget be­rendezték présháznak, az idén már nem kint a szőlőkben préselnek, hanem behordják ide a termést és itt dolgozzák fel. Így tudják a bor fajtiszta­ságát biztosítani. “-No de a Furmint izét még nem is ismeri-.»i Nos, iszom a furmintot » hogy hivatalos küldetésemet megőrizzem — érdeklődöm: mennyi bor megyen exportra az idén? — Eddig majdnem az egész termés exportra ment. — A MON1MPEX most is igényt tartott rá, de nem egyeztünk bele. Megnyitottuk az italki- mérésünket, hogy pécsiek is ihassanak a sajátvldékl bor­ból. No meg az idegenforga­lom miatt is!.:; A MONIM- PEX ennek ellenére sem enge­dett kívánságából s végül a pártközpont döntött: nyíljon meg az a kimérés, igenis, le­gyen jó minőségű bor a fo­gyasztóknak .: j A KIMÉRÉSBEN tehát *250 hektó bort árusítanak majd, a többit pedig exportálják. Az ötödik pohár után már megnézem a bor-múzeumot is, ahol minden év bortermésé­ből néhány üveggel eltesznek, későbbi kutatások céljából. — Végigjárom a pincét, de min­den „utcasarkon” Merling bá­csiba ütközöm, aki a karján tartja a megszívott tiveghé- bért és abból ereszti a bort a kezembenyomott pohárba. — Nem tudom hányadik pohár ez már, lassan elfelejtem a bor­fajták nevét is, különösen azt o „muscatottonel”-félét. Se­hogy sem tudom kimondani, végén csak úgy hívom, hogy „muszka” és az üzemvezető — aki állandóan nevet, — ő sem Szabó Márton már, hanem csak Márton, később meg Marci-komám. Hát aztán gyorsan befeje­zem a szüret előtti őrjáratot. Fölmegyek a lépcsőn — egyenesen persze, — de a templom tornyaira nem me­rek fölnézni, mert félek, hogy rámborul ez a hatalmas épít­mény. Nem számít, igaz? Lényeg az, hogy jelenthetem Pécs bor­ivó társadalmának: érik a. szőlő, a Mecsek jó lét ereszt az idén is.:: (RAB)

Next

/
Thumbnails
Contents