Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-03 / 182. szám
2 NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS f Az országgyűlés csütörtöki illése (Folytatás at !, oMatnJU kább összeforrnak a szocialista építésben.-*■ A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására tizen négy tagú parlamenti küldöttségünk ez év április 20-tól május 9-ig látogatást tett a megvalósult szocializmus országában, a Szovjetunióban. Élményekben, tapasztalatokban rendkívül gazdag volt ez felejthetetlen tizenkilenc nap — Tisztelt Képviselőtársak Sok dolog tett a delegáció tagjaira mély benyomást a Szovjetunióban, de a legmélyebb benyomást a szovjet emberek erkölcsi magaslata, érzéseik őszintesége, egyszerűségük, a béke védelmében tanúsított eltökéltségük tette ránk. Mindenütt érzékelhettük a szovjet emberek pezsgő életkedvét, munkaszeretetét, s azt a szilárd, megingathatatlan hitüket, hogy a szocializmust építő országok dolgozóival vállvetve, a haladásért Trtlzdő emberiséggel együtt diadalra viszik a népek békéjének és barátságának magasztos nagy ügyét. (Taps) — A delegációi elutazása előtt fogadta • Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Vorosilov elvtárs. Hosszú, szívélyes baráti beszélgetés után arra kérte a delegációt, hogy — amint mondotta — a „szorgalmas, tehetséges magyar népnek adjuk át forró üdvözletét és jókívánságait. Az orssággyŰlés tagjainak és rajtuk keresztül egész dolgozó népünknek örömmel tolmácsolom Vorosilov elvtárs üdvözletét és Jókívánságait. (Nagy taps) Ezután a magyar parlamenti küldöttségeknek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról számolt be Rónaj elvtárs, rámutatott: a küldöttségnek módjában állott részleteiben megfigyelni azt a hatalmas építőmunkát, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság lakossága az újjáépítés, (erén, a béke érdeké ben és saját jobblétének biztosítására folytat Hangsúlyozta Rónai elvtárs. hogy mind ipari, mind mező- gazdasági téren van tanulni valónk egymástól. Delegációnk tagjai meggyőződtek arról, hogy a dolgozó német nép milyen egységes béke védelmében s milyen egyhangú lelkesedéssel követi a kormány külpolitikáját s mennyire kész küzdeni a békés, demokratikus, egységes Németország megteremtéséért — mondotta ezután, majd e rész összefoglalásaként kiemelte: Megállapítható, hogy a parlamenti delegációk tagjainak az üzemekben és a mezőgazdaságban, az építkezésben és az egyetemeken, a szociális intézményekben, színházakban és kultúrotthonokban való látogatása módot ad arra, hogy különböző területeken értékes szakmai tapasztalatokat szerezzenek, s azokat hasznosan alkalmazzák. Nem lenne azonban indokolt, hqgy szakmai szempontból nagyobb igényeket támasszunk a parlamenti delegációkkal szemben, mert mint parlamenti delegáció, különböző szakterületeken dolgozó képviselőkből tevődik Össze, tehát nem szakmai delegáció, s a delegációk kölcsönös látogatásának abban van a jelentősége, hogy a meglátogatott ország törvény hozó testületéivel, azok vezetőivel, s a nép minél szélesebb rétegével kerüljenek közvetlen érintkezésbe, — Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a beszámoló jelentésnek ezt a részét vegye tudomásul s egyben mondja ki, hogy a szocialista országok közötti szoros barátság és együttműködés további ápolása mellett sokoldalú gazdasági, tudományos, művészeti, sport- és egyéb kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialista világrendszeren kívül álló országokkal Is. halasztja a Kínai Népköztársaság ENSZ képviselete ügyének rendezéséig. A magyar és számos más ország delegátusai ebben a határozatban az alapszabály megsértését látják. A magyar csoport a bécsi konferencia óta aktívan közreműködik annak érdekében, hogy az Interparlamentáris Unió betöltse az alapszabályának első pontjában meghatározott s beszámolómban ismertetett feladatát, Kérem, hogy az országgyűlés vegye tudomásul a beszámoló jelentést és ezzel fejezze ki azt a véleményét, hogy helyesli, hogy a magyar csoport továbbra is aktivan vegyen részt az Unió munkájában és ott a magyar nép szilárd és egységes békeakaratának minden alkalommal adjon kifejezést. (Taps). Wolf Johanna országgyűlési képviselő a magyar parlamenti delegáció Csehszlovákiában tett látogatásáról, Sebes István képviselő a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásról, Szádeczky- Kardoss Elemér képviselő pedig a Szovjetunióban tett látogatásról számolt be, majd Friss István szólalt feL A vitában elhangzott hozzászólásokra Rónai Sándor válaszolt. Rámutatott, mennyire fontos, hogy a parlamenti delegációk tagjai széles körben beszámoljanak tapasztalataikról, de éppen ilyen fontos ez is, hogy az egy-egy Ilyen úton létrejött személyes kapcsolatok ne szakadjanak meg, hanem tovább ápoljuk és gondozzuk azokat. Az országgyűlés elnökének válasza után az országgyűlés a beszámolót tudomásul vette és megállapította, hogy a parlamenti delegációk kölcsönös látogatásai helyesek és szükségesek. Az országgyűlés helyesli, hogy az Interparlamen táris Unió magyar csoportja tevékenyen résztvesz az Unió munkájában és minden lehetőséget felhasznál annak érdekében, hogy a magyar nép egységes és szilárd békeakaratának kifejezést adjon és kép viselje a népek békés egymás mellett élésének gondolatát. Törvény az országgyűlés új ügyrendjéről Pongrócz Kálmán előadói beszéde „/I rj A magyar csoport továbbra is aktívan vegyen részt az Interparlamentáris Unió munkájában Tisztelt országgyűlési A továbbiakban az Interparlamentáris Unió tevékenységét kívánom ismertetni, illetve beszámolok a magyar csoport által e nemzetközi szervezetben végzett munkáról — mondotta ezután Rónai Sándor. — Az Interparlamentáris Uniónak a célja az 1922-ben elfogadott alapszabály első pontja értelmében „a személyes kapcsolatokat elősegíteni az Unióhoz tartozó parlamenti csoportok tagjai között és közös cselekvésre tömöríteni őket abból a célból, hogy ,előmozdítsák a béke és a népek közötti együttműködést", E célok saját célkitűzéseinkkel összhangban vannak, mégis az 1948 utáni években nem vettünk részt az Unió munkájában, mert az alapszabály célkitűzéseivel ellentétben az imperialista hatalmak képviselői mindinkább békeelle- nes, nópellenes szószéknek használták fel az Unió konferenciáit. Magyarország megalakulása óta tagja az Uniónak, 1954-ben a nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés következtében arra az elhatározásra jutottunk, hogy ismét bekapcsolódunk az Interparlamentáris Unió tevékenységébe, abban a reményben, hogy közreműködésünkkel elő fogjuk segíteni az Unió alapszabályában kitűzött célok elérését. így részt vettünk az Unió 1954. évi bécsi konferenciáján. Elhatározásunk helyesnek bizonyult, mert mint képviselőtársaink tudják, a bécsi konferencia a magyar küldöttség javaslatára határozatot fogadott el, mely síkra szállt mindazoknak az államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele érdekében, melyek felvételüket kérték. Az előadó a továbbiakban ismertette az Unió római, helsinki, és dubrovnlki üléseinek munkáját, kiemelte, hogy az Interparlamentáris Unió életében a helsinki konferencia a legjelentősebb állomás volt. Ezen a konferencián vettek első ízben részt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselői és döntő súllyal elősegítették, hogy a konferencia határozataiban állást foglalt többek között a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések békés tárgyalások útján történő rendezése s a lefegyverzés kérdésében. A konferencia határozatai és az a körülmény, hogy a konferencia helyeslőén vette tudomásul a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtésére vonatkozó felhívását, azt Jelenti, hogy az Unió mind inkább szolgálja az alapszabályban kitűzött célokat. Az Interparlamentáris Unió ez évi tavaszi üléseit a baráti Jugoszláviában, Dubrovnikben tartotta meg. A dubpovniki ülésen jelentős kérdések megvitatása szerepelt a napirenden. Egyik legfontosabb volt ezek közül a leszerelés tárgyában Helsinkiben elfogadott határozatok végrehajtása. A szovjet delegáció e tárgyhan előterjesztett javaslatát az angol delegáció hasonló javaslatával egyesítve fogadta el a leszerelési bizottság. A bizottságok által elfogadott egyéb javaslatok a Bangkokban novemberben tartandó konferencia napirendjére kerülnek. Ezen pozitív határozatok mellett a tanács többségi határozattal a Kínai Népköztársaság interparlamentáris csoportja felvétele ügyében olyan határozatot hozott, amely a felvétel tudomásulvételét elAz országgyűlés ezután hozzákezdett az új ügyrend, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalásához. A törvényjavaslat előadója Pong- rácz Kálmán, a jogi bizottság elnöke volt. — A szocializmust építő népi demokratikus államunk megerősítése, államrendszerünk tökéletesítése legfőbb feladataink közé tartozik. Állami életünk demokratizmusának további fejlődése szükségessé teszi, hogy kiszélesítsük és tevékenyebbé tegyük az országgyűlés munkáját — kezdte beszédét. *— Országgyűlésünk az állami életben eddig nem töltötte be azt a szerepet, amelyet a szocialista államban a legfelsőbb állam- hatalmi szervnek be kell töltenie. Állami életünknek ezt a hiányosságát kívánja megszüntetni pártunk Központi Vezetősége, megállapítva, hogy szükségesnek tartja az országgyűlés munkájának megjavítását, azt, hogy tartalmasabban valósítsa meg alkotó, irányító és elienőrző tevékenységét a magyar népi demokrácia állami szervezetében, elevenen és sokoldalú viták során tárgyalja meg, s emelje törvényerőre a hazánk legfontosabb kérdéseire vonatkozó javaslatokat. Vitassa meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a legfőbb ügyész, s a legfelsőbb bíróság elnöke beszámolóját, s végezze mindazokat a feladatokat, amelyeket az alkotmány előír. Ennek az igénynek tett eleget a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, amikor felkérte az országgyűlés jogi bizottságát, hogy ezzel a munkával foglalkozzék a terjesszen olyan javaslatot az országgyűlés elé, amely alapját képezheti az országgyűlés s a képviselők munkája megjavításának, valamint dolgozza ki az országgyűlés új ügyrendjének tervezetét; Gondosan ügyeltünk arra, hogy javaslataink ne jelentsenek vlsszakanyarodást a burzsoá parlament felé, hanem Inkább előrehaladást a szocialista demokratikus állami élet kialakítására. A ml országgyűlésünk munkálat jellemeznie kell annak, hogy állami életünk legfelsőbb valóságos irányítója, ugyanakkor igazi képviseleti szerv is, amelyet a dolgozók legszélesebb tömegei közvetlenül választanak meg. Igyekeztünk jól képviselni a dolgozó nép érdekeit Ezután hangsúlyoztad kétségtelen, hogy az országgyűlés hivatásának gyakorlása az alkotmányban és jogilag eddig is biztosítva volt, de gyakorlatban ezek az alapelvek nem váltak valósággá. Nagyjelentőségű jogszabályok egész sora nem törvény, hanem törvény- erejű rendelet formájában jelent meg. Az alkotmány erre lehetőséget ad, amikor kimondja, hogy az országgyűlés két ülésszaka között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja a jogszabály-alkotás munkáját. A törvényerejű rendelet tehát alkotmányosan hozott jogszabály, de végeredményben kivételes eszköz. Ha a törvényeknek törvényerejű rendeletekkel való helyettesítése általánossá válik, akkor ez olyan hiba, amelyet meg kell szüntetnünk. Nem gyakorolta országgyűlésünk a törvények végrehajtása ellenőrzésének munkáját sem kielégítően. Nem tárgya'- tuk m?g azokat a legfontosabb problémákat, amelyek az ország lakosságát foglalkoztatják. Sok tekintetben formális volt az Elnöki Tanács és a Minisztertanács beszámolója^ Nem alakult ki a képviselők Interpellációs jogának gyakorlása sem, annak ellenére, hogy az alkotmány a képviselőknek ezt a jogát kifejezetten biztosítja. Gátja volt még az országgyűlés munkájának választási rendszerünk is. A lajstromos rendszer akadályozta a választók és a képviselők közötti közvetlen szoros kapcsolat kialakulását. A dolgozók nem tudták azt, hogy személy szerint kit küldenek az ország- gyűlésbe és ki az a képviselő, aki kifejezetten nekik tartozik számadással munkájáról, a néptől kapott megbízás teljesítéséről. Az elmondottakkal az országgyűlés működésének nem eredményeit akartam kisebbíteni és távol áll tőlem az a törekvés, hogy csak a negatív oldalakat domborítsam id, mert az országgyűlés munkájára nemcsak a hibák, nemcsak a hiányosságok jellemzők, hanem azok a nagy eredmények is, amelyeket népi demokratikus államunk a felszabadulás óta magáénak vallhat. Nyugodtan állapíthatja meg az országgyűlés és minden kép-, viselő, hogy ezeknek az eredményeknek a létrehozásában tevékeny részt vett és nyugodt lelkiismerettel tekinthetünk vissza eddigi munkánkra, mert úgy érezzük, hogy igyekeztünk jól képviselni a dolgozó nép érdekeit, amelynek bizalmából ide kerültünk. Eddigi munkánk eredményei, a néppel szemben érzett felelősségünk azonban arra Indított bennünket, hogy behatóan vizsgáljuk a fejlődés további lehetőségeit. Ez teszi szükségessé, hogy a fejlődés során tapasztalt hibákat is feltárjuk és azok megszüntetésére törekedjünk. Ezután részletesen Ismertette a határozattervezetet és az ügyrendtervezetet és kiemelve annak egyes pontjait, megállapította: legfontosabb feladataink egyike a törvényhozói tevékenység kiszélesítése. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmánynak megfelelően csak kivételesen helyettesítse az országgyűlést olyan természetű jogszabályok létrehozásánál, amelyek az államhatalom legfelső szerve által történő törvényalkotói munkát igénylik. E célok megvalósításához szükséges, hogy többször és hosszabb ülésszakokon legyen együtt az országgyűlés. A törvényjavaslathoz általános és részletes indokolást kell készíteni. Az országgyűlés napirendjére kell tűzni mindazokat az országos jelentőségű kérdéseket, amelyeknek rendezése meghatározza gazdasági, politikai, kulturális életünket és fejlődésünket. Gondoskodni kell arról, hogy a kormány programját az országgyűlés vitassa meg és hagyja jóvá. Beható« an kell tájékoztatni az ország« gyűlést, mi történt a két ülésszak között. Fontos intézkedés, amelyet a tervezetek tartalmaznak: S* országgyűlés bizottságai munkájának kiszélesítése. Eddig négy állandó bizottság működött. Ezeknek számát még a mostani ülésszakon kilencre javasoljuk felemelni; Ezenkívül működni fog a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság is. A létrehozandó kilenc bizottság felöleli az állami élet minden területét. Az országgyűlés ülései közötti időszakban itt folyik az eleven alkotó munka. A bizottságok készítik elő az eredményes tárgyalásokat. Rá kell mutatni azonban, hogy az állandó bizottságok nem helyettesíthetik az országgyűlést, nem vonhatják el Jogkörét; Az országgyűlésre hárul ax a feladat is, hogy legfelső fokon harcoljon a törvény- sértések megakadályozásáért. Rendszeresein be kell számoltatni a legfelsőbb bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt munkájáról és a beszámolók felett beható vitát kell indítani. A szocialista törvényesség biztosítása azonban nem merülhet ki a beszámolók megtartásában. A beható vita mellett az országgyűlésnek állást kell foglalnia a jelentésben szereplő kérdésekben, a képviselőknek pedig ki kell hasz* nálniok az interpellációs jog biztosította lehetőségeket. így lehet hozzájárulni ahhoz, hogy megakadályozzuk a múltban elkövetett törvénysértések megismétlődését. A személyi kultusz maradványainak felszámolásával mind jobban eltűnnek azok az akadályok, amelyek eddig a határozott állásfoglalást megnehezítették; Az országgyűlés szilárdan érvényt szerez a képviselők mentelmi jogának. Sokoldalú kapcsolatokat a választókkal! Feltétlenül meg kell javítani a képviselőknek az ország- gyűlésen belül végzett munkája mellett az országgyűlésen kívül végzendő munkáját la. A képviselők, mint küldöttek, az országos érdekek figyelembe vételével kötelesek teljesíteni választóik közérdekű megbízásait, a választók ellenőrzési joga pedig egészen addig terjed, hogy visszahívhatják a képviselőt akkor, ha tevékenysége eltér a választók által megszabott főirányvonaltól. A képviselők munkamódszereinek gyökeres megváltoztatására van szükség. Alkotmányunk előírja, hogy a küldöttek a dolgozókkal való szoros kapcsolat fenntartását beszámolási kötelezettségük teljesítésével, fogadóóráik megtartásával, a lakosság látogatásával végezzék. Segíteni fog ezen a munkáin az is, hogy kidolgozásra kerül az országgyűlési választásokra vonatkozó törvénytervezet, amely előreláthatólag a tanácstagi választásokhoz hasonlóan a területi elvet fogja megvalósítani és amelyben messzemenően figyelembe fogjuk venni, hogy részletes kidolgozást nyerjenek a választók visszahívási jogának érvényesítéséhez szükséges biztosítékok. Segíteni fogja a munkát az is, hogy az országgyűlés felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, nyújtson segítséget a képviselői beszámolók megszervezéséhez. Elsősorban azonban a képviselők munkájától és ügybuzgalmától függ, hogy milyen kapcsolatok épülnek ki a dolgozókkal, a képviselőknek nemcsak joguk van megjelenni a tanácsok ülésein, hanem kötelességük is azoknak eredményes munkáját támogatni. A megyei képviselői csoportok megalakítása a többi népi demokráciában kialakult módszerekből leszűrhető tanulságok felhasználásával Igen alkalmas lesz, hogy élénkítse, eredményesebbé tegye a küldötteknek az országgyűlésen kívül végzett munkáját. Kérjük ehhez a páriszervek, a különböző tömegszervezetek és a Hazafias Népfront helyi bizottságainak a segítségét is. Az országgyűlésen kívül végzett munkának különböző formái alakulhatnak ld é6 a helyes módszereknek, a tapasztalatoknak a felhasználása ezen a téren nagyjelentőségű; Befejezésül hangoztatta, hogy az országgyűlés munkáiénak megjavítására ennek a határozatnak az előterjesztése csak az első nagy lépés. A határozatban leszögezett gondolatok csak helyes elvek, amelyek a gyakorlati életben annyit érnek maid, amennyit meg tudunk belőlük valósítani és amennyit működésünk iobbátételére fel tudunk belőlük használni — mondotta Pongrácz Kálmán. Ezután Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra: Apró Antal elvtárs beszéde Bevezetőben hangsúlyozta: hazánkban a dolgozó tömegek a párt helyes politikája nyomán fokozottabban érdeklődnek az ország gazdasági, politikai kérdései, a nemzetközi kérdések Iránt. Ez azt bizonyítja, hogy megvan minden előfeltétel ahhoz, hogy széles körben kibontakozzék a szocialista demokrácia, s a párt vezetésével állandóan nőjjőn a dolgozó tömegek szerepe, részvétele a hatalom gyakorlásában. Pártunk célul tűzte ld, hogy a dolgozó tömegekre támaszkodva meg kell javítaná az államhatalmi szervek munkáját a községi tanácsoktól az országgyűlésig, az államigazgatási szervek munkáját a községi végrehajtó bizottságoktól a Minisztertanácsig, mert csak így a dolgozó tömegekre támaszkodva tudjuk eredményesen megoldani a szocialista építésünkben előttünk álló feladatokat. Apró elvtárs rámutatott, hogy a párt Központi Vezetőségének „Pártegységgel a szocialista demokráciáért“ című legutóbbi határozata irányt mutatott árrá, hogy milyen úton és milyen eszközökkel oldjuk meg a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat, hogyan javítsuk ki a gazdasági, politikai életünkben elkövetett hibákat, hogyan fejlesszük tovább népgazdaságunkat, hogyan vonjuk be az (Folytatás a 3. oldalon)
