Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-03 / 182. szám

198« AUGUSZTUS 3 NAPLÓ 3 Az országgyűlés csütörtöki ülése w Mi a. demokrácia alatt teljes és valódi értelemben a dolgozó nép uralmát, a dolgo­zó nép politikai és gazdasági hatalmát értjük. Ez a népi hatalom testesül meg ország- gyűlésünk mai összetételében is, amikor az országgyűlés 298 tagja közül 129 munkás, 90 pa­raszt, 79 értelmiségi és ezen belül 52 a nőj képviselők szá­ma. — Pártunk III. kongresszu­sának útmutatása nyomán to­vább fejlesztettük a szocialis­ta demokráciát, széleskörű jo­gokat biztosítottunk a taná­csoknak, megkezdtük a gazda­sági vezetés fokozott demok­ratizálását, amelyet most, az új helyzetnek megfelelően to­vább fejlesztünk. Melyik ka­pitalista ország dicsekedhet ilyen demokráciával? Az utóbbi időben újból di­vattá vált, hogy az amerikai és az angol rádió, a nyugati kapitalista sajtó kioktat ben­nünket olyan tantárgyból, hogy mi a demokrácia. Tőlünk követelik a „több demokrá­ciát”,. letagadva rendszerünk eredményeit, fölényét, felna­gyítva bizonyos hiányosságain­kat, amelyeket mi magunk fedtünk fel és amelyek kija­vítására ml magunk teszünk intézkedéseket. Mindezt azért teszik, hogy eltereljék ezekben az orszá­gokban a dolgozók figyelmét hatalmat, esetleg szervezzük íjjá a rég megszűnt pártokat. Nyíltan kell erről beszél, niink, tisztelt országgyűlés. Vi. íágosan meg kell mondani vé­leményünket, mert idehaza is van bizonyos körökben ilyen illúzió. Mi nyíltan és egyene­sen megmondjuk, hogy nem ezt értjük a szocialista demok- ráeia alatt. Az általuk javasolt demokrácia azt jelentené, hogy vegyük vissza a földet a föld­reform során földhöz juttatott szegényparasztok százezreitől. Azt szeretnék, ha a gyárak visszakerülnének a tőkések kezébe. így szeretnék szétsza­kítani a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsé­gét. Ilyen módszerekkel sze­retnék kiszorítani a munkás- osztályt, az ország vezető ere­jét a hatalomból. És ezt neve­zik ők demokráciának, ök olyan országgyűlést szeretné­nek látni a mostani helyén, ahol óriási pártharcok dúlnak, parlamenti csaták folynak. Az országgyűlésben a most folyó alkotó, építő munka helyett a dolgozó osztályok, a képviselők közötti politikai pártharcokat szeretnék látni, hogy az or­szágban ilyen belső testvérhnr- cot váltsanak ki. Ezért indíta­nak ellenünk ballonakciókat, tömegesen szórnak le ellensé­ges hangú rőplratokat, kéme­ket, dlverzánookat dobnak át a határon azzal a megbízatás­sal, hogy békés építő mun­kánkat megzavarják; Mi nem egyszer tiltakoztunk az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányánál a léggömb­akciók ellen, amelyek veszé­lyeztetik a repülőforgalmat és szerencsétlenséget idézhetnek elő, de úgy látszik hiába. A mai napon például le kellett állítanunk a nemzetközi re­pülőjáratot, mert hazánk légi­terébe újból léggömböket irá­nyítottak. Azt hiszem, egyetért velem a tisztelt országgyűlés, hogy a magyar kormány természete­sen éppen úgy, mint az elmúlt esetekben, joggal fog határo­zottan tiltakozni ezek ellen a támadások ellen az Amerikai Egyesült Államok kormányá­nál. (Taps.) Ügy gondolom, tisztelt or­szággyűlés, hogy népi demok­ráciánk ellenségeire is áll az a közmondás, hogy éhes disznó makkal álmodik. De talán megtoldom ezt még egy gon­dolattal: nagy politikai tudat­lanság, a nép erejének lebe­csülése, ellenséges szándék kell ahhoz, hogy hazánkban a, szocialista fejlődés ilyen jelen­tős eredményei után egyesek azt. tételezzék fel, hogy vissza­fordítjuk, vagy hogy ők visz- szafordíthatják a szekér rud- ját és a magyar népi demokrá­cia visszakanyarodik a polgári demokrácia irányába, vagyis jobbra megyünk. Mi megyünk a magunk Út­ján előre, a győzelmes szo­cialista úton, az Októberi Forradalom dicső útján, a le­nini úton, mert ez felel mer sokat szenvedett hazánk, népünk érdekelnek. (Taps.) Hogy ezen az úton megyünk tovább, arra garancia a mi nagyszerű munkásosztályunk dolgozó parasztságunk, a nép­hez hű értelmiségünk, amelyek erejüket nem kímélve védik, szilárdítják a népi hatalmat. Garancia arra, hogy mi a meg­kezdett úton megyünk tovább, a mi dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, amely hű vezetője a dolgozó népnek, amely irányítja harcainkat, szervezi, vezeti a népi erőket új sikerek felé. (Taps.) Minden magyar dolgozót a Hazafias Népfrontba ! Garancia végül arra, hogy ml a megkezdett úton, az egye­dül helyes szocialista úton megyünk előre, pártunk, kor­mányunk, országgyűlésünk, dolgozó népünk megbonthatat­lan egysége, a nemzet haladó erőinek a Hazafias Népfront­ban való harcos összefogása, a szocialista Magyarország fel­építése. (Taps.) Mindez nem azt jelenti, hogy a mi társadalmunkban minden rendben van, hogy nincsenek hibák, fogyatékosságok, hogy a népjólét emelése terén elért eredményekkel, a dolgozók anyagi, kulturális helyzetével meg lennénk elégedve. Nem. Nem vagyunk megelégedve, éppen ezeket az új feladatokat, amelyeknek megvalósítása ér­dekében össze kell fognia egész népünknek, mutatta meg világosan a Központi Ve­zetőség határozata. Abban a harcban, amelyet a szocialista demokrácia megerősítéséért folytatunk, nemzeti összefo­gásra van szükség, s kimagasló szerep jut itt a Hazafias Nép­frontnak, Innen, as országgyűlésből hívunk fel minden hazáját, népét szerető, a szocializ­musért harcolni kész magyar dolgozót, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetek vezetőit, a tanácsok tagjait, hogy kapcsolód janak be a Hazafias Népfront-mozga­lomba. Segítsék, támogassák a helyi népfront-bizottságok munká­ját, mert csak így, közös erő­vel tudjuk megvalósítani azo­kat a nagyszerű célokat, ame­lyeket a párt iparunk, mező- gazdaságunk továbbfejleszté­sére, a dolgozó nép életszínvo­nalának emelésére, egész álla­mi életünk demokratizálására szocialista építésünk program­jaként elénk állított. Az országgyűlés szerepéről és feladatairól Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalás mai napirendjén most két nagyjelentőségű ja­vaslat szerepel. Az egyik az or­szággyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szól, a másik pedig az országgyűlés új ügyrendje. Mindkét előter­jesztés célja erősíteni, növelni az országgyűlés szerepét az or­szág vezetésében, irányításá­ban, hogy országunk legfőbb államhatalmi szerve, az or­szággyűlés jobban töltse be hivatását, mint eddig. Az országgyűlés munkájá­nak megjavítása nagyjelentő­ségű politikai kérdés. Az or­szággyűlés jó munkája nagy ösztönzést adhat a megyei, já­rási, községi tanácsokban és a minisztériumokban folyó mun­kának is. Ha sikerül, *- és kell, hogy sikerüljön — az országgyűlés alkotó, irányító, ellenőrző te­vékenységét széles körben ki­bontakoztatni, akkor jelentős lépést teszünk előre a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésében. Pártunk ehhez minden támogatást megad a képviselő elvtársaknak, az or­szággyűlésnek. Ügy gondolom, hogy az elő­terjesztés helyesen veti fel az országgyűlés szerepét, amikor azt tűzi ki célul, hogy a dolgozó nép összessé­gét érintő alapvető kérdése­ket az országgyűlésben tár­gyaljuk meg s hogy a Mi­nisztertanács rendszeresen számoljon be munkájáról. Ez utóbbi kérdésben az elmúlt esztendőben van jelentős elő­rehaladás, Hegedűs elvtársnak a Minisztertanács részéről tar­tott beszámolója világos képet adott az országgyűlésnek ar­ról, hogy milyen kérdésekkel foglalkozik, hogyan dolgozik a Minisztertanács — s ezt a rendszeres beszámolási mód­szert kell továbbfejleszteni. A szocialista törvényesség további erősítése érdekében nagyon helyes az a javaslat is. hogy a legfőbb ügyész, s a legfelsőbb bíróság elnöke évenként számoljon be tevé­kenységéről az országgyűlés­nek. Ügy hiszem, egyet lehet ér­teni azzal Is, hogy gyakrab­ban kell összehívni tanácsko­zásra az ország<,,7ű,ést. Ebben az évben legalább még két­szer össze akarjuk hívni az országgyűlést. Az a körülmény, hogy álla­munk kormányzásában a szé­les dolgozó rétegeket érintő kérdések eldöntésében az el­múlt években az országgyűlés tanácskozásai formálisak vol­tak, úgy gondolom, nemcsak annak következménye, hogy ritkán hívták össze az ország­gyűlést. Természetesen ez is egyik ok. A fő hiba, azt hi­szem, inkább abban keresen­dő, hogy az országgyűlés tag­jai számára hem teremtettük meg a jó munkához szükséges politikai é* szervezeti előfelté­teleket, azt ugyanis, hogy a képviselők rendszeresen tájé­kozódva legyenek az ország legfontosabb politikai, gazda­sági, államvezetési kérdései­ben. Az elmúlt években sokszor alkalomszerű volt az ország- gyűlés tanácskozása — és világosan meg kell mondani — ez elsősorban a vezetés hi­bája. A képviselők munkájában mutatkozó hibákról szólva rá­mutatott arra, hogy sokan nem jártak el rendszeresen az ülésekre, nem mutattak meg­felelő érdeklődést a napiren­den levő kérdések iránt, 60- kan nem tartottak beszámoló­kat, s nem egy képviselő elv- társ felszólalása, amely el­hangzott az országgyűlésben, olyan benyomást tett az em­berre, amikor a költségvetés vagy más kérdésekben folytak a tanácskozások, hogy egyes felszólalók úgy beszéltek mintha nem a nép választott képviselői lennének, hanem olyan beszámolókat tartottak, amelyekben számokkal, té­nyek tömegével bizonyították, hogy egy-egy minisztérium milyen jól dolgozik. (Szalai Béla: Mintha a minisztérium képviselői lennének! Derült­ség.) Pedig sok a hiba, fogya­tékosság a mi munkánkban, a minisztériumok munkájában, a végrehajtó bizottságok mun­kájában, amelyet joggal és bátran lehet bírálni, személy­re való tekintet nélkül itt az országgyűlésben is. (Taps) Meg kell szüntetni azt az állapotot —• hangoztatta, — hogy egyes képviselők azért nem tudnak beszámolókat tar­tani, mert nincsenek tájéko­zódva az ország ügyeiről. A Minisztertanácsnak gon­doskodnia kell arról, hogy az állami hivatalokban, mi­nisztériumokban soron kfvíil intézzék a képviselők hoz­zájuk beküldött kéréseit, a választópolgárok panaszait. (Felkiáltások: Helyes! Taps) — A Minisztertanács meg akarja szüntetni azt az álla­potot is, hogy igen nagy hord­erejű kérdésekben törvényere­jű rendeletek alapján kormá­nyozzon. 1949 óta 44 törvényt hozott az országgyűlés, ezzel szemben 229 törvényerejű ren­deletet hozott az Elnöki Ta­nács. Az elmúlt évben négy törvényt hozott az országgyű­lés és ugyanakkor 39 tör­vényerejű rendeletet az Elnöki Tanács. Úgy hiszem e számok is mutatják, hogy változtatni kell az állami vezetés munka- módszerein is. Meg kell szervezni a képviselők megyei csoportjait! Mondjuk meg őszintén, hogy különösen a vidéki képviselők munkájának szervezettebbé tételéért, a rendszeres beszá­molók megtartása érdekében keveset tettünk. Ezért csak üdvözölni lehet azt a javasla­tot, amelyet a párt kezdemé- njjezett, hogy a Hazafias Népfront égisze alatt meg kell szervezni minden megyében a képvise­lők megyei csoportját. így lehetőség lesz arra. hogy a képviselők időiközönkint megtárgyalják megyéjük problémáit Pártszervezeteink több támo­gatást, segítséget fognak adni párttag- és pártonkívüli kép­viselőinknek ahhoz, hogy mun­kájukat jobban végezhessék. Most, amikor a kisebb megyék egyrészét Összevonjuk, az el­aprózott Járásokat átszervezzük nagyobb járásokká, amikor az új választási törvényben a lajstromos rendszer helyett a szeméi yenklntl választó** rendszert' akarjuk bevezetni, különös politikai jelentőség« van annak, hogy a képviselő­ket megismerjék, jó munkájuk nyomán megbecsüljék az or­szág választópolgárai. Szólni szeretnék néhány szót a sajtó munkájáról. Az országgyűlés tanácskozásairól a mi sajtónk rendszeresen ad tudósításokat, tájékoztatja az ország közvéleményét. De ami a képviselők munkáját illeti, nagyon kevés esetben lehet ta­lálkozni olyan cikkekkel. Köz­leményekkel, amelyek meg­mutatják, hogyan tevékeny­kednek, dolgoznak a nép ér­dekében országgyűlésünk tag­jai, a nép választott küldöttei; Pedig országgyűlésünknek sok kiváló tagja van, áldozatkész elvtársak, párttagok és pár- tonkívüliek, férfiak és nők, akik időt és erejüket nem kí­mélve, szinte apostolként jár­ták az országot, hirdetik, ma­gyarázzák a választók között a párt, a kormány politikáját, a Minisztertanács határozatait, sok segítséget adnak a dolgo­zók panaszainak elintézésében, orvoslásában, komoly politikai felvilágosító munkát végeznek körzetükben. Ezekről az áldozatkész kép­viselőkről keveset ír a magyar sajtó, pedig hasznos lenne és szép írói hivatás lenne nem­csak a vezetőszervek, vezető testületek munkáját propagál­ni, magyarázni, hanem kivá­lóan dolgozó képviselőtársain­kat is népszerűsíteni a dolgo­zók előtt. Ez nem személyi kultusz, *z a képviselőknek kijáró megtisztelő tlismerésl Sajnos, még elég «ok az olyan eset, hogy képviselőink közérdekű panaszok elintézé­sében nem kapnak elegendő támogatást az állami vezető- szervektől, Nem ártana, az sem, d« használna az ügynek, ha » sajté élesen bírálná azokat a vezetékei akik nem se­gítik, nem támogatják a képviselőket munkájukban. A párt Központi Vezetősé­gének határozata felszólítja a pártszervezeteket, hogy foko­zottabb segítséget adjanak a képviselők munkájának meg­szervezéséhez. Ügy gondolom, helyes lesz ha a Minisztertanács határozott hangú utasítást ad az állami szerveknek, hogy minden támogatást adjanak meg a képviselőknek, és akik ezt nem, teszik, azokat fele­lősségre is kell vonni* Országgyűlésünknek jelen­tős számú pártonkívüli tagja van. Ezek nagy többsége jól dolgozik. Áldozatkész munki. jukról, mint a pártonkívüli képviselők tevékenységéről szintén keveset tud az ország közvéleménye. Erről Is írnia kellene a magyar sajtónak. Az új ügyrend nagy segítség lesz az állami munka megja­vításához, az országgyűlésben a kollektív munka, a kollektív felelősség, az építő kritikai szellem kialakításához. Az in­terpellációk bevezetése növeli a miniszter elvtársak felelős­ségét az országgyűléssel szem­ben. Itt az ország közvélemé­nye, az országgyűlés előtt kell nyilatkozniok, az Interpellá­ciókban szóvétett kérdésekre válás zolniok.; Tisztelt Országgyűlés! Mivel az új ügyrend, az országgyű­lés és a képviselők munkájá­ra vonatkozó mindkét határo­zati javaslat hagy ban előse­gíti az országgyűlés munkájá­nak megjavítását, az előter­jesztések megfelelnek a párt Központi Vezetősége határo­zatainak, a szocialista demo­krácia továbbfejlesztésére, a dolgozó nép, az országgyűlés kapcsolatának erősítésére, a javaslatokat a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezető­sége, s a Hazafias Népfront nevében elfogadom. Kérem képviselőtársaimat, emeljük az előterjesztéseket határozattá. (Taps.) Az országgyűlés az ügyren­det, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot az előadó által java­solt módosításokkal elfogadta. Az országgyűlés pénteken folytatja munkáját. Az elnök iavaslatára alpénteki ülés na- . oirendjén az országgyűlési bl- ■■ottsáeok tagjainak meevá- '•»•«íztása és az Interpellációk #' repel nek. (Folytatás a l oldalról) építő munkába, nagy nemzed céljaink megvalósításáért, a szocialista Magyarország fel­építéséért folyó küzdelembe minden haladó erőt, amely egyetért velünk olyan alapve­tő kérdésekben, mint a béke megvédése, a népjólét emelé­se, egész államrendszerünk fo­kozott demokratizálása. Apró Antal felhívta az or­szággyűlés figyelmét a júliusi határozattal kapcsolatban arra, hogy a párt igen nagy fontos­ságot tulajdonít annak, hogy állami életünk minién terüle­tén érvényt szerezzünk a szo­cialista törvényességnek, Pe más kérdésre is rámutat a párthatározat, Mutatja a bizakodó hangulatot is, azt, hogy a dolgozó tömegek nem­csak érdeklődést mutatnak a párt, az ország ügyei iránt, hanem azt kérik a párttól, a kormánytól, az országgyűlés­től, hogy a jövőben is rend­szeresen tájékoztatást adjon az országot érintő politikai, gaz­dasági problémákról, mert meg akarják osztani a dol­gozók a párttal, » koi- mánnyal, az országgyűléssel a felelősséget, segíteni akar­nak, hogy minél gyorsabban menjünk előre, A néptömegeknek megnőtt a felelősségérzete a haza sorsa iránt, mert magukénak, saját­juknak tekintik. Nekünk na­gyon széles, demokratikusan gondolkodó tömegeink vannak a falvakban és a városokban, akik ha bírálnak is, nem azért bírálnak, mert szembenállnak a rendszerrel, hanem azért, mert azt szeretnék, hogy mi­női kevesebb hibával, minél eredményesebben folyjon a szocializmus építése. A töme­gek politikailag igényesebbek lettek, sokat fejlődtek s most bontakozik ki a szocialista de­mokrácia erősödésével a párt tizenkét esztendős politikai felvilágosító, nevelő munká­jának nagyszerű eredménye. A Párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács támogatja, elő­segíti a vitát, az építő bírála­tot, mert meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia éltető levegője, építőszándékú vita nélkül, demokratikusabb légkör megteremtése nélkül nem tudnánk olyan mértékben előrehaladni a szocializmus építésében, mint ahogy azt a dolgozó nép alapvető érdekei megkövetelik, A magyar tömegek mindent tudni akarnak, mindenről véleményt akarnak alkotni, mert a népi hatalmat magu­kénak vallják, ezért áldoza­tot hoztak, tovább akarják építeni, s ha kell, minden A szocialista demokrácia: a dolgozó nép uralma az osztályharcróí, a kapitaliz­mus belső ellentmondásairól, a gyarmati népek nemzeti el­nyomásáról, arról a terrorról, amelyet kifejtenek különösen az iparilag kevésbé fejlett or­szágok népeinek kirablásával — Természetesen igyekeznek letagadni azt is, hogy a dol­gozó népnek nincs beleszólása ezekben az úgynevezett „de­mokratikus" országokban az ügyek intézésébe. Egymást érik most is ezekben a de­mokratikusnak nevezett orszá­gokban a sztrájkok, a mun­kásmegmozdulások a nagyobb darab kenyérért, a szabadság­ért, a demokratikus vívmá­nyokért* Mi nem ijedünk meg attól a propagandától, amelyet ezek­nek az országoknak imperia­lista körei velünk szemben folytatnak. Egyet azonban megmondhatunk^ hogy nem kérünk leckét, útmutatást ab­ból, hogy ml a demokrácia. Seperjenek ezek az urak a sa­ját portájukon, van ott szemét elég. (Taps.) Az ellenséges imperialista körök azt is hangoztatják ha­zai csatlósaikkal együtt, hogy az az igazi demokrácia, ahol több pártrendszer van, és hogy mi is kanyarodjunk vissza a hét-nyolc évvel ezelőtti po­litikai viszonyokhoz, csinál­tunk több pártrendszert, csi­náljunk valamiféle koalíciós külső vagy belső ellenséges támadással szemben is meg fogják védenL Népköztársaságunk alkotmá­nyának bevezető részében a következők állnak: „A Ma­gyar Népköztársaság a műn- kások és a dolgozó parasztok állama. Minden hatalom a dol­gozó népé. A város és falu dolgozói választott, g a nép­nek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.” Ez­előtt hét évvel, 1949 augusztu­sában fogadta el az országgyű­lés az alkotmányt. Azóta sem kellett rajta lényegesen vál­toztatni, mert maradandó el­vek, a munkásosztállyal szö­vetséges dolgozó parasztság hatalmának megteremtésével kialakított új történelmi hely­zet van benne rögzítve. Az, hogy az elmúlt esztendőkben nem bontakozhatott ki úgy, mint ahogy az alkotmányban elő van írva a szocialista de­mokrácia, a tömegek fokozot­tabb bevonása a hatalom gya­korlásába, — pedig ehhez sok vonatkozásban az előfeltételek megvoltak — az, hogy fejlődé­sünkben bizonyos mértékig el­maradtunk, hogy a szocialista törvényesség terén hibákat kö­vettünk el, úgy ez elsősorban a mi hibánk, a pártvezetés hibá­ja volt. Ezeket a hibákat szá­moljuk most fel a Központi Vezetőség határozata nyomán, amikor a szocialista demokrá­cia kifejlesztésére, az állami élet demokratizálására, a gaz­dasági vezetés megjavítására, a Hazafias Népfrontnak szé­les tömegmozgalommá való fejlesztésére az intézkedések egész rendszerét dolgozzuk ki, amelynek lényege, hogy az or­szággyűléstől az államhata­lom helyi szerveiig érvényt akarunk szegezni azoknak az elveknek, amelyek Népköztár­saságunk alkotmányában oly világosan le vannak fektetve. A mi népd hatalmunk nagy sikerekre, a felszabadulás óta gazdag eredményekre tekint­het vissza. Gondoljunk csak a földreformra, a gyárak, a bá­nyák államosítására, az állam­apparátusunk, hadseregünk át­szervezésére, a tanácsok létre­hozására, alkotmányunkra, azokra a széleskörű demokra­tikus jogokra, az eredmények­re, amelyeket a háború után a Szovjetunió, s a népi de­mokratikus országok baráti se­gítségével tizenkét esztendő alatt dolgozó népünk elért. Gondoljunk csak az Inflációs Időkre, később a stabilizációra. Hasznos ezt a múltat kissé feleleveníteni azok számára, akik határainkon kívül vagy belül nem becsülik eredménye­inket, akik könnyen felejte­nek. Nem mindenki egyformán ítéli el a múltat. Bizonyos im­perialista körök és hazai sze­kértolóik mást értelmeznek a demokrácia alatt, mint mi.

Next

/
Thumbnails
Contents