Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-03 / 182. szám
198« AUGUSZTUS 3 NAPLÓ 3 Az országgyűlés csütörtöki ülése w Mi a. demokrácia alatt teljes és valódi értelemben a dolgozó nép uralmát, a dolgozó nép politikai és gazdasági hatalmát értjük. Ez a népi hatalom testesül meg ország- gyűlésünk mai összetételében is, amikor az országgyűlés 298 tagja közül 129 munkás, 90 paraszt, 79 értelmiségi és ezen belül 52 a nőj képviselők száma. — Pártunk III. kongresszusának útmutatása nyomán tovább fejlesztettük a szocialista demokráciát, széleskörű jogokat biztosítottunk a tanácsoknak, megkezdtük a gazdasági vezetés fokozott demokratizálását, amelyet most, az új helyzetnek megfelelően tovább fejlesztünk. Melyik kapitalista ország dicsekedhet ilyen demokráciával? Az utóbbi időben újból divattá vált, hogy az amerikai és az angol rádió, a nyugati kapitalista sajtó kioktat bennünket olyan tantárgyból, hogy mi a demokrácia. Tőlünk követelik a „több demokráciát”,. letagadva rendszerünk eredményeit, fölényét, felnagyítva bizonyos hiányosságainkat, amelyeket mi magunk fedtünk fel és amelyek kijavítására ml magunk teszünk intézkedéseket. Mindezt azért teszik, hogy eltereljék ezekben az országokban a dolgozók figyelmét hatalmat, esetleg szervezzük íjjá a rég megszűnt pártokat. Nyíltan kell erről beszél, niink, tisztelt országgyűlés. Vi. íágosan meg kell mondani véleményünket, mert idehaza is van bizonyos körökben ilyen illúzió. Mi nyíltan és egyenesen megmondjuk, hogy nem ezt értjük a szocialista demok- ráeia alatt. Az általuk javasolt demokrácia azt jelentené, hogy vegyük vissza a földet a földreform során földhöz juttatott szegényparasztok százezreitől. Azt szeretnék, ha a gyárak visszakerülnének a tőkések kezébe. így szeretnék szétszakítani a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Ilyen módszerekkel szeretnék kiszorítani a munkás- osztályt, az ország vezető erejét a hatalomból. És ezt nevezik ők demokráciának, ök olyan országgyűlést szeretnének látni a mostani helyén, ahol óriási pártharcok dúlnak, parlamenti csaták folynak. Az országgyűlésben a most folyó alkotó, építő munka helyett a dolgozó osztályok, a képviselők közötti politikai pártharcokat szeretnék látni, hogy az országban ilyen belső testvérhnr- cot váltsanak ki. Ezért indítanak ellenünk ballonakciókat, tömegesen szórnak le ellenséges hangú rőplratokat, kémeket, dlverzánookat dobnak át a határon azzal a megbízatással, hogy békés építő munkánkat megzavarják; Mi nem egyszer tiltakoztunk az Amerikai Egyesült Államok kormányánál a léggömbakciók ellen, amelyek veszélyeztetik a repülőforgalmat és szerencsétlenséget idézhetnek elő, de úgy látszik hiába. A mai napon például le kellett állítanunk a nemzetközi repülőjáratot, mert hazánk légiterébe újból léggömböket irányítottak. Azt hiszem, egyetért velem a tisztelt országgyűlés, hogy a magyar kormány természetesen éppen úgy, mint az elmúlt esetekben, joggal fog határozottan tiltakozni ezek ellen a támadások ellen az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. (Taps.) Ügy gondolom, tisztelt országgyűlés, hogy népi demokráciánk ellenségeire is áll az a közmondás, hogy éhes disznó makkal álmodik. De talán megtoldom ezt még egy gondolattal: nagy politikai tudatlanság, a nép erejének lebecsülése, ellenséges szándék kell ahhoz, hogy hazánkban a, szocialista fejlődés ilyen jelentős eredményei után egyesek azt. tételezzék fel, hogy visszafordítjuk, vagy hogy ők visz- szafordíthatják a szekér rud- ját és a magyar népi demokrácia visszakanyarodik a polgári demokrácia irányába, vagyis jobbra megyünk. Mi megyünk a magunk Útján előre, a győzelmes szocialista úton, az Októberi Forradalom dicső útján, a lenini úton, mert ez felel mer sokat szenvedett hazánk, népünk érdekelnek. (Taps.) Hogy ezen az úton megyünk tovább, arra garancia a mi nagyszerű munkásosztályunk dolgozó parasztságunk, a néphez hű értelmiségünk, amelyek erejüket nem kímélve védik, szilárdítják a népi hatalmat. Garancia arra, hogy mi a megkezdett úton megyünk tovább, a mi dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, amely hű vezetője a dolgozó népnek, amely irányítja harcainkat, szervezi, vezeti a népi erőket új sikerek felé. (Taps.) Minden magyar dolgozót a Hazafias Népfrontba ! Garancia végül arra, hogy ml a megkezdett úton, az egyedül helyes szocialista úton megyünk előre, pártunk, kormányunk, országgyűlésünk, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége, a nemzet haladó erőinek a Hazafias Népfrontban való harcos összefogása, a szocialista Magyarország felépítése. (Taps.) Mindez nem azt jelenti, hogy a mi társadalmunkban minden rendben van, hogy nincsenek hibák, fogyatékosságok, hogy a népjólét emelése terén elért eredményekkel, a dolgozók anyagi, kulturális helyzetével meg lennénk elégedve. Nem. Nem vagyunk megelégedve, éppen ezeket az új feladatokat, amelyeknek megvalósítása érdekében össze kell fognia egész népünknek, mutatta meg világosan a Központi Vezetőség határozata. Abban a harcban, amelyet a szocialista demokrácia megerősítéséért folytatunk, nemzeti összefogásra van szükség, s kimagasló szerep jut itt a Hazafias Népfrontnak, Innen, as országgyűlésből hívunk fel minden hazáját, népét szerető, a szocializmusért harcolni kész magyar dolgozót, valamint a társadalmi és tömegszervezetek vezetőit, a tanácsok tagjait, hogy kapcsolód janak be a Hazafias Népfront-mozgalomba. Segítsék, támogassák a helyi népfront-bizottságok munkáját, mert csak így, közös erővel tudjuk megvalósítani azokat a nagyszerű célokat, amelyeket a párt iparunk, mező- gazdaságunk továbbfejlesztésére, a dolgozó nép életszínvonalának emelésére, egész állami életünk demokratizálására szocialista építésünk programjaként elénk állított. Az országgyűlés szerepéről és feladatairól Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalás mai napirendjén most két nagyjelentőségű javaslat szerepel. Az egyik az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szól, a másik pedig az országgyűlés új ügyrendje. Mindkét előterjesztés célja erősíteni, növelni az országgyűlés szerepét az ország vezetésében, irányításában, hogy országunk legfőbb államhatalmi szerve, az országgyűlés jobban töltse be hivatását, mint eddig. Az országgyűlés munkájának megjavítása nagyjelentőségű politikai kérdés. Az országgyűlés jó munkája nagy ösztönzést adhat a megyei, járási, községi tanácsokban és a minisztériumokban folyó munkának is. Ha sikerül, *- és kell, hogy sikerüljön — az országgyűlés alkotó, irányító, ellenőrző tevékenységét széles körben kibontakoztatni, akkor jelentős lépést teszünk előre a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében. Pártunk ehhez minden támogatást megad a képviselő elvtársaknak, az országgyűlésnek. Ügy gondolom, hogy az előterjesztés helyesen veti fel az országgyűlés szerepét, amikor azt tűzi ki célul, hogy a dolgozó nép összességét érintő alapvető kérdéseket az országgyűlésben tárgyaljuk meg s hogy a Minisztertanács rendszeresen számoljon be munkájáról. Ez utóbbi kérdésben az elmúlt esztendőben van jelentős előrehaladás, Hegedűs elvtársnak a Minisztertanács részéről tartott beszámolója világos képet adott az országgyűlésnek arról, hogy milyen kérdésekkel foglalkozik, hogyan dolgozik a Minisztertanács — s ezt a rendszeres beszámolási módszert kell továbbfejleszteni. A szocialista törvényesség további erősítése érdekében nagyon helyes az a javaslat is. hogy a legfőbb ügyész, s a legfelsőbb bíróság elnöke évenként számoljon be tevékenységéről az országgyűlésnek. Ügy hiszem, egyet lehet érteni azzal Is, hogy gyakrabban kell összehívni tanácskozásra az ország<,,7ű,ést. Ebben az évben legalább még kétszer össze akarjuk hívni az országgyűlést. Az a körülmény, hogy államunk kormányzásában a széles dolgozó rétegeket érintő kérdések eldöntésében az elmúlt években az országgyűlés tanácskozásai formálisak voltak, úgy gondolom, nemcsak annak következménye, hogy ritkán hívták össze az országgyűlést. Természetesen ez is egyik ok. A fő hiba, azt hiszem, inkább abban keresendő, hogy az országgyűlés tagjai számára hem teremtettük meg a jó munkához szükséges politikai é* szervezeti előfeltételeket, azt ugyanis, hogy a képviselők rendszeresen tájékozódva legyenek az ország legfontosabb politikai, gazdasági, államvezetési kérdéseiben. Az elmúlt években sokszor alkalomszerű volt az ország- gyűlés tanácskozása — és világosan meg kell mondani — ez elsősorban a vezetés hibája. A képviselők munkájában mutatkozó hibákról szólva rámutatott arra, hogy sokan nem jártak el rendszeresen az ülésekre, nem mutattak megfelelő érdeklődést a napirenden levő kérdések iránt, 60- kan nem tartottak beszámolókat, s nem egy képviselő elv- társ felszólalása, amely elhangzott az országgyűlésben, olyan benyomást tett az emberre, amikor a költségvetés vagy más kérdésekben folytak a tanácskozások, hogy egyes felszólalók úgy beszéltek mintha nem a nép választott képviselői lennének, hanem olyan beszámolókat tartottak, amelyekben számokkal, tények tömegével bizonyították, hogy egy-egy minisztérium milyen jól dolgozik. (Szalai Béla: Mintha a minisztérium képviselői lennének! Derültség.) Pedig sok a hiba, fogyatékosság a mi munkánkban, a minisztériumok munkájában, a végrehajtó bizottságok munkájában, amelyet joggal és bátran lehet bírálni, személyre való tekintet nélkül itt az országgyűlésben is. (Taps) Meg kell szüntetni azt az állapotot —• hangoztatta, — hogy egyes képviselők azért nem tudnak beszámolókat tartani, mert nincsenek tájékozódva az ország ügyeiről. A Minisztertanácsnak gondoskodnia kell arról, hogy az állami hivatalokban, minisztériumokban soron kfvíil intézzék a képviselők hozzájuk beküldött kéréseit, a választópolgárok panaszait. (Felkiáltások: Helyes! Taps) — A Minisztertanács meg akarja szüntetni azt az állapotot is, hogy igen nagy horderejű kérdésekben törvényerejű rendeletek alapján kormányozzon. 1949 óta 44 törvényt hozott az országgyűlés, ezzel szemben 229 törvényerejű rendeletet hozott az Elnöki Tanács. Az elmúlt évben négy törvényt hozott az országgyűlés és ugyanakkor 39 törvényerejű rendeletet az Elnöki Tanács. Úgy hiszem e számok is mutatják, hogy változtatni kell az állami vezetés munka- módszerein is. Meg kell szervezni a képviselők megyei csoportjait! Mondjuk meg őszintén, hogy különösen a vidéki képviselők munkájának szervezettebbé tételéért, a rendszeres beszámolók megtartása érdekében keveset tettünk. Ezért csak üdvözölni lehet azt a javaslatot, amelyet a párt kezdemé- njjezett, hogy a Hazafias Népfront égisze alatt meg kell szervezni minden megyében a képviselők megyei csoportját. így lehetőség lesz arra. hogy a képviselők időiközönkint megtárgyalják megyéjük problémáit Pártszervezeteink több támogatást, segítséget fognak adni párttag- és pártonkívüli képviselőinknek ahhoz, hogy munkájukat jobban végezhessék. Most, amikor a kisebb megyék egyrészét Összevonjuk, az elaprózott Járásokat átszervezzük nagyobb járásokká, amikor az új választási törvényben a lajstromos rendszer helyett a szeméi yenklntl választó** rendszert' akarjuk bevezetni, különös politikai jelentőség« van annak, hogy a képviselőket megismerjék, jó munkájuk nyomán megbecsüljék az ország választópolgárai. Szólni szeretnék néhány szót a sajtó munkájáról. Az országgyűlés tanácskozásairól a mi sajtónk rendszeresen ad tudósításokat, tájékoztatja az ország közvéleményét. De ami a képviselők munkáját illeti, nagyon kevés esetben lehet találkozni olyan cikkekkel. Közleményekkel, amelyek megmutatják, hogyan tevékenykednek, dolgoznak a nép érdekében országgyűlésünk tagjai, a nép választott küldöttei; Pedig országgyűlésünknek sok kiváló tagja van, áldozatkész elvtársak, párttagok és pár- tonkívüliek, férfiak és nők, akik időt és erejüket nem kímélve, szinte apostolként járták az országot, hirdetik, magyarázzák a választók között a párt, a kormány politikáját, a Minisztertanács határozatait, sok segítséget adnak a dolgozók panaszainak elintézésében, orvoslásában, komoly politikai felvilágosító munkát végeznek körzetükben. Ezekről az áldozatkész képviselőkről keveset ír a magyar sajtó, pedig hasznos lenne és szép írói hivatás lenne nemcsak a vezetőszervek, vezető testületek munkáját propagálni, magyarázni, hanem kiválóan dolgozó képviselőtársainkat is népszerűsíteni a dolgozók előtt. Ez nem személyi kultusz, *z a képviselőknek kijáró megtisztelő tlismerésl Sajnos, még elég «ok az olyan eset, hogy képviselőink közérdekű panaszok elintézésében nem kapnak elegendő támogatást az állami vezető- szervektől, Nem ártana, az sem, d« használna az ügynek, ha » sajté élesen bírálná azokat a vezetékei akik nem segítik, nem támogatják a képviselőket munkájukban. A párt Központi Vezetőségének határozata felszólítja a pártszervezeteket, hogy fokozottabb segítséget adjanak a képviselők munkájának megszervezéséhez. Ügy gondolom, helyes lesz ha a Minisztertanács határozott hangú utasítást ad az állami szerveknek, hogy minden támogatást adjanak meg a képviselőknek, és akik ezt nem, teszik, azokat felelősségre is kell vonni* Országgyűlésünknek jelentős számú pártonkívüli tagja van. Ezek nagy többsége jól dolgozik. Áldozatkész munki. jukról, mint a pártonkívüli képviselők tevékenységéről szintén keveset tud az ország közvéleménye. Erről Is írnia kellene a magyar sajtónak. Az új ügyrend nagy segítség lesz az állami munka megjavításához, az országgyűlésben a kollektív munka, a kollektív felelősség, az építő kritikai szellem kialakításához. Az interpellációk bevezetése növeli a miniszter elvtársak felelősségét az országgyűléssel szemben. Itt az ország közvéleménye, az országgyűlés előtt kell nyilatkozniok, az Interpellációkban szóvétett kérdésekre válás zolniok.; Tisztelt Országgyűlés! Mivel az új ügyrend, az országgyűlés és a képviselők munkájára vonatkozó mindkét határozati javaslat hagy ban elősegíti az országgyűlés munkájának megjavítását, az előterjesztések megfelelnek a párt Központi Vezetősége határozatainak, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére, a dolgozó nép, az országgyűlés kapcsolatának erősítésére, a javaslatokat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, s a Hazafias Népfront nevében elfogadom. Kérem képviselőtársaimat, emeljük az előterjesztéseket határozattá. (Taps.) Az országgyűlés az ügyrendet, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot az előadó által javasolt módosításokkal elfogadta. Az országgyűlés pénteken folytatja munkáját. Az elnök iavaslatára alpénteki ülés na- . oirendjén az országgyűlési bl- ■■ottsáeok tagjainak meevá- '•»•«íztása és az Interpellációk #' repel nek. (Folytatás a l oldalról) építő munkába, nagy nemzed céljaink megvalósításáért, a szocialista Magyarország felépítéséért folyó küzdelembe minden haladó erőt, amely egyetért velünk olyan alapvető kérdésekben, mint a béke megvédése, a népjólét emelése, egész államrendszerünk fokozott demokratizálása. Apró Antal felhívta az országgyűlés figyelmét a júliusi határozattal kapcsolatban arra, hogy a párt igen nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy állami életünk minién területén érvényt szerezzünk a szocialista törvényességnek, Pe más kérdésre is rámutat a párthatározat, Mutatja a bizakodó hangulatot is, azt, hogy a dolgozó tömegek nemcsak érdeklődést mutatnak a párt, az ország ügyei iránt, hanem azt kérik a párttól, a kormánytól, az országgyűléstől, hogy a jövőben is rendszeresen tájékoztatást adjon az országot érintő politikai, gazdasági problémákról, mert meg akarják osztani a dolgozók a párttal, » koi- mánnyal, az országgyűléssel a felelősséget, segíteni akarnak, hogy minél gyorsabban menjünk előre, A néptömegeknek megnőtt a felelősségérzete a haza sorsa iránt, mert magukénak, sajátjuknak tekintik. Nekünk nagyon széles, demokratikusan gondolkodó tömegeink vannak a falvakban és a városokban, akik ha bírálnak is, nem azért bírálnak, mert szembenállnak a rendszerrel, hanem azért, mert azt szeretnék, hogy minői kevesebb hibával, minél eredményesebben folyjon a szocializmus építése. A tömegek politikailag igényesebbek lettek, sokat fejlődtek s most bontakozik ki a szocialista demokrácia erősödésével a párt tizenkét esztendős politikai felvilágosító, nevelő munkájának nagyszerű eredménye. A Párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács támogatja, elősegíti a vitát, az építő bírálatot, mert meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia éltető levegője, építőszándékú vita nélkül, demokratikusabb légkör megteremtése nélkül nem tudnánk olyan mértékben előrehaladni a szocializmus építésében, mint ahogy azt a dolgozó nép alapvető érdekei megkövetelik, A magyar tömegek mindent tudni akarnak, mindenről véleményt akarnak alkotni, mert a népi hatalmat magukénak vallják, ezért áldozatot hoztak, tovább akarják építeni, s ha kell, minden A szocialista demokrácia: a dolgozó nép uralma az osztályharcróí, a kapitalizmus belső ellentmondásairól, a gyarmati népek nemzeti elnyomásáról, arról a terrorról, amelyet kifejtenek különösen az iparilag kevésbé fejlett országok népeinek kirablásával — Természetesen igyekeznek letagadni azt is, hogy a dolgozó népnek nincs beleszólása ezekben az úgynevezett „demokratikus" országokban az ügyek intézésébe. Egymást érik most is ezekben a demokratikusnak nevezett országokban a sztrájkok, a munkásmegmozdulások a nagyobb darab kenyérért, a szabadságért, a demokratikus vívmányokért* Mi nem ijedünk meg attól a propagandától, amelyet ezeknek az országoknak imperialista körei velünk szemben folytatnak. Egyet azonban megmondhatunk^ hogy nem kérünk leckét, útmutatást abból, hogy ml a demokrácia. Seperjenek ezek az urak a saját portájukon, van ott szemét elég. (Taps.) Az ellenséges imperialista körök azt is hangoztatják hazai csatlósaikkal együtt, hogy az az igazi demokrácia, ahol több pártrendszer van, és hogy mi is kanyarodjunk vissza a hét-nyolc évvel ezelőtti politikai viszonyokhoz, csináltunk több pártrendszert, csináljunk valamiféle koalíciós külső vagy belső ellenséges támadással szemben is meg fogják védenL Népköztársaságunk alkotmányának bevezető részében a következők állnak: „A Magyar Népköztársaság a műn- kások és a dolgozó parasztok állama. Minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott, g a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.” Ezelőtt hét évvel, 1949 augusztusában fogadta el az országgyűlés az alkotmányt. Azóta sem kellett rajta lényegesen változtatni, mert maradandó elvek, a munkásosztállyal szövetséges dolgozó parasztság hatalmának megteremtésével kialakított új történelmi helyzet van benne rögzítve. Az, hogy az elmúlt esztendőkben nem bontakozhatott ki úgy, mint ahogy az alkotmányban elő van írva a szocialista demokrácia, a tömegek fokozottabb bevonása a hatalom gyakorlásába, — pedig ehhez sok vonatkozásban az előfeltételek megvoltak — az, hogy fejlődésünkben bizonyos mértékig elmaradtunk, hogy a szocialista törvényesség terén hibákat követtünk el, úgy ez elsősorban a mi hibánk, a pártvezetés hibája volt. Ezeket a hibákat számoljuk most fel a Központi Vezetőség határozata nyomán, amikor a szocialista demokrácia kifejlesztésére, az állami élet demokratizálására, a gazdasági vezetés megjavítására, a Hazafias Népfrontnak széles tömegmozgalommá való fejlesztésére az intézkedések egész rendszerét dolgozzuk ki, amelynek lényege, hogy az országgyűléstől az államhatalom helyi szerveiig érvényt akarunk szegezni azoknak az elveknek, amelyek Népköztársaságunk alkotmányában oly világosan le vannak fektetve. A mi népd hatalmunk nagy sikerekre, a felszabadulás óta gazdag eredményekre tekinthet vissza. Gondoljunk csak a földreformra, a gyárak, a bányák államosítására, az államapparátusunk, hadseregünk átszervezésére, a tanácsok létrehozására, alkotmányunkra, azokra a széleskörű demokratikus jogokra, az eredményekre, amelyeket a háború után a Szovjetunió, s a népi demokratikus országok baráti segítségével tizenkét esztendő alatt dolgozó népünk elért. Gondoljunk csak az Inflációs Időkre, később a stabilizációra. Hasznos ezt a múltat kissé feleleveníteni azok számára, akik határainkon kívül vagy belül nem becsülik eredményeinket, akik könnyen felejtenek. Nem mindenki egyformán ítéli el a múltat. Bizonyos imperialista körök és hazai szekértolóik mást értelmeznek a demokrácia alatt, mint mi.
