Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-24 / 199. szám

1056 AUGUSZTUS 24 NAPLÓ 3 PÁRT PÁRTEP1TES A vaj szí ói pártszervezet kezdeményezése Érdekes jegyzőkönyvet kül­dött nemrég a sellyei járási pártbizottságra a vajszlói fa­lusi pártszervezet. Ez a jegyző­könyv nemcsak a szokásos na­pirendi pontokra tér ki, hanem a volt párttagokkal is foglal­kozik. Megállapítja, hogy Vajszlón 36 régebben kizárt elvtársnak újból a pártban lenne a helye, mert kizárásuk igazságtalan volt, utána elso­rolja a 36 nevet és a járási pártbizottság fegyelmi bizott­ságának vizsgálatát kéri. A járási pártbizottság figye- ler re méltónak tartja a vajsz­lói elvtársak kezdeményezését, és joggal. Elsősorban azért, mert önte­vékenységre mutat, ' arra, hogy a vajszlói kommunis­ták nem várnak mindent a járástól, másodsorban pedig tanulságos, mert néhány elv­társ ügyét az alapszervezet is megvizsgálta* a legalaposabban talán Perics Péter pedagógusét, és a tanul­ságot leszűrte. A kivizsgálás úgy történt, hogy Buzási Lajos elvtárs, a pártszervezet titkára elment Per.-s elvtárshoz és beszélge­tő közben a kizárás okáról érdeklődött. Perics elvtárs el­mondotta, hogy apósának apja miatt került ki, aki 1949-ben kulák-listára került* „A kizá­rást igazságtalannak tartom — mondotta Perics elvtárs — m.rt apósom apja középparaszt és túlkapásból került kulák- listára * : De ha még kulák lett volna is, arról se tehet­nék, mert nősülésem után két 'nappal nyilvánították ku- láknak s ezt előre nem tud­hattam.“ Perics Péter igazát a szom­szédos falu községi tanácsa is bizonyította, ahol apósának apja él. Amikor Buzási elv­társ ezt megtudta, újra vissza­ment hozzá. Perics Péter ek­kor már szóbahozta, hogy sze­retne visszakerülni a pártba, amit Buzási elvtárs is helye­sel1: azzal a megjegyzéssel, hogy készítsen kérelmet, amit a taggyűlés előtt majd felol­vasnak. így is történt. A kérelmet felolvasták, s a taggyűlés egy­hangúan javasolta a felsőbb szerveknek, hogy vegyék visz- sza Perics elvtársat a pártba, mert kizárása igazságtalan volt, de a tanító apósa is a legszorgalmasabb pártonkívüli aktívája az alapszervezetnek. Perics elvtárs vezetésével vég­zett például a DISZ Petőfi is­kolája kiváló eredménnyel ta­valy és az idén; a DISZ kul- túrcsoportja ugyancsak az ö vezetésével ért el figyelemre­méltó sikereket; Perics elvtárs alakította meg az ország egyik első általános iskolai DISZ szervezetét; Perics elvtárs a sportkör lelke, a vasgyűjtő hó­napok kezdeményezője — Pe­rics elvtárs fáradhatatlan em­ber, akivel nyer és erősödik a pártszervezet* így vizsgálták meg Perics Péter és még néhány elvtárs kérelmét és így kellene meg­vizsgálni a többi harmincat is. A harminchatból ugyanis vagy harminc esetben semmilyen vizsgálat sem történt, csupán a neveket sorolták fel a jegy­zőkönyvben. Ez hiba, hiszen ha a járási pártbizottság Vajszlóról harminc, a járás többi pártszervezetéből még több vizsgálati javaslatot kap, hónapok alatt sem tud végezni, Ha a járási pártbizottságnak kell megvizsgálnia, hogy. miért zárták ki például Balika Sán­dor elvtársat a pártból és miért lenne helyes visszavenni, ak­kor nagyon sokáig elhúzódik az ügy, s Balika Sándornak nagyon hosszú ideig kell vára­koznia, hogy ügyében döntse­nek. Ha viszont az alapszer­vezet — a legfilletékesebb, mert a legjobban ismeri a he­lyi körülményeket — végezné el ezt a munkát, akkor meg­gyorsulnának a vizsgálatok, mert a járási pártbizottság fe­gyelmi bizottságának csak azt kellene eldönteni, hogy helyes volt-e az alapszervezet javas­lata vagy sem* A vajszlói kommunisták két­ségtelenül pozitív kezdeménye­zésének még egy vadhajtását kellene lenyesni. Ez a vadhaj­tás bizonyos fajta túlzásokban jelentkezik. Mint említettük, vagy harminc elvtárs ügyében seuimilyen vizsgálat sem tör­téni. A harminc elvtárs közül -okán szeretnének újra párt­tagok lenni, de nem kérték ' 'vételüket, mert nem tudják, hogy megtehetik-e. Vannak vi­szont olyanok is, akik jelenleg még nem — és talán később sem — kívánnak párttagok lenni, közöttük Kincses Kál­mán is, aki köztiszteletben ál­ló demokratikus és hazafias érzelmű ember, de több lénye­ges pontban nem ért egyet pár­tunk politikájával. Nyilván­való, hogy nem helyes Kincses elvtársat és még néhány ha­sonló becsületes, de pártba nem kívánkozó elvtársat a lis­tába belevenni, mint ahogyan a többit is helytelen bevenni, ha nem * kérik felvételüket. Természetesen újra meg kell jegyezni, hogy tétlenül vára­kozni a kérésre, anélkül, hogy az elvtársakkal tudatnák a le­hetőségeket, nem lenne jó. Erős és nagylétszámú a vajszlói falusi pártszervezet, ezért egy-két bizottságot ala­kíthatnának a felülvizsgálá­sok lefolytatására. Ezek a bizottságok felkereshetnék a volt párttagokat, elbeszélget­hetnének velük, Ismertethet­nék a lehetőségeket, s ha az illető elvtárs kérné, ők fog­lalkozhatnának ügyükkel to­vábbra is, A bizottság egy-egy tollforgató tagja írásba foglalhatná a ki­alakult véleményt a kizárás okáról, illetve a visszavétel lehetőségéről, s ezt vezetőségi ülés elé, utána pedig a tag­gyűlés elé terjeszthetné. Ha a taggyűlés jegyzőkönyvvezetője a bizottság véleményét, a fel­szólalásokat és a határozatokat jegyzőkönyvbe foglalná, abból a járási pártbizottság fegyelmi bizottsága jól megismerhetné a helyzetet, és gyorsan elinté­ződhetnének a kérelmek. A pártoktatás hírei 608 pártoktatási tanfolyamot szerveztek eddig megyénk pártszervezetei több mint 10 ezer hallgatóval. Az új okta­tási évet mindenütt az önkén­tesség elvének betartásával ké­szítették elő. A legnagyobb ér­deklődés az időszerű kérdések tanfolyama iránit nyilvánult meg. * A mohácsi városi pártbizott­ság úgy válogatja ki a propa­gandistákat, hogy a délszláv és németajkú dolgozóknak saját anyanyelvükön, az értelmiségi és női hallgatóknak pedig ér- déklődési körüknek megfelelő­en tarthassanak előadásokat * 15 hallgató résztvételével kezdődik meg az időszerű kér­dések tanfolyama a pécsvára- di termelőszövetkezetben. A tanfolyamot Balázs Imre elv­társ vezeti; * A szentlőrinci gépállomáson sok fiatal dolgozik, ezért a pártoktatással egyidőben meg­szervezik a DISZ-oktatást is. Azok számára, akik nem vesz­nek részt oktatásban, az idő­szerű gazdasági kérdésekről tartanak előadásokat. * A komlói városi pártbizott­ság és a komlói alapezerveze- tek már mgerendelték a pro­pagandista útmutatókat Ha­sonló a helyzet a bólyi terme­lőszövetkezetben is, ahol Som­berek! elvtáns végez jó előké­szítő munkát; * A villányi állami gazdaság pártszervezetének elbeszélge­tő bizottságai már minden hallgatót felkerestek. A párt­oktatásban résztvevő elvtár­sak a gazdasági ismeretek tan- í folyamát választották. Húsz községben folyik már tagosítás és földrendezés 5781 parcellát vonnak össze a megyében A jövő héten döntés várható a 400 holdon aluli tsz-ek ügyében is Akinek már módjában volt repülőgéppel elszállni Baranya fölött, meglepődve tapasztal­hatta, hogy a kis gazdaságok­ra jellemző vékonyka földsá- vok között igen kevés a na­gyobb, nagyüzemi tábla. A látszat azonban, mint legtöbb esetben — itt is csal. Renge­teg kisparcella már évek óta nagyüzemi, szövetkezeti tulaj­donban van, de különböző aka­dályok miatt, nem kerülhetett sor a nagy táblák kialakítá­sára. A bissei termelőszövet­kezet 425 holdjával már mező- gazdasági nagyüzemnek szá­mít, de a tényleges gépesítés meghonosítását egyenesen le­hetetlenné tette, hogy a 425 hold föld nyolcszázhúsz darab­kára parcellázódott szét. Ép­pen ezért örömmel olvasták az érdekelt községekben a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak azt a döntését, hogy 18 községben hozzájárulnak a ta­gosítás, Boldogasszonyfán és Helesfán pedig a földrendezés végrehajtásához* A döntés ugyan nemrég szü­letett, de a számbavételi mun­kák máris az egész megyében jód folynak, sőt Bissén, Dráva- sztárán tegnap, Rádfalván pedig ma be is fejeződnek. A számbavétel eddigi eredmé­nyei szerint 6 556 katasztrális hold föld 5 781 parcelláját von­ják össze megfelelő nagyságú táblákba. A számbavétel ál­talában jó ütemben folyik és rövidesen mindenütt sor ke­rül a már bonyolultabb táblá- sítási eljárás megkezdésére is. E nagyjelentőségű munkát — itt tervezik meg a leendő nagyüzem kialakítását — lehe- I tőleg úgy végzik, hogy minél kevesebb egyénileg dolgozó pa« rasztöt zavarjanak meg vele* Természetesen nehéz a tago­sítást és a földrendezést úgy végrehajtani, hogy mindenki­nek teljesítsék kívánságát, és a szövetkezet táblái is megte­remtődjenek, de a tagosítási bizottságok erre törekszenek. Ahogy a járási és megyei szer­vek ellenőrzéséből kiderül, ed­dig ezt többé-kevésbé sikerült is elérniük. Egyedül Sombere­kén támadtak nehézségek a számbavétel során, mert ott 1952-ben már végrehajtottak egy általános tagosítást, ame­lyet az 1953-as tömeges kilépés felborított. A nagyobb zavart most az okozza, hogy tavaly igen sok család megint vissza­lépett a szövetkezetbe és így a bizottság tagjainak elég sok gondot okoz a földek tulajdon­jogának s hovatartozásának megállapítása. A számbavételi munkák csak azokban a községekben foly­nak most, amelyek rendelkez­nek a tagosítás megindításá­hoz szükséges 400 kh földte­rülettel. Ismeretes azonban, hogy még 29 olyan termelő- szövetkezet is tagosítási kérel­met nyújtott be, amely ennél kisebb területen gazdálkodik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága pártolóan foglalt ál­lást a tagosítási kérelmek egy része mellett. Kérése eredmé­nyeként a Földművelésügyi Minisztérium megbízottja sor­ra felülvizsgálja a gazdaságo­kat a megfelelő döntés előtt* Illetékes helyen úgy tudják, hogy a jövő hét folyamán ezek a termelőszövetkezetek is vá­laszt kapnak kérelmeikre. Ünnepi megemlékezés a mohácsi csata 430. évfordulóján Augusztus 29-én 430 eszten­deje lesz annak, hogy lezajlott a gyászos kimenetelű mohácsi csata. Ennek emlékére még 1897-ben, a Csele-patak torko­latánál felállították II. Lajos emlékművét, rajt egy dombor­művel, amely a király patak- bafulladását ábrázolja és Kis­faludy Károly „Mohács“ című verséből vett idézettel* Augusztus 26-án, vasárnap délután ennél az emlékműnél tart megemlékezést Mohács város lakossága a mohácsi vész 430. évfordulója alkalmá­ból. Felszabadulásunk óta ez lesz az első eset, hogy a csata évfordulójáról ünnepélyes ke­retek között megemlékeznek. Az ünnepségre az ország fő­városából és vidéki városaiból is érkeznek vendégek. A Pécs és Mohács között közlekedő vonatokhoz a MÁV több ko­csit biztosít, hogy az ünnep­ségen minél több pécsi részt- vehessen. Pécsről vasárnap reggel 7 órakor indul vonat Mohácsra, ahonnan este 8 óra tájban tér vissza Pécsre. Sétahajó a Dunán • •. A városba érkező vendégek részére vasárnap délelőtt 11 órakor múzeumlátogatást szer­veznek. majd megmutatják a város nevezetességeit. Délután fél 3 órakor a dunai sétányon térzenét adnak, 3 órakor pedig sétahajót és autóbuszt indíta­nak a Csele-patak torkolatá­nál lévő TT Lajos emlékműhöz. Megkoszorúzzák ll. Lajos emlékművét A tulajdonképpeni ünnepség, délután fél 4 órakor kezdődik. A szőlőhegyi iskolától stafé­ták futnak az emlékműhöz, ahol térzenét adnak. Kisfaludy Károly „Mohács“ című versé­nek elszavalása után, Endrédi János, a mohácsi technikum tanára mond ünnepi beszédet. Utána a mohácsi városi párt- bizottság, Mohács város ta­nácsa és a hazafias népfront az emlékműre koszorút helyez el* Országos evezősverseny Az emlékünnepség alkalmá­ból Mohács Országos jelentő­ségű sportesemény színhelye lesz. Miután a mohácsi eve­zős csapat az elmúlt évben és id ’ n országos viszonylatban z első helyezést érte el, az OTSB úgy döntött, hogy az or­szágos evezősversenyt augusz­tus 26-án délután 5 órakor, Mohácson rendezi meg. A ver­senyre a mohácsiak külön rrr hívták a győri, budapesti, valamint az összes dunamenti evezős csapatokat, a mohácsi járásbeli és nécsi sportegyesü- 1 eteket. A mohácsszigeti DISZ- tábor vállalta, hogy rádió adó­vevő készüléket visz ki a du- napartra, ahonnan az evezős versenyt közvetítik és a ver­seny állásáról állandóan tájé­koztatják majd a közönséget. Mohács város vándorscrlege A vasárnapi országos eve- zőcvenseny alkalmából Mohács város tanácsa vándorserleget alapított. Ez a serleg mindig ahhoz az evezős csapathoz vándorol, amelyik országé' viszonylatban a legelső lesz. A váró ; tanács már megvásárol­ta az érmeket és okleveleket, ? -lyeket az evezős verseny győztesei között osztanak szét. ötszázzal tSbb tanuló Uj iskolák nyílnak Németnyelvű tanítóképző létesül Szabályrendelet készül A városi tanács v. b. elnöke - as új iskolaévről Közeledik szeptember eleje, amikor az iskolák kapui újból kitárulnak és megkezdődik az 1956—57-es oktatási évad. Időszerű kérdés: a városi tanács milyen intézkedése­ket tett az oktatás zavartalan megkezdésére, milyen problé­mák mutatkoznak, miként kívánja ezeket megoldani. Ezekre a kérdésekre adott választ csütörtöki sajtófogadásán Györkő Antal elvtárs, Pécs város tanácsának v. b.-elnöke. KÉRDÉS: Emelkedett-e idén az elmúlt évhez viszonyítva a pécsi általános iskolákban a tanulók létszáma? VÁLASZ: Az elmúlt évben összesen 11 ezren iratkoztak be az általános iskolákba, idén pedig 11 500 tanulót vettek fel. Idén tehát ötszáz tanulóval több ül majd az. általános is­kolák padjaiban. KÉRDÉS: Köztudomású, hogy kevés a tanterem. Mé­gis miként biztosítják idén az 500-zal több tanuló isko­láztatását? VÁLASZ: A tanulók létszá­mának emelkedéséből logiku­san következik, hogy új isko­lák építésére lenne szükség, ez azonban két-három éves fel­adat. Megkaptuk a volt Petőfi házat és ez Székely Bertalan úti általános iskola név alatt fog működni 7 tanteremmel. A Bercsényi utcában megszű­nik a Mezőgazdasági Techni­kum* Ezt átvesszük és Ber­csényi utcai általános iskola névvel működtetjük majd. A .Tankovich-telepen egy ven­déglőt 2 tantermes általános iskolává alakítottunk át. — Szeptember 2-án pedig meg­nyílik a meszestelepi nyolc tantermes, pompásan felszerelt modern iskola* Ez reprezen­tatív iskola lesz, a pécsi bá- nyászság iránti megbecsülé­sünket akarjuk ezzel kifeje­zésre juttatni. KÉRDÉS: Mcgnyfltk-e idén Pécsett az új nemzetiségi is­kola? VÁLASZ: Városunkban már működik egy délszláv és egy bolgár tanítási nyelvű iskola. Az új oktatási évben, Pécsett megnyílik majd a német taní­tási nyelvű tanítóképző. Ennek első osztálya a tanítónőképző mellett működik majd. Hu­szonnégy tanuló iratkozott be és ennek fele fiú, másik fele pedig leány. KÉRDÉS: Az oktatási évad kezdetén milyen problémák mutatkoznak? VÁLASZ: Annak ellenére, hogy új iskolákat létesítet­tünk, sok helyen még délelőtti —délutáni oktatás folyik majd, ami nemcsak nevelési, hanem egészségügyi szempontból is helytelen. A tantermeket nem lehet megfelelően szellőztetni, a pedagógusoknak nem jut idejük a nevelésre, mert a tantermet át kell adniok* A termetesebb gyermekek kény­telenek összekuporodni a kis padokban, ezért van Pécsett 1200 gerincfenjilléses gyer­mek. Ezek részére gyógytor­nát létesítettünk. Természete­sen arra törekszünk, hogy is­koláinkban a délelőtt—délutá­ni oktatás helyett csak dél­előtt legyen tanítás. Másik súlyos problémánk: a Bártfa utcai általános iskolánál van, melyet négy tanteremmel akartunk bővíteni. A kivitele­ző vállalat azonban anyag- és munkaerőhiányra való hivat­kozással ezt nem készítette el. Ennek az a súlyos következ­ménye lesz, nogy az iskolába beiratkozott 320 gyermek egy- része kénytelen majd télvíz idején Meszesre járná iskolá­ba. A kivitelező vállalatot köt- bérezzük és felvetődött a gon­dolat, hogy a kötbérösszeget arra fordítjuk, hogy ezeket a gyermekeket autóbusszal szál­lítjuk a meszes! iskolába. Hogy ilyen esetek a jövőben ne for­dulhassanak elő, felettes szer­veink segítségére van szükség, hogy saját tatarozó vállalatunk kapacitását növelhessük. — Emellett azonban elmondha­tom, hogy még soha sem kap­tunk olyan hatalmas összeget iskolai célokra, mint idén. Er­re az évre 3 millió 200 ezer fo­rintot kgptunk és ebből az ösz- szes iskolákat rendibehozhat­tuk volna — ha lenne kapaci­tás. KÉRDÉS: Az oktató-nevelő munka során mi az oktatási osztály és a pedagógusok tő célkitűzése? VÁLASZ: Az oktató-nevelő munka középpontjába az er­kölcsi-politikai nevelést kíván­juk állítani. Le akarjuk küz­deni a frázisokkal való operá­lást és a nevelést közüggyé kívánjuk tenni, hogy az utcán ne legyenek kolduló gyerme­kek és kiskorúakkal ne for­dulhasson elő olyan eset, mint ami Harkányban történt. Na­gyobb gondot kívánunk fordí­taná a szülőkkel való foglal­kozásra. Tavaly valahogyan el­sikkadt a Szülök Iskolája. Idén elsősorban azokat a szülőket akarjuk megmozgatni, akik eddig teljesen távol tartották magukat az iskolától. A neve­lők még akkor is felkeresik ezeket a szülőket, ha azok kel­letlenül fogadják őket. Ami az iskotánkívüli nevelést illeti, szeretnénk inkább, mint eddig a DISZ-re támaszkodni, és fo­kozottan igénybe vesszük a rendőrség segítségét, ellenőr­ző munkáját is. Közreműködé­sükkel meg akarjuk szüntetni azt, hogy a vendéglőkbe 16 éven aluli iskolások szüleik­kel bemehessenek, és a mo­zikban, színházakban 16 éven felülieknek szóló filmeket megtekinthessenek, az utcán rendetlenkedjenek* KÉRDÉS: Helyes lenne-e, ha a tanács szabályrendele­tet adna' ki, amely elősegí­tené az ifjúság iskolánkfviiti nevelését? VÁLASZ: Mi mér készítet­tünk egy ilyen szabályrende­letet, de még nem adtuk ki, mert az illetékes minisztérium ezt a kérdést országosan kí­vánja megoldani. De úgylát­szik, itt az ideje, hogy ne vár­junk erre, hanem saját ma­gunk adjunk ki megfelelő sza­bályrendeletet. KÉRDÉS: Miként segítik elő a politechnikai oktatást? VÁLASZ: Szaporítjuk a mű­szaki szakköröket. Több olyan szakkör lesz, amely az üzem­ben működik majd, mint pél­dául a Sopianában, az MTH tanműhelyében. Mintegy 15 műszaki szakkör működik majd Pécsett. A nyáron közel 15 tanár vett részt fizikai, ké­miai, mezőgazdasági tanfolya­mon és a szakköröket ők ve­zetik majd. A városi tanács végrehajtó bizottsága egyéb­ként augusztus 24-én foglal­kozik az oktatási problémák­kal. A bizot\ság ülésére meg­hívtuk Jóború Magda elvtárs­nőt is, hogy segítséget nyújt­son problémáink megoldásá­hoz — fejezte be nyilatkoza­tát Györkő Antal tanácselnök elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents