Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-22 / 197. szám
1956 AUGUSZTUS 22 NAPJA 3 Óvjuk bányászaink egészségét iVe hanyagoljuk el a vízöblítése# fúrást Komlón! A komlói szénmedencének a tröszti szinten elkészített műszaki fejlesztési terve többek között meghatározza a szilikó- zisos megbetegedés megelőzését szolgáló vízöblítéses fúrás bevezetését is. A műszintterv előírja, hogy az év végére a Kossuth-bányán és a III-as aknán az összes meddő elővá- jási helyeken a fúrásokat már az új módszer szerint kell végezni. Az új módszer bevezetésére már az elmúlt év végétől kékészül tek. A készülődés eredményeként ez év első negyedének végéig mintegy 9 kilométer hosszú vízvezetéket építettek, beszereztek 30 vizes- hordót és 35 fúrókalapácsot osztottak szét az üzemek között. A kezdeti eredmények bizakodóak voltak: májusban például az összes meddő feltárások több mint 50 százalékánál vízöblítéses fúrással dolgoztak. A tröszt műszaki fejlesztési osztályának és az üzemek vezetőinek érdeme volt, hogy nemcsak a műszaki fejlesztésben meghatározott helyeken láttak hozzá az ,új módszer bevezetéséhez, hanem csaknem minden üzem megkezdte ezirányú munkáját. A kezdeti felbuzdulást azonban nem követte következetes munka, az új módszert nem állandósították, sőt elhanyagolták. A nemtörődömség miatt jelenleg a meddőfeltárási munkahelyek mindössze 20 százalékánál alkalmazzák csak a vízöblítéses fúrást; Mi az oka a nagy visszaesésnek? Az egyik: kezdetben a fúrókalapácsok jól működtek, később meglazultak a gépek tömítései, csurgott a fúró- kalapácsokból a víz. Vizesen pedig — semmi ok a csodálkozásra — egy vájár sem szeret dolgozná. Tény az, hogy a gépeknek konstrukciós hibái is voltak, de ha a bányalakatosok nagyobb figyelmet fordítottak volna a gépek jó karbantartására, a műszaki vezetők pedig jobban ellenőrizték volna a munkát, akkor ilyen visszaesés kevésbé történik. A Kossuth-bányában például augusztus első dekádjában a 11 meddő munkahely közül mindössze kettőnél alkalmazták a vízöblítéses fúrást; A másik hiba, amire sajnoß még mindig nem figyeltek fel kellően; az új módszer szerinti munka normája. A vízöblítéses fúrással több a mellékmunka, mint a száraz fúrással, egy-egy ciklus elvégzése több időt vesz igénybe. Az előrehaladás normája azonban csaknem ugyanaz, mint a száraz fúrásé. Nem arról van szó, hogy most csökkentsük a teljesítményt, mert az új munka- módszer bevezetésének nem ez a célja. Arról van szó, hogy olyan műszaki előfeltételeket kell teremteni; hogy az új módszer szerinti könnyebb munkával a teljesítmény is nőjön. Mivel azonban az új módszernél több volt a mellékmunka, mint a réginél, sok esetiben csökkent az előrehaladás sebessége, ami a keresetre sem volt előnyös. Ez okozta, hogy a vájárok letették az új fúrógépeket s elővették a régit, amellyel kevesebb volt a baj; Milyen intézkedéseket tesz a hibák kiküszöbölésére, a mű- szintterv ezirányú pontjainak valóraváltá6áért a műszaki fejlesztési osztály? A műszaki fejlesztési osztály már kikisérletezte egy új fúrógép mintapéldányát, amelynél a tapasztalat alapján számos változást hajtanak végre. A Zwickauban tapasztalatcserén járt műszakiak az ott látottakat is hasznosítják majd az új gépeknél. A napokban elkészült egy kísérleti üzem, ahol a különböző fúrógépeket megvizsgálják s megállapítják azoknak technológiáját. A hibák kiküszöböléséhez azonban ezek az intézkedések még nem elegendők. A Kossuth-bányán dolgozik a Török feltáróbrigád, amely a recski bányában tapasztalatcsere útján sajátította el az új munkamódszert. Szükséges, hogy több brigádvezetőt irányítsanak a Török-csapathoz, a brigád munkamódszerének átvételére. Az így felkészült brigádvezetők aztán tudásukat tovább adhatnák üzemükben. És még egy: különböző intézkedések és rendeletek szabályozzák azt, hogy meghatározott mennyiségű metánnal telített munkahelyeken nem szabad dolgozni, illetve azonnal intézkedni kell az ilyen munkahelyek szellőztetésének fokozásáról. A vízöblítéses fúrás elterjesztését az is elősegítené, ha miniszteri rendelet mondaná ki, hogy azokon a munkahelyeken, ahol lehetőség van a vízöblítéses fúrásra, száraz fúrást alkalmazni nem lehet. Egy ilyen rendelet nemcsak az új technikának elterjesztéséhez adna segítséget, hanem fizikai és műszaki dolgozót egyaránt kötelezné, hogy nagyobb gondot fordítsanak az egészség megóvása érdekében is kétségtelenül előnyös vízöblítéses fúrás általános bevezetésére; G. F, Több mint tizenkétezer tátogató Ha a fonok látná!... A főposta mögött gyepes, elhanyagolt grund terül el. A Dischka Győző utca gyalogjárójáról méteres lejtőn juthatunk le. Egy méter? Oda se neki! A posta főkapuján bamain- ges 17—18 év körüli fiatalember kanyarodik ki kerékpárral. Vállán kis fekete bőrtáska. Valószínűleg táviratkihordó. Sietős lehet az útja, mert teljes sebességgel gurul le a lejtőn, majd a grund közepén éktelenkedő jókora törmelékhegynek irányítja a kerékpárt. Hogy biztos legyen dolgában, meghajtja a gépet, majd .;; zsupsz! A tégladarabokon elcsúszik a gumi, repül az utas, csörög, csattog az elszabadult kerékpár. A fiú feltápászkodik, majd elpirul, mert fiatal kislány megy át az ösvényen s mosolyog a hetvenkedésen. Legényünknek se kell több. Dühösen, idegesen dobálja jobb- ra-balra a gépet, hiszen valamin ki kelj tölteni bosszúját, helyre kell billenteni a szégyent. Mikor kidühöngte magát, a törmelékrakós tetején felül a gépre, s keresztül hajt a méteres gazon, árkon-bok- ron s folytatja útját, mintha misem történt volna. Szegény kerékpár! Ha a főnök látná! j i (Tcnkely) (Folytatás az I. oldalról) dinnye, 3 mázsa szőlő, 6 mázsa körte, 10 mázsa alma, 7 mázsa paprika, 15 mázsa paradicsom és 3 mázsa szilva fogyott el. • Nagy volt az érdeklődés a motorkerékpárok és a kerékpárok, valamint a zománcozott tűzhelyek iránt. A 125-ös motorkerékpárból tizenötöt, a 250-esből pedig 20 darabot vásároltak meg. Kerékpárból 250 darabot, zománcozott tűzhelyből 250-et adtak el és körülbelül ugyanennyi bográcsot is vásároltak. Sokan keresték fel a Me- cseknádasdi Kádár Kisipari Szövetkezet pavilonját, ahol hétfő. délelőtti® 11 darab 114— 260 literes hordókat vásároltak meg. Gradwohl József bányász, hirdi lakos három hordót vásárolt és ezért 1 665 forintot fizetett ki. A tavalyi vidám vásárihoz viszonyítva mintegy 200 százalékkal több cipő fogyott el a Pécsi Cipészkisipari Szövetkezet pavilonjában. A szövetkezet első napi forgalma 22 ezer forint volt és hétfő délig újabb 44 ezer forintos forgalmat ért el. Főleg a női szandálok és férfi goyzer varrott cipők fogytak. Élénk érdeklődés mutatkozott a háromcsattos férfi cipők, és a mikroporózus cipők iránt is. A vásár látogatói őrömmel értesültek arról, hogy a Pécsi Cipész Kisipari Szövetkezet megkezdi a rámán varrott minőségi cipők készítését is. Rengeteg bőrkabát és műbőrkabát, kötöttáru fogyott el. A Pécsi Kesztyű és Bőrkonfekció Kisipari Szövetkezet pavilonjában úgyszólván az utolsó darabig elfogytak a szép női táskák, kazetták, aktatáskák, a dobozfazonú bakfis táskák. A szövetkezetnek már az első nap 11 ezer forint volt a forgalma. A vásár szervezésével kapcsolatban hiányosságok is voltak. Helytelen volt például az, hog> a rendező bizottság a Ba- lokány-liget felé csak egy j. keskeny utat biztosított,. Az emberek összezsúfolódtak erre az egyetlen útra. csiga- lassúsággal tudtak cs - közlekedni és letaposták egymás lá- L..t. i.em Vf-'t helyes az sem, hogy a vásár területét nem tisztította me-* a hatalmas kövektől és *z mberek bukdácsoltak. K \ves lett volna, ha a méteráru pavilonokat tették volna a napos helyre és a villányi szőlőtermelő szakcsoport pavilonját az árnyékba. így nem történt volna meg, hogy a bor a második napon megtörik. Mint minden évben, úgv idén is megoldatlan volt a WC és ez most már tanulságul szolgálhatna a vásár rendezőségének. Helves lett volna, h a rendezőség gyermekm"»- őrző helyet 't csomag-megőrző helyet is létesített volna a vásárban. Száll a hinta . . . Qzáll a hinta. ■» ^ durrog a céllö- völde ...a vásári áru sok hangosan kínálják portékájukat.., s a hangzavarban fo- rog, hullámzik ez a színes embertömeg, A „Szív-küldi" hangszórói reggel óta egyfolytában sugározza a „kiválasztottnak" szánt kedves dalocskát, de időnként meg szakítják az adást és bemondják, hogy ilyen és ilyen klsgyer mek elveszett, az irodában átvehető, A vásár ,,ezermestere“ asztalát embergyürű veszi ki. ill és ámul- va figyelik a kezét: — Nem csalás, nem ámítás, csupán ügyes ség és két forint a titka ...! — kiáltja rekedt hangon, és bemutatja a —valóban ügyesen megszerkesztett cérnahúzó, üvegvágó, késélesítő készülékeket,.. A nép nevet, aztán továbbvonul. Lökdösődnek, viccelődnek, csak az út közepén — ahol legnagyobb a tömeg —- ott... ott valakik számára mintha megállt volna a világ folyása: cigány- legény és egy feketehajú cigánylány néznek egymás szemébe olyan közelről, hogy az orruk, homlokuk összeér. Azzal sem törődnek, hogy körű- l’öttük tolong az embersokaság, — csak elmerülnek egymás pillantásában.,. Majd egy pillanat múlva, — mintha rugó taszítaná szét őket — hát- raugranak, a legény elkapja a lány kezét és olyan fergeteges táncba kezdenek, hogy csak úgy porzik a föld a talpuk alatt. Nem tudom, — talán sajátos táncuk lehet ez, vagy nem, — de valami csodálatosan kedves és szép látvány,,. De nincs idő csodálkozásra, mert a tengernyi ember tovább sodor is egy pillanat múlva már új érdekesség rogad- ja meg a figyelmemet. Az ám! Ebbe a sátorba költözött a kisipari fodrász szövetkezet. Csillog itt minden, a tükröktől, a kölntvizes-üvegektői, egyszerre három vendéget is pamacsai nak a fürge kezű „figarók". Bevezették még a folyóvizet is a sátorba, sőt hajmosást is vállalnak éppen úgy, mint bent. A legnagyobb népszerűségnek mégis a borkóstoló sátor örvend. Minden harmadik sátorban bort mérnek, s ha jól meg figyelted, estére már kialakul a törzsvendéggárda is. ök az igazi borkóstolók! A Szigetvári Konzervgyár IS maligános meggybora éppen úgy ízlik, mint a badacsonyi kéknyelű, vagy a ; écsí „cirfandli". Egy idősebb tisztviselőféle bácsika már a kilencedik sátornál imbolyog és akadozó nyelvvel pró bálja megértetni magát: — Két decit a „sillányi viller- ből...“! Hogyan...?! Dehogy kérem...! Mondom hogy a sil- lányiból két decit...! n.Mert ügye kilenc pohár után már könnyen fejtetőre áll nak a betűk és a villányi sillerből, „sillányi viller“ lesz. S a borkóstolás után már hova is menne az ember, mint a délszláv sátor ba, ahol a szabad tűzön sistereg a friss disznósült. De még ez az ínycsiklandozó illat sem erősebb a legszebb emberi érzésnél... Mert a sá- tor mellett, a füvön, nemzeti viseletbe öltözött délszláv lányka ül szétterített szak nyában, — mint egy színes szirmú virág — s miután körülnéz, óvatosan, kebléből tükröt húz elő. Belepillant, ujját megnedvesíti is a szemöldökét igazítja, megrágja lányos ajkait is, hogy pirosodjon, majd fölugrik és elfut arra, amerre a zene szól, elvegyül a táncolok között.,. ffiszen ezen a ***** a szép ünnepi vásáron nemcsak a pénz és az áru cserélt gazdát, hanem a hevesen dobogó fiatal szívek is... R. F. Qíípíuinep T>ENGETEG itt a gólya. —*■-**■ Ezen a kéményen is, azon is magasra boglyásodik a gólyaféseek, sőt, még a református templom tornyának csillagán is otthonra talált egy gólyapár. Fészkükből belátlak az egész falut, Csányoszró minden házát, a házakat, amelyekben nemrégiben még nagyon nem szívesen látott vendég volt a gólyamadár. Csányoszró — az egyke egyik fellegvára volt. Földvári János a járási tanács elnöke arról beszél a kultúrház udvarán, hogy malacos göbének csúfolták már azt az asszonyt, aki nem egy, de két gyermeket hozott a világra. At Idevalók, főleg funkcionáriusok, bólogatnak. — Az egyik közbe is szól: — Ma azért már senkire se mondják, hogy malacos gäbe, de két gyereknél többet még nemigen szeretnek a csányosz- róiak. Ha így van, az is már javulás: kétszerese a népszaporulat az eddiginek vagy tán több is mind kétszerese, hiszen itt az Ormánság szívében már nemcsak az egyke, hanem egyre Inkább az egyse járta, A művelődési házzal szemben, a kövesút (inkább porosát) másik oldalán céllövölde verte fel a sátrát. A gazda valószínűleg mélyen nézhetett a scancsó fenekére, mert élete párja minden szavára kacska- fingós, ocsmány káromkodás- fal felel. Szerencsére megszó- ial a határőrség hirodósautó jártak a hangszóróin a céllövöldéi szóvirágjai oh -íznek a hangszóró kavarta hangorkánban (hiába, az emberi torok nem versenghet a géphanggal)■ — Felhívjuk a község dolgozóinak figyelmét, hogy a kultúrotthon udvarán ma délelőtt 10 órakor Achdtz Imre országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Közöljük a további programot: az ünnepély után megnyílik az ormánsági kiállítás az iskolában, amelyre szeretettel ,.. Megnézem az órámat. Tíz órakor bizony már nehezen kezdik meg az ünnepséget, mert már fél tizenegyre jár az idő — és a művelődési ház udvarán alig néhány ember lézeng. Ok is inkább a megyétől, a járási pártbizottságtól, tanácstól, a pécsi bőrgyárból, a budapesti Gépesítő Tröszttől való vendégek, mint idevalók. Es a csinyoszróiak? A környékbeliek? A Ki ISMERI a falusi életet, az tudja, hogy ilyen nagy ünnep idején sok munka akad a ház körül. Az asz- szonynép süt-főz, az emberek vizet hordanak, csizmát tisztítanak, sok mást csinálnak, de nehezen mennek el egy délelőtti gyűlésre, amikor a délután is gazdag programot ígér. Virág elvtárs, a járási pártbizottságtól úgy véli, voltak vagy kétszázan. En megszámoltam a felnőtteket — vendégekkel együtt voltak ny>lc- vanan. Igaz, nem érdemes vitázni, kétszáz-e vagy nyolcvan. Egy képviselő ünnepi előadásán tizennyi népnek, húszenynyinek kell összegyűlnie, méghozzá nem is nagy agitálísra, csak úgy magától, mint ahogyan délutánra, a műsor Idejére megtelt az udvar. Egy szó mint száz: rosszul választották meg az időt. Délutánra kellett volna a beszédet tenni, nem délelőttre. No, majd legközelebb ., * Legközelebb? Ki tudja, mikor lesz ilyen ünnepélyes alkalom legközelebb?.,, Csdny- oszrón ugyanis sokminden zsúfolódott össze erre a vasárnapra: ünnepi megemlékezés alkotmányunkról. népművészeti kiállítás, munkás-paraszt találkozó, művelődési ház-av-atis. Ezekről beszélnek leginkább az ünneplőbe bújt emberek, miközben összekoccantják *ö-> röspoharaikat és várják az ünnepség kezdetét. A söröspoharak a művelődési ház árnyékában koccannak össze. Az épület maga friss mész-vakolatszagú, a nagyteremben függöny takarja a színpadot ás 400 szék ísitozik üresen. Igaz, este nem lesz üres egyetlen szék sem, ha széthúzzák a bordó függönyt és megkezdődik majd a „Nagymama" előadása. Kultúrházavató előadás lesz ez. — Krasznai vagyok, maszek villanyszerelő! — mutatkozik be egy nagy darab férfi, olyan bocsánatkérően mondva azt, hogy „maszek", mintha bűnt vallana be töredelmesen. Pedig kiderül, szükség van itt a munkájára, nem is kevéssé, mert például az ünnepség középpontjának, a művelődési háznak a villanyszerelését is 6 csinálta. fi E ERRŐL nem beszél sokat, inkább azokat dicséri, akik nem hivatalból, hanem szívből, ingyenesen adlak munkáskart, fogatot, igát, szabadvasárnapot, hétköznapestét az építkezés érdekében. — Az EM Gépesítő Trösztit, az igen!... — kezdi és egykettőre kiderül, hogy a budapesti munkások szinte otthonosak itt, segítenek a tsz-nek, játszóteret építettek a templom mellett és most a művelődési házhoz is belesegítettek. Mutatja: — Az ott a párttltk'íruk (megtudtam a nevét: Huszár István elvtárs), az meg a kVi- fúros elvtársnő., i A KÉT EMBER baktat az ** úttest közepén, nevetnek, integetnek, innen U hozzájuk vágódik valaki, onnan is, végül népes, beszélgető csoport, valóságos menet tűnik el a kanyarbanFiatal asszonyka fehér ma- dérablúzdt csodálják, nézegetik a csányoszrái lányok. A nézegetésből ismerkedés lesz, az ismerkedésből barátkoz&s sarjad. Ejnye, ismerős ez a ma- dérablúzos fiatalasszony! Hát persze! A pécsi bőrgyár művészeti csoportjában táncolt! ö is vendég tehát.., Tizenegykor megkezdődik az ünnepség, tizenkettőkor már az Iskolában csodálja a társaság idős Jakab Sándorné népművész és társnői remek- bekészült hímzéseit, szőtteseit. Legalább tizen kérdik meg egy-egy darabra mutatva: — Ez nem eladó?. — Kiderül, hogy van eladó is, de a legszebbekhez ragaszkodnak készítőik. Jakab néni azt is elmondja, hogy nyolcvan méter szőttesre, valódi ormánsági szőttesre kaptak rendelést a Háziipari Szövetkezet közbejöttével, méghozzá nem is valahonnan a közeli szomszédságból, hanem egyenesen Finnországból. Igaz, azt is elmondja, hogy csak negyven méterre talált olyan asszonyt, aki vállalná a munkát. — Miért? — Mert keveset fizetnek. Negyven forintot méterjéért, és egy méter szövéséhez kevés egy nap. Nem pontosan igy mondja Jakabné, hanem olyan jellegzetes ormánsági módon, hogy kétszer is rákérdez Farkas elvtárs, (a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára is eljött ugyanis az, ormánságiak ünnepére): — Hogyan mondja? Nem értem... — Hát úgy, hogy késői munka ez! — Késői? — Az, az! Késői! Vida Sándor, a tanáét V. b. elnöke szól közbe: — Ami annyit jelent, hogy hosszantartó, nem szapora munka. ff A IGAZ a babona, Vida 11 elvtárs ma sokat csuklik. Ahogy a tröszthélieket mindenki dicséri, őt is úgy emlegetik, mint aki a művelődési házért a legtöbbet tette. Szerinte azonban az emberek, a nép, a DISZ-fiatalok csináltak mindent, ö is csak annyit tett, mint a sok közül egy, talán valamivel többet, annyival, amennyivel funkciója szerint többet is várnak tőle. — De társadalmi munlca nélkül sohasem építettük volna százszemélyesből négyszázszemélyessé a kultúrházat... — Mert képzelje: a terem süllyesztésével 44 ember egyetlen vasárnan készült el! 70 köbméter földet dob+ak ki az ablakon! A legkisebb Vida — olyany- nyira pufók vasgyúró, hogy játszóruhácskáját jóformán be sem lehet alul gombolni — hangosan követelődzik: rollert kér. Míg apja vele foglalatoskodik. magamban összegezem a hallottakat: azért ünnepel olyan jóízűen, olyan felszabadultan, olyan vidáman ez a falu, mert — elégedett magával, büszke munkájára. A tanácselnök persze az egész falura, minden egyes ember munkájára külön-külön és együttesen is büszke. Még arra is, hogy lám. az emberek nem kergetik már el a gólyát, — nem az igazit, hanem azt a mesebelit, amelyik a gyerekeket hozza, — hogy az iskolába kétannyi nebuló jár, mint az ő gyermekkorában. — Éppen most jön Punok Dezső — mutatja a kaput táró férfit. — Őslakos, aztán most született a második gyereke ... — Van jegy a délutáni előadásra? — kérdezi a kétgyerekes ormánsági apa. — Van. A feleségem helyett én árulom... Hány kell? Leszakítja a jegyet és rámkacsint. — Mikorra szimitsz a következő gyerekre, Dezső? — kérdezi a férfitől, aki éppen a forintokat számolja. Az felnéz, elneveti magát. — Mire meglesz nálatok a második, nálunk is meglesz a harmadik! f?ZEN AZUTÁN nevetünk mindhárman, mert hát ilyen versengést úgy se nagyon látott még a világ, különösen az Ormánságban nem. GARAMI LÁSZLÓ
