Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-19 / 196. szám
A Magyar Népköztársaság hizlalja a JaljazáM a piliaiásliaz ás üdüléshez való jogát Élénk diplomáciai tevékenység Londonban A londoni értekezlet szombati ülése London (MTI): A/szuezi kérdéssel foglalkozó londoni értekezlet negyedik ülése szombaton délután 16,15 órakor kezdődött. Az első felszólaló Menzies ausztráliai miniszterelnök volt, aki teljes mértékben támogatta Dulles javaslatait. Menzies elismerte azt, hogy a probléma hatékony megoldásához el kell ismerni Egyiptom területi jogait, de ugyanakkor, — mondotta, — meg kell teremteni a csatorna nemzetközi jellegét. Corea ceyloni küldött nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a csatorna államosítása befejezett tény. A szuezi kérdés megoldásához helyre kell állítani a Nemzetközi bizalmat, mert a béke fenntartása, — mondotta — meghaladja az egyes országok külön érdekeinek fontosságát. Corea kifejtette, hogy össze kell egyeztetni Egyiptom szuverénitása tiszteletben tartásának és a csatorna hajózás nemzetközi jellege fenntartásának szempontjait. A ceyloni küldött feltette a kérdést: vajon nem lehetne-e a megoldás olyan formula, amelynek alapján Egyiptom intézhetné a Szue- zi-csatoma ügyeit azzal a technikai és pénzügyi támoga 'ássál, amelyet a nagyhatalmak más esetekben hajlandók nyújtani fiatal szuverén orszá- g knak. A legjobb lenne — mondotta, — egy olyan szervezet emgteremtése, amely az ENSZ-hez tartoznék. Luns holland külügyminiszter teljes egészében magáévá tette Dulles javaslatait. Az utána felszólaló etiópiai külügyminiszter támogatta azt a gondolatot, hogy hozzanak létre jegy ENSZ-hez kapcsolt szervet, továbbá javasolta, alkalmazzák az 1888-i egyezmény aláíróinak listáját a jelenlegi helyzetre és vegyenek fel az aláírók közé új, köztük egyes semleges országokat is, amelyeknek csatlakozása hozzájárulna a bizalom helyreállításához. Csandhnri pakisztáni külügyminiszter kijelentette: kormányának az a nézete, hogy az államosítás tényét, mint befejezett tényt el kell fogadni. Ugyanakkor azonban hatékony gépezetet kell felállítani, — fejtette ki Csandhuri, — de Egyiptommal együttműködésben, hogy biztosítsák: valamennyi nemzet minden megkülönböztetés nélkül használhassa a csatornát. Bizottságot kell felállítani — mondatta, — amely ezen az alapon tárgyalna Egyiptommal és amely jelentést tenne a szuezi kérdésben összehívott konferenciának. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter, az értekezlet elnöke azt követelte, hogy a 22 ország értekezlete terjesszen Egyiptom elé tervet a Szuezi- csatoma nemzetközi igazgatásáról és éles hangon figyelmeztette az értekezlet résztvevőit, hogy Nagy-Britannia „szilárdan fog állni, bármilyen nagy is a kockázat", ha életbevágó kérdéseiről van szó. A Földközi-tengerre irányított brit csapatszállításokat „elővigyázatossági intézkedéseknek” minősítette, s közben támadta Egyiptomot és áz egyiptomi kormányt. Ugyanakkor azonban azt is kijelentette, hogy Nagy-Britannia „határozott és őszinte kívánsága a békés rendezés.” Az értekezlet feladata, Lloyd szerint kettős: egyhangú elvi állásfoglalás és annak megvitatása, miképpen terjesszék ezt az állásfoglalást Egyiptom elé. Az angol külügyminiszter elutasította Sepilov szovjet külügyminiszter javaslatát szé- lesebbkörű értekezlet összehívására, s magáévá tette az amerikai javaslatot. Llóyd szerint a rendezés csakis úgy lehetséges, ha az államosított csatorna részvényesei megkapják a kártérítést (egyébként „törvénytelennek” nevezte az államosítást), és gondoskodni kell a csatorna szakszerű karbantartásáról. Az angol külügyminiszter végül azt követelte, hogy a csatornát a jövőben „tartsák távol a politikától" s hogy valamilyen nemzetközi rendszert kell kidolgozni a Szuezi-csatoma kezelésére. Az ülést ezután hétfőre elnapolták. Összefoglaló a szombat délelőtti londoni diplomáciai tanácskozásokról London (MTI). Szombaton délelőtt lázas diplomáciai tevékenység folyt Londonban, jelenti az AFP. A kulisszák mögött fáradhatatlanul azon munkálkodtak, hogy közelebb hozzák a főbb küldöttségek álláspontját. Dulles amerikai külügyminiszter a londoni amerikai nagykövetségen fogadta Etiópia külügyminiszterét, majd Charles Bohlennek, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének kíséretében a szovjet nagykövetségre ment, ahol' megbeszélést folytatott Sepilov külügyminiszterrel. A két külügyminiszter három nap alatt szombaton találkozott másodszor. A megbeszélés egy A küldöttségek vezetőinek magántalálkozói London. A TASZSZ kiküldött munkatársa jelenti: Sepilov szovjet külügyminiszter pénteken ebédet adott a londoni értekezleten résztvevő iráni, pakisztáni, ceyloni és etiópiai küldöttségek vezetőinek tiszteletére. Sepilov szovjet külügyminiszter tiszteletére Pineau francia külügyminiszter adott pénteken villásreggelit. Ali Szabri, az egyiptomi köztársasági elnök kabinet- irodájának főnöke pénteken felkereste Sepilo'fr szovjet külügyminisztert és beszélgetést folytatott vele. óránál valamivel hosszabb ideig tartott. Délben a brit külügyminisztériumban a három nyugati nagyhatalom külügyminisztere ült össze. Megbeszélésüket megelőzte a három nyugati küldöttség szakértőinek ülése. Ezután Sepilov villásreggelin látta vendégül Selwyn Lloyd angol külügyminisztert, az értekezlet elnökiét, Pineau pedig a svéd, a dán és a norvég küldöttség vezetőjét fogadta- villásreggelin. Pineau szombaton este Párizsba utazott és csak vasárnap este tér vissza az angol fővárosba. Nasszer betiltotta az egyiptomi fegyveres erőkre vonatkozó hírek ’iözlését Kertészetet létesít a tanács Megnyitják a volt éttermeket Még az idén működik a salak-épitőeiemgyár Sajtófogadás a városi tanács elnökénél A városi tanács elnökének sajtótájékoztatója sajnos, néhány hétig szünetelt. Csütörtökön visszatérve szabadságáról Györkő elvtárs ismét fogadta a pécsi Sajtó képviselőig és válaszolt kérdéseikre. — Most a paradicsombefőzés és paprikaeltevés idején aktuális kérdés a zöldáruellátás. Mit tesz a tanács a zöldáruellátás további javítása érdekében? Ha valaki néhány héttel ezelőtt kiment a piacra, ritkán jutott hozzá elegendő paradicsomhoz, paprikához. Főleg a bánya-területeken nem volt kielégítő a zöldáruellátás. Ma már — kisebb hiányosságoktól eltekintve — az ellátás kielégítő. Magam is végigjártam a bányavidéket és azt tapasztaltam, hogy elegendő paradicsom, paprika és egyéb zöldáru áll a bányászasszonyok rendelkezésére. Ma már a központi árualapból több zöldárut kapunk, növekedett a felhozatal a megyéből, ezenkívül a társmegyékből is hozunk be olyan árut, ami Baranyában nem terem meg, vagy csakis kis mennyiségben. Az állami gazdaságok eddig — sajnos — nem tudtak elegendő zöldárut szállítani Pécsnek. Ezen most úgy segítünk, hogy tárgyalásokat folytattunk a Pécsi Állami Gazdasággal. Megállapodtunk abban, hogy 400 holdat átad a városnak. A Pécsi Kertészeti Vállalat, ezen a területen 200 hold öntözéses és 200 hold szántóföldi kertészetet létesít.. Számításunk szerint a város kezelésébe kerülő kertészettel és a bolgárkertészekkel együtt, a város lakosságának mintegy 50—60 százalékát már mi látjuk el majd zöldáruval. Ennek megvalósításához közel 5—6 millió forintos beruházásra van szükség és bízunk abban, hogy ezt az összeget biztosítani tudjuk majd. Ez év őszén már a talajművelést is mi végezzük el ezen a 400 holdon. — Várható-e javulás a pécsi vendéglátóiparban? — hangzott a következő kérdés. _ A városi tanács végrehajtó bizottsága behatóan foglal- kozett a pécsi vendéglátóipar problémáival. Megállapította, hogy a külvárosokban az ellátottság nem megfelelő: kevés a vendéglátó üzem és a dolgozók emiatt jogosan panaszkodnak. A helyzeten változtatni szeretnénk. Mégpedig úgy, hogy a régi éttermeket, illetve vendéglőket fokozatosan visszaállítjuk. Persze, ez nem megy máról-holnapra. Tervbevettük például,* hogy megnyitjuk újra a Bem utcában lévő Vadászkürtöt. Előbb azonban helyiséget kell szereznünk a Rö- VIKÖT-nek, amely ezt a helyiséget jelenleg raktárnak használja. A z a célunk, hogy a „Halásztanyához”, valamint a múlt héten a Teréz utcában megnyitott „Arany kacsához” hasonló kisvendéglőket létesítsünk, ahol nemcsak italt, hanem ételt is fogyaszthatnak az emberek, családjukkal is betérhetnek és szórakozhatnak. Ezért a negyedik negyedévben kisvendéglőt létesítünk a Kossuth Lajos utca végén, a volt Miircz-féle vendéglő helyén, ahol jelenleg leányszállás van. A Beloiannisz utcában újból étterem lesz a volt Bir- kenstock-féle vendéglő helyén, Ujmeszesen pedig, a Szeptember 6 téren a Népbüfé déli részén zenés helyet létesítünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy Pécsett milyen nagy nehézséget jelent a városba érkező bel- és külföldi vendégek étkeztetése. Mindössze egyetlen ilyen helyünk van: a Nádor étterem, ahol a tömeges étkeztetést lebonyolíthatjuk. Ez azonban kevés. Nem mondunk le arról, hogy újabb étterme; két létesítsünk, de ehhez kettő kell: idő és megfelelő helyiség annak a vállalatnak, amely jelenleg volt étterem, vagy vendéglő helyén működik. — Mikor kezd működni a pécsi salak-építőelemgyár? — volt az utolsó kérdés. — A gyár létesítéséhez a kormánytól 3 millió forintot kértünk és reméljük, hogy ezt az összeget meg is kapjuk. Ez évben magát a salaképítőelem- gyár épületeit és több lakóházat szeretnénk salakból és mészporból készült elemekből építeni. Ennek az üzemnek nemcsak pécsi, hanem országos i jelentősége lesz. A gyár ugyanis nemcsak a város lakosságát, hanem az egész országot ellátja majd. Az üzemterveket már megrendeltük, újfajta gépeket 4 terveztetünk. A Pécsi Vasas KTSz vállalkozott arra, hogy a gyár megindításához szükséges Wét gépegységet elkészíti. A gyár egy perc alatt négy da- . rab hat tégla nagyságnak meg- felelő elemet gyárt majd. Ha, figyelembe vesszük azt, hogy egy házhoz körülbelül negyvenezer tégla kell, akkor. köny- nyű kiszámítani, hogy ez az üzem milyen nagymértékben segíti majd elő a lakóházépítkezést Pécsett — fejezte be nyilatkozatát Györkő Antal elvtárs, Pécs város tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Pusztai József Külföldi lopvélemények a Német Kommunista Párt betiltásával kapcsolatban i,ONDON Manchester Guardian szombat reggeli számában külön cikket szentel a karlsru- hei alkotmányjogi bíróság döntésének, amellyel törvényen kívül helyezi a Német Kommunista Pártot. Kairo (MTI): A Reuter iroda értesülése szerint Nasszer elnök pénteken este rendeletét írt alá, amelyben megtiltja az egyiptomi fegyveres erők felszerelésére, valamint katonai potenciáljára vonatkozó hírek nyilvánosságra hozatalát* Az angol lap azt a véleményét fejezi ki, hogy a Német Kommunista Párt elleni intézkedés „Adenauer kelet-németországi vetélytársainak malmára hajtja a vizet.“ A lap szerint az ó „hasznuk“ ebből nyilvánvalóan sokkal nagyobb lesz, mint „az a politikai előnv amely ebből az intézkedésből a bonni kormány javára származhat.“ Az NKP volt van és lesz... Alig egy hónap telt el azóta, hogy a bonni szövetségi gy.űlés megszavazta a hadkötelezettség bevezetését Nyugat-Németországban. Pénteken délelőtt pedig Karlsruheban elhangzott az ítélet, amely alkotmányellenesnek minősiti és betiltja a Német Kommunista Pártot. S hogy ez nem csupán a német újraegyesítésért, a békéért egyedül következetesen 6ikraszálló. párt, a Kommunista Párt és a kommunisták üldözését jelenti, arra világosan utal a nyugatberlini Tagesspiegel megjegyzése. Eszerint az ítélet gyakorlatilag mindig haladó szervezetet érint. Max Reimann elvtárs és a Német Nemzeti Front országos tanácsa még az utolsó órákban is figyelmeztette erre a Szociáldemokrata Párt vezetőit. Karl Raddatz, a német egység bizottságának tagja nyílt levélben emlékeztette Erich Ollenhauert, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét arra az 1923 tavaszán tett közös fogadalmukra, hogy „mindig a demokráciáért és a békéért fognak küzdeni. — A Német Kommunista Párt betiltása merényletet jelent közös életművünk ellen“. — irta Kar Raddatz és hozzáfűzte: „Remélem, hogy Te, mint ré£ harcostársam a magdeburgi munkásmozgalomban, érvényesíteni fogod befolyásodat a reakció e merényletének megakadályozására." De Ollenhauer és a Szo- ciáldemokrato Párt többi vezetője ezt nem tartotta fontosnak, mondván, hogy a Kommunista Párt betiltása nem számottevő, mert nem jelent nagy erőt. Úgy tűnik, mintha ismétlődne a történelem. Hitler is a hadkötelezettség bevezeté- *sével és a Kommunista Párt betiltásával kezdte 1933-ban Es hogy mivel folytatta, az túlságosan jólismert a világ népei előtt. A Szociáldemokrata Párt vezetőiben akkor sem a munkásosztály egyetemes érdekei, nem a következményekkel számoló józan ész, hanem az elvakult kom- munistaellenesség kerekedett felül. Valóban ismétlődne a történelem? Természetesen nem. Legfeljebb Adenauerék szeretnék ha így lenne. Köztudomású, hogy ma az NKP kis párt Nyugat-Németországban. Miért fél mégis Adenauer és a mögötte álló milliomosok és militaristák klikkje a Kommunát a Párt legáUa működé sétől? Nyugat-Németország mai helyzetét a mély politikai erjedés jellemzi. A lakosság legkülönbözőbb rétegeiben találtak visszhangra azok a célkitűzések, amelyeknek éppen a Kommunista Párt a legkövetkezetesebb hirdetője. A legkülönbözőbb társadalmi körök emelik fel szavukat a német újraegyesítés érdekében, a nemzetközi feszültség enyhüléséért, az európai kollektív biztonság megteremtéséért, a Szovjetunióhoz fűződő diplomáciai kapcsolatok teremtette lehetőségek kihasználásáért. A militarizálás Adenauer-i politikáját elutasító dolgozókhoz csatlakozott két olyan párt is, amely a bonni kormánykoalíció tagja volt: az Áttelepültek Pártja és a Szabad Demokrata Párt. E két párt sokmillió kispolgárt felölelő bázisra támaszkodik, amely felnyúlik egészen az ipari és pénzügyi körökig. Az utóbbi Időben tehát megnövekedett és megerősö- • dött Adenauer ellenzéke. Jövőre pedig parlamenti választások lesznek! A Kommunista Párt elleni fellépésével Adenauer meg akarja akadályozni az ellenzék választási győzelmét, meg akarja akadályozni, h y az enyhülés és a békés fejlődés irányában tett gyökeres fordulai következzék be a nyugatné- t politikában. Emellett bizonyára szerepet játszik Izland példája is. Ez a kis ország, — ahol a Kommunista Párt legutóbb bejutott a kormányba is, — NATO-tagsága ellenére függetlensége védelmében követeli az amerikai csapatok távozását. Hasonló helyzet kialakulása Nyugat-Németországban. — az említett fejlemények arra mutatnak, hogy ez nem lehetetlen — Adenauer és vele együtt a militarista politika bukását jelentené. Ez tehát a „nagy félelem" magyarázata, azért kellett betiltani a Kommunista Pártot. De amint a Német Kommunista Párt elnökségének a karlsruhei perrel kapcsolatos nyilatkozata mondja, „amit Hitler—Göring és Himmler nem tudott megvalósítani, azt mégannyira sem fogja elérni Adenauer, Schröder és Lex — a Német Kommunista ' Párt volt, van és lesz.; Van és lesz, mert létéért legális működéséért nemcsak a kommunisták , emelik fe! szavukat Németországban és a világon mindenütt. A haladó erők tanultak a m,v és nem engedik meg a . ténele’m ismétlődését, MOSZKVA A szovjet lapok hírmagyarázatokat fűznek a nyugatnémet alkotmányjogi bíróságnak a Német Kommunista Párt betiltásáról hozott határozatához. Mihajlov, a Pravda berlini tudósítója ismerteti azt a helyzetet, amelyben a bonni hatóságok ehhez a lépéshez folyamodtak és beszámol a Német Kommunista Párt ellen indított megtorló intézkedésekről. Ezek a megtorló intézkedések — állapítja meg Mihajlov — felháborodással töltik el a dolgozókat országszerte. A Német Kommunista Párttal szembeni önkényes intézkedést újabb lépésnek tekintik Nyugat-Németország militarizálá- sa és fasizálása felé. A nyugatnémet monopó- 'isták és militaristák kedvére hozott karlsruhei bírósági határozat — folytatja a tudósító, — ellentmond a német nép létérdekeinek és arról tanúskodik, hogy a nyugat-német hatóságok Hitler nyomdokain haladnak. BELGRAD A szombati jugoszláv lapok foglalkoznak a karlsruhei bíróság döntésével, amely heti’tóttá a Német Kommunista Párt működését. A Borba ezzel kapcsolatban a többi között ezeket írja: Pénteken befejeződött a második világháború óta Németországban megrendezett legnagyobb politikai per, amely ötvenhat hónapig tartott, s több mint másfélmillió márkába került, és amelynek jegyzőkönyvei körülbelül 4 500 gépel* oldalt tettek ki. A jegyzőkönyvben szereplő szemé- . lyek — ügyvédek, politikusok f és képviselők — száma meg jgJ haladta a százötvenet. Ez a per, amely semmiképpen sem kerül be aranybetűkkel a német nép történetébe, nem ér azonban véget a karlsruhei bíróság döntésével. Minthogy oolitikai perről van szó, tulajdonképpen csak most kezdődik — az utcákon, a politikában, a pártok közötti vitában, gyárakban és bányákban. Erről még hosszú időn át fogunk beszélni és lesznek még vádlói, valamint vádlottai. Ebben a perben a német munkásosz- I ta’yé a döntő szó. Á'lamesUüt tesznek az új katolikus papok Az Alkotmány ünnepe alkalmából a megyei tanácsoknál' országszerte államesküt tesznek a lelkipásztori munkásságukat most kezdő új katolikus papok. Az eskütételnél képviseltetik magukat a katolikus egyház vezető szervei is. Szombaton Kecskeméten a Bács megyei tanácsnál négy újmisés áldozópap tett államesküt. Az ünnepélyes eskütételen megjelent Grősz József kalocsai érsek, a magyar püspöki kar elnöke. A Katolikus Papok Békemozgalmának képviseletében ott volt Tökölyi István o*-épost-plébános. Az f űtétel után Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke szívélyes beszélgetést folytatott, Grősz Józseffel és a kísérletben lévő egyházi személyisé- ségekkel. Titkos rádióállomás kezdte meg működését Nyugat-Németországban Berlin (MTI): A Német Kommunista Párt betiltása után titkos rádióállomás kezdte meg működését Nyugat-Németországban. A rádióállomás esetenkint középhullámon Német szabadságadó" névvel jelentkezik,