Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-19 / 196. szám

A Magyar Népköztársaság hizlalja a JaljazáM a piliaiásliaz ás üdüléshez való jogát Élénk diplomáciai tevékenység Londonban A londoni értekezlet szombati ülése London (MTI): A/szuezi kér­déssel foglalkozó londoni érte­kezlet negyedik ülése szomba­ton délután 16,15 órakor kez­dődött. Az első felszólaló Menzies ausztráliai miniszterelnök volt, aki teljes mértékben támogat­ta Dulles javaslatait. Menzies elismerte azt, hogy a problé­ma hatékony megoldásához el kell ismerni Egyiptom területi jogait, de ugyanakkor, — mondotta, — meg kell terem­teni a csatorna nemzetközi jellegét. Corea ceyloni küldött nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy a csatorna államosítása befe­jezett tény. A szuezi kérdés megoldásához helyre kell állí­tani a Nemzetközi bizalmat, mert a béke fenntartása, — mondotta — meghaladja az egyes országok külön érdekei­nek fontosságát. Corea kifej­tette, hogy össze kell egyeztet­ni Egyiptom szuverénitása tiszteletben tartásának és a csatorna hajózás nemzetközi jellege fenntartásának szem­pontjait. A ceyloni küldött feltette a kérdést: vajon nem lehetne-e a megoldás olyan formula, amelynek alapján Egyiptom intézhetné a Szue- zi-csatoma ügyeit azzal a tech­nikai és pénzügyi támoga 'ás­sál, amelyet a nagyhatalmak más esetekben hajlandók nyújtani fiatal szuverén orszá- g knak. A legjobb lenne — mondotta, — egy olyan szer­vezet emgteremtése, amely az ENSZ-hez tartoznék. Luns holland külügyminisz­ter teljes egészében magáévá tette Dulles javaslatait. Az utána felszólaló etiópiai kül­ügyminiszter támogatta azt a gondolatot, hogy hozzanak létre jegy ENSZ-hez kapcsolt szervet, továbbá javasolta, al­kalmazzák az 1888-i egyez­mény aláíróinak listáját a je­lenlegi helyzetre és vegyenek fel az aláírók közé új, köztük egyes semleges országokat is, amelyeknek csatlakozása hoz­zájárulna a bizalom helyreál­lításához. Csandhnri pakisztáni kül­ügyminiszter kijelentette: kor­mányának az a nézete, hogy az államosítás tényét, mint befejezett tényt el kell fogad­ni. Ugyanakkor azonban haté­kony gépezetet kell felállítani, — fejtette ki Csandhuri, — de Egyiptommal együttműködés­ben, hogy biztosítsák: vala­mennyi nemzet minden meg­különböztetés nélkül használ­hassa a csatornát. Bizottságot kell felállítani — mondatta, — amely ezen az alapon tárgyal­na Egyiptommal és amely je­lentést tenne a szuezi kérdés­ben összehívott konferenciá­nak. Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter, az értekezlet elnöke azt követelte, hogy a 22 or­szág értekezlete terjesszen Egyiptom elé tervet a Szuezi- csatoma nemzetközi igazga­tásáról és éles hangon figyel­meztette az értekezlet résztve­vőit, hogy Nagy-Britannia „szilárdan fog állni, bármi­lyen nagy is a kockázat", ha életbevágó kérdéseiről van szó. A Földközi-tengerre irá­nyított brit csapatszállításokat „elővigyázatossági intézkedé­seknek” minősítette, s közben támadta Egyiptomot és áz egyiptomi kormányt. Ugyan­akkor azonban azt is kijelen­tette, hogy Nagy-Britannia „határozott és őszinte kíván­sága a békés rendezés.” Az ér­tekezlet feladata, Lloyd sze­rint kettős: egyhangú elvi ál­lásfoglalás és annak megvita­tása, miképpen terjesszék ezt az állásfoglalást Egyiptom elé. Az angol külügyminiszter elutasította Sepilov szovjet külügyminiszter javaslatát szé- lesebbkörű értekezlet összehí­vására, s magáévá tette az amerikai javaslatot. Llóyd szerint a rendezés csakis úgy lehetséges, ha az államosított csatorna részvényesei meg­kapják a kártérítést (egyéb­ként „törvénytelennek” nevez­te az államosítást), és gondos­kodni kell a csatorna szaksze­rű karbantartásáról. Az angol külügyminiszter végül azt kö­vetelte, hogy a csatornát a jö­vőben „tartsák távol a politi­kától" s hogy valamilyen nem­zetközi rendszert kell kidolgoz­ni a Szuezi-csatoma kezelésé­re. Az ülést ezután hétfőre el­napolták. Összefoglaló a szombat délelőtti londoni diplomáciai tanácskozásokról London (MTI). Szombaton délelőtt lázas diplomáciai te­vékenység folyt Londonban, jelenti az AFP. A kulisszák mögött fáradhatatlanul azon munkálkodtak, hogy közelebb hozzák a főbb küldöttségek ál­láspontját. Dulles amerikai külügymi­niszter a londoni amerikai nagykövetségen fogadta Etió­pia külügyminiszterét, majd Charles Bohlennek, az Egye­sült Államok moszkvai nagy­követének kíséretében a szov­jet nagykövetségre ment, ahol' megbeszélést folytatott Sepi­lov külügyminiszterrel. A két külügyminiszter három nap alatt szombaton találkozott másodszor. A megbeszélés egy A küldöttségek vezetőinek magántalálkozói London. A TASZSZ kikül­dött munkatársa jelenti: Se­pilov szovjet külügyminiszter pénteken ebédet adott a lon­doni értekezleten résztvevő iráni, pakisztáni, ceyloni és etiópiai küldöttségek vezetői­nek tiszteletére. Sepilov szovjet külügymi­niszter tiszteletére Pineau francia külügyminiszter adott pénteken villásreggelit. Ali Szabri, az egyiptomi köztársasági elnök kabinet- irodájának főnöke pénteken felkereste Sepilo'fr szovjet kül­ügyminisztert és beszélgetést folytatott vele. óránál valamivel hosszabb ideig tartott. Délben a brit külügyminisz­tériumban a három nyugati nagyhatalom külügyminisztere ült össze. Megbeszélésüket megelőzte a három nyugati küldöttség szakértőinek ülése. Ezután Sepilov villásregge­lin látta vendégül Selwyn Lloyd angol külügyminisztert, az értekezlet elnökiét, Pineau pedig a svéd, a dán és a nor­vég küldöttség vezetőjét fo­gadta- villásreggelin. Pineau szombaton este Pá­rizsba utazott és csak vasár­nap este tér vissza az angol fővárosba. Nasszer betiltotta az egyiptomi fegyveres erőkre vonatkozó hírek ’iözlését Kertészetet létesít a tanács Megnyitják a volt éttermeket Még az idén működik a salak-épitőeiemgyár Sajtófogadás a városi tanács elnökénél A városi tanács elnökének sajtótájékoztatója sajnos, né­hány hétig szünetelt. Csütörtö­kön visszatérve szabadságáról Györkő elvtárs ismét fogadta a pécsi Sajtó képviselőig és vá­laszolt kérdéseikre. — Most a paradicsombefőzés és paprikaeltevés idején ak­tuális kérdés a zöldáruellá­tás. Mit tesz a tanács a zöld­áruellátás további javítása érdekében? Ha valaki néhány héttel ezelőtt kiment a piacra, ritkán jutott hozzá elegendő paradi­csomhoz, paprikához. Főleg a bánya-területeken nem volt ki­elégítő a zöldáruellátás. Ma már — kisebb hiányosságok­tól eltekintve — az ellátás ki­elégítő. Magam is végigjártam a bányavidéket és azt tapasz­taltam, hogy elegendő paradi­csom, paprika és egyéb zöldáru áll a bányászasszonyok rendel­kezésére. Ma már a központi árualapból több zöldárut ka­punk, növekedett a felhozatal a megyéből, ezenkívül a társ­megyékből is hozunk be olyan árut, ami Baranyában nem terem meg, vagy csakis kis mennyiségben. Az állami gazdaságok eddig — sajnos — nem tudtak ele­gendő zöldárut szállítani Pécs­nek. Ezen most úgy segítünk, hogy tárgyalásokat folytattunk a Pécsi Állami Gazdasággal. Megállapodtunk abban, hogy 400 holdat átad a városnak. A Pécsi Kertészeti Vállalat, ezen a területen 200 hold ön­tözéses és 200 hold szántóföldi kertészetet létesít.. Számítá­sunk szerint a város kezelésé­be kerülő kertészettel és a bolgárkertészekkel együtt, a város lakosságának mintegy 50—60 százalékát már mi lát­juk el majd zöldáruval. Ennek megvalósításához közel 5—6 millió forintos beruházásra van szükség és bízunk abban, hogy ezt az összeget biztosíta­ni tudjuk majd. Ez év őszén már a talajművelést is mi vé­gezzük el ezen a 400 holdon. — Várható-e javulás a pé­csi vendéglátóiparban? — hangzott a következő kérdés. _ A városi tanács végrehaj­tó bizottsága behatóan foglal- kozett a pécsi vendéglátóipar problémáival. Megállapította, hogy a külvárosokban az ellá­tottság nem megfelelő: kevés a vendéglátó üzem és a dolgozók emiatt jogosan panaszkodnak. A helyzeten változtatni szeret­nénk. Mégpedig úgy, hogy a régi éttermeket, illetve ven­déglőket fokozatosan vissza­állítjuk. Persze, ez nem megy máról-holnapra. Tervbevettük például,* hogy megnyitjuk új­ra a Bem utcában lévő Va­dászkürtöt. Előbb azonban he­lyiséget kell szereznünk a Rö- VIKÖT-nek, amely ezt a he­lyiséget jelenleg raktárnak használja. A z a célunk, hogy a „Ha­lásztanyához”, valamint a múlt héten a Teréz utcában megnyitott „Arany kacsához” hasonló kisvendéglőket léte­sítsünk, ahol nemcsak italt, hanem ételt is fogyaszthatnak az emberek, családjukkal is betérhetnek és szórakozhat­nak. Ezért a negyedik negyed­évben kisvendéglőt létesítünk a Kossuth Lajos utca végén, a volt Miircz-féle vendéglő he­lyén, ahol jelenleg leányszállás van. A Beloiannisz utcában újból étterem lesz a volt Bir- kenstock-féle vendéglő helyén, Ujmeszesen pedig, a Szeptem­ber 6 téren a Népbüfé déli részén zenés helyet létesítünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy Pécsett milyen nagy ne­hézséget jelent a városba ér­kező bel- és külföldi vendégek étkeztetése. Mindössze egyet­len ilyen helyünk van: a Ná­dor étterem, ahol a tömeges ét­keztetést lebonyolíthatjuk. Ez azonban kevés. Nem mondunk le arról, hogy újabb étterme; két létesítsünk, de ehhez kettő kell: idő és megfelelő helyi­ség annak a vállalatnak, amely jelenleg volt étterem, vagy vendéglő helyén működik. — Mikor kezd működni a pécsi salak-építőelemgyár? — volt az utolsó kérdés. — A gyár létesítéséhez a kormánytól 3 millió forintot kértünk és reméljük, hogy ezt az összeget meg is kapjuk. Ez évben magát a salaképítőelem- gyár épületeit és több lakóhá­zat szeretnénk salakból és mészporból készült elemekből építeni. Ennek az üzemnek nemcsak pécsi, hanem országos i jelentősége lesz. A gyár ugyan­is nemcsak a város lakosságát, hanem az egész országot ellát­ja majd. Az üzemterveket már megrendeltük, újfajta gépeket 4 terveztetünk. A Pécsi Vasas KTSz vállalkozott arra, hogy a gyár megindításához szüksé­ges Wét gépegységet elkészíti. A gyár egy perc alatt négy da- . rab hat tégla nagyságnak meg- felelő elemet gyárt majd. Ha, figyelembe vesszük azt, hogy egy házhoz körülbelül negy­venezer tégla kell, akkor. köny- nyű kiszámítani, hogy ez az üzem milyen nagymértékben segíti majd elő a lakóházépít­kezést Pécsett — fejezte be nyilatkozatát Györkő Antal elvtárs, Pécs város tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. Pusztai József Külföldi lopvélemények a Német Kommunista Párt betiltásával kapcsolatban i,ONDON Manchester Guardian szombat reggeli számában kü­lön cikket szentel a karlsru- hei alkotmányjogi bíróság döntésének, amellyel törvé­nyen kívül helyezi a Német Kommunista Pártot. Kairo (MTI): A Reuter iro­da értesülése szerint Nasszer elnök pénteken este rendeletét írt alá, amelyben megtiltja az egyiptomi fegyveres erők fel­szerelésére, valamint katonai potenciáljára vonatkozó hírek nyilvánosságra hozatalát* Az angol lap azt a vélemé­nyét fejezi ki, hogy a Német Kommunista Párt elleni intéz­kedés „Adenauer kelet-német­országi vetélytársainak mal­mára hajtja a vizet.“ A lap szerint az ó „hasznuk“ ebből nyilvánvalóan sokkal nagyobb lesz, mint „az a politikai előnv amely ebből az intézkedésből a bonni kormány javára szár­mazhat.“ Az NKP volt van és lesz... Alig egy hónap telt el az­óta, hogy a bonni szövetségi gy.űlés megszavazta a had­kötelezettség bevezetését Nyugat-Németországban. Pénteken délelőtt pedig Karlsruheban elhangzott az ítélet, amely alkotmányelle­nesnek minősiti és betiltja a Német Kommunista Pártot. S hogy ez nem csupán a né­met újraegyesítésért, a béké­ért egyedül következetesen 6ikraszálló. párt, a Kommu­nista Párt és a kommunisták üldözését jelenti, arra vilá­gosan utal a nyugatberlini Tagesspiegel megjegyzése. Eszerint az ítélet gyakorla­tilag mindig haladó szerve­zetet érint. Max Reimann elvtárs és a Német Nemzeti Front orszá­gos tanácsa még az utolsó órákban is figyelmeztette er­re a Szociáldemokrata Párt vezetőit. Karl Raddatz, a né­met egység bizottságának tagja nyílt levélben emlékez­tette Erich Ollenhauert, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét arra az 1923 tava­szán tett közös fogadalmuk­ra, hogy „mindig a demok­ráciáért és a békéért fognak küzdeni. — A Német Kom­munista Párt betiltása me­rényletet jelent közös élet­művünk ellen“. — irta Kar Raddatz és hozzáfűzte: „Re­mélem, hogy Te, mint ré£ harcostársam a magdeburgi munkásmozgalomban, érvé­nyesíteni fogod befolyásodat a reakció e merényletének megakadályozására." De Ollenhauer és a Szo- ciáldemokrato Párt többi ve­zetője ezt nem tartotta fon­tosnak, mondván, hogy a Kommunista Párt betiltása nem számottevő, mert nem jelent nagy erőt. Úgy tűnik, mintha ismét­lődne a történelem. Hitler is a hadkötelezettség bevezeté- *sével és a Kommunista Párt betiltásával kezdte 1933-ban Es hogy mivel folytatta, az túlságosan jólismert a világ népei előtt. A Szociáldemok­rata Párt vezetőiben akkor sem a munkásosztály egyete­mes érdekei, nem a követ­kezményekkel számoló józan ész, hanem az elvakult kom- munistaellenesség kerekedett felül. Valóban ismétlődne a tör­ténelem? Természetesen nem. Legfeljebb Adenauerék sze­retnék ha így lenne. Köztudomású, hogy ma az NKP kis párt Nyugat-Né­metországban. Miért fél mégis Adenauer és a mögöt­te álló milliomosok és mili­taristák klikkje a Kommu­nát a Párt legáUa működé sétől? Nyugat-Németország mai helyzetét a mély politikai er­jedés jellemzi. A lakosság legkülönbözőbb rétegeiben találtak visszhangra azok a célkitűzések, amelyeknek ép­pen a Kommunista Párt a legkövetkezetesebb hirdető­je. A legkülönbözőbb társa­dalmi körök emelik fel sza­vukat a német újraegyesítés érdekében, a nemzetközi fe­szültség enyhüléséért, az eu­rópai kollektív biztonság megteremtéséért, a Szovjet­unióhoz fűződő diplomáciai kapcsolatok teremtette lehe­tőségek kihasználásáért. A militarizálás Adenauer-i po­litikáját elutasító dolgozók­hoz csatlakozott két olyan párt is, amely a bonni kor­mánykoalíció tagja volt: az Áttelepültek Pártja és a Sza­bad Demokrata Párt. E két párt sokmillió kispolgárt fel­ölelő bázisra támaszkodik, amely felnyúlik egészen az ipari és pénzügyi körökig. Az utóbbi Időben tehát megnövekedett és megerősö- • dött Adenauer ellenzéke. Jö­vőre pedig parlamenti vá­lasztások lesznek! A Kommu­nista Párt elleni fellépésével Adenauer meg akarja aka­dályozni az ellenzék válasz­tási győzelmét, meg akarja akadályozni, h y az enyhü­lés és a békés fejlődés irá­nyában tett gyökeres fordulai következzék be a nyugatné- t politikában. Emellett bizonyára szere­pet játszik Izland példája is. Ez a kis ország, — ahol a Kommunista Párt legutóbb bejutott a kormányba is, — NATO-tagsága ellenére füg­getlensége védelmében köve­teli az amerikai csapatok tá­vozását. Hasonló helyzet kialaku­lása Nyugat-Németországban. — az említett fejlemények arra mutatnak, hogy ez nem lehetetlen — Adenauer és vele együtt a militarista po­litika bukását jelentené. Ez tehát a „nagy félelem" magyarázata, azért kellett betiltani a Kommunista Pár­tot. De amint a Német Kom­munista Párt elnökségének a karlsruhei perrel kapcsolatos nyilatkozata mondja, „amit Hitler—Göring és Himmler nem tudott megvalósítani, azt mégannyira sem fogja el­érni Adenauer, Schröder és Lex — a Német Kommunista ' Párt volt, van és lesz.; Van és lesz, mert létéért legális működéséért nemcsak a kommunisták , emelik fe! szavukat Németországban és a világon mindenütt. A ha­ladó erők tanultak a m,v és nem engedik meg a . ténele’m ismétlődését, MOSZKVA A szovjet lapok hírmagyará­zatokat fűznek a nyugatnémet alkotmányjogi bíróságnak a Német Kommunista Párt be­tiltásáról hozott határozatá­hoz. Mihajlov, a Pravda berlini tudósítója ismerteti azt a hely­zetet, amelyben a bonni ható­ságok ehhez a lépéshez folya­modtak és beszámol a Német Kommunista Párt ellen indí­tott megtorló intézkedésekről. Ezek a megtorló intézkedé­sek — állapítja meg Mihajlov — felháborodással töltik el a dolgozókat országszerte. A Né­met Kommunista Párttal szembeni önkényes intézkedést újabb lépésnek tekintik Nyu­gat-Németország militarizálá- sa és fasizálása felé. A nyugatnémet monopó- 'isták és militaristák kedvé­re hozott karlsruhei bírósági határozat — folytatja a tudó­sító, — ellentmond a német nép létérdekeinek és arról ta­núskodik, hogy a nyugat-né­met hatóságok Hitler nyom­dokain haladnak. BELGRAD A szombati jugoszláv lapok foglalkoznak a karlsruhei bí­róság döntésével, amely he­ti’tóttá a Német Kommunista Párt működését. A Borba ez­zel kapcsolatban a többi kö­zött ezeket írja: Pénteken befejeződött a má­sodik világháború óta Német­országban megrendezett leg­nagyobb politikai per, amely ötvenhat hónapig tartott, s több mint másfélmillió márká­ba került, és amelynek jegy­zőkönyvei körülbelül 4 500 gé­pel* oldalt tettek ki. A jegy­zőkönyvben szereplő szemé- . lyek — ügyvédek, politikusok f és képviselők — száma meg jgJ haladta a százötvenet. Ez a per, amely semmiképpen sem kerül be aranybetűkkel a né­met nép történetébe, nem ér azonban véget a karlsruhei bíróság döntésével. Minthogy oolitikai perről van szó, tulaj­donképpen csak most kezdő­dik — az utcákon, a politiká­ban, a pártok közötti vitában, gyárakban és bányákban. Er­ről még hosszú időn át fogunk beszélni és lesznek még vád­lói, valamint vádlottai. Ebben a perben a német munkásosz- I ta’yé a döntő szó. Á'lamesUüt tesznek az új katolikus papok Az Alkotmány ünnepe alkal­mából a megyei tanácsoknál' országszerte államesküt tesz­nek a lelkipásztori munkássá­gukat most kezdő új katolikus papok. Az eskütételnél képvi­seltetik magukat a katolikus egyház vezető szervei is. Szombaton Kecskeméten a Bács megyei tanácsnál négy újmisés áldozópap tett állam­esküt. Az ünnepélyes esküté­telen megjelent Grősz József kalocsai érsek, a magyar püs­pöki kar elnöke. A Katolikus Papok Békemozgalmának kép­viseletében ott volt Tökölyi István o*-épost-plébános. Az f űtétel után Dallos Ferenc, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke szívélyes beszélgetést folytatott, Grősz Józseffel és a kísérlet­ben lévő egyházi személyisé- ségekkel. Titkos rádióállomás kezdte meg működését Nyugat-Németországban Berlin (MTI): A Német Kommunista Párt betiltása után titkos rádióállomás kezd­te meg működését Nyugat-Né­metországban. A rádióállomás esetenkint középhullámon Német szabadságadó" névvel jelentkezik,

Next

/
Thumbnails
Contents