Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-19 / 196. szám

­II Magyar NspVáztársaság polgárai a tőrvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek Egy falu két költségvetése A KÉT KÖLTSÉGVETÉS között éppen harminc esztendő telt el. Harminc év — fél em­beröltő — s mennyi minden történt ezalatt. Harminc éve még a nagyméitóságú főispán úr nevezte ki Czinderibogád nagyközség körjegyzőségére a fő- és aljegyzőket. Ma a bo- gádmindszenti parasztok vá­lasztják a tanácselnököt, tit­kárt. Mégpedig azt, akit a leg­alkalmasabbnak találnak a fa­lu vezetésére, kiben bíznak. S ahogy megváltoztak az emberek a falu élén, úgy vál­tozott a költségvetés is. Az egyes rubrikák — egyenként és összeségükben — egy letűnt világot takarnak és egy újjá­születő falut mintáznak meg kusza számok alakjában. Rozs­dás-sárga már „A községi ház­tartási költségek zárószámadá­sa”. 1926. február 20-án hagy­ta ióvá az alispán. A sok rub­rika közt talán az összesítés a legérdekesebb. Azt mondja: Bevétel összesen 19 426 korona Kmdás összesen 20 213 korona Túlkiadás 788 korona Szegény állam — mondaná valaki — még ráfizet a czinde­Potmánv napi ünneni köszönti) a rádióban Apró Antal, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepi köszön­tő* mond az alkotmány nap­ján augusztus 20-án reggel 10 órakor a Kossuth-rádióban. Hétfőn tartják a második félév első sorsolását Az idén — mint ismeretes — még hat államkölcsönsorsolást rendez az Országos Takarék- pénztár. A második félév első sorsolását az V. békekölcsön harmadik húzását augusztus 20 án. hétfőn délután 13.30 és 17.30 óra között tartják Pápán. A két óra alatt 96.250 köt­vény* húznak ki 23 287 800 fo­rint nyereménnyel. Javul a rizsellátás Még ebben a negyedévben lényegesen megjavul a rizsel- láfás Burmából 500, a Szov­jetunóból pedig 100 vagon rizs' hozunk be. A hazai ter­méseredmények teljes egészé­ben még nem Ismeretesek, de több mint valószínű, hogy a i magyar rizzsel pótolva, az el- | látás jó lesz. ribogádi költségvetés szerint. Túlkiadása van. Nem elegendő az adó, keveset fizetnek a gazdák. Szó sincs róla. Az adó nem is szerepel a bevételek között. Azt teljes egészében el­teszi az állam a lábrakapó el­lenforradalmi rendszer fenn­tartására. Miből van hát még­is bevétele, amit a költségve­tésben kimutat? Községi pót­adóból. A községi kiadásokat is fizesse meg a falu, de nem az adóból. Pótadóból, pótkive­tésből. 1926-ban 13 946 koronát tett ki. Ma az adó nagyrésze a falu­ban marad. Bogádmindszent község 164 ezer forint adót fi­zet az államnak. Ebből 94 ezer forint — az évi adó csaknem hatvan százaléka — a faluban marad és a parasztok javát szolgálja. A következőképpen: az apaállatok fenntartására, takarmányozására 16 ezer fo­rintot ír elő az idei költség- vetés. Az 1926-os évben ilyen nem szerepelt a* rubrikák kö­zött, mivel az apaállatokat a községnek kellett gondoznia saját költségén s ha fedeztetni akartak, ismét csak fizettek. Az állatorvosi rendelőre 1100 •int van. Gyógyszert ve z- nek rajta és javítják a beren­dezést, korszerűsítik a rende­lőt. Akkor — harminc éve — ilyen nem volt, pedig három község tartozott a czinderibo- gádi körjegyzőséghez. Utak, hidak javítását 3000 fo­rint értékben végzik idén. S a múltban? ötszázhetven koro­na. Nem kevés összeg, de ha elulvassuk, ami fölötte van, egyszerre más színben látjuk. A bíró vagyonának tűzKár el­leni biztosítására 98,45 korona. Tehát a falu fizette a bíró va­gyonának a bebiztosítását is. Közvilágításra 2200 forintot fordítanak Bogádmindszenten. Javítják a hálózatot, bővítik a közvilágítást, több lámpát sze­relnek fel. 1926-ban ilyen költ­séget nem hagyott jóvá a nagy­ságos főispán úr. Közvilágítás, lámpák! Minek a parasztnak. Az általános iskolákkal. is hasonlóan voltak annakidején. A tatarozást, fenntartást az egyház fedezte az általa kive­tett adóból. Ma az iskolák ta­tarozását az állam végezteti és 11 500 forintot adott ebben az évben Bogádmindszentnek erre. Szociális alap, szegények tartása is szerepelt a költségek között. Évente 180 koronáért vásároltak cipőt, ruhát, miegy­mást a szegényeknek. Ez bi­zony nem nagy összeg, ha meggondoljuk, hogy négy köz­ség szegényeit kellett ebből a 160 koronából ellátniok, már amennyire lehetett. Ma csak Bogádmindszenten 1200 forint a szociális alap s ez elegendő is, mert sokkalta kevesebben szorulnak rá, mint harminc évvel ezelőtt. Meg kell említeni az igazság kedvéért, hogy ma is van pót­adó, melyet községfejlesztés, alapnak neveznek és minden gazda köteles fizetni. De ez az összeg teljes egészében a fa­luban marad és annak csino­sítását szolgálja. Ebből építe­nek járdákat, kutakat és váró­termeket, mind-mind a parasz­tok hasznára. MILYEN NAGY KÜLÖNB­SÉG van a két költségvetés között, mennyire más az egyik, az újabb. Mennyire a falu érdekeit szolgálja és a parasz­tok könnyebbségét nézi. Mert alkotmányunk kimondja, hogy minden állampolgár köteles­sége a törvény betartása, a ki­vetett adók fizetése, de egy­ben alkotmányadta jóga, hogy megkövetelje: úgy használják fel a befizetett összeget, hogy az legjobban és legcélszerűb­ben váljék a falu hasznára, mégpedig úgy. ahogy azt a fa­lu többsége kívánja! Gáldonyi Béla Az ország legszebb üdülőhelyein nyaraltak a baranyai dolgozók A Szakszervezetek Megye: Tanácsának adatai azt mutat­ják, hogy a pécsi és baranyai dolgozók közül ez évben is többezren üdültek az ország legszebb helyein, a Balaton partján és a magaslati üdü­lőkben. Az SZMT gondosko­dott arról, hogy necsak a dol­gozók, hanem azok gyermekei is üdülhessenek. A megbete­gedett dolgozókat pedig sza­natóriumba utalták be, hogy egészségük helyreálljon. A baranyai vasutasok közül 627 üdült eddig. Ezek közül 146 Mátraházán, 481 pedig a Balaton mellett pihente ki egész évi fáradalmait. Ezenkí­vül a Vasutas Szakszervezet 130 vasutas gyermeket — 65 fiút és 65 leányt — üdültetett ez évben Szegeden, 56 óvodás: pedig Kőszegen. Az Építő és Faipari Dolgo­zók Szakszervezete összesen 597 dolgozó üdültetését bizto­sította. Ezek közül 21-en sza­natóriumban találtak gyógyu­Hé'fön nyitva lesz az Üdülőszálló terasza Az Üdülőszálló teraszát augusztus 20-án, hétfőn megnyitják a pécsi nagykö­zönség számára. A terasz délelőtt tíz órától este 10-ig lesz nyitva és itt hűsítő ita­lok, valamint szendvicsek állnak majd a közönség ren­delkezésére. Az Üdülő szál­ló vezetősége megfelelő asz­talokat, székeket és naper­nyőket szerez be és akkor a teraszt véglegesen is meg­nyitja a pécsi közönség előtt. Hétvégi meglepetés Tegnap erős nap. juk volt a kézbesí­tőknek. Reggel hat­kor szokás szerint elindultak az új­ság jkkal. Délelőtt kihordták a levele­ket, majd terven fe­lüli programként út­nak indultak a déli postával, mert kétna­pos ünnep előtt így szokás. Roxtcsák Károly kézbesítő is letalpalt már vagy 15—20 kilo­métert. Amikor a Rákóczi és Beloian­nisz úti lakásokban b adogatta az újsá­got, amikor jónéhány helyre elvitte az llo­na-napi üdvözlőlapot, nem gondolta, hogy ma még neki is ked­ves meglepetésben lesz része. Pedig már vártam az örömhír, rel: szeptember else­jétől magasabb fize­tést kap. Hirtelen nem is tu­dott mit mondani. Azt hallotta és ol­vasta, hogy augusz­tustól rendezték a postások és vasuta­sok fizetését, de a részletek még nem kerültek nyilvános­ságra. — Jól jön ez a kis pénz — mondja vég­re s közben azt szá­molgatja, mire is kell legsürgősebben. Majd a felesége gyorsab­ban kiszámolja ezt. — Egy biztos! Itt a szeptember, s könyv, ruha kell a gyerekek­nek. Ropcsák Károly- nak három gyerme­ke van, a legnagyobb, a Laci most megy első gimnáziumba. Először arról volt szó, hogy mesterséget tanul a gyerek. De jobb, ha középiskola, ba jár, mert jófejű fiú. Kitűnően végez­te el az általános is­kolát, kár lenne ab­bahagynia a tanulást. Csakhát a pénz! Ab­ból van mindig ke­vés. A 140 forinttal, meg a feleség kere­setével összejön most már havonta ezerhét- száz. Nem sok éppen, mert ruha, cipő kell ősszel, de mindeneset re szerényen meg le­het belőle élni. Azt is számolni kell, hogy ezután el­marad a békeköl­csön fizetés, aztán la­kást is kaptak a pos­ta segítségével, s ezekre rájött még a száznegyven. így mindjárt jobban le­het gazdálkodni.. -. lást, pihenést. A szakszervezel két jó dolgozót családjával együtt Párádon üdültetett. A. Építő és Faipari Dolgozók Szakszervezete nem feledke­zett meg a szakmában dolgo­zók gyermekeiről sem. .Ez év­ben 20 gyermek díjtalan üdül­tetéséről gondoskodott. A szak- szervezethez tartozó dolgozók Párádon, Budapesten, Hévízen Galyatetőn, Lillafüreden, Sió­fokon, Balatonlellén, Balaton- füreden töltötték nyári szabad­ságukat. Az üdülők közül 76.2 százalék fizikai, 16 százalék adminisztratív és egyéb dol­gozó, 7.8 százalék pedig mű­szaki dolgozó volt. A baranyai postások közü' összesen 278 dolgozó üdült ed­dig Nagymaroson, Mátrahá­zán, Hévízen, Balatonfüreden Gallyatetőn, Lillafüreden, Ba- latonföldváron, Zircen és Haj­dúszoboszlón. Közülük 193 fi­zikai és 85 szellemi munkás volt. Szanatóriumi beutalásban részesültek 15-en, ezek közül a legtöbb fizikai dolgozó volt. A - stás szakszervezet ezenkívül 45 gyermeket is nyaraltatott. Ezek közül 23 Balatonszabadi- ban, huszonkettő pedig Zircen élvezte a nyár örömeit. Ezen- kívül még 13 fiút és 10 leányt iidültettek Balatonszabadiban. Zircen pedig 10 leányt és llj fiút. A p-stás szakszervezet Hr^ ’.ányban helyiséget bérelt, ahol a postás dolgozók napi 3: i, 'orintot fizetnek a szállásért Ez az a’-ció augusztus 15-én ; kezdődött és már eddig is ki-|IH 'rnc postás vette igénybe a •arkányi beutalást. A Kereskedelmi és Pénzügyi , j Uo1g07ók Szakszervezete mint. egy 250 dolgozót üdültetett s Balaton partián, Mátraházán. Visegrádon, Lillafüreden, Do- bogókőn és Budapesten. A ke-H reskedelmi dolgozóknak hét- J] ven százaléka fizikai munkás volt. A vasutas, építő, faipari dől-, ®ozók, postások, kereskedelmi dolgozók mellett azonban több- száz pedagógus, művészeti dol­gozó, vendéglátóipari alkalma-* zott is víz mellett, vagy a he­gyekben, az ország legszebb tájain, szakszervezeti üdülő­ben töltötte nyári szabadsá­gát. Vegreha jtoítuk a kollektív szerződés pontjait A Pécsi Építőanyagípari Egyesülés dolgozói és vezetői végrehajtották a kollektív szerződésnek azokat a pontjait, amelyek ezév első felére vonatkoztak. Az egyesülés elnyerte a Minisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját. Ezt az eredményt elsősorban az egyesülés fizi­kai dolgozóinak köszönhetjük. Vállalták a tervek maradék­talan teljesítését, s szavukat betartották. Betartotta szavát, s megvalósította ígéretét a vállalat vezetősége is. A kollek­tív szerződésben ígéretet tettek a vezetők arra, hogy július 30-ig megépíttetik a Il-es mészüzem és a szamárkúti kőbánya közötti siklópályát. A Dunántúli Napló már hetekkel ezelőtt közölte az elkészült, s üzembe helyezett siklópálya fényképét, s megírta, hogy ezzel négy-öt lovasfogat munkáját tudja a mészüzem pótolni. Megkönnyíti a siklópálya az építőkőszállí­tást is, mert most már nem kell a fogatoknak felmenniök a bányába, hanem a siklópálya alsó állomásánál, közvetlenül a műút mellett vehetik át a követ. így az ígéret megvalósítása több szempontból is megkönnyíti a munkát. A kollektív szerződés maradéktalan végrehajtása alapján valósult meg a régi követelés, hogy a terveket időben adják ki, s az eredményeket rendszeresen értékeljék. Ugyancsak megvalósult a fizikai munkások továbbképzése is. A kőbá­nyászok elméletben foglalkoznak a kőzetek rétegződésével, s mészüzem dolgozói pedig megtanulják, hogy munkájuk foly­tán milyen kémiai változások történnek a mészkőben, amíg a kőből égetett mész lesz. A szakmai továbbképzés újabb eredmények alapja lesz majd. A kollektív szerződés maradéktalanul érvényesül az új dolgozókról való gondoskodásnál, s a velük való foglalko­zásnál. Ezt a feladatot a szakszervezeti bizalmiak látják el. Az egyesülés négy dolgozójának biztosított a vezetőség munkásszállást, s a Il-es kőbányában gondoskodtak öltöző helyiségről, valamint tisztálkodási lehetőségről. Célunk, hogy a második félévre vonatkozó vállalásokat is maradéktalanul végrehajtsuk. Az utolsó tonnáig teljesít­jük terveinket, s ugyanakkor a szociális intézkedéseket, s a jó munkafeltételek biztosítását is elvárjuk vezetőinktől. máyer József A Pécsi Építőanyagipari Egye­sülés I-es mészüzemének vezetője, Szocialista törvényesség Irta: DR. ANTAL PÄL, megyei bírósági tanácsvezető A törvényesség az állam és szervei által alkotott törvé­nyek, rendeletek maradékta­lan megtartását, érvényesülé­sét jelenti, mind az állam­polgárok, mind az állam szer­vei részéről. A burzsoá állam is ismeri a törvényesség fogalmát. Az­zal a követelménnyel, hogy az állampolgárok a törvé­nyeket tartsák be, ott is ta­lálkozunk. Engels fejti ki, hogy „a hatalomra jutott burzsoázia számára a tör- i ény szent, hiszen saját ha- *alrrábó> teremtette azt a sa- jútmaga és érdekei védel­mére.” Ezt a törvényességet a burzsoázia hatalomraiuíá- sa után hozta meg, úgy állít­va be a dolgot, hogy ez a törvényesség osztályokon fe­lül áll és az egész nép érde­keit szolgálta. Kezdetben ez a törvényesség a feudális önkény ellen alakult s így természetesen haladó irányú volt. De ha éz a burzsoá tör­vényesség kezdetben adott is bizonyos jogokat a dolgo­zóknak. kezdettől fogva mégis a burzsoázia érdekeit szol­gálta. Amint a burzsoázia ural­mát meeszi'á-dítoHa. a kan: talista törvényesség a nép e1- nvomásénaik s klz-^kmánvo ■ásának eszközévé vált, me lyet könyörtelenül felhasz­nált a rendszerét fenyegető minden megmozdulás el!un Később a monopólkapitalis- ták azokat a polgári jogokat is felrúgják, amelyeket a ka­pitalizmus haladó korában örök és sérthetetlen emberi jogoknak kiáltottak ki. Fel­rúgják saját alkotmányukat, fasiszta diktatúrára töreked­nek. A burzsoá törvényesség nem az embert, hanem a pénzeszsákot védi. Alapvetően más a szocia­lista törvényesség. Jelenti a szocialista jogszabályok, te­hát a dolgozók akaratát ki­fejező törvények és rendele­tek feltétlen és maradéktalan érvényesítésének követelmé­nyét. A szocialista törvényes­ség alapja alkotmányunk. Ez határozza meg az államhata­lom, államigazgatás, bíróság, ügyészség szerveinek felépí­tését, feladatait. Olvan társa­dalmi rendszer építését se­gíti, elő, amelynek főcélja a dolgozó nép anyagi és kultu­rális igényeinek maximális kielégítése. Védi és biztosít­ja a munkához, pihenéshez, művelődéshez való jogot, szólás-, sajté-, gyülekezési szabadság jogát, a vallás sza­bad gyakorlását, védi a há­zasság intézményét, a társa­dalmi tulajdont, az á” ampnl­gárok személyes szabadságát, személyes tulajdonát. Alkot­mányunkban a szocialista törvényesség maradéktalanul bennfoglaltatik. Mégis olyan súlyos törvény sértések fordultak elő, ame­lyek veszélyeztették új, szo­cialista jogrendünket, zavar­ták a szocialista építés rend­szerét. Igazságszolgáltatás terén a rendőrség, ügyészség, bíróság gyókran kellő alap nélkül in­dított bűnvádi eljárások»!, alkalmazott büntetést, vagy helytelen büntetést alkalma­zott. Az állami szervek admi­nisztratív intézkedésekké] a dolgozókkal szemben a fe­gyelmi eljárási szabályok megsértésével hoztak fe­gyelmi ítéleteket (gyakran a dolgozót meg sem hallgatták) amelyeket a dolgozó nem tu­dott hova megfellebbezni, ha pedig megfellebbezte, ennek ritkán volt sikere. Nem tartották be a munka törvénykönyvet. Alaptalanul bírságoltak, büntetés pénze­ket vontak le a vállalatok a fizetésekből. A pécsi szén­bányánál gyakran előfordult, hogy amikor a dolgozó keve­set keresett s emiatt munka­helyét önkényesen otthagy­ta, jött a feljelentés, a vád­irat, a bíróság hónapokra be- 7árta a dolt>07Ót. vagy vissza- kénvszerítette javító-nevelő '■ounVá*-«r*amVv£*n tartották be a munkafeltéte­leket, munkavédelmi beren­dezésekre vonatkozó rendel­kezéseket, sőt azokat kifeje­zetten mellőzték. A tanácsok a nyilvántartá­sokat sok helyen pontatlanul vezették, hogy azután saját hibáikat kijavítsák, „pótbe- szolgáltatásokat” vetettek ki a termelőre. A kulákokkal szemben semmiféle bejelen­tést el nem fogadtak, dolgo­zó parasztokkal szemben is helytelen kivetéseket eszkö­zöltek. Az állampolgárok sem tar­tották be az állam törvényeit, igen sok esetben nem is is­merték népi demokráciánk jogszabályait. A törvényes­ség megsértésére számtalan példát lehetne felhozni. — Egyik esetben a paraszt a cséplés után harmadik na­pon szolgáltatta be a búzát, mire a tanács 5 000 forintra megbírságolta s még ugyan­aznap délután ki is ment a bírság behajtása végett fog­lalni, holott a bírság ellen a parasztnak 8 napos fellebbe­zési határideje lett volna. A paraszt a foglalásnak ellen­állott, a bíróság nem mérle­gelte megfelelően a bírság behajtása körüli törvényte­len eljárást és a vádlottat súlyosan elítélte. A törvém^riések okai kö­rött számottevő az a kgpim- '•'sta vi’áoh-M megmaradt el­vrw^lof •»'vwö'Nj n -Inl cfnVfSV óf dekeit semmibeveszi, nem látja, hogy az egyes esetek mögött emberek vannak a maguk legkülönbözőbb prob­lémáival, bajaival, szenvedé­seivel. A bíróságnak minden téiyykedésén keresztül mindig a megértést, a segítőkészsé­get kell éreznie mindenki­nek, aki a bírósághoz fordul. Ezt a megértést nem látjuk a következő esetnél: a bíró igazolatlan mulasztás miatt bűnösnek mondotta ki azt a vádlottat, aki apjának hirte­len bekövetkezett halála miatt négy napra otthagyta a munkahelyét és el­utazott, hogy a temetésen résztvegyen és a holttestet hazaszállítsa. A dolgozó ember szeretete összeegyeztethető a bűncse­lekmények szigorú üldözésé­nek elvével. A szocialista tör­vényesség azt jelenti, hogy az igazságügyi szerveknek ép­pen olyan elszántan kell ül­dözniük a bűncselekményt, mint amilyen tzenvedélyes- s'éggel kell törekedniük arra, hogy ártatlan személyek ne ítéltessenek el, hanem legye­nek felmentve. A szocialista törvényesség megszilárdítására számos in­tézkedés történt és történik ma is. Ennek megvalósítása érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa eddig még nem ismert széleskörű köz- Vp*2yplTnet hí^d rátett, rcbpbíll­1 ólin n -7 megszűntette a rendőrható­sági őrizetet, az internálást, feloszlatta az internálótábo­rokat, feloldotta a rendőrségi kitiltásokat, megszűnt a rendőrbíráskodás. Számos in­tézkedés történt annak érde­kében, hogy a begyűjtés és a beszolgáltatás terén ért mél­tánytalanságok megszűnje­nek, jelentős kedvezménye­ket adott a kormányzat az egyéni gazdálkodóknak is jö­vedelmük fokozására, eltöröl­te a beszolgáltatás során ki­szabott pénzbírságokat, ked­vező beszol-gáltatási feltétele­ket szabott meg. A törvényesség megszilár­dítása kormányzatunknak egyik legnagyobb és lenfőbb feladata és gondoskodásának tárgya: alig múlik el nap, hogy ennek jelét ne látnánk. A legalapvetőbb rendelke­zés ezen a vonalon, az alkot­mánynak megfelelő ügyészi szervezet felállítása volt. Az ügyészség feladata nemcsak a büntetőügyek területére terjed ki, hanem hatáskörébe tartozik őrködni afelett, hogy az állami szervek, vállalatok, társadalmi szervek megtart­sák a törvényeket, őrködik a végrehajtó bizottságok törvé­nyes munkája felett, fellép mindenütt, ahol a dolgozók ingatnak sérelmét észleli, megvizsgálja a do!<* -ők oa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents