Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-19 / 196. szám

II Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segiti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén

Nagygyűlés Pécsett a szabadtéri színpadon

(Folytatás az 1. oldalról.)

szágoean fogadták. írásban és közvetlen hozzászólás formájában több mint 30 ezer állás- foglalás történt a vita során.

Horváth elvtárs ezután az első ötéves terv hatalmas eredményeiről, hibáiról beszélt, majd így folytatta:

— A második ötéves terv nemcsak azért nagyjelentőségű, mert a szocializmus illapiainak megteremtésére hivatott s nemcsak azért, mert reálisan az életszínvonalnak egy egyáltalán nem túlzott, inkább azt lehetne mondani, nagyon is szerény, 25 százalékos emelését Irányozta elő, hanem azért Is leientős, mert lényegében kliavítja népgazdaságunk nak azokat a hiányosságait, amelyeket örökül kaptunk az első ötéves ^érvtől.

. — Mi az oka annak, hogy a 30 ezres hozzászólás ellenére nem tapasztalható olyan lelkesedés, — egyelőre — az ötéves tervvel kapcsolatban, mint amilyen annak idején a hároméves terv idején töltötte el a dolgozókat. Azért, mert az első ötéves tervvel nemcsak pozitív, hanem negatív tapasztalataink is vannak. Megmondom őszintén, sokan így vetik fel ezt a kérdést. Az első ötéves tervben 50 százalékos életszínvonal emelkedést ígértünk. Alig valamilyen életszínvonal emelkedés következett be, vagyis ezt az ígéretet nem teljesítettük. Hol a biztosíték arra, hogy a második ötéves tervben, amikor 25 százalékos életszínvonalemelést ígérünk, hogy azt teljesítjük. Az a biztosítéka, hogy mi nemcsak az eredményeinkből, hanem hibáinkból ts tanulunk. A Központi Vezetőség ülése a választóvíz szerepét töltötte be, a hibák nagy tömegével való leszámolás szerepét. Soha többé nem szabad megismétlődniük a hibáknak, sem a gazdaságpolitikában, sem a demokratikus fejlődésben, sem a törvényesség kérdésében. Az ötéves terv vitájának az volt a célja, hogy a szakemberek, a széles dolgozó tömegek zömét bevonva, minden lényeges kérdéssel számolva a lehető legjobb tervet tudjuk kidolgozni.

Milyen fontos tényezőket kell figyelembe venni ennél a munkánál? Az üzemekben dolgozók nagyon jól tudják, hogy

a legtöbb üzemben a legnagyobb nehézség az anyagellátás kérdése.

Ez az, ami fékezi a munka fejlődését és előbbrejutását. Ez az, aminek következtében a rohammunka elterjedt az elmúlt évek során. Ez az, ami fékezi a keresetek növekedését is a legtöbb üzemben. Az egyik legfontosabb feladat tehát, hogy az új tervben megszüntessük a sok aránytalanságot népgazdaságunkban, ami a feldolgozó ipari a nyers- és alapanyagok között megvan.

Az előadó a beruházási politikáról, többek között a következőket mondotta:

— Az első ötéves tervben a nemzeti jövedelem 25—26 százalékát fordítottuk beruházásokra. A tapasztalatok szerint ez soknak bizonyult.

sokkal jobb textiláruval lássa el a lakosságot.

Az új ötéves tervben az élet- színvonal emelése az egyik legközpontibb kérdés, amihez a többi számokat igazítani kell. Nem szabad mégegyszer előfordulnia, hogy ha a végrehajtás során nehézségek vannak, akkor az életszínvonal emelés számai legyenek azok a tartalékok, ahonnan csökkentés útján más lukakat be lehet tömni.

Ezután Horváth elvtárs a párt és kormány ezévben tett népszerű intézkedéseiről beszélt, majd a demokratizmusról, az igazgatók megnövekedett szerepéről, feladatainkról a következőket mondotta:

lósága, ezzel együtt az üzemek önálló élete, munkája biztosítva legyen.

• Elvtársak! Nem akarok részletesen végigmenni az állami élet egész területén, hogy bemutassam, hogyan halad a demokratizálódás. Folyik ez, s máris egész sor intézkedés látott napvilágot. A tanácsok már messzemenő önállósággal készítik pénzügyi költségvetési terveiket. Az állam lead a tanácsoknak egy egész sor üzemet, vállalatot, amiket eddig központilag irányítottak. Az oktatás, az egészségügy, a kulturális kérdések, az ellátás messzemenően a tanácsokra van bízva. Eddig is felvetettük azt, hogy ne formálisak legyenek a tanácsülések, tényleges viták legyenek, de ahhoz, hogy tényleges viták legyenek, kell hogy legyen miről dönteni. Most, illetve a jövő év januárjától kezdve, amikor életbelépnek ezek az intézkedések, amikor a költségvetés, a helyi beruházás kérdése, a helyi lehetőségek feltárásának kérdése a tanácsra van bízva, már van miről vitatkozni, már tényleges döntési szerepe és joga van a tanácsoknak.

Horváth Márton elvtárs ezután a törvényesség ellen elkövetett hibákról szólt, majd így fejezte be beszédét: Elvtársak! Nem akarok további részletekbe menni, beszéltem valami keveset a nemzetközi helyzetről, beszéltem az ötéves tervről, beszéltem a szocialista demokrácia fejlésztésének néhány problémájáról. Ezek a kérdések ösz- szefüggő kérdések. Remélhetjük azt, sőt biztosak lehetünk abban, hogy a párt nemcsak az elmúlt 10 év győzelmeiből tanult, hanem tanult azokból a hibákból is, amelyeket bátran a széles tömegek elé tárt. Olyan célok elérésére törekszünk, amelyekért párttagok és pártonkívüliek a legszorosabb összefogásban együtt tudnak és együtt fognak dolgozni. Olyan célok ezek, amelyeket nyugodtan nemzeti ügynek tekinthetünk, amelyek minden hazafi szívügyének kell, hogy legyenek. Olyan célok ezek, amelyekben meg kell találnia egymást a munkásnak, az értelmiséginek, a tisztviselőnek, a parasztnak, minden dolgozó embernek, mert minden dolgozó ember érezni, tapasztalni fogja, hogyha megvalósítjuk együttes erőfeszítéssel ezeket a feladatokat, akkor jobb lesz, szabadabb lesz az élet ebben az országban.

De nemcsak úgy lehet megsérteni a népgazdaság ér- . dekeit, hogy túlzottak a beruházások, hanem úgy is, hogy alacsonyak a beruházások.

1955 folyamán a nemzeti jövedelemnek mindössze 14 százaléka került beruházásra. Nem lehet ezt sem kedvező aránynak tekinteni, egyszerűen azért, mert megfelelő arányú beruházás nélkül nem tudnak belépni a termelésbe, azok a döntőfontosságú üzemek, melyek végső fokon a jólétnek, ország, fejlődésének forrásai. N^rn volt kedvező jelenség az sem, hogy az utolsó három évben nagy alkotások alig léptek be a népgazdaságba. Csak egy példát mondok: az, hogy két évvel ezelőtt abbahagytak a váci cementgyár építését, ez visszahat jelenleg az építőanyagellátásra, s ez fékezi a lakásellátás megjavítását. Tehát az alacsony beruházás ugyanúgy sértheti a dolgozók érdekelt, ugyanúgy akadályozhatja az életszínvonal egyenletes, megfelelő fejlődését, mint a túlhajtott ütem.

Az első ötéves terv idején a nemzetközi helyzet feszültsége miatt óriási összegeket kellett honvédelem céljaira fordítani. A jelen helyzetben a párt és a kormány nagymértékben csökkenthétté és csökkentheti az ilyen jellegű beruházásokat. Ez lehetővé teszi, hogy a beruházások sokkal közvetlenebbül szolgálják az életszínvonal emelését. Egy példát mondjak. Az új ötéves terv legjelentősebb beruházása a tlszapalkonyai vegyiművek. Ez hivatott többek között arra, hogy műszálakkal lássa el az egyébként nagy és erős textiliparunkat, ami lehetővé teszi, hogy a magyar textilipar korszerűen, az eddiginél |

— Elvtársak! Gondoljunk vissza arra, hogy a kapitalista üzemekben hogyan ment a dolog. Az üzem élén álló kapitalista igazgató nagyon gyakran nem a gyár tulajdonosa volt, hanem egy jó szakember, egy kiváló mérnök, vagy egy kiváló szervező, akit a kapitalista természetesen jól megfizetett. Csak egyet kérdezett tőle: mennyi profitot tudsz számomra biztosítani. Ha biztosítod a profitot, ha megkapom részvényeim után a megfelelő osztalékot, a többi engem nem érdekel, én rád bízom ennek a gyárnak a vezetését. így viszonylott a tőkés a saját igazgatójához, az érdekelte csak, hogy mennyi profitot tud biztosítani számára. A mi munkás igazgatóink, akik az életüket ott töltötték az üzemekben és Ismerik annak csínját-binját az elmúlt 6—7 évben megtanulták az üzemvezetésnek számtalan fortélyát. Miért kell őket pórázon vezetni, miért kell őket mindenben megkötni, akár a béralappal, akár a tervvel kapcsolatban. Miért nem tekintjük őket a párt, a kormány, a nép megbízottjainak, akik vagy rátermettek a feladatok elvégzésére — akkor pedig önállóan és felelősséggel el tudják munkájukat végezni, vagy nem rátermettek, és akkor semmiféle alátámasztással, instrukciókkal, megkötésekkel sem tudják feladatukat elvégezni. Bízzunk mi annyira a mi kommunista igazgatóinkban, mint ahogy a kapitalista megbízott az ő igazgatóiban.

Ennek megfelelően nagyon komoly és nagyon lényeges rendszabályok, intézkedések vannak kidolgozás alatt, amelyek biztosítják, hogy az igazgató egyszemélyi felelős vezetése az igazgatók önálDOSLER MARK

(1897—1956)

A Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Igazgatóságának Termelőszövetkezeti Osztálya és a nagyharsányi Ság- vári Endre Termelőszövetkezet mély fájdalommal jelenti, hogy Dosier Márk elvtárs, a tsz elnöke augusztus 15-én váratlanul elhúnyt.

Dosier Márk elvtárs 1918 óta vett részt a munkásmozgalomban. A fehér terror idején letartóztatták, majd az állandó üldöztetés elől Jugoszláviába emigrált. Amikor Horthy bevonult a Délvidékre* újra internálták s családja hat tagját a fasiszták meggyilkolták. Újvidéken az üldöztetés évei alatt újra bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Résztvett a jugoszláv Népfront szervezésében és népita- nács-elnök volt. Hazajövetele után főleg a szövetkezeti mozgalomban dolgozott, bár volt a Terményforgalmi és a Borforgalmi Vállalat vezető munkatársa is. 1955-ben a párt felhívására hajlott kora ellenére is jelentkezett falusi munkára. A nagyharsányi Ságvári Endre Termelőszövetkezet elnökének választották meg.

Dosier elvtársat augusztus 21-én, délelőtt fél tizenkettőkor temetik a pécsi temetőben.

Ünnepi nagygyűlések Baranyában

Augusztus 19-én és 20-án Alkotmányunk ünnepén a következő helyeken ünnepi nagygyűléseket tartanak.

19-én délelőtt 9 órakor Szen- tegáton Právicz Lajos a ME- DOSZ munkatársa. Nagydobszán dr. Hldvéghy Tivadar, a pécsi városi bíróság elnöke. — Szabadszentkirályon 19-én délelőtt 10 órakor Majzik Jeremiás a megyei tanács elnök- helyettese, Szentlőrincen Tihanyi János, pártiskolai előadó, Hosszúhetényben Heve- nyesi Lajos pártiskolai előadó, Kárászon Szétesik Imréné, a Hazafias Népfront megyei bizottsága nőtanácsának elnöke. Bolyban Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Duna- szekcsőn Lemle Géza, a megyei párt-végrehajtó bizottság munkatársa, Sásdon Palkó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese, Bikaion Pető- v,ázi Gábor, a Baranya Megyei Állami Gazdaságok igazgatója. Kaposszekcsőn Schaffhauser István, megyei ügyész. Király- egyházán Zákány! József, a Termelőszövetkezeti Tanár« Baranya megyei megbízottja. Csányoszrón Achátz Imre, a Hazafias Népfront Baranya megyei elnöke, országgyűlés5 képviselő, Szentlászlón Czé- gény József, a Mezőgazdasági Igazgatóság tsz-osztályánák vezetője, Mecseknjidasdon Czárt Ferenc, a Pécsi Városi Pártbizottság első titkára, Hidason Puga Józáef, a Pécsi Városi Pártbiz. negyedik titkára, Pécsváradon Szabó Rezső, országgyűlési képviselő.

19-én délelőtt 11 órakor Báron Becz Imre, a Központi vezetőség instruktora, Liptódon Gódor Ferenc, a megyei párt- bizottság második titkára. Babarcon Szathmáry Sándor, a megyei tanács v. b.-titkára, Magyarmecskén Hegyes Ferenc a megyei begyűjtési hivatal munkatársa, Majson Papp Imre, a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője.

19-én délután 15 órakor Té- senyben Czégény Józsefné. a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa. Na"v kozáron Vörös Pál a DISZ megyei, bizottságának osztó'y- vezetője.

19-én este 19 órakor Beweinenden Józsa István, a gépállomások megyei igazgat’a.

19-én este 20 órakor Villányban Dési János a BM Baranya megyei Főosztálya párt- bizottságának titkára. Nagy- harsányban Kardos László, a Bar Főosztályának beosztotta.

V-ugusztus 20-án délelőtt 10 órakor Véménden Mónus István pártiskolai előadó, Fe'«ő- szentmártonban Jelenszki Márton, a határőrség parancsnoka, Mozsgón Seres István, a MÉSZÖV főkönyvelője, .Szászváron Sziklai József a mérvéi nártbizottság harmadik titkára, Mágoc^an Szőke Mátvás, a földművelésügyi minis7*er helyettese. Szigetváron Parra- gi György újságíró, országwíí- >ési képviselő a Magyar Nemzet főszerkesztője.

Augusztus 20-án dé'ntán Kétújfalun Reisz Lajos, a megyei pártbizottság gazdasági osztályának vezetője.

GONDOLATBAN végiglapozzuk a görcsönyi Augusztus 20. Termelőszövetkezet történetét. Hat évvel ezelőtt, 1950. augusztus 20-án néhány görcsönyi gazda úgy határozott, hogy termelőszövetkezetet alattit. Az új tsz-nek az „Augusztus 20” nevet adják.

$Az első évről a krónika csak ájt jegyzi fel: „Hat ló, 11 szarvasmarha, 500 hold föld, sertés semmi”. Szűkszavú jelentés. De fényénél szemléletesebben vizsgálhatjuk meg az Augusztus 20 Termelőszövetkezet fejlődését.

Jelenleg 38 fejőstehenük, ugyanennyi növendékól latuk, több mint 500 sertésük van. 130 sertést most állítottak hízóba. Ebből 10 beadásra, a többi szabadpiacra megy. (Lesz pénz zárszámadáskor!) 1300 holdon gazdálkodnak és a tagok száma 150 (Sajnos, a családtagokat még nem igen sikerült bevonni a munkába). ötödször kapálják k cukorrépát. a takarmányrépa ötödik kapálását már befejezték és a jó termést ígérő kukoricájukban is a harmadik kapálás után hamarosan megkezdik a fattyazást.; s

Ez az első, amit észrevesz az ember, mert itt is — mint mindenütt — a jól, vagy rosz- szul végzett munka dönti el: milyen lesz az osztalék. De dolgozni, gazdálkodni is kétféleképpen lehet, ök az ésszerű gazdálkodást választották. Tavaly még nem volt tejfeldolgozójuk. Most látják csak, mennyit veszítettek ezzel: legkevesebb 35—40 ezer forintot. Hizlalással, húsbikaneveléssel Mm igen foglalkoztak, pedig *— mint az idei eredmények tnutatják — érdemes? Több

Hatéves a görcsönyi termelőszövetkezet

mint 100 ezer forintot kaptak eddig sertésekért és 34 338 forintot a két húsbikáért. Idén nagyobb gondot fordítottak az ipari növények, az aprómagvak termesztésére is, ami nemcsak nagy jövedelmet jelent, hanem a beadási kötelezettséget is jelentősen csökkentette. Vörösheréből, fűmagból, étkezési borsóból közel 100 ezer forint megy a tsz kasszájába. Dughagymát is termesztettek: tíz nagy kocsival vittek haza az 1900 négyszögöl földről. Ezen az 1900 négyszögölön nemcsak dughagymát, hanem salátát is termesztettek, vagyis egy rókáról két bőrt nyúztak le. De ők nem elégedtek meg még a két bőrrel sem, kellett a harmadik is. A fő vetemény a dughagyma volt, a mellékvetemény a saláta. A tavasszal 5 000 forintot árultak salátából és most a hagyma kiszedése után hamarosan betakarítják a salátamagot is, amiből megintcsak néhány ezres áll a házhoz.

De nemcsak a hat évvel ezelőtti helyzetet, hanem a tavalyit is érdemes összehasonlítani az ideivel.

Tavaly 10.60 mázsa volt a búza átlagtermése, a zabé 13, a rozsé 15, az ősziárpáé 14.25 mázsa. Az idén hatvan hold búzájukat ki kellett szántaniuk, mert tönkre tette a fagy. A ' tavasszal azt gondolták, hogy nem lesz termés, de a műtrágyázás helyrehozta egy kicsit a vetéseket. Az Árokháton egy harmincholdas táblán 622 mázsa búza termett. Több mint 20 mázsás holdanként! átlag! Természetesen nem

mind ilyen, de a tagok, va vezetők véleménye szerint meglesz az idén is a 10 mázsás átlaguk búzából. Általában nemigen maradnak el az átlagok a tavalyiaktól.

De nézzük meg azt is, hogyan alakult fáz egy munkaegységre eső jövedelem. Milyen tavaly és milyen lesz az idén? Itt van például Mohai János. Takarmányos. Hárman dolgoznak a termelőszövetkezetben, de végeredményben állandó munkásnak csak ő számít. Tavaly 59.45 mázsa búzát, 14.85 árpát és zabot, 34.29 mázsa morzsolt kukoricát és 5.569 forintot vitt haza. Idén kevesebb munkaegységük van. Tavaly 1143 volt, az idén körülbelül 950 lesz. És ha ez meglesz, akkor jövedelmük a következőképpen alakul. 37 mázsa fbúzát, 13 mázsa árpát és zabot, 26 mázsa morzsolt kukoricát és 12 000 forintot kapnak.

Vegyük most Husinger Lő- rincné példáját, ö a növény- termesztő brigádban dolgozik. Tavaly egyedül 11.28 mázsa búzáig 2.82 mázsa árpát és zabot, 6.51 mázsa morzsolt kukoricát és 1 056 forint készpénzt kapott. Idén a számítások szerint —< kevesebb munkaegységre — 6.40 mázsa búza, 2.33 árpa és zab, 3.92 mázsa morzsolt kukorica és 2 080 forint lesz a jövedelme.

Tehát, amint láthatjuk az idén a kedvezőtlenebb időjárás ellenére sem lesz rossz az osztás. Az igaz ugyan, hogy egyes termény félebégekből kevesebbet kapnak, viszont — nagyon helyesen — emelkedik

a készpénz jövedelmük.

Ezek után nem csoda, ha Mohai János ezt mondja:

— Nincs az országban olyan ember, akivel cserélnék!

A GÖRCSÖNYI TERMELŐ- SZÖVETKEZETBEN tavaly egy munkaegység értéke 34 forint volt, az idén előreláthatólag eléri a negyvennyolc forintot. Tizennégy forintos növekedés egy év alatt igen nagy dolog. Ehhez hozzá kell tenni azt is. hogy tavaly nem ❖olt előleg, az idén minden hónapban 3 forintot osztanak munkaegységenként. A tagok azt mondják: ez az új elnöknek, Korpás Sándornak köszönhető, aki februárban jött a termelő- szövetkezetbe a Földművelés- ügyi Minisztériumból.

A nagyobb jövedelem, a munkaegység magasabb értéke nagy ösztönző erő! Nézzünk csak bele egy-két tagkönyvbe! Németh Jenőné munkacsapatában az átlagéletkor a hatvan körül mozog. Mégis a júliusi munkaegységek száma egyenként eléri a negyvenet. Nincs ebben munkaegységhigítás, mert ez ellen keményen felveszik a harcot. Komoly munka van emögött csakúgy, mint Sasvári József 84,7 munkaegysége mögött is. Sasvári József nem tartotta fárasztónak, hogy júliusban szinte éjjel-nappal dolgozott. .

De lássunk csak egy-két új belépőt is, mert az ősz óta 25 egyénileg dolgozó paraszt választotta Görcsönyben a közös gazdálkodás útját! Perl Adám — kocsis. Júliusban 75 munkaegységet írtak be neki, míg az ugyancsak új taghak számító Dékány József 87 munkaegységet teljesített/ Jól dolgoznak? Igen! Megtalálták számításukat? . Meg! Próbáljuk csak beszorozni Dékány József 87 munkaegységét 48 forinttal

— ennyi lesz egy munkaegység értéke, — és akkor meglátjuk, milyen nagy összeg jön ki!

Szólni kell még a másik jövedelemforrásról is — a háztáji gazdaságról. A görcsönyi Augusztus 20. Termelőszövetkezetben a tagok hetvenöt százalékának van tehene amelynek tejéből a háztartási szükségleten kívül eladásra is jut. Olyan tsz-tag nincs, akinek a háztáji gazdaságban ne lenne egy-két sertése, de van olyan, ahol több is — természetesen csak annyi, amennyit az alapszabály megenged. Ifjú Cáré Kálmán például csütörtökön adott el két hízót, de jónéhámy tag hizlal még a háztájiban eladásra.

Ide kívánkozik a következő egynéhány adat is, amelyek szintén a termelőszövetkezeti tagok egyre növekvő jólétének a bizonyítékai. A tsz-tagok közül az elmúlt évben négyen

— állami hitellel — új házat építettek, Flódung Adám házát — saját erőből, kölcsön nélkül — most építik. Szép, modern lesz, háromszoba-konyhás fürdőszobás, Herlch György brigádvezető a múltban nap- számoskodott, házjzérben lakott. Hat éve termelőszövetkezeti tag. 1955-ben házat vett. 1956-ban több ezer forintért rendbehozatta. S ebben az évben még arra is jutott erejéből. hogy régi bútorok helyett újat: egy konyha- és egy szobabútort vegyen, özv. Gwen Nándorné egyedül dolgozik a termelőszövetkezetben. Távly férjhez adta az egyik lányát, az idén a másikat és idén mindkettőnek megvette a bútort. Röviden: az elmúlt év - n és az’ idén a tagok 35 százaléka vett új bútort.

— És a tervek?

— Tervünk? —• A tagok Jövedelmének növelése — mondja az elnök. Korpás Sándor. -- Jövőre ötven férőbe’ szarvasmarha istállót építünk, mert az eddigi harmincnyo’e helyett legalább 45 fejösteh.e net akarunk beállítani. Dtho'. das halastó, sertésszabádszá’- lás, sertésfiaztató, mert eze’"e akarjuk növelni a sertésállományt. így 300 állandóan hízóban lesz. Ebben az évben még megépítünk egy 10 vano- nos górét saját erőből és a jövő évi tervünkben szerepel egy kocsiszín is... A növény- termesztésben? 200 hold ősziárpát vetünk, mert kell a sertéseknek. Ezenkívül 150 hold szerződött növényünk is le z. Ez beadá&mentes. így nemcsak, hogy jobb jövedelemhez jutunk, de megmarad körülbelül két vagon búzánk is.

SZÖVIK A JÖVÖ ÉVI TERVEKET, amelyben a legelő füvesítésétől, az univerzál traktorokon keresztül a fűrésztelepig minden szerepel. Spekulálnak: hogyan tudnák még jövedelmezőbbé tenni a gazdaságukat. Igazuk van! Törjék a fejüket, mert ennek nemcsak a tagok, hanem az ország is hasznát látja.

Ehhez sok sikert, jó munkát és ió mulatást kívánunk a hatodik születésnapot ünneplő tagságnak.

Szalai János*