Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

MM AUGUSZTUS * NAPLÓ 3 Egyiptom, javasolta a% Arab Liga politikai bizottságának Beszélgetés az asszonyokkal Segítsétek újjáépíteni Mohács-szigetet! Teljesítsük a vállalásokat ! * rendkívüli összehívását « Az Egyesült Államok álláspontja a Szuezi-csatorna ügyében DAMASZKUSZ Szabri Asszali sziriai mi­niszterelnök kedden megbeszé­lést folytatott Szalah Bittar külügyminiszterrel és Mah­mud Radi tábornokkal, Egyip­tom damaszkuszi nagyköveté­vel. A sziriai kormány vezető­je — az AFP szerint — a megbeszélés után közölte: „Egyiptom damaszkuszi nagy­követével megbeszélést foly­tattunk az arab politikáról ál­talában s elsősorban a Szuezi csatorna társaság államosítá­sáról. Ezenkívül megvizsgál­tuk a szinai-egylptoml unió tervének kidolgozásával meg­bízott tárcaközi bizottság ta­nácskozásainak eredményét. Hivatalos forrásból közöl­ték, hogy az egyiptomi kor­mány jelenleg tájékozódik a különböző arab fővárosokban, hogy megtudja, az arab orszá­gok célszerűnek tartják e az Arab Liga politikai bizottsága rendkívüli ülésének összehívá­sát. Mint Damaszkuszban mondják, Szíria helyesli az egyiptomi javaslatot. A rend­kívüli ülés időpontját akikor fogják kitűzni, ha már a többi arab állam is válaszolt az egyiptomi kezdeményezés­re. KAIRO Nasszer egyiptomi elnök hétfőn fogadta Abdullah al Fadl-t, Szaud-Arábia kai­rói nagykövetét, A nagykövet átadta az elnöknek Szaud ki­rály üzenetét, amelyben Szaud- Arábia teljes támogatásáról biztosítja az államosításra vo­natkozó egyiptomi kormány- határozatot. Szaud-Arábia nagykövete sajtónyilatkozatában ezeket mondta: „Minden arab támogatja a Szuezi csatorna államosítását. Jugosz’ áv-szovjet egyezmények ratifikációs okmányainak kicserélése Bcigrádban Belgrád (Tamjug) Belgrád- ban kedden kicserélték a Ju­goszlávia és a Szovjetunió kö­zött létrejött kulturális egyez­mény, valamint a kettős ál­lampolgársággal rendelkező személyek állampolgárságának szabályozására vonatkozó egyezmény ratifikációs okmá­nyait. Ezzel az említett egyez­mények életbeléptek, Szaud király és kormánya ar­ra az álláspontra helyezkedik, hogy a Szuezi csatorna arab viziút, amely arab területen folyik és amelynek az arabo­kénak kell lennie. Eltökélt szándékunk, hogy megvédjük az arabok jogait”. WASHINGTON Dulle« amerikai külügymi­niszter kedden este Londonba utazott, ahol már szerdán dél­előtt bekapcsolódik a Szuezi- csatoma társaság államosítá­sáról folyó tárgyalásokba. Az AFP ismerteti jólértesült amerikai körök véleményét a7 Egyesült Államok állásponttá ról. Eszerint az Egyesült Álla­mok kedvezően fogadna olyan nemzetközi egyezményt, amely biztosítaná a szabad átmenő forgalmat a Szuezi csatornán. A jelek szerint azonban — mondja az AFP jelentése — az amerikai kormány nem hajlandó beavatkozni a csator­nának az egyiptomi kormány által történt államosításába. Az amerikai külügyminiszter Londonban be fog számolni egyrészt Eisenhower elnök po­litikai nézeteiről, másrészt az amerikai külügyminisztérium szakértőinek jogi véleményé­ről. Mint jól értesült ameri­kai körök mondják, figyelem­be kell venni a probléma ösz- szes vonatkozásait, mielőtt még összeállítanák azoknak a ha­talmaknak a névsorát, amelye­ket meghívnak majd a nem­zetközi értekezletre. E tekin­tetben figyelembe kell venni az 1888 évi konstantinápolyi ( egyezmény aláíróit, köztük a cári Oroszországot is, amely­nek utódja a Szovjetunió. A Pécsi Állami Áruházban eddig kerékpárt nem lehetett részletre vásárolni. Most ha valaki kerékpárt vesz és ah­hoz Dongó kerékpár-segédmo­tort is vásárol, mindkettőt részletre veheti meg. A rész­letfizetés ideje 9 hónap. Bővítik a sásdi cukrászdát Sásdon a közeljövőben meg­kezdik a cukrászda bővítését. A cukrászda kétszer olyan nagy lesz, mint amilyen je­lenlegi Minthogy a csatorna Egyiptom területén húzódik, ezt az or­szágot is fel kell kérni, hogy fejtse ki álláspontját. Az AFP értesülése szerint különböző fővárosokban diplo­máciai úton puhatolódzások folynak. Az Egyesült Államok kairói nagykövete hétfőn két­órás megbeszélést folytatott Nasszer elnökkel. A megbeszé­lésről nem adtak semmiféle fel­világosítást. Washingtonban azonban kiemelik, hogy Kairó­ban már ismételten rámutat­tak: ezentúl is biztosítani akarják a hajózás szabadságát a Szuezi-csatornán, noha ezt visszakozásnak tekintik Nasz- szer múlt csütörtöki alexand­riai beszédével szemben. Vé­gül Washingtonban úgy gon- golják, hogy amennyiben Egyiptom nem fogadja el a nemzetközi megoldást, további gazdasági szankciók veszélye fenyegetheti őt. Kedden délután, röviddel Dulles elutazása előtt az amerikai kincstár bejelentet­te, hogy egyelőre befagyasztja a Szuezl-csatorna társaság és az egyiptomi kormány ameri- kában lévő követeléseit. LONDON A Manchester Guardian he­lyénvalónak találja, hogy Dul­les személyesen vesz részt a londoni tárgyalásokon, miután „a lavinát az amerikai kor­mány indította el az asszuám duzzasztógát építésére tett se­gélyajánlat visszavonásával”. A lap egyébiránt azt írja, hogy Nasszer sakkbantartására a legjobb módszer az, ha Izraelt ellátják fegyverekkel, A Magyar-Szovjet Társaság szemléltető képsorozatot he­lyez el a város különböző he­lyein; Tito elvtárs moszkvai látogatásáról készült képeket a nagypiacon helyezték el. A szovjet mezőgazdaságról és a szovjet dolgozók üdüléséről ké­szült képek pedig a 48-as téren találhatók. Az MSZT elhatá­rozta, hogy a városban egy szemléltető kirakatot is létesít. Ebben Pécs város lakosságát a nemzetközi eseményekről tá­jékoztatja; híreik Uj akció az Állami Áruházban Szemléltető képsorozat — Kérem, most maguk be­széljenek... Talán Tatai elvtárs, a kom­lói városi pártbizottság el­ső titkára sem gondolta, hogy felszólítása milyen la­vinát indít el. Bár a párt- bizottság valamennyi tagja elkészült arra, hogy ezeken a kötetlen, fesztelen hangi megbeszéléseken, — mert ilyent többet is tartanak — ahol a város lakóival talál­koznak s ahol nincs beszá­moló, felszólaló — nem győ­zik megjegyezni az embe­rekben régóta érlelődő gon­dolatokat. Nem kellett megismételni a kérést. — Szeretnénk többet hal­lani a jugoszláv helyzetről — mondta Mesterfalvi elv- társnő. Mások a város lakás prob­lémáiról, a zöldségellátásról beszéltek. „Miért tesznek különbséget az elárusítók vevő és vevő között?!” — pattant fel egy asszony. So­kan a kenderföldi sarat, az iskolát, a rossz utakat, a gye'- t vízellátást kifogásol­ták. Nem volt könnyű vála­szolni. És talán ezzel nem is lehet pontot tenni a beszél­getés végére. Tatai elvtárs sem ezt az útat választot­ta: másnap személyesen és az illetékes elvtársak segít­ségével elkezdte a panaszok, problémák elintézését, mint ahogy a további, a városi pártbizottság és a város la- k i, dolgozóival való talál­kozás után is tenni.akar­nak. Ez lesz a legmeggyő­zőbb válasz.-.-, Vad erővel tőrt rá ez év márciusában az ár Mohács-szf* getre. Házak százait döntötte össze, állatokat sodort messzi­re és embereket tett hajléktalanná. S ezekben a tragikus na­pokban népünk összefogott. Emberek százai siettek a bajba­jutottak megsegítésére, s egymás után tették fclaján’ásaikai is: fizetésünk két százalékát adjuk gyerekeket fogadunk ma­gunkhoz ezt a ruhát küldjük birte'enjében ... De nemcsak az egyes emberek siettek segíteni. A válla­latok üzemek és íntézménvek is egymásután jelentették be levelükben, hogy egy vagy két házat teljesen Ingyen, társa­dalmi munkában felépítenek. Azóta levonult a víz. s a szigeten nagy erőfeszítéssel megkezdődött az újjáépítés. Ezer nehézséget, ezer akadályt kellett leküzdeni. De vajon ott vannak-e azoknak a vállalatoknak és in­tézményeknek az emberei a szigeten, amelyek a felajánlá­sokat tették? Segítenek-e ahogy ígérték: könnvftenek-e a sze­rencsétlen árvízkárosultakon? Sajnos nem. A szigete-« csu­pán a bázakerettyeiek dolgoznak most a DfSF-flatalokon kí­vül társadalmi munkában. Homorúdon építenek két házat. Hát hol vannak a többiek? Megkérdeztük az ígérkező vállalatokat. „Szabadságon van a párttitkárunk, az intézi” — válaszolta a Pécsi Ingat­lankezelő. Egy hete van szabadságon, s az építkpzés már vagy három hónapja tart. A KlSZtíV építőipari KTSZ-einek az OKISZ nem engedélyezte a társadalmi munkát mert va’aml különleges pénzügyi machinációkkal járna. A siklósi faipari vállalat meg csak két ház faanyagát adja a hat helyett, mert felelős szervei nem engedélyeztek többet. A napokban megjelent a mohácsi párt- és tőmegszervek felhívása. Ezt olvasva több vállalat — így a Pécsi Hús- és Tejklskereskcdelmi Vá'lalat és a Terményforgalmí Vállalat — vezetőinek újra eszébe jutott az ígéret. Csak arra várnak most már, hogy a nyári nagy szezonmunkák befejeződjenek, s akkor küldik is ki az embereiket. A felhívást olvasták a Pécsi Vegyesipari Vállalatnál is. örültek neki, hogy úira felhívták rá a figyelmüket, de egye­lőre arra az álláspontra helyezkedtek, hogy várnak. Várnak, amíg szól nekik valaki, hogy havá menjenek, hogy mikor menjenek, hogy mit vigyenek magukkal, stb... Lám, a Pécsi Víz- és Csatornaművek nem várt. ök ma­guk megszervezték a munkát, dolgozóikat is kiszállították, s két dunaszekcsői házat szépen fel is építettek. Köszönet ne­kik a gyors munkáért. Rohan az idő. hamarosan itt az ősz, a tél, s hogy fedél legyen a szigeti emberek feje fölött, másként már nem le­het biztosítani, minthogy aki csak tud az segít. Segít kemény munkával és nem fellengős ígérgetésekkel. Néhány szót a szakmunkás utánpótlásról... I Az elmúlt hónapok- ' ban sokat cikkeztünk a szakmunkások utánpótlásáról, s többször megírtuk, hogy kevés a szak­ember. A fejlődő épí­tő- és vasipar egyre több szakmunkást igényel, de az után­pótlás csak vontatot­tan halad. Ennek né­ha egészen indoko­latlan okai vannak. A 3. sz. Mélyépítő Vállalatnál többek között dolgozik 15 elsőéves kőműves ta­nuló. A Kokszművek felújításán kaptak munkát. Beosztották 1 ‘ őket néhány termelő brigádhoz, s ezzel be is fejeződött az ügy. Befejeződött, mert a vállalatnak megkö­tötték a kezét, nem intézkedhet, bár­mennyire is szeretne. Az oktatás a jelenle­gi körülmények kö­zött nincs biztosítva, mert azok a brigádok amelyekben a tanu­lók vannak, teljesít­ménybérben dolgoz­nak, s az idősebb szakembereknek nyil­ván elsőbb a terme­lés, mint a tanítás, mert különben keve­set keresnek. így aztán nem is várhat­juk, hogy az első­éves tanulók ered­ményt érjenek el. A tanulók mellé feltét­len oktató mester kellene. A vállalat vezető­sége kérte felettes hatóságát, a 26-os sz. trösztöt, engedélyez­zék egy oktató-mes­ter beállítását. A tröszt azt válaszolta, hogy márciusban szét osztotta a keretet, s a kérést nem áll módjában teljesíteni. A jelenlegi körülmé­nyek között viszont a vállalatnak nem áll módjában a jövő szakembereit kiké­pezni! Hasonló a helyzet a XIV-es Autójavító­nál is. A szükséges 99 fővel szemben 87 dolgozója van a vál­lalatnak. Szakmun­kást legnagyobb igye­kezettel sem kapnak. Úgy tervezték, hogy a tavalyi tapasztala­tok szerint ismét be­indítanak egy tanfo­lyamot az érettségi­zett fiataloknak, s így szakmunkáshoz jut­nak. Tervüket a mi­nisztérium keresztül­húzta, mert nem biz­tosítja a hallgatók részére szükséges ha­vi kb. 6000 forint béralapot, s az okta­táshoz szükséges ha­vi 1600 forintot. Pénz nincs, tanfo­lyam sincs. Követke­zésképpen a vállalat kevesebb szakmun­kással rendelkezik, s havonta 4—5 kocsi­val kevesebbet fog kijavítani. Melyik lesz az ol­csóbb megoldás? A Hullám-fürdőben csak tenyérnyi fol­tokban látszik a kopott pázsit, ilyenkor, szombat délután valósággal egymáshoz pré­selődnek a fényre, levegőre vágyó embertes­tek. Fiatal pár Pannónia motorkerékpárt ve­zet elő a vendéglő terrasza mellől. Hazafelé igyekezhetnek. A motor csak centiméteren- kint gurul előre, lassan, komótosan térnek ki a napozók. Aztán — megreked. Egy ember fekszik keresztben a keskeny ösvényen, hiába dudál a motoros, hiába ébresztgeti, nem moz­dul. Végülls feltolják a motort a pázsitra, az ember pedig alszik tovább. Hét órakor a hangszóró percenkint figyel­meztet: — Fürdőjegyek és fürdőbérletek lejártak. Kérjük a közönséget, hagyja el mindenki a fürdő területéti Csak néhány gyerek és az utolsó pillanato­kat is kihasználó úszó marad — és az alvó fér­fi. A fürdőmester keltegetl, ébresztgeti: hiába. Gyűrű fogja körül a mozdulatlan testet és megindul a találgatás: részeg, epilepsziás, szívbajos, napszúrást kapott. > A gyerekek nevetik, a nók aggodalmaskod­nak, a férfiak csak legyintenek: — Ez is korán kezdi az ivástl A fürdőmester végül telefonál a 24-11-nek, és perc sem telik el, már megérkezik a men­tőautó dr. Cserteg Sándor mentőorvossal Az orvosnak elég egy pillantás, táskáját nyitja, fiolát halász elő, vattára önti a tartalmát is az eszméletlen férfi orra alá szorítja. Az rángatja, tépi a fejét, de az ápoló és a sofőr egyesült erővel lefogja. Néhány pillanat múl­va a beteg tnagáhoztér, segítséggel feltápász- kodik és a kijárat felé indul, úgy ahogy van, fürdőnadrágban. Belép a mentőkocsiba, a für- iőmest.er még utánunk hozza a munkaadói igazolványát. A ruhájáért majd jelentkezik, addig Őrizzék meg! — kiáltja vissza az orvos és már indul is a kocsi a belklinikára. Az autóban alaposabban megnézem embe­rünket A mentőautó Szép szál férfi, magas homloka sasorra fö­lött boltosodik, álla határozott jellemre vall. Arca meggyürődött, száján elkenődött a föld és a fü. Tulajdonképpen csak most eszmél. Arról motyog valamit, hogy nem érdemes vele ve­sződni, úgyis reggel van már, majd ő maga bemegy dolgozni. Az orvos nem válaszol, inkább kérdez: — Mennyit ivott? — Hat-hét nagyfröccsöt. ■. — Ez ma már a második — mondja az or­vos — Az előbb vittük be Csizmadia Károlyt a Lánc utca 25-ből. Az is felöntött a garatra, és összeverte a feleségét. Velünk is erősza­koskodott, mikor felraktuk a kocsira. Az ápoló mutatja: — Egészen összevérzett engem is. — Ez a szokott szombat esti forgalom kez­dete — legyint doktor Cserteg — majd oda­benn megmutatom a statisztikánkat... Elkérem az eszmélkedő ember munkaadói igazolványát. Név, születési év, munkahely és végül beosztás: személyzeti vezető. — No, ez szép! — mondjuk egyszerre az or­vossal, Személyzeti vezető! Az egyes számú belklinikán az egyik vizsgálószobában várjuk az ügyeletes orvost. Várni kell, mert a két szomszédos szobában agyhártyagyulladásos betegek fekszenek, őket kell előbb ellátni, csak azután kerülhet sor a berúgott emberre. Az addig egykedvűen fek­szik, aztán felül is lógatja a vizsgálóasztal­ról a lábát. — Ez még szerencsés eset — súgja doktor Cserteg — A többség kiabál, szMiiozódik, fel­zavarja az egész klinikát. Jön Burger doktor. Burger doktor koffein injekciót készít elő, közben panaszkodik: — Betegek helyett részegekkel kell vesződ­nünk! Olykor három-négyet is behoznak egy furcsa utasai éjszaka. Előfordult, hogy miattuk az igazi be­tegek a folyosóra szorultak. A mentőknek nincsen helyiségük erre a célra és hiába kér­jük, a városi egészségügyi osztály nem oldja meg a kérdést. És hogy néz ki néha ez a szo­ba! Jobb róla nem beszélni! Beadja az injekciót, kéri Cserteget, hogy vigyék haza a pácienst. A mentőautó kifordul a klinika kapuján és suhan a József Attila utca 47 felé. Becsöngefünk a lakásba. Kisgyerek nyit ajtót, majd elejti a rollert, mikor látja a fürdőruhás embert. Egy asszony is kikukkant az előszobába, meglepődve, rosszalóan fel­kiált: — Csak így? Fürdőnadrágban? Emberünk szobájába támolyog (albérletben lakik itt), mi pedig megmagyarázzuk a házi­asszonynak, mi történt. — Előfordult már ilyesmi vele? m* intünk a szoba felé. — Nem, még sohasem. Kihúzom a noteszomból a berúgott ember nevét. Nem szégyenítem meg, ha ez az első eset. Elköszönünk és az előszobában még hallom a háziasszony hangját: — Egy személyzeti vezető! Hát persze, baj, ha egy személyzeti vezető így megfeledkezik magáról. De van ennél ma­gasabb rang is: embernek lenni. Es akármi­lyen hivatást, foglalkozást űzzön is egy em­ber, saját emberségét csúfolja meg részeg­ségével. A mentőállomáson Kecskés Jenő telefonos lapozza a betegfelvételi naplót. — Van olyan éjszaka, különösen szombaton vagy fizetés után, hogy tizet is be kell vin­nünk, Cserteg doktor hozza a „részeg-statisztikát". — A múlt évben összesen 474 esthez hív­tak bennünket, 264 részeget vittünk a belkli­nikára, 91-et az elmére, 86-ot a sebészetre és 33-at haza. Idén emelkedik a részegek száma. Ebben a hónapban már 51-nél tartunk, és csak szombat délután van. Mi lesz itt vasárnap reggelig! — Ki fizeti a költiégeket? — Természetesen a részeg. 50—100 forintot, attól függően, hány útunk volt vele és mi­lyen kezelést kapott De nem is ez a legfon­tosabb, hanem a többi kár. Kevés a mentő­kocsi. Lehet, hogy míg mi egy részegért me­gyünk, súlyos beteget megváratunk. És jogo­san méltatlankodik a klinika. Sürgősen fel kell építeni a részeg-ambulanciát a mentőál­lomás mellett, hogy a betegeket ne zavarják a handabandázó, hangoskodó berugottak! A mentőorvos elhallgat és gyors számvetést csinálok. Ebben a hónapban legalább 60—65 részeget fuvaroznak a mentőautók. Szombat esténkínt ne szüljenek az asszonyok, ne tör­jék lábukat az emberek, ne rázzon a láz gyer­meket, mert könnyen lehet, hogy éppen ré­szeget fuvaroznak a mentők... A részeg-am­bulancia sok mindent megold: a klinikák am­bulanciáinak zsúfoltságát csökkenti, az orvo­sok a betegekre fordíthatják teljes figyelmü­ket, a vizsgálószobákat nem kell tízszer is fel­mosni egy-egy szombat este. De a részegeskedés növekszik! Rá kell szorítani a vendéglátóintézménye­ket, hogy ne adjanak ki szeszesitalt spicces, már berúgott embereknek! Minden italbolt-. vezető, minden pincér legyen személyében fe­lelős, ha ittas embert szolgál ki! Cserteg doktor, mintha csak folytatná a gon­dolatsort, megszólal: — Kevesebb rumot, pálinkát mérjenek ki, és nem kell minden második utcasarokra egy talponálló! Közös gondok ezek, közösen kell megolda­nunk őket. Orvosnak, újságírónak, rendőr­nek, italmérőnek — az egész társadalomnak. Meg kell oldanunk, hogy kevesebb „furcsa titas”-t szállítsanak szombat-vasdma- ponkint a mentőautók. GARAMI LÁSZLÓ n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents