Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-16 / 193. szám
VTLAC PFnrrTARJJT EGYESÜLJETEK ! DUNÁNTÚLI 6 BAR. ANYA APLO •El PAR76IZ0TÍ\SA(, fS A MEGYEI TANA'CÍ LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 AUGUSZTUS 16 * Ciiorsabb és olcsóbb lakásépítkezést! A Minisztertanács sajtóértekezlete A betonelemgyár persze szó- bakerült, de megvalósítása még mindig kétséges. A Baranya Megyei Építőipari Vállalat a maga erejéből készít ugyan egy miniatűr üzemet, ahol födémgerendákat gyártanak, de csak nagyon távoli és nagyon esetleges lehetőség van arra, hogy panell-üzem is létesül, panell-üzem, amely a szénmosó pernyéjét használná fel. S ha épül, akkor is majd csak akkorra, mikor majd elkészül a nyugati városrész. Ez minden gazdaságossági és célszerűségi elvnek a felrúgása. Általános tapasztalat az, hogy elkezdünk építeni tervek nélkü. Menetközben kapja csak meg a kivitelező vállalat a dokumentációt. Alapjában véve tehát maga sem tud megfelelő módon gazdálkodni. Mindez kiküszöbölődnék és sok más egyéb építési nehézség is megoldódna, ha a megyében nem egy vállalat végezné az építkezéseket. Mert mo6t más vállalat csak igen ritkán jön be, de akkor sem azért bízzák meg az építéssel, mert olcsóbban, gyorsabban, vagy szebben épít, hanem, mert jobb összeköttetései vannak a minisztériumban. Pedig egyáltalán nem jelentené a kapitalista szellem felólén- kítését, ha versenyeznének egymással a vállalatok, sőt igen nagy szükség is lenne a szocialista konkurrenciára, hogy válogatni lehessen az építő vállalatok között, s az építtető annak a javaslatát fogadhassa el, amelyik olcsóbban, gyorsabban és szebben épít. S ha már itt tartunk az olcsóságnál, szóvá kell tenni mindjárt azt is, hogy a gazdaságosság legteljesebb figyel- menkívül hagyása az az óriási pénzpocsékolás, ami a felvonulási épületek körül megy. Még hozzá sem kezdenek az új létesítmény elkészítéséhez, de már a felvonulási épületek egész sorát húzzák fel. A kapitalista vállalkozó nem szórta ilyen bőkezűen a maga pénzét. építtetőink annál fényűzőbben az államét. Irodák, raktárak, szertárak és a jó é? tudja, még mi minden nem készül, hogy aztán lebontsák. Persze ezek is téglából régi jc római módra. Mennyivel gazdaságosabb lenne, ha összeszerelhető épületekben helyeznék el e legfontosabb irodákat, s ezeket az építkezés befejezte után vinnék magukkal tovább Ezek a javaslatok nem könnyen kereszMilvihetőek,' hiszen rendeletek bürokratikus maradiságával állnak szemben; de érdemes harcolni értük. Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke és Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnök- helyettese szerdán délelőtt az Országházban sajtótájékoztatót tartott. A szerkesztőségek által feltett kérdésekre válaszolva tájékoztatták a magyar sajtó képviselőit az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. Hegedűs András elvtárs először a gazdasági jellegű kérdésekre válaszolt. — Hogyan teljesítjük export kötelezettségeinket és melyek ezen a területen a legfőbb tennivalóink? — i hangzott a Magyar Rádió l szerkesztőségének kérdése. \ A Minisztertanács elnöke \ válaszában rámutatott, hogy J export tervünket az első fél- J évben 4.2 százalékkal túltelje- J sítettük, s ez különösen azért J jelentős, mert az elmúlt évek- 1 ben az első félév e téren min- i dig nagyobb zökkenőkkel járt. a Most a baráti országokba irá- 4 nyúló exportunkat 9.3 száza- f lékkai túlteljesítettük. A kapi- ■ talista országokba irányuló exportunk viszont a megtervezettnek csak 92.6 százaléka volt. Az első félévben nehézséget okozott, hogy a gépipar nem teljesítette exporttervét. Ez újból aláhúzza annak szükségességét, hogy gyorsabban kell f emelni a műszaki színvonalat, s olyan korszerű géptípusokat kell előállítanunk, amelyeknek eladása könnyebb és előnyö- ^ sebb népgazdaságunk számára, — Külkereskedelmi mérlegünk 1954-ig — folytatta — többször passzív volt. 1955-ben és az idén azonban már jelentősen aktív. Fizetési mérlegünk ez év első felében a baráti országok viszonylatában aktív, a tőkés országok viPénteken naiyü'és a szabadtéri színpadon A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei és Pécs Városi Párt-végrehajtó Bizottsága augusztus 17-én. pénteken este 6 órakor a szabadtéri színpadon (rossz idő esetén a színházban) nagygyűlést rendez. A nagygyűlés előadója: Horváth Márton elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője. A nagygyűlésen a legidőszerűbb kül- és belpolitikai kérdésekről lesz szó. A nagygyűlésre mindenkit szeretettel meghív a rendezőség. Akármelyik .nagy városba mehetnék most a világon, sehol sem kapnék promptra, elfogadható áron lakást. Talán nincs még egy ilyen általános problémája a hat világrésznek, mint éppen ez. S ha gombamódra nőnek is itt-ott az épületek, sok embernek azért nincs hol lehajtani a fejét, vagy pedig öten-nyolcan szoronganak egy kis szobában. Nálunk, Magyarországon, de a mi szűkebb pátriánkban: Pécsett is állandó téma, állandó kesergés tárgya: a lakáshiány. Sok levél érkezik szerkesztőségünkhöz, s annak jórészében fiatal házasok kérik: segítsünk már valamit, mert nem tud-, np.k összeköltözni. Való igaz, hogy a tíz év alatt sok házat építettünk — szerte az országban, és abból sok, nagyon sok épült éppen Pécsett. Ebben az esztendőben is 636 lakás átadását tervezik. Tehát kormányzatunk nem hanyagolta el a lakásépítkezést, de nem is építettünk eleget. Mit kellene csinálni,, mi a legfőbb feladat? Legfőbb és alapvető az, hogy gyorsan és gazdaságosan építsük a házakat. Mégsem így történik. Akár Meszesre megyünk, akár Mohács szigetre, de megnézhetjük a repülőtéri építkezéseket is, azt tapasztaljuk, hogy drágán és lassan készülnek a házak. S hogy miért? Mert sok szempontból kezdetleges a mi építkezésünk. A kőműves kezébe vesz minden egyes téglát, s aztáh odacsapja rá a habarcsot. Több tízezer tégla van egy házban, milyen hosszú idő, míg mind a helyére igazodik, — s hány kisegítő, kiszolgáló segédmunkás is kell hozzá. Igv aztán ne is csodálkozzunk, hogy egy-egy bérház építése hosszú hónapokba beletart. De nem mindenütt építenek ókori módra, s külföldön sok helyen már szinte ismeretlen ez az építkezés. Következésképp nem hosszú hónapok, hanem rövid hetek alatt készülnek a sokkal olcsóbb házak. Ennek az építkezésnek a titkát nálunk is ismerik. De al- ka1 mázzák is már végre mindenütt. Ne téglából rakják a falakat, hanem előregyártott betonelemekből! Nálunk, Pécsett is lehétne ilymódon forradalmasítani az építkezést. Lehet, sőt kell is. Egészen új városrész épül most Pécsett a repülőtéren. Többezer lakás — sokmillió téglával. Ha előbb egy esztendő alatt felépítettek volna egy betonelemgyárat, a következő években több, összehasonlíthatatlanul több lakást tudtak volna átadni. A hétszeres élüzem Bólyi Á'lami Gazdaságban fél ezernél több dolgozó küzd azért, hogy több kenyér, hús, tej kerüljön fogyasztásra, hogy fejlődjön a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák termelési kultúrája a nemesített magtermelés segítségével. Dolgo- z!k i‘t mint e<?y nagy családban magyar, német és horvát nemzetiségű munkás. És hogy jó! dolgoznak, azt a 7 élüzem cím e’nyerése bizonyítja. A vezető kollektíva is állandó: hosszú évek óta ugyanazok az elvtársak irányítják a gazdaságot. A gazdaságban az 1 főre eső átlagkereset 556 dolgozónál 600—1 009 forint. Ez az az ösz- szeg, amit borítékban kapnak kézhez. Mivel ritkán esik szó a közvetett jövedelemről, őrről szeretnék írni. A dolgozóknak hazulról a munkahelyre, majd visszaszállítása és az ebéd kiszállítás évi 280 ezer forintjába kerül az állami gazdaságnak. Az illetményföldekkel (ez évben 206 hold) az arra jogosult dolgozóknak a gazdaság köze] 386 ezer forint jövedelmet biztosít. A munkásszállásokkal, védőruhákkal az évi juttatás 213 ezer forint. Az üzemi étkeztetésnél a dolgozók térítése közötti különbség 200 ezer forint. Kenyérgabona fejadag címén összesen 2 569 mázsa búzát oszt a gazdaság ez évben. Jóléti, kulturális és sportcé- 'okra évi 92 ezer forintot fordított a gazdaság. Ha mindezt -'ssz.eszámoljuk, akkor az ösz- s7(-s „borítékon kívüli jívede- ’em“ több mint másfél millió forint, s ebből 1 főre évente 2 787 forint, havonta 232 forint jut — és ha átlagkeresetró. beszélünk, akkor erről sem szabad elfeledkeznünk. Kiss Károly I revizor * Új kény ér-bemutató Ma új lisztből sütött kenyér és péksütemény bemutatót tart a 102. számú Kossuth Lajos utcai Csemegebolt. Az árubemutató célja, megismertesse a vevőkkel az eddig megszokott kenyér- és süteményféléken kívül a rozs-cipót, zsemlyecipót, szegedi vágottat, a császárzsemlyét, tejes-vajas kiflit, sós fonott kismákost, sós, sajtos és édes rudat, stb. A bemutatót követő időkben az újfajta kenyér- és süteményféleségeket a bolt állandóan raktáron tartja és árusítja. Ujjáépitik n drávaszabolcsi kendergyárat A drávaszabolcsí kendergyár a második világháború alatt megrongálódott Most megkezdték a kendergyár újjáépítését és bővítését. Az újjáépített kendergyár a réginél mintegy negyven holdnyi területtel lesz nagyobb. Jelenleg csak az üzem egyik részében közel 100 dolgozóval folyik a munka. szonylatában azonban még passzív volt. Ha terveinket folyamatosan teljesítjük, akkor ez évben az utóbbi is aktív lesz. A tőkés országonkal szemben fennálló tartozásaink nem nagyon magasak, azonban népgazdaságunk számára komoly megterhelést jelentenek, mert jelentős részük rövidlejáratú hitel. Nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy két-három év alatt ezeket a terhes adósságokat teljesen megszüntessük. Ez elősegíti az ország külkereskedelmi helyzetének lényeges javulását s bizonyos idő múlva a fizetési mérleg egyensúlyának kialakulását. Felmerült az a kérdés, hogy energiagazdálkodási problémáink megoldása szempontjából mi a jelentősége és értéke a magyar uránnak. Magyarország az eddigi kutatások szerint jelentős uránlelőhelyekkel rendelkezik. A kitermelhető uránmennyiség sok évtizedre fedezné Magyarország teljes villamosenergia szükségletét. Természetes azonban, hogy ezt nem lehet egyszerűen villa- mosenergiára átalakítani, hanem előbb atomenergia telepeket kell létesíteni. Az atomenergia-telepek létesítése azonban a technika mai színvonalán még nagyon drága, egy kilowatt kapacitásra szá mítva a vízierőművek beruházási költségeivel ér fel. Mégis figyelembevéve, hogy Magyar- ország energiában szegény, nagy erőfeszítéseket kell tennünk atomenergia-telepek létesítésére. Az első ilyen erőmű létesítéséhez a jövő évben már hozzákezdünk, a Szovjetunió segítségével. A Szovjetunió kormányától ehhez teljes támogatást kapunk. Megvan a lehetőség arra, hogy Magyarország az ipari atomenergia-te^ lep létesítésében sok, iparilag fejlett nyugati államot megelőzzön. A továbbiakban ismertette* hogy a Központi Vezetőség és az országgyűlés határozatainak megfelelően a Minisztertanács intézkedési tervet dolgozott ki* amelynek megfelelően a követ* kező hónapokban megtárgyalják a tervezés, a pénz- és anyaggazdálkodás, a statisztika, az üzemek szervezetének egyszerűsítését és megjavítását — beleértve az ipari üzemek irányításának kérdéseit is, továbbá a bérügyi és a munkaügyi rendelkezések egyszerűsítését és jelentősen megnövelik az üzemek igazgatóinak jogkörét. A Szabad Nép és az MTI szerkesztőségének a lakás- építkezésekkel kapcsolatos kérdéseire a Minisztertanács elnöke utalt az országgyűlés legutóbbi ülésén elhangzottakra és hozzátette, hogy az építőanyag-ellátás megjavításával a kormány továbbra is foglalkozik, de nagyon fontos, hogy az eddiginél Jobban felhasználják ezen a téren a helyi lehetőségeket is, Több üzemben kísérletek folynak a lakásépítés meggyorsítására. Ezeket a kezdeményezéseket a kormány támogatja. — Fontos feladatunk a lakóházak karbantartása is. Erre a múlt esztendőben kétszer annyit fordítottunk, mint 1953- ban. Százmillió forinttal többet adunk a lakások karbantartására, mint amennyi a lakbérekből befolyik. Azonban még ez sem elég. Ezért növelni kell a lakások karbantartásá(Folytat&s a 2. lodalon) Augusztus 20-íg letörlesztjük adósságunkat —- válaszolják a pécsi bányászok a komlóiaknak lapunk augusztus 14-i számában Garamvölgyi János elvtáre, a tröszt termelési osztályának vezetője a komlói bányászok nevében azt üzente a pécsieknek, hogy az Alkotmány-héten a komlóiak jobb eredményt fognak elérni, mint a párosversenytárs pécsi szénmedence dolgozói. Az üzenettel kapcsolatban lapunk munkatársa felkereste Tamásy István elvtársat, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmérnökét, s megkérdezte: mi a válaszuk a pécsi bányászoknak? Tamásy elvtárs az alábbiakat mondotta: — Olvastam az üzenetet. Igaz, hogy az Alkotmány-hét rajtja nálunk, pécsi bányászoknál neim volt sikeres, Augu6ztus 15-én reggelig 1 146 tonna szén havi adósságot szereztünk s a hét első két napján sem sikerült tervünket teljesíteni. Elmaradásunknak több oka volt. Vasason bányatűz miatt egy egész légosztályt nem tudtunk telepíteni, István aknán üzemzavarok hátráltatták a termelést, Pécsbányán pedig a kevés csillepark akadályozza a munkát. A csille- parkhiány bosszantó. Ebben ugyanis az a helyzet, hogy a Tatabányai Bányagépgyár megígérte, hogy szeptember 30-ig 1100 csillét részünkre leszállít. Ezt a határidőt ők jelölték meg, mi elfogadtuk. — Nemrég a gyár arról értesített, hogy a megjelölt határidőt nem tudja betartani. Ezek szerint nálunk továbbra sem lesz elegendő csille. Nem tudom, mit szólnának a kokszüzemek, tvi mi, pécsi bányászok csak úgy bejelentenénk, hogy nem tudunk kokszolható szenet szállítani? — Mi, a műszaki hibáinkat kijavítjuk, illetve nagyobbrészt már ki is javítottuk, —i ezen kívül elegendő tömegtermelő munkahely rendelkezésre állj A komlói bányászoknak pedig a pécsi bányászok nevében megígérem, hogy pénteken és szombaton már túlteljesítjük tervünket s augusztus 20-ig a fennálló adósságunkat letör- lesztjük. Óriási árabőség az idei pécsi Vidám Vásáron Mindössze négy nap választ el az augusztus 19—20-i kétnapos pécsi vidám vásártól, amelyet a Balokány ligetben rendeznek meg. A vásár területére úgyszólván percenként érkeznek a tehergépkocsik, amelyek építő- és dekorációs anyagot szállítanak. Az_idei vidám vásárt is az árubőség jellemzi majd. Csak a baranyai földművesszövetkezetek 8 millió forint értékű árut visznek a Balokány ligetbe. „deturtáv csáida" A szál ántai földművesszövetkezet úgynevezett délszláv csárdát állít fel a vásár területén, ahol délszláv népviseletben szolgálnak majd fel, a zenét pedig a délszláv népi zenekar szolgáltatja. Ugyanez a földművesszövetkezet palacsinta-csárdát is létesít. A dunaszekcsői földművesszövetkezet halászcsárdát, a pécsi fmsz vendéglő-éttermet. a szigetvári és dunaszekcsői pedig cukrászdát nyit meg. A sásdi földművesszövetkezet vendéglő-éttermet és lacikonyhát, a szentlőrinci lacikonyhát, a pécsi és szigetvári pedig borkóstolót létesít. Villányi uMs A villányi szőlőtermelő szakcsoport villányi vörösbor kóstolót nyit. A földművesszövetkezetek közül a siklósi saját gyártmányú kékfestő áruival, a mágocsi textil méteráruival, vas-műszaki cikkekkel, mezőgazdasági kisgépekkel, a mohácsi és szigetvári konfekcióval, a szentlőrinci pedig rövid- és kötöttáruval, játékokkal, hangszerekkel, könyvekkel és egyéb kultúrcikkekkel vesz részt a vásáron. lCétvzá<z tnáz&a QÖiögdtMtyc A Baranya Megyei Mező- gazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ (MÉK) friss gyümölcs- és zöldárut visz a vásárra. Főtt kukoricát -hoz forgalomba és a háziasszonyoknak lehetővé teszi, hogy a vásárban paprikát és paradicsomot vásárolhassanak eltevésre. A MÉK összesen 200 mázsa görögdinnyét, 20 mázsa sárga dinnyét, 50 mázsa almát, 20 mázsa szőlőt, 20 mázsa körtét, 30 mázsa paprikát, 30 mázsa paradicsomot, 10 mázsa őszi barackot cs 3 000 cső tengerit hoz forgalomba a vásárban. Amilyen mértékben fogynak majd a fenti áruk, olyan ütemben gondoskodik a MÉK, hogy a vidám vásár második napján is megfelelő mennyiségű gyümölcs- és zöldáru legyen pavilonjában. fíéisjzáz foűntos UauháU Az Öra-Ékszer pavilonban Doxa, Marvin, Schaffhausen, valamint 200 forintos karórákat árusítanak majd. Ezenkívül újfajta ébresztő óra is lesz. Kiviszik a vásárba az újfajta alpacca készleteket és nagy választék lesz gyöngyökből, divatékszerekből, tűkből és klipszekből. Hétnél Uateelyetn áíulc A Pécsi Állami Áruház pavilonjában újfazonú zippzá- ras férfi kulikabátok, sötétkék színű kismama szövetruhák, a Német Demokratikus Köztársaságból való habselyemáruk és selyemharisnyák, tiszta selyem divatkendők, kaphatók majd. Ezenkívül a vásárlók rendelkezésére állnak a plasztik és bőr anyagból készült női divattáskák, 100—200 forintos aktatáskák, 148 forintos „Uti- társ“ fényképezőgépek, írógépek, férfi durabel bilgeri csizmák, férfi, női és gyermek gumicsizmák, 73 forintos gyermekmelegítők. StcpMl UtsxfyuU A kisipari szövetkezetek pavilonjában gojzer és rámán varrott férfi és női cipőket, szandálokat, export kesztyűket, iskola- és divattáskákat, hordókat, csőbútorokat, kombinált és hálószoba bútorokat, sezlonokat, re- kamiékat vásárolhatnak a vásárra érkezők. ÜMkabátok A Ruházati Bolt pavilonjában férfi és női bőrkabátokat, 890 forintos kamgarn öltönyöket 480 forintos sportöltönyöket, újfazonú ballon és loden kabátokat, újmintájú függönyöket és szőnyegeket, plüs és szövet ágy garnitúrákat, kamgarn, berber! és kord öltönyszöveteket, sötétkék intézeti szöveteket hoznak ma*d forgalomba. A Pécsi Kiskereskedelmi vállalat papír és írószer pavilonjában az eladott töltőtollakba díjtalanul vésik be a vásárlók nevét vagy monogramját. Másfél millió Ami nincs a borítékokban
