Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-16 / 193. szám
2 NAPI ó 1956 AUGUSZTUS IS ! A Minisztertanács sajtóértekezlete (Folytatás at t. oldalról.) ra fordított összeget, emellett nagyon fontos — és most dolgoznak ilyen értelmű rendeletén — hogy a lakókat jobban be tudjuk vonni a karbantartási munkákba. Nem a nagy karbantartási munkákra gondolunk itt, hanem olyan kisebb .javítanivalókra, amelyek elhanyagolása később nagyobb károkat okoz. A következő kérdés: Milyen szervek foglalkoznak az anyagi érdekeltséggel, amely a termelékenység gyors emelkedésének és az Önköltség csökkentésének kulcskérdése. A válasz szerint ezzel több szerv is foglalkozik. Mindenekelőtt meg akarjuk szüntetni a prémium- és a bérügyek nagyfokú központosítását Most dolgozunk egy olyan rendelet- tervezeten, amely a miniszterekre, az íparigazgatókra, sőt bizonyos esetekben az igazgatókra bízza a prémium feltételek megállapítását. Kiderült ugyanis, hogy a Minisztertanács által megállapított prémiumfeltételek nem alkalmazkodnak megfelelően az élethez. Ezután a Minisztertanács csak bizonyos irányelveket ad ki a prémiumfeltételek megállapítására. Sokkal bonyolultabb a bérkérdés. Több üzemben folytatunk bérezési kísérleteket és ezek eredményei alapján lényeges változtatást akarunk végrehajtani. Helyesnek látszik például egyes területeken a darabbérről áttérni az időbérre. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a különböző módszereket — az időbért, a darabbért, a minőségi prémiumot — együtt és messzemenően a helyi viszonyok szerint kell alkalmazni, A Népszava szerkesztősége felvetette, hogy a kereskedelem egyes területein túlóradíj nélkül túlóráztatják az alkalmazottakat, A Minisztertanács elnöke válaszában kijelentette, hogy ' .ezzel eddig a Minisztertanács * ' ’ még nem foglalkozott. A Belkereskedelmi Minisztérium feladata, hogy az ilyen eseteket megvizsgálja és megfelelő intézkedéseket foganatosítson. Hegedűs András az értelmiségiekről szóló kérdések megválaszolásánál kiemelte, hogy előkészítés alatt áll az egyetemi és a főiskolád oktatók fizetésrendezése, amelyet a kormány rövid időn belül megvalósít. A Magyar Nemzet és az Esti Budapest szerkesztőségének válaszolva a nyugdíjkérdésről tájékoztatta az újságírókat. Előkészületek történtek az új nyugdíjtörvény meghozatalára, amely valószínűleg decemberben kerül az országgyűlés elé. Ez a törvény többek között olyan kérdéseket is rendez, amelyekről a Központi Vezetőség ülésén és az ország- gyűlésen szó volt, így figye- - lembe veszi a régi szakmunkások jogos igényeit. Elmondotta azt is, hogy a kormány nem gondol a megvont nyugdíjak általános revíziójára, hiszen itt döntő százalékban a horthysta rendszer hűséges kiszolgálóiról, vezető tisztviselőiről volt szó, a nyilvánvaló igazságtalanságok esetében azonban egyéni elbírálás alapján természetesen szó lehet a revízióról. A Nők Lapja szerkesztőségének a gyermektelenségi adóval kapcsolatos kérdésére hangsúlyozta: Lényegében arról van szó, hogy ez az adó társadalmi hozzájárulás a sokgyermekes családok családi pótlékához. Az állam évente 330 milliót vesz be gyermektelenségi adóból, ugyanakkor családi pótlékra ennek az összegnek több mint háromszorosát fizeti ki. Ha vá’tor tatásról lehet szó, akkor is nem az adót kell csökkenteni, hanem Inkább a sokgyer- mekes családok családi pótlékát kellene emelni. A gyermektelenségi adó nem büntetés, hanem méltányos hozzájárulás ahhoz, hogy az állam minél hathatósabb segítséget tudjon a sokgyermeke« családoknak nyújtani* — Kíván-e a kormány intézkedéseket tenni az albérleti díjak szabályozására? — kérdezte az Esti Budapest szerkesztősége. A Minisztertanács elnöke válaszában hangsúlyozta, hogy az albérleti díjakat külön rendelettel helytelen lenne szabályozni, viszont minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel fellépünk az albérleti uzsora ellen. A nők munkába állításának megkönnyítésére hozott minisztertanácsi határozat végrehajtásáról beszélt ezután. Az utóbbi hónapokban ezen a téren javulás mutatkozik. Ha az év első hónapjának adatait összehasonlítjuk a júliusi adatokkal, akkor megállapíthatjuk, hogy Budapesten a nők most már sokkal könnyebben kapnak munkát, mint az év első felében. Továbbra is gondoskodni kell azonban olyan gazdasági ágak fejlesztéséről, amelyekben nagyobbszámú női munkaerőt lehet foglalkoztatni. — Azok a fiatalok, akiket nem vesznek fel az egyetemre, nem jelentkezhetnek az MTH szakiskoláira — észrevételezte a Szabad Ifjúság szerkesztősége. > — Tudomásunk szerint — hangzott a válasz, — az MTH szakiskoláin, ahol érettségizettek tanulnak, nagyon fontos szakmákban például esztergályos, marós, lakatos, nincs elég jelentkező. Ezek a szakmák egyre magasabb képzettséget követelnek és éppen ezért helyes lenne, ha érettségizett fiatalok jelentkeznének ezekre a szakiskolákra. Van olyan utasításunk, amely szerint azokban az MTH iskolákban, ahol 24 érettségizett fiatal je- ’entkezik, számukra külön osztályt kell szervezni; “ Természetesen ma még nem tudjuk teljesen megoldani az ifjúság elhelyezésének minden felmerült kérdését. A Minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a fiatalok elhelyezésének egyes problémáival. A meghozott rendelkezések hatása természetesen nem jelentkezhet azonnal. Végrehajtása több hónapot vesz igénybe. Mindenesetre előrehaladást jelent az a rendelkezés, amely szerint az üzemek alkalmazhatnak 14—16 éves fiatalokat i6, a helyi adottságoknak megfelelően 4— 6 órás műszakra. A gyáraknak erre a célra külön béralapot biztosítunk. A rendelet megjelenése után nemcsak a kohó- és gépipar területén, hanem egyéb Iparágakban, így az élelmiszeriparban és a könnyűiparban s élhetnek az üzemek az új lehetőséggel, ami előnyös mind a fiatalok, mind az üzemek szem Donijából. A napokban megjelenő rendelet végrehajtását szeptemberben kezdjük meg; — Mi a terv a szeméiyzeti osztályokkal kapcsolatban, szó van-e a személyzeti osztályok és a munkaügyi osztályok összevonásáról? — hangzott a következő kérdés. — Itt rögtön arra a kérdésre kellene válaszolnom — mondotta Hegedűs András, — amely nincs ugyan benne a kérdésben, de azért fel-felve- tik, hogy t. i. szükség van-e személyzeti osztályokra? Véleményünk szerint nagyon is szükség van személyzeti osztályokra, különösen most, amikor fokozzuk az üzemek, helyi szervek önállóságát. Ezzel egyidejűleg természetesen meg keli erősítenünk a személyzeti osztályokat. A személyzeti osztályok és a munkaügyi osztályok egyesítése viszont az egyes minisztériumok hatáskörétje tartozik. Ezt nem lehet általánosan eldönteni, mert más a helyzet a népművelési minisztériumban, mint például a kohó- és gépipari minisztériumban. A jövőben különösen az ipari minisztériumokban, nagy feladat hárul majd a munkaügyi osztályokra, mivel hogy a bérügyi kérdések rendezése nagyrészt a miniszterekhez, illetve a szakszervezett központokhoz kerül, ami növeli a munkaügyi osztályok szerepét; A Szabad Föld kérdése: Ml lyen eredményeket hozott a korábban kulákoknak minősített középparasztok levétele a kuláklistárói? — Azokat, akiket az adó és pénzügyi terhek kivetésénél korábban kuláknak kezeltek, de nem tekinthetők kizsákmá- nyolónak, ma már nem kezelik kuláknak. Két hónappal ezelőtt határozatot hoztunk, hogy a kulákterhelésből származó beadási hátralékot ezeknél a középparasztoknál teljes egészében törölni kell. A közelmúltban pedig határozat született arról, hogy a kulákterhelésből származó adóhát-, ralékot szintén törölni kell. Ez a munka most folyik. Amikor igazságot szolgáltatunk azoknak a középparasztoknak, akiket igazságtalanul a kukkokkal azonosan terheltek meg, természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a faluban továbbra is van osztályellenség, amely elég erőteljesen működik és ennek nagyobb része kukkokból tevődik ki; A tanácsokkal kapcsolatban több kérdésről tájékoztatta Hegedűs elvtárs a sajtó képviselőit, Meggyorsítják a helyi jellegű vállalatok átadását a tanácsok kezelésébe. Az illetékes miniszterek és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai közvetlenül tárgyalnak arról, milyen vállalatok kerülnek a tanácsok felügyelete alá. Olyan esetekben, amikor nem tudnak megegyezni, a Minisztertanács dönt. Az az elvi álláspont, hogy minden olyan üzemet, vállalatot, amelynek irányítása országos szempontból nem követel minisztériumi irányítást, át kell adni a helyi tanácsoknak. Elmondotta azt is, hogy a Minisztertanács jobb módszereket alkalmaz a tanácsok végrehajtó bizottságai munkájának ellenőrzésére; — A végrehajtó bizottságok rendszeresen jelentést tesznek munkájukról . a Minisztertanács elnökségének. Számos ta- nács munkáját vizsgáltuk már meg, s határozatokat hoztunk az illető végrehajtó bizottságok munkájának tökéletesítésére. így a közelmúltban a Minisztertanács megvizsgálta Veszprém megyében az általános iskolai oktatás, Fejér megyében az egészségügy, Sza- bolcs-Szatmár megyében a szarvasmarhatenyésztés, Szolnok megyében pedig a gépi aratás és begyűjtés kérdéseit. Az ilyen határozatokat eljuttatták a többi végrehajtó bizottsághoz is. Ezt a módszert tovább kell fejleszteni, de úgy látjuk, — mondotta Hegedűs András, — hogy a legfőbb államigazgatás kollektív vezetésének ez a módszere jobb, mint instrukciókkal és rendeletek tömegével vezetni. Másik kérdéssé válaszolva megjegyezte: Arra kell törekedni, minél rátermettebb dolgozók lássák el a teendőket a tanácsok népművelési osztályain. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az állami munka különböző területein dolgozó munkás- és paraszt- káderek megbecsülésére. Munkás- és parasztkádereinket — mondotta, — akik beváltak az államigazgatás munkájában, pei tétlenül megbecsül iük és továbbra is támaszkodunk odaadó munkájukra; Az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos kérdésre válaszolva többek között bejelentette, hogy újabb szállodákat adnak vissza rendeltetésüknek a fővárosban és a vidéki üdülőhelyeken, köztük a fővárosi Park szállót és a Wien szállót. Az eddigi intézkedések eredményeként máris kedvezően átokul az idegenforgalom. Sokezer turista keresi fel hazánkat mind a baráti, mind pedig a kapitalista országokból. További intézkedéseket készítünk elő az idegenforgalopi fejlesztésére, többek között a vízumok megadásának további megkönnyítését és megrövidítését; — „Amerika Hangja" egyik adásában azt közölte, hogy a műszaki zárnak csak 14 százalékát távolitottnk el, mi a való helyzet? — hangzott a Szabad Nép kérdése. — Déli határainkon a mű-! szaki zár eltávolítását — egy, víz alatt álló rövid szakasz kivételével — teljesen befejeztük — mondotta Hegedűs elvtárs. — Nyugati határainkon a műszaki zár ötven százalékát távolítottak el eddig, teljes eltávolítását szeptember végéig befejezzük. Az „Amerika Hangja“ ezúttal is — enyhén szólva — melléfogott. A műszaki zár eltávolítása következtében azonban — folytatta, —: nyugati határainkon megélénkült a kémtevékenység. A nyugati kém- és hazaáruló központok, csoportok, különböző provokációkat készítenek elő. Amikor tehát a műszaki zárat megszüntetjük, ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy a különböző hazaáruló- és kémszervezetek munkája ne legyen köny- nyű, sőt nagyon is veszélyes legyen. Az állami ellenőrzés minisztériumának munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a jövőben az ellenőrzés súlypontját a szakmai-politikai területre kell áthelyezni. Az ellenőrzést érdemibbé akarjuk tenni és ki akarjuk terjeszteni olyan területekre is, amelyek eddig hatáskörén kívül álltak — mondotta Hegedűs András. A Magyar Rádió szerkesztőségének kérdésére, hogy mit tervezünk a leszerelés, a szolgálati idő lerövidítése ügyében, Hegedűs elvtárs a következőket mondotta: — Először is meg kell mondanom, hogy az utóbbi időben már nem hívtunk be mindenkit, aki a sorozáson bevált. Az a körülmény, hogy az előző 20 ezerrel együtt már 35 ezer fővel csökkentettük a hadsereg létszámát, most még nagyobb arányú felmentést tesz lehetővé. A honvédelmi minisztériumnak a kormány olyan' utasítást adott, hogy az újoncok behívásánál vegye figyelembe az alkalmasságon kívül a szociális körülményeket is. A hadsereg létszámának csökkentése mellett fokozott gondot fordítunk honvédségünk színvonalának növelésére. — A néphadseregben a szolgálati idő lerövidítését nem tervezzük. A korszerű honvédelem követelményei nem engedik meg a kiképzési idő rövidítését. A kiképzési, illetőleg szolgálati idő rövidítésével ’rét területen foglalkozunk és valószínűleg rövidesen megoldást is találunk; az egyik a belső karhatalom, a másik a határőrség. A külföldön élő magyarok hazai látogatásáról elmondotta, hogy a külföldön' élő magyarok kaphatnak és kapnak is beutazási engedélyt. A vízumok kiadása körül egyelőre még van huza-vona, azonban igyekszünk meggyorsítani az eljárást. Különösen azt akarjuk elősegíteni, hogy azok a magyarok, akik a felszabadulás előtt távoztak el hazánkból, meglátogathassák Magyarországot. Azokra pedig, akik a felszabadulás után disz- szidáltak, az amnesztia rendelet vonatkozik, amelynek végrehajtása folyamatban van. A Magyar Távirati Iroda szerkesztőségének kérdése: Mikorra várható a jugoszláv parlamenti küldöttség látogatása? A kérdéssel kapcsolatban Hegedűs elvtárs kijelentette: Meghívtuk Magyarországra a jugoszláv parlamenti küldöttséget. A meghívást elfogadták, de még nem közölték a küldöttség Magyarországra érkezésének Időpontját. Reméljük, hogy a jugoszláv parlamenti küldöttség még ebben az évben meglátogatja hazánkat. A következő kérdésre válaszolva a magyar—olasz kapcsolatokról beszélt a minisztertanács elnöke. — Véleményem szerint 1— mondotta — a magyar—olasz kereskedelmi kapcsolatok örvendetesen alakulnak. A múlt évhez viszonyítva 60 százalékkal nőtt a külkereskedelmi forgalmunk Olaszországgal. Jelentős az előrehaladás a kulturális kapcsolatok terén is; az állami népi együttes nemrég szerepelt Olaszországban, néhány nap múlva a népművelési miniszter vezetésével küldöttség utazik a velencei film- részttválra, s a közeljövőben négytagú mezőgazdasági tudós cserére is sor kerül; Ezen kívül építészeti delegációt is akarunk Olaszországba küldeni. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Magyarország és Olaszország közötti kapcsolatnak. Ezért javasoltuk ez év februárjában az országgyűlésnek, hogy hívja meg Magyarországra az olasz parlament küldöttségét. Reméljük hogy erre a látogatásra ez év őszén sor kerül, s a parlamenti delegáció látogatása tovább1 javulást eredményez a két ország viszonyában. B jjezésül Hegedűs András részletesen beszélt a sajté feladatairól, valamint a sajtó és a állami szervek kapcsolatairól. — Az állami szerveknek szerintem sokkal komolyabban és behatóbban kellene meg- v.zsgálniok minden olyan kérdést, — mondotta — amelyet a sai i felvet, abból kiindulva, hogy az újságírók, a szerkesztők komolyan megnézték azt a kérdést, amelyről írnak: bízniok kell az újságírókban Eleve úgy kell hozzányúlniok a kérdéshez, hogy a bíráló cikknek igaza van.Majd hozzáfűzte: a sajtó munkáját is tovább kell javítani. Az újságíróknak felelősségteljesebben, alaposabban, átgondoltabban és főleg szakszerűbben kell írniok. Nem szabad megtűrni a demagógiát és a felületességet. Elmondta még: a kormány többek között foglalkozik az újságíró- táreadalom által már nagyon várt sajtótörvény kidolgozásával is, hiszen az 1914-es sajtó- törvényt, amely nem felel meg sem elveinknek, sem gyakorlatunknak, módosítani kell. Jogi szerveink zsúfolt programja miatt azonban ennek a kidolgozása csak a jövő év közepére várható; • A sajtótájékoztatón Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese a mezőgazdasággal kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolt* Elmondotta, hogy a talaj termőerejének a növelése érdekében a műtrágyagyártás fokozása mellett a legfőbb feladat a szervestrágya helyes kezelésének és felhasználásának G a zöldtrágyázott területek növelésének a megvalósítása. Az évelő pillangós^ k vetésében az elmúlt években időnként visszaesés mutatkozott és ezért sokat kell javítani a munkán, hogy a tervezett vetésterületet elérjük. Az e téren fennálló akadályok elhárítását szolgálta pl. a tagosítása törvényerejű rendelet, amely nagyon gondosan szabályozta a tagosítást. A talajjavításra nézve a második ötéves terv irányelvei az eddigieket messze meghaladó tervet tűznek ki. Ezek részletes, tudományos kidolgozása megtörtént s az operatív intézkedések mindkét mezőgazda- sági minisztériumban folynak. Mind a meszezés, mind az Egerszegi-féle homoktalaj-javítás eredményt ígér. A terv teljesítésének, annak, hogy 1960-ig a zöldtrágyázáson kívül 532.000 holdon végezzünk talajjavítást, részben már megvannak a feltételei, részben megteremtjük azokat; Ezután a Szabad Föld kérdésére a termelőszövetkezetek önállóságának növelésére tervezett intézkedésekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy előreláthatóan decemberben az országgyűlés elé kerül az új termelőszövetkezeti törvény, amely feloldja a míntaalapsza- bály merevségeit és csak az elvi jellegű általános szabályokat rögzíti, a részletmegoldást pedig a termelőszövetkezetek tagságára, illetve közgyűlésére bízza. Már az eddigi előkészítés során több fontos kérdés merült fel: ilyen a különböző termelőszövetkezeti típusok szabályozása, a termelőszövetkezetek belső engedélyezési eljárásának felülvizsgálása, a termelőszövetkezetek belső szervezete, gazdálkodási jogai és kötelezettségei, a különböző feldolgozó üzemek létesítése, az értékesítés forga- iombaho^atal, stb. kérdései. A törvény előkészítésén kívül számos egyéb intézkedés készül, amelyek növelik a termelőszövetkezetek önállóságát Az új tervezési rendszer az eddiginél több önállóságot biztosít a szövetkezeteknek. A föld» művelési minisztérium már dolgozik az új munkaegység könyvön, amelynek az a lénye* ge, hogy határszámos munka* egységeket állapít meg és a törvényesen megszabott alsó és felső határ között a szövet* kezet maga határozza meg az egyes munkák után járó műn* kaegységet. Hasonlóképpen a szövetkezetekre bízzák a premizálás módját is. Növekszik a szövetkezetek önállósága a segéd- és feldolgozó üzemek létesítésében és a termékek értékesítésében is. A Minisztertanács már határozott abban a kérdésben, hogy a termelőszövetkezetek maguk döntsenek, hogy típusterv alapján építkeznek-e, Vagy pedig á helyi elgondolásokat juttatják érvényre. A földművelésügyi minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank intézkedése pedig egyszerűsítette az építkezési hitelek nyújtását és a beruházási eljárások szabályait. Korábban sok panasz érkezett amiatt, hogy a helyi szervek a különböző mezőgazda- sági építkezések helyének kijelölésénél mereven jártak el* sokhelyütt kötelezően alkalmazták a földművelésügyi minisztérium irányelveit. Ez félreértésen alapult, mert nincs érvényben erre nézve merev szabály, hanem csak irányelveket adott ki a földművelés- ügyi minisztérium. Ezt értelmezték több helyen eljárási rendeletnek, A Szabad Nép szerkesztőségének kérdésére elmondotta: az elmúlt években nem fordítottunk kellő gondot a szövetkezetek építőanyaggyártására és építkezési munkájának erősítésére. Most újból teljes erővel támogatjuk a szövetkezetek ilyen irányú munkáját, beleértve a tégla és mészégetést is. A Minisztertanács lehetővé tette* hogy a termelőszövetkezeteknek erdő- és nádas területeket juttassanak, amelyekből fontos építőanyagokat termelhetnek ki. A tartalékföldekkel kapcsolatban a lejáró kishaszonbérle- ti szerződésekről kifejtette* hogy a Minisztertanács és a földművelésügyi minisztérium véleménye szerint a kishaszon- bérleti rendszert a szükséges módosításokkal továbbra is fenn kell tartani, A Szabad Föld szerkesztősége kérdezte, hogy ml a helyzet a sertésbeadási kötelezettség előrehozásával kapcsolatban? — A sertésbeadási kötelezettség előrehozásával is előfordultak önkényeskedések. A szabály az, hogy a beadás időpontját a törvényes határidő keretei között a begyűjtési szervek és a beadásra kötelezettek megegyezése alapján kell megállapítani. Megegyezéssel előre is lehet hozni, de az ezzel ellenkező eljárás törvénytelen. A Szabad Föld arról Is érdeklődött, hogy az Idén felvásárlásra kerülő kukoricát hogyan tárolhatjuk jobban, mint az elmúlt esztendőben. A kérdésre válaszolva elmondotta Erdei Ferenc, hogy a termelőknek már a múlt évben is megvolt a lehetőségült, hogy ne kukoricát adjanak el, hanem hízott sertésre szerződjenek. Ez az akció jelentős eredménnyel járt és egyik alapja volt húsellátásunk megjavításának. Ez évben már idejében olyan határozatot hozott a Miniszter- tanács, hogy még több hizlalás! szerződést kössünk, még inkább sertésfelvásárlással biztosítsuk a közellátási szükségletet s minél kisebb mértékben legyen szükség kukorica felvásárlásra. Eddig 220 ezer szerződést kötöttek, de a szerződés kötés ütemét valamelyest fokozni kell, hogy év végére maradéktalanul teljesítsük a tervet. Emellett természetesen bizonyos kukorica felvásárlásra is szükség lesz. A raktározási nehézségek elkerülésére olyan intézkedéseket tervezünk, hogy a termelővel olyan tárolási megállapodást kössenek, amelynek alapján akkor adja be a kukoricát* amikor a raktározás zavartalanul történhet. 4 U Jj
