Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-14 / 191. szám

2 NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS M Kérdések és feleletek Nasszer elnök vasárnapi sajtóértekezletén A Hunyadi emlékünnepség Pécsett A bolgár küldöttség Harkányban Párizs (MTI): Az AFP a kai­rói rádió alapján közli azokat a kérdéseket, amelyeket vasár­nap délután Nasszer elnöknek sajtóértekezletén feltettek és a köztársasági elnök válaszait a kérdésekre. Alább közlünk néhány kérdést és választ. Kapott-e ön szovjet ajánla­tot az asszuani duzzasztógát megépítésére? — Igen, de a duzzasztógá­tat a volt Csatorna-társaság .jövedelméből tervezzük meg­építeni. A társaság a múlt évben tizenhat millió font tiszta jövedelmet könyvelt el, amelyből 5.5 milliót a tisztviselőknek fizettek ki, többi a részvényeseké lett. A jövőben ez á jövedelem nein paloták építésére fog szolgálni. A bevételt az egyiptomi nép rendelkezésé­re fogjuk bocsátani, amely igen alacsony színvonalon él. A lakosság rohamosan nö­vekszik és megállapítottuk, hogy ha nem hozunk sürgős intézkedéseket, az élet elvi­selhetetlenné válik népünk számára. — Miért nem tájékoztatta az érdekelt hatalmakat a Csator­na társaság államosítására irá­nyuló szándékáról? — Azért, mert megtudtuk, hogy összeesküvés folyik a társaság koncessziójának meghosszabbítására és nem akartuk, hogy erős nyomást gyakoroljanak ránk. — Úgy véli-e, hogy az ön kormánya elleni kampány el­lenére még mindig nyitva áll az ajtó a megegyezés előtt a nyugati országokkal? — Hajlandók vagyunk el­felejteni a múltat és minden vitás kérdésünket tárgyalá­sok útján rendezni. Hasszer sa'fóér’ekez’etének angol visszhangja London kivonja a Szövet­ségi Köztársaságból Rajna- vidéki hadseregének néhány egységét Bonn (MTI): A DPA jelen­tése szerint a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányá­nak egyik szóvivője hétfőn közölte, hogy miután a szue­zi válság miatt a Földközi ten­ger térségébe brit csapatokat dobnak át, Nagy-Britanniába vezénylik a Rajna-vidéki brit hadsereg szállítási és katonai­közigazgatási egységeit a stra­tégiai tartalékok feltöltésére. A Német Szövetségi Köztár­saság kormányát erről brit részről hivatalosan tájékoztat­ták. Nasszer rádióbeszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Ebéd után, míg a többi ven­dég városnézéssel töltötte a délutánt, a bolgár küldöttség tagjai Harkányba látogattak el. A parkban elhelyezett em­lékmű körül nagy tömeg várta a vendégeket. Az emlékmű alapzatánál a mohácsi sokac népi együttes tagjai népi vise­letben álltak díszőrséget. A katonai parádé után Sztojcsev elvtárs, a magyaror­szági bolgár nagykövetség ve­zetője mondott rövid beszédet. Elismerését és köszönetét fe­jezte ki azért a nemes gesz­tusért, hogy a magyar nép így a szívébe zárta és felejthetet­len emlékként őrzi ä magyar föld felszabadításáért hősi ha­lált halt bolgár harcosok emlé­két. Utalt arra, hogy útjaink ma is csakúgy, mint a törté­nelem folyamán annyiszor kö­zösek és egy célért a boldo­gabb jövőért küzdünk vala­mennyien. Marenics elvtárs, a siklósi járási pártbizottság tit­kára válaszbeszédében a har­Külfökli hírek Szudán! zászlóalj Egyiptomban Kairo (MTI): Az AFP je­lentése szerint 27 Egyiptomban működő szudáni szervezet va­sárnap elhatározta, hogy zász­lóaljat alakít az Egyiptomban élő szudániakiból. A zászlóalj csatlakozik a Nasszer elnök utasítására nemrégiben meg­alakult egyiptomi felszabadu­lási hadsereghez^ Erős viharok a Dunántúlon Szombaton a késő esti órák­ban rendkívül heves viharok dúltak a Dunántúlon. A szub- trópikus eredetű meleg és az észak-nyugat, Ausztria, Cseh­szlovákia felől beárafnló hűvö­sebb légtömegek ugyanis ha­zánk felett találkoztak, s a ki­alakult ciklon hatására igen erős helyi szélviharok kelet­keztek. Az egyes széllökések sebessége meghaladta az órán­kénti száz kilométert. A leg­erősebb viharokat Veszprém és Somogy megyéből jelentet­ték, az Ipoly melletti Letkésen pedig ezen a napon ötvenhá- rommillimétemyi eső esett. A hűvös levegő hatására hétfőn hajnalban 8—9 fokig süllyedt a hőmérséklet. Most dél-nyugati áramlással újabb felmelegedés következik, amit ismét hűvösebb idő követ. A közeli napokban tehát ingado­zó, változékony időjárásra szá­míthatunk. Megkezdték az árufombolajegyek árusítását zönség nagyrészének dicsére^ téré legyen mondva: amíg va- lóban nem ömlött az eső, a kö- zönség jó fele nem sajnálta a ruháját, nem féltette egészsé- gét, kitartott a Hunyadi emu lékét dicsérő Hősi ének mel­lett. Hétfőn reggel kilenc órakor búcsúztak Pécstől a vendégek, Egy homlokráncoltató gond megelőzte a búcsút, hogyan csomagolják be a hazafias népfront városi bizottsága és a városi tanács ajándékait? A Pécsről készített gyönyörű album, a Berecz Judit által művészien festet selyemken­dő sem okozott problémát, csak a gyönyörűszép, száz szín­ben fénylő Zsolnay-eozin vá­zák! ... Azután a Nádor szálló személyzetének segítségével ez is megoldódót. Az autóbus* el­indult a vendégekkel Ismét megkezdődik a mun­kás hétköznapok sora, a min­dennapi munka, melyhez a Hu­nyadi emlékünnepség, a nagy hadvezér, hazafi, hős most fel­idézett példája újabb erőt és biztatást ad. LONDON Az AFP jelentése szerint az egyiptomi döntés ismeretessé válása után londoni diplomá­ciai körökben kifejezésre ju­tott az a vélemény, hogy a három nyugati kormány nem fogja elfogadni a konstantiná­polyi konvenció aláíró hatal­mait, valamint a Szuezi-csa­tornát igénybevevő minién más országot magában foglaló értekezlet összehívásának egyiptomi javaslatát* BELGRAD A Borba hétfői számában kommentálja az egyiptomi kor­mány válaszát a Szuezzal kap­csolatos londoni értekezletre szóló meghívásra és a többi között azt írja, várható volt, hogy Egyiptom nem vesz részt az értekezleten, mert nehezen lehetett volna elképzelni, hogy egy szuverén állam beleegyez­het abba, hogy egy megrende­zett értekezleten való részvéte­lével önként vállalja a vádlott szerepét. A lap ezután kiemeli Egyip­tomnak azt a készségét, hogy a Szuezi-csatornán való szabad hajózás szavatolása és a konstantinápolyi egyezmény revideálása kérdéséről széles­körű nemzetközi értekezleten tárgyaljon, amelyen az emlí­tett egyezmény aláíróin kívül résztvennének mindazok az országok is, amelyeknek hajói igénybeveszik a Szuezi-csator- nát. Egy ilyen értekezlet mun­kájában mindenesetre részt kellene venniük az Ozmán Bi­rodalom jogutódainak, például Szíriának és Libanonnak, va­lamint az Osztrák Magyar Mo­narchia jogutódainak, köztük Jugoszláviának is, DZSAKARTA K. H. M. Dahlan, az Indoné­ziai Nahdatul Ulema Párt el­nöke, aki nemrégen tért vissza Egyiptomból, szombaton kije­lentette, hegy Indonézia ellen­zi a Szuezi-csatorna nemzet­közidé télelét. Dahlan elmon­dotta, hogy megbeszélést foly­tatott Nasszer elnökkel és biz­tosította őt arról, hegy Indo­nézia elismeri Egyiptom szu­verén jogait a Szuezí-csatoma fötött. Egyiptom számít Indo­nézia támogatására és szolida­ritására a Szuezi-kérdésben —- tette hozzá Dahlan. Kairó (MTI) Nasszer elnök vasárnap este a kairói rádión keresztül beszédet intézett Egyiptom népéhez. Beszédében — hírügynökségi jelentések szerint — többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Néhány nappal ezelőtt már azon a ponton voltam, hogy bejelentem: hajlandó va­gyok elmenni Londonba, részt venni az augusztus 16-i érte­kezleten. — Akkor azt gondoltam, hogy így kimutathatom meny­nyire ragaszkodik Egyiptom a világbékéhez és a nemzetközi vitás kérdések békés úton tör­ténő rendezésének elvéhez. Később azonban, főleg sir Anthony Eden rádióbeszéde után, rájöttem, hogy ennek az értekezletnek a célja az egyip­tomi nép megalázása, hogy diktátumot kényszerítsenek rá a gazdasági nyomás és a ka­tonai fenyegetések eszközével. — Elhiszik-e, hogy Nagy- Britannia ezt az egész hadjá­ratot azért szervezi ellenünk, mert megfosztottuk évi öt-hat millió fontsterling jövedelem­től? Egyáltalán nem. A kérdés nem ez. Az imperializmus a Bzuezi-csatomát, a mi Szuezi - csatornánkat saját befolyási övezetének tekinti és ezért «kozott Londonban és Párizs­ban oly nagy felzúdulást az — Szándékozik-e más egyip­tomi társaságokat és az arab olajtársaságokat is államosí­tani? — Sohasem gondoltam ar­ra, hogy államosítsunk más egyiptomi társaságokat is. Ami az arab olajtársaságo­kat illeti, ez nem tartozik rám. Egyiptom határozottan a más országok ügyeibe való be nem avatkozás elve mel­lett van. — Igaz-e, hogy az arab ál­lamok arra készülnek, hogy le­rombolják a területükön lévő és a nyugathoz tartozó olajve­zetékeket és repülőtéri beren­dezéseket? — Ez olyan kérdés, amely nem rajtam múlik és csakis az arab népeket illeti. — Elfogadná-e, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete garantálja a hajózás szabad­ságát a Szuezi-csatornán? — A legfontosabb az, hogy az egyiptomi kormány és nép maga garantálja a ha­józás szabadságát. — Mit tenne agresszió ese­tén? — Harcolnék. — Az ön véleménye szerint a Csatorna társaság jövedel­me elegendő-e ipari és más terveinek megvalósítására? — Igen. Nem áll szándé­kunkban felemelni az átke­lési illetéket. Ezenkívül ki akarjuk mélyíteni a csator­nát, hogy a legnagyobb olaj­tartályhajók is átkelhesse­nek rajta. — Tekintettel az Egyiptom ellen megtett katonai előké­születekre, miért nem fordul panasszal a Biztonsági Tanács­hoz? London (MTI): A brit kül­ügyminisztérium szóvivője va­sárnap este kijelentette: „A szuezi kérdéssel foglalkozó nemzetközi értekezlet Egyip­tom elutasító állásporftja elle­nére is megkezdődik augusz­tus 16-án, a tervezett idő pontban. A huszonnégy meg­hívott hatalom közül huszon­London (MTI): A londoni rádió jelenti, hogy Angliában hétfőn folytatták a vasárnap megkezdett, légi úton történő csapatszállítást a Földközi­államosításra hozott intézkedé­sünk. Nasszer elnök leszögezte, hogy az Egyiptom ellen kivál­tott hazugsághadjárat „egyre kevésbé tudja félrevezetni a nyugati népeket is“, majd így folytatta: — Hogy valami megközelítő fogalmat adjak, milyen kevés becsületesség sugallta a Szuezi-csatorna államosításá­ról szóló háromhatalmi nyilat­kozatot, az alábbi példát fo­gom idézni: a nyilatkozat is­merteti az 1954-es angol-egyip­tomi szerződés nyolcadik cik­kelyét, de ennek a cikkelynek csak a második részét idézi, amely az átkelés nemzetközi jellegére vonatkozik, ugyan­akkor gondosan ügyel arra, hogy elhallgassa a cikkely el­ső részét, amely leszögezi Egyiptom feltétlen szuveréni- tását a Szuezi-csatorna felett. — Államosítottuk a csatorna társaságot, amely egyiptomi társaság, de nem magát a csa­tornát, mert az a mienk, tel­jesen a mienk és értelmetlen­ség lenne azt ál'amosítani. Az elnök elmondotta, hogy Egviptom a napokban elutasí­totta a nemzetközi bank há­romszázötven millió fontos kölrsönajáinlatát, mert azt el­fogadhatatlan feltételhez kö- tötötték, majd ezután, a nyu­— Mi csak saját magunk­tól függünk. Egyébként még mindig van időnk arra, hogy a Biztonsági Tanácshoz for­duljunk. — ön azt mondja, hogy kor», mánya garantálja a hajózás szabadságát. De mi történnék, ha a kormányát egy másik váltaná fel? — Sohasem mondtam, hogy ellenzem a hajózás sza­badságának nemzetközi ga­rantálását. Mindamellett ellene vagyok a kollektív imperializmusnak. — Azt mondják, hogy ön diktátor. Mi a véleménye errőj az állításról? — Mondtak már ennél sok­kal többet is rólam. Nem­régiben a modem Egyiptom fáraójának tituláltak. A dik­tátor szót minden esetben csak akkor lehet egy ember­re rámondani, amikor az egy népet annak akarata ellenére kormányoz, önök maguk láthatják, hogy né­pem érzelmei és legőszin­tébb törekvései ellenére já­rok-e el, vagy sem. — Mikor határozta el, hogy államosítja a Szuezi Csatorna­társaságot? — Két és fél évvel ezelőtt már tervbe vettük ezt a lehetőséget, végleges elhatá­rozásunkat azonban csak az­után határoztuk meg, hogy angol-amerikai részről el­utasították az asszuáni gát megépítésében való segítsé­get. Ekkor megértettük, ösz- szeesküvést szőnek ellenünk, hogy megtartsanak bennün­ket nyomorunkban. Kényte­lenek voltunk tehát gyor­san cselekedni, hogy anyagi erőforrásokat és ragyogó jö­vőt biztosítsunk az egyip­tomi népnek. kettő közölte azt a szándékát, hogy résztvesz az értekezle­ten“. Mint a DPA jelenti, londoni diplomáciai körökben sajnál­ják, hogy „Nasszer csupán to­vábbi nemzetközi garanciákat említett a hajózás szabadságá­nak biztosítására, holott nem­zetközi szervre van szükség." tenger vidékére. Az egyik dél­angliai repülőtérről éjfél után öt csapatszállító repülőgép in­dult útnak. A későbbiekben újabb repülőgépek indultak a Földközi tenger vidéke felé, gáton folyó katonai előkészü­letekről szólva kijelentette: — Nem félünk tőlük. Vala­mennyi arab nép hajlandó utolsó csepp vérét kiantani Egyiptom védelmiért. Készek vagyunk a totális háborúra, olyan háborúra, amelyet most az algériai nép vív a francia gyarmatosítók ellen, mint ami­lyent a hős vietnami nép ví­vott -llene. Békében akarunk élni, de nem riadunk vissza attól, hogy megvédjük hazánk javait, bármi legyen is az ár. — A nyugat azzal vádol en­gem, hogy az imperialista be­folyás elleni pánarab mozga­lom kezdeményezője vagyok. Vajon az embereket ostobának tartják? Kérdem önöktől, akik engem hallgatnak: valóban hi­szik-e, hogy egy ember, még ha lángeszű és rendkívül be­folyásos is, egyik napról a má­sikra meg tudjon szervezni egy olyan hatalmas szolidari­tási mozgalmat, amely most mutatkozik meg az országok tucatjaiban Egyiptom mellett? — Megmutatkozott, hogy mindezek a népek a Távol- Kelettől a Közel-Keletig meg­értették, hogy nemcsak Egyip­tomnak a csatorna feletti szu- verénitásáról, hanem saját jövőbeni függetlenségükről van szó. Egy emberként fog­nak felkelni, hogy megvédje­nek bennünket és nem várják meg Gamel Abdel Nasszer pa­rancsait. E népek nagyon jól tudják, hogy Egyiptomnak nincsenek terjeszkedési szándékai, mint a Nyugat állítja, de tudják azt is, hogy országunk szilárdan tartja magát az önrendelkezés és a világbéke elveihez. Az ENSZ-ben éppen úgy, mint Bandungban, vagy Brionában kifejezésre juttattuk ragaszko­dásunkat a nemzetközi vitás kérdések békés úton történő rendezésének elvéhez; — A francia és az angol kor­mány viszont bebizonyította, hogy távolról sem teszi ma­gáévá ezeket az elveket. Te­kintsenek csak arra, mit csi­nálnak a franciák Algériában. Hány alkalmuk lett volna már békésen rendezni ezt az ügyet, de mát tettek? Félmillió kato­nát küldtek Algériába, hogy a végsőkig vigyék a hős algériai nép elleni háborút. Sőt ezzel sem elégedték meg, még töb­bet akarnak mozgósítani, hogy ellenünk is agressziót indít­sanak; Nasszer elnök befejezésül kijelentette; bízunk a népben. A nép segít bennünket, mint ahogy a múltban is tette. Har­colni fogunk és ha kell, meg­halunk jogunkért, független­ségünkért, szuverénitásunkért, kányiak és az egész járás ne­vében ígéretet tett, hogy a Tgár hősök emlékét továbbra is kegyelettel őrizzük. A mohácsi sokac népi együt­tes tagjai meghívták a bolgár elvtársakat a községi kultúr- házba, melynek udvarán népi táncokkal szórakoztatták a vendégeket és Harkány lako­sait. A bolgár vendégek megte­kintették az épülő hősi teme­tőt, majd szívélyes és baráti búcsút vettek a község és a já-* rás vezetőitől és a harkányi úttörőktől kapott virágcsok­rokkal kezükben visszatértek Pécsre. Este hangverseny zárta az ünnepséget. A pécsi szimfo­nikus zenekar és a Liszt Fe­renc kórus Erkel Hunyadi nyi­tányával, operarészletekkel szerepelt és Sugár Rezső „Hu­nyadi hősi ének”-ével zárta műsorát. Kár, hogy a nagysze­rűnek ígérkező hangversenyt elmosta az eső, de a zenekar, a kórus a vezénylő Vaszy Vik­tor és nem utolsósorban a kö­MARCINELLE A belgumi marcinellei bá­nyában nagy nehézségekbe üt­köznek a mentési munkálatok. A londoni rádió tudósítója be­számol arról, hogy egy men­tőosztagnak vasárnap ezer mé­terrel a föld alatt sikerült 50 méternyire behatolni abba a tárnába, ahol a még lent lé­vő 259 bányász feltehetően bennrekedt. Egy lezuhant szikla azonban útját állta a további előrehaladásnak. A bánya Igazgatóságának je­lentése szerint még mindig van remény a bányászok egy- részének megmentésére, RÓMA Valamennyi politikai irány­zathoz tartozó olasz szakszer­vezeti szervezet úgy határo­zott, hogy a hétfői napot min­den olasz dolgozó számára nemzeti gyásznapnak fogják tekinteni a marcinelleá bá­nyászszerencsétlenség első ál­dozatai eltemetésének alkal­mából* UJ-DELHI A Lók Szabha (népi kama­ra), az indiai parlament kép­viselőháza pénteken megsza­vazta az államok átszervezésé­re vonatkozó törvényjavasla­tot. A sokat vitatott törvényja­vaslatot a harmadik olvasás után egyhangúlag szavazta meg a népi kamara. A tör­vényjavaslat ezek ntán a Rad- zsija Szabha (államok kama­rája), a parlament felsőháza elé kerül. A terv értelmében az Indiai Unió mai huszonhét tagálla­ma helyett csak 18 lesz. Az új államok hivatalos megala­kulásának eredetileg október 1-re kitűzött időpontját no­vember I-re halasztják. Hírügynökségi jelentések szerint Ahmedabadban, a gudzseratl nyelvű terület ipa­ri közp«ntjában tovább foly­nak a zavargások az új tör­vénynek az ellen a rendelke­zése ellen, hogy a gudzseratla- kat az új, kétnyelvű Bombay államba olvasszák. Ahmed- abadban már napok óta egész­napos kimenési tilalom van ér­vényben. A városi és a megyei tanács kereskedelmi osztálya vala­mint az állami kiskereskedel­mi vállalatok nagy nyári áru­tombolát rendeznek a Pécsi Ünnepi Vásáron. Augusztus 20-án délelőtt 11 órakor a Ba- lokány ligetben tartják meg a sorsolást. Ez alkalommal egy 125-ös Csepel motorkerékpárt, egy zenegépet, két mosógépet és facsarót, egy Szuper világ­vevő rádiókészüléket, egy vi­lágvevő rádiókészüléket, egy fényképezőgépet, egy gyapjú kamgam öltöny, vagy kosztü­möt, egy pár kisipari Goyser- varrott férfi vagy női cipőt, 5 darab 500 forintos tetszés sze­rinti árura beváltható vásár­lási utalványt, ezenkívül több- száz különféle nyereményt sor­solnak ki 100—100 forintos ér­tékben. Köztük: férfi és női fehérneműt, sportfelszerelést* csillárt, kávéfőzőt, főzőlapot, vlllanyvasalót, edényeket, atb,*» it. A kétforintos tombol a iegyeto árusítását már megkezdték, Anglia folytatta a légi utón történő csapat, szállításokat a Földközi-tenger vidékére f-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents