Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-14 / 191. szám

1956 AUGUSZTUS 14 N \ P I ó Kiváló munkával kezdték az Alkotmány­hetet a komlói bányászok A komlói szénmedence bá­nyászai a szombati nagyter­melési nap sikerével pótolták a hó eleji elmaradásukat s ígv az augusztus 20 tisztele­tére megkezdett Alkotmány- hé'hez hétfő reggel adóssáa nélkül láttak hozzá. Garam- völgyi János, a tröszt termelé­si osztályának "ezetője az Al- kofmí nv-bét előkészületeiről a következőket mondotta: Üzenet a pécsieknek — Az elmúlt héten össze­hívtuk az tizem, párt, szak- szervezet és a DISZ vezetőit és megbeszéltük velük az Al- kctmány-hét napi feladatai­nak végrehajtását. Pontos ütemtervet dolgoztunk ki az üzemek részére, megbeszél - tűk. naponta mennyi szénnel jftru’nak hozzá, hogy a tröszt ezen a béren terven felül két­ezer tonna szerei termeljen. Augusztus 12-én az összes üze­münkben fenntartó és biztosí­tó munkát végezrünk, hogy hétfő reggel semmi se akadá­lyozza a szeneléssel való mű­szakkezdést. A vasárnapi munka jól előkészítette bá­nyáinkat az ünnepi hét sike­res megkezdéséhez. Igaz, hogy versenytársunk, a Pécsi Szén­bányászati Tröszt az év eddig eltelt szakaszában jobb ered­ményeket ért el, mint mi, de most az ünnepi műszakon mi is megteszünk minden tőlünk telhetőt. Üzenem a pécsieknek, hogy az ünnepi műszak minden napján úgy akarunk do’gozni, hogy a napi eredményeinkkel megelőzzük a pécsieket — fe­jezte be tájékoztatását Ga- rrmvölgyi János eivtárs. Az elhatározás szép dolog, de mit tesznek az üzemek az eihatározás valóraváltásáért í Fzt néztük meg hárem kom­ló* aknában. A III-as akna bányászai előirányzaton felül VOr Tuna szén külszínre szál­lítását vállalták erre a hó­napra. Munkájuk nyomán hétfő réggé re már 190 tonnára nőtt a terven felül termelt szén mennyisége. Hétfőn a regge’ec műszak bányászai müszakkez- iés előtt kedves kis ünneo- ségnek voltak tanúi. A kontói úttörők köszöntötték őket megemlítve a legjobbak nevét, köztük Schwarcz József és Bugyik Gyula DISZ frontori- "ádvezetőket. A két frontbri- gádvezető és a brigád tagjai a köszöntéskor megfogadták, hogy az ünnepi héten is ki­érdemlik munkájukkal a kö­szöntést. Jól rajtoltak az üzem bányá­szai, ennek eredménye, hogy az első műszak végeztével elő­irányzaton felül 26,5 tonna szén kitermelését jelentették. Az Anna-akna bányászai rég nem látott ver- senykedwel láttak hétfőn munkához. Az összes elővájó. feltáró és szenelőcsapat válla­lást tett augusztus 20 tiszte­letére. Vasárnap példásan el­végezték a hétfői nap előké­szítését. — Ürescsille, elegen­dő bányafa állt a csapatok rendelkezésére. A jő munka- szervezés nyomán hétfőn a délelőttös műszaktervet már 12 órára teljesítették s a műszak végeztével 143,9 szá­zalékos eredményt jelentettek. Kossuth-bányán Szilas Adolf frontmesterrel beszélgettünk műszakleszállás előtt. Az ünnepi műszakról a következőket mondotta: — Ebben a hónapban 300 csille szenet akarok adni ter­vemen felül. Igaz, hogy még most is adósságunk van, de a brigád egyöntetű elhatározása, hogy ezen az ünnepi héten nemcsak az adósságot törleszt- jük le, hanem vállalásunk­nak Is eleget teszünk. — Megvannak-e a műszaki feltételek, segítenek-e a mű­szakiak a vállalás valóravái- tásában? — kérdeztük. Szilas elvtárs igennel válaszolt. De ahogy oldalt pillantok, látom, hogy a Szillas brigád egyik tagja, Doszpot Ferenc vájár rossz, tojás nagyságú köszörű­kődarabbal élesíti fejszéjét. Kérdésemre elmondja, hogy Több lehetne a jég... Van két ügyes és mozgé­kony ember a pécsi sörgyár­ban. Meződi Jenő az egyik, a TMK előadó, s Józan András vezető a társa. Azért társak, mert együtt gondolják ki és valósítják meg azokat az öt­leteket, amelyekkel könnyeb­bé, gazdaságosabbá lehetne tenni az üzemet. És ezt nem is vonja kétségbe senki, kész­séggel elismerik, hogy mind­kettő nagyszerű szakember, érti a dolgát, jól lehet hasz­nálni őket. Szép dolog az el­ismerés, azonban nem elég. Valami még kellene hozzá. Nem sok, csak annyi, hogy meg is valósítsák azokat az ötleteket, javaslatokat, ame­lyeket olyan nagyszerűeknek mondanak szóban és írásban. Mert itt van ez az előhűté- ses jéggyártás is. A városban kevés a jég, néha még a bol­tok sem kapnak eleget, s a két csavaroseszű műszaki ki­agyalta, hogyan lehetne se­gíteni a dolgon. Egyszerű az egész. Náluk is a jéggyártás régbevált módját alkalmazzák. Vagyis a kb. 15 C jokú vizet betöl­tik kannákba, majd ezeket leengedik a jéggenerátorba, ahol a kannákat sós víz ve­szi körül. A —7 C fokú sós­víz lassan átadja hütőkaló- riáját a kannákban lévő kútvíznek és megfordítva, azaz bőkicserélődés történik kb. kilenc óra alatt. A befa­gyott kannákat kiemelik, me­leg vízben a jeget leolvaszt­ják a vaskannákról, s aztán újra kezdődik az egész folya­mat. Nos, hogy ezt a lassú jage- sltésí folyamatot meggyorsít­sák, s ígv egyben a jéggyár kapacitását is növelni tudják, a Ví újító azt javasolta hogy a kútvizet, — mielőtt a kan­nákba töltenék — vigyék be előbb egy előhűtőbe, ahol plusz 1—0 fokra lehűtik. s csak azután töltsék a kan­nákba. így a aeuerőtmoknál megnyerik azt az időt, amíg a víz 15 C fokról 0 fokra lehűl. S mivel az üzemben, ahol a sörgyártás miatt amúgy is van nagy hűtőberendezés, könnyen fel lehet használni akár az ászokpince vagy az erjesztő vizét az előhűtésre. Ennyi tulajdonképpen az újítás lényege. Az újítást március 8-án adták be. 10-én már látta a főmérnök is, aki ráírta: _ — „... a kísérletet soron kívül kell végrehajtani“. Hasonló volt a véleménye Báli Lajos söripari igazgatónak is, aki április 9-én kelt levelében így nyilatkozott: „Józan And­rás és Meződi Jenő „Előhűté- ses jéggyártás" című javasla­tát jelentősnek tartom és an­nak a Pécsi Sörgyárban tör­ténő kísérletét elrendelem“. Újabb hónap telt el, amíg a kísérletet valóban le is folytatták. Idézzük a jegyző­könyvből: „ ... a kimutatott • íóriakülönbözet a két eljá­rás között 1,01 százalék. A jégtermelés a hűtöttvizes el­járásnál 38 százalékkal több, mint a kuti vizesnél." Kell ennél még több bizo­nyíték? Az ügy mégis alszik. Senki sem rendelkezik az újítás bevezetéséről, sem a gyár vezetősége, sem a sör­ipari igazgatóság. Furcsa do­log ez, amikor harcolunk a többtermelésért, s a műszaki vezetők az önköltség csök­kentéséért dolgoznak, akkor parlagon hever egy nagysze­rű javaslat. Csak egy? Több is. A két dolgozónak el is ment a kedve a további újí­tásoktól. A mezőgazdaságban akarnak dolgozni, tszcs-ék gépállományát rendbehozni, kijavítani. Van ennek értel­me? Mindkettő szakember a maga szakmájában. Ott hasz­nálják fel a tudásukat, s eh­hez kérik ők Is és kérjük m! is — felsőbb szerveik aktí­vabb. s emberségesebb támo­gatását! Pénteken nagygyűlés a szabadtéri színpadon A Magyar Dolgozók Párt­ja Baranya Megyei és Pécs Városi Párt-végrehajtó Bi­zottsága augusztus 17-én, pénteken este 6 órakor a szapadtéri színpadon (rossz idő esetén a színházban) nagygyűlést rendez. A nagy­gyűlés előadója: Horváth Márton elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője. A nagygyűlésen a legidő­szerűbb kül- és belpolitikai kérdésekről lesz szó. A nagy­gyűlésre mindenkit szeretet­tel meghív a rendezőség. Megünnepelték a vasutasnapot Vasárnaptól működik a sétatéri vízesés A Hunyadi-emlékünnepség alkalmából Pécsett a Sétatéren megindították a vízesést. Az alulról számított második lép­cső alatt azonban beszivárgott a víz a Borforgalmi Vállalat pincéjébe, ezért tegnap ideig­lenesen leállították a vízesést. Az elkövetkező napokban meg­szüntetik a vízbeszivárgási le­hetőséget és vasárnap újból megindítják a Séta téri víz­esést, Két hónap — alatt 76 lakás Nemrégiben alakították meg a komlói 49. számú Állami Építőipari Vállalatnál az első ifjúsági brigádot. Megszerve­zésénél figyelembe vettük, hogy olyan fiatalokból álljon, akik munkaszeretetükkel és becsületességükkel példaké­pen állhatnak a többi ifjúmun­kás előtt. Arra is ügyeltünk, hogy a brigád tagjai között le­gyenek komolyabb gyakorlat­tal rendelkező kőművesek is, akik szakmai tudásukkal köz­vetlen segítséget is tudnak ad­ni. A DISZ-szervezet törődött azzal is, hogy az építésvezető­ségek megfelelő munkaterüle­tet biztosítsanak a brigád szá­mára. így sikerült is megkap­niok az 547. számú épületet, ahol 76 lakást kell felépíteni; Az ifjúmunkás brigád igye­kezett bevezetni azokat a mód­szereket, amelyek elősegítik a munkaidő lerövidítését, vala­mint az önköltség csökkenté­sét Frey elvtárs, a brigád veze­tője a brigád megalakulásakor azt kérte a vezetőségtől, hogy támogassa őket és adjon segít­séget a problémák megoldásá­hoz. Ezt meg is kapták. így érhették el azt az országos viszonylatban is kiváló ered­ményt, hogy az 547. számú épületet 58 nap alatt falazták fel. Kobra József ü. b.^elnök Minden eszten­dőben megünne­peljük a vasuta­sok napját. Ez év-1 ben a vasutasnap éppen egybeesett a Pécsett megren­dezett nagy Hu­nyadi-ünnepségek kel. Ezért már szombaton este összegyülekeztek vasutas dolgozóink a vasutas otthon­ban, ahol Hajdú József elvtárs, a MÄV pécsi igazga­tósága politikai osztályának veze­tője tartott beszé­det, majd pedig jutalmakat osztott ki a legjobbaknak. A megjelentek kö­zött volt Sziklai József elvtárs Is, a megyei pártbizott­ság harmadik tit­kára. A pécsi igazgató­ság dolgozói kö­zül 16-an kaptak jutalmat. A kitün­tetettek között volt Csokonya De­zső raktári mun­kás is, aki há­romszoros „Kiváló dolgozó“ jelvénye mellé most „Érde­mes vasutas“ jel­vényt kapott. A kitüntetettek ne­vében Csokonya Dezső elvtárs mon dott köszönetét és egyben ígéretet tett arra is, hogy a továbbiakban is hasonló kedvvel és lendülettel vég­zik munkájukat. Az est vidám szó­rakozással zárult, tánc és jókedv, vi­dámság, nóta töl­tötte be a vasutas otthon falait. Másnap délelőtt a Törekvés sport­pályán nagy sport rendezvényeken vehettek részt az érdeklődők. Lejött Budapestről a Tö­rekvés tenisz szak osztálya és bemu­tatót játszott a pé­csiekkel. De volt kézi- és kosárlab­da mérkőzés, aki meg éppen atléti­kai viadalt akart látni, annak is ju­tott szórakozás. Délben fogadást rendeztek a vas­utas kultúrotthon- ban a kitüntetett dolgozók tisztele­tére. Barátságos pobarazgatás mel­lett beszélgetett el itt igazgató és se­gédmunkás, sze­mélypénztáros és MÁV főtiszt. 560.000 forint értéin használt bényafát gylijtSttek össze a pécsi bányászok A pécsi szénbányákban a rendkívüli nagy kőzetnyomás miatt nem igen lehet alkal­mazni a szokásos bányafa- rablási módszereket. Annál na­gyobb lehetőség van arra, hogy a feleslegessé vált vága­tokból kihozzák a bányafát és összegyűjtsék a törött ácsola- tokat is. Az idén — augusztus elejéig — több mint 2500 köb­méter használt bányafát küld­tek felszínre a pécsi bányá­szok. Ebből mintegy 1500 köb­métert — a megfelelő ellenőr­zés és feldolgozás után — új­ból felhasználtak fenntartási célokra. Ez a mennyiség kü­lönben a vasasi Petőfi-akna egy havi bányafa szükségletét fedezné. Több mint ezer köbméternyi bányafát, amely biztosításra már nem alkalmas, egészen 25 cm-es darabokig feldolgoztak a fűrésztelepen. Itt úgyneve­zett faidom-kockákat készítet­tek belőle, amelyeket a leg­nagyobb nyomású vágatok biz­tosítására használnak fel. Eze­ket a vágatokat korábban csak nagy nehézségek és tetemes költség árán tudták fenntarta­ni. A faidom-kockákat kör­Telik a pécsváradi tárhás Egy esztendeje, hogy avatták Baranya legszebb, legmoder­nebb gabonaraktárát a pécsvá­radi gabonatárházat. — A bu­dapesti betonúttól északra már messzeláthatóan emelkedik ki a hegyek hátteréből, és ezek­ben a napokban különösen élénk körülötte az élet. Ko­csik, teherautók vontatók érik egymást, egyénileg dolgozók, állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek hozzák gaboná­jukat, iparvágányán vagonok állnak, amelyekben a jó minő­ségű búza a malmok felé in­dul. Bent a raktárban zizegnek a villamosmotorok, és könnyen szippantják föl a felvonók a zsákokból kiömlő búzát. A raktár munkásai csak apró ko­csikon lódítják tovább a zsá­kokat, az emeletekre, sőt na­gyobb tételekben a földszinten is gépek viszik tovább. Meg­szűnt a legnehezebb raktári munka, a zsákolás, és hatal­mas ventillátor szívja el a szálló port, a raktári munká­sok tüdejét alattomosan táma­dó ellenséget Lombos Sándor, a pécsvára­di begyűjtőtelep vezetője és Hornung elvtárs a raktár „parancsnoka” vállig nyúlnak a frissen kibontott zsákokba, amelyeket a nagypalli Búzavi­rág Tsz. szállít. Gál István a tsz. elnöke az utolsó fordulóra érkezik. Elrendezik a vételi jegyeket és amikor hazafelé viszi a Zetor, már azt számol­ja, hogy mennyi gabonát zsá­kol föl a saját padlására. Egyelőre 3 kiló búzát osztanak munkaegységenként, és ezen a héten már nemcsak a pécsvá­radi tárház, hanem a nagypalli tsz. tagok padlása is megtelik. szelvényben helyezik el és a tapasztalatok szerint a nagy­nyomású munkahelyeken jolv ban beváltak, mint a tégla vagy a beton biztosítók. A há­rom bányakerületben eddig több mint 900 méter hosszan bélelték már ki a vágatokat faidom-kockákkal. A pécsi bányászok a hasz­nált bányafa összegyűjtésével ebben az évben mintegy 560 ezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. Takarékos munkájukért 75 000 forint pré­miumot osztottak szét közöt­tük. A még feldolgozható bá­nyafa mellett többezer köbmé­ternyi használhatatlan fát is összegyűjtöttek és ezt tűzifa céljára a dolgozóknak juttat­ták. Felavatták a komlói erőmű balatoni üdülőjét A Komlói Erőmű dolgozói a Balaton mellett 450 000 forint értékű hatszobás üdülőt léte­sítettek. Az üdülőt augusztus Í2-én, vasárnap avatták fel. A Komlói Erőmű dolgozói ezen­túl nyáron a saját üdülőjükben pihenhetnek, szórakozhatnak* üdülhetnek* „A szabin nők elrablása“ Pécsett A Pécsi Nemzeti Színház augusztus 19-én, vasárnap dél­után 6 és este 9 órakor, vala­mint augusztus 20-án, hétfőn délután 6 és este 9 órakor be­mutatja Kellér-Horváth-Sze- n s: „A Szabin nők elrablá­sa” című háromfelvonásos ze­nés bohózatát. Jegyek a szín­ház pénztáránál délelőtt 10- től 1-ig és délután 5 órától válthatók. Fordulat a garéi tsz-ben Egy termelőszövetkezetről sem mondhatjuk el, hogy jö­vedelmezően, jól gazdálkodik, ha csak a tsz-tagok munkája, szorgalma után ítélünk. Abból pedig egyenesen hiba lenne egymagában ítélni: milyen a vezetők gondolkodása, meny­nyire viselik a szívükön a kö­zös vagyon sorsát? Mert ha a tagság nem dolgozik egy szív- vel-lélekkel, kárbavész a veze­tő emberek minden okossága, leleményessége. A kettő úgy összetartozik, mint a jobb meg a bal láb. Ha egyik hiányzik, bicegés lesz belőle. Sokáig bicegett a garéi Fel- szabadulás Termelőszövetkezet is. Hiányzott a meggondolt, ésszerű vezetés. Hiába dolgo­zott szorgalmasan a szövetke­zet tagsága, hiába veszekedtek az asszonyok reggelente mun­káért, a laza vezetés ujjai kö­zött eltűnt, semmivé vált szor­galmuk eredménye. Egy hónapja megváltozott az élet a garéi termelőszövet­kezetben. Cseh József lett az elnök. Görcsönyből jött, már ott is a vezetőségben dolgozott, mint az ellenőrző bizottság elnöke. Megtanulta mi szüksé­ges a jó gazdálkodáshoz a hoz­záértésen kívül. Azzal kezdte, hogy sorra fel­kutatta, miből lehetne hasznot hajtani a termelőszövetkezet­nek. Olyanból, ami nem kíván sok befektetést s ami már ké­szen áll, csak valahogyan el­hanyagolták eddig az elődei. Nem kellett sokáig keres­gélnie. A birkházi dűlőben kész baromfiólak sorakoznak ki­használatlanul. Ezer tyúknak is elegendő szállás van itt s közel a takarmány, meg a le­gelő, mert köröskörül a tsz földje terül el. A korszerű hizlalda egyene­sen kínálja a lehetőséget na­gyobb sertéstenyésztéshez. A tehénistállót kis átalakítással, javítással használhatóvá tehe­tik. S máris megalapoztak egy jól jövedelmező állattenyész­tést. A törzsállományt is ma­guk tenyésztik ki. Erre ko­rábban nem is gondoltak, pe­dig ott van az 500-as keltető­gép, amely — ha üzembe he­lyezik — nemcsak a szövetke­zetei látja el, de a környéken is naay keresetre számOha*- nak. ügy tervezik, hogy ősz­szel már üzembe is állítják, amikor a tyukászat javában működik és háromezer tyúk tojja majd a tojásokat; De itt van a téglaégető is. Begyújtották a kemencét és ismét megkezdték az égetést, ötven er téglát égetnek most. Később még kétszázezret. Ki­nek? A környéknek. Egyéniek­nek és termelőszövetkezetnek. Vevő sV d, csak győzzék az égetést. Egy óesárdi tsz-tag 20 ezer darabot rendelt, Ten­geriből 15 ezret, Keszthelyi István Gyédról kétezret és tele a kis notesz az elnök zse­bében nevekkel, akik mind téglára várnak. Számok bizonyítják, hogy a kihasználatlan mészégető is nagy hasznot hoz a termelő­szövetkezetnek. Másfél hét múlva kezdik meg az égetést. Havonta háromszor gyújtják be a kemencét és összesen 90 mázsa meszet termelnek. Egyénieknek egy forintért árusítják, a tsz-tagok hetven fillérért vásárolhatják kilóját. Kiszámolták, havonta csaknem kilencezer forint lesz a bevé­telük csak a mészégetőből. Egy év alatt százezer forint, Hát szabad egy ilyen kincses bányát parlagon hevertetni? S ott van a daráló! Még az idén kövér hízóvá, majd meg pénzzé változik a vámörlés haszna. Évente hetven mázsa a vámőrlésért beszedett bér; S ezen még az őszön — terven felül — kihízlalnak húsz ser­tést. Kapnak érte ötvenezer forintot s úgy döntöttek java­részét szétosztják a tagságnak; Könnyű is most dönteni, hatá­rozni, mikor van mit osztani* pénzzé tenni; Tervek még ezek, vagy ép­pen csak most kezdik megva­lósítani a garéi Felszabadulás Tér előszővetkezetben. Az igazi hasznot, jövedelmet majd jövőre látják belőle, meg az­után, amikor a keltető is, hiz­lalda is, tégla és mészégető is teljes erővel termeli majd a tsz „valutáját". S ha mégis valaki már most nem ismerne rá a garéi termelőszövetkezet­re, az a jó vezetésre, meg a tagság nagy szorgalmára „ne­hezteljen", mert az az oka a hirtelen támadt, nagy válto­zásnak* Gáldonyi Béla régebben volt itt az újfürdő* kijáratánál egy kézzel forgat-* ható köszörűkő, de leszerelték,* s azóta így kell élesíteni a fej-J szét. Állítását többen is igazol- J iák. Igaz, nem nagy dolog, dej ha a műszaki vezetők figyel- J mét eddig elkerülte ez a kicsi- J ség, hát pótolják most ezt aj hiányt: állítsák fel újból azt aj forgatható köszörűkövet. Délután két órakor a Kom-J lói Szénbányászati Tröszt bá-J nyászai jelentették, hogy elsőj műszaktervüket túlteljesítet- J ték s az ünnepi hét első mű-J szakjában előirányzaton felül J 165 tonna szenet termeltek. J Mi hír a pécsieknél? j Garamvölgyi elvtárs azt mondotta, hogy a komlóiak naponta jobb eredményt akar­nak ezen a héten elérni, mint a pécsiek. Kíváncsiak voltunk, milyen eredménnyel zárták az első műszakot a pécsi bányá­szok? Megtudtuk, hogy a pécsi bányakerületek közül a vasasi és a pécsbányai bányászok túl­teljesítették első műszaktervü­ket, míg a szabolcsi bányászok mindössze 90 százalékos ered­ményt értek el. A szabolcsi bányászok miatt végeredmény ben a Pécsi Szénbányászati Tröszt 98,7 százalékra teljesí­tette az első műszak tervét. Végülis igazuk lesz a kom­lóiaknak? Mi erre a pécsiek válasza? G. F.

Next

/
Thumbnails
Contents