Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-07 / 185. szám

' 195# AUGUSZTUS 7

NAPLÓ

3

A 309 ezer tonna terven felöli szénért

Baranya bányászai

ragyogó teljesítményekkel válaszolnak a Központi Vezetőség felhívására

Szombaton minden komlói üzem túlteljesítette napi tervét

Mintha kicserélték volna Komló bányászait, Gerő Ernő elvtárs, a Központi Vezetőség első titkárának a szénbányászokhoz szóló felhívása óta. Nemcsak a meg-megtorpanó és sokak szerint reménytelennek látszó júliusi versenyt vitték diadalra, hanem augusztus hónapban mégpedig

mindjárt a hónap elején — olyan iramot diktálnak, amire nem volt példa még ebben az esztendőben:

Az első félév 7 500 tonnás adósságából júliusban 1768 tonna szenet törlesztett a tröszt, s augusztus első négy napja eredményeképpen újabb 102,3 tonnával csökkent a fennmaradó tartozás. Mindennél nagyobb jelentőségű azonban a szombati nap sikere. Ezen a napon a komlói tröszt minden üzeme jelentősen túlszárnyalta tervét, s a tröszt 107,6 százalékos napi teljesítményével túlteljesítette esedékes havi előirányzatát is.

Az üzemek versenyében a legszebb eredményt a mázai üzem érte ed, amely

130,4 százalékos havi tervteljesítésével 96 százalékról

104,6 százalékra növelte havi eredményét.

Szászvár 122,5 százalékos napi és 113,8 százalékos havi teljesítménye mellett kiváló eredményt értek el Anna-akna bányászai is. Az egész évben műszaki nehézségekkel, leküzdhetetlen akadályokkal és mindenek felett súlyos létszámhiánnyal küzdő üzem 115,8 százalékos tervteljesítést ért el a szombati napon, s így

103,4 százalékos havi teljesítménye nyomán a legjobb komlói üzem címet vívta ki magának. A siker annál inkább elismerésre méltó, mivel szombaton a III/A szinti nyugati nyolcas telepi fejtése kigyulladt és a második harmadban , kiesett a termelésből. Az akna bányászait azonban nem törte le a csapás. Sőt inkább a többi munkahelyen még ke' ményebben markolták meg a fejtőkalapácsok nyelét, hogy a

kiesett fejtés teljesítményét is pótolják. Szappan Pál csapata 191, Lukácsi Károly brigádja 181 százalékos ragyogó teljesítménnyel járult hozzá a sikerhez, míg Kovács Árpád frontbrigádja 58 csillével teljesítette túl előirányzatát.

Kitettek magukért III. akna bányászai Is.

Már az elmúlt hónapokban bebizonyították, hogy nagyszerű teljesítményekre képesek, de erre mutat szombati 115,4 százalékos teljesítményük is. Szinger Márton DISZ frontbrigádja 162,6 százalékos, Sze- bényi József brigádja 146,5 százalékos teljesítményével mutatott példát:

Béta-akna 102,6 százalékos és Kossuth-bánya 100,5 százalékos, a többihez viszonyítottan gyengébb teljesítménye a termelés gyenge megszervezéséből fakadt.

A Kossuth-bányai Szinger János DISZ-forigád 113 százaléka, Werb Imre csapatának 164 százaléka és a Béta-aknai Schreiber-brigád 93 csillés és a Vörös brigád 83 csillés kiváló teljesítményei a bizonyíték arra, hogy a bányászok helytállásával, lelkesedésével, nincs baj ezekben az üzemekben

sem.

Mintha kicserélték volna Komló bányászait. Legalább is nyoma sincs a műszakiak közötti lemondó hangulatnak, amely még július közepén is rányomta bélyegét az üzemek versenyére, s bizakodás, jókedv, lelkesedés jellemzi a fizikai dolgozók egész magatartását Komló bányáiban.

„Adósság nélkül ünnepeljük a VI. magyar bányásznapot“. „Komló méltón kiveszi részét a háromszázezer tonna szén kitermeléséből!” — ezek a jelszavak hangzanak ma a komlói bányászok között, erről beszélnek az üzemi hangoshíradók, és ezek ötlenek az emberek szemébe úton-útfélen plakátokról, röplapokról. Mindehhez nagymértékben járulnak hozzá a komlói tröszt kommunista bányászai, akik jólsikerült vasárnapi taggyűléseik után a DISZ-forigádok dolgozóival karöltve valóban motorjaivá váltak a komlói bányászok minden akadályt elsöprő ver- senylendületének;

Szép bútorok

szép lakás — ez a fiatalok álma. Álom? A szép lakás megszerzése bizony nagyon nehéz dolog, de szép bútorhoz, — különösen ha a feleség is dolgozik — ma már mindenki könnyebben hozzájut. A Fa. ipari KTSZ tagjai igen szép konyhabútort, hálószoba és kombináltszoba-berendezést készítenek a lakosság számára.

Ezév második negyedében a KTSZ 22 fényezett és festett hálószoba garnitúrája talált gazdát. Ezenkívül 50 berendezést a kereskedelem útján értékesítettek. Kombináltszoba berendezésből 15 készült a második negyedévben. Ezenkívül sok rekamiét, fotelt, széket, dohányzó- és rádióasztalt, festetten hármasszekrényt készítettek megrendelésre.

A KTSZ munkájával elégedettek a megrendelők. Ezt bizonyítja az újabb rendelések egész sora. A III. negyedévre máris 15 konyháberindezést, 10 kombináltszoba-berendezést rendeltek. Továbbra is nagy a kereslet a festetten háromajtós szekrények iránt. Sokan rendelik a KTSZ újtípusú reka- miéját is, amely a megszokottnál nagyobb méretű ágynemű, tartóval készül és kezelése sokkal könnyebb az eddigieknél.

Nem érdemes a padláson tartogatni...

Felsőszentmártonban az idén még ki sem dobolta a községi tanács, hogy a parasztok adják el az államnak gabonafeleslegeiket, K u s t r a András nyolcholdas gazda már megkérdezte Győri Pálnét, a begyűjtési megbízottat, hogyan lehet a felesleges gabonát értékesíteni az állami begyűjtő- helyeken? Mikor megtudta, hogy idén is felvásárolja az állam a parasztok feleslegeit, s jó pénzt — 280 forintot, — fizet mázsájáért, maga is felpakolt egynéhány zsákot a szekérre. Aztán az átvevőhelyen 489 kilót adott el az államnak. Simara Pál sem várakozott sokáig. Mihelyt elcsépeltek és teljesítette beadási kötelezettségét is, az átvevőhöz szekeFnrcsa divat...!

Úgy elámultam, mint a vidéki ember — Pesten : s: De inkább megdöbbentem e furcsaság láttán 111 Mert kérem, a „ja- pánujj“, meg az estélyiruhán a kivágás, az mégis csak más! Valami marad a ruhából, hol fönt, hol lent, de a bennelévő semmiesetre sem pucér::)

Hanem itt a Ba- lokányban, itt aztán láttam olyant, de olyant,... hogy kishíjja, majdnem mindent! E történetke „hőse” egy — meg kell hagyni : csinos — szőke hölgyecske volt;

Azért mondom hogy „hőse”, mprt ahhoz már nem is szemérmetlenség, hanem bátorság kellett, hogy parányi, három darabból álló fürdőruhában kilebben- jen az öltözőből a férfiak elé.:: Az úszómester, Nagy Pista bátyánk a megmondhatója, miféle csődület támadt a nő körül egyszeriben. Az úszómester — vigyázva a fürdő erkölcsi törvényeire, •— udvarias hangon mindjárt szóvá is tette a hölgy hiányos öltözetét. Valahogy ilyenformán, hogy: „Rétem .;: fürödni teák fürdőruhában

szabad,. amit nem helyettesíthet három zsebkendő!...“ Vagyis hogy: a hölgy elejét nem sokkal nagyobb ruhadarab fedte, mint egy okmánybélyeg, és fönt a két kis takaró mérete sem volt nagyobb — mint egy díszzsebkendő. — Mindenki várta, hogy a szőkeség elpirul és menten visszafordul. De nem! Valami végtelen fölénnyel imigyen válaszolt: „Hol él maga, ember?!“ Pesten már rég ez a divat! S van nekem ennél kisebb fürdőruhám is, csak itt vidéken nem használom, mert maguk maradiak...!” S ezzel, mintha mi sem történne, továbblépett volna,..- Csakhogy maradi- ság ide, maradiság oda, az úszómester erre mondott valamit — sajnos ezt nem írhatom le — a szőkeség szó nélkül és végre fülig pirosán, visszavonult az öltözőbe. így aztán a bemutatkozásra már nem volt alkalom, hogy legalább a nevét megőrizhettem volna.::

Kifogtam magamnak egy másik típust: az

„izomembert.” Föl alá sétál a betonon, akkora kis úszónadrágban,

hogy bízisten botrányos, s az ember arra gondol, hogy ha valami hirtelen vihar kerekedne, lefújná róla azt a kis rongydarabot, akár a falevelet.;: No és ahogy sétál! Két karját távol tartja testétől, mintha mindkét kezében vízzel telt vödröt cipelne, de mindezt csak azért, mert az izomtól karjait nem tudja normális tartásba helyezni. Persze ezt csak ő képzeli magáról, különben merő csontváz s így ebben az „indián öltözetben“ még ízléstelenebb. De ezt nem ismerné be a világ kincséért sem, sőt, ellenkezőleg, meg van győződve róla, hogy ő a megtestesült „izomember“, róla mintázták az olimpiai diszkoszvető atlétát :: s

Nos hát — mondom, — a legény sétál a betonjárdán, csoportosan ülő lányok előtt kétszer-háromszor is elvonul s fölényesen átnéz a fejük fölött.

S szegényke, nem is tudja, hogy tenyérnyi úszónadrágjával szépen belesétált ezen a délutánon a jegy- zetWhrtt mbe

R. F.

rezett. Harminc mázsa búzája termett s nem tartogatta a padláson a feleslegét, hanem beszállította; Tizenkét mázsa tíz kilóért több mint háromezer forintot számolt le odahaza az asztalra. B a r i c s Pál járási tanácstag is hasonlóan cselekedett. Nem számolgatta, mennyi a termés nyolcvan százaléka, melyet feleslegként beadhat az államnak, hanem kereken tíz mázsát értékesített szabadfelvásárlási áron. Később számolták ki, hogy hat mázsa lett volna az a mennyiség, amit elvárt tőle az állam.

Gyuronodovics Bertalannak három holdon harmincnyolc mázsa búza termett. Szép termés, mégis csak 248 kilót adott el az államnak, mert kilencen vannak a családban és a sok szájnak sok kenyér kell. Balázs Bertalan is három holdon vetett kenyérgabonát. S termett is szépen, 39 mázsa. Az államnak is

jutott belőle 869 kiló, ennyit tudott nélkülözni.

A faluban eddig 174 mázsa É-gafoonát szállítottak a begyűjtőhelyre. Hatvanegy gazda kötött értékesítési szerződést búzára és valamennyi eleget is tett a szerződésnek. Ám a faluban 454 gazda lakik s ha csupán a számokat nézzük, bizony kevesen adták el szabad gabonájukat. De a valóság az, hogy a falu gazdáinak nagy része kevés földön gazdálkodik s inkább a környék falvai ból él. Részes aratást vállal, cséplőgépnél szerzi meg az évi kenyerét. Ezek a parasztok nem értékesítik gabonájukat az állami felvásárló helyeken mert maguk is felélik készleteiket. Igazságos tehát ez a felvásárlási rendszer. Mindenkitől csak annyit kér, ameny- nyi a tehetségéből telik. S ennek szívesen eleget tesznek a felsőszentmártoniak, de más községekben is.

Dr. Hargitay Zoltán:

fokozott tisztasággal védekezzünk a járvány ellen!

Munkatársunk felkereste a Pécsi Orvostudományegye tem Közegészségtani Intézet adjunktusát, dr. Hargitay Zoltánt és megkérdezte, igazak-e a hírek, melyek szerint agyhártyagyulladás-járvány ütötte fel fejét Baranyában. Hargitay adjunktus a következőket válaszolta:

— Valóban elterjedt egy, az agyhártyagyulladás kezdeti tüneteit (nyakszírtmereve- dés, fejfájás, hányinger, stb) hordozó betegség, amely azonban nem agyhártyagyulladás, hanem az úgynevezett Coxsackie-virus okozta kór. Ezt a vírust csak 1948-ban fedezte fel Dallhdorf és Sickles. A virus olyan kicsiny, hogy elektromikroszkóppal sem lehet képet felvenni róla. Többféle ilyen Coxsackie- virustörzs van, valamennyi más és más klinikai tüneteket okoz, ezért többféle a betegség is, mellyel találkozunk. Júliusban egyébként mindig volt hasonló járvány, de ilyen méreteket csak idén ért el. Baranyában és Pécsett már néhányszáz megbetegedésről tudunk, a gyermekklinika mintegy 60 vidéki beteget vett fel.

— A betegség tünetei — éppen a különféle virustör- zsek miatt — változatosak. A „C"-törzs például a gyermek, paralizissel együtt szokott előfordulni., A leggyakoribb megbetegedéseket azonban ez a törzs okozza, amellyel idén is szembeszállunk. Ez az úgynevezett herpangina képében jelentkezik, azaz torokfájással kezdődik, majd a

' garativen hólyagocskák tűnnek fel, amelyek erosioval (kimar ódás sál) folytatódnak. A tünetekkel együttjár a láz, az elesettség. Máskor fejfájással, végtagfájdalmakkal jelentkezik a betegség. Ismét máskor gyomortünetek lépnek fel (hasfájás), vagy olyan

nagymérvű gyomorgörcs fog- ja el a beteget, hogy az orvos — ha nem járványosán lép fel a baj — vakbélgyulladásra is gyanakodhat.

— A betegség szerencsére jóindulatú, három-négy nap alatt lezajlik, semmiféle szövődményt nem okoz, utóbetegség nem marad visszaj Haláleset a megyében eddig nem fordult elő. Az erős járványra való tekintettel vér-* és székletmintát küldtünk Budapestre a Viruskutató Intézetbe, hogy állapítsák meg: a kórokozó virus melyik törzshöz tartozik. Ez az intézkedés a hathatósabb védekezést szolgálja.

— A védekezés egyébként legfőképpen a megelőzésben rejlik. A betegség cseppfertőzéssel, ürülékkel terjedi Legveszélyebb terjesztője a légy. A betegek környezetéből kifogdosott legyek ürülékében kitenyészthető a virus. A védekezés módja tehát, küzdelem a légy ellen és fokozott tisztaság. Különösen fontos vidéken az ámyékszé- kek gyakori meszezése, városban a portalanítás, lépcsőházakban elhelyezett szemétkosarak lefedése és gyakoribb elszállítása, a nem eléggé tisztántartott utcák fokozott , gondozása. A Tímár utca például ebből a szempontból igen veszélyes, az ott elhelyezett szemétgyűjtő forrása lehet a ragálynak* ugyancsak gondoskodni kel-- lene arról is, hogy szigorúan felelősségre vonják azokat, akik ezt a sötét, félreeső utcát szeméttelepnek használják.

— A betegség kezelése tüneti. Egyéb kezelés éppen a járvány enyheségére váló tekintettel nem is szükséges, hiszen igen sokan úgy esnek keresztül a betegségen, hogy nem is tudnak róla.

A mezőgazdasá gfejleszlési járulékról

A Minisztertanács határozatot hozott a mezőgazdaságfejlesztési járulék újabb szabályozásáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásának felfüggesztéséről. E szerint azokkal a mezőgazdaságfejlesztési járulék újabb szabá- lezetekkel szemben, akiket a felülvizsgáló bizottság középparasztnak minősít, az említett határozat végrehajtását 1956 január 1. napjától kezdődő hatállyal fel kell függeszteni. Általános jövedelemadójukat a földterületük nagyságának megfelelő dolgozó paraszti birtokcsoportra érvényes adótételek alkalmazásával kell kivetni. Adóhátralékaikat felül kell vizsgálni, s azokból a mezőgazdaságfejlesztési járulék címén fennálló hátralékot teljes egészében, az együttesen kezelt adóból fennálló hátralékot pedig a kulákterhelésből származó összeg ereiéig törölni kell;

Szigeti mozaikok

Uj-mohácsi gondok

A mohácsi tanácsház eme-1 lett folyosóján megnézheti bárki a szigeten épülő Üj- \ Mohács -rakettjét. Gondos kézzel rakosgatták rá a kis házakat, ahogy az utcák fordulnak, s beleillesztették mindjárt a tervben szereplő közintézményeket is: az iskolát, kultúrotthont, óvodát, szövetkezeti boltot, víztornyot. my egyebeket, amelyek mind szükségesek az új településen, amelyek tulajdonképpen a kultúrát jelentik a tanyákról beköltözött szigeti embereknek.

Mert éppen azzal hívtuk be őket, hogy ott majd lesz minden: nem kell a gyerekeknek kilométereket gyalogolniok, télen csak átlépnek a kultúrott- honba s már könyv, folyóirat, újság, — minden a rendelkezésükre áll, a kisebbeket meg óvodába vihetik, s nyugodtan dolgozhatnak a szülők.

Az ígéretek elhangzottak, s most várnák a teljesítést. Várnák, de az egyetlen iskolán kívül semmi mozaolódás nincs. Az új települések tervének elfogadásakor az egyes tárcák b ; lentették, hogy ezt meg azt akarnak építeni, most viszont hallgatnak. S a házakat már elkezdték építeni, de közintézmények nem készülnek hozzá, mert nincs keret...

Hát kell keretet keríteni, mert szükséges. Itt lenne sziget alsó részének központja. Itt kellene felépíteni a kultrír- r>tthnnt. az óvodát s a többit..

De ha már ezeknél a prob

lémáknál tartunk, szóba keli hozni az utak dolgát is. Friss szántásokra épültek a házak, s köztük lennének az útak. De kövezésről szó sincsen még. Hát ne is kövezzék ki, de van egy mód, amellyel igen olcsón jó útákat kaphatnának. Mégpedig szulfitlugos kezeléssel. Ez a szulfitlúg a papírgyártás mellékterméke. Most eldobják, nem használják fel. Pedig ha felgereblyézik az utakat, s bepermetezik szulfitlúggal, megköti a talajt, s szilárd betonhoz hasonló útat kapnak, amely legkevesebb tíz esztendeig jó.

Az ezermester

Vidonka Józsival bevonult a magyar emlékezetbe a népi ezermesterek ügyessége, tehetsége, leleményessége. Nos, nemcsak a múlt század teremtett ilyen talpraesett embereket, élnek azok ma is. Aki személyesen is akar találkozni eggyel, az tartson velem, oda megyek most éppen. Homorúdra, Gyafcsa Istvánhoz.

Könnyű megtalálni a házát, mert ilyen nincs több a faluban. Elegáns kis manzardtető borul a falakra, s az ablakok meg az ajtó is merész félkörívvel kanyarodik felül.

— Nekem csak ez tetszik,

Az utolsó aratás

Dúsarany búzatáblába vág az éles csengő-pengő kasza. Markos férfikéz húzza, acélos izmainak gyerekjáték a munka. Felülről perzsel a nap, mintha csak minden kedves simogató melegét oda akarná adni.

Idős nénike, özvegy Kecskés Mátyásné szedegeti a férfi után a markot, s búcsúzik

földjétől.

Ki tudja, hány esztendeig volt az övé. Ismeri minden kis szögletét. Itt tavaly zöld kukoricaszárak szuronyos serege állott, mellette sárgult a vígarany búza, egy kis krumpli is... Hányadik éve? övé volt, a szívéhez nőtt, a lelkét adta bele, s dolgos két keze munkáját minden évben, hogy teremjen... S most — többet

nem terem rajta semmi. Házat építenek rá az egyik árvízkárosult gazdának, a Kiss Józsi bácsinak, otthont, új házat, tetőt a gyerekek fölé, hajlékot a nagy hajléktalanságba.

Kijön az új gazda is körülnézni. Ott áll a telek lábjában. Nézi, nézi az öregasszonyt, majd szeme átvillan a teherautóra, amelyik már ott farai be az úton, — megrakva téglával, aztán lassan odaballag Kecskés nénihez:

— Mama, úgy-e nem haragszik rám, mert nekem adták a maga földjét?

Kecskés néni rápillant:

— Nem, nem haragszom fiam... De nézd, milyen szép a ' úza. Dúsarany szemek

S ez az utolsó aratás.

— mondja Gyafcsa István. —t A viz összedöntötte a régiti építettem 1 agamnak egyet.

De hogyan építette? Egy fia téglát sem kért az államtól* gerenda sem kellett, meg a cserép is a régiből tellett. Aztán egymaga építette az égé- szét. Igaz, hat hétbe beletartott, dehát megérte. Most már csak a közfalakat kell még felhúzni benne.

— Es mennyibe került ez eddig magának?

— Eddig? Egy fillérbe sem.

Mert nemcsak ezermester,

ue jó üzletember is. Akadtak használható, de felesleges gerendái, ezeket eladta, s az árából vette a meszet s a cementet . . ;

Mennyi tehetetlen, másravár; ember jár-kel a szigeten, ez az ezermester meg nem várt semmire, nem várt segítségre, egymaga elkezdte s egymaga be is fejezte rendre.

Azóta már Csányl István házát építi. Szép kétszobás nagy lakást. Ezt persze szigorúan a tervek szerint.

De a házépítés mellett ért még a mdlorszereléshez, cipőt is talpal, asztalt, szekrényt eszkábál össze, szóval attól sem kell félteni őket, hogy nem lesz bútor az új lakásban. Lesz s majd olyan boldogan élnek benne, hogy egy-két év s már nem is emlékeznek majd, hogy milyen csúnya na- nok járta1 itt feléjük.

ONODY GYÜKGV