Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-31 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI LUS UJLÄ fr APLO .4 25 exer tonna szénből 6834 tonna már külszínen van A BAR.ANYA MCGY^I PA'RVBUOTjfAü £§ A MEGYEI TANÁCS LApJ I XIII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 AUGUSZTUS 31 Egyenjogú polgárok vagyunk Wir sind gleichberechtigte Bürger Villány hírneves bortermő vidékének németajkú lakosait, vincellérjeit és dolgozó pa­rasztjait azzal az „értesülés­sel’' rémítgeti valaki, hogy 28 000 másik társukkal egye­temben Kelet- vagy Nyugat- Némct országba telepítik ki őket. Dehát miért fosztanák meg hazájuktól ezeket a szorgal­mas, becsülettel munkálkodó magyar állampolgárokat?! Az­ért, — locsogja a rémhír — mert lejárt a „határidő“. Le­járt az a kétszázötven eszten­dő, amelyet betelepülésükkor engedélyeztek ükkapáiknak itt-tartőzkodásra az akkori magyar királyok. Bár ilyen egyezséget nem ismer a tör­ténelem és az egész nem egyéb szememszedett hazug­ságnál — akadtak hdszdke- nyek, akik már csomagolásra gondoltak és nem volt nyu­godt éjszakájuk. Augusztus 20-án Villányban és környékén is együtt ünne­pelte a németajkú lakosság a délszláv és magyar anyanyel­vű parasztsággal alkotmá­nyunk kihirdetésének évfordu­lóját. Teljes örömmel és őszin­te szívvel -ünnepeltünk, mert a különböző nemzetiségű ma­gyar állampolgárok egyenlő­sége nem maradt írott ma- Iaszt, hanem megvalósult, hogy „a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nem­zetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti“. Ma az ér­vényesülés, a boldogulás út­ján szabad a pálya, minden nemzetiség, a magyar haza minden hű és tehetséges fia előtt. A rémhírterjesztők sze­retnék az egyformán magya­rul dobogó szíveket nyelvi és nemzetiségi különbségek miatt egymással szembeállítani. Mi újólag kijelentjük: akik 1945 előtt a magyarságot elárulták, megkapták érte méltó bünte­tésüket és ezzel ez az ügy soha többé nem tér vissza, hanem egyszer s mindenkorra lezá­rult. Aki ezt nem hajlandó tudomásul venni és megzavar­ja hazugságaival bármelyik nemzetiség nyugodt munká­ját, arra könyörtelenül lecsap államhatalmunk és igazság­szolgáltatásunk ökle. Innen üzenjük Villány kör­nyéke németajkú lakosságá­nak: dolgozzék gond nélkül tovább mindenki ugyanolyan szorgalommal, mint eddig tet­te. Mindenféle megkülönböz­tetésről és kitelepítésről szóló hír üres mese, amelyekre tet­tekkel cáfol rá pártunk és kormányunk. Éppen holnap, szeptember elsején avatják fel Baján a német anyanyelvű gimnáziumot és nyílik meg Pécsett is a német anyanyel­vű tanítóképző első osztálya. A pécsi Pedagógiai Főiskolán külön tanszéken képeznek ki német tanítókat az általános iskolákba és ebben a tanévben újabb kilenc általános iskolá­ban — köztük Nagybudméron — vezetik be a németnyelvű oktatást. Munka után, valószí­nűleg már ez évben, saját anyanyelvükön hallgathatják a németajkú dolgozók is a Pécsi Rádió műsorát. Ezek a rövid időn belül megvalósuló cselekedetek a napnál világo­sabban bizonyítják, hogy a nemzetiségek 'dözése helyett a nemzetiségi kultúra még tel­jesebb felvirágzása következik Jemand in Villány und in der Umgebung die Einvohner, Winzer und werktätigen Bau­ern mit jener, aus dem Finger gesogenen „Nachricht” schre­cken, dass sie samt ihren 28.000 Geführten nach Ost­oder Westdeutschland ausge­siedelt weden. Aber warum sollte man diese flcissigen und ehrlich schaffenden, ungari­schen Staatsbürger um ihr Vaterland brinngen? Darum — faselt, das Gerücht —, weil die Frist abgelaufen sei. Es seien jene 250 Jahre verflos­sen, die damaligen, ungari­schen Könige ihren Urahnen bei der Ansiedlung zum Aufenthalt zuliessen. Obwohl solche Vereinbarung in der Geschichte unbekannt ist und die ganze Erfindung nichts an­deres, als eine freche Lüge ist — fanden sih trotzdem weich­herzige Leute, die schon an das Packen dachten und eine schlaflose Nacht hatten. Am 20-ten August feierte auch in Villány und in der Umgebung die Bevölkerung deutscher Zunge in Einver­nehmen mit den Ungarn und Südslavcn den Tag unserer Konstitution. Voller Freude und fröhlichen Herzens feier­ten wir diesen Tag, denn die Gleichheit vor dem Gericht aller ungarischen Staatsbürger, welcher Muttersprache sie auch seine, blieb kein ge­schriebener Gnadentrost, son­dern wurde feste Wirklich­keit, dass .jede nachteilige" Unterscheidung der Bürger an Bürger an Geschlechte, Reli­gion und Nationalität vom Gesetzt streng gestraft wird”. Heute steht die Bahn für das Wohlergehen und Erfolg für alle Nationalitäten, für alle treuen und fähigen Söhne des ungarichen Vaterlandes offen. Die Gerüchtemacher möchten mit ihren Lügen dieses gegen­seitige Vertrauen, diese ge­meinsame Arbeitsfreude zer­stören und verseuchen, und die Herzen, die in uns allen ungarisch pochen, wegen sprachlicher und nationaler Unterschiede einander gegenii- berstellen. Wir erklären es aufs neue: jene, die Ungarn vor 1945 verrieten, bekamen dafür die verdiente Strafe, da­mit ist aber diese Angelegen­heit abgeschlossen, sie kehrt nie wieder zurück. Von diesem Platze erklären wir es der deutschen Bevöl­kerung von Villány und der Umgebung: ein jeder möchte auch weiterhin mit demselben Fleiss und ohne Sorgen arbei­ten, wie er es bisher tat. Je­des Gerücht von irgendwelcher Unterscheidung der Staats­bürger und das der Aussied­lung, ist ein dummes Märchen, das unsere Partei und Regie­rung mit Taten widerlegt. Eben morgen, am 1-ten Sep­tember wird in Baja das deutsche Glmnasium einge­weiht, und am selben Tage Öffnet ihre Türe in Pécs die deutsche Lehrerbildungsan­stalt. An der Pedagogischen Hochschule ab dieses Schul­jahr wird ein Lehrstuhl errich­tet, der deutsche Fachlehrer für die allgemeinen Schulen bilden wird. So wird auch noch in diesem Jahre in neun Gemeinden — darunter auch in Nagybudmér — der deut­sche Unterricht eingeführt. Nach der täglichen Arbeit kön­nen bald, wahrscheinlich schon in diesem Jahre, die Werk­tätigen in ihrer Mutterspra­che das deutsche Radio­programm von Pécs hören- Diese, binnen kurzer Zeit verwirklichten Taten zeigen es klar, dass anstatt der Ver­folgung der Nationalitäten eine volle Aufblühung der nationalen Kultur im Gange 1st, . Abból a 300 ezer tonna szén­ből, amelyet az ország a má­sodik félévi terven felül kért a bányászoktól, a pécsiek 12 ezret, a komlóiak pedig 13 ezer tonna szón terven felüli kiter­melését vállalták magukra. A vállalás valóraváltása so­rán júliusiban a komlóiak 1768 tonnát, a pécsiek pedig 100 tonna szenet szállítottak kül­színre. A bányásznap közeledtével mindkét szénmedencében újaibb munkasiikereket jelen­tenek. Nem ritka az a front­brigád, amely egy műszak alatt másfél, sőt két műszak tervét is túlteljesíti. A komlói Anna-aknán Fritz Miklós elő- vájóbrigádja augusztus 29-én 229 százalékos eredményt ért el. A III-as aknán Bartalis Jenő. a Kossuth-bányán Kusz János és még számos front* brigád teljesített 150 százalék* nál többet. Anna-aknán Patyl Imre elővájó csapata 300 szá« zalékot ért el. A lendületes munka ere<f* ménye, hogy a komlói szén- medencében augusztus 30-ra a III-as akna, a szászvári bá. nya, a Kossuth-bánya és An* na-akna is havi tervének befe­jezését jelentette. A Pécsi Szénbányászati Tröszt kerületei közül csak a pécsszabolcsi bányakerület dolgozói nem teljesítették ed­dig esedékes havi előirányza­tukat. Két szénmedencénk júliusi és augusztus eddigi szakaszá­ig elért eredményük alapján a második félévre vállalt 2J ezer tonna szénből már 6834 tonna szenet külszínre szállí­tottak. KUSZ JANOS fromtbrigádvezető A baranyai borok sikere Az őszi mezőgazdasági kiál- i litás előkészületei között sze- 1 repel az országos borverseny, , melyen baranyai bortermelők i is résztvettek. Az államf gaz- 1 dasógok közül az óborok kö­zött a pécsi Szőlészeti Kutató Intézet nyerte az első helyet 1951. évi olasz ifzlingiével. A harmadik helyet ugyancsak a Kutató Intézet hozta el 1953. évi furmintjával.'Az új fehér­borok közül a Szőlészeti Ku­tató Intézet 1955. évi cirfand­lija lett országosan első. A harmadik helyet szintén bara­nyai gazdaság nyerte el: a Pé­csi Állami Gazdaság 1955. évi furmintjával. Az egyéni termelők közül, Compó Sándor máriagyűdi bortermelő harmadik lett az ó fehér borok versenyében, 1953. évi traminijével. Az új fehérborok versenye ugyancsak baranyai sikereket hozott, Darvas Tibor pécsi ter­melő 1955. évi rizling-szilvá- nija lett az első és Gyenis An­tal ugyancsak pécsi termelő bora lett a harmadik. Baracs József . . . megyei főagronómus Negyedszer kiváló vállalat A második negyedévben el­ért eredményei alapján a Pé­csi Hús- és Tejkiskereskedel­mi Vállalat egy év alat~ ne­gyedszer elnyerte a „kiváló vállalat“ címet. A vállalat ér­tékesítési tervét 111 százalék­ra teljesítette, az előírt négy százalékos költségcsökkentés­sel szemben pedig 4,7 százalé­kot ért el. A városi tanács egészség- ügyi osztályának jelentése sze­rint Pécsett sávos agyhártya­gyulladást« megbetegedés for­dult elő és gyermekparalízises megbetegedések is vannak. A járványok továbbterjedésének megakadályozása érdekében, a városi tanács a kereskedelmi osztályt és az egészségügyi szerveket, a MESZÖV-öt, va­lamint a Pécsi Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettesét ér­tekezletre hívta ösßze. Az értekezleten az egészség- védelemmel kapcsolatban fon­tos, határidős határozatok szü­lettek. Eszerint a Pécsi Ven­déglátó Vállalat szeptember 1-ig gondoskodik arról, hogy az 1-es számú Népbüié kony­hájának hulladékait — a la­kók. számára biztosított sze­méttartályon kívül — külön tárolja. A konyha nyugatra néző ablakát, amelyen ke­resztül a konyha szennyező­dik, befalaztatja. Gondosko­dik a Népbüfé udvarának tisztántartásáról, a Népüüfét rendbe teszi, a hidegkonyhai pedig, a Janus Pannonius utca 8 szám alatti ostyasütő üze­mébe helyezi át, a jövő éviiéi» pedig a 2-es számú Népbüféi a Kossuth Lajos utca 22 szárr* alatti leányszállás nelyiségéb» helyezi át. A vállalatnak biztosítani» kell a jelenlegi fagyla'túzemel» külön mosogató-bejáratát a jö­vő szezon kezdetéig, a piac té­ren lévő Sörcsárdát pedig víz, vezetékkel kell ellátnia. —« Amennyiben ennek költségei meghaladnák a Sörcsarda ren­tabilitását, úgy gondoskodni kell annak megszüntetéséről. A tanács kötelezte .a Hús­én Tejfciskereskedelmi Válla­latot, hogy a Bajcsy Zsilin­szky utcai piacon lévő hús­pavilonjait november 1-ig fel­újítsa, tisztántartásáról és ki­festéséről gondoskodjék. Be kell vezetni a vízvezatéke* a borbálatelepi Italboltba és fo­lyóvizet kell biztosítani a szín­házi büfében is. Amennyiben a Pécsi Ven­déglátó Vállalat a 100 'éves bo­rozóhoz nem tud illemhelyet, biztosítani, úgy a tanács el­rendeli annak bezárását M M QYÉN K ÉLETÉBŐL Megkezdik a színházi bérletek árusítását Szeptember 4-én, kedden, megkezdik a színházi bérietek árusítását. A bérletek a szín­ház szervező irodájában (tele­fon: 24—36) és az üzemek kul- túrfelelőseinél válthatók. — A helyárak a tavalyiakkal azo­nosak. A bérletesek 15 száza­lékos kedvezményben részesül­nek. A bérietek 14 szelvény­ből állnak, ezek közül hét a színházban, hét pédig a ka­maraszínházban váltható be; 202 citrom — egyetlen fán Szabó Sándor kém esi tűz­oltóparancsnok messze kör­nyéken híres azokról a kísér­leteiről, amelyet a szobai cit­romtermesztés körül folytat. Legutóbb újabb nevezetes és Egy egyszerű levelezőlap, egy apróka gomblyukbavaló sportjelvény hogyan rikathat meg egy embert? A kérdésre kedves történet a válasz, amely szerdán esett meg Pé­csett, a Kertészeti Vállalat 1, számú virágüzletében. A történet a kővetkező: Szerdán délelőtt a Pécsett tartózkodó kínai úszók és ví­zilabdázók kicsiny csoportja megállt a virágbolt előtt és — lévén, hogy a kínai a virág szerelmese — gyönyörködött a kirakatban pompázó virá­gokban. Elől egy kislány állt, Sjo Tyen-pin, a csoport kinai- orosz tolmácsa. Az üzletből észrevették s nézelődő társaságot és Szépe Mihály né boltvezető kiszólt: —: Gyertek már be! Persze, a kínaiak nem értet­tek magyarul, az üzletbeliek sem tudnak kínai nyelven, lg* érthetőbb -beszédhez“ forr' lyamodott Szépe Mihályné, Szó nélkül megfogta Sjo Tyen- pin karját és bevezette az üz­letbe. A vendég sorra járta a csok­rokat, vázákat, cserepeket és nézte a magyar virágokat. Vé­gül megállapodott egy vörös vázában pompázó csokor előtt. — Szekfű — mondta és ta­lán ez az egy szó volt egész magyar szókincsének tizede. — Igen szekfű! — örült meg a magyar szónak a boltvezető, ezzel kiválasztotta a legszebb, legtüzesebben égő szálat és a lány kezébe adta. — A tiéd. Emlékbe. A kívülálló kínai fiatalok bekiabáltak az üzletbe vala­mit. Szépe Mthályné egy szót értett belőle: „Köszönöm". A kislány is megértette, mert idegen hangsúlyozással, kicsit e-betűkkel az ö-k he­lyett utánuk mondta: Ezzel búcsút intett, elmenti vitte a vörös szekfüt. Másfél óra múlva visszatért és selyempapírban egy színes- nyomású képeslapot — egy szép épület tornácáról üdülő kínai gyerekek néznek le róla — és egy kínai sportjelvényt hozotti Odaadta, kezetnyújtott és elment. És az üzletbeliek kézről- kézre adták a képeslapot és a jelvényt, megnézték jobbról, balról és azt mondták: — Milyen szép! Nem a képeslapra, nem a jelvényre értették, hanem va­lami másra. Arra, ami itt tör­tént az üzletben, ami könnye­ket csalt Szépe Mihályné sze­mébe és amit csak azzal az egy szóval lehet kifejezni, hogy: szeretet. Vagy talán van egy másik szó is: barátság. nem mindennapos eseményről adott hírt szerkesztőségünknek küldött levelében: egyetlen fán 202 diónagyságú, még zöld gyü­mölcs díszük, amelyek remél­hetőleg mind természetes nagyságúra nőnek. Levelében arra kérte az illetékeseket, te­gyék lehetővé, hogy a ritka­szép fát felvihesse az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításra. Építőmestereket várnak Mohácsra ötszázra tehető azoknak az építőmestereknek a száma, akik eddig kisegítőikkel, hoz­zátartozóikkal, vagy tanulóik­kal együtt Mohács környéké­re mentek, hogy részt kérje­nek a helyreállítás munkájá­ból. Közülük most mintegy 400-an tevékenykednek az új­jáépítéseknél; Annakidején többen hazautaztak a mező­gazdasági munkák elvégzésé­re, de már visszatértek az építkezésekhez. Az utóbbi hé­ten ismét csaknem százan je­lentkeztek, többen a korábban jelentkezők közül anyaghiány miatt nem tudták megkezdeni a munkát, s most újra felaján­lották segítségüket; De sokkal több szakemberre, még 200—• 300 kőművesmesterre lenne szükség, hogy az esőzések ’le­állta előtt minél több új ott­hon tető alá jussom Megkezdődik' a baranyai zöldpaprika exportálása A Baranya megyei Mező- gazdasági Termékeket Értéke­sítő Szövetkezeti Kózipont (MÉK) augusztus 31-én, péiv teken megkezdi a baranyai zöldpaprika külföldre szállító-' sát; Jut is — marad is A járás termelőszövetkeze­teinek az egyéni gazdákénál jobb gabonaterméséből a bú­zaelőlegen üdvül bőven jut szabadgabona eladásra. TVibb mint 30 vagon „É“ gabonára kötöttek szerződést a terme­lőszövetkezetek, s ennek a mennyiségnek jórészét már le is szállították. És ha a csép- lés befejeztével mind a har­minc egynéhány vagon „É” ga­bona átadásra kerül, s emellett természetesen bizto­sítják a zárszámadáskor még kiosztandó gabonát, _ még mi ndig marad mintegy 15 va­gon búza a járás termelőszö­vetkezeteinél, amit szabadpia­con akarnak értékesíteni. Egy­szóval a több termést biztosító nagyüzemi gazdaságokban jut is, — marad is;:5 Felavatják a pfcs-meszesl általános iskolát Szeptember 2-án, vasárnap i délután 5 órakor ünnepélyes i keretek körött avatják felvó-( rosunk egyik legkorszerűbben i felszerelt iskoláját, a pécs-1 meszesi iskolát és ugyanakkor! tartják meg a tanévnyitó ün-1 nepélyt is. A Himnusz cl-! hangzása után Ramaisl Fe-< renc, a Szülői Munkaközösség i elnöke mond megnyitó beszé-i det, majd Trend! Mária VI. < osztályos tanuló, Kónya: Két' iskola című versét szavalja, i Az ünnepi beszédet Kiss Gyű-< la elvtárs, az oktatásügyi mi-' niszter helyettese tartja, utó-1 na Györkő Antal elvtárs, Pécs' város tanácsa végrehajtó bi-( zottságának elnöke átveszi az1 iskolát. Lemle Géza V. oszt.' tanuló, Lovászi: A mi hazánk* című versét szavalja, majd dr. Molnár Péter, a városi tanács, oktatási osztályának vezetője, tanévnyitó beszédet mond. A, tanulóifjúság nevében Varga József VII. oszt. tanuló beszél, majd az iskolaavató és tanév- megnyitó ünnegStyv »-Szózat­tal ér WÓgetg "■ ^ CBamlk&záj i Új felvonót helyezlek j Izembe a KokszmQvetbenj i A Kokszműveknél tegnap-* , előtt helyezték üzembe az új, 2000 kiló teherbírású személy- kíséretű teherfelvonót. Az új i felvonó megkönnyíti (a Ikok- szolókemencék kamraátépíté­seihez az anyagszállítást, és , lehetővé teszi, hogy a ke- , mence dolgozói gyorsan és (fáradtság nélkül közlekedhes- , senek a nagy kemence egyes emeletei körött. Eddig ugyan­is a kamrakezelőknek munka. közben nehéz facipőkben na­ponta számtalanszor kellett feljárniuk a kemencéhez fel­vezető hetven vaslépcsőn, ami igen nagy fáradsággal járt. A felvonó folyamatos és hi­bátlan működésének biztosítá-, sa érdekében eddig 19 szak-! munkás tette le a kezelői vizs-, gátj, de a vállalat vezetősége! valamennyi itt dolgozó mun-! kasnak lehetővé teszi a felvo-, nó kezeléséhez és vezetéséhez, szükséges ismeretek elsajátí-, tását. | Egészségügyi intézkedéseket hozott a tanács a járványok megakadályozása érdekében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents