Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-29 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A bányásznap tiszteletire Túlteljesítik tervüket a pécsbányai bányászok HIAPLO A BARANYA MCGYÉI PAR .'BIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TAMA'C5 LApJ XIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1956 AUGUSZTUS 29 A szövetkezés lépcsői Ha csak olyan emberekből tevődne ki a falu népe, akik előtt azonmód megvilágosodna a szövetkezés nagy igazsága, mihelyst elmemnek Mágocsra látogatóba — bajosan esne annyi okos szó manapság a szövetkezés alsóbb lépcsőfo­kairól. Dehát ujjunk sem egy­forma. Némely gazdának és ők kétségkívül a paraszt­ság leghaladóbb, legforradal­mibb rétegéhez tartoznak i— e’' - a mások mutatta jó pél- c is, hogy mindjárt a leg- magasabbrendű, köznyelven a hármas típusú termelőszövet­kezetbe lépjen be; A többség? Azzal az ösztönös óvatosság­gal és bizalmatlansággal szem­lél minden újait, ami még azokban a terhes időkben ra­gadt rá, mikor pár holdas gazdasága kis hajóját az. ag­rárválságok szélviharától űz­ve, a bankok és az uzsoraka­mat, az eladósodás és a dobra veretés szirtfokjai között volt kénytelen esztendőről eszten­dőre révbe kalauzolni. Előbb kicsiben, saját bőrén tapasz­talja ki az újat, s a szövetke­zésbe is csak akkor vág be­le, ha azt hétsorosan is okos­nak, s ráznéve feltétlenül hasznosnak találja. A paraszt­ság átnevelésének egy fegy­veres forradalommal egyenér­tékű folyamatát csak csalóka ábrándképek kergetői festet­ték le úgy képzeletükben, hogy a mai egyéni gazdából, holnapra már öntudatos szö­vetkezeti tag lesz. Mielőtt a neki is kétségtelenül legtest­hezállóbb hármas típusnál ki­kötne, előbb végigkóstolja a szövetkezésnek azon formáit, amely nem érinti, nem „koc­káztatja" egész birtokát. Hogy ezt mikor cseréli fel a másik­kal, hogy mi kor lép előrébb, az legfőként azon dől el, ho­gyan ütött be az első lépés. Minél jobban megtalálja szá­mítását az első típusú terme- lőcsoportban, annál előbb, an­nál nagyobb bizalommal vál­lalkozik a következő lépésre. S itt kell rátérnünk arra, hogy megítélésünk szerint megyénkben a III-as típusú termelőszövetkezeteknek 1— nincs elég széles alapokon nyugvó utánpótlásuk, az al- sóbbfokú szövetkezetekből. Elég arra utalnunk, hogy a 244 mezőgazdasági termelő- szövetkezet mellett csak tizen­kilenc tszcs-t találunk és ezek száma is évről-évre csök­kent, nemhogy időről-időre nö­vekedett volna. Türelmetlen­ségünkben, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezését a lehető legrövidebb időn be­lül nyélbeüssük, mint „terhes­sel", mint „visszatartóval“ szinte teljesen felhagytunk az egyes és kettes típusú társas gazdaságok szervezésével. A létrejötteket sem azért látogat­tuk gyakran, hogy közös erő­vel kimunkáljuk a szövetke­zet gyarapítását, hanem Rom­vári elvtársnak, a pécsi járás tsz csoportvezetőjének szavai­val élve, csak azt sürgettük: mikor alakultok át már végre hármas típusúvá?! Ezek az egyes és kettes típusú tszcs-k gépek s műtrágya dolgában sem részesültek olyan ellátás­ban, mint a szövetkezeti moz­galom elsőszülötteit illette volna, sőt nem egy esetben az egyéni gazdáknál is hátrá­nyosabb helyzetbe kerültek, így fordulhatott elő az, hogy a sellyei járásban ma ugyan összeszámlálhatunk 32 mező- gazdasági termelőszövetkeze­tet. de az alacsonyabb típu- súakból nem akad egyetlen egy sem. A gyökeres fordulat érdekében ki kell jelente­nünk, hogy az alacsonyabb tí­pusú termelőcsoportok szerve­zése nem megalkuvás a me­tógazdaság szocialista átszer­vezésének ütemével, sem a legfejlettebb, a hármas típusú termelőszövetkezet elsődleges támogatásának elvével szem­ben. A szövetkezeti mozgalom fokozatosságának elve az élet követelménye és Lenin tétele. Az első típusú termelőcsopor­tok a fokozatosságnak olyan széles skáláját kínálják, amelyben a közös szántástól, mint alapvető követelménytől kezdve a közös adózáson, be­adáson, hizlaláson, ipari­növény termelésen, állatte­nyésztésen keresztül minden belefér, ami csak elvezet a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekig. Nagy feladatunk, hogy a Ill-as típusú termelő- szövetkezetek szervezésével egy pillanatig sem felhagyva, a termelőcsoportok széles há­lózatával átszőjük Baranyát, megvetve ezzel a jövőbeni tsz- szervezés megingathatatlan alapjait. Amíg az egyes és kettes tí­pusú termelőcsoportok a me­gyében általában összezsugo­rodtak — addig akadt olyan kezdetleges szövetkezeti tár­sulás, amely ezzel ellentétesen egyre jobban kiterebélyese­dett. Az egyénileg termelők­nek a földművesszövetkezetek keretein belül működő szak­csoportjaira gondolunk. Ma már 69 ilyen szakcsoport tö­mörít magában dohányterme­lésre, kertészkedésre, szöllé- szetre, selyemhemyótenyész- tésre és méhészkedésre 1 312 dolgozót, többet, mint az első típusú termelőcsoportok az egész megyében. Kisdobszán Fekecs Vendel középparasz* irányításával a leghaladóbb korai-burgonya termelési mód­szereket meghonosítva már exportra is termelnek egy-egy hold szakcsoportba bevitt krumpliföldjükön. Bogádon most kezdeményezték egy olyan géphasználati szakcso­port létesítését, amely a kör­nyék gépállomásainak szabad teljesítőképességét tagjai ré­szére leköti, Igyekszik előmoz­dítani a gazdálkodást. A szak­csoportok felsorolt változatain kívül még ezernyi ötlet és ezernyi kezdeményezés lehet­séges. A földművesszövetkeze­tek akkor teszik a legtöbbet a termelőszövetkezeti mozgalo­mért, ha agitációs brigádjaik­kal és minden más rendelke­zésükre álló eszközzel újabb szakcsoportok létrehozását és a meglévők kibővítését szor­galmazzák. Hogy milyen más eszközök állanak rendelkezé­sükre, csak ízelítőül megemlít­jük a most létesülő kétújfalú- si. vásárosdombői és bólyi zöldségtermelő és értékesítő szövetkezeteket. Nekik a föld­művesszövetkezetek központja meghitelezi a műtrágyát, in­gyen adja a magot és 100 000 forint értékben hosszúlejáratú beruházási hiteleket folyósít öntözőművek létesítésére. A kezdetlegesebb szövetke­zeti társulások ügye elválaszt­hatatlan a termelőszövetkezés­től és éppen ezért itt orszáaos intézkedéseket, minisztertaná­csi intézkedéseket is szüksé­gesnek látunk. A különböző társulások létrehozása érde­kében egységes felvilágosító tevékenységre és egyséees szervezőmunkára van szük­ség, ma még azonban ezt me­gyei szinten is a tanács tsz- osztálya és teljesen külön tő­le a földművesszövetkczetek központjának tömegszervezeti osztálya, illetve a MÉK egyik előadója végzi. Hozzuk egy gazda alá a szövetkezed moz­galmat miniszteri, megyei, va lamint járási szinten is, és ez kézzelfogható eredményekben kamatozik majdj Megérkezett külföldi kirándulásáról a kátolyi tsz Csütörtökön virradatkor, pontosan hajnali háromkor futott ki a néptelen Széchenyi térről a pécsi MAVAUT G. N. 346-os, farmotoros, leg­újabb Ikarusza, hogy 1 500 ki­lométeres út végén kedden reggel hét órakor újra itt te­gye le világotjárt utasait. Nem kereskedelmi delegáció járt újra külföldön, és nem futba- listák voltak megint a szeren­csések, hanem a kátolyi De­cember 21 Termelőszövetkezet 25 tagja adta vissza azt a lá­togatást, amelyet a csehszlová­kiai Svabenice termelőszövet­kezet tagjai még a nyáron tet­tek Kátolyban. Amikor csü­törtökön éjfélre a Morvaor­szág szivében fekvő községbe megérkeztek, talpon várta őket a fala. A kátolyi tsz-tagokat egy-egy családnál látták ven­dégül, olyan felejthetetlen szivélyességgel, hogy reggelre kelve még cipőiket is kitisztít­va találták a vendégek. A gaz­daság alapos megtekintése után, — az 1 400 holdas tsz- nek két teherautója és két uni- verzál traktora van — péntek este aratóbált rendeztek a magyar vendégek tiszteletére. Sok kátolyi népviseletben jár- N a k<uót. Szombaton megte­kintették Gottwald elvtárs szülőházát és autókirándulást tettek a festői morva vidéke­ken. A búcsúzáskor a falu terén megjelent újra a község apra- ja-nagyja. A tsz-elnökök meg­állapodtak abban, hogy 1957 nyarán előbb a svabeniceiek jönnek át Kátolyba, majd a kátolyiak adják vissza a láto­gatást. A pécsbányai bá­nyakerület bányá­szainak az elmúlt hó­napokban nem kedve­zett a szerencse: jú­niusban és júliusban nem teljesítették ter- vüket. * Az annyi széncsa­i, tát sikeresen megví­vott pécsbányai bá­nyászok azonban emelt fővel akarják ünnepelni a bányász­napot: elhatározták, hogy augusztusban nemcsak előirányza­tukat teljesítik, ha­nem tervüket mint­egy 1300 tonna szén­nel megtetézik. A bányásznap méltó megünneplésére va­lamennyi frontbrigád vállalást tett. A mű­szaki vezetők pedig alaposan megvitatták milyen feladatokat kell megoldandók. Ennek eredménye, hogy a szállításiban mutatkozó zavarok kiküszöböléséért a szállítást három har­madra állították át. Gondoskodtak a frontfejtések jó elő­készítéséről is: Szé- chenyi-aknán négy BÖRZSEI MIHÁLY Pécsbánya üzemvezetője frontfejtésen — ahol eddig nem volt elő­készítő harmad — a jó előkészítés nyo­mán a vájárok mun­kakezdéskor azonnal szeneléshez láthat­nak. A fizikai és mű­szaki dolgozók közös összefogása újabb lendületet adott a versenynek. Horváth! István frontbrigádjá« nak tagjai augusztus 1-én megkezdett új frontfejtésükön —• amelyet maguk ké­szítettek elő — len­dületes munkával ez- évi legjobb eredmé­nyüket érték el| augusztus 27-én napi tervüket 192 száza­lékra teljesítették» Példájukra a többi frontbrigád is napról napra újabb győzel« meket jelent. A „Bányászőrség* az eddigi műnk» alapján Pécsbánya* is sikeres. Börzse# Mihály elvtárs üzem­vezető szerint a pécs­bányai bányászó# valóraváltják Ígére­tüket. Ennek bizoc nyítéka, hogy a vál­lalt 1 300 tonna szén­ből augusztus 28-á* reggelig 960 tonn# szenet külszínre szál­lítottak. A hátralévő napokban még job­ban segiti a terme­lést az az 59 vájáA aki augusztus 28-á* sikerrel tette le a vá­jár-vizsgát; Autójavító Mlnátot kap Pécs A második ötéves terv irány­elveinek vitájakor már írtunk arról, hogy Pécs nagyszabású autójavító kombináttal gazda­godik az elkövetkezendő évek­ben. Hírek szerint a terv megvalósulás felé közeledik. Ezzel kapcsolatban felhívtuk Korsós Benő építészmérnököt, az Autóközlekedési Igazgatóság műszaki ellenőrét, aki a kö­vetkezőket mondotta: — Szeptember hatodikén a helyszínrajzok szerint meg­tartják a helykijelölést. A ja­vítóműhely — az eddigi el­gondolások szerint — a Ce- mentáruipari Vállalattal szem­ben, a vásártéren lenne. Itt kapna helyet a XIV-es Autó­javító Vállalat, a TEFU és a MAVAUT. Nemcsak a javító- műhelyeket, hanem a garázso­kat is itt helyezik majd el. Harminc millió forint értékű áru a VI. bányásznapon A pécsi állami és szövetke­zeti kereskedelem gazdag és választékos áruval készült fel az idei bányásznapra. A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat és a Pécsi Ruházati Bolt Pécssza­bol csőn a Hößök terén sátra­kat állít fel, ahol bőrkabáto­kat, műbőrkabátokat, férfi öl­tönyöket, gyapjú kötött áru­kat, legújabb fazonú női ruhá­kat .cipőket árusít majd. Ezen­kívül olcsó, 200 és 400 forintos karórákat is forgalomba hoz­nak. A bányászok itt a rész­letfizetési akció keretében is vásárolhatnak majd padlóke­félőgépet, tűzhelyet, rádiót, porszívógépet. Vásárlásuk megkönnyítése érdekében szept. 1-én a bányatelepe­ken az Üzletek este 2 órával tovább tartanak nyitva; ­A Pécsi Vendéglátó Vállalat 10 ezer cukrászsüteményt. 250 kiló fagylaltot és 72 hekíóliter jó minőségű bort árusít. A bá­nyászok rendelkezésére átl majd tokaji száraz pecsenye, tokaji furmint, egri kadar, eg­ri leányka, abasári, liala’on- melléki, móri és gyöngyös- visontai bor. A Déldunántúli Ozemélel- mezési Vállalat Pécssza böl­csön a kultúrház udvarán és Hidas községben állít fel étel­és italsátrat; A vállalat dol­gozói a bányásznapra 14 féie ételt készítenek. A pécsi Bútorértékesítő Vál­lalat egy és fél—két milliós bútorkészlettel várja a bá­nyászokat; A vállalat reggel 8-tól este 18 óráig tart nyitva» A jövő héten újabb négy épületet jhoznak tető alá a nyugati városrészben Riporter szemmel a régi repülőtéren Hosszas keresgélés után si­kerül találkoznom Kiss Gyu­lával, a repülőtéri építkezés vezetőjével- ö mondja el az­tán, hogy milyen változások, események voltak itt, amióta az újságok beharangozták a nagyszerű tervet, a 20 000 emberre szabott új városrész felépítését; Kezdetben egyik baj a má­sikat érte. Nem jött rendesen az anyag, ember is kevés volt, a terveket sem kapták meg mindig időben. Sok prob­lémát okoztak az alvállalko­zók is. Most már jó kerékvá­gásban halad a munka, s egy- re-másra hozzák tető alá a hatalmas háromemeletes épü­leteket. Az elmúlt hetekben ■négy épületet készítettek el. A jövő héten pedig újabb négy tömbre teszik fel a tető- szerkezetet, s megkezdik a cserepezést. Egyelőre három utcasor épül 1 a Tüzér utcától a Kovács- 1 telep felé vezető út baloldalán. i Mindjárt az út mellett nyolc i kétszekciós, 24 lakásos ház i készül. A következő sor na- i gyobb épületekből áll: három- i szekciósok, 48 lakással. Az 1 utolsó sorban egyelőre három 1 hatalmas tömb épül. A laká­sok nagyrészét még az idén 1 átadják, ha sikerül a határ­időket betartani. Eddig sike­rült, ha voltak is nehézségek. A munka jó ütemben haladt. Naponta 45—50 ezer darab téglát is bedolgoztak; A kezdeti nehézségek után most már annyi anyag jön, hogy alig győzik elhelyezni, tartalékolni. Néha gondot okoz az anyag elhelyezése. így van ez most a mész esetében is. Rendszertelenül, s egyszerre nagy mennyiségben küldik, így kénytelenek beoltani, s gödrökben tárolni. Ez aztán sok többlet munkát jelent, s megbontja az ütemterveket. Ember is van már, sokkal több, mint néhány héttel ez­előtt. Mintegy ezer az építők száma. Különösen az ipari ta­nulókat dicsérik nagyon, akik többek között a vakolásnál igen szépen helytállnak. Ben- cze József és Kárl mester cso­portjait emlegetik leginkább. — Akkor ezekszerint nincs is semmi baj? — kérdezem a főépítésvezetőt. — Dehogy nincs! — vála­szol. — Baj mindig van. So­kat bosszankodom a ■"’i'any- szerelők miatt. Amit egyik épit — elrontja a másik S va’óban az Épületvilágítás- szerető Vállalat embereivel srk baj van. Elmondták ró- ’uk. hogy a hat centis válasz­falba nem vésik be a Berg­mann cső helyét, hanem kjver­n k egy sor téglát, abba te­szik a csövet, s úgy hagyják az egészet, ahogy az isten mei? adta. Ha pedig egy elosztó­szekrénykét helyeznek el, ak­kor négyzetméternyire is ki­verik a falat így aztán csak a kőműveseknek okoznak problémát; — Rossz talán a villanysze­relők normája? — próbálom keresni a hanyag munka okát. Megnézzük a normakönyvet. Válaszfal vésésénél egy méter­ért 93 fillért fizetnek, Hiszen ez egész jó kereset! Ha mór a normánál tartunk, mint rossz tételt, a betonke­verést kell megemlítenünk. Erre sokan panaszkodnak a munkások közül. Egy köbmé­ter beton kéri keveréséért nyolc forint 13 fillért fizet­nek. Ennek normaideje két óra 26 perc. Tehát egy nap alatt kézi keveréssel 3.3 köb­méter betont kell megkeverni, s erre a 100 százalékra napi kereset 26.83 forint. Tehát a betonkeverő munkás havi ke­resete, ha normáját teljesíti, 697.58 forint. Mindehhez szá­mítsuk hozzá azt, hogy egy köbméter beton súlya általá­ban 24 mázsa körül mozog, s hogy kétszer szárazon s egy­szer vizesen kell megkeverni az anyagot Tehát a beton­keverő munkás vagy hajszol­ja magát a kétszáz százalékig, vagy csal, esetleg nélkülözik» Ez a három eshetősége van, de egyik sem megoldás!;.. Mindenesetre a villanyszere­lőknek könnyebb a dolguk; Meg kell osztani a munkát! Mindezeket a dolgokat me­net közben az építkezésinél, majd az ideiglenes irodaépü­letben beszéltem meg Kiss Gyulával. S miközben beszél­gettünk, félpercenként nyílt az ajtó, s egymásután jöttek az emberek, hogy aláírják a jelenléti- ívet. Elcsodálkoztam: még ezzel is a főépítés vezető­nek kell foglalkozni? — Nem akarom másra bízni, mert az utasítás ellenére sem sikerült eddig a jelenléti íve­ket aláiratni, s bajok vannak a munkafegyelemmel — vilá­gosít fel Kiss Gyula. Hát pedig ez így nincs rend­ben. * Minden jelentéktelen üggyel nem foglalkozhat a főépítésvezető. Jobban kell bízni az emberekben és ak­kor több idő jut a jövő havi munka megszervezésére. Az eddigi épületeket ugyan­is rövidesen tető alá hozzák. A jövő hónapban kezdenék beljebb, a negyedik utcasor­nál a munkát, de Kővágó- szöllős még nem adja az épít­kezéshez az organizációt, (Szervezési és tervezési elgon­dolások, utasítások.) így volt ez a most épülő utcasorokkal is. Már javában dolgoztak, mire megkapták az organizá­ciót. Pedig a jó munkához alapos felkészülés, tervezés szükséges. Foglalkoztatja Kiss Gyulát a következő esztendő is. Az ideinek háromszorosát akarják jövőre produkálni, de a bánya eddig nem nyilatko­zott a tervekről, s így nem tudják a gép és anyagmeg­rendeléseket megtervezni s nem tudnak a leendő munkás- szállások ügyében sem intéz­kedni. Tehát baj is akad, gond is, nehézség is, de ezek ellenére is lendületesen folyik a mun­ka, s év végére néhányszáz lakást átadnak, mint ahogyan azt vállalták is a munka meg­indulásakor. S ha vállalták, teljesítik is. Ezt kívánja az új városrész építőinek becsü­lete, /- < el __Tenkdy Miklós j i Előttem ideiglenes éiWe'hpn i pokoli morajjal habart s i tógép működik. Mögöttem há- i romemeletes vakolatlan épü­ket. Jobbkézfelől anyagszóliító darú emeli a vasbetongerendá­kat, nagyokat csikorogva. Bal- kézfelől egy másik darú előre > elkészített erkélyeket rak le teherautóról. Napi 40—50 000 tégla

Next

/
Thumbnails
Contents