Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

MAG PROLETÁRJAI EG TESŰLJeTEíCi DUNÁNTÚLI NAPLÓ BARANYA MEGYE» PART BIZOTTSÁG Pártunk legfőbb feladata ma: megszilárdítani sorainak esz­mei, politikai, szervezeti egységét, acélossá kovácsolni a párt sikereinek legfőbb biztosítékát: a párt egységét. (A Központi Vezetőség határozatából) M EGYE I TANA'CS LA PJA XIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÄM Ara 50 FILLÉR KEDD, 1956 JÜLIUS 24 Pártegységgel a szocialista demokráciáért A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18-21-i ülésének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa rendkívül mély hatást gyako­rolt országunk egész politikai, gazdasági, kulturális, társadal­mi életére. Pártunk, a munkásosztály, a dolgozó nép örömmel és lelke­sedéssel fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi megállapításait a béke meg­szilárdításáról, a szocializmus további előrehaladásáról, a munkásmozgalom egysége megteremtésének lehetőségé­ről. Mély hatást gyakoroltak a magyar dolgozó népre a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok aktív, békés egymás mellett éléséről s a szocializ­mushoz vezető különböző utak­ról szóló lenini megállapítá­sok, valamint az a bátor kö­vetkeztetés, hogy a háború el­kerülhető, a béke megőrizhe­tő, Á dolgozó nép figyelmét különösen megragadta a szov­jet gazdaság általános fellen­dítésére, a szovjet nép anyagi, kulturális, szociális felemelke­désére irányuló hatodik ötéves terv. Kifejezésre juttatva az egész magyar dolgozó nép vélemé­nyét, a Központi Vezetőség örömmel állapítja meg a nem­zetközi feszültség bizonyos enyhülését, s azt, hogy meg­van a lehetőség az úgyneve­zett „hidegháború“ felszámolá­sára. A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának bátor lépése a személyi kultusz ká­ros következménye feltárásá­ra és teljes megszüntetésére, súlyos tehertételtől szabadítja meg a nemzetközi munkás- mozgalmat, s a nemzetközi munkásmozgalom további vi­rágzásához vezet; egyszer­smind azt tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bizottságában megvolt és megvan az a leni­ni vezető mag, amely tovább­fejleszti a nagy Lenin eszméit, alkotó módon alkalmazza ko­runkra a marxizmus-leniniz- must. A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy egyes imperia­lista és belső reakciós körök fokozódó aknamunkájukkal el akarják terelni a figyelmet az SZKP XX. kongresszusának, a szovjet nép s a népek békéje, a szocializmus győzelmes elő­re haladása érdekében hozott legfőbb határozatairól, arra tö­rekedve, hogy a közvélemény figyelmét azokra a negatív je­lenségekre irányítsák, melyek Sztálin működésében megnyil­vánultak, hogy ezzel zavarják 'a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egysé­gét, s korlátozzák a XX. párt- kongresszus eszméinek a né­pekre gyakorolt vonzóerejét. A Központi Vezetőség telje­sen egyetért a személyi kul­tusz kialakulásáról és elterje­déséről az SZKP Központi Bi­zottsága 1956. június 30-i ha­tározatában adott elemzéssel, s megállapítja, hogy a szemé­lyi kultusz, nem a szocialista rendszer lényegéből fakad, el­lenkezőleg: idegen a szocialis­ta rendszertől. A saocialiünus, amely igazi demokratikus né­pi rendszer, kiküszöböli — mindenütt, ahol jelentkezett, — a személyi kultuszt és káros következményeit s továbbfej­leszti a szocialista demokrá­ciát. A Központi Vezetőség válto­zatlanul a szocialista világ- rendszer országainak egységé­ben, a szocialista országok, va­lamint a világ valamennyi kommunista és szocialista pártja közötti nemzetközi szo­lidaritás erősítésében és meg­szilárdításában látja a világ­béke megőrzésének s a népek szocialista előrehaladásának legfőbb biztosítékát. I L A párt és a kormány legfontosabb intézkedései az elmúlt hónapokban A Központi Vezetőség az el­múlt hónapokban az MDP III. kongresszusának, az ezt meg­előző 1953. júniusi és más fon­tos üléseinek határozataira, va­lamint a szocializmus magyar- országi építésének gazdag ta­pasztalataira s a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusából levonható tanulsá­gokra támaszkodva határozta meg irányvonalát. A párt árrá törekedett, hogy munkája homlokterébe a szo­cializmus építésének gazdasági problémáit állítsa, megszer­vezze a harcot a termelési ter­vek teljesítéséért mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban, mind pedig a gazdasá­gi élet egyéb területein, elő­mozdítsa a termelés növelését, az önköltség csökkentését. A párt további erőfeszítéseket tett a dolgozók, elsősorban a munkásosztály életszínvonala emelésére, a dolgozó paraszt­ság termelési biztonságának növelésére, a dolgozó nép szo­ciális, kulturális viszonyainak megjavítására. A párt és,a kormány lépé­seket tett a gazdasági haladá­sunkat fékező bürokratizmus és túlzott centralizáció kikü­szöbölésére, és megkezdte az előkészítő munkát a gazdasági vezetés gyökeres megjavításá­ra. A párt hozzáfogott állami életünk további demokratizá­lásának nagy munkájához, szi­lárdan tovább haladt a szocia­lista törvényesség megszilárdí­tásának útján. Nemzetközi viszonylatban a párt következetesen folytatta a szocialista országokkal való együttműködés elmélyítésére, a különböző társadalmi rendsze­rű országok aktív békés egy­más mellett élésének előmoz­dítására irányuló politikáját. 1. A párt, a kormány, a dol­gozók együttes erőfeszítése a termelési tervek teljesítéséért ♦s túlteljesítéséért általában I »ikerrel járt; az 1956. első fél- I Ívre vonatkozó termelési ter-1 veket az ipar jelentősen túl­teljesítette, jóllehet a termelést számos kedvezőtlen tényező hátrányosan befolyásolta. 1956. első felében a szocia­lista ipar termelése 6,8 száza­lékkal múlta felül 1955 azonos időszakának termelését, a munka termelékenysége pedig 4,9 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszaká­ban. Ez arra mutat, hogy az 1955-ben megindult kedvező fejlődés az iparban tovább tart. A mezőgazdaságban — amennyire ez ma megállapít­ható, — jó közepes termés ígérkezik. Előrehaladás történt a nép­gazdaság számára rendkívül fontos külkereskedelmi helyzet megjavításában is. E félévben a külkereskedelmi forgalom egyenlege aktív; ez azt je­lenti, hogyha fokozzuk erőfe­szítéseinket, az év végére kül­földi adósságaink csökkenni fognak. A biztató fejlődés ellenére a népgazdaságban még mindig számottevő nehézségek mu­tatkoznak, elsősorban a terme­lés anyagellátásában (pl. fűtő­anyag-ellátási nehézségek). 2. A termelésben elért ered­mények alapján a párt- és a szakszervezetek kezdeménye­zésére a kormány 650 forint­ban állapította meg az időbér­ben foglalkoztatott dolgozók alapbérének legalacsonyabb összegét. Ennek következtében 170 ezer dolgozó keresete emel­kedett. Több népgazdasági ág­ban béremeléssel egybekötött és a bérrendszert reálisabbá és igazságosabbá tevő bérrende­zést hajtott végre, s helyesebb anyagi ösztönzést biztosító premizálási rendszert vezetett be. Május elsejével 6 500 cikk árát 10—40 százalékkal csök­kentette, ami a dolgozók ré­szére évente mintegy 900 mil­lió forint megtakarítást je­lent. Egyes, az egészségre ár­talmas munkakörökben fog­lalkoztatott dolgozók munka­idejét 48 óráról 36—42 órára csökkentette. A párt gondoskodása, a kor­mány intézkedései révén ja­vult az utóbbi hónapokban a lakosság élelmiszer- és ipar­cikk-ellátása. Sikerült jelen­tékenyen megjavítani az évek óta problémát jelentő húsellá­tást a városokban, s jórészt vidéken is. 1956. első felében kb 8 szá­zalékkal több, 1,6 milliárd fo­rinttal nagyobb értékű árut adtak el a kiskereskedelmi forgalomban, mint 1955. első felében. A javuló áruellátás mellett is több cikkből a ke­resletet még nem tudta telje­sen kielégíteni a kereskede­lemben. 3. A gazdaság-vezetés meg­javításában a párt kezdemé­nyezésére a kormány által ki­dolgozott és végrehajtott in­tézkedések elsősorban a túl­zott centralizmus kirívó visz- szásságainak felszámolására irányultak. Ezeknek az intéz­kedéseknek általában kedve­ző hatásuk volt, de az egysze­rűsítésről s a megyék, járá­sok, kerületek összevonásáról hozott határozatok több helyen bizonytalanságot teremtettek az állami és gazdasági appará­tusban. Jelentős lépések tör­téntek az elmúlt hónapokban, vagy vannak előkészítés alatt a beruházások műszaki és pénzügyi lebonyolításának egy­szerűsítésére, az anyaggazdál­kodásban a kereskedelmi mód­szerek kiterjesztésére, a pénz- gazdálkodásban a vállalatok és a bankok önállóságának nö­velésére, a tervek jobb meg­alapozására és a tervmutatók számának csökkentésére. Kü­lönös jelentősége van annak, hogy a mezőgazdaságban a tervek az eddiginél lényegesen kevesebb megkötöttséget tar­talmaznak a termelők számá-. ra. A dolgozók legszélesebb tö­megeinek bevonásával folyt le a második ötéves terv megvi­tatása és 22 nagyüzem már önállóan készítette el a máso­dik ötéves tervét. Mindezek a változások a gazdaság-vezetés decentralizálásának és foko­zottabb demokratizálásának, az anyagi ösztönzés helyes fel­használásának irányába hat­nak. 4. A párt több intézkedést kezdeményezett a tanácsok önállóságának növelésére, anyagi alapjának megerősíté­sére: ezzel kiszélesül t gazdál­kodási körük, megnőttek pénz­gazdálkodási és költségvetési jogaik. Megtörténtek az első lépések az Elnöki Tanács és az országgyűlés munkájának további demokratizálására, a képviselők munkájának meg­javítására. A törvényesség megszilárdí­tására intézkedések történtek egyes a dolgozók széles réte­geit érintő törvénysértések megszüntetésére. A párt ja­vaslatára a kormány szabá­lyozott egyes munkajogi kér­déseket. A falun különösen nagy jelentőségű a kulákokká minősített középparasztok ügyének rendezéser Az egyes politikai bűnpe­rekben a múltban elkövetett súlyos törvénysértések követ­kezményeinek megszüntetése az utóbbi hónapokban meg­gyorsult, befejezéséhez köze­ledik, s rövidesen lezárul. Az 1953. előtti években törvény­telen eljárások során, koholt vádak alapján elítélt ártatlan emberek, forradalmárok, kom­munisták, a munkásmozgalom régi harcosai, elvtársaink visz- szakerültek sorainkba, együtt harcolunk velük ismét a szo­cializmus építéséért. Az igaz­ságtalanul elítélt elvtársak visszatérése a pártéletbe, a munkába, megerősíti a kom­munistáknak, a dolgozó nép­nek a pártba vetett bizalmát. összesen 474 személy ügyé­vel foglalkoztak a rehabilitá­ciós eljárás során s nagy többségüket már rehabilitál­ták. Letartóztatott párttag­jaink bírósági rehabilitálása, párttagságuk, szakszervezeti tagságuk rendezése, funkcióba helyezésük, valamint anyagi kártérítésük is általában meg­történt. E tekintetben azonban további feladataink vannak. Pártunk ártatlanul letartózta­tott s a múltban érdemeket szerzett tagjai közül rehabili­tálták Donáth Ferenc, Horváth Zoltán, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György, Pál- ffy György, Rajk László, Schif­fer Pál, Szőnyi Tibor, Vajda Imre elvtársakat, a Központi Vezetőség volt tagjait, Loson- czy Géza, Szirmai István elv­társakat, a Központi Vezető­ség volt póttagjait és másokat, a pártból való kizárásukat ha­tálytalanították. Közülük egyeseket újra beválasztottak a Központi Vezetőségbe. Bí- róilag rehabilitálták Szaka- sits Árpádot is; párttagságá­val kapcsolatban a vizsgálat folyamatban van. Intézkedések történtek a re­habilitált elvtársak hozzátar­tozóit ért sérelmek megszün­tetésére. 5. A külpolitikánk legjelen­tősebb eseménye az elmúlt hó­napokban a magyar-jugoszláv állami kapcsolatok normalii- zálása volt. A vitás gazdasági kérdések megoldását lehetővé tette mindkét fél megegyezé­sére irányuló őszinte törekvé­se. A többi szocialista ország­gal Magyarország megerősítet­te testvéri kapcsolatait. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbbi, Berlin­ben tartott ülésszakán a szo­cialista országok sok kérdés­ben összehangolták távlati gaz­daságfejlesztési terveiket. A kapitalista országok egy ré­szével sikeresen fejlesztettük kereskedelmi kapcsolatainkat. Megszüntette a kormány a műszaki határzárt, ami ked­vező visszhangot váltott ki a világ haladó közvéleményéből; 6. Az utóbbi hónapokban je­lentősen megnőtt a munkás- osztály és a dolgozó néptöme­gek társadalmi aktivitása. Százezrek vettek részt a tervvitában. Megnőtt a dol­gozók érdeklődése a vál­lalat ügyei, a közélet, a nemzetközi események iránt. Erősen megélénkült az utolsó hónapokban a politikai élet is. A párt 1953. óta harcot folytatott a személyi kultusz ellen, a kollektív vezetés meg­teremtéséért, a pártélet leni­ni szabályainak helyreállítá­sáért. A fejlődés e téren is meggyorsult. Nálunk is foko­zódott a harc a személyi kul­tusz káros következményei­nek teljes felszámolásáért a párt- és állami élet minden területén. Ez fejlesztette a pártdemokráciát, a bátor, kommunista bírálatot, fellendí­tette a termékeny vitát. A XX. pártkongresszus óta mind a pártot, mind az állami, gazdasági, társadalmi szerve­ket, az egész közéletet foko­zódó mértekben az egészsé­ges, fejlődő demokratizmus szelleme hatja át. //. Soron lévő feladatok A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy az elmúlt évek s a legutóbbi hónapok ered­ményeire támaszkodva, s kikü­szöbölve a hibákat, az elkö­vetkezendő hónapokban továb­A szocializmus építése során változatlanul a gazdasági fel­adatok megoldását kell előtér­be állítani. Ezért a legfőbb figyelmet a második ötéves terv feladataira kell irányíta­ni. A második ötéves tervidő­szakában, 1956—1960-ban a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szo­cialista iparosítást, olyan ütemben, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955- höz képest 47—50 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásá­nál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesz­tésének, a technika haladásá­nak alapja a nehézipar. En­nek megfelelően az iparban a termelőeszközök termelését 58—60 százalékkal, a fogyasz­tási cikkekét 38—40 százalék­kal kell növelni. A szocialista ipar termelé­sének növelése a második öt­éves terv időszakában lehető­vé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, foko­zottabban elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fej­lesztésére és a szocialista or­szágokkal való szoros együtt­működésre támaszkodva — bi intézkedéseket kell tenni a szocialista demokratizmus ki- terjesztésére, egyszersmind a demokratikus centralizmus el­vei alapján a párt- s az állami fegyelem megszilárdítására. biztosítani kell a meglevő ipa­ri berendezések eddiginél lé­nyegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek az új gé­pekkel való fokozatos felcseré­lését, az anyagellátás folya­matosságát, a termelés üte­mességét, és mindennek ered­ményeként a munka termelé­kenységének állandó emelé­sét. A mezőgazdaságban a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók ter­melésének növelése révén a mezőgazdasági termelés álta­lános fellendítését kell elér­ni. A mezőgazdaság 1955— 1960-ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv idő­szakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek előnye a tag­ság gazdasági és kultúrális fel- emelkedése révén meggyőző erővel bontakozzék ki, s en­nek eredményeként a paraszt­ság többsége a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás útját vá­lassza. A Központi Vezetőség határozottan síkraszáll a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek megszilárdításának, megerősítésének, s a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sének politikája mellett, £ ezt annál is inkább hangsúlyozza, mert az utóbbi időben újra feléledtek termelőszövetke­zetellenes nézetek. A párt, támaszkodva a tanácsokra és más tömegszervezetekre, fo­lyamatos, állandó meggyőző munkát fejtsen ki a dolgozó parasztság körében a terme­lőszövetkezetek fejlesztése ér­dekében. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti típus előnyei­nek kihangsúlyozása mellett, minden megkötés nélkül az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti cso­portok megalakulását, vala­mint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti moz­galmat, és ennek keretében az egyszerű géphasználati, gyü­mölcs, zöldség, méhész és bor­júnevelő, stb., stb., termelési társulásokat, szakcsoporto­kat. Létrehozatalukhoz és a már meglévők fejlesztéséhez, mind az állami, mind a párt­szervek adjanak fokozottabb segítséget. Legyenek ezek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetke­zéssel járó előnyök megisme­résének iskolái, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a terme­lőszövetkezetekhez, amelyeket pártunk változatlanul a leg­fontosabbaknak tekint a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése terén; A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztése során a leg­következetesebben biztosítani kell az önkéntességet. (Folytatás s 2. oldalon) | 1. Feladatok az ipar és a mezőgazdaság területén

Next

/
Thumbnails
Contents