Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-24 / 173. szám
2 NAPLÓ 1936 JÚLIUS 24 Pártegységgel a szocialista demokráciáért ! (Folytatás az 1. oldalról) A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányKan szárnyalja túl az egyéni f’zdaságokét. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek hatékony támogatást kell nyújtani kezdeti nehézségeik leküzdéséhez, gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meg- ha'adja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek, maguk alakítsák ki a mintaalapszabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. 4 A mezőgazdaság termelésének tervbevett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. 2. A dolgozók életszínvonalának emelése (* munkások és az alkalmazottak egy keresője jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. A termelési tervek teljesítése a szilárd alapja a dolgozó nép jóléte további növelésének az 1956. évben is. •a) A munkások és alkalmazottak jólétének fokozására ebben az évben: a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy elért gazdasági eredményeink alapján szüntesse meg a békekölcsön-jegyzést. Ez azzal jár. hogy elsősorban a munkások és alkalmazottak rendelkezésére álló anyagi eszközök növekednek; a kormány a nyugdíjakkal kapcsolatos néhány legégetőbb kérdésnek az ország gazdasági 'ehetőségeivel arányban álló megoldását lehetőleg még az idén készítse elő; a Központi Vezetőség javasé'ja a kormánynak, hogy fo- ko-zc. erőfeszítéseit a lakosság e'látása további javítására, s különös gondot fordítson 3, A gazdasági V( A termelés tökéletesebb megszervezése és a dolgozók nö'-'-Vvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a gazdasági életben megmutatkozó túlzott centralizálás fokozatos kikü- s'öbö'ését. A gazdasági élet demokratizmusának fejlesztésére irányuló munkának terme-"“: esen nem szabad a ter- me'cs rendjét és folyamatosságát veszélyeztetnie. a) Szem előtt kell tartani, hcey a gazdasági vezetés egyszerűsítése munkaerőt szabadít fel. amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell. A Központi Vezetőség álláspontja szerint a feVzabaduló munkaerők jelentékeny részének a termelésben kell elhelyezkednie; ennek azonban szervezetten kell fe’vma. Ebben az évben nagyobb munkaerő átcsoportosításra még nem kerülhet sor. bi A gazdasági élet fokozatos decentralizálásakor érvényesíteni kell azt az elvet, hoev növelni kell a vezetők ö"ó’v-«ápát a miniszterektő1 lrf-'é a gyárieazpatótyg, művezetőkig, mérnökökig. <■' Növelni kell — az egysze- mé'vi vezetés lenjni elvének ' -> fenntartása mellett — a munkások, a dolgozók S'ereoct az üzem, vállalat, intézmény minden irányú gaza húsellátás színvonalának fenntartására. b) A dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó parasztoknak az állammal való termelési kapcsolatait szabályozó intézkedések bürokratikus vonásait tovább csökkentsék. A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldaná. Gondoskodni kell a falu iparcikkekkel való jobb ellátásáról, különösen a termelést szolgáló cikkek eladása fokozásáról. c) A munkások és alkalmazottak helyzetének megjavítására hozandó intézkedések megjavítják az értelmiség helyzetét is. Ezen túlmenően közéletünk demokratizmusának kiszélesítésével párhuzamosan, nagyobb lehetőséget kell adni az értelmiségieknek alkotó munkájuk kifejtésére. A dolgozó értelmiség megbecsülésének alapja általában a végzett munka s a mai magatartás legyen; a párt-, állami, gazdasági és más szerveknek a jövőben az eddiginél fokozottabban kell az értelmiségieket •> köpé'eti tevékenységbe is bevonni. zetés megjavítása dasági tevékenységében. Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek részt a ’tervezési, szervezési, irányítási kérdések megvitatá- ában, hogy mennél szélesebben bontakozzék ki a dolgozók alkotó kezdeményezése. d) Fokozatosan meg kell javítani bér- és prémiumrendszerünket, hogy az érdekeltebbé tegye a dolgozókat a termelés gazdaságosságában, 'óbb minőségű termékek előállításában, az anyagtakarékosságban. e) a folyamatban lévő jelentős intézkedéseken kívül, me- 'yek ez évre és főleg a jövő évre már lényegesen javítanak a helyzeten, a Központi Vezetőség szükségesnek tartja mélyreható munka megindítását a gazdasági vezetés módszereinek gondos felülvizsgálására, az egész vezetést magasabb színvonalra emelő intézkedések körültekintő kidolgo- ’ására. A Központi Vezetőség egyszersmind megállapítja, hogy a termelés központi irányítása, a tervezés központosított módszere változatlanul a gazdaságvezetés fontos elve, mivel a dolgozó tömegek alkotó energiái kibontakozása mellett ebben van a szocialista rendszer egyik legfőbb előnye a kapitalista rendszerrel szemben. 4 4z állami élet további demokratizálása A népi demokratikus állam megerősítése, tökéletesítése a szocializmus építésének egyik lesfontosabb feltétele. Éppen ezért pártunknak minden segítséget meg kell adnia népi demokratikus államrendszerünk továbbfejlesztéséhez, az á' lanti szervek munkájának megjavításához. A Központi Vezetőség meg- á'lapitla. hogy államrendszerünk alapvonásaiban mélyen demokratikus. Államunk munkás-paraszt állam, amelyben mind nagyobb szerepet játszik a haladó értelmiség is. Országunkban a hatalom a dolgozo parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van; a hatalom ^gyakorlásában reszt I vesz a munkásosztály vezetésével a dolgozó parasztság is. Ez az a döntő jellemvonás, amely megkülönbözteti a polgári típusú államoktól és azoknál ezerszer demokratikusáb- bá teszi. Alapvető feladatunk államunk demokratikus tartalmának további kibontakoztatása, a választott államhatalmi szervek szerepének, hatáskörének további növelése, mind szélesebb dolgozó rétegek bevonása az állam igazgatásába. a) Érvényesülnie kell az országgyűlés jogainak a bel- és külpolitika, a gazdasági és kulturális élet legfontosabb kérdéseiben, az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó legfőbb intézkedéseket sokoldalú, termékeny viták alapján kell törvényekbe foglalnia. Országgyűlési képviselőink az alkotmány előírásainak megfelelően építsenek ki állandó kapcsolatokat választóikkal, rendszeresen számol - ianak be nekik munkájukról és értékesítsék országgyűlési munkájukban választóik tapasztalatait, bíráló észrevéte- 'eit és javaslatait. A minisztériumok és a tanácsok apparátusa segítse az országgyűlési képviselőket munkájukban. Érvényt kell szerezni az alkotmány ama rendelkezésének, hogy a választók a bizalmuknak meg nem felelő képviselőket bármikor visszahívhatják. Ehhez át kell dolgozni a választói törvényt, és a jelenlegi, a választókkal közvetlen kapcsolatot nem jelentő lajstromos rendszer helyett személyenkénti választási rendszert kell bevezetni. b) Demokratikus államrendszerünk alapját a tanácsok alkotják. Pártunk véleménye szerint a már megtett intézkedéseken túlmenően is biztosítani kell, hogy a tanácsok rendelkezzenek a gondjaikra bízott feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel, politikailag és szakmailag képzett dolgozókkal és anyagi eszközökkel. El kell érni, hogy a tanácsok teljes mértékben ellássák hatósági és igazgatási feladataikat, valóban vezessék a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, biztosítsák az állampolgárok tömegeinek tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom és az államigazgatás gyakorlásában. így eredményesebbé válik a tanácstagoknak a választók érdekében kifejtett tevékenysége is. Növelni kell a tanácsi végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek hatósági, igazgatási hatáskörét is. Meg kell határozni azokat a gazdasági és igazgatási kérdéseket, amelyekben kizárólag a tanács plénuma jogosult döruj teni. A minisztériumoknak és más országos szerveknek a tanácsszervekkel kapcsolatban csak a szakirányítást és a szakellenőrzést kell végezniük, valamint a területi feladatok összehangolásáról kell gondos- kodniok. A tanácsok munkájának ilyen átszervezésével kapcsolatban különös gondot kell fordítani a járási tanácsok megerősítésére, úgy azonban, hogy a községek lakossága a községi tanácsoknál intézhesse el ügyeinek zömét. Államunk bürokratikus vonásainak megszüntetéséért, a decentralizálásért — a dolgozók széleskörű részvételével — folyó munkának az államapparátust egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kell tennie: e célt szolgálja a megyék, járások, kerületek összevonása is, amelynek együtt kell járnia a tanácsok gazdasági önállóságának s hatáskörének növelésével. A Központi Vezetőség felhívja a Minisztertanácsot, hogy e kérdést jóváhagyás végett ősszel az Országgyűlés elé terjessze. Az új megyék, járások, kerületek kialakítását 1957. január 1-ig be kel] fejezni. A Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy a kormány a legnagyobb városokat érintő, merev letelepedési szabályokat felülvizsgálja. c) Az állami élet demokratizmusának kibontakoztatására irányuló munkát egybe kell kapcsolni a legszélesebbkörű felvilágosító munkával, mely az állampolgári kötelezettségek pontos megtartására, az állami fegyelem megszilárdítására irányul. Az állami fegyelem erősítését folytonosan szem előtt kell tartam a demokratizmus kiszélesítésére és a decentralizálásra irányuló munka minden szakaszában s a további munkában is. 5. A szocialista törvényesség további megszilárdítása A törvényesség további megszilárdítására jelentős intézkedésekre van szükség, a jogszabályok rendezése, a büntető és igazságügyi, valamint a belügyi szervek munkájának megjavítása s e szervek hathatós ellenőrzése terén. a) A szocialista törvényesség alapvető követelménye, hogy állami, társadalmi életünk valamennyi területén minden állampolgár részére érthető, a gazdasági, társadalmi viszonyoknak megfelelő törvények és jogszabályok legyenek, valamint, hogy ezeket a törvényeket megtartsák. Meg kell teremteni a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét. Ezt a munkát elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint a nyilvánosság bevonásával kell elvégezni. Meg kell gyorsítani a büntető és polgári törvény- könyv megalkotását, valamint világos, közérthető törvényben szabályozni kell az állam- igazgatási hatóságok jogkörét és tevékenységét. b) Igazságügyi szerveinknek a dolgozók érdekeinek védelmében továbbra is erélyesen és határozottan kell fellépniük az államunk biztonságát és a törvényes rendet sértő súlyosabb bűncselekményekkel szemben. A megtévedt, jelentéktelenebb bűncselekményt elkövető dolgozókkal szemben egyre szélesebb körben kell alkalmazni a nevelő jellegű intézkedéseket. Az igazságügyi szerveknek egész tevékenységükben, az eljárás valamennyi szakaszában következetesen érvényesíteniük kell a bűnvádi eljárás törvényben biztosított szocialista alapelveit: biztosítani kell annak az alapelvnek feltétlen érvényesítését, hogy senkinek a bűnösségét csak beismerése alapján megállapítani nem lehet, ha azt bizonyítékok alá nem támasztják; a nyomozati eljárásban csak Indokolt esetben szabad élni az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás elrendelésével; az ügyészség törvényesség feletti felügyeletét hatékonyabban meg kell valósítani az államvédelmi szerveknek a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egész tevékenysége tekintetében; erősíteni kell az ügyészségnek a bíróság feletti felügyeletét, s megfelelően csökkentve az Igazságügyminisztérium párhuzamos hasonló tevékenységét, érvényre kell juttatni a bíró ítélkezésekben a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos elvi irányítását; a bírói függetlenséget meg kell szilárdítani. A terület- rendezés, s a szükséges szervezeti és egyéb feltételek biztosítása után meg kell valósítani a bírák és népi ülnökök választását; a szocialista törvényesség biztosítása és a bírói eljárás egységessége érdekében felül kell vizsgálni és csökkenteni kell a katonai bíróságok, katonai ügyészségek túl széles körben érvényesülő hatáskörét. A rendes bíróságok hatáskörét fokozottabb mértékben ki kell terjeszteni egyes fontosabb államigazgatási területekre, például a munkaügyi, termelőszövetkezetekkel kapcsolatos vagyonjogi, nyugdíjügyi stb. viták területére. c) A Belügyminisztérium jelentős sikereket ért el a tényleges ellenség, a népi demokratikus rendünk megdöntésére szervezkedő elemek a gazdasági kártevők, kémek, diver- zánsok elleni harcban. A korábbi törvénysértések nyomán kialakult helytelen szemlélet és vizsgálati módszerek maradványainak felszámolására, a szocialista törvényesség szellemének hiánytalan érvényesítésére azonban további intézkedések szükségesek a Belügyminisztérium szerveinek párt- és állami ellenőrzése terén. Az erre vonatkozó újabb javaslatot, rövid időn belül jóváhagyás végett az illetékes pártós állami szerv elé kell terjeszteni. E feladat megoldásakor abból kell kiindulni, hogy a belügyi szerveknek egész tevékenységekkel a Magyar Nép- köztársaság és állampolgárainak biztonságát kell szolgál- niok. Sziklaszilárddá kell tenni minden állampolgárunknak azt a meggyőződését, hogy őt a törvénysértéssel szemben pártunk, államunk, egész társadalmunk védi. d) A Központi Vezetőcég felhívja a párt-, állami, igazságügyi és társadalmi szervek figyelmét a dolgozók jogainak fokozottabb védelmére. A pártszervek tartsák fontos kötelességüknek azoknak a sérelmeknek megfelelő kivizsgálását és lehetőség szerint méltányos orvoslását, amelyek a korábbi bizalmatlan, sokszor lélektelen, bürokratikus intézkedésekből kifolyólag becsületes dolgozókat jogtalan és hátrányos helyzetbe hoztak. e) A Központi Vezetőség nagy fontosságot tulajdonít a szocialista törvényesség hiánytalan biztosításának, az állam- védelmi és igazságügyi szervek munkája hathatós megjavításának. Bizalommal tekint az e szervekben dolgozó elvtársak becsületes . erőfeszítéseire és fontos munkájukat a jövőben is segíti. 6. Az ideológiai munka megjavítása A tudományos, kulturális, agitációs, fflsppagandamunká- ban fokozotl*riarcot kell folytatni a személyi kultusz maradványai ellen, leküzdve a dogmatizmust, önálló marxista gondolkodásra nevelve a tudomány, a kultúra, az agitáció területének dolgozóit. Egyszersmind harcolni kell a bur- zsoá ideológia ellen, a dolgozó tömegek szocialista neveléséért. a) A tudományok fejlődése, közöttük a társadalomtudományok fejlődése szükségessé teszi alkotó viták kibontakozását. A vitákban csak türelmes, meggyőző érvelésnek s eszmei harcnak van helye. Nem szabad azonban teret adni a vitákban a marxizmus-leniniz- mus vagy a népi demokrácia ellen irányuló támadásoknak. Elő kell segíteni a tudományos dolgozók;, egyesületeinek, társulatainak további demokratizálását. Biztosítani kell, hogy e társadalmi szervek a szocialista nevelés iskoláivá s a tudományos viták fórumává váljanak. Szorosabb együttműködést kell kialakítani gazdasági vezető szerveink és a Magyar Tudományos Akadémia, s a tudományos egyesületek között, bevonva ezeket fejlesztési terveink kidolgozásába. Biztosítani kell hogy a tudomány képviselői s a diákok anyagi helyzetünkhöz mérten fokozottabban megismerkedhessenek á külföldi országok tudományos eredményeivel, folyóirataival. Fokozottabban lehetővé kell tenni a magyar tudomány eredményeinek külföldön való népszerűsítését, publikálását is. b) A kultúra területén arra kell törekedni, hogy egyre in■ kább betöltse szocialista nevelő hatását a könyv, a színház, a film, a zene, a képzőművészet. Ezért küzdeni kell a szocialista realizmus elvei érvényesüléséért; lehetővé kell tenni azonban azt is, hogy haladó irányzatok — amelyek a szocialista realizmus f<Jé mutatnak — az eddiginél jobban érvényesülhessenek, fenntartva természetesen fogyatékosságaik marxista bírálatának gyakorlatát. Ugyancsak lehetővé kell tenni a szocialista realizmus, valamint az efelé mutató irányzatok talaján különböző iskolák, stílus- irányzatok és törekvések érvényesülését, gazdagítva a művészi kifejezés formáit. Növelni kell a művészeti és kulturális szövetségek szerepét tagjaik nevelésében s problémáik megoldásában, biztosítva e helyeken a demokratikus élet fejlesztését. Nagy szerep hárul e szövetségek kommunista tagjaira: körükben meg kell szilárdítani a pártfegyelmet, mindenekelőtt eszmei meggyőzés révén. A tudományos, kulturális, művészeti élet fokozottabb demokratizálásával párhuzamosan növelni kell a párt eszmei irányító szerepét az e területeken dolgozó párttagok s a párt és állam megfelelő szervei segítségével. c) Az agitációs, propaganda- munka igen jelentékeny megjavítására van szükség. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági kérdések propagandájára. A sajtó s a rádió, valamint az agitációs, propagandamunka sikereket mutathat fel a néptömegek alkotó kezdeményezései kibontakoztatásában, a személyi kultusz káros következményei bírálatában, a tömegék jogos kritikája felszínre hozásában. Azonban a sajtó s a rádió nem 6zállt eléggé szembe a legutóbbi időkben felbukkanó ellenséges, gyakran párt- és népidemok- rácia-ellenes nézetekkel és a tömegeket félrevezető demagógiával, sőt egyes esetekben maga is terjesztette azokat. Ezért az agitációs, propagandatevékenységnek, s különösen a sajtó és a rádió munkájának, gyorsan és határozottan meg kell javulnia a népj demokráciát szolgáló politika talaján. A gazdasági élet minden fontos területéről a statisztikai adatszolgáltatás kibővítésével behatóan és rendszeresen kell tájékoztatnia a dolgozókat, mozgósítva őket a szocialista építés feladatainak megoldására. 7. A dolgozók tömegszervezetei és a Hazafias Népfront Társadalmi életünk demokratizálásának kiszélesítése jelentősen megnöveli a tömegszervezetek szerepét és pártunk feladatait a tömegszervezetek- kel kapcsolatban. Pártszervezeteink sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a dolgozók valamennyi tömegszervezetére és tömegmozgalmára, a Hazafias Népfrontra, a szakszervezetekre, a Dolgozó Ifjúság Szövetségére, a Magyar Szovjet Társaságra, a földművesszövetkezetekre, a sportszervezetekre stb. Mindenütt meg kell javítani az e szervekben dolgozó kommunisták MDP-csoportjai- nak munkáját és segítségükkel, példamutató magatartásukkal bátorítaníok kell a tömegszervezetek vezetőségeit, hogy öntevékenyek és harcosak legyenek, hogy munkaterületükön elvégezzék sajátos feladataikat, kidolgozzák a megfelelő szervezeti formákat, a tömegmunka tartalmát és módszereit. Különösem nagy gondot fordítson a párt a fejlődő népfront-mozgalomra, a munkás- osztály legnagyobb és legfontosabb szervezeteire, a szak- szervezetekre, s az ifjúsági szövetségre, a DISZ-re. a) A munkásosztály s valamennyi dolgozó osztály szövetségének kifejezője a lakosság túlnyomó többségét magába- foglaló Hazafias Népfront. Célia a munkásság, parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek, hazánk minden hazafias haladó erejének építő összefogása. A népfront feladatául kell kitűzni, hogy elsősorban a népi, nemzeti egység megszilárdításán munkálkodjék. Ezért tevékenységének legfőbb területe minden békére vágvó, hazafias érzelmű dolgozó felsorakoztatása a bélié frontján. A Hazafias Népfront-mozgalom magyarázza, népszerűsítse a szocialista haladás érdekében a párt s a kormán v által népgazdaságunk felvirágoztatására, a' lakosság anyagi, kulturális, szociális életfelté*e- lei megjavítására foganatosított intézkedéseket, haz»f'»s hagyományaink szellemében nevelje kötelességtudatra a dolgozókat. A Hazafias Népfront fokozottabban segítse a tanácsokat feladatai ellátásában, s a tanácsok támaszkodjanak munkájukban jobban a népfront mozgalmára. Az eddiginél fokozottabban kell biztosítani, hogy a népfront mozgalomban aktívan résztvehessen minden hazafias, demokratikus, a békét támogató doleozó. háziasszony, kisember, diák stb. El kell érni, hogy a népfront-bizottsáeok vezetésébe 1s nemzetiségre, világnézetre és vallásos meggyőződésre való tekintet nélkül nagy számban megválasz- szanak demokratikusan gondolkodó, a népet szerető pán« (Folytatás a 3. oldalon)
