Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
bocsátani. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — egy katasztrális holdon átlagosan az 1955. évi 5,6 kilogramm helyett 19,9 kilogrammot, nitrogén-műtrágyá ból pedig 1,7 kilogramm helyett 9 kilogrammot kell felhasználni. A növényi kártevők*és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert .kell alkalmazni. 1960-ban több, mint 800 000 kát. hold szántóterületen kell vegyszeresen gvomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kát. holddal szemben. Ki kell kísérletezni és fokozatosan be kell vezetni a legelők vegyszeres gyomirtását. Rendbe kell hozni a meglevő öntözőtelepek műszaki felszereléseit. Az öntözött területet az 1955. évi 159 000 kát. holdról 1960-ra 240 000 kát. holdra kell növelni. A rizstermesztés megjavítása céljából ét kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére. Hovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére. Fejleszteni kell a hazai adottságaink között igen jó eredményeket biztosító takarmány- és zöldségmag- termesztést, valamint a gyógyszeripar és az illóolajgyártás alapját képező gyógy növények, a kertészeti ipar növények termesztését, öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét és faállományát, emellett fejleszteni kell a háztáji gyümölcsösöket is. A szőlő- és bortermelés fokozásának fő módja: a kiöregedett szőlők felújítása és a tőkehiány pótlása. A jelenlegi szőlőterület fenntartása érdekében '. >tegy 36 000 katasztrális ' >'-l szőlőt kell telepíteni, növelve a csemegefajták ará-yát. Jelentősen fokozni kell a sző- lőoltványtermelést é6 zöldoltványok készítését. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban a Tokaj- hegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. A magyar bor minőségének javítása érdekében a szőlőtermelés fejlesztésével együtt a borászatot is korszerűsíteni kell. A aöldség-, gyümölcs-, szőlő-, és bortermelés árutermelésének növelése, a minőség megjavítása érdekében biztosítani kell a megtermelt termékek mennyiségéhez szükséges tárolóhelyeket, berendezéseket és különféle eszközöket. A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot kell* Tök luterrrreseneK* loKözásara, a rétek és legelők javítására. A népgazdasági szükség- letek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését, a hízott sertését 25—30 százalékkal, a tejét 35—40 százalékkal, a tojásét pedig 20—25 százalékkal. Biztosítani kell, hogy a szarvasmarha állomány 1960- ra mintegy öt százalékkal, és a tehénállomány az 1955. évi 885 ezerről egymillióra emelkedjék. A hús- és zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban 200 ezer darabbal kell csökkenteni a lőállományt. Az állattenyésztés minőségi színvonalát a mesterséges megtermékenyítés széleskörű elterjesztésével is növelni kell. A baromfi törzsállományt mintegy 25 millió darabra kell növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazdaságokban a naposbaromfi keltetést 1960- ban 30 millió fölé kell emelni. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a baromfitartás gazdaságosságának növelése érdekében el kell terjeszteni a baromfiak vándorólaztatását. Az állattenyésztés, az állati terméktermelés szemes- és szálastakarmányszükségletét a második ötéves terv folyamán évről évre biztosítani kell. Ehhez elsősorban a takarmány- termelést kell fokozni, a takarmánygabona vetésterületét az 1955. évihez képest 1960-ra 350 000—400 000 katasztrális holddal, a szálastakarmányokét fjedig mintegy 60 000—70 000 katasztrális holddal, ezenkívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell növelni. A takarmány- gabona össztermelése mintegy 50—52 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucematermelést — vetésterületének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 millió mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter silótakarmánnyal szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter silótakarmányt kell készíteni. Elő kell mozdítani a takarmányok jobb értékesítését, az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok kombinált takarfelhasználásával. takarmányozásra alkalmas állati és növényi termékek helyett technikai célokra fokozatosan ipari termékeket használjanak fel .Mindezzel valamint egyéb sokoldalú intézkedéssel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével, továbbá elsősorban fehérjében gazdag abraktakarmányok importja útján szilárd takarmányalapot kell létrehozni az állati termékek termelésének növelésére és igyekezni kell takarmánytartalékot képezni. Biztosítani kell, hogy a második ötéves terv folyamán a haltermelés több mint kétszeresére növekedjék. A méhészet fejlesztésével a méztermelést több mint másfélszeresére kell fokozni. Továbbfejlesztve az állat- egészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel és szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gümőkort. fi A növénytermelés és az állattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakában. A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság részére 3 alapvető erőgéptípust kell gyártani: nehéz lánctalpas traktort, univerzális traktort és magánjáró gabonabetakarító gépet. A gyártási technológia javításával, a könnyűfémek és műanyagok fokozottabb alkalmazásával a gépek súlyát csökkenteni kell. Fokozottabban kell ellátni a mező- gazdaság erő- és munkagépeit gumikerékkel és munkavédelmi felszerelésekkel. Meg kell valósítani a hazai dieselmotorok cseredarabos javítását. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles ménetekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell előrevinni a kapásnövé- nyek — elsősorban a kukorica ______ valamint a szálas takarmányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A traktorállomány 05 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19 000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktoregységre 1utó szántóterületet 404 katasztrális holdról mintegy 230 katasztrális holdra kell csökkenteni; A növényápolási munkáknak, az állami gazdaságokban vetkezetek ben 65 százalékos gépesítéséhez a traktorállományon belül 21 százalékról 43 százalékra kell emelni az univerzális traktorok részarányát és ezeket mintegy 25—30 féle hordozott és félig hordozott munkagéppel kell ellátni. A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—1960-as években együttvéve több mint 3800 arató-cséplőgépet, több mint 1400 kévekötő-aratógé- pet, több mint 6000 kukoricakombájnt és silókombájnt* mintegy 1500 darab cukorrépakombájnt, jelentős számú burgonyaültető és burgonyabetakarító gépet kell a mező- gazdaság rendelkezésére bocsátani. A műtrágya-kiszórás gépesítését jelentős mértékben fokozni és tökéletesíteni kell, s meg kell oldani a szervestrágya-kiszórás gépesítését. A második ötéves terv folyamán 4 500 darab műtrágya-szórót kell a mezőgazdaság számára biztosítani. Fokozni kell a villamosenergia felhasználását a mezőgazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekapcsolását. Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munkafolyamatait. Mindenekelőtt a takarmányelőkészítést, a szállítást és az itatást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi talaj művelés és nővén yvédelem gépesítésével. Ennek érdekében biztosítani kell speciális kerti traktorokat, hozzátartozó munkagépeket, csörlőket, valamint porozó-, permetező-, osztályozó- és csomagológépeket; A megnövekedett gépállomány megóvása érdekében — a lehetőségekhez képest — gondoskodni kell az állami gazdaságokban és gépállomásokon a gépszínek fokozott építéséről. A A második ötéves terv időszakában tovább kell fejleszteni a gépállomásokat; Bővíteni kell felszerelésüket* mintegy 100 új gépállomási javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjesztenek a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. Egye« munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák pi-rZe-s-wi nyújtsanak segítséget a tér-
