Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
“ "íhéTcfezővetikezetek építkezéseihez. gépállomásoknak 1960-ban 1955Jhöz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell növelniök az egyéni parasztok számára végzett' egy kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. A talaj munkán kívül nyújtsanak segítséget az egyéni parasztoknak a szállítási, silózási és darálás! munkák elvégzésében Is. Javítani kell a gépek kihasználását. Az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mielőbb kikovácso- lódjék az állandó szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlása. C A meglévő mezőgazda- 'sági termelőszövetkeze- _ teket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzem- szervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetek alakításánál gyors fejlődésre képes egészséges, közös gazdaság létrehozására kell törekedni. A nálunk legfejlettebb mezőgazdasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek hangsúlyozása mellett minden megkötés nélkül lehetővé kell tenni, sőt az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat és ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését, amelyek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái. A termelőszövetkezeti mozgalom fei]«7+ése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet. A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok oél- damutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni eazdasásokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az égvén! ga7dc><!qgok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek számára öt év alatt mintegy 4.1 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni. öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben többek között mintegy 190.000 szarvasmarhaférőhelyet és 1— 1.2 millió köbméter befogadó- képességű silót. A beruházások végrehajtásához a második ötéves terv során összesen 2.6 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani a tsz-eknek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzák a saját erőből történő építkezéseiket. A helyileg kialakult olcsóbb megoldások sokféle változata mellett elő kell segíteni a vas- és vasbetonváz-szerke- zetű épületek építését is. A termelőszövetkezetek anyag- ellátását lényegesen egyszerűsíteni kell. Hitelekkel, valamint a szükséges gépi berendezések eladásával elő kell mozdítani, hogy a termelőszövetkezetek külön-kü- lön vagy összefogva saját építőanyagellátó (tégla, cserép, mész, kő, nád) üzemeket és építőbrigádokat létesítsenek. A termelőszövetkezeteknek lehetővé kell tenni, hogy vásároljanak az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépeket, tehergépkocsikat és gumikerekű univerzális traktorokat, a hozzávaló pótkocsikkal. A termelőszövetkezetekben az egy kát. holdnyi mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi tiz kilogrammról 1960-ban mintegy 25 kilogrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek, maguk alakítsák ki a mintaalapszabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. A termelőszövetkezetekben gyors ütemben kell fejleszteni a közös állattenyésztést és az ehhez szükséges nagyüzemi elhelyezést, lényegesen meg kell javítani az állatállomány minőségét. A termelőszövetkezeti mozgalom és az állattenyésztés egyidejű fejlesztésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a jövőben mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépő dolgozó parasztok a háztáji kereteket meghaladó haszonállományt olyan ütemben vigyék a szövetkezetbe, ahogyan megteremtették az elhelyezés lehetőségét és a közös gazdaságban szükséges takarmányalapot. A termelőszövetkezeti tag által a közös gazdaságba bevitt tehenek, üszők, kocák ellenértékét a 20—35 százalékos szövetkezeti alap levonásával egy összegben azonnal ki lehet fizetni. A közös gazdaság részére szükséges igás állományt a megalakuláskor takarmánnyal együtt be kell vinni a közös gazdaságba. A felesleges lóállományt a közgyűlés határozata alapján a tagok személyesen is eladhatják az alapszabálynak megfelelően. Fokozni kell a termelőszövet kezeli tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a beadási kötelezettségek teljesítésére szolgáló mennyiségeken felül termékeiket előnyösebben értékesíthessék (előnyös termelési szerződések, földművesszövetkezeti bizományi értékesítés, a szabadpiacon és közvetlenül az állami kiskereskedelmi vállalatoknak, üzemeknek, kórházaknak, intézményeknek történő eladás) és ezzel is fokozhassák jövedelmüket. El kell törölni a jelenleg ezt gátló szállítási korlátozásokat és egyéb megkötöttségeket. Államilag is támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy helyi jelentőségű nyerstermékeket feldolgozó üzemeket (tejüzem, borpalackozó, pálinkafőző, seprőkötő, gyümölcsös zöldségaszaló, konzerváló, nádpallókészítő stb. üzemeket) létesíthessenek és ezek termékeit is szabadon értékesíthessék. Támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy közös erővel is létesíthessenek ilyen üzemeket. Mindenek előtt a tsz-ek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában a termelőszövetkezeti tagok évközben rendszeresen pénzjövedelemhez jussanak. A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldani. A A második ötéves terv megvalósítása folyamán az állami gazdaságok elé azt a fő feladatot kell állítani, hogy termelésüket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék. Az állami gazdaságok fejlesztésére öt év alatt mintegy 2.7 milliárd forintot kell beruházni. Mezőgazdasági területük egy kát. holdjára jutó műtrágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960- ban 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955- höz képest a második ötéves terv végére, hozzávetőlegesen kenyérgabonából 30 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal, vágóállatból 70 százalékkal, tejből 80 százalékkal, gyapjúból 100 százalékkal, borból 70 százalékkal növeljék árutermelésüket. A termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok veszteséges gazdál0 kodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék. H A mezőgazdaság terme- * * lésének tervbe vett emelkedéséhez elengedheteU lenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket* Növelni kell az egyéni termelők műtrágyával és növény, védőszerrel való ellátását: — 1960-ban 1955-höz viszonyítva az egy. kát holdat megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazdaságokban. Lehetővé kell tenni számukra különféle termelési eszközök és anyagok beszerzését. Nagyobb mennyiségben kell nemesített vetőmagvakat és tenyészállatot, valamint facsemete- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerző- déces sertéshízlalást. 1960- ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromfit kell az egyéni termelők részére eladni. A növénytermelés és az • állattenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kát holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termékmennyiséghez képest, 1960- ra a beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növénytermelés é6 állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe kerülő árumennyiség 30 —36 százalékkal növekedjék* Az állam által begyűjtött termékek mennyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani, emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje termékeinek szabadpiaci értékesítését is. Ki kell terjeszteni a földmű, vesszövetkezetek tevékenységét, egyrészt a parasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében, másrészt fokozottabban kell részt venniük a mezőgazdaságnak kis gépekkel, valamint a termeléshez és építkezéshez szükséges anyagokkal valő ellátásában. Meg kell szervezni a falun a hús árusítását, az állatvá- gásokat decentralizálni kell« Gondoskodni kell arról, * hogy javuljon az exportképes mezőgazdasági termékei» termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export
