Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
tott acél mintegy 10 százaléka konvertere« eljárással készüljön. Gondoskodni kell alacsony aknás kiskohó létesítéséről . ferromangán kísérleti gyártása céljára. A hegesztett szerkezeteknél használt acélok folyási határát emelni kell. A hengerlésnél, kovácsolásnál, öntésnél olyan technológiai javításokat kell eszközölni, amelyekkel számottevő fajlagos anyagmegtakarítás érhető el. Meg kell oldani a kohászatban a hulladékenergiák és mellék- termékek nagyobb mértékű hasznosítását. e) A gépiparban számos korszerű, új gyártmány bevezetése mellett elsősorban a termelékenyebb és takarékosabb anyagfelhasználást lehetővé tevő gyártási eljárások széleskörű alkalmazására van szükség. Nagymértékben kell fejleszteni a forgácsmentes megmunkálógépek gyártását és alkalmazását hideg és melegalakításhoz. Elsősorban az excenter-prések könnyű légkalapácsok, a hidraulikus kovácsprések és egyéb kovácsipari berendezések alkalmazását kell fokozni. Gondoskodni kell az öntödék korszerűsítéséről, az öntödei munkafolyamatok fokozott gépesítéséről. A forgácsolási munkák és az anyagveszte6ég csökkentésére ki kell terjeszteni a porkohászati úton előállított alkatrészek gyártását, a korszerű gépi formázást, a centrifugál- kokilla- és precíziós öntést, a foga6kerék-meleghengerlést és húzást, a hidegsajtolást, a süllyesztékes kovácsolást. Tökéletesíteni kell és szélesebb körben kell alkalmazni a hegesztést. Fokozni kell a megmunkáló gépeknek szerszámokkal és készülékekkel való ellátását. Az autó, dieselmotor, diesel- mozdony, motorkerékpár és kerékpár gyártásánál nagyobb termelőképességű célgépek alkalmazására kell rátérni. A gépiparban az üzemek tervszerű, tudományos alapokon nyugvó szakosításának és együttműködésének fejlesztésé vei meg kell teremteni a nagy termelékenységű tömeggyártás alapfeltételeit. Ennek előmozdítására szélesebb körben kell olyan gépcsaládokat létrehozni, amelyeken belül különféle teljesítményű és különféle célokra szolgáló gépek nagymértékben azonos alkatrészekből, szerelési egységekből épülnek fel. A szerszámgépipar és az autóipar számára szakosított öntőüzemet, különféle gépalkatrészek megmunkálására nagy teljesítőképességű kovácsolóözemet kell létesíteni, normál alkatrészeket gyártó speciális üzemeket kell' szervezni. A szakosított üzemek magasfokú gépesítéssel működjenek. A híradástechnikai iparban a vákuumtechnikai, átviteltechnikai és a mikrohullámú berendezések egész soránál, a legfejlettebb műszaki színvonalat kell elérni. A híradás- technikai ipar valamennyi ágában fontos feladat a berendezések és alkatrészek miniatűr kivitelezése és szélsőséges klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállásuk fokozása. Előre kell vinni a különböző félvezetők kutatását és alkalmazását. Ki kell fejleszteni számos különleges híradás- technikai anyag hazai gyártását. A híradástechnikai alapanyaggyártás fejlesztésére mintegy 150 millió forintot kell fordítani, új üveggyár, kerámiaüzem, krypton gyár stb. létesítés céljából. f) A vegyiparban a korszerű technológiai folyamatok egész sorát, köztük kis- és nagynyomású katalitikus eljárásokat kell alkalmazni, elsősorban a földgáz és a kőolaj feldolgozásánál. A szakaszos termelésről több területen folyamatos termelésre kell rátérni. A vegyipari folyamatokat a technológia korszerűsítésével meg kell gyorsítani. Lényegesen fokozni kell a vegyifolyamatoknak műszerekkel való ellenőrzését. Meg kell valósítani a barnaszén kokszosítását. A kőolajfeldolgozó iparban a nagyobb minőségi követelményeknek megfelelően elő kell készíteni a hidrokrakkoló eljárás nagyüzemi bevezetését. Meg kell valósítani, illetve meg kell kezdeni a különböző ipari melléktermékek (pirit- pörk, vörös iszap) feldolgozását. g) Az építőiparban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák gépesítésének fokozását oly mértékben, hogy 1960-ra a földmunkák gépesítésének foka érje el a 67 százalékot, a betonkeverés a 90 százalékot. Célul kell kitűzni továbbá az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználásának nagymérvű fokozását, jelentősen növelni kell a feszített vasbeton-szerkezet részarányát. Az előregyártott elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát kihasználásuk jelentős növelése mellett öt év alatt meg kell -kétszerezni. Kiterjedtebben kell alkalmazni a gépeket a vakolás, parkettgyalu- lás, meszelés és festés elvégzésére. Az építőanyagiparban jelentősen fokozni és korszerűsíteni kell a nyersanyag kitermelést, a szállítás és rakodás gépesítését és tovább kell fejleszteni a szárítás, valamint az égetés technikáját. h) A könnyűiparban fokozott ütemben kell folytatni az elavult termelőberendezések kicserélését, felújítását, hogy ezzel jelentős mértékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban az automata szövőgépek számát 1960-ra 1955- höz képest, két és félszeresére kell növelni. Megfelelő műszaki intézkedésekkel kell biztosítani, hogy 1960-ban a szintetikus szövött és rövidáru iparban felhasznált összes selyemfonalhoz viszonyítva meghaladja a 17 százalékot (az 1955. évi mintegy három százalékkal szemben), a viszkózaim űszál felhasználásának aránya a pamutiparban 16 százalék felett legyen (1955: 8 százalék), a farostlemez felhasználása a bútor és vegyes faiparban az Ö6Z- szes enyvezett lemezfelhasználás 94 százalékát érje el (1955: 29 százalék). 1) Az élelmiszeriparban célul kell kitűzni a legmunkaigéIII. Mezí A mezőgazdaságban a második ötéves terv során fő feladat: a mezőgazdasági termelés és terméshozamok általános fellendítése, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előbbrevitele. E célokat mindenekelőtt a szocialista nagyüzemek termelésének fejlesztése és kiterjesztése, gazdálkodásuk megjavítása, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének fokozatos növelése útján kell elérni. Az 1956—60. években a mezőgazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítania a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960-ban a kenyérgabona-termelés az 1955. évi 27 millió mázsáról 29—30 millió mázsára, a vágásra kerüld állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1,5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelés 1,4 milliárd darabról 1,8 milliárdra, a gyapjútermelés 58 000 mázsáról 85 000—90 000 mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének, gépesítésének, villamosításának, valamint ke- mizálásának jelentős növelésével, a termelők érdekelt6é- gének sokoldalú érvényrejutta- tásával kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkeze- tekben. A szocialista nagyüzemi gazdaságokban úgy kell emelni a termelés színvonalát, az üzemi szervezettséget és jövedelmezőséget. hogy a dolgozó parasztság mind nagyobb mértékben meggyőződjék a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, 1960-ig többségében rátérjen a közös gazdálkodás útjára és ezáltal a tervidőszak végére a mezőgazdaságban is túlsúlyba kerüljön a szocialista szektor. A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot kell beruházni, 53 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez iáról a fe’-metöc-ö. vetkezetek sa ját erőből történyesebb gyártási folyamatok gépesítését, a szalagrenctezerű gyártás kiterjesztését, a mű- szerellátás fokozását, valamint egyes szintetikus vegyi anyagok felhasználását A konzerv, cukor- és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését Az ipar minden ágában nö- velni kell az anyagi ösztönzést a haladó technika elterjesztésére, a korszerű, új gyártmányok bevezetésére. gazdaság nő, mintegy egymilliárd foriné tos beruházása, 1 A növénytermesztést belterjes irányban kell fejleszteni, a takarmánytermelés, az ipari növények, valamint a kertészeti termékek termelésének növelésével. Meg kell teremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takagmányalapját és ezzel a hús-zsírtermelés növelésének legfontosabb feltételét. Ugyaniakkor a mezőgazdaságnak biz. tosítania kell az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő mennyiségű állami kenyérgabona-tartalék képzését- A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. As első ötéves terv időszakában elért átlaghoz képest 1956— 1960-ban a kalászosok holdan- kénti terméshozamát mintegy 10—12, a kukoricáét 30, a búr. gonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elteri jeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmagfajtákat. 1960-ban a kukoricái vetésterületének legalább 5Í százalékán kell. hibrid vetőmagot használni. A második ötéves tervidői szak végére az ország szántó- területét legalább 150 000 kai, holddal kell növelni, öt ét alatt mintegy félmillió hold! gyenge termőképességű, szV kés, savanyú és homoktalaj javítását kell megoldani étf további mintegy félmillió hoW dón zöldtrágyázással kell a tai laj termőerejét növelni, ldí terjesztve a zöldtrágyázást szervesanva gokban szegény^ kötött talajokra; A talajerózió további pusztításának megakadályozásán ra hatékony intézkedéseket kell tenni. A második ötéves terv iddi szaka alatt a kukorica vetési területét mintegy 16 százalék* kai, az évelő pillangósokét pe* dig 33 százalékkal kell növelni. Hatékonyabbá kell tenni • szervestrágya és trágyalé kezelését és felhasználását, a tőzeget fokozatosan a mezőgazdaság részére Mell felhasználni a talajerő utánpótlására. A Duna-Tísza közén kitermeli tőzeget teljes egészében a me- zőgazdaság rendelkezésére keB
