Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
4 olvasztót, két új martinkemencét, két kokszolóblokkot, a meleg és hideghengerművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. A szénacélok minőségét alacsony ötvözéssel kell megjavítani. A „csillapítatlan" acélok részarányát a jelenlegi 20 százalékról 1960-ban 40—50 százalékra kell emelni. Ezzel és egyéb intézkedésekkel a hengerelt — acél — termelés fajlagos acélszükségletét öt év alatt mintegy öt százalékkal kell csökkenteni. Az alumíniumiparban a hutaalumínium termelést az 1955. évi 37.000 tonnával szemben 1960-ban legalább 47.500 tonnára kell emelni. Elő kel! készíteni új, korszerű timföldgyár létesítését, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé teszi. Jelentősen fokozni kell az ötvözött, húzott, hengerelt és sajtolt aluminium-féltermékek, valamint a különböző alumi-< nium-készáruk termelését Gondoskodni kell az alumínium-feldolgozó üzemek teljesítőképességének kibővítésé ről. A színesfém kohászatban meg kell indítani a hazai magnéziumtermelést. ami jóminőségű aluminiu mötvözetek gyártását teszi lehetővé, 1960- ban évi 600 tonna teljesítőképességű magnéziumkohót kel) üzembehelyezni. Gondoskodni kell a gyöngyösoroszi ércbányában nyert ólom- és cinkére dúsításáról és feldolgozásáról. fi Az iparosítás továbbfej- lesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együtt jár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló viUamosenergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés feilődési üteménél gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960- ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energiamennyiséget is figyelembe véve) mintegy 64 százalékkal ke’l növelni. A villamosenergia-ipar fejlesztésére öt év alatt mintegy hét milliard forint beruházást kell fordítani. öt év alatt az erőművek te1- jesftőképesséeét mintegy 663 ezpr kilowattal kell növelni, részint a meglévő erőművök bővítése, főleg azonban űj erőin ő vek építése útján. Be kell felezni a kétszázezer kilowatté« horsed! és a kétszázhuszon- ötezer kilowattom tiszapa1 korival nagy erőműveket Mev kell építeni a pécsújhegyi 90 ezer kilowattos erőművet, 100 ezer kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet, Oroszlányban 132 ezer kilowattos erőmű építését kell megkezdeni és részben üzembehelyezni. További három, összesen 500 ezer kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglévő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítő- képességének összhangba hozatalával mintegy ötvenezer kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. A belépő új erőművekből mintegy 57 ezer kilowatt, gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18 400 kilowatt pedig kisebb és közepes vizierőmű legyen. A fajlagos kalóriafelhasználás 15 százalékos csökkentése és egyéb megtakarítások útján a villamosenergia- tenmelés önköltségét mintegy 13 százalékkal kell csökkenteni. Gondoskodni kell a csúcs- terhelés elosztásának helyes megszervezéséről, valamint megfelelő erőműtartalékról. Mindezzel, valamint a hálózati rendszer fejlesztésével, lényegesen növelni kell az energiatermelés és elosztás biztonságát és gazdaságosságát. — Emellett megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani az ■ energiatakarékosságot is. A népi demokratikus államok energiarendszerével való együttműködés megteremtése és az energiaimport lebonyolítása érdekében meg kell építeni a megfelelő kétszázhúsz kilovoltos távvezetéket és az alállomásokat. A második ötéves terv • időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát s részben feldolgozását. Erre alapozva elő kell készíteni az atomenergia békés célokra való felhasználását. A Szovjetunió segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe kell helyezni az ország első — tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva, meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv időszakában üzembe lépő első atomerőmű létesítését. O Az ipar összes ágai kö- '-*• zött a vegyipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni; lényegében új, nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelés öt év alatt mintegy hétszeresére, a szerves vegyipari ág termelése kb. négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy öt milliárd forintot kell fordítani. A Román Népköztársaság által szállítandó földgázra alapozva fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavi- déki Vegyikombinátot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágyatermelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új üzemre támaszkodva, meg kell indítaná a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő és azokat minőségben és tartósságban felülmúló és korszerű szintetikus szálasanyagok (perion, poliakrilndtril), továbbá a PVC (polivinilklorid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólom, réz és egyéb színes fémek, valamint bőr és egyes építőipari anyagok pótlását. A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammóniaüzemének megépítésével, a Borsodi Vegyikombinát bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfoszfát üzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A nitrogénmtrűgya gyártását 1960-ra az 1955. évinek hétszeresére, a foszforműtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. Meg kell kezdeni a kar- bamid előállítását, elsősorban takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált növényvédőszerek készítését, fokozni kell a hormones gyomirtósze- nek gyártását. A növényvédő- szer-termelés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mező- gazdaság részére szállított tsz- szes vegyipari termékek értéke 1960-ban az 1955. évinek 2,6—2,7-szerese legyen. Nagyarányú növekedést kell elérni a szénlepárlás útján nyert fontos vegyianyagok termelésében: 1960-ban mintegy 620) tonna benzolt, 5200 tonna fenolt, jelentős mennyiségű naftalint és egyéb kátránytermékeket kell gyártani. A világítógáz termelésének mintegy 42 százalékos növelésével biztosítani kell a lakosság gázellátásának megjavítását. A közlekedést, az ipart és a mezőgazdaságot több és minőségileg jobb kőolajtermékkel kell ellátni. A benzin, petróleum és gázolaj együttes termelése mintegy 55 százalékkal növekedjék. Javítani kell a motorbenzin minőségét, az oldószerrel finomított motorolajok részarányát pedig a jelenlegi 10 százalékról legalább 45 százalékra kell emelni. Biztosítani kell a nagylengyel! kőolaj gazdaságos feldolgozását új krakkolóüzem létesítésével és meg kell kezdeni a krakkgázok hasznosítását értékes vegyianyagok termelésére. A gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék. Korszerű, új antibiotikumok, gyógyszerkészítmények gyártását kell megkezdeni. A gumiipar termelését mintegy száz százalékkal, a gépkocsiabroncsok gyártását 85 százalékkal kell nőve1 ni. Fokozott mértékben kell nyers és műgumiból, valamint műanyagból háztartási cikkeket, játékárut és egyéb közszükségleti cikkeket előállítani. Q Az építőanyagipar előtt az a feladat áll, hogy az egyre nagyobbszámú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnyen szállítható és összeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyagiparban olyan új, az eddiginél korszerűbb és az építkezések önköltségét csökkentő építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni, amelyek fokozzák az építőmunka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek az eddiginél lényegesen gyorsabb kivitelezését. Az építőanyagipar fejlesztésére több mint kétmilliárd forintot kell öt év ala t beruházni. Az építőanyagipar termelése a második ötéves terv időszakában legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A korszerű építőipar legfontosabb anyagának, a cementnek termelését öt év alatt mintegy hétszázezer tonnával kell növelni, a betonelőgyártó iparban a termelés mintegy két és félszeresére emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott — részben elő és utófeszített — vasbetonelemekben. Ki kel] szélesíteni a vasúti vasbetonaljak és vasbeton vezetékoszlopok termelését. A lakásépítkezés céljára meg kell indítani a nagyméretű falazóblokkok, fal és födémelemek (panelek) gyártását. Az összes téglatermelés mintegy ötven százalékát az építőipar termelékenységének növelése érdekében üreges gyártmányokban kell előállítani. Gondoskodni kell a kazán és kohósalaknak korszerű építőanyagok gyártására való fokozott hasznosításáról. Hazai szükségletre és a kivitel fokozására 56—58 százalékkal emelni kell az üveg és mintegy 60 százalékkal a fi- nomkerámiaipar termelését. Biztosítani kell a jó minőségű húzottüveg termelés széleskörű bevezetését, valamint az optikai üveggyártás, » színesfémeket pótló kristályosműkő- és a színescsem- pegyártás megvalósítását. Ki kell terjeszteni a hazai nyersanyagokból előállítható hő és hangszigetelő lemezek > anyagok gyártását. A tűzá'l- lóanyagok termelése 1960-ban mintegy 30 százalékkal legyen több, mint 1955-ben. lí) A gépiparnak az ed- diginél lényegesen nagyobb mennyiségben korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, járműveket, műszereket és más termelőeszközöket előállítania a népgazdaság összes ágai és a külkereskedelem számára, a honvédelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően
