Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
rélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparban öt év alatt ösz- , szesen 32—34 milliárd forintot kell beruházni. I Egyes fontosabb ipari termékek termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen: Az I960, évi termelés 1960. évi termelés az 1955. évi termelés %-ában villamosenergia 8 350 millió kWo 154 6zén 29,4 millió to 132 kőolaj 1.9 millió to 119 acélnyersvas 1.41 millió to 165 acél 2.24 millió to 138 hengereltacél 1.4 millió to 158 timföld 224.000 to 145 kénsav 200.000 to 161 marónátron 40.5 ezer to 346 műtrágyák* 150.000 to 372 műanyagok 11.6 ezer to 430 cement 1.86 millió to 158 gőzturbina 370.000 kW 154 vízturbina 50 millió Ft 500 erőmű és ipari kazán 194 millió Ft 330 Diesel motor** 567.000 LE 680 autóbusz és pótkocsi 3400 db . 245 vasúti személykocsi 805 db 272 tehergépkocsi 6800 db 179 fémforgácsoló szerszámgépek 11.100 db 183 forgácsmentes szerszámgép 80 millió Ft 283 arató-cséplőgép (gabona- kombájn) 2500 db 163 kerékpár 410.000 db 189 motorkerékpár 54.000 db 326 háztartási varrógép 68.5 ezer db 149 rádióműsorvevő 455.000 db 147 cellulóz 46.5 ezer to 281 papír 164.000 to 155 pamutszövet 247 millió négyzetméter 106 gyapjúszövet 34.7 millió négyzetméter 135 selyemszövet 25.5 millió négyzetméter 127 kötöttáru 7810 to 155 konfekció 7274 millió Ft 128 cipő 16.2 millió pár 116 cukor 410.000 to 165 nyershús 217.000 to 146 *sír 79 000 to 131 étolaj 35.000 to 163 vaj 18.3 ezer to 161 * hatóanyagban számítva. ** traktor és autómotor nélkül. O Az eddiginél nagyobb "* mértékben kell kiaknázni hazánk természeti kincseit. Az összes ipari beruházások közel háromnegyedrészét az ország nyersanyag és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. Az ipari nyersanyagok termelésének gyorsütemű fejlesztésével, valamint észszerűbb, és takarékosabb gazdálkodással az ipar nyersanyagszükségletét 1960-ban jóval nagyobb mértékben fedezze hazai forrásokból, mint 1955-ben, Hazai termelésből kell fedezni 1960-ban az ősz-' szes felhasználás mintegy 33 százalékát kohókokszból (szemben az 1955. évi két százalékkal), 67 százalékát ma- ronátronból (1955: 29 százaiét . 90 százalékát szulfitcellu- lozból (1955. 50 százalék) 100 százalékát tilolt kenderből (1955: 66 százalék). Jelentősen növelni kell az ólom, kén, fenol, krezol és más, jelenleg főként importból fedezett nyersanyagok hazai termelését is. A rendelkezésre álló, viszonylag korlátozott mennyiségű nyersanyagokat az iparnak mind értékesebb termékekké kell feldolgoznia. 1960-ban a hutaalumíniumnak 83 százalékát kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal. A kitermelt szén és olaj növekedő hányada kerüljön vegyi feldolgozásra. 1960-ban mintegy egymillióötszázezer tonna hazai szenet kell a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer annyit, mint 1955- btn. Az új.sztálinvárosi kokszolómű melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasználni. A. kohászatban a magasabb minőségű anyagok termelését kell elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és nagy nyomás mellett is kifogástalanul alkalmazható acélféleségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését. Az acél minőségének lényeges javítása érdekében biztosítani kell a kohászati tüzelőanyagok kéntartalmának mintegy egy százalékra való csökkentését. A hengereltacél termelésében a finomlemezek részarányát az 1955. évi kilenc százalékról 1960-ban 14 százalékra kell emelni, ez lehetővé teszi a finomlemez-szükségletnek 1960-ban teljesen hazai termelésből való fedezését. Q Ki kell terjeszteni és eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2.5 milliárd forintot, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az ekő ötéves terv éveiben. Az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind teljesebben lehessen feltárni az ország szén-, vasérc, színesfém és olajkészleteit. Az ország felkutatott 6zén- vagyonát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén, vagy magasabb kalóriá- jú barnaszén előfordulása várható. Annak érdekében, hogy 1960-ig az ország kitermelhetr. köolajvagyona mintegy harminc millió tonnával és kiaknázható földgázkészlete is nagymértékben gyarapodjék, a nagylengyeli kőolajmezőt teljesen körül kell határolni és új kőolaj- és földgáz előfordulásokat kell felkutatni. Az olajkutatás területén öt év alatt mintegy egymilliókétszázezer méter kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950- 54. évi 630.000 méterrel. Be kell vezetni a négy-ötezer méter mélységű fúrásokat. Jelentős kutatómunkát kell végezni a bauxitvagyon feltárására. A jóminőségű bau- xit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával növekedjék. Az ipar számára megfelelő meny- nyiségű és minőségű készleteket kell feltárni betonitból, tűzállóagyagból, öntödei homokból, gipszből, és más fontos ásványokból. A A bányászati iparágak biztosítsák az ország ásványkincseinek fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bányászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ebből mintegy öt milliárd forintot a szénbányászatra. A feketeszén termelése 1960- ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké harminc százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék. összesen mintegy tízmillió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell üzembehelyezni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minőségű szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kell fejleszteni a kokszolható szenek bányászatát és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata-Dorog környéki jó minőségű barnaszenek termelésének fokozására, valamint a Borsod-vidéki barnaszén-bányászat fejlesztésére. El kell érni, hogy az észak- magyaronszági barnaszén bányászat minél előbb ellássa a szükséges mennyiségű és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembe lépő vállalatokat. A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi kilenc millió tonnával — az osztályozóművek teljesítőképességét és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerü’jön. Az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségéi részint takarékossági intézkedésekkel, részint korszerű acél, beton és vasbeton biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalékkal kell csökkentem. 1960-ban mintegy 800.000 tonna tőzeget kell termelni, elsősorban mezőgazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hang- szigetelő anyagok gyártására is. A kőolajtermelés öt év alatt legalább 300.000 tonnával növekedjék. A földgáztermelést az 1955, évi 543 millió köbméterről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosítani kell a zalai mezők gáztermelésének ésszerűbb hasznosítását részint ipari célokra, részint a lakosság gázellátására. A hazai. vasércfelhasználás növelésére meg kell valósítani a rudabányai érc dúsítását, A kohászat mangánérc-szük- szígletének kielégítésére új, karbonátos mangánércet dúsító művet kell üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A bauxittermelést az 1955, évi egymilliókétszázkilencven- ezer tonnáról 1960-ban közel egymillióhatszázezer tonnára kell emelni. Az ásványbányászat termelésének növekedése 5 év alatt mintegy 75 százalék legyen. Az ásványok magasabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a termelésben az 1955. évi 35 százalékról 1960- ra legalább 55 százalékra növekedjék. 5 A növekvő szükséglet • kielégítésére a vas és fémkohászat termelése 1960- ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy hárommilliárd forintot kell fordítani. 1960-ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vasércszükségletének — vastartalomra átszámítva — 28—30 százalékát. A hazai vasérctermelés emelése mellett nagymértékben kell fejleszteni az érc megfelelő előkészítését és tömörítését. Az érctömörít- vény arányának emelése révén 1960-ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelőképessége mintegy 250.000 tonnával növekedjék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen, a fajlagos kohókoksz — felhasználás 20 százalékkal javuljon. A durva és középlemezek termelése öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a finomlemezeké 160 százalékkal emelkedjék. A kohászat fejlesztése és különösen a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin vasműnek továbbépítését; 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagy-
