Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

2 N A P t; ó 1956 JÚLIUS 15 Néhány gondolat néhány problémáról Egységes fegyelem (Hozzászólás) Az SZKP . XX. kongresszu­sa mán nálunk is mjnd gyor­sabb ütemben bontakozik k’ a dolgozóknak a vezetőszer­vekhez, vezetőkhöz címzett bírálata. Pártszervezeteink gén fontos’ feladata *a főirá­nyú, helyes segítő bírálat szélesítése. Ebben azonban számtalan — nem tőlük füg­gi' —- akadály gátolja őket. Milyen akadályokra gondo­lok0 A párttagsági a tömegek csuk akkor bírálnak bátran, ha Tátják, hogy bírálatukat, vp'eménvüket, hasznos ja­vaslataikat meghallgatják, megbecsülik, • valóraváltják. Forték viszont ma ig'en nagy akadálya a bürokratizmus, egyes vezetők felelőtlensége, vagy épt a bírálat nem el­fogadása Hiába akar vala­melyik pártszervezet, vagy más alsóbb szerv .segíteni ,. a bajokon, megszüntetni a hibá­kat, ha ebben akadályozza ő* a felsőbb szervek bürokratiz­musa, meg nem értése, sokszor egyes vezetők félektelensége. fe'előtlensége: A Miniszterta­nács nemrég határozatot ho­zott arról, hogy szigorúan fe­Korszerű bányamentő-autó Nem volt még soha olyan korszerű mentőautója a Pé­csi Szénbányászati Trösztnek, mint amilyent most egy 3.5 tonnás Csepel teherautóból készítettek. Az új mentőautóba két mentóosztag, összesen nyolc mentő fér el egyszerre az ösz- szes felszerelésekkel együtt. Az autó érdekessége, hogy a borozott ülések mögül, ülő állapotban, menetközben fel­kapcsolható a mentők hátára a mentőkészülék. Az ülések alatt oxigqnpalackokat tar­talékolnak. Jól felszerelt men- toláda. több mesterséges lég­zőkészülék, két hordágy és szerszámok kaptak helyei még a tröszt korszerű men­tőautójában. lelősségre kell vonni azokat a tanácsi dolgozókat, akik megsértik a törvényességet, vagy lélektelenül, felelőtlenül intézik, illetve „nem intézik” el a dolgozók olyan problémá­it, amit hatáskörükben elintéz­hetnének. A sajtó, a rádió számtalan­szor beszámol ilyen esetekről Arról viszont, hogy mi történt a bíráló cikk után a megbí­rált szervekkel, hogyan intéz­kedtek az illető vezetők, fele­lősségre vontak-e valakit ilyen esetekben, — nem számol be rendszeresen vagy csak vé­letlenül találunk ilyen cikket. Pedig jó lenne, ha tudomást szereznénk erről, hogy mások is tanuljanak belőle, vagy ha úgy tetszik, legyen előttük „elrettentő” példa és javítsák meg munkájukat. Ahhoz azönban, hogy a hi­bákat megszüntessük, nem elegendő egyesek felelősség- revonása. Meg kell szüntetni azokat a rendeleteket, végrehaj tási utasításokat, határozatokat, amelyek sokszor „hozzásegítik” a tanácsok dolgozóit a törvény- sértéshez, vagy az ügyek fe­lelőtlen intézéséhez. Sok ren­delet, utasítás ugyanis sok­szor keresztezi egymást, bo­nyolultan, érthetetlenül van megfogalmazva s ember le­gyen a talpán, aki eligazodik közte. De ha ezt végrehajtjuk, még nem minden lesz rend­ben. Hiába alkalmazzuk a fe- lelősségrevonást a megyei vagy járási tanácsoknál. Nem itt látom a hibák kiinduló­pontját. Feljebb is körül kel­lene nézni. Helyes az, ha felelősségre- vonunk például egy adóbesze­dőt törvénysértés miatt, ha azt elköveti. Helyes, ha fe- lelősségrevonunk egy ta­nácsdolgozót, aki lélektelenül bánik a dolgozók ügyeivel és akkor sem intézi el azt. ha ehhez megvan a jogköre. De alkalmazni kell a felelősségre- vonást felsőbb szerveknél is. A sajtó, a rádió, számtalan­szor bírál minisztériumokat, egyéb felsőfokú hivatalokat, miniszterhelyetteseket, minisz­tereket, főosztályvezetőket, stb helytelen intézkedések miatt, vagy azért, mert megtűrik az ügyek felelőtlen intézését. Mi történik a megbírált szerveknél? Mi történik a megbírált személyekkel? Ho­gyan reagálnak a kapott bí­rálatra? Történik-e személyi felelősségrevonás, leváltás, el­mozdítás? Feltehető, hogy igen, de ezt nem tudják a dolgozók. Már pedig úgy gon­dolom, jogosan vagyunk kí­váncsiak a történő intézkedé­sekre is. A mi szocialista demokrá­ciánkban egységes a fegyelem. Mindenkire egyformán érvé­nyesek a törvények és rende­letek, egyformán kell azokat alkalmazni azokra, akik bár­milyen módon megszegik. TVIindegy, hogy hol vannak ezek az emberek, lent, vagy fent, adóbeszedők, vagy mi­nisztériumi tisztviselők. Ezt követeli népünk érdeke, ezt követeli a XX. kongresszus után kialakult új helyzet. Ha ezt megtesszük, gyorsabban haladhatunk előre, bátrabban bírálnak majd a dolgozók is. Bátrabban javasolnák, mert látják, hogy megvalósítjuk he­lyes javaslataikat. így télie­sen kibontakozhat a dolgozók bírálata, vélemény nyilvánítá­sa, szorosabbá válik a párt és tömegek kapcsolata, nő a párt iránti bizalom, erősödik a párt vezetőszerepe. Benkő László az öthónapos pártiskola tanszékvezetője.' Megjelent a tizenhetedik száma. A folyó­iratban Kodolányi János, Ör­kény István, Szántó Tibor, Ta­mási Áron és Torna Ádám el­beszéléseit; Bárdosi Németh János, Csorba Győző, Illyés Javul a kenyérellátás, a köztisztaság, a közlekedés Cyörkő Antal elvtárs, Pécs város tanácselnöke szombaton reggel 8 őrikor fogadta a pé­csi sajtó munkatársait, hogy a yáros lakosságát tájékoztas­sa a legfontosabb várospoliti­kai kérdésekről. A sajtófogá- dáson az újságírók kérdéseket tettek fel, amelyekre Györkö Antal elvtárs válaszolt. KÉRDÉS: A jelenlegi zöld­áruellátás nem kielégítő, a tanács hogyan kíván ezen segíteni? VÄLASZ: A mohácsi árvíz és építkezés kiesést okoz a zöldáruellátásban, azonkívül jelenleg kevesebb bolgár ker­tész termel Pécsett, mint az­előtt. Városunkban 100 ka- tasztrális holdon lehetne zöld­ségtermeléssel foglalkozni. Eb­ből ötven hold a nagyárpádi tsz birtokában van. de ez nin­csen kihasználva (3 000 fei káposzta ment itt tönkre). A másik ötven hold a szenny­víztelep alatt van az állami gazdaság tulajdonában. Itt ? katasztrális holdon salátát ter­meltek. de az tönkrement. . A föld ie’enleg is műveletlen. Pe­dig ezeken a területeken va­lamikor pompás bolgár kerté­szet volt. A második kerületi tanács végrehaltó bizottsága napi­rendre tűzi a zöldövezet kér­dését. A tanácsnak az az el­gondolása, ha az állami gaz­daság és a tsz a fenti terüle­ten nem hailandó zöldáruter­meléssel foglalkozni, akkor ezt a földet visszaveszik és átad- iák a Kertészeti Vállalatnak. Ez esetben a zöldséges boltok­ban naponta friss zöldáru len­ne, KÉRDÉS: Mit tesz a tanács a gazdaságos lakásnyerés érdekében? VÁLASZ: Működik egy bri­„Dunántúl?*.. Gyula, Ka’ász Márton. Szabó Lőrinc. Takács Gyula és má­sok verseit olvashatjuk. Eze­ken kívül három tanulmányt és több cikket közöl a folyó­irat. gád, amely felülvizsgálja a la­kásokat, hivatalokat, intézmé­nyeket. Munkája eredménye­ként egy év alatt összesen 107 helyiségből sikerült lakást ala­kítani. Az egészségházból már elköltöztettük a megyei tanács egészségügyi osztályát és így 3 új lakást nyerünk. Felszaba­dítjuk a volt MNDSZ-helyisé- get, 2—2 lakást nyerünk az Állami Biztosító és a Vörös- kereszt helyiségéből és laká­sokká alakítjuk át a Hazafias Népfront volt helyiségét is Megkezdjük a hivatalok fe- 'ülvizsgálását is lakásnyerés ”él iából. KÉRDÉS: Mit tett a tanács a köztisztaság biztosítása ér­dekében? VÁLASZ: A város tisztáta- lansága miatt sokszor bírálják a városi tanácsot. Amikor Far­kas László elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára meg­hívására Pécsre érkezett Sza­bó János elvtárs, város- és községgazdálkodási miniszter, felvetettük előtte ezt a prob­lémát. Elmondottuk, hogy van egy öntöző autónk és egy söp­rőgépünk. de ez utóbbi rossz Es ilyen gépesítéssel kell meg­oldanunk a város tisztántar­tását. Kértünk 3 öntözőautót. 2 seprőgépet, 5 szemétszállító- gépkocsit. ígéretet kaptunk hogy kérésünket teljesítik és akkor lényegesen megváltozik a köztisztaság. Addig is a ta­nács és a Köztisztasági Válla­lat a régi gépkocsikat átsze­di teti öntözőautókká. KÉRDÉS: Várható-e a köz­lekedés megjavítása, lesz-e trolibusz Pécsett? VÁLASZ: Mi kértük a troli­busz bevezetését, a vkg-i mi­niszter válasza azonban az volt, hogy a második ötéves 'ervben erre nincsen lehető-- ~ég. Húsz társasgépkocsit is kértünk és a miniszter meg­férte, hogy ezt megkapjuk Nemrég kaptunk 3 darab 60 személyes Ikaruszt és még Hármat kapunk hamarosan. KÉRDÉS: Várható-e javulás az útépítés területén? Sajtófogadás Pécs város tanácséi nőkénél VÁLASZ: Korábban a város lólfelszerelt útfenntartó rész- leggel rendelkezett. 1950-ben az útfenntartó megyei vállalat’ lett. a város pedig magára ma­radt. Jellemző az útfenntar- rásra. hogy a pécsi utaknak, három gazdája van: a szak- , minisztérium. a megyei tanács útfenntartó vállalata és a vá­mosi tanács Szinte nevetséges, hogy a Rákóczi út a szak­minisztériumhoz. a Sziee'i út, Bajcsy Zsilinszky út. a Pérs- bányatelepi út a megye1 ta­nácshoz tartozik, jóllehet mindegyik Pécs város terüle­tén van. Ezt a „háromfé’e gazda”-rendszert sürgősen meg kellene szüntetni. A vkg-i mi­niszter előtt felvetettük a kér­dést: a város területén 'évő összes utakat adják a városi tanács kezelésébe. ^ KÉRDÉS: Mit tesz a taná'S a kenyérellátás megjavítá­sáért? VÁLASZ: Pénteken végre­hajtó bizottsági ülést tartot­tunk, amelyen részt vett Nöh- rer elvtárs, az élelmiszeripari minisztérium Sütőipari Iga gatóságának vezetője is. itt rámutattunk arra, hogy minő­ségileg még mindig nem m°s- felelő a kenyér. Ahány ke­nyérüzem van Pécsett, annyi­féle a kenyér. Huszonkét ke­nyérüzem működik a városban és ez a decentralizáltság a ke­nyérellátás és szállítás szem­pontjából sem helyes. A ta­nács kérte, hogy a második öt­éves tervben létesítsenek Pé­csett új kenyérgyárat. Erre szükség van a pyugati város­rész miatt is, ahol nincsen be­tervezve kenyérgyár. Bizonyos javulás van a kenyér minősé­gében olyan értelemben, hogy egyre kevesebb panasz érke­zik a kenyérben talált ideien anyagok miatt — fejezte be nyilatkozatát Györkő Antal ta­nácselnök elvtársi t-; A városi tanács elnöke min- • * den héten rendszeresen tart majd sajtófogadást, amiko’-ás a_ város lakosságát érdeklő kér­désekre ad választ. PUSZTAI Bekapcsoljuk a. rádiót: i, A noviszádi adó Joseph Kos- ma, kedves, melodikus dalát, a „Hulló falevélt” közvetíti. A kocsiban öten ülünk: Péter, a gépkocsivezető, aki a zenét halk füttyszóval követi. Az­tán egy rendőrtiszt a hátsó ülésen, mellette -egy tizen- nyolgéves fiú, a „Kiri” ül. (Csak így hívjuk magunk kö­zött, a gúnynevén. Most két hüvelykujja közé fogja a ci­garettát és úgy szívja). Tőle jobbra Piroska szoronkodik a sarokban, §zőke, lpfarokfrizu- rás kis csinos lányka. Sorra elhagyjuk a Harkány­ba igyekvő Csepeleket, személy gépkocsikat. Valóságos kara­ván vonul ilyenkor a strandra. ' ’J is Harkányba igyek­A TTl-,k a faluba, a tizen­gyei tana^ú ház előtt „Kiri” igazgatósága szpialnak: vidám falusi . . ^_^^^_egyek be. öreg­Koi müvrö^evgaygy8ur A PÉCSI A Pécsi Rádlé4? tít önálló múso J ’ európai Kupa zm. Itt senki sem sek miatt a F,n hanem,.; Ezek sugározza, g Sopiana Gépgyá. fern adhatom Idege­Lehár: Clr órakor. 0jt már erre példa;:; — sitgetem. _ __ Erre, még nem! — feleli határozott szigorral. — Akkor egy percnyi" türel­mét kérném A kocsit beirányítom az ud­varra Kilép a rendőrtiszt, majd „Kirí” és a kislány. Az öregasszony szeme fennakad a csodálkozástól:«t ............. A tiszt most szedi le „Kiri” csuklójáról a: bilincset.:! Előre'engedjük a lányt és a fiút. Végigmennek a folyosón s megállnák a 3. szoba ajtaja előtt:’ ’ ’ — Ez azt — felelik egyszer­re , Leülünk a 3, számú ajtó ele TANULSÁGKÉPPEN egy padra. Ebben a szobában most három ágy van. — Akkor négy volt..: — feleli „Kiri”. — Hogyan fértetek el ki­lencen hat fiú és három lány? „Kiri” elmondja. Elmeséli azt is, hogy az üdülő szobák kulcsát „Csicsa”, vagyis az Osztertag Pityu szerezte meg apja révén, aki a Sopianá- ban dolgozik. — Te kivel aludtál? — Piroskával — mondja a fiú —. Egy héttel előtte is­merkedtünk meg. A lány hallgat, „Kiri”, pe- dik tovább mesél. Elhatároz­ták, hogy Harkányba utaz­nak szombaton és ott is ma­radnak vasárnap estig. Csicsa megszerezte a kulcsokat. Szom­baton reggel vonatra ültek: „Kiri” (kesztyűgyári segédmun­kás), aztán „Guca” (egyébként Ranga Tamás technikus), majd a „Kispesti” (rendes nevén Pesti Pál, dobos a Hullámban) „Lonci” (Alexics Lóránt) no és a „Hadovadoboz” (Szilágyi Géza villanyszerelő a Tataro­zó Vállalatnál). • Velük tartott három lány is, akik rendes tagjai voltak a sétatéri bandá­nak: Piroska, Ica és Sári. Hoz­záfűzzük: mindhárom _ lány tizenöt-tizenhat esztendős, egy osztályba járnak Pécs egyik középiskolájában.:; — Otthon tudtak-e erről az útról? -- kérdem a lányt. — Nem. Illetve tudtak, csak azt nem, hogy a fiúkkal megyünk. En úgy mondtam otthon^ hogy egyik barátnőm nagyanyjánál alszunk szomba­ton éjjeli Ártatlan kirándulásnak In­dult az egész. Az éjszakát át­vihogták, délelőtt fürödtek, majd délután újra visszamen­tek az üdülőbe. „Guca” és „Kiri" ekkor megbeszélték, hogy miután Piroska mindket­tőjükkel udvaroltat magénak; csak „bolondítja” ok.t, ezt „büntetésből” •, i ( S amikor ez a gyereklány si­koltoz, berohannak a többiek, körül állják az ágyat és éne­kelnek, húzzák a harmonikát, verik a gitárt, csak hogy a sikolyt és a sírást elnyomják. Ezalatt pedig kint az udva­ron, egy szénaillatú paraszt­szekéren lábukat lógatva egy­kedvűen ülnek a banda többi tagjai: „Hadovadoboz”, Ica és a „Kispesti". És beszélgetnek. Talán vicceket mesélnek, vagy éppen nevetgélnek s nem is sejtik, hogy bent a szobában ezekben a percekben’ egy ké­szülő tragédia indul. Amikor Piroska megtépázva ,• sápadtan, megtörve megjele­nik az ajtófélfának dőlve, Ica odaugrik és „megvigasztalja“: — Ne sírj... Megtörtént ez már mással is... Egyszer mindenkinek túl kell esnie ezen... Tizenötéves, intelligens lá­nyok furcsa logikája ez? Vagy micsoda? Vagy annyi „csibész- becsület” nincs benne, hogy amikor a barátnőjét, a pajtá­sát, az osztálytársát a szobá­ban ágyrafeszítik ezek a van­dálok. akkor felverje a kör­nyéket, az' egész falut?! Vagy máshol kellene keresni a felelősséget? Talán ott, hogy ..Csicsának” az apja csak úgy egyszerűen meg­szerzi a gyári üdülő kulcsát, s azontúl már nem törődik sem­mivel? De a történetnek még nincs vége..: Fiatalokról lévén szó, hamar megbékülnek, egy hét múlva a Tettyén „Kiri" bejelenti Pi­roskának, hogy ne féljen ó majd elveszi feleségül. S ml kell egy bakfisnak? Feleségül mehet „Kiri“-hez, aki.. mégis csak csinos fiú. bolon­dulnak utána a lányok s ha verekedés van, rutinosan tud ütni. Szóval — hős. Férfias. Szép a feje, A lányok azt mondták, szakasztott Gerard Philipe. Piroska el is újságol­ja mindjárt a bandában, hogy „Kiri” felesége lesz. ö mond­ta, tehát biztos. De „Kirí“ fülébe jut a hír s ennek már fele sem tréfa. Még hogy ő feleségül veszi . ..! Ugyan! MR képzel ez a tak- nyos? Következő vasárnap megke­resi Piroskát a Hullám-fürdő­ben. A lány fiúk társaságában . ül a fűre terített pléden. — Piriikéin, ezért a dumáért föl foglak pofozni, csak most ennyi ember előtt nem akarom bepiszkítaná a kezemet... A lány belesápad, de sebaj! Akad itt lovag elég. Szabó La­ci fölugrik: — Ne vele, ' hanem velem kezdj ki, ha mersz! „Kiri” miért ne merne? Megbeszélik a párbajt. Idő még az nap, vasárnap este nyolc órakor. Hely? A banda főhadiszállása: a sétatér... Estefelé nagy készülődés. „Ki­ri“ átöltözik s kölcsönkéri Bo- dó Jóskától a „halefot”, azaz. a kést. (Tessék bíró és ügyész elvtársak: itt az előre megfon­tolt szándék ...) Pontosan nyolc órakor egymásnak es­nek a Sétatéren. Rúgják, té­pik, ütik egymást. Körülöttük a banda, mindmegannyi pár­bajsegéd, s azonkívül a sétaté­ri vasárnap esti tömeg, a jám­bor, egykedvű pécsi lakosság egy töredéke, akik mellett agyon lehet ütni és szúrni bárkit, csak lehetőleg három lépéssel odébb, ne hogy közbe kelljen szólni, vagy netán ... lefogni a kezét. Ahol ni! Jönnek a rendőrök. Csakhogy a banda megneszeli s ahányan vannak, annyifelé futnak. S közben megállapod­nak negyedóra múlva ugyanitt folytatjuk! Folytatják is ........Kiri“ elő­ka pia a kést és szívenszúrja Szabó Lacit,; 11 — így történt.,]Kirí”? — kérdem Rt az üdüiő padján a fiútól. — Igen. így történt... A lány felém fordul: — Valamit szeretnék kér­dezni „Kiritól“. Szabad? A rendőrtiszt engedélyt ad,. — Mond csak „Kiri". hot gyan is hívnak téged? Nem tudom még a rendes neve­det... Azt hiszem az égboltozat rámszakad! Egy hónapja is­merik egymást, egymás mel­lett alusznak egy éjszakán át, másnap pedig... No igen. Majd egy hét múlva „elvileg“ megállapodnak a házasságkö­tésben, még egy hét elteltével „Kiri” szívenszúrja Piri lo­vagját ... és ez még mindig nem elegendő ahhoz hogy egymás nevét tudják. Most, itt a pádon, a megbi­lincselt Horváth Károlyt be­mutatom jövendőbelijének. S még elnézésüket kérem udva­riatlanságom miatt, hogy isme­retlenül, utitársként utazunk egy órahosszat gépkocsin. Visszaindulunk a városba. A kocsiban szó nélkül ülnek mindketten. Valamennyien gondolatainkkal vagyunk el­foglalva. Péter, a gépkocsive­zető újra a rádió gombját csa­vargatja, fütyörészve kerül­geti a szekereket. Piroska le­hunyja a szemét.;. így ült az asztalnál is, ami­kor délelőtt meglátogattam őket. No igen, a délelőtti láto­gatás .:: Eltökélt szándékom volt, hogy a? anyjának mindent el­mondok. Mert ki is a felelős el­sősorban azért, hogy a lánya, tizenötéves fejjel fiúkkal hál éjszaka a családi otthontól jó- egynéhány kilométerre? Csakhogy.;: Az anya, az anyák mindenütt a világon egyformák. Érzékenyek, fárad­tak. kedvesek, valami végtelen jóság ül az arcukon s hiába! Fia legyen akár a világ csibé-. sze, lánya az utcák és az éj­szakák sápadt virága, mégis csak szereti gyermekét. öreg. ezernyi ráncbafutó asszony, fekete ruhában, inas, eres kezekkel: ez Piri édes­anyja. Beszélek neki az időjá­rásról, a piaci magas áritkvój. f meg szegény szidja i: PIK- et, amiért nem hozza rendbe vizes lakásukat. Azt mondom, a lányát az iskolaigazgató hi­vatja, hogy miért, nem tu­dom, én a hivatalsegéd va­gyok. El is hiszi, csak a bánva nem, aki öltözik gyorsan, ide­gesen, de nem szól. nem árul- * ja el, hogy nem én vagyok »z iskola hivatalsegédje. Tudj* ő már, hogy miről van sió S most itt ül hátradőlve a kocsi ülésén, lehúnyt szemmel. Istenemre mondom, nem bán­nám, ha az anyja felpofozná . • Este még beszélünk „Kiri”- vel. Meg kellene mondani ne­ki, hogy Szabó Laci viszonv ag jól érzi már magát, háromne- gyedórás műtétet végeztek sri- ve fölött az orvosok, nebéz munka volt, de megmen’et*ék a fiút. De aztán mást gondolunk. Legyen egy nyugtalan éjszaká­ja, megérdemli: — „Kiri“, Szabó Laci meg­halt ... A fiú elsápad, ölébe ejti megbilincselt kezét. Arcán Iz- zadságcseppek gyöngyöznek. Liheg, mellkasa, jiirtelfgi moz­gásba jön, mint egy fújtató, — Anyám... — suttogja. — én nem akartam ... A tárgyalóteremnek meg kell majd telnie! Legyenek ott az anyák, apák, testvérek, DISZ-vezetők, pedagógusok, bírók, kommu­nisták. írók. újságírók vállala­tok, üzemek, hivatalok veze­tői.. . Mindazok, kiknek ke­zében nyugszik ifjúságunk sorsa. Legyenek otl! Tanulságkép­pen .: j Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents