Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-15 / 166. szám
195« JÚLIUS 15 NAPLÓ 3 Egy gyapjashajú kislány Mit látunk július—augusztusban a mozikban? a főszereplője a „Sötét csillag“' című német cirkusz filmnek, amely elbeszéli, hogy a félvér Móni hogyan találja meg helyét és barátait az artisták között. A film nemcsak a kislány kalandjaival ismertet meg bennünket, hanem igazi csemegéje lesz a cirkuszkedvelőknek is, hiszen a müncheni Krone cirkusz együttesének produkciói adják a megható történet hátterét; PECS, PARK; J Július 19—2$: Az ördög szépsé* ge. é Július 26—29: Esküvő akada(l lyokkal. I Július 30—augusztus 1: Papa, mama, ő meg én. Augusztus 2—8: A bagdadi tol- 1 vaj. Augusztus 9—15: Sötét csillag. Augusztus 16—22: ök ketten. Augusztus 23—29: Egy szép lány férjet keres. Augusztus 30—szeptember 5: A Rumjancev-ügy. MOHÁCS, KOSSUTH: Július 17—18: Hűtlen asszonyok. Július 19—22: Idegen utas. Július 24—25: Róma 11 óra. Július 26—29: Halálugrás. Augusztus 2—8: Az első szerelem. Augusztus 9—12: A befejezetlen elbeszélés. Augusztus 16—19: Esküvő akadályokkal. Augusztus 20—22: Menekülés Franciaországba. Augusztus 23—29: Az ördög szépsége. PÉCS, KOSSUTH: Július 19—25: Páncélos dandár. Július 26—augusztus 1: Egy nap a bíróságon. Augusztus 2—8: A papa, a mama, a feleségem, meg én. Augusztus 9—15: A bagdadi tolvaj. Augusztus 16—22: Utak és sorsok. Augusztus 23—26: Füst az erdőben. Augusztus 27—29: Körhinta. Augusztus 30—szeptember 5: Othelló. SZIGETVAR, ZRÍNYI: Július 19—22: Idegen tollak. Július 24—25: Egy nyáron át táncolt. Július 26—29: A matróz — Karikák. Augusztus 2—5: Csínytevő. Augusztus 7—8: Vihar Itália felett. Augusztus 9—12: Varázsduda. Augusztus 16—19: Csillagos szárnyak. Augusztus 21—22: A reménység órái. Augusztus 23—26: özönvíz előtt. PÉCS, PETŐFI: Július 19—25: Az ördög szépsége. Július 26—augusztus 1: Egy nap a bíróságon. Augusztus 2—8: A bagdadi tolvaj. Augusztus 9—15: A papa, a mama, a feleségem meg én. Augusztus 16—22: Es megfordul a szél. Augusztus 23—29: A vádlottak padján. Augusztus 30—szeptember 5: A mexikói. KOMLO, MÁJUS 1.: Július 17—18: Éjszaka a Mont Blancon. Július 19—22: Irén menj haza! Július 23—25: Papa, mama, ő meg én. Július 26—29: Scuderi kisasszony. Augusztus 2—5: Esküvő akadályokkal. Augusztus 6—8: A furfangos Nyeszterka. Augusztus 9—15: Vörös és fekete I. rész. Augusztus 16—22: VörÖ6 és fekete n. rész. Augusztus 23—29: Halálugrás. PBCSSZABOLCS, JÖSZERENCSET; Július 21—25: Gábor diák. Július 28—augusztus 2: Az első szerelem. Augusztus 4—7: Idegen tollak; Augusztus 11—14: Rembrandt. Augusztus 15—16: Kivételes törvény. Augusztus 18—21: Párizs és tavasz. Augusztus 22—23: Atlanti történet. Augusztus 25—30: Bel Ami. KOMLO, SZABADSÁG: Július 17—18: Az eltűnt kapitány. Július 20—22: Körhinta. Július 23—25: Irén menj haza! Július 27—29: Zsongó melódiák. Július 30—augusztus 1: Scuderi kisasszony. Augusztus 3—8: Fiam, a tanár úr. Augusztus 10—12: Aranyantilop. Augusztus 13—15: Föl támadott a tenger. Augusztus 17—19: Füst az erdőben. Augusztus 24—29: C6Ínytevő. — BEFEJEZTÉK a „Nagyok és kicsinyek“ című jugoszláv film felvételeit. A film meséje a német megszállás idején játszódik, rendezője Vladimir Pogacsics. — HARMADSZOR IS MEGFILMESÍTIK Victor Hugo „A Notre Dame-i toronyőr“ cí- hüi regényét. Rendező a francia Jean Dela- h°ix, főszereplők Anthony Queen és Gina Lollobrigida. — ZOLA „GERMINAL“ CIMÜ REGÉNYÉT •helynek forgatókönyvét Sartre írta, Pagliero rendező filmre viszi az „Egy nap a parkban“ című olasz film fölött. Valószínűleg hasonlóképpen soká beszédtéma lesz az olasz mozaikfilm testvére, az „Egy nap a bíróságon“ is. Ebben a történetben azonban a film mozaikjait közös szálak — a Del Russo bíró személye körüli események — fűzik össze szervesebb egésszé. SZABAD A JEGYET?! (Időske, szemüveges néni a jegysze- donő. Előbb az embert nézi meg, aki ® mozijegyet nyújtja — szemüvege fö- i°ít, azután a jegyet — ezt már az ókulá- ren át. Ahogyan az emberekre néz, el- logok pillantásában valami tanítónénis szemrehányást, valami csendesen búj- kaló, de azért észrevehető elégedetlen- ' séget." Igen, igen, így néz a tanítónő az elkéső gyerekekre. És itt is, a Park Moziban ... Már pereg a híradó .;.) — Szabad a jegyet? (Ez a felszólítás nekem szólt. Bementek mar a későnjövők, én maradtam csak a bejárat előtt egyedül. De nekem... nincs jegyem. Én riportot széféinek itt írni jegy nélküli riportot — ® jcgyszedőnőről. Meg kell mondanom hát a varázsszót...) — A sajtótól vagyok.;: A Naplótól. (Megismer, és tessékelő mozdulattal int befele.) — Siessen, mert már megkezdődött a nagy film. — Nem, nem, én a tinivel szeretnék beszélni, ha van ideje rá . ; — Hogyne, tessék! (Várakozva néz.) — Mióta szedi a jegyeket a néni? Harmincöt éve... Ugye, azért kérdi, mert ez idő alatt megtanulhattam volna nagyobb rendet tartani? — Nagyobb rendet?! (Végignézek a visszfény világította, halványan derengő, emberekkel tömött széksorokon.) Miért? Nincs itt rendetlenség! — Dehogynem! Rendetlenség az, ha a híradó alatt mennek be az emberek. Régen bezzeg lánc volt itt, nem sétálhattak ki-be a nézők! — Beszéljen, legyen szíves, milyen volt régen ez a mozi! — Hált.:: Régen, 1921-ben,, még némafilmeket vetítettünk. Volt zenekarunk is. Egy órával előbb kezdte a muzsikát, mint a film kezdődött volna. Stefanddesz bécsi karmester dirigált.* * — Hány tagú volt a zenekar? — Huszonnyolcam voltak. Emlékszem, mikor a szél főtt, mi tartottuk a kottát, hogy el ne vigye. — Ketten a huszonnyolc kottát? — Oh, hát akkor még többen voltunk, nagyobb rendet is tartottunk! — És md volt még 35 évvel ezelőtt? — Eljöttek a nagy színészek, ha a filmjeik mentek, szerepeltek is. — Mikor volt több látogató? Régen, vagy most? — Voltak régen, akárcsak most. többen is, kevesebben is. Mindig a filmtől függ. — Nyáron is? — Nincs uborkaszezon, ha jó a film. — És most jó? (A „Scuderi kisasszonyt’-t vetítik odabenn.) • •• (Széles, teátrális gesztussal mutat be- fele.) — Most határozottan van közönség — a mellékelt ábra mutatja. — A nyáron is lesz? — Az a filmtől függ. Ha jó lesz a film, lesz közönség! — Csak a hőség, a hőség! (Ezt már nem 6 mondja, Kassai Mik- lósné, hanem a másik jegyszedőnő. ö is szemüveges, az ő haját is behavazták már az egymást követő telek, csak testesebb, mint társnője.) — Szellőztetni kell! — tanácsolom. — Igen. igen, de nincs rá idő. Ré-|i gén mindig tíz percig szellőztettünk;;. (> Ventillátor is kellene! Ekkora üzem — egy ventillátorral! Nem csoda, ha szen-|» ved a közönség a melegtől! — De a kertben kellemes..: i > — Igaz, de van ötórai és hétórad elő-11 adás is! d (Tehát szellőztetés és ventillátor: ezt > a látogatottság feltétele — természete-1\ sen a jó filmen kívül. Érdemes lenned, o 35 éves gyakorlattal rendelkező jegy- I1. szedőnők tanácsait meghallgatni!) — Szabad a jegyet?! (Elkésett néző érkezett. Kassainé megnézi — szemüvege fölött — aztán a jegyet vizsgálja.) — Zsöllye.;: Harmadik sor... Er-, re tessék;}( —j —ó. f lesz a nyári szezon filmszenzációja. — „Othello“ -t színes, magyarul beszélő szov film hozza Pécsre, a cannesi filmfesztivál a „Legjobb rendező díjá“-val kitüntetett Sz< gej Jutkevics rendezésében. Külön öröm, ho a mór szerepében a Magyarországon is j; Szergej Bondarcsukot látjuk viszont* „Az ördög szépsége“ című francia film jellemzéséhez talán elég három név: Rendezte: René Clair, főszereplők: Michel Simon, Gérard Philipe és Nicole Bes- nard. A furcsa című film a Faustlege nda újszerű feldolgozását nyújtja — tagadja, hogy az embert reménytelenül kötné sorsa, tehát a fatalizmus ellen beszél. Nem- kevésbé kicseng a filmből az erőteljes háborúellenes hang is. Érdekessége „Az ördög szépségéinek, hogy ez Gérard Philipe első filmjei közé tartozik 1949-ben forgatták. A filmet júliusban Pécsett, augusztusban Mohácson láthatja, a közönség. Két sofőrfilm is szerepel 99A mexikói“ Hírek a film világából — A KARLOVY-VARY-I FESZTIVÁL 18 napja alatt mintegy 35 játék-, és 90 rövid- és középméretű népszerű tudományos-, dokumentum-, rajz- és bábfilmet mutatnak be. Széles vásznon két francia játék- és három szovjet dokumentumfilmet mutatnak be, de számítanák még cinemascope filmekre Spanyolországból és Mexikóból is. — ANGOL FILMEK FESZTIVÁLJA lesz szeptemberben Moszkvában és más szovjet városokban. Késő ősszel Londonban tartanak szovjet filmfesztivált. — A SZOVJETUNIÓ FILMSZÍNHÁZAIBAN oroszra szinkronizálva megjelent az „Egy pikoló világos“ című magyar film. — A CSEHSZLOVÁK FILMSZÍNHÁZAK sikerrel vetítik a „Körhintáit. A Rudé Pravo kritikusa igen elismerően ír a filmről. — AZ „ELTÜSSZENTETT BIRODALOM“ című magyar film forgatása a gyár udvarán felépített királyi palota díszletei között folyik, — A PASARÉTI ÜTI MŰTEREMBEN a „Hannibál tanár űr“ című új magyar film tantermi felvételeit készítik. — A „MESE A 12-ES TALÁLATRÓL“ című film alkotói . napokban a budapesti utcákon történő részleteket forgatják* Shakespeare-tragédia címmel izgalmas szovjet történelmi filmet látunk augusztus végén Pécsett. Jack Londonnak az 1910—11. évi mexikói forradalom előzményeit feldolgozó novelláját Bragyinszkij írta filmre, a főszerepet a „Berlin eleste“, a „Maximka“, a „Zsurbin család“, a „Vidám vásár“ Borisz Andrejeve játssza. Négy régi ismerőst — Fernand Ledoux-t, Gaby Morlay-t, Robert Lamoureux-t és Nicole Courcel-t — látunk viszont „A papa, a mama, a feleségem meg én“ című francia vígjátékban, akiket a „Papa, mama, ő meg én“ című filmből ismertünk meg és szerettünk meg. Az „ő"-ből azóta feleség lett és a kérdés csak az, hogy a fiatalasszony hogyan illeszkedik be a családba és — a szűk lakásba. Erre a kérdésre ad választ a derűs, ötletes, fordulatos francia filmvígjáték. Jelenet „A Rumjancev-ügy“ című filmből Hírek a film világából — KÉT UJ SZOVJET FILM KÉSZÜLT EL. Az „Első örömök“ Baszov rendező munkája és Jegorov rendező filmje: „Jachtok a tengeren.“ — A MOSZFILM STÚDIÓBAN új film készül, Room rendező itt forgatja „Dr, Golub- jov“ című új orvosdrámáját, — 1958-BAN Robespierre születésének 200. évfordulójára film készül, amelyben a francia forradalom nagy alakját Pierre Presnay játszma. Saint-Just szerepét Gérard Philipe alakítja. — UJ JUGOSZLÁV FILM KÉSZÜL „Kis cipők az aszfalton“ címmel. A történet színhelye Belgrád. A film, amely három meséből íródott, könnyed, mulattató módon mutatja be a mai gyermekek életét. A rendezéssel három fiatalt bíztak meg. Sokáig vitatkoztunk-i .JÉ filmszínházaink nyári műsortervében. —; Az egyik: színes szovjet produkció, címe: „A Rumjancev-ügy“. Rendezte: Joszif Hejfic, a „Zsurbin-család“ című film alkotója. „A Rumjancev-ügy“ azonban nemcsak a gépkocsivezetők érdeklődésére tarthat számot, hiszen a bűnügyi filmek kedvelői is, a szerelmes filmek barátai is megtalálják benne, amit keresnek. A másik sofőrfilm: a bolgár „Véletlen találkozás.“ Miso gépkocsivezető és Katerina orvosnő szerelmének története. Megtörtént a véletlen találkozás NYÁR A MOZIBAN
