Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-11 / 162. szám

r 1956 JÜLIUS 11 N APC ó 3 Minden elismerést megérdemelnek a kombájnosok és traktorosok Az őszi árpaaratás tapasztalatai r A SIKLÓSI JÄRÄS tsz-ei és állami gazdaságai az őszi árpa aratását befejezték. De máris itt áll előttünk az újabb fel­adat. Érdemes tehát visszate­kinteni az elmúlt napokra és leszűrni az árpaaratás tanul­ságait, megírni, hogyan is dol­goztak gépállomásaink kom- bájnosai és aratógépkezelői. Az aratási idény kezdetén a villányi gépállomás egyik gyűlésén Bereczki Antal kom­bájnvezető kijelentette, hogy ő az aratás idején 350 kh gabo­nát vág majd le. Egyesek meglepődtek ezen és sokalták. Pár napra Bereczki Antal ver­senyfelhívása visszhangra ta­lált, a beremendi Vörös Csil­lag Állami Gazdaság híres Ikombájnosa, Maczkó Lajos elvtárs, a szocialista munka hőse csatlakozott a 350 kh-s mozgalomhoz. A versenytársak elhatároz­ták, hogy a munka minőségét a szem-szalma százalékos ará­nyát, a szemveszteséget, a magíisztaságot, a sarkok levá­gását, a csíkok elmaradását, valamint az üzemanyag meg­takarítást és alkatrész megta- ikarítást veszik majd figye­lembe a verseny értékelésénél. Bereczki Antal eddig 82 ka- tasztrális hold árpát vágott le. míg Maczkó Lajos 3,5 nap alatt 57 katasztrális holdat. A két versenytárs mögé az­óta felzárkózott az „Ormány- sági“ állami gazdaságból Sán­dor József 60, Mester Lajos 48, a harkányi gépállomásról Hunvadi László 44, valamint a villányi állami gazdaságból Debertin Ádám és Stifán Adóm elvtársak 50—50 ka­tasztrális holddal. Érdemes itt megjegyezni, hogy az utoljára említett két elvtárs 10 óra alatt műszakonként 20—20 ho'd árpát vágott le. Az aratógépkezelők közül a harkányi gépállomáson dolgo­zó Hitre János 43, a villányi gépállomáson dolgozó Szabó Károly pedig 40 katasztrális ho'd árpát vágott le aratógé- Pcvcl. Meggyorsította az ara­tást a jól szervezett munka­verseny is. A harkányi gépállomás ver­senyre hívta ki a villányi gép­állomást. Az állami gazdasá­gok ugyancsak versenyre kel­tek egymással és eredményü­ket 10 naponként értékeli a já­rási versenybizottság és ugyan­csak 10 naponként cserélnek gazdát a járási pártbizottság, a járási tanács, valamint a gépállomások versenyzászlói. AZ ORMÁNYSÁGI * állami gazdaság gazdaságon belüli versenyt írt ki a kombájno­sok, aratógépkezelők és mun­kacsapatok, valamint a trakto­rosok és fogatosok részére. Az a kombájnvezető, aki 200 kh gabonát vág le, 1 000 forint pénzjutalomban részesül. Aki 180 katasztrális holdat, az 300. aki 160 katasztrális holdat vág le, az 500 forint jutalomban részesül. Ugyanúgy kidolgoz­ták a szántótraktorosok, zeto- rosok, fogatosok jutalmazását ÍSi Külön említésre méltó az, hogy az idén a tsz-ek nagyobb bizalommal forduljak a gépál­lomásokhoz. A tsz-ek árpa-te­rületének 85 százalékát arat­ták le a gépállomások munka­gépei. Megnőtt a bizalom a kombájnok és aratósépek iránt az egyénileg dolgozó parasztok körében is. Mindkét gépállo­más igazgatóját naponta sokan keresik fel és kérik, hogy biz­tosítson területük learatására a gépállomás gépeket. Nem mondhatjuk azonban, hogy az árpaaratás teljesen zökkenőmentes volt. A kásád! diósviszlói tsz-eknél a gépek kiszolgálása rosszul ment, nem biztosítottak sarokvágókat. A villányiak rossz munkamód­szerrel az aratógépek u:án vágják a sarkot és nem előtte. Mattyon az aratás megkez­désekor a gépállomás Igazga­tójának kellett leházalnia a falut, hogy összeszedje a gép­hez az embereket, Ivánh-úy- tyánban 8—10 éves gyerekeket állítottak a kombájnok kiszol­gálásához, ami azt Idézte elő, hogy a kisebb géphibák esetén a gépkezelő magára maradt, mert a kisgyerekektől semmi­lyen segítséget sem várhatott. Több helyen a tsz nem ta­karékoskodik a szalmával, bár a gépállomások biztosítottak részükre szalma letolöt, a kombájnszalma kint maradt a területen és gátolja a tar'ó- hántást, a másodvetést. He­lyesen tennék a tsz-ek, ha a kombájn-aratta árpaterületek sürgős tisztításához fognának, addig, míg a búzaaratás meg­kezdésére sor nem kerül, hogy utána zavartalanul folyhasson a tarlóhántás. Az aratás ne terelje el azon­ban a tsz-ek vezetőinek fi­gyelmét a növényápolásról sem. Ha nem bírják kézi erő­vel a munkát, vegyék igénybe iárásunk két gépállomásának segítségét és végeztessék har­madszor is gépnél a kapálást. Az árpa Idejében történt le- aratásában dicséretet érdemel­nek a traktorosok és segédve­zetők. akik sok esetben segít­ség hiánvában maguk kezelték az aratógépeket is. MINDNYÁJUNK felada­ta, hogy az árpa aratás ta­pasztalatai* úgy hasznosítsuk, hogy a búza betakarítása még zökkenömentesebb legyen. Takács József a siklósi JPB ágit. prop. oszt. vezetője „November 7-ig letörlesztjuk adósságunkat“ ígéri Szepeshegyi István, a komlói Kossuth-bánya főmérnöke A Komlói Szénbányászati Tröszt bányászai a legutóbbi termelési értekezleteken elha­tározták, hogy aug. 20-ig a tröszt letörleszti az első fél­évben felhalmozott 7 500 ton­na adósságot, — Mit tesznek az ígéret va- lóraváltásáért Komló legna­gyobb bányájának, a Kossuth- bámyának dolgozói? — kér­deztük Szepeshegyi István elvtárstól, Kossuth-bánya fő­mérnökétől. — Abban, hogy a tröszt ilyen nagy adósságot szerzett az első fiiévben, Kossuth- bánya is hibás: 3725 tonna szénnel termeltünk az első félévben a tervezettnél keve­sebbet. Ennek egyrészt oka volt, hogy mindjárt január­ban 150 méter hosszú front­fejtésünk tűz miatt kiesett a termelésből. Pótlására az ösz- szes tartalékfejtéseket igény­be vettük. Ez azonban kiha­tott az április és májusi terv- teljesítésünkre, amikor nem állt rendelkezésünkre megfe­lelő fronthomlokhossz. Ápri­lisban és májusban nem tel­jesítettük előirányzatunkat s lényegében ekkor szereztük az adósságot. — Milyen intézkedéseket fo­ganatosítottak az elmaradás pótlásáért? — Elsősorban a Ulf A ke­resztvágat körzetében egy új 120 méteres frontfejtés ki­alakításához kezdtünk. Az új tömegtermelő munlcahely üzembeállítását augusztus 1- re terveztük. Nagyszerű mun­kát végzett az előkészítésé­nél a Schőnig csapat, amely a gurítót hajtotta és a Burghardt brigád, amely a légvágatot készítette. jó munkájuk eredményeként az új tömegtermelő munkahe­lyen július 9-én, — határ­idő előtt három héttel — meg kezdtük a szén jövesztését. Az új frontfejtés üzembelé­pésével kellő fronthomlok­hossz áll rendelkezésünkre. — Az elegendő fronthomloik- hossz létesítésén kívül segíti-e még más Intézkedés is a terv túlteljesítését? — Igen. A szállítás meg­gyorsításáért a VI. szinti fö­fekűvágatba 600 méter hősz* szú új kötélpályát építünk* amelynek segítségével az itt dolgozó 3 frontfejtés folya­matos ürescsllle ellátását biz-> tosítjuk. A kötélpálya építé­sének befejezését augusztus 20-ra tervezzük. Ezen kívül még ebben a hónapban egy körbuktató és gumiszalag be­építésével megoldjuk a med­dővel eddig a palahányóra döntött szén kiválogatását is: napi 25—30 csille szenet nye­rünk majd innen. —• Végülis milyen eredmé­nyekre számítanak a második félévben? — A második félévben ter­ven felül termelünk: augusz­tus 20-ig 2 100 tonnára csök­kentjük adósságunkat, no­vember 7-ig pedig az összes adósságunkat letörlesztjük. Garay Ferenc Rendezték a vegyipari munkások bérét A Minisztertanács július 1-i hatállyal rendezte és felemelte a vegyipari munkások fizeté­sét, A közlés nagy örömöt, de egyben izgalmat is keltett a Kokszművekben. Az öröm an­nak a ténynek szólt, hogy a rendezés valamennyi fizikai dolgozónál keresetének szá­mottevő emelkedését eredmé­nyezte, az izgalmat viszont az okozta, hogy az emelkedés nem minden dolgozónál egyforma arányban következett be, ha­nem az eddig bérezés szem­pontjából elmaradottabb mun­Kinek jó ez ? Azt kérte Németh János agronómus, hogy ne írjam meg, amit elmond, mert ak­kor néhány napon belül re­pülni fog, József majorról. Azt is hozzátette, hogy Jó- zsefmajor a gyulapusztai ál­lami gazdaság ugródeszkája, ahonnan csak kifelé lehet esnt Nem is volt még itt egy évrél tovább agronómus sen­ki. Papp Istvánnak például főleg azért lett tarthatatlan a helyzete, mert nem igyeke­zett eltussolni, hogy Tóth István föállattenyésztő csa­lást követett el egy bizonyos sertésügyben. Tóth ilyen em­berrel, aki az ő „becsületére" tör, nem dolgozhatott tovább. Papp István már nincs is itt, Tóth pedig a börtönben csü­csül. Németh János a sellyei já­rási tanács mezőgazdasági osztályától került ide. Másfél évig volt ott, kerékpárral járta a járás községeit. Egészségileg annyira lerom­lott, hogy az orvos munkakör változást javasolt. De Né­meth szereti a szakmáját, ez­ért csak helyet változtatott. Április 2-án jött Gyulapusz­tára. Gecsényi Károly főag- ronómus kiküldte Józsefma- jorba, hogy irányítsa a búza­vetést, estére meg jöjjön vissza a központba szállás és minden lesz. A fiatal agronómus örült, hogy rögtön munkát bíztak rá, hogy Józsefmajor az ő területe. Amikor munka vé­geztével este visszakerékpá­rozott. akkor érte az első csalódás. A vezetők termé­szetesen nem voltak már bent, senki nem tudta, hogy neki aludnia isikéit valahol. A takarítónőtől* kerített egy üres szalmazsákot, amit meg­tömött a kazalnál, máshon­nan meg vaságyat szerzett és felcipelte a padlásszobába. Németh János nős. — Áp­rilis harmadik hetére ígér­tek neki otthont. mert ad­digra át kellett adnia Sellyén a szolgálati lakást. A meg­oldás szerint Tóth főállatte­nyésztő addig a központban épülő új lakásba költözött volna, Németh pedig Tóth józsefmajóri lakásába. Az új lakás nem készült el, csak akkor — de aztán a legna­gyobb ütemben — amikor fellebbezések és felmentési remények után Tóthot mégis beidézték a nyolc hónap le­ülésére. Németh János lakásügye már nem volt ilyen sürgős, (Benkő István, a központi üzemegység fiatal kétgyer­mekes agronómusáé sem, aki csak öt hónap után kapott egyszobás lakást). Végül is Bállá József, a gépállomás függetlenített párttitkárának szorgalmazására foglalhatta el Németh János a központ volt napközi otthonában lé­vő kétszobás lakást, április végén. Azóta sem kapott még a lakás WC-jébe kagylót, sem kádat a fürdőszobába. De úgy tudja, hogy Tóth főállat­tenyésztő új lakásába útban van a fürdőkád. A főállatte­nyésztő józsefmajóri lakása — amelyet először Németh Jánosnak ígértek — pedig üresen áll. Szó sem esik már róla, hogy ezt valamikor ne­ki szánták. Valószínűleg az­ért, mert a lakás némi rend- behozatalra szorulna. De Gyulapusztán a fiatal szakemberektől úgy látszik sajnálják ezt a kis fáradtsá­got Is. Nem mondja a fiata­loknak senki, de Ők így ér­zik: kinek jó ez?! (WE1D1NGER) kaköröknél nagyobb mérték­ben, mint azoknál, ahol már korábban is „megugrottak“ a keresetek. A minisztertanácsi rendelet ugyanis előírja, hogy a bérrendezést fel kell hasz­nálni a meglévő kereseti aránytalanságok kiküszöbölé­sére is. A vállalat igazgatójától, Be- reczky elvtáretól kapott felvi­lágosítás szerint a vegyipari munkások bérének rendezése Kokszművek viszonylatában megközelítette átlagban a 12 százalékos keresetemelkedés", ami nem lebecsülendő, ha yieggondoljuk, hogy például a kemenceüzemnél közepes terv- túlteljesítés esetén eddig is 1 300—1 500 forint volt a mun­kások havi keresete. A mosta­ni bérrendezés — 100 százalé­kos feladatterv teljesítésére, 208 órás normál-hónapra szá­mítva — a kemenceüzem dol­gozóinál 150—170 forint kere­setemelkedést jelent havi vi­szonylatban. Ennél nagyobb túlteljesítésnél ez a többlet arányosan emelkedik. Nagy­vonalakban körülbelül hasonló a helyzet a benzol-, kátrány-, és ammonszulfátüzemekben, s a gázszolgáltatóknál is. Ezzel szemben a kazánházi kezelők­nél, akik eddig csak Időbért és prémiumot kaptak s így bizonyos mértékig el voltak maradva, a keresetnövekedés körülbelül 200 forint havonta, mert a rendelet lehetőcé tette, hogy ezentúl őket is a bértari­fa A-kategóriája szerint, tehát prémiumos darabbérendszer- ben fizethessék. A karbantartók a rendezés során havibéresekké lettek, ehhez meg kellett állapítani az új bértételeket a 100 százalé­kos teljesítésre s el kelteit vé­gezni a besorolásokat is. sze­mélyenként külön-kUlön a művezetők és bizalmiak bevo­násával. Mindezt a válla'at rendelkezésére bocsátott fo­rintösszegen belül, ami nem volt kis feladat. Pécsi fuiCsasdgók Keresztrejtvények a főutcán Pécs Váci utcá­ja: a Kossuth La­jos utca, a belvá­ros szíve. Itt so­rakoznak egymás mellett a szocialis­ta kereskedelem legszebb üzletei. Belülről csillog­nak, csinosak, de kívülről — né­hány kivételével — javarészük si­ralmas. Vannak üzletek, amelyek olyanok, mint a kereszt­rejtvények. A vá­sárlónak kell meg­fejtenie, kitalál­nia, hogy milyen jellegűek, mit le­het bennük vásá­rolni, tulajdon­képpen milyen vállalathoz is tar­toznak. Például: a Kossuth L. utca 7 sz. alatti Ruházati Bolt, az 56. szám alatti drogéria, a Tacskó-Mackó, a 15-ös sz. alatti cuk rászda, a 7-es sz. A mostani fizetésrendezés­__ „ . , be n a dolgozók általában Vilá-^ííf1 ^'t. Rul}á_ gosan meglátták azt, hogy a|““t 1^’ kormány újabb lépést tett ‘ ^ életszínvonal emelésének at1”, “fJP irfinvel ► drol?érla fölött irányéi ► egyáltalán második ötéves terv veiben megjelölt útján. nin­csen felirat. Va­jon a fenti válla­latok miért tart­ják titokban üzle­tük nevét? Miért tűrik el, hogy fel­irat helyett, ko­pott falak, falécek, cafatokban lógó ponyvadarabok csúfítsák el az üz­let feletti részt? A legeldugottabb faluban sem olyan csúnya az üzlet külseje, mint a Pécsi Kiskereske­delmi Vállalat Kossuth Lajos ut­cai 2-es számú Háztartási Bolt­jáé. Ha már az üzletet belülről korszerűsítették, miért feledkeznek meg külsejéről ? Miért nem vakol­tat ják‘ be az ütött-kopott fala­kat, amelyek nemcsak az üzlet külsejét, de az ut­cának ezt a részét is elcsúfítják? Olyan üzleteket is láthatunk, me­lyek fölött a fel­iratból már csak néhány betű ék­telenkedik. Pél­dául: a Kossuth L. utca 15 szám alatt a „Papír és * írószer Bolt“ he­lyett, már csak a „rószer“ szó ma­radt meg, a többi mind hiányzik. — 1 Vagy: „10. sz. PÉ S RU AZATI BOLT." A Kos­suth Lajos utca 35. szám alatt, a Pé- * cs! Fodrászipari V. < üzlete fölött a „vállalat“ szó he­lyett csak a „VA“ szótag látható, a többi eltörött. A Zálogház pedig jól j tenné, ha elolvas­ná feliratát az aj- 1 tó fölött és a „Zá-1 locház“-at „Zálog- 1 ház“-ra javítaná ki. Igazán nem bánt- • ják a vállalatveze- 1 tők, az üzletveze­tők, az üzleti dol­gozók szemét a • felirathiányok, a hiányos feliratok? Minden vállalat­nak van fedezete arra, hogy üzletét kívülről is rendbe­hozassa. Csak hoz­zá kell nyúlni. Wawruch Gábor Félesztendő — nem nagy idő, s ezalatt mégis mennyi változás történt a Zengőaljai Állami Gazdaság szilágypusz­tai üzemegysége DISZ-«zerve- zetének életében. Tavaly mindössze 39 tagja volt, ma 69 aktív taggal rendelkezik. Rendszeresen megtartják a taggyűléseket, növekszik a Szabad Ifjúság olvasóinak száma és egyre jobban izmo­sodik a kulturális és sportélet. Pedig sok nehézséggel kellett megbirkóznia az új vezetőség­nek. A régiek teljesen elsor­vasztották a DISZ-életet, há­rom-négy olyan ifjúsági veze­tő állt a DISZ-szervezet élén, akik fékezől voltak a pezsgő ifi életnek, klikk-rendszert honosítottak meg, semmiféle egészséges kezdeményezést nem engedtek kibontakozni. Az új, megbízott DISZ-tit- kár, Kovács László fogatos nagy kedvvel látott nehéz munkájához. Ebben olyan tá­mogatókra talált, mint Boda Jenő, a gazdaság csúcstitkára, Varga Mihály alapszervezeti párttitkár és Imre István, az üzemi, bizottság fiatal elnöke. A gazdaság rendbehozott kultúrháza minden igényt ki­elégít. Tágas színpad, nagy befogadóképességű nézőtér, ru­határ, férfi és női öltözők, süllyesztett rész a zenekar számára mind-mind alkalmas­ÚJ UTAKON sá teszik a kultúrházat arra, hogy végre megvalósíthassák régi tervüket: a Pécsi Nem­zeti Színház rendszeres elő­adásainak létrehozását. A színjátszócsoportban az elmúlt évben megszűnt a rendszeres munka, egyesek kiváltak a csoportból, mások megsértőd­tek, félrehúzódtak és a régi vezetőség semmit sem tett ezeknek a fiataloknak a meg­győzésére. Ma már itt is meg­változott az élet. A kultúrott­hon igazgatója, Boda Jenőné lelkes, jó munkája révén nagy terveken törik a fejüket a fia­talok. Az ősz folyamán elő szeretnék adni a „Boci, boci tarká“-t és a technikai elő­készületek máris folynak. A sportélet is fellendült. Férfi és női röplabdacsapat működik, vannak sakkozóik és asztaliteniszezőik, csak a lab­darúgócsapat körül vannak még megoldatlan problémák. A felszerelés ugyan a gazda­ságé, de jelenleg Szilágy köz­ség fiataljai használják, a he­lyi Traktor egyesület kereté­ben és ez még sok vitára, cl- vakodásra ad okot; A DISZ-szervezet munkájá­ba először sikerült bevonni a fiatal agronómusokat, Tóth Istvánt, Schwartzkopf Ádámot és Kustra Józsefet. Ezek a fiatal szakemberek nemrég ke­rültek a gazdaságba, szorgal­masak, lelkiismeretesek. A gazdaság néhány fiatal vezetőjének agyában érdekes és értékes ötlet született. Lé­nyege: a helyi igények kielé­gítése mellett nyújtsanak se­gítséget a környező községek­nek is. A helybeli pedagógu­sokkal karöltve elhatározták, hogy összegyűjtik Szilágyon, Fécsváradon és Szebényben a régi hagyományokat, régi da­lokat, elbeszéléseket, legendá­kat, a régi idők népviseleti ha* gyományait, a régi használati tárgyakat. A gazdaságnak magnetofon- készüléke, fotószakköre van, könnyen és ami egyáltalán nem mellékes, szinte anyagi befektetés nélkül tudják rög­zíteni a gyűjtött anyagot. Ezen kívül gyűjtik a terme­lési módozatok fejlődését bi­zonyító emlékeket, vizsgálják és adatokat gyűjtenek ezek okairól. A gyűjtést kiterjesz­tették az igények növekedését bizonyító étlapok fejlődésére. Olyan gyakorlati adatokat szereznek, mint például, hogy Szilágyon 60 évvel ezelőtt két­évenként mértek el annyi cuk­rot, mint ma havonta ugyan­annyi lakosnak. De vizsgálják a községek kialakulásának történetét 1«. A gyűjtött és rendszerezett anyagokról időn­ként kiállításokat akarnak rendezni az érintett községek­ben, előadások és vetítés ke­retében. Nem feledkeznek meg a napi feladatokról sem. A balesetek elleni védekezést, az újításo­kat fényképsorozatokban örö­kítik meg és hozzák nyilvá­nosságra. Egyetlen, de annál nagyobb kérésük van: olyan szakembert szeretnének mun­kájukba bevonni, aki szakmai és tárgyi ismeretei révén meg­könnyítené és jobbá tenné munkájukat, sőt útmutatással szolgálna az elkövetkező fel­adatokkal kapcsolatban. A zengőaljai állami gazda­ság DISZ-szervezetében az el­múlt hónapokban igen szép eredmények születtek. Hosszú pangás utón — sikeres a kez­det. Bizonyosak vagyunk, hogy a gazdaság DISZ-szervezete maga mögé sorakoztatva va­lamennyi fiatalt, mindinkább bgtölti majd feladatát a mun­kában, szórakoztatásban és nevelésben •gynránt, T. P,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents