Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

I 195« JÚLIUS 8 NAPLÓ 3 ÚUaú dürft Taxdtas-fodcm C&aUnun nyolc évi szünet után úfaa ásóinak Boutnyá&an! Múlt Látot-tUM/ Ahíul-látit 17 azekasbodán, az iskolai kert partjában római sí­rokra bukkant egy építkező gazda. Ennek már 23 éve, s most sor került a feltárásukra. A hír hallatára minden mun­kát félretéve igyekeztem a pér-svá^di ’»rásba, hoev ta­núja lehessek az ásatásnak. Gondoltam, nem én leszek az egyedüli érdeklődő, többen el­jönnek maid a nagy esemény­re... Tévedtem. Néhány fa­lusi asszony, gyerek kivételé­célnak szentelte. 1933 óta ku­tatja, milyen népek éltek itt a római uralom idején. Dákok? Ki tudhatja ezt? Csal? a régi sírok utalnak a múltra. Csak a leletek árulnak el valamit a másfélévezredes titokból, a XV. század életéből. De miért van különleges értéke a nőd sírnak? — A férfi katonáskodott — válaszol kérdésemre az ásatás vezetője. — Ha felöltötte a ró­mai hadsereg uniformisát. vei nem volt látogató, csak es­te, munka után sétáltak fel az akácos dombra a falu vezetői, s egy-két gazda. Kissé csalód­tam, mert főbbet vártam... Nagyobb érdeklődést, s na- Sypbb apparátust reméltem. — Mindössze hárman dolgoztak a feltáráson: Dr. Domibay János múzeumigazgató, Wadhe Mihály és Gáspár János. Az előző napon feltárt sí­rokban két férfi és egy gye­rek csontvázát találták. Ezek- nek nincs különösebb jelentő­segük. de annál nagyobb re­gényeket fűznek a harmadik sírhoz. * ’°ay mélyül az árok. s óva­tos kezekkel megközelítik a százhetven centiméter mélyen iekvo csontvázat, karperec bukkan elő a földből. Téhát oi sírra bukkantak a kutatok, va®nnek különös jelentősége • Pr\ „Bombay János életének 1 lentős szakaszát, munkássá­gának javarészét egy érdekes olyan volt, mámt a többi, bár­milyen istent vallott azelőtt, akárhol is ringatták bölcső­jét .:. De az asszony? .;. Az nem. A házi munkában, vagy akár a nagybirtokon is, meg­őrizte a hagyományokat, szoká­sokat. Ezért fontos a mai le­let. A tétel bebizonyosodott. A női csontváz mellett talált sók csecse-becse. pénz. nyakláncok, karperecek és az agyagkorsó sokmindent elárul a szakértő szemnek. Hogy a tárgyak és ékszerek elhelyezése, és megmunkálása milyen következtetéseket en­ged meg, arról nem nyilatkozik még a kutató. Majd akikor mondja el véleményét, ha a többévtizedes munka után együtt lesz a sok bizonyíték, és megdönthetetlen a következ­tetés .: s A bizonyítékok minden eset­re gyűlnek. A Szentlászló és Fazekasboda közötti terület, de különösen a pécsváradi já­rás nagyon gazdag régi leletek­ben. Ez az a terület, amelyen eldől a nagy kérdés: kik éltek itt másfél évezrede! Mert, hogy nem rómaiak lakták, az bizonyos. A dunai határ védel­méhez. és a Pécsváradon ke­resztülhúzódó út mentén elte­rülő földbirtok műveléséhez a leigázott emberek ezrei, tíz­ezrei kellettek. Ennyi nem fu­totta a hódítók seregéből.. s Annyit észrevettem, hogy a kérdés mégis megoldáshoz kö­zeledik. Hoev miből? A követ­kező esetből: Amikor a női csontváz jobb­karja kibontakozott a földből, Gáspár János csendesen jelen­tette: — Két karperecét látok. — A balkaron több lesz! — válaszolt Dr. Domibay János s várta a fejleményeket. Jó órás aprólékos munka után bebizo­nyosodott jóslata: a balkaron öt karoerecet találtak. Torkve- ált (fémszálakból sodrott kar­perec), ékszerek voltak a sír­ban ... Ez dák ielleezetesség. A gvűrűk más irányban adnak tájékoztatást. Az egyik pecsét­gyűrűn aliehanem páva lesz. A páva — akár a hal — a ke­reszténységre utal. Ha ehhez hozzászámítjuk a sírok kelet- nvusati fekvését, az ékszerek és használati tárgvak elhelye­zését akkor a kutató szakem­ber bő adatokat kan a TV. Század pécskömvéki népeinek szellemi életéről, gazdasági helyzetéről. és társadalmi be- iwvtí>7'kedéséről. Persze ahhoz, hogy a tudo­mány hamarabb jusson egv-egy döntő megállapításhoz, erőtet« iesebb munka kellene. Az idő síirset. 1948 óta jelentősebb ásatás nem volt. Pedig közben Pécsvárad körnvékén sok min­den kárbavész. Kár. mert nem ew baranvai lelet világhírű, s Péesvárad ktVnm’éke a domb­hátakon felfelé haladva nem­csak római, avar és árpádkori ékszereket, fegyvereket, éoít- ménymnradvánvokat őriz. ha­nem mé® ré°íbb emlékeket is. ó hogv mindez az emberiség feltárt közkincse leeven. és a maevar archeológia hfmmrit. becsületét. örecrhftse. ahhoz több nén7 több támogatás kell az elkövetkezendő években!... Tenkely Miklós Szabályozták a hivatalos munkaidőt az iskolákban Az oktatásügyi miniszter utasította az alsóbb szerveket, hogy az iskolák a nyári szünet alatt hetenként egy, esetleg két alkalommal tartsanak hivata­los órát. A hivatalos idő eze­ken a napokon 9-től 12 óráig tart. A tanyai iskolákban július­ban nem kell hivatalos napot tartani. — Jól dolgozik a Megyei Könyvtár januárban létesített könyvkötőműhelye. Több, mint 1 500 teljesen megrongálódott könyvet hoztak rendbe, illetve kötöttek újjá a műhely dol­gozói. A könyvek rendbehozá­sára 40—45 ezer forintot kel­lett volna fordítani, s így csak 10 ezer fortba kerültek a ja­vítások. Az országban ez az el­ső megyei könyvtár, ahol könyvkötőműhely működik. — Mikrobarázdás hangleme­zek érkeztek a Horizont Köny­vesboltba, többek között Gyur- kovics Máriának szovjetunió­beli hangversenyéről felvett hanglemezek, Beethoven E6Z- dur zongoraversenye, Liszt: „Les preludes" és Saljapinnak több hanglemeze. — Száztíz pécsi általános iskolás utazott két heti üdü­lésre a városi tanács fonyódi üdülőjébe. A fiatalokkal hat nevelő, egy orvos és egy védő­nő is ment. Felügyeletük alatt gondtalanul pihenhetnek, szó­rakozhatnak az iskolások. — Az Építők Megyei Kul- túrotthonának félévi műszaki propaganda munkáját értéke­lik július 12-én. Pap Elek, az Építők Szakszervezetének megyei kultúrfelelőse és Ku- rucz Sándor, a kultúrotthon igazgatója számol be a félévi munkáról és a következő fél­év műszaki propagandájának feladatait is megszabják. Az értekezleten részitvesznek az üzemek, vállalatok kultúrfele- lősei, a műszaki tanácsok ve­zetői és a szakoktatási felelő­sök. A megbeszélést a Porce­lángyár meglátogatása és film vetítés vezeti be. Fz az Antal-lánc egészen különleges valami. Ezt nem nyakban hordják, sem csuklón vagy bokán (a kor és a táj divatja szerint), hanem levélborítékban. A láncszemek papírból vannak és a követ­kező írás fényeskedik rajtok: ,, Szent Antal segítségével indította meg és ennek be kell járni a világot. Olyan szegé­nyeknek kell elküldeni, aki rá van szorulva. Szent Antal se­gítségével ezt egy pap indítot­ta és megkéri, hogy azonnal másold le és küld tovább, mindennap egyet 13 napig. Tíz nap múlva jelentkezik a szerencse. Egy asszony 1300 forintot nyert. Egy másik egy hónapra várta kinevezését és 10 nap múlva kapta meg. Egy ifjú, aki a lapot elszakította, 13 napra meghalt. Egy ifjú, aki a lapot továbbküldte, teljesült kérése. Szent Antal könyörögj érettünk. Másold le és küldd tovább. Istán segítségével. Szent Antal tiszteletére IMÁDKOZZ“. Mint mondom, ez egy lánc­szem, ha lemásolom tizenhá­rom példányba és elküldöm azoknak, afcik ismét majd le­másolják, és ismét elküldik azoknak. akik ugyancsak le­másolják és ugyancsak to- vábbküldik azoknak, akik ... Szóval így lesz a láncszemből lánc, méghozzá csodatévő lánc, mely a szerencsét von­szolja maga után. Bár isten, azaz szent Antal tudja... A cédula érvei nem éppen meggyőzőek. Miért „egy asszony" vagy „egy másik“, esetleg „egy ifjú“? Miért nem írja meg hogy Bubulyák Pe­temé a Gyufaskatulya utcából vagy Sófálvy Sándor a Mozsár térről ennyit és ennyit nyert ilyen és ilyen előléptetésben részesült? Miért kell nékem el­hinnem, hogy az az egy asz- szony, vagy egy ifjú tényleg él, lélskzik és szabad idejében lánc-cédulák írásával alapozza meg szerencséjét?! És külön­ben is négy példa — még ha konkrét, ellenőrizhető is — engem nem győz meg. Minden ilyen láncszemhez mellékelni kellene a szerencsések és sze­rencsétlenek teljes listáját. De még akkor is érthetetlen len­ne, — csak egy példát említ* ve, — hogy miért egy mohácsi tanítónő és miért nem egy szorgalmas láncirogató nyerte a múlt hónapban a békeköl­csön főnyereményét? De félre az aggályokkal! Hadd higgyek a szent Antal cédulának! Elküldöm a láncot 13 címre, azok ismét tovább- küldik, majd az utóbbiak megint továbbküldik. Már a harmadik fordulóban 2187 em­bert, az ötödik fordulóban 371 603 embert, a hatodik for­dulóban fél Magyarországot elkerülhetetlenül üldözni fog- ja a szerencse. Mindenki ti- zenkéttalálatos szelvénnyel nyer majd a TOTO-n (egy szelvényre jut 5 forint), min­denkit kineveznek mindenki­nek teljesül a kérése, még az ellenségemé is... Túlontúl messzire ragadott azonban a fantázia paripája. Maradjunk csak a láncnál, amelyet mégsem küldök to­vább. Nem küldöm azért sem tovább, mert nem tudom, hogy voltaképpen nekem kell-e to­vábbítanom, vagy magának szent Antalnak lenne ez a fel­adata. Azt mondja ugyanis a használati utasítás: „Szent An­tal könyörögj érettünk. Má­sold le és küld tovább". Te­hát nem nekem hanem neki, Antalnak kell továbbküldenie. Vagy szent Antalt kell lemá­solni és továbbküldeni? Ebbe bele lehet zavarodni! Igen ám, de mi lesz, ha nem küldöm tovább? Tizenhárom nap múlva kampec leszek. Hát van isten az égben? Egy Ilyen róngy papír miatt.*..?/ És egy másik aggály: miért imádkozzam? Nem elég, ha el­küldöm 13 példányban a szö­veget? Túl nagy a strapa egy bizonytalan kis előléptetésért vagy egy incifinci TOTO-nye- reményért! Döntésem .végleges: nem küldöm tovább, hadd szakad­jon meg a lánc! Leszek egy ifjú, aki nem nyer 1300-at, akit nem léptetnek elő és aki­nek nem teljesül a kérése ... Hogy tizenhárom nap múlva meghalok? Nos, ha igen, jó társaságban leszek a menyor­szágban. (AMI) A tudéf vála&zol Az emberek sokmindenről beszélgetnek: az időjárásról, szokásokról betegségekről, ízlésről, tanulásról, es le- "tne folytatni a sort végeszakadatilanul, hiszen az élet szinte Mi a témákat. Néha azonban ezek a beszélgetések nem egye- sk találgatásoknál, amelyeket a hozzáértők egy-ket szóval agy mondattal helyesen világítanának meg. Négy érdekes — közszájon f orgó — kérdést intéztünk Kun -*ajos professzorhoz, a Pécsi Orvostudományi Egyetem koz- -.cszségtani intézetének vezetőjéhez. Mivel a válaszok széles- oi ű érdeklődésre tarthatnak számot, az alábbiakban közöljük Első kérdés: Miért egészséges a napozás, a légfürdő? Az emberek általában nincsenek tisztában azzal, bogy 8 napsugár hatása milyen lé­nyeges és fontos az emberi szervezetre. Általában mintegy divatként napoznak, ahogy azt A' időjárás megengedi. A tö­rekvés gyakran az, hogy mi­nél rövidebb idő alatt, minél da rnábbra zománcozzák bőrü­ket. De ha már a divat szót em’itettem, akkor a napozást - s egjobb divatnak kell mon­danom, azonban több lényeges szempontra felhívom a közön- sés figyelmét. A napsugárban a látható su­gárzáson kívül (amely maga is a szivárvány színeiből tevődik össze) hosszúhullámú, vörösön aluli sugárzás (amelynek főleg hőhatása van) és a rövidhul­lámhosszú. úgynevezett ibo­lyántúli sugárzás (amelynek vegyi és biológiai hatása van), érkezik földünkre. A bőr nap­sugár hatására való bámulása csak egyik és nem leglényege­sebb része a sugárhatásnak. A lebarnulás maga a bőr hám­sejtjeiben fokozottabban ter­melődő sötét festékanyag (pig­ment) felhalmozódásának kö­vetkezménye és nem más, kinint a szervezet védekezése a "különböző hullámhosszúságú sugaraknak a mélybe való be­hatolása ellen. Tehát a lebar­nulás maga: a szervezet véde­kezési reakciója. Á sugárhatás lényege — az emberi szervezetre vonatkoz­tatva — sokkal mélyebb és fontosabb a lebarnulásnál. — Mindjárt elsőnek említeném az anyagcserére és a csontképző­désre nézve annyira fontos „DíVvitamin képződést. A „D“ vitamint nem táplálékainkkal vesszük fel, az anyagcsere so- rán a szervezetben csupán a „D‘‘-vitamin előanyaga képző­dik (provitamin), és ez éppen a napsugár hatására a bőrben alakul át „D“-vitaminná. Cse­csemők, kisgyermekek megfe­lelő napoztatása tehát ezért óriási jelentőségű. A napsugár ezenkivül élénkíti az anyag­cserét, a vérképző szervek mű­ködését. stb. Mindezekből nyil­vánvaló, hogy azokkal az elő­nyökkel, melyeket a napsugár biztosít az emberi szervezet­nek, élnünk kell, de okosan. A napozást fokozatosan ko­ratavasszal kell kezdenünk. Ez egyben légfürdőzést is jelent. A napozást váltakozva jó foly­tatni! Nem nagylombú fák ár­nyékában töltött idő után né­hány perces tűző napon való tartózkodással fokozatosan szoktassuk szervezetünket a napsugár hatásához. A rövid hullámhosszúságú sugarak ugyanis a kiskxmbú fák árnyé­kában is hatnak. A hirtelen bevezetett és hosszú ideig tar­tó napfürdő ugyanis a hősuga­rak hatásának következtében első-, másod-, sőt harmadfokú égést is okozhat a bőrön. Ká­ros a mértéken felüli napozás bizonyos anyagcserezavarok­ban vagy lappangó tbc-ben szenvedő emberekre, de egész­ségeseknél is károsodást okoz a hirtelen nagy adagban ka­pott sugárhatás. Mindezek szerint tehát a nyári időben használjuk ki a napsugarak sokféle jó hatását, de okosan éljünk ezzel a ter­mészetnyújtotta nagyszerű le­hetőséggel. Második kérdés: Igaz-e, hogy a járványos gyer- megbénulás (gyermekparalízis) meghatározott időközönként üti csak fel a fejét, és milyen kutatás folyik e veszélyes be­tegség kiküszöbölésére? — A statisztikai feljegyzé­sek szerint Magyarországon és más országokban is a gyer- mek bénul ásd járványok öt-öt éves hullámokban szoktak je­lentkezni, de néha három-négy vagy hatéves ciklusokat is ta­pasztalunk. Magyarországon általában a járványmentes években mintegy 100—200 ese­tet jelentenek, járványos idő­szakban pedig évente mintegy ezer személy betegszik meg. A gyermekbénulás elsősor­ban a gyermekkor betegsége. A betegek 90 százaléka a 10 éven aluli gyermekei? közül kerül ki. Az elmúlt két évben nálunk kisebbméretű járvány volt. A járvány alakulásának jelleg­zetessége, hogy területről-terü­letre, megyéről-megyére ván­dorol az egymásután! években úgy, hogy amelyik területen az előző években volt, ott a kö­vetkező években nem szokotl előfordulni. Ez a jelenség a nagymérvű átvészelődés kő- 1 vetkezménye, amikor is a sok enyhe és tünetnélküli fertőzés So védetté teszi a szervezetet. az Az eddigiek után érthető, tó hogy a járvány időbeni és te- v( rületenkinti megjelenése meg be is jósolható. zo Nem érdektelen, ha ez alka- j,, lommal a fertőzés továbbterje- dési módjairól és a védekezés- z ről is beszélek. A vizsgálatok ** megállapították, hogy a kór­okozót a beteg garatváladéká­val és székletével üríti. A to- m vábbterjesztés útja ezek sze- f1 rint egyrészt a cseppfertőzés, / másrészt pedig a hastífusz tér-. , jedéséhez hasonlóan a kóroko- 1 zónák a székletből a szervezet- “ be való bejutása. Járvány ide- ?■ jén tehát a gyermekek minden lázas megbetegedése gyanús, és a diagnózis tisztázásáig el kell . őket különíteni. Ugyancsak ajánlatos járvány idejűi a ját- ?■ szóterekről és strandfürdőkről „ a fogékony életkorban lévő gyermekeket kitiltani. Ilyen- !T kor kerülni kell a testi meg- £ erőltetéseket, a sportot, az úszást, a gyaloglást, mert ezek 7i, elősegíthetik a bénulás kifejlő- dését. Fontos a légy elleni vé­dekezés, az ivóvíz, a tej és T' egyéb élelmiszerek tiszta, gon- * dós kezelése, a fokozott szemé­lyi hygiéne. ” Az ország minden részén a a tudományos kutató intézetek­ben és így nálunk, az Országos Közegészségügyi Intézet vírus- kutató osztályán is lázas kísér- f letek folynak a hatásos védő- 1 1 oltóanyag előállítására. A ki- a serietek ma már eléggé előre- I haladott stádiumban vannak és & ■ reméljük, hogy rövidesen f l olyan hatékony védőoltás Hr- > ■ tokában leszünk, amelynek al- I ■ kalmazásával ezt a nagyon sú- 1 ■ lyos és rémítő járványos meg- t i betesedést ki tudjuk küszö­t bölni, mint ahogyan ez a him- - lő vagy több más fertőző be- I Wség esetében már megtör- i i tént. I Harmadik kérdés: ki gy Sokan olvasták, vagy hallották ie azt, hogy a kőszénkátrány tar- m tós hatás a bőrön vagy a szer- a vs vezet más részén rákos meg- betegedést okozhat. Minden bi- d< zonnyal innen ered a kérdés, be hogy a kőszénkátrányból ké- aJ Sí szült narancsízű szörp nincs-e je káros hatással a szervezetre? sz — Az orvosi szakirodalom ^ már régebbi idő óta foglalko- zik a kátrány-rákokkal. E konkrét kérdés esetében azon- ban el kell mondanom, hogy a kátrány, illetőleg a kátrány- ^ származíékok a festékipar, a g| gyógyszeripar és édességipar £ kincsesbányáját jelentik és fel ic sem lehet sorolni azokat a leg- különfélébb anyagokat, ame- 0 lyeket kátrányszármazékokból a gyártanak. A szerves kémiá- ^ ban külön nagy kötet foglalja a össze ezek ismertetését. Csak n példának említem, hogy az asz- a Pirin, ultraszeptil és sok más gyógyszer is kátrányszárma- ^ zék és amint ezekben a gyógy- szerekben nincsenek rákkeltő anyagok, úgy nincsenek a na- • rancsszörpben sem. Tehát a ^ forgalomba hozott narancs- , szörpöt éppen úgy az egészség­re ártalmatlan kátrányszárma- zéknak kell tekinteni, mintáz aszpirint. c 1 Negyedik kérdés: . Náthás, influenzás betegnek g ■ lépten-nyomon „kalapkúrát“ . ajánlanak ismerősei, azaz azt, s . hogy feküdjék le, tegyen az c i ágya végébe egy kalapot és ad- l 1 dig igyék tömény szeszt, amig .- az egy kalapot kettőnek nem- látja. Utolsó kérdésünk az, ­- hogy valóban gyógyitja-e a- náthát és az influenzás meg- | betegedéseket az alkohol? | — Azt hiszem, különösen az '- alkoh> 1 '’’ve1 ők szeretik hangoztatni, hogy az alkohol, különösen a töményszesz, meg­gyógyította influenzájukat, il­letőleg náthájukat, talán azért, mert ez egy ok az ivásra. Ez a közhiedelemben élő felfogás valószínűleg abból keletkezett, hogy az influenzás megbetege­dés gyakran igen kellemesen borzongó, fázó érzéssel jár, az alkohol viszont a bőrereket tá­gítja és fogyasztása után kel­lemes meleg érzése hatja át a szervezetet. így az alkohol csak az influenzás megbetege­dés egyik tünetét csillapít ia ideig-óráig, de magára a gyó­gyulásra semmiféle kedvező befolyása nincs. A hurutos, influenzás meg­betegedés ugyanis nem egysé­ges kórokú betegség, hanem többféle baktérium vagy vírus idézheti elő. így nyilvánvs'ó, hogy az alkohol nem lehet olyan univerzális hatású ster, amely többféle vírusra és bak­tériumra hatna. Ezzel szemben a gyógyszereknek egész arze­nálja áll rendelkezésünkre, amelyek a különböző kóroku influenzás megbetegedések ese­tében valójában gyógyhatású- ak. Az orvos utasítása alapján ezekhez folyamodjunk és ne az igen kétes értékű és hatású a1- koholhoz, amely lényegesen drágább is, mint a gyógyszer. Nem feladatom most a túl­zott alkoholfogyasztás szerve- zetpusztító hatásáról beszélni, csak annyit jegyezzünk meg, hogy az alkohol által hosszú időn át károsított szervezetnek a különböző fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökken, és éppen ezért az al­koholista sokkal könnyebben áldozatául esik egy influenza- járványnak. Influenzás, hurutos megbete- getés esetén tehát ne az alko­hol legyen az önkényesen ren­delt gyógyszer, hanem használ­juk az orvos által aiánlott, tel- , írt valódi gyógyszert,

Next

/
Thumbnails
Contents