Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-07 / 159. szám
2 N A PEft 1956 JÚLIUS t 1 Á külügyminisztérium szóvivőjének értekezlete r (Folytatás az lt oldalról.) Reméljük, hogy hamarosan diplomáciai kapcsolat létesül országaink között: KÉRDÉS: Mikorra várható Nasszer elnök magyarországi látogatása? VÁLASZ: Nasszer elnök magyarországi látogatására előreláthatólag az idén ősszel kerül sor. KÉRDÉS: Történtek-e újabb lépések a parlamenti küldöttségcserék előmozdítására magyar részről és az általunk már meghívott parlamentek. részéről? VÁLASZ: Mint ismeretes, a közelmúltban több ország parlamenti küldöttsége tett látogatást- Magyarországon. A közeljövőben várjuk a lengyel szeim küldöttségét. További parlamenti küldöttségek érkezésére ősz előtt nem számíthatunk. KÉRDÉS: Hány ember tért haza Magyarországra az amnesztia rendelet meghirdetése óta és milyen kilátások vannak a jövőre nézve? VÁLASZ: Már eddig is többszáz személy tért haza az amnesztia-rendelet alapjáp. Általában növekedett az érdeklődés a külföldi magyarok között a hazatérés iránt; Egyes országokban azonban nyomást gyakorolnak a magyarokra, hogy ne térjenek haza, ami megengedhetetlen, mert korlátozza a szóbanforgó személyek szabad elhatározását. KÉRDÉS: Milyen tervek vannak arra vonatkozólag, hogy társas utazásokat szervezzünk nemcsak a Szovjetunióba, és a népi demokratikus országokba, hanem nyugati országokba is? VÁLASZ: Vannak ilyen tervek, amelyeknek előkészítésével az IBUSZ foglalkozik. KÉRDÉS: Az utóbbi időben változott-e lényegesen vagy javult-e viszonyunk a skandináv országokkal és általában az olyan tradicionális semleges álamokkal, mint például Svájc? VÁLASZ: Egészében véve javult. Ennek egyik jele például, hogy Oslóban az elmúlt év végén követséget állítottunk fel, Izlandban pedig akkreditáltuk stockholmi követünket. Ezekkel az országokkal nincsenek különösebb vitás kérdéseink. Norvégiával, Svédországgal, Dániával, Svájccal elsősorban gazdasági kapcsolatainknak tulajdonítunk jelentőséget. Dániával például — mindkét fél megelégedésére,— a közelmúltban hosszabbítottuk meg árucsere-egyezményünket. KÉRDÉS: Milyen a kapcsolatunk az ENSZ-szel és általában a legfontosabb nemzetközi szervezetekkel? VÁLASZ: Az ENSZ-ben és általában a nemzetközi szervezetekben végzett és végzendő tevékenységünket igen nagyjelentőségűnek tartjuk. Az ENSZ munkájában tulajdonképpen csak nemrég kapcsolódtunk be. Most neveztük ki állandó delegátusunkat és készülünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének soronkövetkező közgyűlésére, az első olyan közgyűlésre, amelyen a Magyar Népköztársaság is részt- vesz. A közelmúltban ért véget az ENSZ fontos szervének, az európai gazdasági bizottságnak 11. ülésszaka. Az európai gazdasági bizottságban Magyarország évek óta komoly tevékenységet fejt ki. Fokozzuk munkánkat az UNESCO- ban. Jelentős az a tény, hogy beválasztottak bennünket az ENSZ kábítószer-bizottságába, tekintettel arra, hogy Magyar- ország — mint fontos gyógyszer-exportőr állam — érdekelt az ott megvitatásra kerülő kérdésekben. Üzembe helyezték az ország első kohókoksz- gyártó üzemét A Sztálin Vasmű kokszolóműve újabb hatalmas alkotásunk elkészült és péntektől kezdve kohókokszot gyárt a sztálinvárosi nagyolvasztó számára. A hazai kohókokszgyártás megindítása nagyjelentőségű népgazdaságunk számára. A hazai kohó-kokszgyártással és a hozzákapcsolódó és most épülő vegyiművekkel évente mintegy 300 millió forintot takarítunk meg. A kokszolóműben 55 kamrából álló blokk-kemencét építettek. Ebbe a hatvan méter hosszúságú kokszoló és regenerációs kamrasorban nem kevesebb, mint 1 200 vagon szovjet tűzálló téglát (384 különböző mintájú formakövet) építettek be. A VKV-nek (Vas- kohászati Kemenceépítő Vállalatnak), továbbá 24 más helyszínen építő és szerelő vállalatnak, valamint a kokszolómű saját üzemi dolgozóinak köszönhető, hogy újabb hatalmas békeművünket most üzembe helyezhettük. Az új gyár avatására vasárnap kerül sor. A TASZSZ jelentése Olaszország és Nyugat- Németország tárgyalásainak eredményéről Róma (TASZSZ): Rómában befejeződtek Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja és Segnl olasz miniszterelnök tárgyalásai. A tárgyalásokon Martino és von Brentano külügyminiszterek és a két ország más képviselői is résztvettek, Csütörtökön hivatalos közleményt adtak ki a tárgyalásokról. A közlemény a többi között elmondja, hogy „megállapították a két kormány teljes egyetértését az általános politikai helyzet értékelésében és azoknak a céloknak a kérdésében, amelyekre atlanti szövetségeseikkel szoros együttműködésben és az Eszakatlanti Szövetség keretei között törekedni fognak”. A közlemény a továbbiakban kívánatosnak mondja, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretei között általános leszerelési egyezmény” jöjjön létre, de ugyanakkor kifejezi a két kormánynak azt a törekvését, hogy ennek az igen fontos kérdésnek a rendezését más politikai kérdések, köztük a német kérdés megoldásától tegyék függővé. A közlemény pozitívan értékeli ázoknak a tárgyalásoknak eredményét, amelyeket a két ország kereskedelmi kapcsolatainak, valamint a két ország gazdasági és technikai együttműködésének kérdéseiről folytattak. A közlemény bejelenti, hogy megalakult az olasz-nyugatnémet gazdasági együttműködési bizottság. Mint az olasz lapok közleményeiből kitűnik, Adenauer kancellár római tartózkodása idején propagandisztikus kijelentésekkel lépett fel. E kijelentések a hidegháború szellemét sugározták és arra irányultak, hogy megakadályozzák a kölcsönös bizalom és barátság megerősödését a különböző társadalmi rendszerű országok között. így szerda esti sajtóértekezletén Adenauer megismételte a burzsoá propaganda elcsépelt frázisait az állítólagos „szovjet imperializmusról”. Az olasz-nyugatnémet tárgyalásokhoz fűzött megjegyzéseiben az olasz sajtó megállapítja, hogy a tárgyalásokon részben foglalkoztak azzal a kérdéssel is, hogyan lehetne felhasználni az olasz ipari potenciált Nyugat-Német- ország további militarizálásá- hoz. Neliike, A tanévzáró ünnepély délutánján a járókelők megálltak kis időre a pécsi Ágoston téri általános iskola előtt. Voltak ők is valamikor nevető vagy szomorúarcú kisdiákok, így bizonyítványosztás idején. Mellettem két kislány betűzi a jeleseket, jókat. — Na gyere, menjünk már — sürgeti a társát a kisebbik. — Te meg kéne nézni a Nelli színdarabját. Tudod a Farkas Nelliét, a Vl/a-ból. Most kezdődik a műsor. Mennek vissza, én meg utánuk, az emeleti nagyterembe. Sokan vannak, a fal és ablak mellett is állnak a gyerekek, a padokban pedig most a mamák és papák ülnek. Előttem postás-ruhás asszonyka. Kezében könyv, Gergely Mihály „Juliká“-ja és egy oklevél. A lánya —- Tóth Mária — kapta mindkettőt, mert kitűnően végzett. A műsort a Vl/a. és b. osztály irodalmi szakkörének fiataljai adták. Érdekes, kedves élmény volt. A fiatalok saját írásaikkal is színre léptek. A három mese közül a kis Orbán Márta „Jánoska és a kis könyve" című meséje aratta a legnagyobb tetszést. Bíztató kísérlet volt Krassó László „A fogoly király“ című költeménye. Babits „Cigány a siralomházban" című versét a szavalókórus adta elő igen hatásosan... Majd bejelentette a kis fehérblúzos lány: „Következik Farkas Kornélia legújabb színdarabja. Címe: „Színdarabírás“. Négy jelenetből áll és játsszák az irodalmi szakkör tagjai". Az ötletet a szakkör vezetője, Schultz Ferencné tanárnő adta a kislánynak: írjon egy szüleinek engedetlen kisdiákról. aki az iskola hatására megjavul. Több segítség nem is nagyon kellett Nelli- nek. Egy jó hét múlva elhozta tanárnőjének a félórás kis színdarabot. Mi született az egyszerű ötletből a 12 éves a szerző lány gondolatai, fantáziája és tolla nyomán? Látni, hallani kellene az életből — és nemcsak az iskola életéből — ellesett mozzanatokból, számtalan apró és jellemző megfigyeléstől pergő jeleneteket.. -. Az első szakköri jelenet mozgalmasságát, ahogy ugyancsak egyik tanuló „Pesten“ című versikéjét mondja el Mártuska, a rossz kislány. A szakkörvezető feladatot ad: írjanak otthon egy rövid színdarabot az iskolai életről. A második jelenet: Mártus- káék otthona. — egy kislány elkényeztetésének tipikus fészke. Mártuska elmegy a „kötelező" matinéra, „Az első szerelem“-re, s addig Bo- donyiné, az édesanyja írja a szakkört feladatot, az apa pedig a képtelen számtan- példával birkózik. Közben arról vitáznak a szülők, hogy melyikük kényezteti el a gyereket. Mártuska ebédre hazajön a moziból: „Mindig csak rántott csirkét csinálsz, mama?!" — nyafog a kislány. Ebéd után kéri a szülőknél látott ,.A szerelem átka“ című könyvet. Azok ellenkeznek. De Mártuska nem hagyja ennyiben: — Mama, ha nem mondod meg, hol a könyv, nem felelek soha többé ötösre. — Na jól van, pici bogaram, ott van a papa asztalán. A harmadik jelenet ismét a szakkörben játszódik, — Mártuska anyja írásával arat sikert. A negyedikben a tanárnő felkeresi Bodo- nyiék otthonát: „Hogy magának milyen eszes kislánya van, Bodonyíné!".; Majd következik a rossz kislány , leleplezése", a bocsánatkérés és az ígéret: „Soha többé mama" ... -. A felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt tetszett a kedves műsor. Egyik anya mondta is: — Ha minden nap ez lénne az iskolában, szívesen járnék mégegyszer ,.i WEIDINGER VILMOS A király és királynő Tegnap! számunkban közöltük, hogy a Magyar Nép- köztársaság elismerte a Kambodzsai Királyságot. A magyar kormány kifejezte óhaját, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsen a délkeletázsiai országgal. Több olvasónk teiefonérdeklödésé- re közöljük Kambodzsáról az alábbi Ismertetést. Az indokínai félsziget déli részén, a bővizű Mekong folyó medencéjében terül el Kambodzsa. E kis ország lakosainak száma körülbelül 5— 6 millió, területe pedig több mint 180.000 négyzetkilométer. Kambodzsa Északon Laosszal, Nyugaton Thaifölddel, Keleten pedig Vietnammal határos, Délről az ország határát a Sziámi-öböl vizei mossák. Állami felépítésében Kambodzsa alkotmányos királyság. Jelenlegi királya Norodom Szuramarit. Az elmúlt évben került a trónra, miután fia Norodom Szihanuk herceg lemondott róla, hogy elláthassa a miiniißzteretaöiki teendőket: Kambodzsa földművelő ország. Igen elterjedt rizstermelés folyik, nagy területeket foglalnak el a kávé, kaucsuk ültetvények és jelentős terű’ létén termelnek paprikát. Aránylag fejlett a szarvasmarhatenyésztés. A többévszázados gyarmati uralom nagy kárt okozott Kambodzsa kultúrájának és gazdaságának. A második világháború után a nép meg-- kétszerezte erejét a szabadságért és nemzeti függetlenségért folytatott harcban; Az erős népi mozgalom nyomására a gyarmatosító körök kénytelenek voltak engedményeket tenni; 1947-ben Kambodzsát alkotmányos királysággá kiáltották ki, de még mindig francia „protektorátus” maradt. Az 1949-es szerződés értelmében az ország névleges függetlenségre tett szert. Ezt az egyezményt a kambodzsai királyi kormány és a francia kormány kötötte. Állami önállóságot Kambodzsa csupán az 1954-es genfi értekezlet eredményeképpen kapott. Ezen az értekezleten vetettek véget a véres indokínai háborúknak: Kambodzsa kormánya, amelyet az elmúlt időkig Norodom Szihanuk herceg vezetett. Igyekezett a nép érdekeinek és nemzeti követeléseinek megfelelő politikát folytatni. KAMBODZSA Kambodzsa kormánya helyeselte és csatlakozott a Kínai Népköztársaság, India és Burma által lefektetett békés együttélés „öt alapelvéhez”. Kambodzsa aktívan kivette részét az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletének munkájából, amely elősegítette a béke megerősödését az ázsiai országokban; Az elmúlt időben az ország megerősítette a baráti kapcsolatait az ázsiai békeszerető orgorú semlegesség elve képezi. Többízben elítélte az ázsiai gyarmatosítók katonai tömbjeit, köztük az agresszív SEA- TO-f. A nagy nyomás ellenére is határozottan visszautasítja a katonai tömbhöz való csatlakozást, mivel ammalk céljait a nép béketörekvéseivel ellenkezőnek tartja: Ez a politika úgylátszik nem tetszik egyes nyugati köröknek, különösen Washingtonnak. E körök messzemenő termegakadályozzák a különböző áruszállitmányok Kambodzsába juttatását. Sőt, a dél-vietnami és thaiföildi katonai egységek több provokatív akciót hajtottak végre, megtámadtak több kambodzsai települést. A Vat Thon című kambodzsai lap ezeket az eseményeket kommentálva, joggal jegyezte meg, hogy ezek „külföldi sugallatra“ történtek. A lap rámutatott arra, hogy mivel Kambodzsa semleges békepolitikát folytat, egyes nyugati körök „igyekeznek megijesztem, hogy térdre kényszerítsék.“ A fokozódó nyomás következménye volt Norodom Szili anuk lemondása a miniszter- elnöki székről. Az események azonban megmutatták, hogy a semlegességi politika nem Norodom Szihanuk egyéni vonala volt, csupán a nép igaz vágyait juttatta kifejezésre. Ezi bizonyították a minisztereiről lemondását követő tüntetései! és gyűlések. Kim Tit, az ú; miniszterelnök a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogj kormánya éppúgy, mint az előző kormány, a katonai tömböktől való tartózkodás politikáját támogatja. Állami függetlenségének megszilárdulása, bókeszeretc külpolitikája nagyban növelt« Kambodzsa tekintélyét nemzetközi síkon. Az ENSZ közgyűlésének 10. ülésszakár Kambodzsát 15 más állammal felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Kambodzsai halászok szágokkal, köztük Indiával és a Kínai Népköztársasággal. Ez év kezdetén Norodom Szihanuk herceg meglátogatta Kínát. Utazását a kambodzsai nép széles rétegei melegen támogatták. A kormány külön határozatot fogadott el Norodom Szihanuk kínai látogatásáról, amelyben többek közt a következőket olvashatjuk: — „Nagy megtiszteltetés és jelentős esemény Kambodzsa és öthatmilliós népe számára az, hogy a 600 milliós kínai néppel a szabadság és teljes egyenlőség elvei alapján baráti kapcsolatok alakulhattak ki." Kambodzsa külpolitikai irányvonalának alapját a sziveket szőnek, hogy az indokínai országokat bevonják a katonai tömbökbe és területüket a délkelet-ázsiai agresszív akciókhoz ugródeszkául használják fel. A New York Post nemrégiben nem véletlenül írta azit, hogy Kambodzsa semleges politikája az Egyesült Államok külügyminisztériumát és hadügyminisztériumát „zsákutcába vitte“; Kambodzsára nyomást gyakoroltak. Csökkentették az ú. n. amerikai „segély“ program előirányzatait. Amikor ez sem segített, a durva beavatkozás módszereit vetették latba. Dél- Vietnam és Thaiföld lezárta a kambodzsai határt, hogy így Kolduló, iskolák hiányában az ideán csavargó gyermekek.
