Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-07 / 159. szám
I 1956 JÚLIUS 7 NAPtö 3 Szakmai bematató - pártmunkásoknak ^ A keramikus lapka ke**• ményfémpótló anyag. Aluminiumoxid porból magas hőfokon préselik, hazai nyersanyagból. Először, még a háború előtt Németországban használták forgácsolásra, hazánkban Pogány Gábor mérnök kutatása alapján 1950-ben állítottuk elő ... A Sopiana Gépgyár kultúrtermében harmincegynéhá- nyan hallgatják Czakó főmérnök rövid előadását a keramikus lapka történetéről. Az asztalok körül párttitkárok, ü. b. elnökök, DISZ-titkárok, igazgatók, a rendező: a pécsi városi pártbizottság. Ugyanis a párt-végrehajtó bizottság egyik határozata szerint a fémforgácsolással foglalkozó üzemekben el kell terjeszteni a keramikus ■ lapkák használatát. A Sopiana ebben úttörő, ezért őket kérték meg, hoqy a pártmunkásokat készítsék fel a munkamódszer meghonosítására. — A keramikus lapka nagy előnye az ismert fémlapkákkal szemben, hogy magasabb a hőállósága, nem veszít keménységéből, kopásállósága Pedig messze túlszárnyalja.... Czakó elvtárs számokat sorol az előtolásról, fordulat- számról, fogásmélységről, a különböző műveleteknél. A hallgatók a sokszorosított műveleti utasítás rubrikáin ellenőrzik szavait. — Nézzük meg a gyakorlatban is ... — javasolja Kár- Páti elvtárs, a városi párt- bizottság ipari osztályának vezetője. Á hatalmas csarnokban már csak néhányan dolgoznak. Azok is Rakk István eszterga- Psdja köré csoportosulok közé vegyülnek. A pádon egyszerű tengely. Rakk elvtárs gyors, szakavatott mozdulattal erősíti helyére a lapkát. A másik Pillanatban felbúg a gép, a lapka sivítva vágja a kemény acélt. A látogatók elismerően halogatnak és kissé hátrább húzódnak a kiröppenő forgácsok elöl. Pedig most lassan megy... !T Jegyzi meg Rakk elvtárs. kgy kattanás s aztán újból indít. Czakó és Rakk elvtársak tájékoztatják az érdeklődőket: — A nagyolást 445-ös fordulattal, 0.28 milliméteres előtolással, két és fél milliméteres fogásmélységgel végezzük. A vágósebesség percenként 128 méter.. . A forgácsok közé szikrák vegyülnek, a gép egyenletesen búg. A tengely sima, mint a márvány. Petőfi-akna fiatal mérnöke kezébe veszi a lapkát. „Mintha nem is használták volna“ — mondogatják a körülötte állók is. A pillanatnyi szünetet Czakó elvtárs szakítja meg. — Most simítás következik. A fordulat 960, az előtolás 0.14 milliméter, a fogásmélység 0.5 milliméter. A vágósebesség percenként 320 méter ... A nagy sebesség meg sem kottyan neki, pillanatok alatt tükör fényesre esztergályozza a tengelyt. A bemutató résztvevői közben különböző kérdéseket tesznek fel Rakk elvtársnak. Legtöbben tőle szeretnék hallani, hogy elége- dett-e a keramikus lapkával. Csak ennyit mond: — Kiváló, gyorsan lehet vele dolgozni... A nagy csoport lassan szétoszlik. Többen a Komáromiféle szármarót nézik meg működés közben. Erről is csak dicsérő szavakat lehet hallani. És még valamit: a Sopiana fiatal műszaki gárdájáról szóló elismerést, hogy ilyen bátran alkalmazzák az új munkamódszereket. Mielőtt egyhagynák a forgácsoló műhelyt, néhány percre megállnak egy régi pad előtt. Ennek „láthatatlan“ érdekessége van: csapágyai nem fémből, hanem műanyagból készültek. Ez Villányi Tibor elvtárs érdeme. Sikeres, eredményes volt a bemutató. A kezdeményezésért dicséret illeti a városi pártbizottságot. A pártmunkások bizonyára bőségesen hasznosítják majd a tapasztalatokat, jelentős segítséget kaptak a határozat végrehajtásához. És köszönet a Sopiana műszaki vezetőinek, pártmunkásoknak, akik tettekben bizonyítják be, hogy szeretik az újat és kísérleteik eredményeit szívesen ismertetik másokkal is. (Bocz) Mesterséges „sarki fény“ tudományos célból A közelmúltban Velencében nemzetközi értekezlet foglalkozott az io- noszférában észlelhető elektro- magnetikus hullámok kérdésével. Az értekezleten Mario Cutulo professzor, a nápolyi egyetem fizika tanára beszámolt arról, hogy az olasz tudósok mintegy 2 esztendő múlva „mesterséges sarki fényt“ fognak sugározni a föld ionoszférájába. — Ezt a mesterséges sarki fényt úgy hozzák létre, hogy rádióhullámokat bocsátanak fel a magasba, amelyek a föld fölött kb. 400 km magasságban „tűzgömbszerű“ tüneményt keltenek. Ezt a tüneményt a földön a telihold fényénél kb. tízszer erősebb fényjelenségként lehet majd látni. A professzor magyarázata szerint ezt a jelenséget hasonló elv alapján hozzák létre, mint a neoncső izzását. Az ionoszfé- rában a levegő már nagyon ritka és így a rádióhullámok úgy hatnak, mintha elektronok áramlanának egy neoncső két vége között. A kisugárzott erős rádióhullámok elektron- oszcillációt idéznek elő, ami sztá- tikus töltést gerjeszt. Ha a töltést folyamatosan táplálják, megjelenik a mesterséges sarki fény. A jelenséget spektroszkóppal fogják vizsgálni és így új tudományos adatokat nyerhetnek a légkör magas rétegeiről. A kísérlet végrehajtását 1957 júliusa és 1958. decembere között a Nemzetközi Geofizikai Év idejére tervezik, Régi és új szobrainkról Martyn Ferenc festőművész nemrégiben Budapesten járt és megtekintette Pátzay Pál Hunyadi szobrát. Munkatársunk felkereste a mestert és megkérte, mondja el véleményét a szoborról és annak pécsi elhelyezéséről. Martyn Ferenc a következőket válaszolta: Városunkban kevés a szobor és ha e megállapításon túl azt is vizsgáljuk, hogy meglévő szobrainkat hogyan helyeztük el, még kedvezőtlenebb képet kapunk. Igaz, nem könnyű feladat Pécs sajátos városrendjében egy- egy szobor elhelyezése, de a zsúfolt és öreg francia, olasz és spanyol városkák legtöbbször példát mutathatnának a szobrok szellemes, ízléses, műveltségre valló köztérre állításában. Szepessy püspök szép kisméretű szobrát például kiválóan helyezték el városunkban is. Kossuth szobra azonban már a járda szélére került; a rossz, szecessziós környezetét még jobban elrontja a szobor körül elültetett fák karéja — ugyan mikor adjuk fel ezt a gyászos konvenciót?! A nagyobb ünnepségeket hely híj- ján — az elmúlt években a szobor mögött, vagy mellette rendezték meg. Ideje, hogy új és jó helyet keressünk Kossuth szobrának! De rosszul helyezték el Petőfi szobrát is. Ezt a méretre sem kicsiny, érzékenyen megmintázott művet „megeszi” a 48-as tér levegője, társtala- nul, magáramaradtan áll, és ugyancsak egy jobb hely kijelölését várja. Nem feladatom, hogy a pécsi szobrok helyiét városrendezési szemnontból, és magukat a müveket részletesen elemezzem, inkább arról beszélnék, hogy néhány hét múlva új szobrot avatunk Pécsett: Hunyadi János lovasszobrát. Ez az esemény már esztendők óta foglalkoztatja a szakemberek egész sorát és városunk egész lakosságát. Pátzay Pál Hunyadi-szobrát a minap Budapesten a Jász utcai bronzöntöde csarnokában láttam. A csaknem négy méter magas alkotás útrakészen áll, talapzatának köveit már Pécsre szállították, a nyolc méter magas monumentum tehát nemsokára elkészül. Egy szobor elhelyezése fontos művészeti eseménye minden városnak, a Hunyadi szoborhoz hasonló méretű alkotás pedig országosan is csak nagyon ritkán, városunk történetében pedig még sohasem került felállításra. A Hunyadi-szobor elhelyezése — éppen nagysága, szobrászati értéke, jelentősége, mondanivalója miatt — érthető módon szenvedélyes vitákat váltott ki: hol álljon a talapzattal együtt nyolc méter magas alkotás? A hatalmas méretű szobor helyét nem papiroson, hanem a pécsiek meghallgatásával, városrendező mérnökök készítették elő, megvizsgálták a Széchenyi tér valamennyi pontját, a Kossuth teret, a Kórház teret, az Irgalmasok templomának terét, a 48-as tér minden részét, a Mecsekre vezető utak állomásait és mintegy két éve az erre a célra készített favázzal elhelyezési kísérleteket végeztek. A kutatások során egyre szűkült a kör, és végeredményben a Széchenyi tér délkeleti pontján állapodott meg a bizottság, ahol olyképpen helyezik el Hunyadi szobrát., hogy a törökverő lovával nyugat felé fordul. Elvetették azt a tervet, hogy a szobor a tér északi részében az előretolt lépcsőzet közepére kerüljön, mert a templom és a szobor tengelyének eltérése nyugtalanító megoldást hozott volna létre, a szobor pedig az épület tartozékává vált volna. Ezt a megoldást azonban — az érvekkel szemben is — többen megvalósíthatónak tartják, ennek ellenére elfő gadják, hogy a véglegesen megállapított hely egyike a legjobbaknak: a mű önálló szobrászati életét élheti és mint elevenen ható, sugárzó művészeti erő, igen jól bele illeszkedik városunk képébe, lüktető vérkeringésébe. Aki kissé ismeri a lovasszobrok történetét, tudja„ hogy nagyrészük csupán terv maradt, legtöbbjük már ű pályázatok kiírásánál vitát, sőt nem egyszer harcot hozott, felállításuk története pedig köteteket töltene meg és ezek a viták, harcok az első lovasszobor létrehozása óta még szakadatlanul folynak: mindenki máshová állítaná őket, anélkül, hogy ezt a „máshovát” megjelölné, vagy 1 városrendezési, szerkezeti, t művészeti, tartalmi szem-t pontból érvelni tudna javas-t lata mellett. t A pécsiek tehát fogadják el.t hogy a szobor alkotója és at szakemberek hosszú, igen f alapos meggondolások alap-t ján az egyik legjobb megol-t dást választották a Hunyadi-1 szobor elhelyezésére. Az el-t következendő esztendők pe-t dig minden bizonnyal igazol-1 ják majd e megoldás helyes-t ségét, és az elpatinásodó Hu-J nyadi-szobor éppen úgy szer- f vés, összetartozó része leszt városunknak, mint például o f székesegyház, vagy városunk t sok más műemléke, építészetif vagy képzőművészeti remeke, t Műszaki fejlesztés a Pécsi Bőrgyárban Az ELMÚLT év végén fyors ütemben láttak hozzá üzemeinkben a műszaki fej- csztés megvalósításához. A „bőrgyárban a dolgozók különös nagy érdeklődéssel yitatták üzemük fejlesztését f"8! mint arról az év elején . rt adtunk — több mint 400 Javaslatot nyújtottak be. Azo- kat a javaslatokat, amelyekről ügy gondolta az üzem veze- tosége, hogy rövid időn belül yoegvalósíthatók, már az 1956. cvi műszaki fejlesztési tervbe bedolgozta. Fél év telt el az- óta, így ideje megnézni, azokat a javaslatokat, amelyek gyakorlatban segítik az üzem munkáját. Sok gondot okozott az üzem lakatosrészlegének a gépek kijavítása, mert nem rendelkeztek korszerű esztergapaddal. Ezért egy új csúcsesztergapadot kértek. Az új gépet június elsején megkapták. A cserzőrészleg dolgozói a jobb talpbőr készítéséért, két Tri- umph-hordó üzembeállítását javasolták. A két hordót üzem- beállították. Jó eredményeket értek el a kombinált cserzésü vivos felsőbőröknél a műcserző anyag fokozottabb használatával. A műcserző anyag ha- zai készítésű és így jelentősen csökkentették- az önköltséget. Különösen büszkék a növényi cserzésü sertés táskabőr gyártására. Magyarországon eddig sertésbőrből olyan sima felületű és natúr színű bőrt előállítani, amely exportképes lett volna, nem tudtak. A Pécsi Bőrgyár dolgozóinak ezt sikerült megvalósítaniok, ezáltal jelentős angliai exportot biztosítottak. A műszaki fejlesztési terv első félévi eredményei azt mutatják, hogy a feladatok nagyobb részét sikeresen végrehajtották. Gondot jelenleg a második félévre betervezett műszaki fejlesztés megoldása jelent. A második félévre már kevésbé bizakodóan tekintenek, s ennek oka, hogy az üzemben igen lassan haladnak az építkezések. A javaslatok alapján a gyárban egy cserkéreg tároló építkezéshez kezdtek. Nem nagy összegű beruházás, mindössze 150 ezer forintos, de mégis jelentős. Jelenleg ugyan is a cserkérget a szabad ég alatt tárolják s így az eső a tölgykéreg cserzőtartalmát kilúgozza. A tároló előreláthatóan csak az év végére készül el, pedig a mostani esős időjárás miatt mihamarabb szükség lenne rá. A MARHABOX üzemet több mint két és félmillió forintos beruházással akarják fejleszteni. Megrendelték a szükséges gépeket is. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat már többször írásban is kötelezte magát, hogy a munkákat elkészíti, de még a mai napig sem kezdett hozzá. Ugyanis az Építésügyi Minisztérium a Earanya Megyei Állami Építőipari Vállalatot „még nem jelölte ki“ az építés megkezdésére. A bőrgyár vezetői már a Tervhivatalnál is sürgették ügyüket, de válasz mind a mai napig nem érkezett. Az idő pedig sürget. A cseres műhely gépesítésével is sok a huza-vona. Elmés újítással az itt folyó munkák egy részét gépesítették s most a gépesítést az egész üzemben be akarják vezetni. Ennek akadálya: nem kapják meg a szükséges vasat. Jártak már Özdon, Sztálinvárosban és még számos helyen, találtak is megfelelő vasat, de kiutalás hiányában megszerezni nem tudják. Ez a körülmény hátráltatja a cseres műhely műszaki fejlesztését s nem segíti elő az ottani nehéz fizikai munka gépesítését. A NEHÉZSÉGEK mellett azonban lesznek eredmények is a második félévben. Ezek közül több mint félmillió forintos beruházással mind építészeti, mind gépészeti részről megkezdték az új ,.szőrgyár” építését. Ennek jelentősége, hogy az új üzemrésszel évente mintegy 16 vagon szőrt nyerhetnek vissza és így az új üzemrész építésének költségei két éven belül megtérülnek. Garay Pécsi énekkar a Budapesti Rádióban A Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatóságának közismert negyvenkéttagú vegyes énekkara a Rádió meghívására Budapestre utazott. Az énekkar műsoráról hangfelvételt készítenek. Az ezeregyéjszaka meséinek színpompája fogható csak a babarci állami gazdaság bácsfapusztai üzemegységében virágzó húsz holdas levenduláskerthez, A Jó fogás a mocskosi Dunán Jó szerencse kísérte a mohácsi Petőfi halászati termelőszövetkezet hálóit az elmúlt hét során. A mocskosi Duna- ágban egy nap alatt tíz mázsa pontyot fogtak ki. Bár több, mint felét Pécsre küldték, megszűnt az a panasz, hogy éppen ebben a Duna-menti városban nem lehet halat vásárolni. A pontyokkal együtt két fekete-tengeri vendég is bárkába került, tudniillik egy nyolcvan és egy hatvan dekás angolnát is fogtak. négyzetbe ültetett tővek virágzatának végtelen kéksége illatárral borítja el a környéket. Hétfőn harminc lány és asszony takarítja be sarlóval a félvagonnyi virágtermést, amelyből mindjárt a helyszínen ki is vonják értékes olaját. A levendulás tábla közelében lévő réten már felállították a két gőzkazánt és lepároló üstöt. A vándor lepárló berendezés mellé egy víztároló medencét is létesítettek és három forrás biztosítja á szükséges hűtővizet, dfránLás T>aló Istvánnal beszélgetek a néptélén nézőtéren. Késő éjjelre jár az idő, nemsokára éjfél. A színpadon azonban dübörög a tánc, egész napi munka után fáradhatatlanul próbálnak a Pécsi Városi Táncegyüttes tagjai. — Hétfőn lesz az előadás — mondja Baló István. — Látod, csupa szív-lélek a társaság, igazán szép, művészi, amit csinálnak... És mégsem tudom, lesz-e közönségünk... — Honnan gondolod? — Éppen ma történt a következő: megállók a plakátunk előtt az utcán és hallgatom, mit beszél két járókelő. Elolvassák a műsort, nagyon tetszik nekik. „Ez igen — mondják. — Ide el kell menni!“ Azután észreveszik, hogy mi szerepelünk, nem pestiek vagy külföldiek ... „Ja, csak a pécsiek? — legyint az egyik. — Akkor otthon maradunk!” Nem idézem tovább a beszélgetést, inkább leírom, mit láttam a próbán. Döntsenek azután maguk az olvasók: érdemes-e elmenni, megnézni a pécsi táncosokat — még akkor is, ha ezek „csak“ pécsiek. Kilenc óra óta szakadatlanul folyik a próba. Kezdték az «olténiai hórával, folytatták a sarkantyus-tánccal. Kincses József, a tizenkéttagu zenekar karmestere már csuromvizes ingben dirigál és panaszkodik, hogy halálosan fáradt. Hát akkor milyen kimerültek lehetnek a táncosok. De nem! A valóság rácáfol a logikára: a táncosok frissek, fürgék, olyan szélvész kavarog a színpadon, hogy a nézelődő lába akaratlanul is velük topogja az ütemet. Egyszer már leírtam a szót: fáradhatatlan, de nem találok más kifejezést a táncosok munkabírásárai Valóban fáradhatatlanok. A cigánytáncban például Németh Géza táncol egy igen nehéz, humoros szólót: részeg cigánylegényt alakít. Előre hallom: hogyan harsog majd a nevetés a hétfői bemutatón, mikor idétlen mozdulatokkal, botladozva kergeti a szép cigánylányt, amíg csak bele nem lökik egy teknőbe és ki nem cipelik a színről. De amit az előadáson nem lát a közönség, azt én látom itt a próbán, tudniillik, hogy milyen hallatlanul nehéz, fárasztó ez a csetlés-botlás, ez a lassított-felvétel- szerű tánc. És mégis: ahogy kivitték Németh Gézát, ahogyan folytatják a többiek, ő tovább táncol velük a színfalak mögött, nem ül le pihenni, nem fújja ki magát — nem bírja mozdulatlanul a muzsikát. Siptár Ernőné (a pécsbányatelepi iskola fiatal tanítónője) így kesereg; — Ügy fáj a szívem, hogy nem táncolhatom a palotást, — Miért? — Mert a palotás előtt a baranyai üvegest táncoljuk és nincs időnk a palotáshoz átöltözni. Tgy mi, akik az üvegesben táncolunk, kimaradtunk;; a Azután két és féléves kisfiáról beszél, akit már most táncosnak vagy muzsikusnak szeretnének nevelni; De azt nehezen tudnám eldönteni, hogy a táncról vagy kisfiáról beszél-e nagyobb rajongással. És így vannak valamennyien. Simon Antal, az együttes koreográfusa és felesége együtt táncolnak a cigánytáncban. Ha jól hallottam, amit mellettem Tímár Irma mondott: három gyermek várja őket odahaza. Vagy egy másik táncos: Zátonyi Lenke néldája ;.; A magyar-szovjet barátság ünnepén szerepelt az együttes. Négyen táncolták a tatár-táncot. Azaz táncolták volna, ha Zátonyi Lenkét, az egyik táncost csütörtökön be nem viszik a klinikára vakbélgyulladással. Hétfőre tűzték ki az operációt, így mi sem volt természetesebb, mint az, hogy a beteg szombaton kijött a klinikáról, vasárnap szerepelt és hétfőn megszabadult a vakbelétől... Hogy miért írtam mindezt? Csak azért, hogy az a két beszélgető pécsi és a többiek, akik talán hasonlóképpen gondolkoznak, megváltoztassák álláspontjukat. Ne fitymálva, lebecsülően beszéljenek a mi táncegyüttesünkről, hanem úgy, mint ahogyan a szülők beszélnek szépen fejlődő, ügyesedő, sok örömet nyújtó gyermekükről. Kétségtelen: az Állami Népi Együttes vagy a Mojszejev Együttes összehasonlíthatatlanul kiforrottabb, szebb produkciókra képes, mélyebb, emlékezetesebb művészi élményt nyújt. De ez a mi együttesünk is egyre inkább keresi — és meg is leli — a művészethez vezető ösvényeket. Népi táncfeldolgozásaik nagyszerűek. Tematikus táncuk — mint a látott cigánytánc — már vitatható. Nem olyan átélt ez a tánc, mint a többi, ebben már nem olyan önfeledten, saját örömükre táncolnak, észrevehetően vigyáznak minden mozdulatukra, lépésükre. De még ez a szám is — még nem teljesen kiforrottan is — figyelemreméltó és biztató. Nem, nincs igaza a két plakát előtt, beszélgető férfinek, nincs igazuk azoknak, akik lebecsülik a helyi eredményeket, a helyi művészetet. Az együttes első fellépése, a Csizmás Jankó és a csütörtök esti próba után — a megtett művészi út felbecsülésével — bízva ajánlhatom: nézzék meg minél többen a Pécsi Városi Táncegyüttes előadását Garami László
