Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-07 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A BARANYA MEGYEI PA'RJBIZOTfiA'ü ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ xm. évfolyam, 159. szám ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 JŰLIUS 7 A külügyminisztérium szóvivőjének értekezlete Salak-épílőeleigiíáf, kenyérgyár, hűlöház építését tervezi Pécs város tanácsa A második ötéves terv irányelvei alapján Pécs vá­ros tanácsának végrehajtó bizottsága olyan javaslatot dolgozott ki, amely a főha­tóságok figyelmét ráirányít­ja. a város lakosságának legfontosabb problémáira, A javaslatban a tanács rá­mutatott arra, hogy a máso­dik ötéves terv időszaka alatt Pécs nyugati részén Jő.000 főnyi lakosságú vá­rosrész alakul ki. Ugyan­akkor a város keleti részén elkészül a nagyteljesítmé­nyű Pécsi Hőerőmű és a bá­nyavidéken tovább folytat­ják a meszesi városrész építkezéseit is. Ezek a hatalmas beruhá- zas°k igen nagymennyise­dé. építőanyagot igényelnek. Emellett figyelembe kell yenni majd azt a nagy igényt ls> amely a lakosság részé- r°\ a sajátházak és laká­son építése területén is je­lentkeznek. A szükséges igények ki­elégítése céljából, a tanács javasolta, hogy Pécsett lé­tesítsenek salak-építöeP gyárát. Javaslatát a ' jvet- kező indokokkal támasztotta a!ó: a tanács irányítása alatt álló Epitőanyagipari ES mar egy év óta folytat kí­sérleteket a mészporból és salakból történő építőelemek előállítására. Az építőidö- előállítása túljutctt már a kísérletezésen, oly- nnnyira, hogy megfelelő be­ruházás esetén, az építőido­mok sorozatgyártása is le­hetővé válna. A városi tanács a terve- zes ügyében már tárgyalá­sokat folytatott az Építész- tudományi Intézettel. A terve zes 100 000 forintot igényel és a.z ehhez szükséges hitel már az Epitőanyagipari ES rendelkezésére áll. Az üzem megtervezésére megadott szempont az, hogy egy mű­szak alatt 5.000 építőelemet állítson elő. Ez a mennyiség megfelel 30.000 téglának, ymi kétszobás családi ház építéséhez elegendő. Előzetes kalkuláció szerint a. mészporból és salakból készített építőelem előállítá­si költsége a kisméretű tég­lánál egyharmad résszel ke­vesebb. Az új üzemet a vá­rosi tanács a salakhegy lá­bához tervezi (körülbelül 20 millió köbméter salakot tá­rolnak itt), így a salak szál­lítás nélkül kerülne felhasz­nálásra. A salakhegy közelé­ben vannak a mészégető ke­mencék, ahonnan a szüksé­ges mészpor ugyancsak szállítás nélkül, korlátlan mennyiségben állna rendel­kezésre. Az üzem felépítésé­hez és gépesítéséhez, elősza- mítás szerint 3 millió fo­rintra lenne szükség. A salak-építőelemgyár mellett, indokolt lenne egy házfödém előállító üzem létesítése is. Ez az üzem, ugyancsak a Pécsi Hőerőmű kiégetett salakjából, némi cement felhasználásával, elő­re gyártaná a házfődém- elemeket. Az üzem felépíté­séhez és gépesítéséhez to­vábbi 3 millió forintos be­ruházásra lenne szükség. A salak-építőelemgyár lé­tesítése mellett, Pécs város tanácsa foglalkozott a la­kosság kenyérellátásával is. Figyelembe vette a nagy­arányú városfejlesztést és arra a megállapításra jutott, hogy a város különböző ré­szeiben lévő, nagyrészben korszerűtlen 22 sütőüzem­mel a lakosság szükségletét az elkövetkező években el­látni nem lehet. Ezért a fel­sőbb szerveknek javasolta, hogy a második ötéves terv­be vegyék fel egy napi 5 vagon . kapacitású, kenyér- gyár építését is. A város nagyarányú fej­lődésétől függetlenül, évek óta máris szükség lenne egy nagykereskedelmi raktár, valamint egy hűtőház építé­sére is. Szüksége mutatkozik annak is, hogy Pécsett egy korszerű szállodát is építse­nek, annál is inkább, mert ez évben nemcsak a külföl­di, hanem a belföldi idegen- forgalom is ugrásszerűen emelkedett. Olyan problé­mák ezek, amelyek megol­dására a legsürgősebben le­hetőséget kell biztosítani a második ötéves terv idősza­kában. Á megyei pártbizottság ülése vényesítésct megyénkben. Július 6-án a külügyminisz­térium tájékoztatási főosztá­lyán Rubin Péter rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a külügyminisztérium szóvivője tájékoztatta a ma­gyar sajtó képviselőit a ma­gyar külpolitika legutóbbi ese­ményeiről és célkitűzéseiről, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. A külügyminisztérium szó­vivője a jövőben kéthetenként tart tájékoztató értekezletet. A külügyminisztérium szóvi­vője a következő kérdésekre válaszolt az értekezleten: KÉRDÉS: Milyen lépések várhatók a közeljövőben a magyar-jugoszláv kapcsola­tok szorosabbra fűzése ér­dekében? . »nn „ . \ VÁLASZ: Egy sor fontos, a DiA«^D^-rra,lJai me^el f két országot érintő politikai. Bizottsága Juhus 6-an, pen- 4 gazdasági és kulturális lépés teken ülést tartott. A megyei 4 van előkészületben. Kapcsola- partbizottsag Farkas László (• taink további alakulása szem- elvtárs, a Központi Vezető- 4 pontjából igen jelentősnek seg tagja, a megyei pártbi-4 tartjuk, hogy a jugoszláv zottság első titkárának elő- (1 szakszervezetek meghívták a terjesztése alapján megvi- 4 SZOT küldöttségét. Reméljük, tatta a XX. kongresszus ha- ezt követni fogja más politikai tározatai tanulságainak ér- (j és társadalmi szervezetek kö­zötti közvetlen kapcsolat felvé­tele. Gondolok itt elsősorban a két pártra, a tömegszerveze­tekre és a két ország parla­mentjére. KÉRDÉS: Mi akadályozza a magyar-amerikai viszony rendezését? VÁLASZ: A magunk részé­ről nem látjuk elháríthatatlan akadályát annak, hogy orszá­gaink között normális, jó kap­csolatok jöjjenek létre. Ennek érdekében a múltban is tettünk bizonyos kezdeményezéseket és a jövőben is teszünk. Feltétle­nül szükséges azonban, hogy az Egyesült Államok kormá­nya is tegyen bizonyos erő­feszítéseket, mert — ahogy mondani szokták — kettőn áll a vásár. Véleményem szerint a legjobb megoldás az volna, ha a vitás kérdések megbeszélését diplomáciai úton kezdenénk meg. KÉRDÉS: Milyen jelenleg a magyar-osztrák viszony és milyen fejlemények várha tők? VÁLASZ: A magyar-06ztrák viszony jelenleg jó irányban halad. Kapcsolataink megerő­södését szolgálta a magyar kormány határozata a határ­menti műszaki zár felszámolá­sáról. Kereskedelmünk jelen­tősen fejlődik. A magyar-osz­trák gazdasági és pénzügyi tárgyalások barátságos légkör­ben folynak. Előkészületben van jogsegély-egyezmény ki­dolgozása is. Várjuk az osz­trák választ több olyan ma­gyar kezdeményezésre, amely­re feltehetőleg a választások és az új kormány megalakulá­sa miatt eddig osztrák részről nem tértek vissza, mint példá­ul a magyar országgyűlés meg­hívása vagy a határincidensek megelőzésére és kivizsgálásá­ra szolgáló egyezmény megkö­tése, amely messzemenően szolgálná a határmenti lakos­ság érdekeit és a határviszo­nyok további javulását. KÉRDÉS: Milyen kilátások vannak a magyar-göröa dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telére? VÁLASZ: A magyar kor­mánynak szándékában áll dip­lomáciai kapcsolat létesítése Görögországgal. E szándékunk kedvező fogadtatásra talált. (Folytatás a 2. oldalon) Teret hódít a gépi aratás Szűkszavúak mostanában az aratásról szóló jelentések. Csak éppen arról adnak hírt, hogy ki és mikor fejezte be az őszi árpa aratását. Pedig az aratás mögött nagy és fáradságos munka, de sok hiba is rejlik. Érdemes hát azzal is foglalkozni, hogy a terme­lőszövetkezetek és egyéni pa­rasztok hogyan vágták le az elsőnek beérő gabonát. A harkányi gépállomás kör­zetében annak ellenére, hogy van elegendő kombájn és ké- vekető aratógép egyes tsz-ek mégis a kézi aratást választ­ják. Ez történt Mattyon. A termelőszövetkezet szerződött gépi aratásra s a gépállomás el is küldte a kombájnt ide­jében. Le is aratott a gép hét holdat. Aztán elment Egy- házasharasztiba, mert a maty- tyiak nem voltak hajlandók tovább „alkalmazni”. Vasár­nap nem dolgoztak. Sőt! írás­ban adták, hogy a tagság ha­tározata alapján a vasárnap még aratáskor is munkaszü­neti nap. Később, mikor lát­ták, hogy nem tudnak meg­birkózni az árpával saját ere­jükből, mégis kérték a gépál­lomás segítségét. Megérkezett a kombájn, de újra csak le kellett állítani, mert közben teljesen ledőlt az árpa. • A termelőszövetkezetekben — ritka kivétellel — gépek vágják az árpát, legalább is ott, ahol azt a tábla megenge­di. A sombereki tsz-ben 70 holdon végezte el az aratást egy kombájn, a harkányi Első Megyei Tanácskozás földjén pedig tegnap előtt kezdte meg a vágást két gép is. A Hesz- tanya mellett 22 holdas táblá­ról egyenesen a magtárba szállítják a szemet. Az egyéniek is megkedvel­ték a gépi munkát, mert gyorsabb és olcsóbb. Ha rtvegh Péter ‘ Egyházashárasztiban próbálta ki a kombájn mun­káját. Két és fél hold őszi ár­pájához kért gépet a gépállo­mástól. Két holdat le is ara­tott a gép, a megmaradó fél holdat csak azért nem, mert süppedékes terület volt. S mit fizet mindezért? Holdan­ként 80 forintot pénzben, má­zsánként 4,2 százalékot ter­ményben. Szalánta határában már csaknem a felét learatták az őszi árpának. A naplókban egyre több gazda látott hozzá az aratáshoz és gyorsan sza­porodnak a keresztek a tarlón. A cséplőgép is megérkezett a faluba, de nem kezdik meg a cséplést. Megvárják míg be­érik a búza és mindenki be­hordja a portájára. Ugyanis a szalántai határban nem ta­láltak megfelelő területet kö­zös szérűnek és így ki-ki a saját portáján J csépeltét, ár­pát-búzát közösen. Két kiváló kombájnos vetélkedése A Beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaságban dolgozik Maczkó Lajos kombájnveze­tő, a szocialista munka hőse. Az országoshírű kombájnos az elmúlt napokban 47 hold őszi árpát aratott le az ida- majori üzemegységben. Ami­kor az állami gazdaság terü­letén befejeződött az aratás, a beremendi egyénileg dolgo­zó parasztok megkérték, hogy segítsen nekik is a takar­mánygabona betakarításában. Maczkó Lajos eddig összesen 56 hold őszi árpát aratott le és 631 mázsa terményt csépelt el Sz—4-es szovjet kombájnjá­val amellyel 1950 óta nagyja­vítás nélkül dolgozik. A napokban méltó verseny­társa akadt a kiváló kombájn­vezetőnek, mégpedig éppen a szomszédságában: a beremen­di Dózsa Termelőszövetkezet­ben. Itt dolgozik ugyanis a villányi gépállomás legjobb kombájnosa, a fiatal Bereczki László, aki péntekig 83 hold­ról takarította be az őszi ár­pát és tíz vagonnál több ter­ményt csépelt el. Miután a Boldog emberek között §y mondják csak, hogy új házak. Nincsen neve az utcának. Ha le- h©tne, én a fiatal házasok útja nevet adn,ám neki. Mert mindegyik házban hárman laknak. Fiatalasszony, a és a gyerek. Ifj. Major Jánosék Portáján sincsenek többen. — De igen — szól a fiatalasszony. Visszajöttek a régi galambok. Tényleg a veranda ducáira rátelepszik egy galambpár. Uj otthonra akadtak ők is az új házban. Hontalanok voltak addig, mint a ház gazdái, a fészerben összetákolt kis menedékhelyen, húztak meg magukat az árvíz után. Most milyen nagy az öröm. Csiinái- hatnának nekik fényes kastélyt a Ró­zsadombon. vagy modem villát a Bala­ton partján, nem mennének. A regi helyen, az új szoba-konyha kedvesebb nekik, mint a nagyvilág minden palo­tája. Nagy hármas ablak csodálkozik az utcára. Amilyent már régen szerettek volna, Kuldovék. Nagy hármas ablak, hogy áradjon a szobába a napfény, maid ha a másik kisgyerek is megszü­letik. a kis négyéves E zsike mellé, jusson annak is hely az ablak mellett, ha télen kicsodálkoznak a hulló hó- pelvhek fehér világába. Most már lassan jöhet a másik gye­rek. Egy gyerek — nem gyerek. Jöhet, lesz hely a szániára. Az első akkor ér­kezett meg, amikor külön tudtak köl­tözni. -'•fleww _• Régen volt az már — emlékezik Kuldov Mihá ly. — Talán hat esztende­je is. Most már kész az új ház. És bizony leveri a gazda annak a derekát, aki azt merné mondani, hogy nem ez a leg­szebb egész Homorúdon. Én is azt mon­dom, nehogy leverje a derekamat. Pe­dig igazán nehéz most eldönteni, hiszen 21 ház teljesen kész már a faluban, 21 ház dicséri a DISZ-esek. a mérnökök és a lakosok jó munkáját. Bohner Andrásaiéhoz úgy törünk be. Még nincs otthon az Özvegyasszony. Azt mondják, nagyon dolgos, rendes terem­tés. — Úgy is lehet, mert alig hogy kész a háza, rohan ki a földre dolgozni. No, nem baj. az egyik mérnök, Szat- máry Gábor egy perc alatt kinyitja a lakás ajtaját. A betörőik, azaz az átvevő bizottság már be tud menni. Rendes kis szoba-konyha, mi más is kell egy idősebb asszonynak. Szép mun­kát végeztek itt a kőművesek. De Ho­morúdon nem is marad meg az, akiié panasz van. A múltkor egynek el is kellett mennie, mert nem adtak neki munkát. Előzőleg Kedves Sándoréknál dolgozott, s mivel egy cseppet kellett várni a habarcsra .idegesen rohant oda a vödörhöz, elkezdett kiabálni az asz- szonnyal. — Micsoda dolog ez, az ember itt órákho6szat vár. Megmondott olyanokat is, amit nem bír el a nyomdafesték. Kedvesné egy darabig tűrte, aztán elrohant a mérnök­höz s kérte, adjanak neki másik kőmű­vest. Ok nem veszekedni akarnak, ha­nem dolgozni. Hát ilyen emberek lak­nak s kapnak most új házat Homorú­don. Utolsónak Harci Sándorókhoz térünk be. Csak egy öreg-öreg mama van ott­hon. Meg a dédunoka. A ház a fiáé. ö most jött meg Mohácsról, bent lakott eddig a tamilóvárosban, a többi öre­gek között. — Három hónap után végre hazajö­hettem, — sírja el magát. — Pedig azt gondoltam, hogy sohasem jutok még egyszer ide. Nincs nagy becsülete a szigeten az öregeknek. Csak addig jók, amíg dol­gozni tudnak. Aztán a fiatalok egyre azon mesterkednek, hogy kiforgassák őket a vagyonból. — Én már 15 éve lakom a fiamékinál, s nagyon rendesen bánnak velem. Öröm hallani az ilyesmit. A múlt­kor egy nagyon, elkeseredett öregasz- szonnyal beszéltem. Beszéltem közben többel is hasonló dolgokról. Most végre egy, akinél nincs örökké családi patvar, veszekedés. Szóval akad egy boldog öregasszony is sok boldog lakója közt a 21 Aj hásnak. ÓNODY GYÖRGY beremendi Dózsa és az oldi Szabadság Tsz-ben végzett az aratással, ő is a környékbeli egyéni gazdák segítségére sie­tett. A villányi gépállomás ki­váló kombájnvezetője pénte ken versenyre hívta Maczkó Lajost. Vállalta, hogy az idei nyáron összesen 350 holdról takarítja be a gabonát. Maczkó Lajos elfogadta a versenykihívást, sőt megtol­dotta azzal, hogy kevesebb szemveszteséggel dolgozik és a szalmát úgy rakja le, hogy az aratás után azonnal el le­hessen végezni a tarlóhántást. A két kiváló kombájnvezető a jövő héten megkezdi a búza aratását is. EC fii földi hírek BERLIN A Német Keresztény Demo­krata Unió és a Keresztény Szociális Unió szóvivője kö­zölte, hogy a Blank-hivatal tervei szerint 1957. április 1- ig harmincezer nyugatnémet fiatalt vonultatnak be kato­nai kiképzésre a felállítandó új nyugatnémet NATO-hadsc- regbe. BEIRUT Az Aldzsalida című lap da­maszkuszi tudósítójának jelen­tése szerint Szíriái biztonsági szervek letartóztatták az Egyesült Államok beiruti nagy követségéhez beosztott ame­rikai katonai attasét, mert til­tott övezetben készített fény- képfelvételeket. MOSZKVA A moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának meg­hívására csütörtökön Mosz­kvává érkezett Stockholm küldöttsége, élén Kari Albert Anderssonnal, a stockholmi városi tanács elnökével. BERLIN Nehru indiai miniszterelnök július 13-án Tito jugoszláv és Nasszer egyiptomi elnökkel folytatott tanácskozásai után háromnapos hivatalos látoga­tásra Bonnba érkezik. Nehru megbeszéléseket folytat maid Adenauer kancellárral, B'ü- cher alkancellárral és von Brentano külügyminiszterrel. Sajtójelentések szerint a tár­gyalásokon foglalkoznak maid a német újraegyesítés kérdé­sével is. A megbeszélek után Nehru ellátogat Ham­burgba, ahol átadják neki az ottani egyetem diszdoktori ok­levelét. Az indiai miniszterel­nök Hamburgból Párizsba uta­zik. ■ •n Moszk v át 61—Lo n d o n i 2“ Szilágyi Éva beszámolója a Tiszti Klubban Közel négyszázan jelentek meg csü­törtökön este a Tiszti Klub nagy­termében, hogy meghallgassák a „Moszkvától Lon­donig“ című elő­adást, amelyet a Magyar-Szovjet Társaság, a Haza­fias Népfront és a Tiszti Klub ren­dezett. A megjelentek érdeklődéssel hall­gatták Szilágyi Éva elvtársnőnek, a Szabad Nép munkatársának él­ménybeszámolóját Bulganyin és Hruscsov elvtár­sak angliai útjá­ról. Mindvégig él­vezetes előadásá­ban elmondotta, hogy a szovjet ál­lamférfiakat Ang­liában ottartózko­dásuk egész ideje alatt az angol munkások nagy lelkesedéssel fo­gadták. Ugyanak­kor érződött az is. hogy az angol ha­tóságok a munká­sokat igyekeztek mesterségesen tá­voltartani a szov­jet államférfiak­tól. Mindössze azt tették lehetővé, hogy az angol ten­gerészeti flotta egyik tizedesének lakásán tegyenek látogatást. A szov­jet államférfiak­nak azonban nem volt lehetőségük arra, hogy felke­ressenek egy an­gol üzemet, vagy ellátogassanak egy angol munkás lakására; Az angol-szovjet tárgyalásoknak ál­talában zárt jel- jegük volt. Azo­kon csak kije’ölt újságírók vehe'.tek részt. A tárgya'á- sok után kiadott zárónyilatkozatot azonban az angol munkások öröm­mel fogadták, mert a két ország közötti közeledés szellemét tükröz­te. Amikor Bul­ganyin elvtárs az angol sajtó képvi­selőitől elbúcsú­zott, csak egyet kért, azt, hogy tárgyilagosak le­gyenek. Szilágyi Éva elv­társnő érdekes elő­adása után a meg­jelenítek előtt le­vetítették a szov­jet államférfiak angliai útjáról kő» szített filmet,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents