Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
1956 JÚLIUS Sf T Az országgyűlés új ülésszaka megkezdte munkáját (Folytatás az 1. oldalról) sabb színvonalú szervező-vezető munkával elősegítse a népgazdaság fejlesztése üteHegedüs elvtárs ezután az ipar első félévi eredményeiről szólott, majd hangsúlyozta: Az ipari termelés eredményei elsősorban hős munkásosztályunknak köszönhetők. Engedjék meg, hogy e helyről is tolmácsoljam a minisztertanács forró köszönetét bányászainknak, kohászainknak, az ipar összes munkásainak, műszaki vezetőinek és dolgozóinak nagyszerű teljesítményükért, becsületes és áldozatos helytállásukért. .(Nagy taps.) A kormány a következő hónapokban az ipar területén legfontosabb feladatának a fűtőanyag és az energiaellátás zavartalanságának biztosítását és az anyagellátás megjavítását tekinti; Megköveteljük a fűtőanyagokkal és az árammal való legszigorúbb takarékosságot, az állampolgároktól pedig azt kérjük, hogy ők is a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodjanak a fűtőanyaggal és az árammal. Az iparban elért eredményeink az első félévben nagyobbak lehettek volna, ha a termers anyagellátását folyamatosan biztosítani tudjuk. Ezt azonban nem tudtuk megtenni. Ezért a minisztertanács egyik legfontosabb feladatának tekinti a termelés anyagellátásának megjavítását, a folyamatos termelés anyagi feltételeinek biztosítását. A továbbiakban ismertette a minisztertanács intézkedéseit és terveit az anyagellátás meg javítására, majd kiemelte: A minisztertanács eddigi és tervezett intézkedései elősegítik az anyagellátás megjavítását, de nyomatékosan fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy nálunk, különösen nagy jelentősége van az anyagtakarékosságnak és ezt fontos követelményként kell állítanunk gazdasági vezetőink, egész munkásosztályunk elé. Az anyagtakarékosságra való törekvés kifejezésre jut az anyagáraknak, az önköltségnek megfelelő rendezésében, valamint a megfelelőbb anyag takarékosságra ösztönző prémiumrendszer kialakításában. Az ipar vezetése előtt álló feladatok közül egyik legfontosabb a műszaki színvonal emelése, A műszaki színvonal fejlesztésének elősegítése érdekében pártunk Központi Vezetőségének múlt évi novemberi ülése óta eltelt időszak alatt történtek egyes intézkedések, de lényeges előrehaladásról még nem lehet beszélni. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy többet is tehettünk volna a műszaki fejlesztő': érdekében. A kormány úgy látja, hogy a műszaki fejlesztés megjavítása érdekében gyors előrehaladást kell elérni a gazdasági vezetés megjavításában vállalati és minisztériumi szinten e n aránt. Meg kell változtat- n azt a gyakorlatot, hogy a rr *i szaki fejlesztési feladatok elhanyagolásáért nem alkalmaznak olyan felélősségrevo- nást. mint egyéb tervszámok nem teljesítése esetén. Az ipar gyorsütemű fejlesztése és a műszaki színvonal emelése elsődlegesen az iparban történő beruházások nagyságától és hatékonyságától függ. Ebből kiindulva a kormány fontos feladatának tekinti a bemházások előkészítésének és lebonyolításának gyökeres megjavítását. A beruházások előkészítését rendkívüli mértékben lassította az, hogy az értékhatáron felüli beruházások programjait és nagyrészt tervezési feladatát is, a minisztertanács hagyta jóvá, anélkül, hogy érdemben tudott volna foglalkozni az egyes beruházások részleteivel. A jövőben az értékhatáron felüli beruházások twogramját és tervezési feladatait általában beruházó miniszter, vagy megbízása alapján az iparigazgató, az értékmének a meggyorsítását, és ilymódon biztosítsa a lakosság életkörülményeinek következetes javításához szükséges anyagi feltételeket. határon aluli beruházásokat pedig az iparigazgatók és vállalati igazgatók hagyják jóvá. A tervezett új üzemek vagy üzembővítések határidőre történő megvalósítása — a beruházások jobb műszaki előkészítése mellett — megköveteli a beruházások szétforgá- csoltságánaik felszámolását és az erők, elsősorban az állami építőipar erőinek összevonását a jelentősebb beruházások teljesítésére. Különös gondot kell fordítanunk az olyan kiemelkedő létesítményekre, mint a magyar szerves vegyipar és műanyaggyártás új, hatalmas központjára, a Tiszavidéki Vegyiikombinátra, a Sztálin Vasmű első lépcsője eddig el nem készült üzemegységeinek befejezésére, a borsodi vegyikombinát bővítésére, továbbá a borsodi és a tiszapalkonyai erőmű építésére. Nem kevésbé fontos az 1953—1954-ben leállított olyan nagyjelentőségű A mezőgazdaságról szólva Hegedűs elvtárs hangsúlyozta: a kormány a párt iránymutatása alapján a mezőgazdasági termelés fellendítését egyik legfontosabb feladatának tartja, mert tudatában van annak, hogy egész népgazdaságunk helyzete és az életszínvonal alakulása szempontjából milyen nagyjelentőségű a mező- gazdaság elmaradottságának felszámolása, a korszerű — fejlett, nagyüzemi gazdálkodás kialakítása. A kormány már eddig is több fontos intézkedést tett a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Az elmúlt gazdasági évben a mezőgazdaság gépesítésében nagy lépéssel jutottunk előre. Megjavult a mezőgazdaság ellátása vegyianyagokkal, kisgépekkel, különféle alkatrészekkel. Ugyanakkor azonban nem tudtunk javulást elérni a műtrágyaellátásban, A kormány a mezőgazdasági termelés fellendítését, a mező- gazdasági munkák minőségének megjavítását és a bőséges termés elérését — a termeléshez szükséges anyagok és gépek biztosítása mellett — a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségére is építi. A szerződéses rendszer bevezetése és a helyes ármegállapítás segített abban, hogy ipari növénytermelésünk területe a fel- szabadulás előttihez képest mintegy megnégyszereződött. Az anyagi érdekeltség helyes érvényesítésére különösen nagy szükség volt az állattenyésztésben, mert az egyes állattenyésztési ágak, főíkép a sertéstenyésztés és a szarvasmarhatenyésztés között aránytalanság volt. Sertésállományunk a 18—22 forintos élősúly kg-onkénti szerződéses átvételi ár eredményeként, vagy legalább is nagyrészt ennek eredményeként, nagymértékben megnőtt. Szarvasmarha tenyésztésünk fejlesztése érdekében a minisztertanács jelentősen emelte a vágómarha árát, amelynek szabadfelvásárlási ára jelenleg két és félszerese az 1953. évinek. A kormány intézkedéseinek eredményeként az utóbbi időben sokat javult a begyűjtési fegyelem is. Az 1955. évi országos begyűjtési tervet teljesítettük, a dolgozó parasztság túlnyomó többsége felszólítás nélkül eleget tett beadási kötelezettségének és a folyó év első félévére esedékes együttes beadási tervet is túlteljesítette a mezőgazdaság. A kormány az országgyűlés színe előtt mond köszönetét dolgozó parasztságunknak szorgalmas, odaadó, népi demokratikus rendszerünket lelkesen támogató munkájáért. (Taps), beruházások folytatása, mint a tiszamenti vegyiművek szuperfoszfát üzeme, a növényvédőszereket gyártó Hungária vegyiművek DDT üzeme és a Dunai Cementmű üzemei. További jelentős feladat a hazai alapanyagbázis szélesítését szolgáló és külkereskedelmünket is jelentősen befolyásoló olyan létesítmények megvalósítása, mint a sztálin- városi szalmacelulóze-gyár, a mohácsi farostlemez-gyár, a szolnoki piritpörküüzem, a nagykanizsai híradástechnikai üveggyár, a gyöngyösoroszi ércbánya és ércdúsító, a sző- nyi krakküzem és mások, ugyanígy nagy erőfeszítéseket igényel az erőműtelepítési program végrehajtása, az épülő új bányák külszíni létesítményeinek a megépítése, valamint a nem kis számú köny- nyű- és élelmiszeripari beruházás — miskolci pamutfonó- da, nagykanizsai sörgyár, hűtőházak és mások megvalósítása. Az ipar fejlesztése érdekében mindent elkövetünk azért, hogy biztosítsuk a termelés zavartalanságét, az anyagellátás megjavítását és ugyanakkor elősegítsük a műszaki színvonal növelését, az új technika és technológiai folyamatok bevezetését, A dolgozó parasztság örömmel és helyesléssel fogadta a kormánynak azt az intézkedését is, hogy — két év teljesítésétől függően — az alaptalanul kulákoknak minősített dolgozó parasztoknál felfüggesztette a beadási hátralékokat és megszüntette a hátrányos beadási kötelezettségeket. A kormány határozatot hozott arra is, hogy az előző évek során helytelenül kuláknak minősített dolgozó parasztoknál a kulákterhelésből származó adót, mezőgazdasági fejlesztési járulékot és az ebből származó hátralékokat is törölni kell, , A mezőgazdasági termelés fellendítése elválaszthatatlan a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől és ezért a kormány legfőbb feladata állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink megerősítése és fejlődésük előmozdítása. Állami gazdaságaink alapjaiban egészségesen fejlődnek. Gazdálkodásuk megszilárdult. A kormány messzemenő támogatása, gépállomásaink fokozódó segítsége lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek erős, gazdaságilag szilárd mezőgazdasági nagyüzemekké fejlődjenek és ilymódon egyre jobb életkörülményeket biztosítsanak tagjaik számára. Tudatában vagyunk annak, mily nagy jelentőségű munkát végeznek azok a dolgozó parasztok, akik a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépnek. A kormány támogatja és megbecsüli úttörő munkájukat és teljes erejével segíti, hogy minél gyorsabban komoly eredményeket érjenek el és ezáltal mind meggyőzőbben bontakozzék ki a nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdálkodás fölénye. A kormánynak a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében tett intézkedései eredményesnek bizonyultak. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, amint mondottam, egészségesen fejlődnek. Már a múlt évi, de különösen idei terméseredményeik főbb Az ipar terveinek teljesítése és részbeni túlteljesítése, a mezőgazdaság termelésének kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a kormány az előirányzatoknak megfelelően intézkedéseket tegyen a lakosság jövedelmének növelésére, életkörülményeinek javítására. A dolgozók életszínvonalának következetes emelése érdekében tett intézkedésekről a sajtó rendszeresen és részletesen beszámol. Ezért nem szükséges, hogy ezekre itt részletesen kitérjek. Hegedűs elv*Ars beszélt a végrehajtott bérűért intézkedésekről, az államkölnövényeknél lényegesen meghaladják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Megnőtt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság termelési kedve is. Az elért eredmények ellenére azonban meg kell mondanunk, hogy az előrehaladás nem olyan gyors, mint amilyen lehetne. A termelés növelése nem olyan ütemű, hogy teljes mértékben kielégítené dolgozó népünk növekvő igényeit. A kormány fontos kötelességének tekinti a mezőgazdaság gépesítésének meggyorsítását. Fontos feladatunk a mezőgazdaság műtrágyaellátásának állandó növekvő mértékben való biztosítása. A kormány a következő időszakban is azon lesz, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeti tagoknak a termelés fejlesztésében való érdekeltségét megfelelő árrendszer alkalmazásával tovább fokozza. így fenntartja és továbbfejleszti a belterjesség fokozásának alapját képező szerződéses termelési rendszert: A következő gazdasági évre változatlan formában és árakkal fenntartjuk a szerződéses sertéshizlalási rendszert: További intézkedéseket tesz a kormány a szarvasmarhaállomány főleg minőségi megjavítása, a tehenek aránya és tejhozama növelése érdekében; További javaslatok kidolgozása van folyamatban, amelyek során átdolgozzuk a termelőszövetkezetek számára adott összes hitelek feltételeit és termelőszövetkezeteinknek kedvezőbb, hosszabb lejáratú és alacsony kamatú hitelfeltételeket állapítunk meg, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy régi hitelek nagyrészét is már új kedvezőbb feltételek mellett fizethessék vissza. A kormány további intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezetek megszilárdítása és nagyobb önállóságának biztosítása érdekében. Javaslatok kidolgozása van folyamatban az idős és munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok nyűge1 látásának rendezésére, kisebb tégla- és cserépgyártó üzemek, mészégetők, kőbányák, nádasok és a termelőszövetkezetek területével határos ötven kát. holdnál kisebb állami erdők átadására a termelőszövetkezeteknek. A kormány a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 18—21-t határozata alapján hathatósan támogatni kívánja a szövetkezés egyszerű formáit Is: termelőszövetkezeti csoportokat és a földművesszövetkezetek keretében megalakuló zöldség- gyümölcs- szőlőtermelő, állattenyésztő csoportokat, varmint géphasználati társulásokat. A kormány az érdekeltség növelésével, a termelés biztonságának fokozásával biztosítja az előfeltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés továbbra is erőteljesen fejlődjék és fokozott mértékben elégítse ki dolgozó népünk igényeit élelmiszerekben, iparunkat több nyersanyaggal lássa el és az exportmunkát kiváló minőségű termékekkel és terményekkel növelje. csőn kibocsátás megszüntetéséről, majd hangsúlyozta: A kormány jól tudja, hogy az eddig végrehajtott Intézkedések még nem elegendők minden jogos Igény kielégítésére. Világosan látnunk kell azonban, hogy a dolgozók reáljövedelmének emelésére is érvényes az az aranyigazság: „addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér", s csak azt az árut oszthatjuk el, amelyet megtermeltünk. A további intézkedések lehetősége és üteme a legszorosabban összefügg a népgazdaság további fejlődésével, a termelés és a munka termelékenységének terv szerinti növekedésével. Az életszínvonal emelése érdekében tett intézkedéseink jelentősen növelték a lakosság reáljövedelmét nemcsak a városban, hanem a falun is. 1950. I. félévében kb. 900 millió forinttal több pénz jutott — túlnyomó részt az állami felvásárláson keresztül a falura, mint az előző év hasonló időszakában. A kormány arra törekszik, hogy további előrehaladást érjünk el a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésében is. Ennek előmozdítására törvényjavaslatot készít az országgyűlés elé a begyűjtésről, amelyben az az elv érvényesül, hogy a kötelező beszolgáltatás színvonalát a következő években se változtassuk meg, Lényegéiben a termelés növelését kívántuk szolgálni az új mezőgazdasági adórendszerrel is. Az életkörülmények megjavításában a dolgozók reálbérének növelése és a mezőgazda- sági termelők reáljövedelmének emelése mellett az egyik legfontosabb tényező a lakás- viszonyok megjavítása. A kormány e téren több jelentős intézkedést hajtott végre. 1954- ben és 1955-ben állami erőből közel kétszerannyi lakást építettünk, mint 1950-ben. 1950-hez képest háromszorosára nő az állami erőből ez évben épített lakások száma. Fellendült a magánerőből történő lakásépítkezés is. Ezt az állam hosszúlejáratú hitellel és építőanyaggal segíti. A minisztertanács különböző lakásépítési akciók szervezésével is enyhíteni kívánja a lakáshelyzetet. így a közelmúltban rendeletet hozott lakóházszövetkezetek szervezéséről, amelyek keretében társasházak építhetők. Ehhez az állam hosszúlejáratú hitelt nyújt és a lakások a dolgozók személyi tulajdonába kerülnek. Határozatot fogadott el a minisztertanács a családi lakóházépítésd akció szervezetének továbbfejlesztéséről is. Jól tudjuk azonban, hogy ezek az intézkedések nem hozhatnak olyan gyors eredményt, mint amilyent az igénylők száma és az igények indokoltsága megkövetelne. A központi intézkedések mellett ezért a lakásépítés terén igen nagy szerepük van a helyi kezdeményezéseknek, a helyi erőforrások feltárásának. Rövidlejáratú hitel biztosításával kívánjuk elősegíteni és serkenteni a tanácsokat és vállalatokat a helyi lakásépítéshez szükséges építőanyagok előállításában. Igen hasznos a nagyüzemek dolgozóinak az a kezdeményezése Is, mellyel a terven felüli nyereségnek az üzemeket Illető részéből és más, az üzem rendelkezésére álló erőforrásokból — felHegedüs elvtárs a továbbiakban a kulturális igények kielégítéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben igen számottevő eredményeket értünk el e tekintetben is. Népünk irodalom iránti igényeit kívánta a kormány az eddiginél jobban kielégíteni, amikor a könyvkiadás bővítése mellett ez év elején törvényerejű rerdeletet terjesz- te , az Elnöki Tanács elé könyvtáraink fejlesztésére, egységesen irányított szervezetének kialakítására. A mozik száma egy év alatt közel négyszázzal, a filmelőadásoké negyvenkettőezerrel növekedett, folyamatban van számos olyan jelentős intézkedés kidolgozása, amellyel meg levő kulturális intézményeink felhasználásának fokozását, a tanácsok hatáskörének növelését kívánjuk biztosítani január 1-től kezdve példán’ a mozikat is közvetlenül a használva a lakásépítésben érdekelt dolgozók társadalmi munkáját Is — maguk is hozzájárulnak a tervezette nél több lakás építéséhez. A kormány e téren minden reális kezdeményezést he-* lyesel, hasznosnak lát és tá-* mogat. Végül szólni kívánok egy, az életszínvonalat és dolgozó népünk egészségét egyaránt érintő fontos kérdésről, az égetett szeszes italok és ezek közt különösen a rum fogyasztásának nagymértékű növekedéséről. Az utóbbi hónapokban a dolgozók egyre szélesebb körben fölvetették azokat a károkat, amelyeket a mértéktelen rumfogyasztás és általában az égetett szeszesitalok forgalmának nagyméretű emelkedése az egyes dolgozók egészségében, sokezer család életében okoz: A kormány *—■ figyelembe véve a ruamfogyasztás növekedésével előálló károkat, a dolgozók jogos követeléseit és azt a lehetőséget is, hogy a tavalyi és az idei előreláthatóan jó bortermés lehetőséget nyújt a lakosságnak jobbminőségű borral való rendszeres és nagyobb mennyiségű ellátására, — elhatározta, hogy augusztus 1-ével a rom és pálinka fogyasztói árát lényegesen (mintegy ötven százalékkal) felemeli s az egyéb égetett szeszféleségek árát Is 20—30 százalékkal emeli — ugyanakkor azért, hogy ez az intézkedés a dolgozók életszínvonalát, jőve-* delmét hátrányosan ne érintse, a fogyasztást a társadalom és a közegészség-* ügy szempontjából kívánatosabb irányba fejlessze, a zsír árát kg-onként 2 forint-, tál csökkentettük, (Taps), továbbá csökkentettük a szalonna és tepertő árát 10 százalékkal, az állami kereskedelemben kimért átlagos minőségű borok fogyasztót árát 20 százalékkal, az átlagos minőségű palackozott borokét pedig tíz százalékkal csökkentettük, (Taps) Egyidejűleg a kormány több mint harminc százalékkal csökkenti a földművesszövetkezetek által forgalomba hozott bor forgalmi adóját és ezzel lehetővé teszi, hogy a borárakat^ a földművesszövetkezetek is leszállítsák. Ugyanakkor csökkenteni akarjuk a bor forgalmazása körüli még mindig sok megkötöttséget, hogy mondjuk az egri földművesszövetkezeti vagy állami italboltban ne csak a budafoki borpince borát, hanem igazi egri bikavért is ihassanak. (Taps) A bor fogyasztói árának csökkentése nem érinti — rögtön hozzáteszem — a termelőknek fizetett állami felvásárlási árakat, az árleszállítást teljes) egészében az állami bevételek terhére'— azaz a rum terhére — fedezzük. A kormány úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket a dolgozó nép megértéssel és megelégedéssel fogadja. (Taps) községi, a városi tanácsok kezelésébe adjuk át, (Taps) Beszélt zenei életünk fokozott támogatásáról, és a diákcseréről. Elmondotta, hogy határozat született arra, hogy évente —- egy éves időszakra számítva — 35 fiatal kutató utazhasson külfö'dre három hónaptól egy évig terjedő tanulmányútra. A Minisztertanácsnak az a célja, hogy az ország anyagi erőihez képest segítséget adjon íróinknak, művészeinknek is, hogy műveik, művészi teljesítményeik széles körben ismertté, közkinccsé váljanak. Bízunk abban, hogy a Központi Vezetőség július 18—21-i határozata után az írók egy részével fennállott félreértéseink és nézeteltéréseink végkép eloszlanak és a jövőben semmi sem akadá- 'yozza, hogy íróink és művészeink alkotó munkájukkal az (Folytatás a 3. oldaloty Mindent elkövetünk, hogy biztosítsuk a termelés zavartalanságát A kormány fontos intézkedéseket tesz a mezőgazdaság fejlesztésére Olcsóbb lett a zsir, a szalonna, a bor Számottevő eredményeket értünk el kulturális téren