Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
»5« JtTLIUS 31 NAPLŐ 3 Az országgyűlés új ülésszaka megkezdte munkáját (Folytatás « 2, oldalról) eddiginél eredményesebben szolgálják népünket, hazánkat, szocialista építésünket; Az oktatás kérdéséről szólva, kiemelte: iskolai oktatásunk egész rendszere, módszerei és tartalma ma összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalon áll, mint a felszabadulás előtt, s ez a fejlődés ma is tart: az általános iskolák alsó négy osztályában ez év szeptemberétől kezdve életbelép az új tanterv és megjelennek az első új tankönyvek, amelyek kiváló pedagógusok munkájának és a több iskolában folyó többéves kísérlet eredményeként alakult ki. Mégis meg kell mondanunk, hogy az oktatásügyi minisztérium több kérdésben nem tett meg mindent, amit meg lehetett és meg kellett volna már tennie; Elsősorban a politechnikai oktatás bevezetése körüli huza-vonát szükséges itt megemlíteni, erről a kérdésről illetékes fórumainkon már eddig is sokat beszéltek, de mindmáig igen keveset tettek^ A kormány az újrendszerű oktatás megalapozása érdekében intézkedéseket tervez a tanító és óvónőképzés új alapokra helyezésére. A közeljövőben a Miniszter- tanács elé kerülő tervezet szerint tanító és óvónőképzőkbe csak a gimnáziumi érettségi után vesszük fel a hallgatókat, akik újabb kétéves tanulmányi idejük leteltével az eddiginél szélesebb és alaposabb tudással állhatnak tanítványaik elé és kapcsolódhatnak be a népművelési munkába. Ugyancsak előkészítés alatt van a tanárképzés megjavítására, a képzés idejének öt évre való felemelésére irányuló javaslat is.: A Minisztertanács fontosnak tartja, hogy tevékenységében — és a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak munkájában is, azaz az egész állam- igazgatásban — a kulturális és oktatási kérdéseknek az eddiginél nagyobb súlyuk legyen és hogy ezek a kérdések ne szoruljanak háttérbe a gazdasági építés feladatai mellett. Tovább fejlesztjük a szocialista demokratizmust A továbbiakban az állami szervek munkájának megjavításáról szólt az előadó; Kiemelte: Népi demokratikus államrendünk megerősítése érdekében legfontosabb feladat a szocialista demokratizmus fejlesztése, amely elősegíti a dolgozók tevékenységének, kezdeményezésének növelését és kibontakoztatását az állami munkában és ilymódon megerősíti népi demokratikus rendszerünket, A szocialista demokratizmus fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű az országgyűlés munkájának megjavítása. A Minisztertanács eddig sok nagy, a lakosság széles tömegeit érintő kérdést, amelyet helyesebb lett volna az ország- gyűlés elé terjeszteni, hogy törvény útján kerüljön rendezésre, az Elnöki Tanács elé terjesztett mielőbbi jóváhagyás céljából. Ez hiba volt, A minisztertanács a jövőben minden olyan kérdést, amely törvény útján való rendezést igényel, az országgyűlés plénuma elé akar terjeszteni s már a törvények előkészítésének kezdeti szakaszában kikéri az országgyűlés különböző szakbizottságainak véleményét. Az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak a működésére ma még szintén Jellemző az, hogy viszonylag kevés és gyakran nem a lakosságot legközvetlenebbül érintő kérdésekben döntenek, határozataikat nem érdemi vita alapján hozzák és azok sokszor általánosak, A Minisztertanács e hiba kiküszöbölése érdekében kötelezte a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy minden fontosabb kérdést a tanácsülés plénuma elé terjesszenek eldöntésre. így például a járási tanács• nak és nem a végrehajtó bizottságnak kell elhatároznia, hogy a járás melyik községében épüljön iskola, napközi otthon vagy egészségház. Jelentős feladataink vannak a legfelsőbb államigazgatási szerv, a Minisztertanács és a többi államigazgatási szervek, a végrehajtó bizottságok munkájának megjavítása terén is. A testületi vezetés erősítése az államhatalmi és államigazgatási szervekben természetesen nem jelentheti az egyéni felelősség, az egyszemélyi vezetés háttérbe szorítását vagy csorbítását. Az egyéni felelősségnek i továbbiakban is érvényesül nie kell, sőt az eddiginél fokozottabban kell érvényesülnie. A szocialista demokratizmus kiterjesztése, a kollektív vezetés elvének érvényesülése, tanácsok és a végrehajtó bizottságok szerepének növelése, a hatáskörök bővítése nem el lentétes a központi vezetés erősítésével, sőt elősegíti azt. A szocialista demokratizmus fejlesztését aíkadályozza nálunk a túlzott központosítás és az ezzel együtt megnőtt bürokratizmus, A Minisztertanács a túlzott központosítás felszámolása, a bürokratizmus elleni harc során, elsősorban a funkcionális — a tervezési, pénzügyi, anyaggazdálkodási, beruházási — szervek működésének egyszerűsítését szorgalmazza, ezek közül is főként a tervezés egyszerűsítését. Hegedűs elvtárs a tervezés terén megmutatkozó túlzott központosításról szólva utalt arra, hogy a Minisztertanács már eddig is jelentősen csökkentette a központilag jóváhagyott tervmutatók számát, azonban ezeket még most is túlzottnak tartja és elrendelte további csökkentésüket, A Minisztertanács a közelmúltban jelentősen növelte a tanácsok költségvetési, pénz és létszámgazdálkodási hatáskörét, növelte a tanácsok érdekeltségét a bevételekben, a helyi vállalatok irányításában és úgy határozott, hogy a helyi vállalatok által elért évi nyereségtöbblet teljes egészében a jó eredményt elért vállalatoknál, illetve a helyi tanácsoknál marad. Egyidejűleg a Minisztertanács elrendelte mindazoknak a minisztériumi vállalatoknak a tanácsok felügyelete alá való helyezését, amelyek a helyszínről gazdaságosabban és könnyebben irányíthatók. A Minisztertanács — a párt kezdeményezésére — az állami élet demokratizmusának fejlesztését, az ügyintézés egyszerűsítését, az irányítás hatékonyabbá tételét tartja főfeladatának, nem pedig a minden áron való átszervezést és nem is a létszámcsökkentést, A kormány helyesen nem a létszámcsökkentést tartja a legfontosabbnak, mert ez utóbbi^ a túlzott központosítás jelentős csökkentése, az ügyintézés egyszerűsítése és a párhuzamosságok felszámolása nélkül továbbra is magában hordja a létszám növelésének lehetőségét. Ezt figyelembe véve a Minisztertanács — a Központi Vezetőség júliusi határozatának megfelelően — az új szervezeti formák kialakítását és az apparátus létszámának csökkentését fokozatosan, az ügymenet egyszerűsítésével párhuzamosan, igen megalapozottan, a tudomány és gyakorlat tapasztalatainak felhasználásával folyamatosan hajtja végre.. Ez módot ad többek között arra is, hogy az állami és a vállalati szervek vezetőd a létszámcsökkentést az összes körülményekre figyelemmel emberségesen hajtsák végre, gondosan ügyelve arra, hogy azok a dolgozók, akik becsületes munkájukkal, tudásukkal és tapasztalatukkal hozzájárultak a szocializmus építéséhez, ne részesüljenek méltánytalan elbánásban. A Minisztertanács messzemenő és körültekintő intézkedéseket kíván tenni annak érdekében, hogy azok a dolgozók, akik az egyszerűsítés során elkerülnek régi munkahelyükről, szervezetten kerüljenek új munkahelyekre; A törvényességnek feltétlenül érvényesülnie kell az élet minden területén Ezután a területrendezésről szólt Hegedűs elvtárs, majd áttért a törvényesség megszilárdításának kérdésére. Ennek kapcsán hangsúlyozta: A helyi szervek hatáskörének növelésével tovább nő a szocialista törvényesség biztosításét szolgáló intézkedések jelentősége, ezért az igazgatási apparátus minden dolgozóját törvényeink tiszteletére és megtartására kell kötelezni és nevelni. Az elmúlt években — az 1953. júniusát megelőzően állami szerveink és ezek között elsősorban az államvédelmi szervek, valamint a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek sok becsületes dolgozót alaptalanul vádoltak és ítéltek el ártatlanul vagy pedig túlságosan szigorú ítéleteket hoztak olyan cselekményekért, amelyekért enyhébb elbírálás járt volna. Az utóbbi időben az igazságügyi szervek, a belügyi szervekkel és a legfőbb ügyészséggel együttműködve sok igazságtalanságot tettek jóvá A* elkövetkező Időben » Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának tartja olyan további rendelkezések kidolgozását, amelyek biztosítják a szocialista törvényesség maradéktalan megvalósítását az élet minden területén. E célkitűzés megköveteli mindenkelőtt azt, hogy az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelezettségeit megfelelő, közérthető törvények és egyéb jogszabályok állapítsák meg. Ennek érdekében a második ötéves terv időszak végéig rendezzük és egyesítjük mind a felszabadu lás előtti, mind a felszabadulás utáni legfontosabb joganyagot. Jelenleg befejezés előtt áll a polgári törvénykönyv tervezetének készítése és a tervezet az országgyűlés legközelebbi ülésszakán benyújtásra kerül. A büntető törvénykönyv készítése viszont — meg kell mondanunk — nagyon lassan halad, ezt a munkát meg akarjuk gyorsítani, úgy, hogy a tervezetet legkésőbb egy éven belül az országgyűlés elé tudjuk terjeszteni. Ezév őszéig törvénytervezetet készítünk az államigazgatási szervek előtti eljárás szabályairól, mely pontosan megszabja az állampolgárok jogait és az állami szervek kötelességeit az ügyek intézése során. 1957. év tavaszáig az ország- gyűlés elé terjesztjük az országgyűlési választást szabályozó törvénytervezetet, mely az eddigi lajstromon választási rendszer helyett az egyéni, kerületek szerinti választás rendszerét javasolja bevezetni. Az elkészült tervezeteket széles körben vita alá akarjuk bocsátani és csak ezt követően terjesztjük az országgyűlés elé. A jogalkotási munka megjavítása természetesen csak egyik előfeltétele a szocialista törvényesség biztosításának, hiszen a korábbi törvénytelenségek is nagyrészben az érvényben levő törvényeink megszegésével álltak elő ; Ezért intézményesen biztosi tani kívánjuk törvényeink megtartását. Ennek során intézkedtünk az államvédelmi és rendőrségi szervek fokozottabb ellenőrzésére. A kormány alapvető feladatának tartja a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesülését, az állampolgárok törvényes jogainak tisztelet- bentartását. A Minisztertanács messzemenő és sokoldalú intézkedésekkel harcot indít az állami szervek tövénytelen intézkedései ellen, ugyanakkor felhívja a dolgozókat arra, hogy magatartásukkal, a törvények betartásával, az állam- polgári kötelezettségek teljesítésével járuljanak hozzá az előbb említett célkitűzések megvalósításához. Mindezeken túl szükséges az is, hogy harcoljunk az úri Magyarországról reánk maradt terhes örökség, a kijárás, a protekciózás, a részrehajlás ellen. A legsúlyosabban el kell Ítélni az olyan eseteket, amikor állami funkcionáriusok hatalmukkal visszaélve, személyes ismeretség, rokoni vagy baráti kapcsolatok alapján elfogultan döntenek az eléjük kerülő kérdésekben. Ugyanígy el kell ítélni azokat akik beosztásukkal visszaélve kijáróként lépnek közbe egyéni ügyekben. Népi, nemzeti egység A szocialista demokratizmus kiszélesítése, az alsó szervek hatáskörének növelése elősegíti a népi nemzeti egység további megerősödését. Ehhez járulnak azok az intézkedések, amelyeket a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének határozata értelmében a Minisztertanács tenni kíván, felülvizsgálva mindazokat az intézkedéseket, melyeket az osztályharc kiélezettebb szakaszában foganatosított. A Minisztertanács e munka során úgy határozott, hogy mindazokban a városokban — tehát Budapesten, Miskolcon, Sztálinvárosban, Várpalotán és Komlón — ahol eddig csak külön engedély- Iyel lehetett letelepedni, a letelepedés Illetve állandó lakósként való bejelentkezés engedélyhez kötését eltörli. Mindez azonban nem jelenti azt természetesen, hogy célszerű ezekben a városokban a lakosság növelése, azonban ezt nem adminisztratív eszközökkel akarjuk megakadályozni, hanem azzal, hogy ezekben a városokban elsősorban a régi lakosságot juttatjuk munkához. A népi-nemzeti egység megteremtését elősegíti, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt kedvezően alakult az állam és az egyházak közötti viszony. Jelentős szerepet játszott ebben a javulásban az a körülmény, hogy az utóbbi időben a katolikus egyház felelős vezetőinek túlnyomó többsége is meggyőződött az állam és az egyház közötti jóviszony kialakításának szükségességéről; Látjuk természetesen azt is, hogy vannak még a katolikus egyházon belül is olyan tényezők, akik a kákán is csomót keresnek és nem értik, hogy az állam és az egyház között időnként felmerülő vitás kérdéseket kölcsönös jóindulaton alapuló megbeszélések útján rendezni lehet, mint ahogy ezt eddig is tettük; Országunk belpolitikai helyzete ma olyan, hogy kedvező lehetőségek vannak népi demokratikus rendszerünk további megszilárdítására, arra, hogy minden becsületes dolgozót tehetségéhez és tudásához mérten bevonjuk a szocializmus építésébe, A kormány Intézkedése? •— amelyeket áthatnak a Közpon- t? Vezetőség nagyjelentőségű .júliusi határozatai — minden tekintetben elősegítik e célkitűzés megvalósításá'.; A népi-nemzeti egység megteremtése érdekében a kormánynak és valamennyi állami szervnek a legszorosabban együtt kell működni a dolgozók tömegmozgalmával, Hazafias Népfronttal és a tömegszervezetekkel, mindenekelőtt a szakszervezetekkel és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeteivel; Az eddiginó’ gyakrabban kell segítségüket kérni és az egyes feladatok megoldásában jobban figyelembe kell venni javaslataikat és kezdeményezéseiket; Hegedűs elvtárs ezután a külpolitikai helyzetet elemezte; A mi számunkra a követendő példakép mindenekelőtt a Szovjetunió és az marad a jövőben is Hazánk gazdasági fejlődéséhez, népi demokratikus rendszerünk további megszilárdításához hozzájárul a nemzetközi helyzet kedvező alakulása. A hosszú évek során uralkodó hidegháborús feszültség helyét mindinkább a nemzetek közötti bizalom légköre foglalja el. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy a maga részéről szintén hozzájáruljon a nemzetek közötti feszültség enyhüléséihez, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének a megjavításához és ilymódon a tartós béke fenntartásához. E célkitűzés vezette a kormányt, amikor az elmúlt heti ülésén a párt javaslatára elhatározta, hogy a hadsereg létszámát újabb tizenötezer fővel csökkenti. Értékelve a kormány elmúlt félévben végzett külpolitikai tevékenységét, szükségesnek tartom aláhúzni, hogy — híven külpolitikánk eddig is követett irányvonalához — a Magyar Népköztársaság külpolitikájának megingathatatlan alapja a szocialista tábor országaival való őszinte barátság, gyümölcsöző együttműködés és szoros szövetség volt és marad a jövőben is. Beszélt arról, hogy az Imperialista álmodozók a szocialista tábor egységének megbontására törekednek. Az imperialista propagandaszervek az utolsó hónapokban — mióta a nemzeti sajátosságok fokozottabb figyelembe vételének kérdése előtérbe került — időnként más és mi* baráti országot igyekeznek úgy feltüntetni, mint követendő példát. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni azt, hogy ml minden szocializmust építő ország népétől sokat tanulunk, sőt bizonyos területeken tanulunk a fejlett technikával rendelkező tőkés országoktól Is. De a mi számunkra a követendő példakép mindenekelőtt a Szovjetunió és az marad a jövőben is. (Hosszantartó taps.) — Külön szólni kell azokról a kölcsönös erőfeszítésekről, amelyek ebben a beszámolási időszakban a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésére irányultak. Ismeretes, hogy legutóbb, mindkét ország jóindulatú törekvéseinek eredményeképpen, rendeződtek a közöttünk fennálló gazdasági és pénzügyi problémák. A meg állapodás létrejöttével mód nyílt kereskedelmi kapcsolataink fokozott fellendítésére is, amelyhez mindkét országnak nagy érdeke fűződik. Pártunk Központi Vezetősége legutóbbi ülésén kezdemé- nyezően lépett fel a Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok rendezésének a kérdésében^ Ezeknek ft kapcsolatoknak a megteremtése elősegíti, hogy a két kormány, a magyar és a jugoszláv nép között is még sokoldalúbb, meleg baráti viszony alakulton ki, — hasonlókénpen azokhoz a kapcsolatokhoz, amelyek a két ország között mindkét nép javára a felszabadulás után, egészen 1948-ig voltak, A kormánynak a szocialista tábor országaival való fokozott együttműködésre irányuló tevékenysége nem jelentette a nem szocialista tábor országaitól való elszigetelődést; Ellenkezőleg! A Magyar Nép- köztársaság kormánya nagy gondot fordított — s a jövőben még fokozottabb gondot kíván fordítani — arra, hogy minden országgal, függetlenül annak társadalmi rendszerétől — gyümölcsöző gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatot alakítson ki, illetve mélyítsen el; Különösen nagy figyelmet szentelünk arra, hogy a szomszédos Ausztriával megfelelően alakuljanak kapcsolataink. Az osztrák—magyar kapcsolat megjavulása lehetővé tette a nyugati határainkon országunk védelme érdekében felállított műszaki zárak eltávolítását. Hangsúlyozta az előadó, hogy a műszaki zár eltávolítása helyes volt, azonban egyes nyugati körök felhasználták ezt a hazánk elleni kémkedés fokozására. Az elmúlt hat hónapban is huszonegy nyugati határunkat törvénytelenül átlépő személyt — köztük jónéhány kémet — fogtunk el. A műszaki zár meg szüntetése nem Jelenti azt, hogy nyugati ügynökök büntetlenül sétálhatnak be Magyarországba. Külpolitikai aktivitásunk fokozódása megnyilvánult diplomáciai kapcsolataink kiszélesedésében is, Tovább akarjuk fejleszteni kapcsolatainkat Nyugat-Né- metországgal is, A kormány tervbe vette kormánydelegáció küldését délamerikai országokba és a közel- és távolkeleti országokba; A továbbiakban a hazánkba érkezett külföldi miniszterekről, küldöttségekről szólt; A kormány külpolitika! tevékenységében híven követte az országgyűlés februári ülésszakán elfogadott irányvonalat. Hegedűs elvtáns befejezésül hangsúlyozta, hogy a kormány egész tevékenységét a párt politikája vezeti, azok a célkitűzések; amelyeket a Központi Vezetőség július 18—21-1 ülésének nagyjelentőségű határozatai tartalmaznak. Pártunk és kormányunk politikája igazi népi politika, amely teljes mértékben megfelel népünk érdekeinek és hazánk felemelkedését szolgálja. Ez a politika teszi lehetővé, hogy megbonthatatlan egységben a párt és a kormány köré tömörüljön minden magyar dolgozó, aki szereti hazáját s felelősséget érez országunk jövőjéért, A párt és a kormány a dolgozó nép egységére támaszkodva, szoros szövetségben a szocialista tábor országainak népeivel meg tudja valósítani a maga elé tűzött célokat és soha nem látott erővel tudja kibontakoztatni dolgozó népünk alkotó- képességét, kezdeményezését a gazdaság és a kultúra felvirágoztatására, a szocialista Magyarország megteremtésére. Hegedűt Andrát hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszámolója után az elnök bejelentette, hogy az országgyűlés ügyrendjének 20. szakasza alapján tizenkettő képviselő tizenhét interpellációt nyújtott be. Az interpellációk elmondásának időpontjára az elnök később tesz javaslatot. Az országgyűlés ezután úgy határozott, hogy legközelebbi ülését július 31-én, kedden délelőtt 10 órai kezdettel tartja, amelynek napirendjére a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitát és a legfőbb ügyész beszámolóját tűzte ki. A napirend tárgyalására szánt időt öt órában állapította meg az országgyűlés
