Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI f A BARANYA MEGYEI da'rtbizottsa'g és a megyei TA KI At 5 LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1956 JÜLIUS 29 Új feladatok előtt Hétfőn összeül az országgyűlés Segítsétek újjáépíteni Mohács-szigetet! Felhívás Baranya megye dolgozóihos Az árvízsújtotta Mohács-sziget újjáépítése négy hónap­pal ezelőtt megkezdődött. A helyreállítási munkákból me­gyénk igen sok dolgozója vette ki részét. De a kezdeti len­dület után most bizonyos vontatottság mutatkozik. Szakem­berek és dolgozók nem jelentkeznek abban a mértékben, mint kezdetben. Még a tél beállta előtt tető alá kell kerül­niük az épületeknek, a rombadőlt lakóházaknak, hogy a szigeti lakosság újra élhesse boldog családi életét, s részt- vehessen a termelő munkában. Hogy a kitűzött célt elérhessük, még nagyobb segítség­re van szükség, mint kezdetben. Szeptember elsején a ta­nításnak is meg kell kezdődnie az iskolákban — ehhez is nagyon sok munka szükséges még... Ezért a mohácsi városi pártbizottság, a mohácsi városi tanács, a Hazafias Népfront Mohácsi Városi Bizottsága kéréssel fordul a megye dolgozói­hoz, vállalataihoz, üzemeihez, intézményeihez, tömegszer­vezeteihez és főleg az építőipari szakmunkásokhoz, hogy nyújtsanak segítséget az újjáépítés meggyorsításához. Min­den munkáskézre nagy szükség van most. Felkérjük azokat az üzemeket, vállalatokat, intézménye­ket, amelyek már tettek felajánlásokat a szigeti újjáépítésre, ígéreteiket minél előbb váltsák be és munkacsapataikat, szakmunkásaikat sürgősen kü ldjék el az újjáépítéshez. A munkában résztvevő vidéki dolgozók elszállásolása és élelmezése biztosítva van. Közelebbi felvilágosításokat a Helyreállítási Bizottságtól a Mohács Városi Tanács 27. szá­mú szobában lehet kapni. Bízunk abban, hogy felhívásunk megértésre talál és me­gyénk dolgozói felhívásunk nyomán minél előbb és minél nagyobb számban fognak jelentkezni. Mohácsi Városi Pártbizottság Mohácsi Városi Tanács A Hazafias Népfront Mohácsi Bizottsága ____________——.^■——■■— JÉp ítkezik a drávafoki termelőszövetkezet A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jú­lius 18—21-i ülésén a Politikai Bizottság beszámolója egész súlyosságában tárta fel az or­szág fűtőanyag-ellátásának helyzetét. Ásványolajtermelé­sünkben bekövetkezett vissza­esést szénbányászainknak kell a második félévben mintegy 300 ezer tonna terven felüli szén kitermelésével ellenßü- lyozniok. A kérés elhangzása után mind a pécsi, mind a komlói szénmedence dolgozói megbe­szélték : mennyivel tudnak hoz­zájárulni a 300 ezer tonna szénhez. A pécsiek 12 ezer, a komlóiak 13 ezer tonnát ígér­tek tervükön felül. Elismerésre méltó szép fel­ajánlás ez, hiszen mind a pé­csi, mind a komlói bányák amellett, hogy nehézművelé- süek, súlyos munkaerőhiány­nyal is küzdenek. Az eddigi ta­pasztalatok azonban azt mu­tatják, hogy a megye bányá­szainak szavára lehet építeni s ha most újabb feladat megol­dását kéri tőlük az ország ha­gyományaikhoz híven most is helytállnak. A terven felüli 300 ezer ton­na szén kitermelésében első­sorban a régi, sokszorosan ki­próbált bányászok odaadására kell építenünk. A tömegter­melő munkahelyeken dolgozó frontbrigádok már nem egy­szer mutatták meg a munka­versenyekben, hogy az ország legjobbjai közé számítanak. — E’énken emlékezünk még a pécsi és komlói frontbrigádok­nak az elmúlt évben nagysze­rű sikerek forrásává vált ver­senyére. Ez a verseny, a ver­senytársak gyakori találkozá­sa s a találkozásokon elhang­zott tapasztalatcserék front­mestereink tudását gyarapí­tották, munkahelyeik jobb ve­zetését s többezer tonna szén terven felüli kitermelését eredményezték. Ennek a ne­mes vetélkedésnek felújítása minden bizonnyal ismét lendí­tőerő lenne az új feladat sike­res megvalósításában; Nagy feladatok hárulnak szénbányáink műszaki vezetői­re. Nekik most — még inkább, mint eddig — alaposan, meg­gondoltan kell vezetniük bá­nyáikat. Szükség van elsősor­ban a műszaki fejlesztési ter­vek hiánytalan valóraváltásá- ra. Egyre nagyobb a szerepe a gépesítésnek, az új gépek üzembeállításának s a meglé­vő gépi berendezések jobb ki­Az ormánsági állami gaz­daságban két hét óta műkö­dik három gabonafuvó. A gépeket a Német Demokra­tikus Köztársaságból impor­táltuk. Az egyik gép a kom­bájn által elcsépelt gabonát szállítja a cséplőgépre. A má­sik gép a tisztított gabonát viszi a magtár végébe s a har­madik felhordja a legfelső emeletre. Szállítás közben a gép egyben szárítja is a gabo­nát és kb. 0,5 százalékkal csök­ken a gabona nedvességtartal­ma. A gabonafuvó kerekeken mozog és 7,5 lóerős, ráépített villanymotor hajtja. Vízszinte­sen 25—30 méterre szállít, míg 4 emelet magasba képes felemelni a gabonát. Órán­kénti teljesítménye 4,5 tonna. Kiszolgálásához három sze­mély szükséges és egy nap alatt tíz ember munkáját vég­zi el. Ez naponta 210 forint megtakarítást jelent. Hasonló gépek előállítását már hazánkban is megkezd­ték, A Mezőhegyest Állami használásának; A gépek foko­zott üzembeállítása, jobb ki­használása lehetővé teszi, hogy az eddig improduktív mun­kát végző dolgozókat a szén­falra helyezzék. A napi körül­ményeket is számításba vevő létszámgazdálkodás fontos len- dítője a termelésnek. Nagy gonddal és figyelemmel kell tehát mindennap elosztani, te­lepíteni a bányászokat. Mű­szaki vezetőinknek ügyelniük kell, hogy létszámhiány esetén mindig a legmagasabb teljesít­ményt biztosító tömegtermelő munkahelyeket telepítsék opti­málisan. Terven felüli szénre van szüksége az országnak. Ez azonban nem jelentheti a „minden árón” való tervtúltel­jesítést. Van tapasztalatunk erre is, hiszen — hogy csak egyet említsünk, — a komlói Kossuth-bánya a „minden áron” való szén termelésének hátrányát az elmúlt félévben nagyon megérezte. Csaknem egy negyedév kellett ahhoz, hogy bányájukat ismét rend­be hozzák. A széntermelés mellett tehát semmiképpen sem szabad megfeledkezni a holnapról: új fejtések előkészí­téséről, új telepek feltárásáról. Egy igen fontos dologról kell még szólni, — s ez a biz­tonság. Nem elég az, hogy bányászaink most csak a szén­termelési terv túlteljesítésére ügyeljenek. A több szén ter­melése szinte parancsoló mó­don megköveteli az új, biz­tonságosabb bányaművelést is. Különösen itt Baranyában van erre szükség, ahol a körülmé­nyek jóval nehezebbek, mint az ország más szénmedencéi­ben. Nyíltan ki kell mondani: egyetlen csille szén sem kerül­het külszínre a biztonság ro­vására. Szénre nagy szüksé­günk van, de ha a többterme­lés a biztonság elhanyagolá­sával járna, nagyon drága széntermelés lenne. A megye szénbányászai sok nehéz feladatot sikerrel ol­dottak meg. Mi bízunk benne, hogy nagyszerű, munkagyő­zelmeket jelentenek majd az alkotmánynapi és a bányász­napi felajánlás teljesítésében is. A napokban megtartott ter­melési értekezletek azt mu­tatják, hogy bányászaink egy- emberként állnak pártunk és kormányunk mögött s az or­szág kérésére minden aknán ugyanazt a választ adták: megadjuk! Most a tetteken a Gazdaság gépjavító üzemében a megyei állami gazdaságok igazgatóságának megrendelé­sére már készítik a hasonló pneumatikus gépeket, melyek teljesítőképessége nagyobb lesz, mint a német gépeké, óránként 8,5 tonna. HAJAS FERENC Tanácsülés a III. kerületben Pécs város III. kerületi ta­nácsa július 30-án, hétfőn délelőtt 9 órakor tanácsülést tart a tanácsháza tanácster­mében. Bedő Pálné v. b.-el- nök beszámol a lejárt határ­idejű határozatok végrehaj­tásáról, Somogyvári Lajos v. b.-einökhelycttes ismerte­ti a begyűjtési és mezőgaz­dasági feladatokat, míg dr. Móró Vilmos állandóbizott­sági tag ismerteti az építési és közlekedési állandóbizott­ság jelentését* A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést hét­főn délelőtt 11 órára új ülés­szakra hívta össze, amely több fontos kérdést tárgyal. Az ülésszak foglalkozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak a világ parlamentjeihez intézett felhívásával, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke üdvözli a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség tagjait. Az üdvöz­lésre a lengyel szejm küldött­ségének vezetője válaszol. Egymillió forintos újítás A vasasi Petőfi-aknán a szén és palakeverékkel töl­tött csillék ürítése, a szén­nek a palától való elválasz­tása nehézkesen és lassan történt. Ennek meggyorsítá­sát segíti most Egervári Henrik újítása. Az újítás elmés szita-soro­zat, amely gyorsan és meg­bízhatóan választja szét a szenet a palától. Az újítás segítségével ezt a munkát most kevesebb ember végzi s ezenkívül egy műszak alatt az eddiginél csaknem há­romszor annyi csille palárxil kevert szenet tudnak szét­választani. Az újítás évi megtakarítá­sa több mint egymillió fo­rint. A Baranya megyei tanács július 30-án, hétfőn délelőtt 9 órakor soronkívüli tanácsülést tart Mohácson, a járási tanács kultúrotthonának nagytermé­ben. A soronkívüli tanácsülésen Palkó Sándor elvtárs, a me­gyei tanács v. b. elnökhelyet­tese beszámol az árvízkárt szenvedett baranyai területek helyreállításáról. A beszámoló elhangzása után, a megyei ta­Möhácson most megmozdult valami. Zsibong, forrong az egész város. S rengeteg az idegen. Uj arcokkal s új léte­sítményekkel találkozni lép- ten-nyomon; Nos, ha bárki is Platthy Lőrinc főmérnökkel találkozik — hogy megismer­jék, elárulom: zömök, hullá­moshajú, kedves férfi — az a farostlemezgyár építése miatt költözött ide. Tavaly novemberben — mi­kor először jött Mohácsra — bizony még csak vigasztalan sivárság, elhagyott őszi földek terültek el azon a dunaparti tájon, ahová kitűzték a karó­kat, hogy ide épül a gyár. — Dehát nem keseredtünk el — nevet. — Mi mindig a pusztaságba megyünk s aztán olyan öröm látni egy-két hó­nap, vagy év múltán, hogy mennyire átalakult a vidék. A napirenden a továbbiak­ban négy fontos beszámoló szerepel. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának titkára beszámol az Elnöki Tanács működéséről, majd törvényjavaslatok és az országgyűlés új ügyrendjének benyújtására kerül sor. Ezután Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke számol be az országgyűlésnek. Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyésze az ügyészségek mun­kájáról tart ismertetést, Ró­nai Sándor, az országgyűlés elnöke pedig a parlamenti kül­döttségek cseréjéről és az In­terparlamentáris Unió mun­kájáról tájékoztatja a képvi­selőket. A beszámolókat vita követi. Az országgyűlés megtárgyal­ja az új ügyrendet, megvá­lasztja az új bizottságokat és előreláthatólag pénteken az interpellációkra is sor kerül. Az országgyűlés új üléssza­ka elé nagy várakozással te­kint az ország dolgozó népe. A Pécsi Vasútigazgatóság legjobb dolgozói július 30-án az SZMT székházban ülnek össze, hogy az őszi szállítások ügyeit megbeszéljék. Az ilyen megbeszéléseknek mindig nagy jelentőségük volt. Ebben az évben a vasutas dolgozók konferenciája ki­nács tagjai átmennek Mo­hácsszigetre, ahol a helyszí­nen megtekintik az újjáépítést. A tanácsülésen ideiglenes bi­zottságot küldenek ki a bara­nyai német nemzetiségű la­kosság kívánságainak és prob­lémáinak megvizsgálására. A bizottság tagjaira Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese tesz javasla­tot. Nos, ezekre a földekre sem ismernének már rá gazdái. Az országút mellett felépült a porta, s persze, rajta a tábla, hogy a 26/1 Gyárépítő Ipari Vállalat munkahelye. A porta épülete hátrafelé már iroda- helyiségeket is .rejteget, itt dolgoznak, meg terveznek a mérnökök. — Meg itt is römizünk — mutat a sarokba egy igen öt­letes kis faasztalra s a hozzá­tartozó székekre Mózes Tibor mérnök. Hát kell is valami kis szó­rakozás, mert elég messze vannak a várostól, s hossza­dalmas lenne minden este be­járni. — Azért is építünk ide a gyár mellé házakat.. • Ha jól számoltam meg, ép­pen kilenc sorakozik egymás mellett, Mutatós kis házak, (Telefonijelentés) Majdnem félmilliót, ponto­san 430 ezer forintot tesz ki az az összeg, amit állami hitelből és saját erőből a drávafoki termelőszövetkezet idén épít­kezésekre fordít. A nagy épít­kezési program első létesítmé­nyei hamarosan meg is való­emelkedik a megszokott kere­tekből. Kiemelkedik mert az a fejlődés, ami pártunk és kormányunk intézkedései nyo­mán gazdasági téren szemünk előtt játszódik le a szállítások óriási mérvű emelkedésében is megnyilvánulj Az volt a megszokott, hogy megyénkből elszállították az árut, a szenet, fát, követ stb.-t. Most megváltozott a helyzet, mert a nagy baranyai épít­kezések (KőVágószöllős, Pécs, Pécsújhegy, Mohács) miatt ideáramlik sokszáz vasúti ko­csi áru és anyag. A megnöve­kedett feladási forgalom mel­lett az óriásivá dagadt leadá­si forgalom lebonyolítása újabb erőpróbát jelent a vasutasok számára. Ismerve azonban ko­rábbi eredményeiket az őszi szállítások lebonyolításában, biztosra vesszük, hogy ez év­ben is, legyűrnek minden ne­hézséget, — minden árut el- szálljtanaki földszintesek, hangulatosak. — Aztán később még több is kerül melléjük. Persze, később, ha elkészül a gyár. Mert az most a leg­fontosabb. Épül is már .szépen, azaz hogy éppen a lapképző csarnok nagy betonelemeit gyártják. Két lány öntözi őket most, nehogy szétrepedezzenek a nagy melegben. — A pillérek már készek, most gyártjuk le az áthidaló nagytartókat — mondja a fő­építésvezető, Aztán egy nap az arrajárók csak azon veszik észre magu­kat, hogy napok alatt össze­rakták a gyárat. Mert gyerek­játék már emelőkkel helyükre igazítani az egyes előregyár­tott elemeket. S gyorsan is megy az, mint a szíves munka. — Majd úgy augusztus kö­zepén kezdünk hozzá* sulnak: a 85 százalékban elké- szült hat hold termését magá­ban foglaló dohánypajta és a négyszáz férőhelyes juhhodály után most kezdik meg a 200 férőhelyes süldőszállás építé­sét. Saját erőből juhsajt ké­szítő üzemet létesítenek és át­alakítanak a követelmények­nek megfelelően egy 50 férő­helyes szarvasmarha istállót is. Befejezéshez közeledik az aratás A villányi gépállomás szombaton reggel teljesítette aratási tervét, jelenti Gere János főagronómus. A gépek egy része most a bólyi vala­mint a kozármislényi gépállo­más körzetébe ment kisegíte- ni. Távirat Siklósról A siklósi járási párt-végre­hajtó bizottság és a tanács kö­zös táviratban már szombaton jelentette, hogy a zab kivéte­lével a járás valamennyi szö­vetkezete befejezte az aratást és augusztus elsejére az álla­mi gazdaságok a csépléssel is 100 százalékra elkészülnek. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gabonavetésterüle­tének csupán 1.3 százaléka nincs még learatva. Ebben a lapképző csarnok­ban készül majd tulajdonkép­pen az a farostlemez, amiből remek, jó bútorokat is lehet gyártani. De persze, amíg idáig eljut a fa, elég hosszú utat tesz meg. Először is las­san cammogó uszályban meg­érkezik a parti kikötőig, on­nét a széles, nagy fatérre szállítják, majd az aprítóba vi­szik, itt egészen apró rojtokká szedik szét. Az anyagelőkészí­tő a következő lépcső, most következnek csak a lapképző csarnok prései s aztán a vég­állomás: a készáru raktár. — Nagy munka lesz, de szép munka is — mondja Platthy Lőrinc. — Csak az a baj, hogy sok nehézség van az anyag- szállítással. Mohácssziget most mindent elszerez előlünk. Azért nem kell félteni őket sem. Előteremtenek mindent — ha kell — a föld alól is. Hiszen most is majd egy hó­nappal előre vannak az építés­sel. Tető alatt a tűzoltószer­tár, munkában a trafóház s dolgoznak a 17 méter magas kazánházon is, A tervek szerint jövő év vége felé kezd üzemelni a gyár. A mérnökök szerint előbb is. Azt hiszem, senki sem szidná meg őket, ha nekik lenne igazuk. önody György sor; Gabonafuvó az ormánsági állami gazdaságban Á megyei tanács rendkívüli tanácsülést tart Mohácson t P 0 L A GYÁR Vasútüzemi értekezlet Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents