Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-28 / 177. szám

2

N A Pi rt

195« JÚLIUS M

Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát

Alexandria Az egyiptomi forradalom, valamint Faruk király eltávolításának negyedik évfordulója alkalmából az egyiptomi felszabadulási szervezet csütörtökön nagygyűlést tartott Alexandriában. A gyűlésen, amelyen százezer ember vett részt, megjelent Nasz- 6zer köztársasági elnök a kormány tagjaival, az arab államok diplomáciai képviselői és az Egyiptomban tartózkodó külföldi küldöttségek.

Nasszer elnök a nagygyűlésen beszédet mondott. Ebben bejelentette, hogy Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát. Mint a londoni rádió közli, az elnök bejelentését követően az egyiptomi hatóságok azonnal lefoglalták a Szuezi-csatoma társaság kairói, izmailiai, portszaidi és szuezi hivatalos helyiségeit.

A nagygyűlésen Nasszer az államosítást a következőkkel indokolta:

1. A Szuezi-csatornát egyiptomiak építették és az építkezés közben 120.000 munkás vesztette életéti

2. A társaság azzal, hogy évente százmillió dollárt rabol el az egyiptomi kincstártól, kizsákmányolja Egyiptomot és az egyiptomi népet.

3. A Szuezi csatorna-társaság jövedelmét a jövőben az asszuani vízduzzasztógát építési költségeinek fedezésére fordítják;

Nasszer elmondotta, hogy Magy-Britannia és Amerika együttesen hetven millió dol- c

lárt ajánlott fel a Nílus vizének . felhasználását célzó gát építésére. Megjegyezte, hogy ez kísérlet volt „a gazdasági uralom megszerzésére, a politikai uralom előjátékaként —". Majd a továbbiakban azt mondotta, hogy a Szuezi csatorna-társaság évi száz millió dollár jövedelméből Egyiptom eddig mindössze három millió dollárt kapott.

Az államosítás után öt év alatt módunkban lesz ötszáz millió dollárt szerezni —mondotta Nasszer.

Nasszer elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Egyiptomot iparosítani fogják és Egyiptom „versenyre kell a Nyugattal“. Nasszer elnök rámutatott arra, hogy az Egyesült Államoknak az a döntése, amellyel visszavonta az asszuani gát építésére felajánlott segélyt, „nem gazdasági, hanem politikai döntés volt.“ Az elnök hozzátette: „az Egyesült Államok meg akarta büntetni Egyiptomot azért, mert

Kairo (MTI) A londoni rádió jelentése szerint az egyiptomi kormány katonai körzetnek nyilvánította a Csatorna-övezetet és ezen a területen kihirdette az ostromállapotot. A Szuezi csatorna társaságnak

békét követel és szembeszáll a katonai szövetségekkel.“ Nasszer kiemelte, hogy Se- pilov legutóbbi kairói látogatása idején a Szovjetunió nevében felajánlotta, hogy hosz- szúlejáratú kölcsönökön keresztül minden téren segítik Egyiptomot és ezt a segítséget nem kötik semmiféle feltételekhez. Az elnök hangoztatta, hogy ezért köszönetét mondott Sepilovnak, és mivel az asszuani gát ügyében a Világbankkal folytatott kölcsöntár- gyalások még mindig folynak, a szovjet ajánlat részleteinek megvitatását az augusztusban sorrakerülő moszkvai látogatásának idejéig elhalasztják.

A kairói rádió csütörtökön este a következő nyilatkozatot adta ki: „A Szuezi-csator- na felszerelésének átvétele befejeződött, miután az, államosított egyiptomi vállalat lett.“ A Szuezi-csatorna államosításának híre nagy meglepetést és zavart keltett a nyugati fővárosok hivatalos köreiben.

Kairóban, Izmailiában és Port Szaidban lévő igazgatási épületeire felvonták az egyiptomi lobogót, az egyiptomi rendőrség fegyveres osztagai pedig zárólánccal vették körül az épületeket;

Az egyiptomi kormány katonai körzetnek nyilvánította a Csatorna-övezetet

Külföldi hírek

WASHINGTON

Hírügynökségi Jelentések szerint az amerikai képviselőház csütörtökön csaknem egyhangú szavazással elfogadta a vegyesbizottságnak azt a kompromisszumos Javaslatát, mely

3,766.570.000 dollár kiutalását engedélyezi az 1956—57-es évre szóló külföldi segélyprogram végrehajtásához.

A törvényjavaslatot áttették a szenátushoz,

BONN

Hírügynökségi jelentések szerint a bonni kormány csütörtökön emlékiratot intézett a Nyugateurópai Unió tagállamaihoz: Nagy-Britanniához,

Franciaországhoz, Olaszországhoz és a Benelux-államok- boz.

Az emlékirat javasolja, hogy a Nyugateurópai Unió keretében miniszteri síkon rendkívüli értekezleten tárgyalják meg a nyugateurópai katonai tervezés és a fegyverzet átcsoportosításának kérdéseit.

DELHI

Az Indlnfo jelentése szerint Bombaybm csütörtökön befejezte munkáját az atomenergia béké1 felhasználásával foglalkozó öthatalml értekezlet Az értekezleten, amelyen India, Burma, Indonézia, Egyiptom és Ceylon képviselői vettek ré=>zt, beszámoltak a fenti országoknak az atomenergia békéscélú felhasználására vonatkozó terveiről. Az értekezlet ezenkívül megvitatta az atomenergiával dolgozó személyek egészségvédelmének kérdéseit, valamint a tudományos és a műszaki személyzet kiképzésének problémáját,

KORFU

Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök pénteken Korfu szigetére érkezett, hogy találkozzék Joszip Broz Tito köztársasági elnökkel. Korfu szigetére érkezett a görög kormány több tagja is.

Pénteken és szombaton sor kerül Joszip Broz Tito elnök és a görög államférfiak között a politikád megbeszélésekre.

Uj Delhi (Uj Kína): Az indiai kormány, az újonnan alakított állami nyugati hajózási társaság számára egy 10 510 tonnás teherhajót rendelt Jugoszláviában. A hajót a pulai Ul- janik hajógyár építi.

Az indiai kormány most foglalkozik azzal a javaslattal, hogy több „Iljusin“ típusú repülőgépet vásároljon a SzovVisszaérkezett Budapestre az elrabolt repülőgép

A HA—LIG jelzésű MALÉV utasszállító repülőgép, amelyet légibanditák elraboltak és Nyugat-Németországba Irányítottak, pénteken délután 15 órakor visszaérkezett a Ferihegyi repülőtérre. A gépet Lelkes Lajos fópilóta-helyettes vezette vissza a fővárosba,

Útban hazafelé A. I. Mikojan látogatást tett Bukarestben

Bukarest (Agerpress): Útban hazafelé, A; I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese látogatást tett Bukarestben, ahol találkozott a párt és a kormány vezetőivel.

jetuniótól az indiai légiforgalmi társaság számára, — jelentette ki a kereskedelemügyi miniszter. „Olyan középnagyságú repülőgépekre van szükségünk, mint amilyen a Dakota volt — mondotta, — és sehol a világon nem terveznek ilyet az Iljusin gépeken kívül.“ — Közölte, hogy a rész- 'etkérdésekben most folynak a tárgyalások;

India jugoszláv hajót és szovjet repülőgépeket vásárol

A megyei tanács v. b, elnökének sajtófogadása

(Folytatás az 1. oldalról)

\ kukoricák nagyrésze megkapta a háromszori gépi kapálást és a cukorrépa terméskilátásai is jók.

A megyében most címerezik a heterózis kukoricát. Említésre méltó, hogy a pellérdi általános iskola biológiai szakkörének tagjai Standeisky An- dorné pedagógus vezetésével saját területén végzik ezt a munkát s kapcsolják egybe az oktatás során a tudományos munkát a gyakorlati élettel.

A növényvédelem területén említésreméltó, hogy a sikeres magfogás érdekében a lucernák és lóherék rovarkártevői ellen 12 traktor vontatású bogárfogóval védekeznek a gépállomások. Burgonyabogár eddig 227 községben 458 fertőzési gpcon lépett fel és a növényvédelmi szolgálat 1064 holdon végezte el a nagyüzemi védekezést. Ennek eredményeként eddig számottevő kárt a burgonyabogár nem okozott.

A megye az országos begyűjtési versenyben a «•

helyre küzdötte fel magái, s

a hátralékosok száma az előző évinek mintegy felére csökkent.

A B. tervekből egyedül a vá- . gómarhát nem teljesítettük, de ezt kizárólag azért, mert sok község begyűjtési megbízottai nem társítottak kellő időben és ’ebecsülték a vágómarha begyűjtést, mivel ezt évről-évre rendszeresen túlteljesítette a megye.

Folyamatban van a rehabilitált középparasztok hátralékainak törlése az egész megyében, sőt a sellyei járásban már be is fejeződött.

Itt 68 búza vagonra tehető az a mennyiség, amellyel a beadási kötelezettséget csökkentették. A belvízkárok miatt, — az előzetes jelentések szerint — 79 búzavagon beadását törölték el. A megye területén mintegy 101 község határátérte jégverés. A biztosítási díjon felül, ha a kár meghaladta a 25 százalékot — beadási mérséklést is kapnak az érintett ‘ormelők.

A begyűjtés első tapasztalatai azt mutatják, hogy a

cséplésükct befejezett gazdák azonnal eleget tesznek beadási kötelezettségüknek s reméljük, ez tovább is így folytatódik.

Eddig kényszercselekményre sehol sem került sor. A szabad gabona szerződés kötését hátráltatta az, hogy az erre vonatkozó rendeletek későn jelentek meg s így egynéhány községben a szabad gabona szerződéskötés nem vagy kellő ütemben, meg kell magyarázni, hogy a szerződéskötés az árugabona 80%-ára vonatkozik és nem a megtermett meny- nyiségre. A járások versenyében a mohácsi járás az első, a siklósi és a pécsváradi járás a második, illetve harmadik helyen áll;

Katona elvtárs nyilatkozott még az adóbevételi tervek teljesítéséről is, amire még külön visszatérünk. A sajtótájékoztatót, amely jól szolgálja a közvélemény megfelelő informálását — kéthetenként is métli meg a megyei tanács v b. elnöke;

Ami mindenkit érdekel...

As új iskolai rendtartásról és as általános iskolai tantervről

nyilatkozik Takács Gyula elvtárs, a megyei tanács v. b. oktatási osztályának

vezetője

KÉRDÉS: Szünidő van

ugyan, de már érdemes beszélnünk az új tanévről és azokról a változásokról, amelyeket az új rendtartás és az általános iskolák alsó tagozata számára készített tanterv és tankönyv jelent. Első kérdésünk tehát: miben különbözik az új iskolai év az eddigiektől?

FELEDET: Az új iskolai rend tartás 1956. június I-ével lépett hatályba, és ez jelenti az iskolai élet jogszabályzatát, mondhatjuk alkotmányát. Az új tanév másik fontos eseménye, hogy most alkalmazzuk először minden általános iskola I.—IV. osztályában az új tantervet. Végül a XX. kongresszus utáni légkör minden eddiginél kedvezőbb lehetőséget teremt a gyermekek erkölcsi, politikai és világnézeti neveléséhez, hiszen lehetőség lesz a személyi kultusztól a dogmatizmustól mentes tanítás ra. Eddig az erkölcsi politikai nevelés őszinteségét és sikerét gátolta a dogmatizmus és az objektív igazság eltorzítása, a kapitalista országok helyzetének egyoldalú beállítása és más hasonló hibák;

KÉRDÉS: Mit jelent tehát az új rendtartás? Mi újat hoz az iskolának, nevelőnek, szülőnek és diáknak?

FELELET: Egyszerre jelent meg és válik iskolai törvénnyé az általános iskolák és általános gimnáziumok új rendtartása. 1950-ben és 1953-ban is jelent meg rendtartás, de az 50-esnek sok hibája volt, az 53-as pedig nem vívott ki magának tekintélyt, ugyanis ez már mint ideiglenes rendtartás látott napvilágot. Az új rendtartás igen nagy körültekintéssel készült két esztendőn át. összeállítása előtt sok pedagógust, szakembert hallgattak meg — megyénkben is sokan javaslatokkal, tanácsokkal segítették az új rendtartás megszületését; A jelenlegi rendtartás előnye: állandó, konkrét, gyakorlati és teljesebb mint az eddigiek. Első három fejezetében például a tankötelezettségi törvényt dolgozza fel. Ennek vitatható része, hogy a rendtartás szerint a lakónyilvántartókönyvből kell megállapítani a tankötelesek számát és kell végezni az összeírást. Véleményem szerint ez nem elég, mert a lakónyilvántartókönyvet pontatlanul vezetik. A téli szünetben például ellenőriztük a beiratkozott tanulók számát, és kiderült, hogy egyes helyeken többen iratkoztak be, mint ahá- nyan a nyilvántartókönyvben szerepelnek. Addig tehát, amíg a rendőrség a nyilvántartókönyv pontosabb vezetésére nem szorítja az erre illetékeseket, szükség lesz továbbra is, hogy a pedagógusok házról- házra járva írják össze a tanköteles tanulókat. Az új rendtartás előnye, hogy a tennivalókat iskolafaj tánkint (osztott, részben osztott, stb.) állapítja meg. Ez az első rendtartás, amely az igazgatók és osztályfőnökök gyermekvédelmi feladatait meghatározza. Gyakorlati útmutatást ad az óravázlat, a munkatervezés készítéshez. Rendezi a külföldi iskolákkal való levelezés problémáit — közvetlen lehetőséget adva az igazgatóknak a levelezés megindítására. A rendtartás egy régi sérelmet orvosol: előírja, hogy a testnevelés alól felmentett gyerekek nem kapnak tornából osztályzatot. Igen jó, hogy az általános iskolai rendtartás végén részletes határidő mutatót találnak az igazgatók. Ezt viszont hiányoljuk a gimnáziumi rendtartásból. E hiányosságtól eltekintve azonban a gimnáziumi rendtartás igen sok helyes intézkedést tartalmaz. Például: növeli az igazgatók hatáskörét. így pél- duál a magánvizsga vagy különbözeti vizsga engedélyezése, más azonos iskolatípusba való áthelyezés engedélyezése — ami eddig n járási tanács, vagy megyei tanács vb. oktatási osztályára tartozott — ma

már az igazgató hatáskörébe esik. Rendezi a rendtartás a tantestület határozathozatali jogát is. Ez három tevékenységre korlátozódik: az osztályzásra, a fegyelmi döntésekre és a kiemelkedő teljesítmények jutalmazására. A többi esetben csak tanácsadási joga van a tantestületnek. A középiskolai felvételek ügyében nem az iskolabizottság, hanem az igazgató dönt. Fontos része a rendtartásnak az, amely a diákotthonokat az illetékes középiskolák és a középiskola igazgatójának hatásköre alá rendeli. Ez biztosítja az egységes pedagógiai követelmények megvalósítását és azt, hogy a diákotthon teljes egészében az iskolai oktatás és nevelés szolgálatában álljon. Ami rendkívül fontos és szülőt, pedagógust, diákot egyaránt érdekel: megváltozik az általános tanulmányi eredmény elbírálása az általános iskolákban és gimnáziumokban. Ezután valamennyi érdemjegy számtani középarányosa dönti el az általános tanulmányi eredményt. Ezelőtt ugyanis nagyon bántotta a tanulók igazságérzetét, hogy például közepesrendű volt az, akinek mindenből négyese volt, de bizonyítványába be- csúszot három hármas és ugyancsak közepesrendű volt az is, akinek mindenből hármasa volt, sőt még két kettese is lehetett. A pedagógusok feladata, hogy megmagyarázzák a szülőiknek és tanulóknak egyaránt, hogy az általános tanulmányi eredmény meghatározásának új módja valósabb és igazságosabb, mint a régi rendszer. Természetesen a felsorolt és a fel nem sorolt egészséges, helyes intézkedések csak úgy lesznek igazán hatásosak, ha az új rendtartást élettel töltik meg pedagógusaink, és a hivatástudat, a szakmai tudás a tapasztalat társul majd az új rendtartáshoz,

KÉRDÉS: Miben különbözik az általános iskolák alsó tagozatának új tanterve a régitől, és melyek az új tanterv legfontosabb sajátosságai?

FELELET: A második ötéves terv előírja, hogy 1960- ig új általános iskolai tantervet és tankönyveket kell bevezetni iskoláinkban. Az alsó tagozati új tanterv tehát már ötéves tervünk részbeni megvalósítását jelenti; Az 1956—57-es tanévben ugyanis új tantervet léptettünk életbe és új tankönyveket rendszeresítünk az általános iskolák I.—II.—III.—IV. osztályaiban. A tantervet — akárcsak az új rendtartást — a pedagógusok széles körének megkérdezésével állították össze. Viták és ankétok tisztázták a tanterv pontjait és azt az általános bevezetés előtt 33 iskolában egy éven át kipróbálták. Ezt a tantervet minden pedagógus, szülő és diák várja, és véleményem szerint eleget is tesz a várakozásnak, bár a XX. kongresszus tanulságait még nem tudták a tankönyvek megírásánál és elkészítésénél százszázalékosan figyelembevenni és alkalmazni, mert a módosításokra csak rövid idő állt rendelkezésre;

Hogy miért jó az új tanterv azt talán azzal magyarázhatnám meg, hogy felsorolom az 1950-es általános iskolai tanterv hibáit. Ez a tanterv teljességre törekedett, arra hivatkozva, hogy a gyerekek egyrésze 14 éves korában befejezi a tanulást, tehát eddig a korig minden ismeretet közölni kell a tanulókkal. Ez kibírhatatlan maximalizmusra ve zetett, amely nem vette figyelembe a gyerekek teherbíróképességét. A másik hiba is ebből eredt: sürítette a politikai nevelést a tanterv és ez vulgarizálásra, sematizmusra vezetett. Az új tanterv nem ‘örekszik Ilyen helytelen teljességre, az ismeretanyagot az ;'etkori sajátosságok fieyo •nbevétn1 ével választja k' ía elosztja h négy osztály V

zött. Ezzel megszűnik a rendszertelen anyagelosztásból származó felesleges anyagismétlés.

Lényeges erénye a tantervnek, hogy a világnézeti nevelés kerül a feladatok homlokterébe. így mód lesz a dialektikus materialista világnézet alapjainak lerakására. Nagy gondot fordít a tanterv az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) jobb elsajátítására, és következésképpen több időt fordíthat a nevelő az írás, számolás, stb. begyakoroltatásá- ra;

Harmadik igen fontos jótulajdonsága a tantervnek, hogy gondoskodik az elmélet és gyakorlat kapcsolatáról, megszünteti az egyoldalú intel- lektualizmust, előírja a tanulmányi kirándulások, kísérletek, termelési gyakorlatok számának szaporítását;

Negyedik fontos dolog: a régi tantervűén azonos tartalmú órák szerepeltek (pl. olvasási órám és beszélgetés órán egyaránt az utcáról vagy a legutóbbi kirándulásról folyt a szó). Az új tanterv — az első osztály kivételével, mert ott még nem tudnak a gyerekek olvasni — megszüntetik a beszélgetést; mint tantárgyat;

Ötödször: az egyszerű fizika! munkához szükséges jártasság és készség megalapozása érdekében heti egy órában bevezetik a kézimunkát; A III; osztályban a IV; osztályos földrajz előkészítéseként és a hazafias nevelés érdekében lakóhelyismeretiórát ír elő a tan- terv;

Öraezámváltozások Is lesznek. A gyerekek készségének fejlesztése érdekében II.—IV; osztályig szaporítja a rendtartás a nyelvtanórák számát. Az I. osztályban az írás-olvasási órák számát emelik. A rajzot a II; osztályban kezdik meg csökkentett óraszámban, de a felső tagozatban ezek az órák megtérülnek és ez helyes is, mert ott jobban kiaknázhatják a tantárgyakban rejlő lehetőségeket; Az új tanterv megszünteti a túlterhelést. A könyvek színesebbek, szemléleten sebbek lesznek, szövegük is értékesebb lesz;

A túlterheltség megszüntetésére csak egy példát: eddig az általános iskolák első osztályaiban számtanból a négy alapműveletet és a százas szárnkört tanulták. Ennek következménye volt, hogy az osztással a gyerekek csak Igen nehezen vagy sehogysem barátkoztak meg. Az új tanterv szerint csak a huszas számkörig mennek az elsősök, és a két alapműveletet — az összeadást és kivonást — tanulják. A százas számkörrel csupán a tanév végén, az utolsó néhány hét alatt ismerkednek meg.

Az új alsó tagozatú tantervet és iskolakönyveket a pedagógusok már megismerték, méghozzá nemcsak az alsó tagozat tanítói, hanem a felső tagozat tanárai is. A nevelők egyrésze tanfolyamokon, akis- iskolák nevelői nyári bentlakásos iskolákon tanulmányozták az új tantervet. Akik sem egyiken, sem másikon nem vettek részt, ejtsék szerét annak, hogy megbeszéljék az új tantervet olyanokkal, akik azt részleteiben ismerik. Ezenkívül természetesen minden oedagógusnak önállóan is tanulmányoznia kell ezt a fontos dokumentumot. Az új tantervnek vérré kell válnia és így nyit meg majd széles távlatokat az alkotó pedagógusi munkához, így szünteti meg a tantervi lazaságokat is.

Az alsó tagozat új tantervét 1958-ban követi az V.—VI. osz- *ály, majd 1960-ban a VII.— VIII, osztály új tanterve. Ezeknek nyerstervezete már elkészült és viták, ankétok után — az alsó tagozati tantervhez hasonlóan — egy éven át kísér- ’efl iskolákban alkalmazzák majd. így teljesül és válik va- -•Wfl men-ra közoktatásunk

n os része2

vj