Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-24 / 173. szám
M58 JÜLItJS 24 x \ p r ó 5 Hegedűs András elvtárs beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) A mezőgazdaságban az a célunk, hogy a termelést belterjesebbé tegyük, azaz a munkaerőt gazdaságosan felhasználva a csak korlátozott mértékben növelhető mező- gazdasági területen, a lehető legnagyobb értéket jelentő hozamot érjük el. Az ország talaj és éghajlati adottságai kedvezőek a mező- gazdasági termelés belterjes fejlesztésére; hozzásegít ehhez dolgozó parasztságunk és mezőgazdasági szakembereink tudása és termelési tapasztalata is. A munkaigényes termékek növekvő termelésének az iparban és a belterjesség fokozásának a mezőgazdaságban terNövelni kell a ny Ipari termelésünk nagyobb- arányú fejlesztésének elsősorban alapanyag termelésünk száb határt. Az alapanyag behozatalának további növelésére ugyanis csak bizonyos korlátok között építhetünk feldolgozó ipart. Figyelembe kell vennünk, hogy feldolgozó iparunk már jelenleg is igen nagy mértékben szorul nyersanyagbehozatalra. Második ötéves tervünknek ezért egyik főfeladata a hazai nyersanyag, fűtő- és alapanyag-termelés gyors növelése, hogy az ipar feldolgozó ágainak növekvő szükségletei jobban kielégíthetők legyenek. Ezért a nyersanyagok és alapanyagok termelését gyorsabban — 57—58 százalékkal — növeljük, mint a feldolgozó ágakét, amelyekét 45—47 százalékkal — növeltük. Az eredeti előirányzathoz képest végrehajtott két-három százalékos csökkentést is elsősorban a feldolgozó iparban hajtjuk végre. Csak ez teszi lehetővé, hogy anyag-importunkat kisebb mértékben (mintegy 35 százalékkal) növeljük, s uavanakkor az anyagellátást mégis megjavítsuk és alapjában biztosítsuk a termelés egyenletes menetét. Pártunk és kormányunk egyik legfontosabb feladatának tartja az anyagellátás gyors megjavítását, mert tudja, hogy mészetesen vannak bizonyos korlátái. Mindenekelőtt határt szab a szükséglet, azaz azt kell termelnünk, amire hazánkban szükség van, ami iránt a szocialista tábor országai részéről igény mutatkozik, illetve amit külföldön kedvező áron értékesíthetünk. Ilyen határok között kell fejleszteni a munkaigényes és kevésbé anyagigényes termékek termelését. A második ötéves terv ideje alatt ipari termelésünk növelését az eredetileg tervezett 50—52 százalék helyett, figyelembevéve a tartalékok növelésének szükségességét 47-50 százalékban javasoljuk megállapítani. rsanyagíermelést! a hiányos anyagellátásból származó termeléskiesések egész népgazdaságunknak hatalmas kárt okoznak és jelentősen csökkentik a munkások kereseti lehetőségét is. Az irányelv tervezet vitája során a hozzászólások százai erősítették meg az anyagkészletek növelésének és az anyagellátás körüli zavarok megszüntetésének szükségességét. Az ipar két fő ága — a nehézipar és a könnyűipar — közül a nehézipart kell elsődlegesen fejlesztenünk, mert ez teremti meg mind a közlekedés, mind a könnyűipar, mind a mezőgazdasági termelés további fejlesztésének elengedhetetlen feltételeit. Ez az elv jut kifejezésre a tervezetben, amikor a termelési eszközök gyártásának mintegy 58—60 százalékos és a fogyasztási cikkek termelésének mintegy 38—40 százalékos növelését irányozzuk elő. Ez megfelel országunk adottságainak és szükségleteinek. A termelő- eszközök gyártásának gyorsabb ütemű fejlesztése lehetővé teszi a népgazdaság egészének — benne a fogyasztási cikkeket termelő iparágak és mezőgazdasági termelés — gyors fejlesztését és ezzel szi- ’árd alapot teremt az életszínvonal erőteljes növelése számára. J Rendszeresen, érezhetően növekedjék a dolgozó nép életszínvonala Az első ötéves terv során a felhalmozás és a fogyasztás közötti arány — mint már erről szó volt, — nem mindig alakult megfelelően. A második ötéves terv irányelveiben tapasztalataink alapján nagy gondot fordítottunk a helyes arány kialakítására, azaz úgy irányoztuk elő a fogyasztás és a felhalmozás arányát, hogy ez biztosítsa a lakosság fogyasztásának állandó növekedését. az életszínvonal következetes emelkedését. Az 1956—60-as évek átlagában a megnövekedett nemzeti jövedelemből a lakosság süniéivi fogyasztására jóval nagyobb hányad — 70,4 százalék — jut, mint az első ötéves terv éveiben, amikor 64,6 százalék jutott. A második ötéves ierv éveiben feltétlenül érvényesíteni kívánjuk gazdaságpolitikánknak azt a legfőbb e'vét, hogy rendszeresen és érezhetően, évről-évre emelkedjen a dolgozó nép életszínvonala. Az életszínvonal növelését az előirányzat szerint az egy keresőre jutó reálbér legalább 25 százalékos és a dolgozó parasztság reáljövedelmének 25 százalékos emelésével kívánjuk elérni. Az életkörülmények ilyen jelentős megjavításának a termelési tervek teljesítésén kívül fontos előfeltétele a felhalmozás, mert ez az ipari és a mezőgazdasági termelés növelésének egyik igen fontos főapja. Alapanyag helyzetünk Inegjavítása, az Jpar és a mezőgazdaság korszerűsítése, új. [kulturális és szociális intéz» lények létesítése, stb. az első téves tervben megvalósított- iál több beruházást követe) meg. Az irányelvek a felhalmozás növelésének .olyan ütemét írják elő, amely nem gátolja az életszínvonal előirányzott emelését s ezért a beruházások összege csak kereken '5 százalékkal haladhatja meg íz első ötéves terv beruházá- ’ainak összegét. A vita során számos — abe- "uházások emelésére irányuló — javaslat hangzott el. Ezek közül csak olyanokat lehet elfogadni, amelyek a beruházásoknak a népgazdaság egyes ■5áoazatain belüli átcsoportosításával megvalósíthatók. — Nem téphetünk a beruházások növelésének útjára, mert ez átmenetileg szükségszerűen az életszínvonalnak az élői rá nv-^ zottnál kisebb mérvű növekedését, esetleg csökkenteset okozná. A tartalékok növelése érdekében kívánatosnak tart- iuk a beruházások összegének mérsékelt, a termelést és a nemzeti jövedelem alakulását 'ényegesen nem befolyásoló csökkentését és ezért célszerű egy-két milliárddal csökkenteni az állami beruházások “redetileg tervezett 78 milliárdos összegét. A terv-viták résztvevőinek eeyrésze a beruházásoknak ennél nagyobb arányú csökkentését indítványozta. Ez azonban nem lenne helyes, mert veszélyeztetné a termelés növekedését és rövidesen kedvezőtlenül hatna a nemzetközi iövedelem alakulására; nem biztosítaná az életszínvonal további rendszeres emelkedésének feltételeit sem. Sok javaslat hangzott el a beruházások elosztásával kapcsolatosan is. Az irányelv tervezet a beruházásokat elsősorban az alapanyag és a villamos- -orgia-bázis szélesítésére •> meTŐeaTdasáq feilesztésér- és a lakás-mítkezés fokozására összpontosítja. Elhangzottak olyan javaslatok, hogy az alapanyagtermelés fejlesztésére tervezett beruházások csökkentésévé' elégítsük ki a kultúra vagy a népgazdaság más területének igényeit. Ilyen átcsoportosítás nem valósítható meg. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy az alapanyag Ez tervünket reálisabbá teszi és lehetőséget teremt a népgazdaság gyorsabb fejlesztésére. A szocialista, országok közötti együttműködés a legutóbbi időkig főleg különböző kereskedelmi szerződésekben jutott kifejezésre és egyes területeken a gazdasági segítségnyújtásra, a műszaki tapasztalatcserére terjedt ki. 1955-ben, de főleg a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után ez a gazdasági együttműködés új. fejlettebb formákat öltött, fi K. G. S. T.-hez tartozó országok egyeztették távlati terveik alapvető előirányzataii és az egyeztetés alapján egész sor termelési ágban nagyjelentőségű megállapodások jöttek létre az ^gyes országok közötti szakosítás, munkamegosztás és kooperáció megvalósítására. Ezeknek a fejlett formáknak az alkalmazása azt jelenti, hogv a szocialista tábor K. G. S. T.-hez tartozó országai ráléptek a nemzetközi munka- megosztás tervszerű megvalósításának útjára. A nemzetközi munkamegosztás a szocialista tábor országai között különösen fontos olyan kis ország számára, mint Magyarország. A termelés nemzetközi szakosítása és így a termékek nagy sorozatokban, korszerű technikával történő előállítása lehetőséget teremt arra, hogy a munka termelékenysége terén fokozatosan elérjük és túlszárnyaljuk a fejlett tőkés országokat. Ezt az alapvető célt magunkra hagyatva egyáltalán nem érhetnénk el. A nemzetközi gazdasági együttműködés azonban meghatványozza lehetőségeinket és a szocialista országok számára megkönnyíti a fejlett tőkés országokkal folytatott gazdasági versenyt. A nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő új lehetőségek teljes va- lóraváltása még sok nehézségbe ütközik és csak fokozatosan oldható meg. A K. G. S. T. keretében létrejött megállapodások azonban máris kedvezően éreztetik hatásukat: kiszélesedtek az új ötéves tervünk távlatai, fokozódott megalapozottsága azáltal, hogy anyagszükségleteink fedezésében és termékeink értékesítésében szilárdan támaszkodhatunk nemcsak a saját lehetőségeinkre, hanem a K. G. S. T.-hez tartozó országokéra is. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben számíthatunk a nikkel, a horgany, s pirit, a len és sok más fontos alapanyagnak a többi szocialista országból történő tervszerű szállítására. Olyan anyagokról van szó, amelyeket eddig nagyrészt vagy kizárólag tőkés országokból hoztunk be. Vaskohászatunk és következésképpen gépiparunk, előirányzott fejlődésében nagy szerepe van annak, hogy a nálunk hiányzó vasércet ugrásszerűen növekvő mennyiségben a Szovjetunió fogja számunkra szállítani, a hazai termelés által nem biztosítható köszénmennyiséget pedig Csehszlovákia és Lengyelország. Szerves vegyiparunk fejlesztését a Román Népköz- társaságból szállított földgázra alapozzuk. Jelentős mennyiségű vlllamosenergia átvételéi tervezzük Csehszlovákiából. Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztársaságból Ez jelentős beruházásoktó' mentesít bennünket s lehetővé teszi, hogy javítsuk enerés az energiaellátás biztosítására nagy gondot kell fordítá- ni; ezen a területen az ílma- radás többszörösen kihat termelésünkre és egy év alatt is nagyon könnyen milliárdos Veszteséget okozhat. A beérkezett javaslatok és észrevételek alapján azonban indokoltnak látszik bizonyos változtatásokat véggiahelyzetünket. Mi viszont az egyeztetett kölcsönös szállítások alapján bauxit, timföld, alumínium és más anyagoknak a baráti országokba történő kivitelét irányozzuk elő. Több olyan terméket, amelyek előállítására nálunk kedvező adottságok vannak — elsősorban gépipari gyártmányokat — mi fogunk szakosi- tottan termelni a K. G. S. T.- hez tartozó más országok számára. Ez nagymértékben előmozdítja az ipari termeié' mennyiségi és minőségi fej- 'esztését. Például a népi demokratikus országok közül kizárólag Magyarország fog export célokra négy tonnán feliül autóbuszokat, valamint motorvonatot gyártani, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság exportál gabonakombájnt: Magyarország és Románia gyárt kukoricakombájnt a többi népi demokratikus ország számára. A szakosítás lehetővé teszi számunkra a hatszáz Le- s és más Diesel mozdonyok gyártásának rohamos fejlesztését. Az ipar fejlődésének fő arányairól az előzőekben már szó volt. Az ország iparosításának és az egyes iparágak fejlesztésének néhány sajátos kérdése közül azokat szeretném csak kiemelni, amelyek a vita során felmerültek. A második ötéves terv egyik legfontosabb sajátossága, hogy az ipari termelés növelését több mint kétharmad részben a munkatermelékenységének növelésével akarjuk biztosítani. A műszaki fejlesztés anyagi alátámasztását szolgálja az ipar fejlesztésére fordítandó beruházási összegek jelentős része. A második ötéves tervben az ipari beruházásokból nagyobb részt fordítunk a meglévő üzemek korszerűsítésére és bővítésére, mint az első ötéves terv éveiben, amikor a beruházások nagy részét új üzemek létesítésére fordítottuk. A második ötéves terv időszakában a gépek részaránya az összes beruházásokból eléri a 30—32 százalékot, az első ötéves terv időszakában elért 21 százalékkal szemben. Az irányelvek tervezetéhez számos javaslat érkezett a műszaki fejlesztés különböző kérdéseiről. Az ipar fejlesztése szempontjából a nyersanyaghelyzet megjavításán kívül egyik legfontosabb feladat a zavartalan .energiaellátás biztosítása. Az ország legfontosabb energiahordozójának, a szénnek termelése az elmúlt években nagyon gyorsan növekedett. Szénvagyonunk számottevő, de évről-évre aránylag nagy hányadul kell igénybevenni. Ebből a szempontból — sajnos — világviszonylatban az első helyek egyikét foglaljuk el. Szénkincsünk kedvezőtlen geológiai elhelyezkedése miatt majdnem kizárólag mélyműveléssel termelhető, sok és túlnyomóan importból származó bányafát igénye] és a kibányászott szén átlagos fűtőértéke viszonylag alacsony. Ilyen rehajtani a beruházások egyes területein belül. Amennyire lehet, elsőbbséget kél) biztosítani a termelés minőségét és gazdaságosságát tokozó, az anyag és energiataaä- fékosságot szolgáló beruházásoknak és lehetőség szerint s beruházásók nagyobb hánvn- dát kfeli a műszaki feilesztésre fordítani. Második ötéves tervünk előirányzatainak meghatározásé hál természetesen figyelembe vettük, hogy egész sor egyéb terméket más szocialista országok gyártanak. Lemondtunk több olyan gyárimén' bevezetéséről, vagy fejlesztéséről, amelyekhez adottságaink kevéssé kedvezőek. így például a második ötéves terv időszakában továbbra sem gyártunk személy- épkocsikat, nem fejlesztjük vasúti teher és hűtőkocsik gyártását. Ezekét a gyártmányokat- a szocialista tábo1 más országaiból szerezzük ,meg. Nagy távlati jelentősége var az egyes országok villamos energia hálózata összekapcsc- 'ásának, valamint a Duna víziereje komplex felhasználásának is. Ezeknek a terveknek a megvalósítása — melyhez valószínűleg két-három ötéves terv szükséges — jelentős energiamennyiségeke' .biztosít és ugyanakkor közlekedési és öntözési szempontból is új lehetőséget ad a Dunának. Ezen terveknek a megvalósítására már a másoSokan felvetették például az öntödék korszerűsítését, új termelési eljárások alkalmazását, újgyártmányok bevezetését. A második ötéves terv irányelvei természetesen nem tartalmazhatják a műszaki fejlesztés részletes, üzemenként is igen sokrétű célkitűzéseit. Ezért a fejlődést ezen a téren inkább olyan központi intézkedésekkel kívánjuk biztosítani, amelyek az üzemek vezetőit és dolgozóit érdekeltté teszik a műszaki színvonal emelésében. Milyen egyéb sajátosságai vannak az iparfejlesztés irányelveinek? Abból a tényből, hogy országunk ipari nyersanyagokban és energiaforrásokban szegény, egyenesen következik, hogy nagy erőfeszítéseket kell tennünk a nyersanyag- és energiakészletek feltárására, mindenekelőtt a geológiai kutatásokra. Erre a célra a második ötéves tervben az első ötéves tervben előirányzott összegnek csaknem háromszorosát fordítjuk s mindent el kell követnünk, hogy ezt a lehető legcélszerűbben használjuk fel. Jelentős összegeket biztosítunk a feltárt nyersanyag- és fűtőanyagkincs kiaknázására és megfelelő hasznosítására. körülmények között a szénbányászat fejlesztése rendkívüli erőfeszítéseket, viszonylag nagy beruházást követel. Ebből következik, hogy különös gondot kell fordítanunk a szénnel való takarékosságra, a szén előkészítésének és fel- használásának megjavítására. Ezenkívül az eddiginél sokkal nagyobb összegeket kell fordítanunk az olaj s földgázvagyon fokozott feltárására és így a szénnél gazdaságosabb energiatermelési lehetőségek kiszélesítésére. Az energiahelyzet alakulásában fontos helyet foglal el a villamosenergia-termelés, amely a korábbi években nem volt kielégítő. Különösen nagy zökkenők voltak 1953. végén és 1954-ben. A villamosenergia-termelés fejlesztése elmadik ötéves terv Időszakában megtesszük az első lépéseket. A gazdasági együttműködés nem korlátozódik csupán a K. G. S. T.-ben részvevő országokra, hanem egyre inkább kiterjed a szocializmust építő Kínai Népköztársaságra cs á Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságra Magyarország számára kü- önösen nagy jelentősége van n szomszédos Jugosz'áviával vált gazdasági kapcsolatok hegerősödésének. Ez kedvező :eltételeket teremt a szorosabb gazdasági együttműködés megvalósítására. Ennek első jele volt a pénzügyi megállapodás megkötése és az áru- 'órgalarrí növelésén kívül a műszaki-tudományos együttműködési szerződés megkötése. A gazdasági együttműködés kiszélesítésére további lövéseket kell tennünk. A szocialista országok kö- ötti nemzetközi munkamegosztás egyszersmind fontos tényezője a nemzeti adottságok 's sajátosságok felhaszná'ásá- -?k is. A szocialista orsázsok özötti nemzetközi rmrnka- egos2iás egyre inkább lehe- ővé teszi, hogy ne kel'jen "syldőben fejlesztenünk a ermelés - főleg a nehézipar — valamennyi ágát. így minden ország azokra a terme’ é- >i ágakra ösezpontositha ia ’Hőforrásait. amelyek legjobban megfe'e'nek adóik é ‘»i- nak, jellegzetes sajátosságainak. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködésben kifejtett aktív részvételünkkel a proletár internacionalizmus szellemében Járunk el, s ugyanakkor meggyorsítjuk, szilárdabb alajx'k- ra helyezzük termelőerőink, az egész magyar népgazdaság fejlődését. radásának következményeit a második ötéves terv idejen sem lehet teljesen felszámolni, bár az elmaradás behozásara igen jelentős lépések történnek. Az irányelv tervezet szerint a villamosenergia termelését 1960-ra 54 százalékkal, az erőmüvek teljesítőképességét 66 százalékkal, az ország villamosenergiaellátását a külföldről biztosított energia figyelembevételével összesen 64 százalékkal kell növelni, gyorsabban, mint amilyen ütemben ipari termelésünket növeljük. Ez azonban csak szűkösen felel meg az energiában jelenl- kezö síükségleiek növekedésének. Ezért csak mérsékelt ütemben lehet emelni olyan energiaigényes termékek termelését, mint például az aluminium vagy az elektro- acél. — A villamosener- gia-ellátás zavartalanságának biztosítására a tervezés további szakaszában új lehetőségeket kell feltárni. Itt mindenekelőtt az energiaveszteségek csökkentésére és az energia- import növelésére gondolunk. Viliamosenergia helyzetünk megjavítását nehezíti, hogy vízienergia forrásokban országunk viszonylag szegény. Ha reálisan figyelembe vesszük a gazdaságosan kiépíthető vízi- erőműveket, az. ország vízi- energiájából 3—400 íhegawat- tot nyerhetünk. Bár lehetőségünk ezen a téren nem nagy, mégis szükséges, bogy nagyobb erőt fordítsunk vízierőművek létesítésére. Ez a beruházási összeget teltintve többe kerül ugyan, de olcsóbb energiát jelent és üzemeltetése a hőerőművel szemben előnyösebb azért is, mert nem igényel szenet. A másoltát ötéves terv időszakában elsősorban kis vizieróműveket, akarunk építeni és ilyinódon felkészülünk arra, hogy — együttműködve a szomszédos baráti országokkal — a harmadik ötéves terv folyamán hozzáfogjunk a nagy dunai vízierőművek létesítéséhez. Mindezek után joggal vethetik fel a kérdést: mitől várható energiahelyzetünk javulása? (Folytatás a 6. oldalon) Második öléves tervünk szervesen beilleszkedik a szocialista országok gazdasági együtt működésének rendszerébe Népgazdaságunk fejlesztésében az iparnak van a legnagyobb jeb illősége Legfontosabb feladat a zavartalan energiaellátás biztosítása
