Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-21 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLTETEK! DUNÁNTÚLI 4 BARANYA MX G Y L I PAK .BUOT E5 A MEGYEI TA NA C5 LAPJ/ XIII. ÉVFOLYAM, 145. SZÄM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 JÚNIUS 21 Kosos közlemény a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttségének a Magyar Nép­köztársaságban történt látogatásáról A magyar Népköztársaság kormányának meghívására 1956 június 17-től 20-ig Kim ír Szen-nek, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Mi- n’sTter tanácsa elnökének veze­tékével koreai kormánydeiegá- <‘>n tartózkodott Magyarorszá­gon. A minisztertanács elnökét, Kim ír Szén elvtársat, a Mun­kapárt alelnökét, Pak Den Aj e'vtársnőt, Nam ír külügymi­niszter elvtársat, a tervhivatal elnökét L1 Csőn Ok elvtársat és a kormánydelegáció többi tagját fogadta Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Rónai Sán- dor az országgyűlés elnöke, Rákosi Mátyás a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­ségének első tubára, Hegedűs András a minisztertanács el­nöke. A kormánydelegáció magyar- országi tartózkodása során inari és mezőgazdasági üzeme­ket. kulturális és szociális lé­tesítményeket stb. látogatott meg, alkalma volt találkoznia a magyar dolgozókkal és a lehe­tőséghez képest megismerked­nie az országban folyó építő munka eddig elért eredményei­vel. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldött­ségét a dolgozók mindenütt 1 "'késén fogadták, ami a ko­reai és a magyar nép közötti megdönthetetlen barátság és testvéri szolidaritás világos megnyilvánulása volt. A Magyar Népköztársaság képviselői tárgyalásokat foly­tattak a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánykül­döttségével, a két ország po­litikai, gazdasági és kulturális kapcsolatairól. valamint a Korea egyesítésével, az európai és ázsiai biztonsággal és a nem­zetközi feszültség enyhítésével kapcsolatos kérdésekről. A tanácskozások a kölcsönös barátság és a teljes megértés légkörében folytak. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy a két ország kö­zötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok az el­múlt években örvendetesen feilődtek és őszinte, testvéri együttműködés kialakulásához vezettek. Kölcsönösen kinyil- vánították azon elhatározásu­kat. hogy az eddigi együttmű­ködést, amely mindkét ország előnyére szolgált, az országaik­ban folyó békés építőmunka segítése, országaik természeti kincseinek feltárása és felhasz­nálása, ax ipari és mezőgazda- sági termelés növelése, a nép jólétének és kultúrájának to­vábbi emelése érdekében a jö­vőben tovább fejlesztik. Elha­tározták, hogy e célból a közel­jövőben hosszúlejáratú keres­kedelmi egyezményt, továbbá tudományos, technikai együtt­működési egyezményt kötnek. Ugyanettől a célkitűzéstől vezettetve a két ország képvi­selői 1956 június 20-án kultu­rális egyezményt írtak alá, amely a két nép további köl­csönös megismerését, kulturá­lis kincseinek kicserélését, ba­ráti kapcsolatainak fejlődését segíti elő. A tárgyalások során Kim ír Szén elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke kö­szönetét mondott azért az anyagi és erkölcsi segítségért, amelyet a magyar nép a nép­gazdaság háború utáni újjá­építéséhez és fejlesztéséhez nyújt a koreai népnek. A Magyar Népköztársaság képviselői a tárgyalások folya­mán hangsúlyozták, hogy a magyar kormány teljes mérték­ben helyesli és következetesen támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányának Korea hékés egyesí­tésére és a távolkeleti béke biztosítására irányuló erőfeszí­téseit, valamint a Kínai Nép- köztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak azt a kezdeményezését, hogy hívják össze a koreai kér<jés rendezésében érdekelt államok értekezletét. Egyben kifejezésre juttatták azt a meg­győződésüket, hogy a koreai nép békés törekvései a kívána­tos teljes sikerre vezetnek. A tárgyaló felek hangsúlyoz­ták ,hogy Európa és Ázsia bé­kéjének és biztonságának meg­szilárdítása népeiknek és or­szágaiknak alapvető érdeke, őszintén üdvözölték a nemzet­közi feszültség enyhülését, amelyhez a két ország, lehető­ségeihez mérten — többek kö­zött fegyveres erői létszámá­nak jelentős csökkentésével — maga is hozzájárult. Hangsúlyozták továbbá, hogy a szilárd és tartós béke alap­jait az európai kollektív biz­tonság szavatolása, az ázsiai kollektív biztonság megterem, tése, valamint a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése vetheti meg. Leszögezték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, erőiket nem kiméivé, hoz­zá kívánnak járulni a kollektív biztonság rendszerének létre­hozásához. amely kizárná az új európai és ázsiai háborúk lehetőségét, valamint a fegy­verzet és a fegyveres erők csökkentéséhez, a tömegpusz­tító fegyverek eltiltásához, amellyel helyreállna az álla­mok közt szükséges bizalom és kiküszöbölődnék egy minden eddiginél pusztítóbb háború veszélye. A tárgyaló felek kifejelték azt a reményüket, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben a leszerelés kérdésében po­zitív döntéseket fognak hozni. Egyben mindkét kormány az ENSZ egyetemessége mellett foglalt állást. Mindkét részről egyetértet­tek abban, hogy a vitás nem­zetközi kérdések békés tárgya­lások útján megoldhatók, s hogy a megérett, illetve felme­rülő nemzetközi problémák megoldásának egyetlen reális ég járható útját az érdekelt ál­lamok tárgvalásaiban látják. A tárgyalások során is kife­jezésre jutott, hogy a Magvar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság külpolitikájának alapja a különböző társadalmi berende­zésű országok békés egymás mellett élésének elve. A két kormány a maga részéről kö­vetkezetesen elő kívánja segí­teni az államok közeledését és tartós, békés együttműködését, diplomáciai, kereskedelmi kap­csolatainak szélesítését, szociá­lis berendezkedésükre és ál­lamformájukra való tekintet nélkül. Végezetül a tárgyaló felek kinyilvánították azt a meggyő­ződésüket, hogy a koreai kor­mánydelegáció magyarországi látogatása és az itt folytatott megbeszélések jelentősen hoz zájárultak a Magyar Népköz- társaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kö­zötti baráti kapcsolatok továb­bi elmélyítéséhez, a béke és a nemzetközti biztonság erősíté­séhez. Aláírták a szovjet—jugoszláv közös kormánynyilatkozatot Moszkva (TASZSZ) Szerdán magyar idő szerint déli Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövet nyáriak közös nyilatkozatát abból az alkalomból, hogy Szövetségi Népköztársaság elnöke hivatalos látogatást tett A közös nyilatkozatot a Szovjet Szocialista Köztársa nak nevében N. A. Bulganyin, a Jugoszláv Szövetségi Nép vében Joszip Broz Tito írta alá. Aláírták ezenkívül a Ju goszláv Kommunisták Szövet nista Pártja közti kapcsolatok ról szóló nyilatkozatot is. A elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bízott Tito elvtárs, a Jugoszláv Kom munisták Szövetségének fóti 12 órakor aláírták a Szovjet ségi Népköztársaság kormát Joszip Broz Tito, a Jugoszláv a Szovjetunióban. Ságok Szövetsége kormányát köztársaság kormányának net sége és a Szovjetunió Kommut nyilatkozatot N. Sz. Hruscsov ságának első titkára, valamint lkára írta alá. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) A Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa elnökségének és kormányának meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság elnöke 1956 jú­nius elsejétől június 23-ig hivatalos látogatáson a Szov­jetunióban tartózkodott. Tito elnök ott-tartózkodása során a két kormány kép­viselői számos megbeszélést folytattak. Jugoszláv részről a megbeszéléseken Tito elnökön kívül résztvett Edvard Kar­déi j, a Szövetségi Végrehajtó Tanács aielnöke, Kocsa Popo- vics külügyi államtitkár. Mi- jalko Todorovics, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tagja. Jakov Blazsevics, a Horvát Népköztársaság végrehajtó tanácsának elnöke, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tagja, valamint Veljko Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete. Szovjetunió részé­ről a megbeszélésen résztvett K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke, N. A. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének tagja, A. I. Mikojan és V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettesei, D. T. Sepiiov, a Szovjetunió külügyminisztere, V. V. Kuz- nyecov, a külügyminiszter el­ső helyettese, valamint N. P. Firjubin, a Szovjetunió rend­kívüli és meghatalmazott bel-« grádi nagykövete. A megbe­széléseken ezenkívül résztvettí jugoszláv részről Jozse Velfon* a köztársasági elnök főtitkára és Anton Vratusa, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács elnök- helyettesének kabinetfőnöke, szovjet részről pedig L. F. Ujicsov, a Szovjetunió külügy­minisztériuma kollégiumának tagja, K. D. Levicskin, a külügyminisztérium ötödik európai osztályának helyettes vezetője. A szívélyes és baráti lég­körben, az őszinteség és a tel­jes kölcsönös megértés szelle­mében folytatott megbeszélé­sek lehetővé tették a széles­körű eszmecserét a nemzet­(Folytatás a 2. oldalon) Érik az őszi arpa A Pécsről Szentlőrincre tar­tó műút két oldalán, a fenyő­pusztai házakon túl szélesen terülnek el a tangazdaság földjei. Az elmúlt esztendőik­ben is bárki megnézhette eze­ket a mintaszerűen gondozott táblákat, amelyek az idén is gazdag aratást ígérnek. Hara­goszöld búzamezők mellett szőkü'ő, sárguló őszi árpák hú­zódnak. Érlelődő kalászukon a ritkán előbukkanó napsugár sűrűn hulló esőcseppeket csil­logtat. A tarcsapusztai központ fé­szerei alatt már kijavítva, üzemképesen állnak a gépek, melyek a kellő időben odagör­dülnek a földek peremére és hangos dohogással mélyesztik fűrészfogú kaszájukat a ke- ményszalmájú árpába. Az irodákban pedig. ahol mór megszervezték az idei ara­tás rendjét, ahol már azt is tudják, hogy Iván József ül majd a kombájnra, egymás­mellé fektetik a termelési ter­veket és a legújabb termés­becslési jelentéseket. A kép, amely igy adódik, igen bizta­tó. 73 hold őszi árpájukról hol­danként 13 mázsás átlagter­mést számítottak betakaríta­ni. Ha valami baj nem éri, 17—18 mázsát töltenek zsá­kokba a 13 helyett. Kétszáz- harminanyolc hold búzájuk is 15 mázsát ígér holdanként a tervezett 12 helyett. Tavaszi árpájuk másfél-két mázsával mutatkozik többnek, mint, ahogy eredetileg várták. Aratni — ahogy az időjárás­ból ítélik, — két hét múlva kezdenek. Addig azonban nem töltik hiába az időt. A hét vé­gére kazalba kerül valamenv- nyi szálastakarmányuk. amely már az első kaszálásból évi szükségletük 90 százalékát biz tosítja. És hogy a szálastakar­mány mellett kukorica, répa és más állati eledel is bőséggel legyein télire, irtják a gazt, ka­pálják a kukoricát, addig, ameddig az árpa sárgul, mert ha megérett, már aratni kell. Összekötötték a két zobáki aknát Ezer méter mélységűre terve­zett fkeraknát mélyítenek Komló-Zobákon. A mélyítés nyomán már 573 méterre van­nak a föld alatt, ezen a mély­ségen lesz az új akna első szintje. Az ikeraknában 573 méter mélységben másfél hónappal ezelőtt láttak hozzá a 90 mé­ter hosszú és 5,2 négyzetméter átmérőjű vágat kihajtásához, amellyel a két aknát össze, kötik. A lyukasztás határide­jét június 25-re határozták meg s ennek megvalósításáért 5000 forint célprémiumot tűz­tek ki. A munkához Palai Sán­dor és Hajnal Mihály egymás­sal szembe haladó feltáróbri­gádja látott hozzá. A két bri. gád nagyszerű munkával túl­teljesítette tervét és június 25 helyett már június 19-én dél­után 5 órakor lukasztottak, megteremtették a két akna kö­zötti összeköttetést. Több mint ezer dolgozónak nyújtanak kényelmes otthont a Pécsi Szénbányászati Tröszt legényszállásai A Pécsi Szénbányászati Tröszt területén gombamódra szaporodtak az elmúlt évek­ben a vállalati legényszállások. Pécsbányatelepen hat, Szabol­cson három, Meszesen egy, Vasason és Újhegyen ugyan­csak egy-egv munkásszállóban vannak elhelyezve a vállalat Uúfyfy&n UaszHösífyálc d metánt? 1947 óta foglalkoznak Pé­cseit külföldi szakirodalomból vett elgondolás alapján a me- tángóz lecsapolásával. 1949-ben akartak már metánt palackok­ba nyomni, de megfelelő kom- presszor hiányában ez nem si­került. Később szórványosan voltak metánlecsapolási kísér­letek. — Az első jelentősebb kí­sérleteket 1954-ben kezdtük el — mondja Radó Aladár fő­mérnök, a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt kutatási csoport­jának vezetője. — A kísérle­tek eredményei feljogosítanak bennünket arra, hogv nagyobb méretekben folytassuk a mun­kát. Ehhez mindenekelőtt meg- f - ••-rer.r’azést kellett létesí­teni vacuum-szivattyúval fel­szerelve. olyan biztonsági be­rendezéseket és műszereket is kellett beszerezr.iök, amelyek használata megengedi, hogy a metánt közvetlenül a fogvnsz- tóhoz juttassák. Nyugat-Né- metországból sikerült ezt a fel­szerelést megvásárolni; Vasa­son most már befejezéshez kö­zeledik annak a helyiségnek az ■ . . -Hr . . 1 •’ -V ,;w.„ A vasasi gazlecsapoló telep építése, amelyben helyet kap az új berendezés. — Reméljük — mondja Ra­dó Aladár főmérnök —, hogy a gázlecsapoló berendezés fel­szerelése után, július végén megkezdhetjük a már előkészí­tett nagyüzemi kísérletet. Ez az újabb most már nagy­üzemi kísérlet igen érdekes­nek ígérkezik. Ugyanis a me tánt az első időszakban a le­vegőbe engedik, amíg bizony­ságot nem szereznek a gáz­áramlás folytonosságáról. Ké­sőbb Petőfi-akna egyik kazán­jába vezetik és áttérnek ab­ban a gáztüzelésre. Távolabbi terv, hogy a Petőfi-akna köze­lében lévő Felső-Flórián te­lepre is elvezetik a gázt. De végső cél az, hogy a gázt táv­vezetéken a Pécsi Kokszmű­vekhez továbbítják, ahol a metánnal feljavítják a városi gázt. — Az a tervünk, hogy 1956- ban és 1957-ben még kísérle­tezünk. Ezután a Vasason nyert tapasztalatok alapján 1958-ban Pécsbányán, 1939- ben Szabolcson létesítünk gáz­lecsapoló telepet. Ugyancsak gázlecsnpolót kan a meTnrf ilás évében, 1960-ban, a hetényi akna is; A szakemberek bíznak a kí­sérletek sikerében, amelvek sok tekintetben eltérnek a Rúhr-vidéki módszerektől. A Rulhr-vidéken 35 fokosnál me- redekebb széntelepeken már nem végeznek csapolást. Ná­lunk pedig a telepek legtöbbje meredekdőlésű. A metámcsapolás nemcsak gazdaságilag jelent sokat, ha­nem a bányamunka biztonsá­gát is növeli azáltal, hogy fel­lazítja a gázdús telepeket, csökkenti a gázkitörések szá­mát. A kutatók szerint kezdetben percenként öt köbméter me­tánt nyernek majd. Ez a meny- nyiség később körülbelül 20 köbméterre növekszik percen­ként. — Bízunk abban, — mon­dotta végül a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt kulatási cso­portjának vezetője. — hogy kísérleteink továbbra is sike­resek lesznek és a második öt­éves tervben már rendsz*”-*?- sen szolgáltathatunk metán­gázt a város lakosságának. Harsányi dolgozói. István-aknán nemré­giben adták át rendeltetésének az új, konyhával, ebédlővel, társalgóval és zuhanyozókkal felszerelt 120 személyes legény- otthont. A második ötéves terv­ben pedig az eddigiek mellé több új otthon épül. Hosszúhe- tényben, az új akna közelében két 100—100 férőhelyes le­gényszálló létesül. A tröszt legényszállásai igen népesek. A pécsbányaiakban 337, a szabolcsiakban 335, a tneszesiben 140. * a vasasiban 176, a pécsújhegyiben pedig 37 vállalati dolgozó talált ott­honra. Az otthonokban lakók­ról elsősorban a tröszt gondos­kodik. Minden legényszáilóban van könyvtár, amelyben bá­nyaműszaki, szépirodalnn* és ideológiai műveket találnak az olvasni vágyók. Mindenütt van rádió, asztaliteniszfelszerelés és néhány társasjáték, mint sakk, dominó. Az új István-aknai le­gén yotthonban lakók teljes futballfelszerelést Is kaptak. A vállalat gondoskodik az ottho­nok rendbentartásáról, takarí­tásáról, csinosításáról: A Pécsi Szénbányászati Tröszt idén már 1 075 000 fo­rintot fordított a legényszállá­sok fenntartására. Ebből egv- egy otthonlakóra havonta át­lagban 535 forint jut. Külön kedvezményt jelent az ottho­nokban lakó vállalati dolgozók számára, hogy kevés térítésért napi háromszori bőséges étke­zésben részesülnek. Az étkezés összköltsége napi 17,29 forint. Ebből 10,69 forintot a vállalat fedez. Ha a többszáz főt kite­vő legénvotthani gárda étkez­tetési költségeit összeadjuk itt is milliókra rúgó összeget ka­nunk. A Pécsi Szénbányászai Tröszt 1956 januártól rrö’ij végéig 3 074 000 forinttal iá rult hozzá a trösztnél dolgozók de elsősorban a legén vöt «Ilo­nokban lakók étkezési költsé­geihez. Beimül a Munkácsi Mihály Siahafepiem idei tanéve Június 19-én, kedden fejező­dött be a szabadegyetem idei tanéve. Az egyetem aulájában rendezett évzáró ünnepélyen megjelent nagyszámú hallgató­ság előtt dr. Somfai Jenő tar­tott előadást, majd dr. Gál Gyula számolt be a tanév ered­ményeiről. A hallgatóság kö­szönetét a szabadegyetem leg­idősebb hallgatója. Vértesi Zol­tán felezte ki mindazoknak, akik előadásaikkal, szervező- munkájukkal az idei tanév si­kerét biztosították. A tanévet dr. Miszti László, az egyetemi könyvtár igazgatójának beszé­de zárta be. A szabadegyetemnek a most zárult tanévben 677 hallgatóba volt. A nyolc tagozaton 130 előadás hangzott el, amelyeken összesen 7 000 hallgató 5elent meg. A hallgatók közül 460-an szereztek túlnyomórészt ki­váló minősftésű látogatási bi­zonyítvány^ <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents