Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-23 / 147. szám
r US« JÜNTUS 24 N Ä P C ft T ÉPÜL, ERŐSÖDIK MEGYÉNK ’ Megyénkben az Iparral együtt gyorsan erősödik a mezőgazdaság is. Képeink ennek a fejlődésnek néhány jellemző számadatát ábázol- ják. Könnyen megértheti, aki A különböző növényféleségek termelését szemléltető rajzokból azt okoskodhatjuk ki, hogy két útja van a termelés növelésének. Az egyik a vetésterületek növelése. EnJ2?rooo ooo j Jűoőö oo o y- raji .. - \4i f*uuó 06 ■ nt' ÍCáAtlA r , ff ni to oo ,rk j 4,6 MUtlÁnO /• ?*£ j 46 f/U t/A# D -<eer M ■ i 1 " * • ......... j S Sooo t ■ ■ ' - - ■ ■ t ------yA PjJ ^0o 000 9 ' *,°v< ezeket a rajzokai véglgtannlmányozza, hogy mezőgazdaságunkra nagy jövő vár. A növénytermelés és állattenyésztés fellendítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szüntelenül rohamosan gyarapodó városi lakosságot mind jobban elláthassuk élelemmel, ipari üzemeinket nyersanyagokkal. Ezt viszont fokozott gépesítéssel, jobb mfitrágyaellátással, fejlett módszerek alkalmazásával igyekszünk biztosítani. Rajzaink mindezt jól érzékeltetik. Nem árt azonban az adatok tömkelegéből néhány érdekes következtetést levonni. Az első rajzon a főbb mezőgazdasági termékek termelésének országos növekedését ábrázoltuk a második ötéves tervben. Ha ezekhez az országos számadatokhoz viszonyítjuk a megye mezőgazdaságának fejlődését jelző adatokat, 2 3 SO Uh CcS £YSNT£240h> azt látjuk, hogy Baranyában sok tekintetben az országos átlagnál nagyobb arányú fejlődést várhatunk, amit Iparunk átlagon felüli fejlődése indokol. korábbi 42 kg-mal szemben 125 kg műtrágya jut majd egy holdra a második ötéves terv utolsó évében. Minden gazda tudja azonban, hogy az alapos és elegendő talajerőpótlást csak úgy érhetjük el, ha növeljük állat- állományunkat, elsősorban a padékosabb években a belvizek levezetése okoz nagy gondot, száraz időjárás esetén azonban rendkívül sokat jelent egész mezőgazdaságunknak a víztárolók, tavak, egyéb vízszabályozó berendezések létesítése. A tapasztalat bizonyítja, hogy az erre fordított öszT£QMFS4TLAG emeisse e&Q £ éW 2aíMcbpaJtip VtSCOM/rvA . szarvasmarha- és azon belül is a tehénállományt. Elsőrendű fontosságú ez természetesen a hús- és tejellátás megoldása végett is, így tehát az állattenyésztés fejlesztése szervesen kapcsolódik a megye jobb ellátásához közvetlenül (az állati termékekkel) és közvetve is (azzal, hogy az állatok trágyánek azonban meglehetősen szűk korláta! vannak, hiszen a megye művelhető földterületein kívül újabb művelés alá vonható terület alig-alig akad. A vetésterületet elsősorban úgy tudjuk növelni, hogy egy-egy fontos növénnyel több szántót vetünk be, mint egy kevésbé fontossal, tehát a növényféleségek közötti arányokat változtatjuk meg. E tekintetben tanulságos a szálastakarmányok vetésterületének grafikonja. Azt látjuk rajta, hogy eddig az egész szántóterület 10,8 százalékán volt szálastakarmány, az ötéves terv során pedig ez az arány 12,5 százalékra emelkedik. Az összes szálastakarmány vetés- területe, tehát 1.7 százalékkal növekszik. Ezen belül azonban az évelő pillangósok vetésterülete 2,6 százalékkal lesz több. Ez röviden azt jelenti, hogy a lucerna vetésterületét növeljük erőteljesebben, mint más szálastakarmányokét. Hasonló változásokat látunk a kalászosok és a kukorica vetésterületének növelésében is. A vetésterület növelésénél 1960 rq szegek bőségesen megtérülnek, vagy a vízkárok elhárítása révén vagy az öntözéssel elérhető nagyobb termésátlagban. Ezért csak örömmel nyugtázhatjuk, hogy a tervek szerint 1960-ig 05 millió 226 ezer forintos befektetéssel javítjuk megyénk vízgazdálkodását. A víznek azntán egyéb haszna is van. Víztárolóinkat, kif96o r*. 4 rsz-evntl 400 MAT lastavakból kifogott halmenynylség. Végül érdemes megemlíteni a gazdálkodás még egy ágát: a méhészetet. Sokan nem veszik eléggé komolyan, pedig szinte felmérhetetlenül nagy a haszna. Nemcsak a rendkívül kellemes ízű és egészséges mézről van szó, amely a méhészet terméke, hanem arról is, hogy a méhek, miközben szorgalmasan gyűjtögetik a mézet, fonaz óraszerkezet kerekei, s eb“ bői következik az is, hogy a tervnek akár egyik, akár másik előírását teljesítjük kevésbé jól, ennek hatását az egész terv, az egész népgazdaság megérzi. Ezért olyan fonfpr UH »*. i—. '■T5* • •-I <wf_ ^ T“ .r T ** ját felhasználva növelhetjük a termésátlagokat). Külön érdemes szólnunk a megye sajátos és híres termékéről: a szőlőről. Akár gyümölcsként, akár bor formájában szereti is valaki, nem nézhette aggodalom nélkül, hogyan öregszenek ki lassacskán a mecseki és villányi híres borvidék kitűnő szőlői. A második ötéves terv szőlőkultúránkat Is fellendíti. A termelőszövetkezetek évente 50, a megye egyéni gazdái pedig évente összesen 70 hold új szőlőt telepítenek, ami a második ötéves terv folyamán 600 hold új szőlőt jelent megyénkben. m-eAütn sebb tavainkat, a Dráva és a Duna holtágait, a községek és termelőszövetkezetek által létesítendő tavakat legcélszerűbben haltenyésztéssel hasznosítlilíllliillll +2ooo Uh tos feladatot látnak el: megtermékenyítik a növények virágait. Számtalan tapasztalat bizonyítja, hogy azon a területen, ahol méhészet is van, sokkal kedvezőbb és biztonságosabb a magkötés. Ez igen fontos az aprómagvak termelésénél is. Amikor arról beszélünk, hogy a második ötéves tervben a termelőszövetkezetek méhészeteiben az eddigi 240sokkal fontosabb azonban a termésátlagok emelése. A terv szerint őszi búzából 1.3, tavaszi búzából 2, rozsból 0,8 mázsával többet kell letakarítanunk egy holdról, mint 1955- ben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az eddig termelt 938 335 mázsa kenyérgabonával szemben 1 millió 48 ezer mázsát fogunk termeink Ezt a követelményt természetesen meg is alapozzuk. A műtrágyaellátás javítása szolgálja ezt a célt. Az egyéni gazdaságokban a korábbi 14.1 kg-mal szemben 91 kg, a termelőszövetkezetekben a wZE&remzi-r'». m Megyénk éghajlata rendkívül alkalmas a gyümölcstermelésre is. A Pccs-környéki szőlősgazdák francia- és őszibarackjai a határokon túl is ismertek. Gyümölcsöseink azonban többnyire kisterületűek, a gyümölcsfák gondozása sem kielégítő, s hiba az is, hogy a megye kedvező adottságai ellenére a gyümölcstermelés többsége kisüzemi, nem ad nagy hatjuk. A megyét járva, máris sok község határában találhatunk olyan víztükröket, amelyek helyén néhány éve még mocsaras, hasznavehetetlen rét, nádas terült el. A pontyok mázsái kerülnek ki au új halastavakból, s ezzel tovább Javul a városi lakosság élelemmel való ellátása. Második ötéves tervünk előirányzatai szerint egyedül a termelőszövetkezetekben a múlt évi 101.6 kát. holdról 1960 holdra növekszik a halastavak területe, azaz több, mint tizenkilenesze- resére. Tavaly a termelőszövetkezetek valamennyi halastavából 137 mázsa halat fogtak ki, 1960-ban már évi 836 mázsa lesz a termelőszövetkezeti báréi 970-re növeljük a méhcsaládok számát, erre is kell gondolnunk. Rajzainkból világosan láthatjuk, hogyan függnek össze egymással a nagy terv kl- sebb-nagyobb részel, hogyan kapcsolódnak egymásba, mint tos, hogy a tervet alaposan megvitassuk, ki-ki jól megértse, magáévá tegye és minden erejét latbavetve dolgozzék megvalósításán, mert szépek és biztatóak ezek a számadatok, de tőlünk függ, hogy valóban meg is valósuljanak. .ezt is a második ötéves tervben valósítjuk meg * 1 # ~ +*&**£? tételekben egységes minőség«, jól tárolható és exportra Is szállítható gyümölcsök A ten errenézve is megmutatja, mi a teendő. Évente 240 hold új gyümölcsöst telepítünk, s ezzel nagyüzemi gyümölcsöseink területe a második ötéves terv végére több, mint kétszeresére növekszik. Ha máskor nem, tavaly alaposan megtanulhattuk, hogy milyen fontos a gondosan kiépített és karbantartott csatornahálózat. Az átlagosnál csa* ^ fi mi®r : fix££S ***,r/f
