Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-23 / 147. szám

8 N A P í ó 195« JÚNIUS 84 ’ Vélemények a második ötéves tervről Néhány képet mutattunk csak be a megye ötéves tervéről. Teljes áttekintést öt év terveiről nem adhat néhány újságoldal. Mégis, hogy megközelítsük az igazságot, el kell mondanunk, hogy a felsoroltaikon kívül sok minden épül még Baranyában, többek között a következők: Egyedül a Pécsi Szénbányászati Tröszt pécsi, szabolcsi, va- sasi és hosszúhetényi üzemeinek fejlesztésére egymilliárd fo­rintot fordítunk a második ötéves tervben. Bővül a Pécsi Kokszművek. 1957. második felében már 14 millió köbméter gázt tud adni a városnak.­Mohácson már gyors ütemben épül a farostlemezgyár, csu­Jövőre megháromszorozódik vállalatunk termelése A tavalyi eredményeket vé- ve alapul, 1957-re meg­háromszorozódik vállalatunk termelése. Az elmúlt esztendő­ben 50 millió forint értékű ! munkát végeztünk el. Az idén 100 millió forintot is megha­ladja programunk, 1957-ben ez az érték további 50 millióval emelkedik. Ez a szám még nem végleges^ Hozzávetőleges szá­mítások szerint a második öt­éves terv ideje alatt Baranyá­ban az építőipari beruházás az elmúlt éveké­nek négyszerese lesz. A második ötéves terv alatt vállalatunk 600 millió forint értékű munkát végez el. Pécs területén 6 000 lakást építünk. Trafóházakat, fürdőket, munkásöltözőket, kórházat, óvodá­kat, gépállomás! épületeket létesítünk. A má­sodik ötéves tervben befejezzük a nyugati vá­rosrész és Ujmeszes építkezéseit. Ha ezekkel végzünk, hozzáfogunk a déli városrész kiala­kításához. Ahhoz, hogy ezeket a rohamosan növekvő feladatokat elláthassuk, elsősorban jobb mun­Térképészeink feladata 4 Pécsi Geo ; **• déziaj és t Térképészeti j Vállalat felada ta lesz a rnáso- j dik ötéves terv j során a Mecsek I vidékén folytat ■ ni és befejezni a geológiai kutatások céljára s sok más célra is szolgáló 1:5 000 méretarányú topográ­fiai felvételeket. Ezt a munkát már két év óta végezzük, s eddig elkészí­tettük Komló—Szászvár—Hi­das— Zengővárkony—Hosszúhe tény községek által bezárt te­rületek felvételét. Jelenleg a ke'eti Mecsekben dolgozunk és még az ötéves terv során a nyugati Mecsek egyes terüle­teire is sor kerül. Munkánkat elősegíti, hogy egyre inkább módunkban áll majd igénybe venni a légi fotogrammetriát. A geológiai kutatásokat meg­íratieirszfő tsz-t akarunk létesíteni Ha községünk ötéves tervé­ről esik szó, legelőször is a csoportra gondolunk. Ha a cso­port az idén vagy jövőre meg­alakul, gazdag és messze föl­dön híres állattenyésztő ter­melőszövetkezetet akarunk lé­tesíteni. Községünk ugyanis mindig nevezetes volt szarvas- marha- és sertésállományáról 3 még híresebb lehetne, ha a mavgaHcaállomány helyett a fehérhússertésre térnénk át úgy, ahogy azt a második öt­éves terv irányelvei is ki­mondják. Minden dolgozó pa­rasztnak érdeke lenne ez ná­lunk. mert akármennyi húst és telet termelnénk, mind el­fogyna Komlón. Ami a községfejlesztést il­leti, ezen a téren nagyon so­kat akarunk tenni. Kövesutat elzárunk és jó járdát minden utcába. Kultúrházat építünk, amely hatszázas lakosságú fa­lunkhoz mérten nagy, 300 sze­mélyes lesz. Befejezzük a tűz­oltószertár építését, orvosi ta­né-fadót létesítünk, a falu három közkútját bekerítjük. A körzeti mozi helyett állandót akarunk és autóbuszváróter­met épitünk az országút men­tén. Röviden: sokat akarunk el­érni. többet, mint amennyit itt ■említek, hiszen ki tudná pontosén megmondani, mire nem vállalkozik kis falunk né­pe négy év múlva. Elmondta: GERGELY JÁNOS a magyarhertelendi pártszervezet I titkára előző felvételek mellett elve gezzük Pécs és Komló felm< rését is. Pécsről 1915—17-ben készült térkép, de ezek a tér­képek nem tüntették fel a ma­gassági adatokat, nem jelez­ték a szintvonalakat. Mecsek Szabolcs felől nyugati irányban haladva felvesszük a bányate­lepi, gyárvárosi tc-ületeket, valamint az egykori belsősé­gektől délre és keletre eső, ma már városiasam kialakult vá­rosrészeket. Komló térképei 1863-ban ké­szültek, s ma már csak emlék­jelleggel bírnak. A korszerű felméréseken, amelyek a város további fejlesztéséhez szüksé­gesek, jelenleg dolgozunk. Vállalatunk kiveszi részét a tagosításokban is. Szakembe­reink jelentős munkát végez­nek a rendezés alatt álló köz­ségek területén. A térképeket úgy készítik el, hogy azokon feltüntetik az összes jelentő­sebb objektumokat, amelyek­nek a rendezés szempontjából különös fontosságuk van. A tagosításon kívül belső rendezésekhez készítünk felvé­teleket állami és tangazdasá­gokban is. Mindezeket a munkákat nemcsak Baranyában, foanem a Tisza mentén is végezzük, va­lamint a Dunántúl jelentős te­pán ebben az évben már több, mint kétmillió forintot ruháztaík be, s a tervek szerint a jövő évben már be is fejezik a gyár építését. Jelentősen kibővül a Dunántúli Konzervgyár. 1957-re el­készül a Pécs-pogányi repülőtér. Most készülnek a gépkocsi forgalmi telep tervei. S mindezzel még mindig nem soroltunk fel mindent amii a megyében épül. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy- soha sem1 tapasztalt fejlődésnek indult megyénk, s a második ötéves terv végrehajtása után összehasonlíthatatlanul gazdagabb és erősebb lesz, mint bármikor is volt. Fiatal bányász tervei Húszéves fiatalember Wun­derlich József vájár. A va- sasi Petőfi-aknán dolgozik. 1953 óta bányász, májusban mint frontmester is dolgo­zott, mégpedig jól: csapata 106 százalékos eredményiért el. A jó munka, keresetében is meglátszik: ebben az év­ben öt hónap alatt 12 502 fo­rintot keresett. Megkérdeztük tőle, mit kapott első ötéves tervünktől s mit szeretne megvalósítani 1960-ig. — Nagyon szeretek moto­rozni, s 1954-ben valóravál- tottarn kívánságomat: vettem egy 125 köbcentis Csepel motorkerékpárt. De ez nem minden. Édesapám 1953 óta nyugdíjas, s most én vagyok a családfenntartó. 1955-ben 20 ezer forintot adtam családi­házunk felépítéséhez. — Vőleg.'ny vagyok, ápri­lisban volt az eljegyzésünk, őszre terveztük az esküvőt. A szobabútorunk már meg­van, a többi szükségeset is megszerezzük rövidesen. — Nyári konyhát is akarunk építeni. Menyasszonyommal úgy terveztük, hogy minden évben üdülni megyünk. Még egy nagy tervemet akarom valóraváltani: a Csepel mo­torkerékpáromat 250 köb­centis oldalkocsisra kicserél­ni. Ezzel megyünk majd ki­rándulni az asszonykával, s idővel a család új tagjával... kaszervezésre van szükségünk. Ezzel kapcso­latban részletes jelentést küldtünk az Építés­ügyi Minisztériumnak, amelyben kérjük se­géd- és szakipari részlegünk jobb anyagellátá- sát, s amiben javasoljuk több területen az ügyvitel és az ellenőrzés egyszerűsítését. A nagy feladatok megvalósításához elenged­hetetlenül szükséges, hogy minden olyan terü­leten, ahol lehetőség nyílik, megteremtsük a nagyüzemi építkezés feltételeit. Ennek érdeké­ben kísérleteket folytatunk a nagypanelles La­kóház építésére, s nagyobb gondot fordítunk az előregyártott elemek készítésére. Az előregyártott elemekhez új üzemet sze­retnénk létesíteni, amely ellátná a megye ösz- szes építkezéseit a szükséges elemekkel. Ez biztosítaná a nagyüzemi jelleget, ezen keresz­tül az egyre olcsóbbodó jól szervezett elóre- gyártást. Ezek a feladataink nagyjából. Bízunk abban, hogy vállalatunk méltóan kiveszi részét a má­sodik ötéves terv idején Baranya forradalmi fejlődésében. Nemeskéri László igazgató rületén, például a zalai olaj- mezőkön. Az utóbbi időben a vállal­tunk munkája, feladatköre je­lentősen bővült, de ezzel egy- időben nem emelkedett meg­fejelő mértékben a szakembe­rek száma, nem fordítottak elég figyelmet az új szakembe­rek képzésére. Saját hatáskö­rünkön belül tanfolyamokat szervezünk a technikusok ré­szére, s minden segítséget meg­adunk azoknak a fiataloknak, akik egyetemen, mint levelező hallgatók tanulnak. Ahhoz, hogy jelenlegi kapacitásunkat — a feladatoknak megfelelően — másfélszeresére tudjuk emelni, központi intézkedés szükséges a szakember után­pótlás bizrtosítására. Vállalatunk munkáját gá­tolja, hogy irodáink, munkater­meink zsúfoltak, mert azon a helyen, ahol valamikor 22 ha­sonló munkakörben dolgozó szakembert helyeztek el, most 49 ember dolgozik. Emellett komoly lakásgondjaink van­nak, mert mérnökeink nagy­része az ország 'különböző vá­rosaiból jöttek hozzánk, s ré­szükre lakást biztosítani nem tudunk. Reméljük, hogy a má­sodik ötéves terv ezen a téren is jelentős változást hoz. * Toronyi Zoltán igazgató Fel kell vennünk a versenyt a külföldi iparral A z a tapasztalatunk, hogy igen nehezen, igen ^ vontatottan halad a vasipar ésszerű átszer- szése a nagyüzemi tömeggyártásra. Ahhoz, hogy lépést tarthassunk a fejlett szovjet és nyugati iparral, nekünk is meg kellene szerveznünk a nagy szériákban történő gyártást. Valamennyi üzemnek olyan cikket kellene gyártania. amely a legjobban megfelel a vállalat felkészültségének, szakmai tapasztalatának. Ekkor tudnánk olcsób­ban, jobban, s többet gyártani. Példának említhetem meg a fogaskerék hajtóműveket. Ez országos hiánycikk. Keveset gyártunk belőle, pedig talán nincs olyan modern gép, amelyhez ne kellene a kis helyen elférő, nagy átviteli módosításra alkalmas fogaskerék hajtó­mű. A Sopiana ha ritkán is, de önt fogaskerékszekrényeket, s készít fogaskerék hajtóműveket. Természetesen különleges ésszerűsítésről, vagy automatizálásról szó sem lehet. Pedig lehetne! Gépgyárunk alkalmas lenne a gépi felszerelést, s a szakmai tapasztalatot figyelembevéve a fogaskerék hajtómű nagyüzemi sorozatgyártására. Nem váltanánk vele szégyent, s igen komoly eredményeket tudnánk elérni a munkafolya­matok egyszerűsítésében, s az automatizálásban. Bevezettük az elmúlt hónapokban a tengelykapcsoló ész­szerű gyártását. Házi szabvány szerint készítjük, s sokkal olcsóbban. Nem akarom itt részletezni a szakmai vonatko­zásokat, de merem állítani, hogy érdemes volna kétrészes tengelykapcsolóinkat szabványosítani, s nagy sorozatban gyártani. Eljárásunk sokkal olcsóbb, gyorsabb, s minőségi­leg is jobb. Az a tapasztalatom, hogy általában a külföldi ipar job­ban súlyt helyez a tökéletes gépkihasználásra, s a nagyüze­mi, főleg precíz munkára. Egy példát erre. A lipcsei vásár tapasztalatai azt mutatták, hogy a németek például sokkal tökéletesebben öntenek, mint mi. Kevesebb a selejt, és ke­vesebb a forgácsolási ráhagyás. Az öntvények csaknem meg­közelítik a munkadarabok rajzméretét. A németek rájöttek arra, amit mi nem. akarunk belátni: a fejlett gépipar alapja a jó öntödei munka és a forgácsolás nélküli megmunkálás, a korszerű megmunkáló szerszámpark és a gazdaságosság figyelembevételével a legnagyobb mér­tékű készülékezés és felszerszámozás. Ezekből a tapasztalatokból nekünk elsősorban az öntö­dei munkát kell átvennünk. A gáznyomásos öntés tor fejlesztésével egyidöben gondot kell fordítanunk az önti : jó felszerelésére. Pécsett az ötéves terv folyamán — valószí­nű — megépül egy új, elég modernnek mondható öntöde. Erre hétmillió forintot irányoztak elő, de véleményem sze­rint legalább ennek a kétszerese kellene. Ha a hétmillióból hozzuk ki az új öntödét, az csak mennyiségi fejlődést jelent, de az öntés minőségi megjavításában nem teszünk előre egy lépést sem. Továbbra is képtelenek leszünk sorozatban vé­konyfalú, nagyszilárdságú öntvényeket készíteni, s ott va­gyunk, ahol voltunk. Úgy gondolom, hogy minél nagyobb mértékben fel kell használnunk a szovjet és a nyugati ipar vívmányait, tapasz­talatait, mert csak így tudunk rohamlépésben előre r-'-nut az ötéves terv alatt. CZAKÖ JÁNOS főmé tök Az én ötéves tervem A második ötéves terv a mi vállala­tunknál. a XIV-es Autójavítónál is nagy változásokat hoz. Gép kocsi-iparunk és köz­úti közlekedésünk az autójavító vállalatok kapacitásának növe­lését vonja maga után. Ennek megfele­lően Pécsett 1957 ja­nuárjában megkez­dődik egy új korsze­rű javító telep építé­se. Az új javító mű­hely 15 millió forin­tos beruházással ké­szül, s az évi 280 gépkocsi helyett 630 gépkocsit javítha­tunk benne. A kapa­citás növelése termé­szetesen nagy felada­tokat ró a vállalat valamennyi dolgozó­jára, munkásra és műszakira egyaránt. Ezeknek az ugrás­szerűen megnőtt fel­adatoknak az elvég­zését csak elméletileg és gyakorlatilag jól képzett műszaki gár­da tudja megfelelően irányítani. Éppen ez­ért az én ötéves ter­ítem egyik legjellem­zőbb vonása a tanu­lás, a továbbképzés lesz. Fel fogom frissíte­ni a megkopott nyelv tudásom, hogy a ha­zai technika még alaposabb megisme­rése mellett tanul­mányozhassam a külföldi ipar ered­ményeit, kísérleteit is. Sok olyan beren­dezést szeretnék ha­zai és külföldi ta­pasztalatok alapján megvalósítani, ame­lyek olcsóbbá, köny- nyebbé, s gyorsabbá teszik a gépkocsik javítását. így szeret­ném bevezetni a mélyhűtés alkalma­zását az autóiparban, házilag elkészíteni a repedésvizsgáló be­rendezést. Szeretném, megtervezni, s ná­lunk bevezetni a mechanikus késrög- zitésü félautomata menetvágó eszterga- padot és kikísérletez­ni a Csepel-Diesel motorok l&gyabb já­rást szolgáló henger­fej, illetve elökamra átalakítását. De nem lenne teljes az elképzeléseimről adott kép, ha nem említeném meg, hogy nagyon várok vala­mit, illetve valakit. Ez a valaki a postás, akinek el kellene hoznia a városi ta­nács értesítését, hogy végre nekem is ki­utaltak egy lakást, s feleségemmel együtt nyugodt ott­honunk lesz. KONCZ ISTVÁN a XIV-es Autó­javító Vállalat mérnöke. Csak a vasúti szállító leve­lek tudnák pontosan elmonda­ni. mi minden megy Baranyá­ból a világ különböző részeibe. Megyénk valamennyi fonto­sabb terméke keresett cikk a világpiacon is, s nem egyszer vívtak ki elismerést a magyar iparnak és mezőgazdaságinak. A felszabadulás előtt me­gyénk exportja igen csekély volt. A Zsolnay-gyár eozin tár­gyai és mezőgazdasági termé­kek jutottak túl az ország ha­tárain. A felszabadulás után pedig csak 1948-ban kezdtünk külföldre szállítani. A Pécsi Kesztyűgyár ezres tételekben szállított ugyan sertésbőrkesz­tyűt, de a felvevő piac még ak­kor is igen szűk volt. Az első ötéves terv idején kezdődött meg széleskörűen a nemzetközi kereskedelem, bár az akkori feszült nemzetközi helyzetben nem a legjobb kö­rülmények között folyt a piac­kutatás. 1950-ben már jelentő­sebb tételekben szállítottunk porcelán-szigetelőt, • kesztyűt, sajtot, zöldborsót. Később a piacok bővülésével együtt nőtt a megrendelő országok száma. Az első ötéves tervben csupán a Porcelángyár 1 200 tonna szi­getelőt szállított Indonéziába, 4 világ minden részébe eljutnak megyénk termékei Szíriába, Argentínába, Finn országba, Hollandiába és Nor végiába. 1955-ben újabb eredménye két értünk el. Különöseai az ed dig belföldre gyártó Szigetvár Cipőgyár ért el" jelentős ered ményt: készítményeivel meg hódította az igényes londor piacot és azóta is rendszere szállítója az angol cégeknek Ugyancsak tavaly értünk el je lentősebb változást mezőgazda sági termékeink kivitelénél i* 7Ó0 mázsa zöldborsót, 500 má zsa újburgonyát, 18 vagon őszi barackot szállítottunk Bécsb és Prágába. Kesztyűből má sokezres tételeket vittünk ki s elismerten a világ legjobl sertésbőrkesztyűit küldhettük i nyugati piacra. 1955-ben 43 va gon különböző fajta sajtot szál ütöttünk Európa különböző or szágaiba. Ezek mellett megin dúlt az elmúlt évben a nagy té telben való keményitőczállít*. Nyugatra és Keletre egyaránt Napraforgó olajat is küldtünl hektolilerezám több országnak Igazi fellendülés ebnen az évben kezdődött, s ennek első­sorban a nemzetközi! helyzet javulása az oka. Csupán az első negyedévben 132 tonna porcelánáru ment a megszokott lielyekre, mintegy 754 ezer fo­rint értékben. Szállítottunk az első negyedben 30—35 ezer pár női szandált Nyugat-Németor- szágba, Angliába, Szovjetunió­ba, Ausztriába és a Német De­mokratikus Köztársaságba A második negyedévben újabb 35 ezer pár női szandált indítot­tak útnak. A Kesztyűgyár az idén 490 ezer pár sertésbőr­kesztyűt gyárt exportra. — Az eddig elkészült szállítmányo­kat már el 16 küldte Svédor­szágba, Angliába, Belgiumba, Csehszlovákiába és a Szovjet­unióba. Az Agrária Keményí­tőgyár egymás után küldi va­gonszámra a keményítőt Svájc­ba, Ausztriába s más európai országokba. Az ipari terméke­ink mellett jelentősen nőtt a nagy bevé'dlt jelentő élelmi- szeripari, illetve mezőgazdasági cikkek kivitele is. Ebben az évben többek között 50—5í vagon sajtot szállítottunk ká Ezenkívül elküldtünk már 1! vagon zöldborsót, 10 vagon új­burgonyát, nagyobb tétel kecs­kebékát Párizsba. Kereset! cikk a francia piacon az éti- csigánk, amelyet hűtővagon­ban, élve száilftunik. Az év hátralévő idószakábar további felfejlődés várhaló. — Egymásután jönnek az érdek­lődő levelek külkereskedelmi szerveinken keresztül. Görög­ország érdeklődött porcelán- szigetelőink iránt, s meg is ren­delt tízezer szabadvezetéki ÉR —20-as állószigetelőt. Ezen­kívül további megrendelésre számíthatunk még a görögök­től. Egyre jobban érdeklődnek eozin tórevaink iránt is. A Szi­getvári Cipőeyár termékei is további hódító útra indultak. Két szakember járja a nyugati cégeket a mintacipőkkel. Min­den reményünk megvan arra. hogy az angolok után más nyugati országok is megrende­lik gyártmányainkat. Minta­kesztyűket küldtek a pécsiek Koreába, Kínába és Egyiptom­ba. Ezekről a helyekről is meg­rendelés várható. A Sopiana Gépgyártó a külkereskedelmi szerveken keresztül Irán és Románia érdeklődik, hogy mi­lyenek a hús- és bőripari eé- pek. Rajzot, fényképet, műsza­ki leírást kérnek. Mezőgazdasági cikkekből is növekszik ez évi kivitelünk A jövő hónapban küldünk ki fe- ieskáposztát Siklós környéké­ről. Küldünk 7—8 vagon zö’d- Paprikát Mohács vidékéről. — Pécsről 10—12 vagon barackot indítunk útnak. Ezenkívül ki- riszünk a nyugati országokba 10 vagon száraz babot. Baranya megye hozzájárul vereseit cikkeivel a magyar par jő hírének növeléséhez, s eredményesen segíti elő a gaz­daságos külkereskedelmet Az txportból kapott nyereség íóré- •ze visszatér megyénkbe fr- *nvae. gép, vas. kaolin és J'őr dákjában. A második ötéveg er’ baranyai beruházásai le­letévé teszik, hogy még több, álasztékosnbb exportcikket ill ft hassunk elő. amelyekkel nég ver'onvl<Vno<iet>tJejj zltnk a világpiacon.

Next

/
Thumbnails
Contents