Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-23 / 147. szám

VTLÄC PF?or*;T4*?Mr ÉGVESŰf.'ETEK! BÄ li ANYA MCGYE! PA'.G .;BIZÖT-J\SA'l, ÉS A MEGYE! TA NA C5 LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM 4RA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 JÜNIUS 24 A baranyai egyéni gazdák részére két okból is nagy je­lentőséggel bír június harmin- cadika. Hat nap múlva ugya­nis egyaránt lejár a vízkárok bejelentésének, s az aratási szerződések megkötésének ha­tárideje. Egyéni és közérdek egyformán megkívánja, hogy erről a helyről méltassuk mindkét intézkedés fontossá­gát. Ismeretes, hogy a Duna és a Dráva „vizes zsákjába“ szo­rított megyénk eléggé nem sza­bályozott belvizei — különösen a sellyei és «johácsi járások­ban — sokszor nehezítik meg és teszik bizonytalanná az ered­ményes gazdálkodást. A kor­mányzatot az a messzemenő segíteniakará6 vezette az első intézkedés megalkotásához, hogy a kárt szenvedetteknek kötelezettségeit enyhítve ezzel is előmozdítsa boldogulásukat.!' Bármennyire egybeessék is ez!1 a dolgozó parasztok kívánsá-!1 gaival, igazi célját csak akkorf érheti el, ha már holnap, de!1 legkésőbb a hét végéig min-!1 denki bejelenti a községi taná-<[ csőn a kár helyét és nagyságát.* A rendelkezés idén nemcsak a* talajvíz által tönkretett, 25szá-'' zaléknál nagyobb kárt szén ve-' dett vetések után enyhíti a' [ terménybeadási kötelezettséget,' [ hanem azokat, a földeket is te-', kintetbe veszi, melyelvet éppen*, a magas talajvíz, vagy egyéb belvízrendészeti ok miatt be­vetni sem lehetett. Bár a kár mértékét végső soron a járási tanácsok mezőgazdasági osztá­lyai ítélik meg, a helyi taná­csok vállán nyugszik annak roppant felelőssége, hogy a ká­rosultak terheit valóban mér­sékeljék, viszont a nem káro­sultak vissza ne élhessenek' a rendelkezésben biztosított elő­ny ökkel. A háromtagú kár­becslő bizottság, amely a dol­gozó parasztok bejelentéseit a helyszínen vizsgálja felül — egyedül tények alapján ítélhet csak és munkájában nem ve­zetheti a sógorság-komaság részrehajlása. Tanácsaink ed­digi derekas munkáján kívül a községi pártszervezet foko­zott ellenőrző tevékenysége lesz a biztosíték arra. hogy ilyen valóban ne fordulhasson elő. Az elmúlt esztendő sok visz- szaélését és félreértését kívánja megelőzni az a rendelkezés is, amely csak az e hó végéig megkötött és a helyi tanács végreha jtóbi zotteágától június 30-ig jóváhagyott aratási szer­ződéseket veszi tekintetbe az aratósrész felszámításánál. Jól emlékezhetünk 1955-ről arra az időre, amikor némely helyen apa a fiával, fiú az apjával kö­tött részesaratói megállapodást, csakhogy papíron minél keve­sebb árugabonája mutatkoz­zék. Tavaly az ilyen nyilván­valóan spekulációs céllal kö­tött szerződés érvénytelenítése­kor előfordult, hogy olyanok is megszenvedték, akik tényleg kényszerűségből fogadtak fel részesaratót. Tudunk arról, hogy ilyen esetbe« kénytelen voít a gazda saját háztartási szükségletéből kiadni a megal­kudott aratórészt. Ennek elke­rülése mind az állam, mind a gazda egyforma érdeke, s mi­vel az aratás már itt kopogta! ajtóink előtt — június 30-ai lejár a hatályos aratást szerző­dések megkötésének ideje. Ak; később nyútjtja be szerződésé' a községi tanácshoz, annak aratórészét még akkor sem ve­hetik tekintetbe _ begyűjtési szerveink, ha a végrehajtóbi­zottság a szerződést meg is erő­sítette. Újságunknak erről a helyé­ről már sokszor hívtuk fel az egyéni gazdákat egy-egy köte­lezettségük teljesítésére. So­rainkkal az a cél vezet ben­nünket. hogy a két rendelke­zés széleskörű ismertetésévé’ egvéni érdekeiket védjük. Ve­gyék tekintetbe a június 30-i határidőt úgy, hogy a rendele­tek ismeretének hiányában se­hol meg ne rövidüljenek, István-akna két fejtésében kísérletképpen bevezették a hatórás munkaidőt Érdekes kísérleteket kezdtek István-akna keleti és nyugati bányamezejében. Mindkét bá­nyamező egy-egy fejtését, — a Szlavek- és a Kiss (24) fejtést — hatórás munkaidővel telepí­tették. Ha a kísérlet — ame­lyet a Pécsi Szénbányászati Tröszt Pécsbányán is elvégez­tet — a termelés és a termelé­kenység emelkedése szempont­jából beválik, sor kerülhet más munkahelyeken is a hatórás munkaidő bevezetésére. Kesztyűszabász tanműhely létesül Pécsett hamos fejlődését tekintve — nem elegendő. Ezért a Bőripari Igazgatóság és a gyár vezetői elhatározták, hogy a Pécsi Bőr­gyár területén 60-as létszám­mal tanműhelyt létesítenek. A tanműhelyben három év alatt, a szakma legkiválóbb dolgozói képeznék ki a kesztyűszabász tanulókat. Tanításukhoz az MTH tanárai is hozzájárulnak, A város újabb tanműhelye szeptember elsején nyitja meg kapuit a kesztyűszabásznak je­lentkezett fiatalok előtt. Ed­dig már negyven fiút — ezek főleg a Kesztyűgyár dolgozói­nak- gyermekei — vettek fel tanulónak. Komló új filmszínháza A filmszínház, amely 800 sze­mély befogadására készül, a jelenlegi Bástya üzletház be­A közelmúltban nyílt meg újra a Hullám bár, amelyet át­alakítási munkálatok miatt egy hónapig zárva tartottak. Az át­alakítás és a kibővített beren­dezés költségei meghaladták a 60 ezer forintot. A bárban min­den este Homonnay Éva és Bo- ross János ad zenés, vidám műsort. As élet követeli tőlünk, hogy egyesítsük erőinket A Hazafias Népfront, az MNDSZ és a Békebizottsóq megyei egyesülési konferenciája Szombaton délelőtt tartotta meg egyesülési konferenciáját a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az MNDSZ megyei elnöksége és a Megyei Béke- bizottság az SZMT nagytermé­ben. A konferencián megje­lent Sziklai József elvtárs a Kisemmizett üregek megyei pártbizottság harmad- titkára, Papp János elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tönjegszervezeti osztályának vezetője, Parrag György elv­társ, a Hazafias Népfront or­szágos elnökségének tagja, Achátz Imre elvtárs, a Haza­fias Népfront megyei elnöksé­gének elnöke, országgyűlési képviselő és még sokan mások, a megyei népfrarvtmozgalom és békemozgalom irányítói, az MNDSZ vezetői, a társadalmi, politikai és kulturális életünk megyei vezetői. Az elnökség beszámolóját Sztergár János elvtárs, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­ságának titkára tartotta. Is­mertette az MDP Központi Ve­zetőségének javaslatát, amely­nek alapján a népfront mozga­lom és az MNDSZ országos szervei egyesültek, s szorosab­bá vált az együttműködés a Hazafias Népfront és az MSZT között. Javasolta, hogy július I5-ig mi is tartsuk meg me­gyénk városaiban és falvaiban az egyesülési gyűléseket. Ez­után így folytatta beszédét: — Az egyesülés nem jelent új választásokat. A népfront- bizottságdkban megfelelő he­lyet kell kapnia az MNDSZ- nek és a békebizottságoknak. Javasoljuk, hogy az MNDSZ- szervezeteket alakítsák át a P ukor Bözse néniéket hírből már ^ jól ismerem. Az egyik barátom sokat mesélt a két öregről, akik az árvíz idején olyan elkeseredetten néz­tek a világba, reménytvesztve, csüggedt akarattal. Később aztán megnyugodott Józsi bácsi, visszatért a remény Bözse néni kedves kék szemébe. — Építünk mi, persze, hogy építünk, — fogadkoztak és kíváncsi vággyal be­széltek az új házról, amelynek Dunára néző ablakába még muskátlit is ültet­nek majd. Dunára néző házat nem emelhet­tek. A Széchenyi sor szélső házait nem lehet újjáépíteni. Ott a vonat halad majd hamarosan. Hát akkor hová? Kértek egy telket a tanácstól, s meg is szavazták nekik, — oda a Főutcára, gőzmalom mellé. De tán két napig sem volt az övék, átkellett adni egy kovács­nak. Arra szükség van azon a részen. — Ez igaz — nyugodtak bele s most újabb házhely után néztek. Szép is volt, kedvükre is való, az özvegy Deliné tel­ke. Kiutalták. Aztán ;; j újra elvették. Mert kell a lányának. Bözsi néniék meet sem szóltak egy haragos szót 6em. Hanem megkeresték az öreg Pap nénit, akinek ott volt a háza nem messzire tőlük és megegyez­tek vele: ha ideadja a telket, építenek neki is egy szobát, s élete végéig elgon- dozzók. A 74 éves özvegyasszony öröm­mel beleegyezett. S mivel hogy telck- könyvileg nem az 6 nevén volt a ház, hanem az egyik rokonáén, akire rá­íratta. mindjárt megkérdezték azt is. *>_ Szívesen odaadom — válaszolta Csányi István. Ezzel úgyhitték, hogy minden el ú van intézve, De tulajdonképpen itt kezdődik az a furcsa és különös história, ami arra késztetett, hogy tollat vegyek a kezem­be és megírjam az egészet. Ü.i igénylő jelentkezett a tanácsnál, Martina Ferenc nevű fiatalember. Az ő házát elvitte a víz. Első terve egy má­sik házhelyre kudarcot vallott, hát ezt szemelte ki most magának. S tüstént meg is kapta. Tindler Péter tanácstitkár meg azzal vigasztalta Bözse néniéket: — Majd kapnak másikat Diósban. — Ez a Diás vagy másfél kilométerre fek­szik. Távoli, elhagyatott része a falunak. Azt gondolta a tanácstitkár, hogy ilyen való már az öregeknek? De arra gon­dolt-e, hogy Bözse néniéknek milyen messzire kell lakniok a földjüktől? — Hiába, mi nem vagyunk olyan ra­fináltak, mint a fiatalok — sóhajtja Bözse néni s a szemén leperdül egy könny. Az összes többi újjáépítendő községben nincsen annyi baj a falu vezetőivel, mint Dunaszekcsőn. Nincs annyi vita, veszekedés, a lakosok és a tanács között, mint itt. Egy-egy helyre­állítási bizottsági ülésen, tucatszámra kell tárgyalni a dunaszekcsőiek felleb­bezését. Nem véletlen, vagy egyetlen eset a Pap szüle ügye. Nos, hát a fellebbezések! Itt mani­pulál leginkább ez a pár ember. Nem várják meg, míg a bizottság határozatot hoz a panaszok dolgában, hanem meg­súgják a párt fogolt nak: vitesd ki gyor­san az anyagot az új telekre, akkor már nem bántanak. Ez történt Martináék esetében is. Bár múlt héten kitelefonált Tamás mérnök, s leállíttatta a szállítást, vasár­nap még is két teherautó hordta Mar­tináék telkére a téglát. — Most már nem érdemes elutasítani a kérelmet, — mentegették aztán, mi­kor a mérnök kiment kivizsgálni a dolgokat. És így történt, hogy Bözse néniék helyett Martina háza épül most. Martináé, aki nem ts beszélt az öreg­asszonnyal, Csányi Istvánnal sem egye­zett meg, mint a telek tulajdonosával és az öregasszony jelenlegi gondozójá­val. Ha Martina nem is kereste meg a szülét, hogy megegyezzen vele, több szomszéd fülehallatára oda kiabálta neki: — Maga lesz az első, akit a funda­mentumba beleteszek. — No, szép kis eltartót kapott a tanács jóvoltából. S ha így, akkor mi szükség arra az írás­ra, amiben a tanács előtt megígérte, hogy egy szobát épít a szülének? S ki fogja gondozni? De mindjárt egy másik kérdés: hová kerülnek Bözse néniék, s egy harmadik: akinek összedőlt a háza. az nem rendelkezhet telkével? Aztán: miért nem mondták el a kivizsgálást végző mérnöknek, hogy az öregasszony már megegyezett egy másik árvízkáro­sulttal. És amibe mindegyik belefér: miért segíti elő a dunaszekcsői tanács három öregember erőszakos kisemmi- zését. Kérdések, amire 6Ürgős választ vá­runk. Sürgős választ várunk — az öreg Pap szüle és a kisemmizett Bözse né­niék érdekében; de választ várunk a falu megnyugtatására is. amely néhány rokon és .lóbarát kivételével — nacvon­na gvon elégedetlen és jogosan a veze­tőivel. önody György népfront nőtanácsadvó, s az MNDSZ volt elnöke legyen a nőtanács vezetője. A termelő­szövetkezeti MNDSZ szerveze­tek továbbra is megmaradnak de mint a Hazafias Népfront notanacsa tevékenykednek to- vn*bb. Azokban a falvakban, ahol nincsenek MNDSZ szer- javasoljuk, hogy ala­kítsák meg a nő tanácsokat. Sztergár János elvtárs a to­vábbiakban arról szólt, hogy f* egyesülés a tapasztalatok egyesítését is jelenti. — Az. élet követeli tőlünk, bogy egyesítsük erőinket - folytatta Sztergár elvtárs. — Gondoljunk csak a békebizott- sagok munkájára: nem tudtak eteg eredményesen dolgozni mert nélkülözték azt a széles tömegbázist, amelyet a nép­front jelentett volna szárnuk- ™^T^an1.0 vo,t a helyzet az MNDSZ-nél is. A nők nevelé­se, a család és a gyermekne­velés, amely össznépi feladat szinte csak az MNDSZ-re ma­radt, s természetesen a komoly erőfeszítések ellenére sem Adhatott vele megbirkózni. Az MNDSZ, bár óriási munkát végzett a tizenegy év alatt, megsem tudta a középparaszt asszonyok és az értelmiségi nők zömét maga mögé tömöri* (Folytatás a 3. oldalon.) Nemzetiségi nap a November 7 bultúrotthonban Ma fejeződik he a nemze­tiségi hét. A múlt vasárnap a nemzetiséglakta falvakban tartott nemzetiségi nappal kezdődött, s most Pécsett ta­lálkoznak a nemzetiségi dol­gozó parasztok küldöttei a városi munkásokkal. Délelőtt a péesi üzemek dolgozói fo­gadják a vendégeket, délután pedig gazdag művészeti mű­sorban mutatják be a nem­zetiségi községek műkedvelői jellegzetes dalaikat, táncai­kat. A délután 6 órakor a No- vember 7 Kuitúrotthonbnn kezdődő művészeti műsorban többek között a MÁV ének­kar, a hásságvl német tánc- együttes, a felsőszentmártoni tamburazenekar, a péesud- vardi ének- és táncegyüttes szerepel, azonkívül a mecsek- nádasdi, véméndi, kátnlvi nagykozári művészi' csopor­tok műkedvelő művész*! • ts fellépnek. Pécsett ez az első nemzeti­ségi munkás-paraszt találko­zó. A nemzetiségi művészeti együttesek, amelyek a műit vasárnapi nemzetiségi napon saját községükben mutatták ne tudásukat, alaposan fel­készültek erre a találkozóra, *r we - hagyományaikat, és *3 különböző nemzetisé"'”»’* ® ’■*** összefogását hű»n tük­röző szereplést várunk tőlük. DUNÁNTÚLI é>s±e a IföuLLinikati Jelenleg csupán kilenc iparit tanulója van a Kesztyűgyár-! nak. S ez a létszám, a gyár ro-l 2,948 könyv Az idei könyvhéten me­gyénk földművesszövetkezeti boltjai 36 könyvsátrat állítot- |i tak fel a községek főterén. — 11 130 bolt pedig a termelőszö- |i vetkezetekben és állami gaz- | daságokban árusított. I Boltjaink összesen 2 948 i könyvet adtak a könyvhé- i ten 30 903 forint értékben. A i legnagyobb forgalmat a szi- l getvári, pécsi, sellyei és sik- ! lósi FMSZ boltjai bonyolí- I tották le. ( Pillantás a jövőbe: lyét foglalja majd el. Filmvetí-1 tésen kívül színielőadások tar-1 tására is alkalmas lesz. Komló ÚJ flhHrinháca 8— milliós költséggel 1960-ig meg nyitja kapuit*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents