Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-23 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A BARANYA MEGYEI PA‘R78IZ0TrSA'(i FSA MEGYEI TANAQ' LAPJ XIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM *RA: 50 FILLÉB SZOMBAT, 1956 JÜNIUS 23 Jövő évi kenyerünkért Kire tartozik? Méhész szövetkezet A szigetvári járásban igen elterjedt az utób­bi években a szép és hasznos méhészkedés. Az egyes méhészek mellett megalakultak a méhészei szakcsoportok is, ahol szaksze­rűbben, egymást kölcsönösen segítve dolgoz­nak a méhcsalád tulajdonosok. A járásban négy méhészeti szakcsoport működik a föld­művesszövetkezetek szervezésében és támoga­tásával. A szakcsoportoknak összesen 1210 család méhe van. Az első hordás már befeje­ződött és akácmézből több mint 100 mázsát hordtak a kaptárakba a szorgalmas kis állat­kák. Most egy új szövetkezet létrehozásán fára­doznak a szigetvári járásban. Méhész szövet­kezetét akarnak alakítani a földművesszövet- kezet mintájára, mely összefogná a járás vala­mennyi méhészét. Ilyen szövetkezet — a SZÖVOSZ tervei szerint — egyelőre kettő lenne a megyében, s ebből egyik a szigetvári járásban. A szövetkezetben- üzletrészszerűen vesznek részt a méhészek, önálló igazgatósá­got és felfigyelő bizottságot választanak, mely irányítja a szövetkezetbe tömörült méhészek munkáját .tanácsaival látja el őket. A méhé­szek a szövetkezet útján szerezhetik majd be a szükséges felszereléseket, kaptárakat, mű- lépeket és a szakszerű irányítás mellett, na­gyobb jövedelmet biztosíthatnak a méhészet­ből. A méhészeti szövetkezet előrelátható'ag jűlius végére alakul meg a szigetvári járás­ban. ! Ériéhes levéltári anyagot kaptunk a Szovjetuniótól ülésszakon, elutazása előtt a szovjet levéltárosok nevében értékes ajándékokat adott át az Országos Levéltárnak. Az 1905 —1907-es orosz forradalomra vonatkozó forráskiadványokat és a szovjet levéltárakban őr­Ma reggel esett az eső s aztán sár hátán sár van a Sárhát táborban. — Sár hátán sár — meg egy nagy csomó rombadólt tanya a közelben. Azt bontják, most a gyerekek. Igazi felfedező munka. Ha nem is jelent olyan nagy di­csőséget felfedezni egy törött ágyat a romok alatt, mint Cristobal Colonnak megpil­lantani az új világrész partjait, azért e dicsőség nélkül is te­szik. — Es szívesen? — Mindenki azt kéri. enged­jük őket bontani. Volt olyan brigád is, amely két-három ház törmelékét takarította össze — mondja a táborpa- rarnsnok helyettese. Csak azt teszi még hozzá, hogy nincs semmi sovinizmus abban, hogy őket kérik, de hát a somogyiak ... A somogyi Petőfi brigád, azok a legjobbak... Van köz­tük gépkocsivezető, tsz-tag, villanyszerelő, a legfiatalabb 15 éves. 26 mult a brigád ko­moly. erőskezü vezetője. Nig- rim János. A sok szakma, sok ifjú óriása káprázatoson kamatoz­tatta itt sokoldalúságát. Még kútásásrd is vállalkoztak: hogy ne kelljen messziről hordani a vizet, ha oltják a meszet, ástak is vagy két és fél mé­teres gödröt, s olyan pontosan eltalálták az eret. hogy amikor felbuzogott. Salamon Laci csiz­mája egyszeribe tele lett víz­zel. — Húzzatok ki mi kiabálta--rac«r*w> v J c4 sőuwgtji „négyének“ talán még az újba is nehezen költözik be a bácsi. — Dehogy is, — tiltakozik nevetve. — Jaj csak már ké­szen lenne... Kész lesz az, kész bizon> Csak meg kell fogni dereka­san a munkát, aztán... a töb­bi már a gyerekek dolga. Jön­nek új fiúk, segítenek majd azok is. De kéne közibük egy asztalos is, mert a Migrin Jancsi csak két széket fabri­kált össze úgy sebtiben. Mun­kaidő után csinálta, amikor futbalozhatott, vagy ha kedve tartja, fiirödhetett volna a Riha tóban. Igaz ennél a brigádnál nem­lehet a munkaidőt pontosan meghatározni. Már két napja sötétedésig dolgoznak. Vasár­nap is egész délelőtt kint vol­tak Mamuzitséknál. — Csak a vizhordó nem jött el. _ ?? — A gazda lánya, pedig hát nagyon megígérte Úgy beszélik, hogy meg­ijedt a kislány. Tyü, fenegye­rekek azok a somogyi bicská- sok. Talán még meg is eszik reggeli mellé. Hát fenegyerekek az igaz. bicskások is, mert megkérdez­tem, mindegyiknek van, de a munkában fenegyerekek, s a kislány helyett inkább gyü­mölcsízt esznek a kávé mel­lé. Szidják is mint a bokrot Ez az egyetlen panaszuk. No, soha nagyobb baj ne legyen. — Itt az ebéd, kiáltja el magát valaki. — Akkor búcsúzunk!.;; Jé étvágyat fiúk, meoérdemlitek. I ÓNODY GYÖRGY Húzták is volna, hanem a csizma úgy beleragadt, hogy majdnem ott is kellett hagyni. De azért Laci, mikor ,.felszállt” a vízből, méltatlankodva uta­sílotta vissza a sajnálkozást. — Majd a másodiknál már jobban megy. Másodikra aztán nem ke­rült sor, mert ma reggel Ho- vanecz bácsi,, az egyik közeli gazda ijedten rohant a tábor­ba: zött magyar vonatkozású ira­toknak, többek között Bethlen Gábor, IX. Rákóczi Ferenc, Liszt Ferenc, Zalka Máté leve­leinek fényképmásolatait nyúj­totta át. ömjiongás ólán... Három hete még csak 150 liter kénes víz tört fel per­cenként a Hidas alatti kis völgyben. Azóta mélyebbre fúrtak és dr. Wein György, a komlói Mélyfúró Vállalat fő­geológusának elhatározása si­kerrel járt. Vastagabb sugárban, me'e- gebb — erősen kénhidrogé­nes és szénsavas — víz szö­kik a felszínre! 500 -iter ner­cenként. 36 Celsius hőfokon, 344 méter mélyről. A legelső ö-ömMjio”" is hullámai már elültek. 5 hi­dasi bányászok, parasztok < s a brikettgyáriak —, de a kör­nyéken lakók is. — azt át - iák most már, hogy mikor lubickolhatnak a kénes víz­ben, Vagyis mind"tv’k“-M strandfürdőt szere'nénck Oe amíg ők türelmetlenek. — mert múlnak a meleg g'ári napok, a Beruházási Bank a Szénbányászati és F.zésr.ség- ügyi Minisztérium tigylálszik nem sieti el a dolgot. A bánya és brikettgvár műszaki dolgozói ite.lig már megtették az első lépést. Vál­lalták, hogy a teljes kiviteli tervet költségvetéssel eevütt díjtalanul. felajánlásképpen elkészítik. Ez mintegy ötven­ezer forintos felaiánlás! És bizonyára a hidasi bányászok és parasztemberek sem saj­nálják a fáradságot. Csak az első kapavágás csendülne már fel... , Kincs, nemzeti kincs ez a kénes víz Hidason. Kár min­ion el csurgó csepp.jcért! WEIDIXGER — Gyér ek fiúk, mert a sa­ját telkemről le kell pakolni a viskót. — És hová? — Hát a másik sarkába — kuncogta el magát az öreg és vitte az ő „négyeseit". — Vegyük a váltunkra ta­lán — ajánlotta valamelyik jókedvű legényke. — Az úgy nem megy, majd emelő darúval — integetett Hovanecz bácsi, — ezekkel n — mutatott' a karjukra. A hús-vér emelődarúk ala posan munkához is láttak Egy-kettőre szétszedték a: öreg viskót, s vitték a telel ■ másik sarkába. Az apró lé­cekből még egy ügyes tető is szerkesztettek. Csak cserepe kell rárakni s aztán olyai pompás kis kastély lesz, ho­Bács megyében és nálunk Baranyában szokott először megpendülni a kasza a meg­lelt kalászú gabonatáblák pe­remén. Az idén a hosszú tél, kemény hidegei után az esős tavasz, néha őszies időjárása niatt természetesen mindenki kíváncsi aggodalommal tekint íz aratás elé. A kíváncsiság jogos, de az iggodalom — ahogy tapasztal­tuk — egyre szűnőben van. A hűvös tavasz, a lassú fel­melegedés kedvez a gaboná­nak, és egyre jobban kiheveri az őszi és a téli bajokat. Török József a siklósi járás Tőagronómusa bizakodva járja a határt, ahol — mint mondja — jó közepes termés Ígérke­zik. Persze sok függ még az elkövetkezendő hetektől, hi­szen a búza csak tejesérésben san és ha hirtelen forróság köszönt be. könnyen beszik­kad. Az árpa napról-napra szebben érik. és majd minde­nütt megközelíti a tavalyi jő termést. A siklósi járás termelőszö­vetkezetei, egyéni gazdái már készülnek az aratásra. Persze termelőszövetkezete, gazdája válogatja. Amíg Siklóson, Nagyharsányban, Beremendcn, Alószentmártonban, Drávacse- hiben. Siklósnagyfaluban, Vil- lánykövesdcn mindent meg­tesznek azért, hogy a nag: munkában semmi se gátolj; őket, vannak olyan tsz-efc ahol még akadozik a felké szülés. Diósviszlón, Egyházas harasztiban, Lapáncsán, Maty tyon, Csarnótán rosszabbu áll a helyzet. Ezek a tsz-ek ; növényápolás és a takarmán; betakarítás munkájával i késlekednek, pedig ha elérke zik az aratás ideje, akko minden erőt, minden ember a gyorsan pergő gabonatáblái várnak. Sajnos, a sok éve; át jó munkát végző harká nyiak is idén az elmaradozó! köze tartoznak és nem tti-J juk, hogy az egyházasharaszi tsz, amely egyesült a siklós nagyfaluslval, miért nem ke veti a siklósnagyfalusiak pél dáját, vagy miért nem segíti őket jobban a fejlettebb nagy falusiak. Ha az időjárás kedvez, hét végén Nagyharsánybai Kisharsányban, Máriagyűdöi és talán más községekben i megteszik az első kaszasuhlr tásokat, ledőlnek az első árps rendek. Az idő tehát surge használják ki jól, tsz-ek, egy* niek egyaránt, hogy mire b< érett a gabona, csak erre fői díthassák erejüket, hisz jöv esztendei kenyerünkről va ■ Innen—onnan j Hatan indulnak Budapestre a „Lányok é6 fia-J talasszonyok országos találko-} zójá‘’-ra a szigetvári járásból:* Csizmadia Mária, Czigelédi Ilo­na (Szigetvári Cipőgyár), Biró, Margit (Konzervgyár), Pacz'url Júlia (Szentegáti ÁG), Tamás1 Erzsébet (GörösgaMá ÁG) Ős. Horváth Mária a szigetvári te-i riileti DlSZ-szervezet tagja. A * A DISZ-tagok a szigetvári vár j ról készült festményt ' visznek a találkozóra. Tízezer pár j piros szandált szállított csü­törtökön exportra a Szigetvári Cipőgyár. A gyár második ne­gyedévi exportterve 35 ezer pár cipő és szondái. Eddig már húszezret leszállítottak és jú­nius 24-ig méo 15 ezer párat indítanak külföldre. , 8,6 literes istátlóát,taggal a katádfai ter-i melőszövetkezet a legutóbbi értékelés alapján első a járás termelőszövetkezetei között fo­lyó versenyben. A tsz fejési át­laga 10,1 liter. Második a ró­zsafai tsz és utána a somogy- hárságyi, naeydobszai és narv- , vátyi termelőszövetkezetek ér- , ték el a legiobb eredményt a , tejtermelésben. | 10 férőhellyel I bővült a szigetvári községi böl­csőde s ezzel negyven kicsiny- 'nek jut hely. A hiba csak az, * hogy a bölcsőde felszerelése >nem szaporodott, bár erre ígé- ^ retet kaptak a megyétől A böl­csődére rászoruló szülők így /kénytelenek a kicsinyekkel ? együtt az ágyakat is elvinni. Uttörőavatás Ligeten 1 Június 3-án úttörőket avat- 1 tünk Ligeten. Tíz pajtást vet- 1 túlik fel a csapatba, f Matisa Gyűlt ► Szabadéiig Lajos, á Porcé lángyár szigetelő-korongot műhelyének főművezetője 8; úgynevezett Delta-típusú sza badvezetéki állószigetelői gyártásával kapcsolatban újí tást adott be. Hogyan gyártották eddig eze két a szigetelőket? A massza bábot gipszformákba koron golták. Ez a forma egy darab ból készült, s emiatt neheze: szikkadtak a szigetelők, bősz szú volt a gyártási átfutás idejük. Az újító a gipszformá két részből, egy alsórészből é egy gyűrűből állította össze A gyűrű 1—2 órával a befor mázás után leszedhető, a szí getelőtest szabaddá válik é gyorsan megszikkad. Az eddig kísérletek szerint ezáltal 2— nappal csökken a gyártási át futási idő. Ezenkívül a gipsz bői is — amely nálunk im portcikk — nagv mennyisége takarítanak meg. A Porcelángyárban jelenle az újítás nagyüzemi gyártásr való alkalmazásával foglal ÍJ módszer : A gyűrűsformázási eljárás Amikor Mecsekszabolcs városrész lett, a la­kók remélték, hogy élvezhetik a véro6jelleg előnyeit is. Elsősorban jó utakat reméltek. — 1 Igaz, hogy a városba vezető utat a templom- | tói megjavították, viszont a bányákat esős idő- ,ben nem lehet megközelíteni, pedig a szabol­csiak nagy része a bányákban dolgozik és 1 ezen az úton szállítják a fuvarosok a fát, 6ze- | net is. Itt eső után — ezt magam láttam — ,megreked, s tengelyig’süpped a szekér az (iszapba. Nem is írom le azt a kimondhatatlan , állatkínzást és emberfeletti munkát, ami egy- legy ilyen megrekedt székéi- kiszabadításával 'jár. Gyalogjáró nincs és így a dolgozóknak is [a kátyúkon kell keresztüvergődniök. I Miért ez a lehetetlen állapot? Azért, mert Iném gondoskodnak a vízlevezető-csatorna tisz­Í tántartasáról. Kire tartozik a csatorna rendbehozatala? ''Amikor a várost kérdezzük, azt mondják, 'hogy a bányára, a bánya pedig a várost teszi [feleléssé. Mindegy, hogy ki az illetékes, egy bizonyos, hogy ezen a helyzeten változtatni kell és úgy a zavartalan szénszállítás, mint a munkába járó dolgozók érdekében meg kell [javítani az utat még üa esős évszak beállta előtt Csongor Árpád 1 L. I. Jakovlev, a Szovjetunió 1 belügyminisztériuma levéltári [ főigazgatóságának helyettes ve- [ zetője, aki Budapesten részt- [ vett az Országos Levéltár [ fennállásának 200. évfordulója k. alkalmából rendezett ünnepi Pillantás a jövőbe A hetényi bányászfürdo és irodaépület A második ötéves terv egyik jelentős baranyai alkotása les: a hosszúhetényi bányaüzem területén épülő háromemelet« fürdő és irodaház. A rajzoló így képzeli el a: új épületet, a szakember, Síi Lajos elvtárs pedig ezt mond' ja róla: — Ismeretes, hogy haton emeletes tesz a fürdő. A föld 1 szinten (a tervezővel még vi tatkozunk ezen) helyezzük el ! külszíni műhely és a nődoigo zók fürdőjét és itt létesítünk egy kisebb üzemi mosodát. A? első emeleten kap helyet a lámpakamra, itt lesznek a fel­öl várótermek és aknászirodák A második és harmadik eme­leten egyelőre 1400 személyt befogadó fürdőt létesítünk. A fürdőrészt úgv építjük meg hogy később 2000 ember ií használhassa. Az öltözők as újabban alkalmazott fehér-fe­kete rendszerűek lesznek, szek­rényekkel ellátva. Kvarcoló­lelyiséget is létesítünk, ebnen íaponta mintegy 250 dolgozó ívhatja egészségét. Az irodaépületet Is három* ímeletesre tervezték. A föld* izinten összesen 18 szobában capnak helyet az adminisztra- ;ív dolgozók. Itt helyezzük el ä korszerűen felszerelt, váró- :ermes, kötözővel, fektetővel íllátott üzemi orvosi rendelőt; A műszakiak az emeleten 21 irodahelyiségben helvezkecmek majd el. Az első emeleten lesz egy nagv tanácsterem és itt szerelik fel a „tisztifürdőt” is: Az üzem mentőállomása a harmadik emeleten székel maid. A mentőállomás 12 he­lyiséget, ezenfelül fürdőt is kap. A harmadik emeleten rendezik be a labo • vó-nimot Két raktár, hangoshíradó-he- lviség és diszpécsei-szoba kap még itt helyet. A hetényi fürdő és Vda- épület építését 1958-ban kez­dik meg és a tervek szerint még a második ötéves tervben átadják rendeltetésének. Az épületek létrehozása berende­zéssel együtt 14 500 000 forintba kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents