Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-20 / 144. szám
' MM JUNTOS M NÄPC <5 s Néhány gondolat néhány problémáról'("’^7 e|s5 téglák (Hozzászólás) \ Elöljáróban meg akarom mondani, hogy nagyon helyesnek tartam a cikk meg jelenését, a benne leírt gondolatokkal egyetértek. Ezek közül a pártmunkások munkastílusáról és a dolgozókkal való kapcsolatukhoz kívánok hozzászólni. Véleményem szerint is helyes az a megállapítás, hogy a fordulat éve után, ha nem is azonnal, de a későbbi időkben megváltozott a pártmunkások munkastílusa. Egyre jobban tapasztalható volt a parancsolgatás, a bürokratikus munkamódszer, vagyis egyre kevesebbet jártunk az üzemek dolgozód közé. Véleményem szerint ennek oka elsősorban az állami és pártéletünk túlcentralizált ügyvitele és munkamódszere. Melyik régebbi pártmunkás ne emlékezne arra, hogy a fordulat éve előtt és után is kb 1850 végéig mennyivel egyszerűbben tudtuk elintézni a dolgozók ügyes-bajos, jogos panaszait. Bátran mondhatom, nem volt olyan jogos ügy, amelyet ne tudtunk volna elintézni. Ebben az időszakban, a dolgozók bizalommal fordultak hozzánk és őszinték voltak. Ahogy azonban nehezebbé vált az emberek ügyeinek elintézése, az alsóbb szervek vesztettek önállóságukból, egyre inkább kevesebbet járhattunk a dolgozók közé. Az újhegyi üzemben például több dolgozó üzemi problémákkal fordult hozzám, ame- lvek részükről jogosak voltak. Intézkedni azonban nem tudtam, ehelyett azt próbáltam, megmagyarázni, hogy miért nem jogos a követelésük. Miért fordulhatott ez eló? Egyrészt az említett dolog miatt, másrészt magam is féltem erősítgetmi és hangoztatni az igazukat, mivel könnyen megkaptam azt a jelzőt, hogy az öntudatlan dolgozók uszályába estem, vagy a műhely dolgozói soha sincsenek megelégedve. E jelenségekkel párosult még az is, hogy több dolgozó, aki ismerte az embert, már amikor elmondotta a véleményét, megjegyezte: ne írd föl, úgysem lesz ebből se semmi, hisz ezt már sokan följegyezték. A túlcentralizált munka- módszer következményeként a pártmunkások döntő többségénél kialakult egy rossz értelemben vett kötelességérzet. Az egyes intézkedések nem mindig szolgálták a lehető legjobban a munkások érdekeit, mégis szavakban és tettekben erősítettük azok helyességét. Úgy véltük, hogy kommunista és pártmunkás kötelessége kiállni minden felsőbb szervtől kapott határozat, Intézkedés mellett Ebben természetesen nincs is vita, ezek a határozatok kötelező érvényűek. Véleményem szerint azonban bíráló szemmel kell tanulmányozni, végrehajtani őket, megvizsgálni várható következményeiket, hatásukat s az esetleges helytelenségekről tájékoztatni az illetékes szerveket. A gépiesség, az „ez biztos jó“ elv súlyos károkat okozhat, az önálló gondolkodással viszont idejében megelőzhetjük a tévedéseket, hibákat, könnyebben, gyorsabban haladhatunk előre. Ezen túl valóban igaz az is hogy az utóbbi években mi magunk sem voltunk következetesek az olyan kérdéseknél ] sem, amelyek elintézése raj- j tunk múlott. Ilyen például a | kollektív szerződések teljesítésének ellenőrzése. A dolgozók gyakran elmondották, hogy az üzem nem teljesítette a vállalt kötelezettséget. Ilyenkor legtöbb esetben arról próbáltuk meggyőzni őket, hogy nem a vállalaton múlott, vagy nincs rá pénzügyi fedezet, vagy egyéb kifogásokat kerestünk, a helyett, hogy segítettünk volna a jogos sérelmet orvosolni, vagyis a szocialista törvényesség ezen oldalát is betartatni. Úgy gondolom, nem voltunk elég biztosak abban, hogy mikor járunk el helyesen az ilyen irányú problémák felmerülésénél. Véleményem szerint a XX. kongresszus óta e téren is komoly változás tapasztalható a pártmunkások munkamódszerében. Bizonyos vagyok benne, hogy legrövidebb időn beiül kijavítjuk a munká rácban meglévő e fajta hiányosságokat és magabiztosan fogunk dolgozni a dolgozók között, ami előre fogja vinni a párt politikai munkájának megjavítását. Befejezésül javasolom, hogy a sajtóban folyó vitán túl a megyei pártbizottság hívjon össze egy vagy kétnapos kötetlen vitát a cikkben leírt gondolatokkal kapcsolatosan a pártmunkások részére. Biztos hasznos lenne, mint amilyen hasznos volt a cikknek sajtóban való közzététele és a benne leírt gondolatok alapján folyó vita. Tóth József. a pécsi városi pártbizottság harmad titkára. Pécsre érkezett a Budapest Nagycirkusz Egyéves keletnémet országi vendégszereplés után ismét hazatért és új műsorát először magyar közönségnek mutatja be, a világhírű Budapest Nagycirkusz. Országos körútja során a napokban érkezett Pécsre és tegnap este 8 órakor tartotta meg előadását. A rendkívül magas színvonalú műsoron több külföldi művész — bolgár, német, jugoszláv — is bemutatja tudását. A Német Demokratikus Köztársaság vendégművészeinek betanításában láttuk először Pécsett különböző vadállatok — párduc, jegesmedve, barnamedve — együttes szereplését A jugoszláv cirkuszt galambidomitó képviseli. Az előadások minden este 8 órakor kezdődnek. Vasárnap két előadás lesz. A cirkusz egy hétig tartózkodik városunkban; Hol létesítsünk tavat? adunk, hogy élvezhessék a nyár örömeit az Ü rögben létesítendő mesterséges tó mellett. Közös összefogással igenis csináljuk meg ezt a tavat. Fogjunk hozzá a nagy munkához, amelynek igen szép gyümölcse lesz. Főrész Béláné (Pécs) • S.Teretmém felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy Pécsett van egy tavunk, illetve egy tónak csúfolt pocsolyánk: ez a Balokányi tó. Az egész környék bűzlik tőle, nem is szólva a békák esti hangversenyéről. Ennek a már meglévő tónak a kitisztítását is el kellene végezni, miközben olyan területet keresünk, ahol új tavakat lehetne . létesíteni A gyermekeknek nagy örömet okozna, ha \ itt, a Balokány-li- i getben, a kitisztított tó közelében vidám-parkot léte- ’ sítenének. ffagy István (Pécs) Vámforzásiló is [»alom a biztonságos munkáért A közelmúltban adták út Krivanek Lajosnak, az egyik pécsbányatelepi körlet vezetőjének a Pécsi Szénbányászati Tröszt által rendszeresített úgynevezett biztonsági vándorzászlót és a velejáró jutalmat Azért érte a kitüntetés az egyébként is jé! dolgozó körletet, mert májusban a Pécsi Szénbányászati Tröszt összes körletei közül ők dolgoztak legbiztonságosabban és ezért náluk volt legkevesebb baleset. Jutalmat kaptak az újhegyi üzem dolgozói is a balesetek csökkentéséért Ritkán láttam olyan boldog emberek« f, mint a somber eki faluszélen hétfőn délben. Majdnem táncraperdültek ott a téglaégető előtt a pecsenyepirosra sült hátú munkások a tanácselnökkel és Rosta Béla tsz-elnökkel. Borosüveg emelkedett a kezükben, ittak és kurjantottak, egymás szavába vágva mesélték a nagy eseményt: Április elején kezdték meg a faluszéli domb agyagát. üdekor állították fel a szárító- fészereket, akkor kapott lábra az a hír is, ami oly sok bánatot okozott nekik: — Itt? Nem téglaégető je, hanem temetője lesz a csoportnak! Így gúnyolták a munkásokat a hitetlenkedők, azok pedig dolgoztak hajnaltól napestig, szinte szakadásig. Gémes kút juk vizét annyira kimerték, hogy majdnem kiapadt, de kivertek vagy kétszázezer téglát és huszonhétezret egyből beleraktak az első kemencébe. Hétfőn délben kUukasrtoi- ták a kemence oldalát. Vagy húsz pirosra sült téglát szedtek elő s egymás kezébe adták, hogy ni, milyen remekbe sikerült mind! Hát még a hangjuk! Olyan a csengésük, mint az acélé. Rosta Béla elnök a jő vezetők szokása szerint azonnal számolgatni kezdett, hogy hatvanezer forint hitelt kértek a szénporos égetéshez. de hamarosan nem lesz az hitel, sőt százezer forint tiszta haszon üti a -markukat, ha az év végéig egymilliót kiégetnek. Abból pedig megépülhet a növendékistálló és a fiaztató és ki tudja még hány ház is, mert a két istállóhoz csak kétszázezer darab kell... De miért álljunk meg a milliónál? •A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója A végrendeleti öröklés J Az örökhagyó vagyonáról hajlata esetére a törvény korlátói •között szabadon rendelkezhet. •Ezek a törvényes korlátok egy- Jrészről anyagi jogi természe- jtűek, amilyen a kötelesrész, ■valamint a túlélő házastárs ■haszonélvezeti jogának védel- 5me, másrészt pedig az anyagi j jogszabályokban megállapított Salakszerűségek, amelyeknek be jnem tartása a végrendelet ér- •vénytelenaégét eredményez- íheti. j Végrendelkezni csak személyesen lehet. A cselekvőképteÍ len érvényesen nem végrendelkezhet. Nem végrendelkezhet •tehát, aki tizenkettedik életévét Imég nem töltötte be, vagy aki : elmebaj, vagy öntudatianság jmiatt a szükséges elhatározás- ;ra nem képes — amíg ez az •állapota tart. Az elmehaj miatt ■gondnokság alá helyezett örök- jhagyó által alkotott végrendelet esetén, annak, aki ebből a {Végrendeletből jogokat kíván •érvényesíteni, azt kell bizonyt •tania, hogy az örökhagyó a •végrendelete alkotásakor nem ;volt a végrendelkezési képességet kizáró állapotban. A korlátoltan cselekvőképes tizenkettedik évén felüli kiskorú csak közvégrendeletet tehet. Az ilyen kiskorú végrendeletének érvényességéhez nem szükséges a törvényes képviselőjének a hozzájárulása. Némák és süketnémák, még ha tudnak is írni és olvasni csak közvégrendeletet tehetnek. Végrendeletet csak a törvényben megállapított alakban lehet tenni. A végrendeletek alakszerűségéről a jelenleg is érvényben lévő 1876. évi XVI, törvény és az ennek kapcsán kibocsátott 1887. évi 27564 I, M. bz. igazgságü gyml náezteri rendelet intézkedik. A külföldön alkotott végrendeletek alakilag akkor is érvényesek, ha megfelelnek azon ország törvényeinek, amelynek területén keletkeztek. Tehát a végrendelet alaki kellékeinek elbírálásánál érvényesnek kell tekinteni a végrendeletet, ha az akár a belföldi Jogszabályoknak megfelel, akár annak a külföldi államnak a joga szerint tekinthető érvényesnek, amelynek területén a végrendelet keletkezett A végrendelet visszavonásához ugyanazok az alakszerűségeik szükségesek, mint a végrendelet megalkotásához. Ez a jogszabály azonban nem jelenti azt, mintha a végrendeletet csak abban a közokirati, illetve magánokirati formában lehetne visszavonni, amelyben az készült. A végrendelet bármelyik végintézkedési formában visszavonható, tehát a köz- végrendeletet magánokiratba foglaltan is vissza lehet vonni, csak be kell tartani a visszavonásra választott forma alak- szerűségeit. amelyek mások a közokiratnál, és ismét mások a magánokiratnál, amiről még a további közleményekben lesz szó. A panaszirodán hallottuk • • • Pauer Zsófia hdssdgyi ta- i kos még évekkel ezelőtt IS hold földjét átadta a termelő- szövetkezetnek és ö maga az állami gazdaságban vállalt munkát. A tizenöt hold föld mellé három erdőrész is járt neki, ami a rendelkezés szerint továbbra is tulajdonát képezi, ha a földjét leadja. Az erdóbirtokosság azonban a rendelet megsértésével megvonta tőle a három erdórcszt is. Ez annyit jelent, hogy ebben az évben mintegy 400 fo. rinttal és tüzelöfával rövidítették volna meg Pauer Zsófiát. A járási tanács panaszirodája azonban intézkedett: hivatkozva a minisztertanácsi rendeletre, az erdórészt visz- szaadatta jogos tulajdonosának, Statisztikai tanfolyamok \ A statisztikai murika meg- f javítása érdekében te Pécsi Vasútigazgatóság területén két 'i tanfolyamot indítottak. Az ^alapfokú statisztikai tanfolyam résztvevői — összesen 29-en — "főleg a forgalom és a vontatás dolgozói köréből kerültek ki. Biztosították a statisztikai I munkában már jártas dolgozók (i továbképzését is: részükre kö- a zépfokú tanfolyamot indítot- i)tak. (Várnai László) A raktárak már várják az új gabonát A Termén yforgal- mi Vállalat felkészült a gabonaneműek betakarítására; A megyében 27 telepe van, amelyek mintegy 132 raktárhelyiséggel rendelkeznek. Valamennyi raktárát kiürítették. A fertőtlenítés most folyik és előreláthatólag 25- ig be is fejezik: A vállalat ellenőrző szervei a közelmúltban vizsgálták meg a begyűjtőhelyek állapotát, s mindenütt rendet és tisztaságot tapasztaltak: Néhány probléma azért mégis felmerült, a betakarításra való felkészülés során. A dunafalvi raktárát — még az árvízzel kapcsolatosan — A TÜZÉP átvette építési anyagok tárolására. Megígérték azonban, hogy ezen a héten pénteken visszaadják a Terményforgalminak. Az idő sürget, a vállalatnak még rendbe kell hozatnia a raktárhelyiséget! Reméljük, a TÜZÉP beváltja ígéretét. Mohácsszigeten te problémák vetődtek fej. Az árvíz tönkretette a sárháti raktár épületet, a homorúéit pedig az állami gazdaság visszavette, mivel eredetileg te az ő tulajdonukban volt. A Terményforgalmi Vállalat most úgy határozott, hogy csépléskar a naponta leadott gabonameny- nytaéget azonnal átszállítják Mohácsra, a városi raktárakba. Nehezebb megoldani a raktárhiányt Szalántán, illetve Eszterágon. A Sertés- tenyésztő Vállalart telepén lévő helyiséget évekig a Termény- forgalmi Vállalat használta a betakarítás idején. Tavaly azonban visszavette a vállalat és az idén sem hajlandó átadni. Pedig csupán két hónapról lenne szó! — Megértjük, hogy szükség van a raktárra, «melyben takarmányt tárolnak, de mivel gabonáról, az ezévi kenyerűnkről van szó, mégis csak helyes lenne, ha kéthónapos időtartamra felszabadítanák az épületet a Terményforgalrrú részére. Saját takarmányuk raktározására pedig addig te a tanács biztosítana helyet. Egy kis jóindulattal sikerülnie ez a megoldás. Annak ellenére, hogy a betakarítás idejére előreláthatóan elegendő raktár áll a Terményforgalmi Vállalat rendelkezésére, mégis történték már — igaz, hogy elvétve — olyan kezdeményezések, hogy a kultúrtermet akarták felhasználni gabonatárolásra. Ez ellen tiltakozzon azonnal a helyi tó* nács és a Termény- forgalmi Vállalat központja te! Miniszteri rendelet mondja W, hogy kultúrháza- kat, kultúrtermeket más célokra és különösen raktározásra felhasználni nem szabad! Remélhetőleg az idén nem kerül erre sor, i egyébként nincs te szükség rá: Csupán a tavalyi tapasztalatokon okulva nem árt erre te emlékeztetni. Munka után OTTHON Délelőtt 10 óra felé jár az idő, amikor Erzsébet-telepen benyitok Jelen- szky János, a Szocialista Munka Hőse, pécsbányai frontmester kertes családi ikerházának kiskapuján. Jelenszky János fogad, s már messziről kérdi. — Csak nines valami baj, hogy a lakásomon kerestek fel? Csodálkozik, amikor megmondom: most az egyszer nem a százalék érdekel. Azt szeretném tudni, mivel tölti el szabadidejét — Betegszabadságon vagyok, — kezdi. — Már kilenc hete. A Jobb kezem izületes, de már jobban van. Még két- három nap s ismét munkába állok. — Jól kipihented akkor most magad, — mondom. — A beszélgetésből azonban kitűnik, hogy Jelenszky János ez- ldő alatt sem tétlenkedett. Elmondja, hogy mint a pécsbányai 31-es körlet városi tanácstagja, mint a telep József Attila kultúrotthonának elnöke sokrétű tevékenysége van. Most bővebben jutott idő ezeknek a feladatoknak az elvégzésére is. mert máskor bizony.... Sorolja: reggel fél ötkör kel, délután öt óra, amikor hazaérkezik. De az öt órából sokszor 7, sót 8 óra is lesz, mert legtöbbször adódik valamilyen gyűlés, értekezlet.:. Ahhoz, pedig, hogy másnap pihenten lásson ismét munkához, fél kilenc, kilenc órakor le kell feküdnie. Szóval szórakozásra, kevés az idő..: — Mégis mi az, amivel legszívesebben foglalkozol munka után? — kérdem: — Spekuláltok: — Csak nem feketézel? — Na nem. Ne a rossz értelmét vedd a szónak — mondja mosolyogva; — Szép időben ldfekszem ide a kertbe, végiggondolom az aznapi munkát, latolgatom, hogy ml a siker, vagy a sikertelenség oka. Ilyenkor nem szeretem, ha zavarnak. Mert hidd el, minden nap új feladatokat kell megoldani. Ami jó volt tegnap, az nem biztos, hogy jó lesz holnap. Most különösen időszerű a munkán gondolkodni. Ha majd rátérünk a hét órai munkaidőre, úgy kell a termelést te megszervezni, hogy ne csökkenjen. Jó lenne, ha ezen a műszakiak is gondolkodnának már. Még mielőtt végképp belemerülnénk a szakmai vitába, Jelenszky néni sört, meg meggybort tesz elénk az asztalra. Koccintunk: — Mindig a munka, mindig erről beszélnek, — mondja kissé szemrehányóan Jelenszky néni. —*• Mikor lesz már könnyebb ez a bányaélet — A férjem mo6t negyven éves, 25 éve dolgozik a föld alatt. Már könnyíthetnének a munkáján, meg általában a bányászmunkán. Nem? ügy van, ahogy Jelenszky néni mondja. De ahhoz, hogy könnyíthessünk, arról éppen az elóbb beszéltünk. Minden vezetőnek, műszaki és fizikai dolgozónak, új fejlettebb munkamódszer után kell kutatnia. Erről aztán megint hosz- szasan vitatkozunk. Ugyiátszik azonban, hogy a kis Zsuzsika, Jelenszky János 8 éves kislánya, megunta beszélgetésünket, mert édesapja nyakába csimpaszkodik a nem akarja elengedni. Közben nyílik a kert- ajtó te. Jelenszky János nagyobbik lánya férjével együtt jön haza. Ok is Itt laknak. Még iszunk egy pohár sört, s búcsúzunk. Még többet kell beszélgetnünk, még Jobban meg kell egymást ismernünk, mert van probléma munka után is : 11 Garay Ferenc hogy megér egy kirándulást MHtinger Gyula a Déldunántúli Áramszolgáltató V. főmérnöke. • A mi városunk a gyönyörű Mecsekről, a négytamyú székesegyházról, a török időkből meg maradt műemlé- | keltről, a Tettye romjairól és sok ; más mindenről híres. De ha eike- . rtil Fécertt egy mes j terséges tavat léte- , sítend, akkor még több vendég keresi ’ majd fel vendég- szerető városunkat i Ürögben néhá* nyan aggódnak, mi lesz a házuk- kai, földjükkel, ha 1 az beleesik a tó- létesítésének terü- > leiébe. Pedig nincs • okuk aggodalom- ra, hiszen a tanács ' kártalanítja majd i őket. Én boldogan- gondolok arra, mi5 lyen jó lesz a dol- t gozóknak, ha Ürög- ben megvalósul a- mesterséges tó. í Mert nem minden- i ki tud nyaralni r menni a Balaton- ra. Ezért helyes, I, ha az itthonmara6 dott dolgozóknak- is lehetőséget , Az „Égervölgyi tó“-val kapcsolat- 1 ( ban szeretném feä- 1, hívni az illetéke- ' (sek figyelmét arra, ', hogy az óhajtott i tóhoz hasonló már létezik Petőfi-akna I közelében, a vasasl \ | patak völgyében. i A tavat duzzasztó (| gáttal létesítették I Petőfi-akna ipar- J vízzel való ellátá- . i sa céljából. A bei tonból készült gát II mintegy 6 méter . i magas és 35 métet (> széles. A vízfelület (i szélessége a gátnál (i 30 méterre, a vír á mélysége 5 méter- ä -e tehető. A i6 ,1 felszíne 100—12C á méter hosszan nyO ii 'ik el és 30 méter. ^ -ól árokszélességr« é keskenyeddk. jj Az „Égervölgy 'l ‘ó‘‘ iránt érdeklő. J dőknek javasolon a tó megtekinti '! sét, mert azt hi \ szem, hogy eg) I ( meglévő mecsek mesterséges tó ki j l viteli módja ^ji II támpontot nyuj i egy hasonló tó lé (tesítéséhez. Egyéb |, ként a tó olyai | ( szép kömyezetbei I van — 50 méte I mély erdővel bori I tott völgy fenekér (| a fák egészen a ti ', színéig érnek, -
