Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-20 / 144. szám

2

NÄPEÖ

195« JŰNltTS M

Tito és Hruscsov beszélgetése a külföldi újságírókkal

Külföldi nőküldöttség Pécsett

Befejezéshez közelednek * szovjet—jugoszláv tárgyalások

Moszikva. A Tanjug moszkvai különtudósítója jelenti:

A hétfő esti fogadáson, amelyet Veljko Micsunovics moszkvai jugoszláv nagykövet rendezett Tito elnök tiszteletére, a jugoszláv újságírók körülvették Tito elnököt és megkérték, mondja el benyomásait a Szovjetunióról, valamint az eddig folytatott tárgyalásokról.

Úgy hiszem, Önöknek nem kell külön nyilatkoznom — mondotta Tito elnök — mert egész idő alatt velünk voltak és ismerik a szovjet nép óhajait. A szovjet emberek valóban igen távol állnak a háborúnak még a gondolatától is. Látták azt is, hogy legjobb barátaikként fogadják mindazokat, akikről tudják, hogy a vi- lákbéke ügyét szolgálják.

Tito elnök ezután rámutatott, úgy látszik, Jugoszláviában nem volt teljes egészében ismeretes, hogy a szovjet népek így reagálnak az általános nemzetközi problémákra. A szovjet népnek ez a reagálása azonban teljesen érthető, mert ők is — ugyanúgy, mint a jugoszláv népek — az elmúlt világháború folyamán nagy áldozatokat hoztak.

Szovjetunióbeli látogatásunk nagyjelentőségű, mert nemcsak az a célja, hogy jobban megismerkedjünk egymással és felszámoljuk azt, ami elválasztott bennünket, hanem, hogy hozzájáruljunk a béke és az együttműködés 'ügyéhez az egész világon;

Tito elnök ez alkalommal hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió vezetőivel folytatott eddigi tárgyalások a szívélyesség és a teljes megértés légkörében zajlottak le;

A fogadáson, amely három és fél óra hosszat tartott, igen szívélyes hangulat uralkodott. Miután a nagyteremben nagyon meleg volt, a vendégek

kimentek a kertbe; Tito, Bul- ganyln, Hruscsov, Kardelj, Kocsa Popovics és a jugoszláv küldöttség többi tagjának asztala köré az újságírók és a Totóriporterek nagy száma gyűlt össze. Igen szívélyes beszélgetés kezdődött és Tito elnök, valamint a szovjet vezetik gyakran fordultak az újságírókhoz.

N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára felköszöntötte Tito elnököt. Hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolat jó és hogy Jugoszlávia segíthetne a Szovjetuniónak abban hogy meleg baráti kapcsolatot teremtsen azokkal áz országokkal is, amelyekkel kapcsolatai egyelőre még mindig hűvösek.

Bulganyin, a minisztertanács elnöke az újságírókat és a fotóriportereket köszöntötte fel, majd hangsúlyozta, hogy a fogadáson igen jó légkör alakult ki, s ilyen kellemes hangulatban' kellene megoldani a világ minden problémáját;

Tito elnök válaszolt a külföldi és a szovjet újságírók hozzá intézett kérdéseire.

Egy amerikai újságíró kérdésére, hogy tárgyaltak-e a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kom munista Pártja közötti kapcsolat problémájáról, Tito elnök Így válaszolt:

Ma csak eszmecserét folytattunk, konkrét döntésekre nem került sor. Megbeszéltük az együttműködés különböző formáit és problémáit. Még- egyszer beszélgetünk majd erről. De nem kell semmiféle szenzációt várni, mert a pártközi kapcsolatokra vonatkozó megbeszélések összhangban lesznek az államközi kapcsolatokkal;

Tito elnök hangsúlyozta toNemzetközi hírek

Szovjet professzor, mint tanácsadó, indiai egyetemen

Dubinyin szovjet professzort kinevezték állami tanácsadó- bak a bengáliai állatorvosi főiskola gyógyszerész tagozatán. A kinevezést az indiai kormány megerősítette.

»Tiltakozó hét” Szingapúrban

A baloldali népi akciópárt határozatára július 6-ával „Tiltakozó hét” kezdődött Szingapúrban, amiért az angol kormány nem hajlandó megadni a függetlenséget ennek a gyarmatnak.

vábbá, hogy e tekintetben a

jugoszláv és a szovjet vélemények meglehetősen azonosak és hogy a pártok közötti további együttműködésnek nem a szervezeteken kell alapulnia; A pártok közötti együttműködés kérdésében elsődleges figyelmet fordítunk arra, hogy ezek a kapcsolatok is hozzájáruljanak a nemzetközi együttműködéshez.

A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó kérdésre válaszolva Tito elnök hangsúlyozta, hogy ezekről is volt szó, de katonai segítségről nem tárgyaltak.

Ez tehát azt jelenti, hogy önök nem gyártanak majd MIG-eket? — kérdezte az egyik újságíró;-— Szó sem volt erről, a mi látogatásunk célja a béke — válaszolt Tito elnök.

Tito elnök a továbbiakban hangoztatta, hogy a jugoszüü’ külpolitika az összes országokkai való viszony megjavítására irányul, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére, célja a béke megőrzése, a nemzetközi bizalom megterem tése és ezért Jugoszláviának a nyugati országokkal fennálló baráti kapcsolataiban semmiféle változások nem történnek;

Ezalatt Hruscsov asztala mellett kiiJön beszélgetés folyt az újságírókkal. Hruscsov kijelentette, hogy meg kellene szüntetni a varsói és az atlanti egyezményt is. Tito elnök éppen ezeknél a szavaknál lépett az asztalhoz és amikor tájékoztatták öt, hogy miről folyik a beszélgetés, hozzáfűzte:

Igen, meg kellene szüntetni az összes marsallokat és tábornokokat is!

Ezután Hruscsov Zsukov marsallhoz fordult és a következőket mondotta: „Arra ürítem poharamat, hogy a tábornokok munka nélkül maradjanak, a keltetőgépek körül foglalatoskodjanak, csirkéket neveljenek.”

A kötetlen beszélgetés az

újságírókkal csoportokra

oszolva folytatódott. Tito elnököt a külföldi diplomaták nagy csoportja vette körül, köztük az amerikai, angol, osztrák, iráni, belga, svájci és izlandi nagykövet.

Tito elnök hosszasan és szí' vélyesen elbeszélgetett Charles Bohlen moszkvai amerikai nagykövettel, ugyanakkor Kardelj alelnök Kaganoviecsal és Molotowal beszélgetett.

Hruscsov és Bulganyin hosz- szabb ideig beszélgetett Rad- hakrisnannal, az Indiai Köztársaság alelnökével, majd mind a hárman Tito elnökhöz mentek és bekapcsolódtak a beszélgetésbe.

Bulganyin, a mintezterta nács elnöke az olasz újságírók egy csoportjával beszélgetett és kifejezte meggyőződését hogy a közeljövőben javulás áll be az olasz-szovjet kapcsolatokban.

Megcsodálják a színpompás eozi-n vázákat, szobrokat, azután benyitnak az üzem napközi otthonába. Megölelik, megcsókolják az apró gyermekeket. Az idő gyorsan halad, vissza kell témiök az SZMT klubhelyiségébe.

Á jugoszláv vendégek moszkvai tartózkodása

Moszkva (TASZSZ) Jovan- ka Broz, Tito elnök felesége, június 18-án teát adott a szovjet és jugoszláv vezetők feleségei tiszteletére. A teára meg hívták J. D. Vorosilovát, J. M. Bulganyinát, N. P. Hrus- csovát, M. M. Kaganovicsot, A; L. Mikojant, P. Sz. Molo- továt, V. A. Malenkovát, M. M. Sepilovát, O. J. Pegovát, P. N. Korobovát, L. D. Gromi- kot, Z, P. Kuznyecovát;

Jugoszláv részről meghívták P. Kardeljt, L. Popovicsot, B. Micsunovicsot, M. Sztojnicsot, M. Oszolnikot, D. Babicsot, J. Mamulát és D. Borcsicsot;

A jugoszláv vendégek tovább ismerkednek a szovjet emberek életével. Június 18án P. Kardelj, E. Kardeljnek, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökének felesége és L. Po- povics, K. Popovi es külügyi államtitkár felesége megtekintette a Dzerzsinsridj kerület 155. számú bölcsődéjét.

(Folytatás az 1, oldalról)

Még nem sokat láttak Pécsből, de máris nyilatkoznak eddigi élményeikről, benyomásaikról.

— Meghatott bennünket az szívélyes, baráti fogadtatás, amelyben részesítettek — mondja Berta Kalaora bolgár küldött, újságfrónő, a „Trud“ című lap szerkesztője. Elbűvölt bennünket Pécs szépsége, történelmi műemlékei, a Zsolnay gyár készítményei;

— Történelmi múltja szempontjából — szól közibe Kunka Apostollova bolgár szakszervezeti funkcionárius — Pécs, Tnnovo bolgár városhoz hasonlít. Ipari szempontból viszont olyan, mint a bolgár Dimitro- vo. Jól esett, hogy amikor az utcán a pécsiek bolgár szót hallottak, azonnal megszólítottak bennünket és elbeszélgettek velünk.

Williams Kettlen ausztráliai küldött zárkózott abb természetű. Nehezen nyilatkozik, de néhány perc múlva már árad belőle a szó:

— Pécs nevére emlékszem a

történelemből — mondja; -— A városból csak keveset láttam, bár szeretnék itt egy hetet eltölteni, hogy közelebbről megismerjem. Gyönyörű volt a kilátás, amikor az autóbusz- szal felmentünk a hegyre. Nekem az tetszett a legjobban, hogy a Zsolnay gyárban bölcsőde és óvoda van, a szakszervezet pedig kultúrházat tart fenn. Ezek olyan dolgok, amelyekkel mi ausztráliai munkások nem rendelkezünk.

A román küldöttnek; Elena Argeseanunak Pécs város fekvése, parkírozottsága és az tetszett, hogy az emlékműveket mennyire megbecsülik és karbantartják. Elragadtatással nyilatkozott a Zsolnay gyár készítményeiről;

Már háromnegyed öt felé jár az idő s a vendégek látszólag elfáradtak. De nem pihennek, kihasználják az idő minden percét. Irma Rothar, argentin küldött a Pécsi Rádió munkatársának nyilatkozik. Elmondja: örül, hogy megismerhette a dolgozó magyar népet, Pécs városát, a Zsolnay gyárat. Egymásután nyilatkoznak a többi

delegációk vezetői is.

Maria Haltrich és Constan* za Bachmann romániai küldőt, teket a pécsi kereskedelem érdekli. Bíró Sándor elvtárs, a KPDSZ területi bizottságának elnöke a zuhogó esőben is el* vezeti őket az önkiszolgálók boltjába.

Julianna Bálint román küldött Prohászka Erzsébettel beszélget az építőipari dolgozók helyzetéről, Hona Darabant, a szászrégeni faipari kombinát dolgozója pedig Duga István- néval, a pécsújhegyi szénmosó dolgozónőjével a pécsi csecsemőotthonok működéséről tárgyal. Megérkezik Gódor Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, aki az argentin küldöttekkel beszélget; Amikor megtudják, hogy Nagy Sándor elvtárs, a buenos airesi magyar követ Pécsről került hazájukba, mosolyogva mondják:

— Gratulálni fogunk neki, hogy milyen szép az ő városa;

A koreai kormányküldöttség látogatása a Szépművészeti Múzeumban

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tagjai, Kim ír Szén marsall vezetésével kedden délelőtt az Országos Szép- művészeti Múzeumba látogattak el. A vendégek megtekintették a múzeum kiállításait és nagy elismeréssel szóltak az értékes műkincsekről, a magyar képzőművészek nagyszerű alkotás-A ól.

A látogatás után a küldöttség a Balatonra utazott.

Utazás a technika világában

Egér invázió!

Mint az ADN Sydneyből jelenti, Ausztráliában, Uj-Dél- Wales több városában, már bárom hete kétségbeesetten harcol a lakosság tengernyi egér ellen. Az egereket a hoßz- szantartó nagy esők zavarták el a földekről. A kutyák és macskák már belefáradtak a naey hajtóvadászatba és any- nvi egeret ettek, hogy már feléjük se néznek. A vegyi irtószerek Is mind elfogytak. A lakosság az egérfogók tömegével igyekszik a rengeteg kárt ekozó falánk vendégektől meg- szabadulttdq

Ugyanazon a területen, ahol a legváltozatosabb formában mutatják be a szovjet köztársaságok kiváló mezőgazdasági dolgozóinak eredményeit, ahol buján virágzanak a micsurini kert zsenge fái, bemutatásra kerül az ipar embereinek soksok alkotása is, a legújabb gépek, szerkezetek, műszerek serege, az emberi agy által életre keltett fém csodálatos világa.

Az embernek talán több év. re volfa szüksége ahhoz, hogy az országban utazgatva megláthassa a szocialista iparnak a „Gépgyártás“ feliratú hatalmas hangár-teremben kiállított valamennyi termékét, a bányakohászati é* gépgyártási technikától kezdve, egészen a rádiólokáció, a telemechanika, atomenergetika számos új, tökéletes műrészéig. Es ime, hogy az emberek milliói láthassák, idehozták Moszkvába a Szovjetunió bármely részén — akár a szubtropikus grúziai teaültetvényeken, akár a sarkköri. apatit-bányákban — dolgozó eró. és szerszámgépeket, műszereket.

Műláng lobog a kiállított mintakemencékben, ahol látni, hogyan megy végbe az olvasztás. A vaskohászati részlegen egy nagy kohó modern vezérlőberendezését állították ki. Az

ellenőrző mutatók ide-oda mozognak. Szeszélyes görbéket ir le az automatikus diagramm- író készülékek tolla. Az egész olvasztás automatikusan folyik le.

Sokáig nézegetjük a moszkvai, leningrádi, ukrajnai gyárak készítette szerszámgépeket ,és utoljára az első pillantásra egyszerű harkovi automata-szerszámgép előtt állunk meg, amely traktormatorok kardánkeresztjeinek készítésére szolgál. Kezelője az automata négy szekrényébe 75 munkadarabot helyez el, bekapcsolja a gépet is egy félórára otthagyja. Harminc perc múlva valamennyi munkadarab kész. Az automata minden emberi segítség nélkül elvégezte a központfúris, az oldalozás, a fúrás és a kúpos mene tv ág ás műveleteit.

Kiállítási sétánk közben újabb és újabb meglepetések várnak ránk. Az egyik bemutató teremből egyszerre csak egy hosszú, neonlámpákkal világítóit, fekete falu folyosóra jutunk. Minden jel arra vall. hogy a föld alatt vagyunk. Itt megismerkedünk a főtelrdnyL tás modern módszereivel, a mechanikus biztosítással, a legújabb típusú bányakombájnok működésével.

Az óriásméretü gépek és a csak nagyító üvegen keresztül látható parányi szerkezetek egyaránt a szovjet technika fejlődéséről beszélnek Sokáig gyönyörködünk a kujbisevi vizierőmű részére készült hid- roturbina 426 tonnás járókerekében, s egy perc múlva a szomszéd teremben már a kő- römvastagságú diódát, az egyenirányító elektroncsövet csodáljuk meg. Furcsa, hogy csőnek nevezik, hiszen a kamillavirág egy szirmán is elfér.

Az órára nézünk — majdnem félnapot töltöttünk itt és mindössze egy pavilion két-hi- rom részlegét jártuk végig. Legalább még egy félnapra volna szükség ahhoz, hogy például az atomenergia békés felhasználását bemutató kiállítási tárgyakat alaposabban szemügyre vegyük. A kozmikus sugarak tanulmányozására szolgáló műszertől kezdve a működő atommáglyáig mindazt láthatjuk itt, amiről eddig csak a könyvekben, folyóiratokban, újságokban olvastunk és amiről csak halvány fogalmat al- lcothattunk magunknak.

Igen, Moszkvában a kiállításon bárki megnézheti a világ első nyitott típusú atomreaktorát. íme, ez is egyik meggyőző bizonyítéka a szovjet technika fejlettségének, és a szovjet kormány ama nemes igyekezetének, hogy a kimerít hetetlen energiatartalékokkal foglalkozó új tudományt köz- kinccsé tegye.

A működő atomreaktor mellett ott látjuk az atommal hajtott jégtörő hajót, a hajóipari osztályon be is mehetünk egyik kajütjébe.

Mindaz, amit a kiállításon látni, éfl, létezik, működik e Szovjetunió gyáraiban, bányáiban. laboratóriumaiban. És van itt még egy pavilion, amely megmutatja a közeli és távoli jövő lehetőségeit. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáid nak pavillonja, amely feleletet ad a Szovjetunió egységes villamos hálózatától kezdve héliotechnikáig, a napfény energiájának gyakorlati kihasználásával foglalkozó tudó mányig, a népgazdaság fejlő dését érintő számos problémát ra.

Az ipari kiállítással való első ismerkedés lelkes érzéssel tölti el a látogatókat, és arra ihleti a tudomány, az ipar embereit, hogy tovább kutassák a szocialista technika fejlesztésének lehetőségeit.

(KRIGER)

Közben a November 7 Kultúrotthon földszinti nagyterme a zuhogó eső ellenére is megtelik hallgatókkal, akik eljöttek a nagygyűlésre. A teremben angol és román nyelvű feliratok: „Szeretettel köszöntjük a dolgozó nők első világkonferenciájának résztvevőit!“

Bogár József élvtára, az

SZMT elnöke megnyitja a nagygyűlést. Ismerteti azokat a jogokat, amelyeket a dolgozó nők a felszabadulás óta élveznek. Azután az ausztráliai küldöttség vezetője emelkedik szólásra.

A mi országunk Is na- gyón szép — mondja, — de nekünk nincsen szocialista kormányunk, mint nektek; Nekünk még nagyon sokat kell harcolnunk, hogy országunkat megváltoztassuk és kivívjuk azokat a jogokat* amelyeket ti már élveztek.

Ausztráliában ismeretlen fogalom az, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért. Nálunk kevés a bölcsőde, óvoda* A gyermekek javarésze az utcán tartózkodik és nehéz a dolgozó nők élete;

Sárga selyemzászlót mutat fel amelyen a következő szöveg áll: „A melbournei a6z- szonyok üdvözlik a világ konferenciáját“. Arra kéri a nagygyűlés résztvevőit, hogy hátlapjára írják rá nevüket Felszólal Veszelovios Mik- lósné, a belvárosi általános iskola igazgatóhelyettese. Ismerteti a baranyai és pécsi értelmiségi nők helyzetét — Baranya megyében a 2378 pedagógus közül 1939 nő. Pécs város, Komló és Mohács 5 vezető igazgatója közül 2 nő. A megye és a város szakszervezeti bizottságának 150 elnöke közül 66 nő. Ezen kívül még számos nő dolgozik vezető állásban.

Egymásután szólalnak fel a küldöttségek vezetői: Vera Kirilova, aki Dimitrov eirtáns városából érkezett, Maria Orariu román küldött, Elias Pereyra argentin küldőn

— Argentínában a szakur *r- vezetek jelenleg a hadsereg kezében vannak, — mondja — és ez megakadályozza azt, hogy sikeresen harcolhassunk a békéért, a nők jogaiért. Ezer ember sínylődik a börtöneinkben, de reméljük, hogy elérkezik a nap, amikor mi is élvezhetjük a demokrácia áldásait. Vidolovits Nándorné az utolsó hozzászóló.

Pécs város dolgozó női sze- retetük és szolidaritásuk jeléül ajándékokkal halmozzák el a külföldi vendégeket. Virágcsokrokat, szőttesekei, eozin vázákat nyújtanak át a küldötteknek. Az egyik sarokban a pécsi nők nevüket írják az argentin zászlóra, a közelben pedig argentin pénzt osztanak szét.

Este fél 8 órakor a Nádorszálloda vadásztermében közös vacsora keretében búcsúznak a küldöttek. Egymásután hangzanak el a pohárköszöntők, majd az argentin nők egy spanyol dalt énekelnek. Utána táncraperdülnek, járják a keringőt, tangót, csárdást. Bogár József elvtárs, az SZMT elnöke Pécsről készült fény- képfelvételeket, illetve fényképalbumot nyújt át a küldöttségek vezetőinek. Este 9 órakor a vendégek búcsút intenek az IkaruszbÓl, amely a legszebb emlékekkel viszi őkpt a magyar fővárosba.

Pusztai József