Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-09 / 135. szám
2 N Ä P E <5 ~ 1956 JÚNIUS 9 1 N. A. Bulgcmyinnak üzenete D. Eisenhowerhez (Folytatás az 1, oldalról) állapodás megkötéséig az államok erőfeszítéseinek arra kell irányulniok, hogy minden egyes állam olyan konkrét intézkedéseket tegyen a fegyverzet csökkentésére, amelyeket már a nemzetközi leszerelési megállapodás megkötése előtt életbe lehetne léptetni. Az ilyen intézkedések megtétele kétségtelenül elősegítené a nemzetközi feszültség további enyhítését, az államok közti bizalom szilárdítását, ez pedig kedvezőbb feltételeket teremtene a mindent felölelő leszerelési program végrehajtására. Remélem, Elnök űr egyetért azzal, hogy e tekintetben döntő jelentőségű volna a nagyhatalmak — köztük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok — kezdeményezése, hiszen ezeknek vannak a legnagyobb fegyveres erőik és anyagi erőforrásaik. A szovjet kormány a népek közti béke szilárdításának magasrendű céljait követve elhatározta, hogy vállalja a kezdeményezést és a leszerelési megállapodás megkötése előtt végrehajtja a Szovjetunió fegyveres erőinek nagyarányú, egymilliókétszázezer főnyi csökkentését a fegyveres erők 1955. évi 640 ezer főnyi csökkentésén kívül. Ennek arányában csökkenteni fogják a Szovjetunió fegyveres erőinek fegyverzetét és haditechnikai felszerelését, valamint a Szovjetunió költségvetésében a Szovjetunió katonai szükségleteire szánt kiadásokat. E határozatnak megfelelően feloszlatnak hatvanhárom hadosztályt és önálló dandárt, ezen belül a Német Demokratikus Köztársaság területén állomásozó három légihadosztályt és más, több mint harmincezer főnyi létszámú harci egységeket. Mi természetesen tudjuk, hogy az említett létszámú szovjet csapatoknak Németországból való kivonása nem oldja meg a kérdést teljesen. A szovjet kormánynak ez az intézkedése csupán az első lépés. Abból indulunk azonban ki, hogy amennyiben az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, amely csapatokat tart Németország területén, szintén intézkedéseket tenne Németországban állomásozó fegyveres erőinek csökkentésére, ez kétségtelenül előkészítené a talajt az e kérdésben teendő eltökél tebb lépésekre. E téren szem előtt tartjuk, hogy a négy hatalom kormányainak ilyenfajta Intézkedései azután a Németországban állomásozó külföldi fegyveres erők létszámának erős csökkentéséről vagy a külföldi fegyveres erőknek Németország területéről való kivonásáról szóló megállapodásra vezethetnének. Kollégáim és én kifejezzük reményünket, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya és ön, Elnök úr, személyesen, teljes figyelemmel vizsgálja meg a szovjet kormány ide mellékelt május 14-i leszerelési nyilatkozatát és a maga részéről méltó módon hozzájárul a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez, a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez és az egyetemes béke szilárdításához. Államaink megfelelő lépéseit kétségtelenül támogatnák más országok, ez pedig megalapozná az említett, mindent felölelő leszerelési program gyakorlati végrehajtását. őszinte tisztelettel N. A, BULGANYIN Dwight D. Eisenhower őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Washington, Burányin és Hruscsov elfogadta a svédországi, dániai és norvégiai meghívást Moszkva (TASZSZ): Mint a szovjet sajtó jelentések előzőleg már közölték, Svédország, Dánia és Norvégia kormánya moszkvai diplomáciai képviseleteinek útján meghívta Bulga- nyint, a minisztertanács elnökét és Hruscsovot, a Legfelső Tanács Elnökségének tagját, hogy 1957 első felében látogasson el Svédországba, Dániába, illetve Norvégiába. Június 7-én Gromiko, a külügyminiszter első helyettese fogadta Sohlman svéd nagykövetet, Moerch dán nagykövetet és Braadland norvég nagykövetet és közölte velük, hogy Bulganyin és Hruscsov köszönettel elfogadta a meghívást.Szovjet részről annak a kívánságnak adtak kifejezést, hogy a vezető szovjet államférfiak látogatásának konkrét időpontját, úgyszintén a látogatás időtartamát és programját később diplomáciai úton állapítsák meg. Scpllov szovjet külügyminiszter június 18-án Kairóba látogat Kairo (MTI): Hírügynökségi jelentések szerint az egyiptomi sajtó közöMe, hogy D. T. Sepi- lov, a Szovjetunió külügyminisztere június 18-án hivatalos látogatásra Kairóba érkezük; Az egyiptomi sajtó szerint a szovjet külügyminiszter részt- vesz azokon az ünnepségeken, amelyeket az utolsó angol katonának a Szuezi-csatorna övezetéből való távozásával egyidőben Egyiptom teljes függetlenségének visszanyerése alkalmából rendeznek; Indonézia miniszterelnöke az ősszel ellátogat Moszkvába Washington (MTI): Az amerikai rádió jelentése szerint az indonéziai kormány szóvivője hivatalosan közölte, hogy Ali Sastroamidjojo, indonéziai miniszterelnök elfogadta a Szovjetunió kormányának meghívását, hogy látogasson el Moszkvába; Adenauer elindult az Egyesült Államokba Bonn (MTI); Mint a Reuter jelenti; Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár pénteken repülőgépen elhagyta Bonnt, hogy az Egyesült Államokba utazzék, ahol Eisenhower elnökkel és Dulles külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat. Eden nyilatkozata az angol alsáházban a kormány atomfegyver kísérleti terveiről London (TASZSZ): Eden angol miniszterelnök az alsóház június 7-i ülésén közölte, hogy az angol kormány elhatározta, 1957 első felében atomfegyverkísérleteket végez a Csendes óceán egy távoleső részében. Eden a továbbiakban }&zt mondotta, hogy az angol kormány „számolt az ellenőrzés és a korlátozás nélküli, folytonos atomfegyverkísérletek miatt támadt nyugtalansággal.“ Emlékeztetett 1955. december 6-i felszólalására, amelyben kijelentette, hogy Anglia hajlandó .megvitatni e kísérletek szabályozásának és korlátozásának módozatait saját és a többi ország álláspontjának teljes figyelembevételével.“ Moszkvába utazik' egy amerikai repülőtársaság több vezetője Washington (MTI): A Pan- american World Airways repülőtársaság több vezetője rövidesen Moszkvába utazik, hogy a szovjet fővárosba irányuló repülőjárat létesítéséről tárgyalásokat kezdjen «-> jelenti az AFP, Igen nagy lehetőségek állnak a finn-magyar kapcsolatok kiszélesítése előtt A finn parlamenti küldöttség részt vett az országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Pénteken az országgyűlés külügyi bizottsága ülést tartott. Az ülés egy részén részt- vett a hazánkban tartózkodó finn parlamenti küldöttség, élén Toivo Kujalával, a finn parlament alelnökével, valamint O. L. M. Hjelt, a Finn Köztársaság budapesti ügyvivője. A külügyi bizottság tagjain kívül megjelent az ülésen Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke, Kristóf István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke, és Sebes István külügyminiszterhielyettes. S z a I a i Béla, a külügyi bizottság elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg az ülést és a bizottság nevében meleg szeretettel köszöntötte a baráti finn nép képviselőit, akik a bizottság tagjainak tapsa közben foglaltak helyet a tárgyalóasztal mellett. — A finn parlamenti küldöttség magyarországi látogatásának igen nagy jelentősége van a népeink közötti gazdasági és kulturális kapcsolat és együttműködés elmélyítése szempontjából, s elő fogja segíteni, hogy a finn és a magyar nép jobban megismerje és megértse egymást — mondotta többek között Szalai Béla, majd arról beszélt, hogy mélyen él népünkben a rokonság és közös eredet tudata, és igen messzire nyúlnak vissza a finn és a magyar nép közötti kulturális és tudományos kapcsolatok. A kulturális és tudományos kapcsolatokat tovább kell folytatni — hangoztatta. Igen nagy lehetőségek állnak még a kereskedelmi és gazdasági együttműködés kiszélesítése előtt. Ezen a téren már jelentős eredmények vannak: mint a sajtó a napokban hírül adta, a finn—magyar áruforgalom ebben az évben eléri a tizennyolc millió dollárt, ami harmincöt százalékkal több a múlt évinél. A két ország népgazdasága szerencsésen kiegészíti egymást, s bő tere van annak, hogy ezt az áruforgalmi keretet a jövőben tovább növeljük. Teljes egészében egyetértünk Toivo Kujala barátunk nyilatkozatával, aki megérkezésükkor kijelentette: „Úgy látjuk, hogy a baráti kapcsolatok ki- fejlesztése népeink között mindkét ország részére előnyös és kedvező”. Ezután Toivo Kujala a finn parlament alelnöke, a finn parlament küldöttség vezetője szólalt fel, és többek között a következőket mondotta: Gyakorlati tapasztalataink vannak arról, hogy az országok közötti kapcsolatok igen gyümölcsöző eredményeket hoznak. — A népeink közötti békés egymás mellett élés elősegítette kapcsolataink felelevenítését magyar testvérnépünkkel. Nagyon jól tudjuk, hogy az országaink, a népeink közti kapcsolatokban mind gazdasági, mind kulturális tekintetben még igen sok teendő van. De véleményünk szerint értékes és célszerű, hogy amit eddig megtettünk, azt továbbfejlesszük. Toivo Kujala nagy tetszéssel fogadott szavai után megkezdték a napirend tárgyalását. Az első napirendi pontként Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke mondott beszámolót a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatásáról. — A parlamenti küldöttségek cseréjének eddigi tapasztalatai igazolták azt a meggyőződésünket — mondotta — hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának kezdeményezése nagyjelentőségű a népek békés együttműködése, a baráti közeledés szempontjából. — A baráti országok parlamentjével való szorosabb kapcsolat megteremtése azért is gyümölcsöző volt számunkra, mert sok tanulnivalónk van azon a téren, hogy országgyűlésünk lenini értelemben vett szocialista parlamentté fejlődjék. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a képviselők és választóik közötti kapcsolat, a képviselők parlamenti munkájának, a parlamenti törvény- alkotó tevékenységének terén mi még nem hasznosítottuk olyan mértékben a szovjet tapasztalatokat, mint más népi demokratikus országok, — Ezért tovább kell haladnunk a megkezdett úton, tovább kell fejlesztenünk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok parlamentjeivel kapcsolatainkat, az eddiginél gondosabban kell tanulmányoznunk a testvéri Dulles az amerikai mezőgazdasági felesleg eladási tilalmának hatályon kívül helyezését javasolja Washington (MTI): Dulles amerikai külügyminiszter csütörtökön a kongresszus földművelésügyi bizottságának zárt ülésén azt javasolta, — jelenti az Associated Press, — hogy a kongresszus helyezze hatályon kívül az amerikai mezőgazda- sági árufeleslegnek a „vasfüggöny országaiba“ történő eladására vagy árucseréjére vonatkozó tálaimat; országok parlamentjeineS konkrét, elvi és gyakorlati te« vékenységét és tapasztalatai» kát bátran, alkotóan kell alkalmaznunk a mi sajátos vi» szonyainknak megfelelően or» szággyűlésünk munkájánál# megjavítására. A külügyi bizottság tagjaj ezután részletesen megvitat» ták a beszámolót; A bizottság helyesléssel vet* te tudomásul Rónai Sándor be* számolóját és megállapítottal hogy a kölcsönös látogatások előmozdították a népek kő* zötti megértést és barátságot, hozzájárultak a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez, a béke megszilárdításához. Ezek alapján a külügyi bizottság javaslatot tesz az országgyűlésnek, hogy hatalmazza fel az országgyűlés elnökségét az eddig létrejött kapcsolatok szorosabbra fűzésére és a parlamentek közötti kapcsolatok további szélesítésére. Ezután Olt Károly pénz» ügyminiszter számolt be a magyar—jugoszláv pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyezmények működéséről! Több kérdés él hozzászólás után a külügyi bizottság a be» számolót tudomásul vette éa a következő határozatot fogadta el 2 A külügyi bizottság teljes megelégedéssel veszi tudomásul a magyar—jugoszláv pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki és tudományos együttműködésről megkötött egyezményeket, illetve az erről szóló beszámolót és elismerését fejezi ki a küldöttség munkájáért, A külügyi bizottság meg /an győződve róla, hogy e megállapodások megkötése után a ma» gyár—jugoszláv viszony gyorsuló ütemben javulni f«- s a külügyi bizottság a maga részéről is mindent megtesz a jugoszláv—magyar kapcsolatok minden téren való elmélyítése és szorosabbra fűzése érdekében. A külügyi bizottság ülését Szalai Béla zárta be; Ál Badr jemeni trónörökös ebben a hónapban a Szovjetunióba látogat Moszkva (TASZSZ): A szovjet kormány meghívta A1 Badr őkirályi fenségét, trónörököst, jemeni miniszterelnökhelyettest és külügyminisztert, hogy a számára alkalmas időben látogasson el a Szovjetunióba. őfensége Ahmad jemeni király beleegyezett a látogatásba és köszönetét mondott a szovjet kormánynak A1 Badr herceg meghívásáért. A1 Badr örömmel elfogadta a meghívást. — Ugye, házasodni készül? — Hát.. -. — És karácsonyra tervezik az esküvőt? — Talán az eljegyzést... — Akkor hát húsvétra az esküvőt, igaz? — Körülbelül... — Mindjárt láttam.:. Csak aztán vigyázzanak, nehogy előbb meglegyen a gyerek... — Jó, majd vigyázunk — ígértem meg Gál néninek, aki a Vilmos utca környékének, sőt még a távolabbi vidékeknek is őszinte csodálatát vívta ki évek hosszú során. Gál néni ugyanis iósnő és mindig mindent eltalál. Bele. lát a múltba és a jövőbe, olvas a jelenben és rátapint a szerencsére éppenúgy, mint a szerencsétlenségre. Az én esetemben ugyan nem minden „klappolt”, de ezt csak annak tulajdonítom, hogy (önkritikát gyakorolok) nem mondtam mindig igazat a néninek. Kollegám nőmmel, akivel együtt mentem hozzá, már előzőleg megállapodtunk, hogy karácsonyra eljegyzés, húsvétra esküvő, hogy ő bérelszámoló, én pedig telefonközpontos vagyok. Tehát hazugságra szövetkeztünk. Bűnünket legfeljebb az enyhítené, hogy egy jósnak, egy jövőbelátó vátesznek úgyis mindegy, átlát az a hazugságokon, mint az ablaküvegen. Az előzetes jelek biztatóak voltak. Míg hirtelenavatott menyasszonyjelöltem felbaktatott Gál néni hivatalos helyiségébe, addig én a napsütötte kis udvaron, kedvesen zöldelő káposztafejek szomszédságában beszélgettem Kiss nénivel, aki vizitben járt errefelé. — Mindent megmond a házinénit — súgta bizalmasan. — Magam se hittem benne, addig, míg meg nem jósolta, hogy meghal szegény Bigámiái uram... Azért is járnak hozzá ilyen sokan. Csupa urak... Tudja afféle régi reakciósok... És mindenhogyan jósol. Arcból, kézfejből, tenyérből, még kártyát is vet, ha kérik... — Univerzális tehetség! — állapítottam meg és már alig vártam, hogy „menyasszonyjelöltem” visszatérjen. Legszívesebben visszaszívtam volna az egész hazugságot, mert ugyan mit mondok majd, ha a néni rámförmed és kiszámolja csalafintaságomat: Maga újságíró, a „menyasszonya“ is az, mindketten vagy tíz esztendeje házasok, mindkettőjüknek van már gyermeke! Azt hiszik, engem be lehet csapni?! Hát, mint utólag kiderült: lehet. Ez szokatlan ugyan, mert Gál néni hivatalból hozzászokott, hogy 6 csapja be az embereket, de ezúttal mégis sikerült. „Menyasszonyom” kijött, én bementem. Cseppet sem titokzatos szűk konyhácskában telepedtem le, szemben a múlt és jövő tudójával, aki először a kezem fejét vizsgálta meg. — Határozott természet, erős akarat, psziho- teológiai refleksziózis, erős szubvenclonális reagálások jellemzik — hadarta egyvégtében, ha nem is pontosan ezeket, de hasonlókat. Azután ö kérdezett és én feleltem. — Jelentkezett valahová önként? — Mikor? — kérdeztem vissza. — Hát ha nem most, régen. — Igen... De az régen volt.;. (azokra a ritka pillanatokra emlékeztem, mikor az iskolában önként billegettem az ujjaimat), követelt el — Ahá! És ÜU is? — Ültem — feleltem a legjobb lelkiismeret. tel, hiszen akkor is éppen ezt tettem, ö azonban félreérthette ezt is, akárcsak az önként jelentkezést és tévesen kapcsolt (a telefonnál Is előfordul): — De nem soká ült7 — Mikor mennyit... Elővette a nagyítót és megsilabizálta a hüvelykujjam bütykét. — Két évet, Igaz? Börtönben ■. i, — De én..i — Csak vallja be nyugodtan. Sirba teszi a titkát! Mit tehettem? Nem hagyhattam hazugsága ban Gál nénit! így nyugodtan bevallottam: — Héf hónapot. — Igen, látom (nagyító, mutatóujj bütyke), de két évig tartott, míg kiheverte .;; — Igen. — Na, látja! Tudom én azt! Tisztán látom. Sérve volt? — Nem? ■— A vakbele megvan? — Igen. — Látom! (falon átlátni már hallottam, de hasfalon!!!) Ki fogják venni! Műtétje lesz... No, de nem akarom túlságosan részletezni. A néni továbbra is mindent megkérdezett tőlem (amit előzőleg nem kérdezett meg rólam a kolléganőmtől), azután gyorsan menjősolta azt, amit én magam elmondtam neki, Azt, hogy él az apám, hogy él mindhárom testvérem (bár igazat mondott volna), hogy vannak ellenségeim (ha tudná, hogy holnapra 6 is ezek közé tartozik!), hogy szeretnék több fizetést (ugyan ki nem szeretne?) és hogy volt már egy asszony az életemben. >. Ja nem asszony? Akkor lány! De ez biztos! Ezután következett a nagyágyú: csodálatosképpen kitalálta (miután „menyasszonyom" már előzőleg elmondta neki), hogy nősülök, hogy a lány jobban szeret engem, mint én Őt (igaz, kolléganőmnek éppen fordítva mondta, ejnye-bejnye!), hogy mikor lesz az eljegyzés és az esküvő. Sőt, előre látta, hogy három gyermek fogja körülülni családi fészkünk terített asztalát. — Mi? Mit mondsz? Hogy neked kettőt jósolt? Egy gyerek ide vagy oda, igazán nem számít! (Ez a beszélgetés már az utcán zajlott le „menyasszony” és „vőlegény" között). — Csakhogy... Most itt állunk egy jólklter- velt bigámia küszöbén, tudod-e? Mtí szól hozzá a feleséged? — És mit szól hozzá a térjed? És még egy húszast fizettünk is érte . -.; Hát még mit fizet az, akinek nem bigámiát jósol, hanem azt, hogy megváltozik avilág . ■.. — Hm... Mit gondolsz, mii szól,, ha elolvassa az esetet az újságban? — Azt nem írhatjuk meg. Mindent nem bír el a nyomdafesték. De talán annyi haszna lesz, hogy Gál néni üzletfelei észreveszik, hogy egy jósnő sem míndenttudó, és hogy egy vétesz — ma is, akárcsak régen. — megelégszik azzal, hogy mindenkit — lórátesz. GARAMI LÁSZLÓ
