Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-05 / 131. szám

2 N A PL'ö 195« JÜNTUS I ’l 'A Ann parlamenti feüldöttség megkoszorúzta a magyar hősök emlék művét Ä Finn Köztársaság parla­mentjének küldöttsége kedden délelőtt a Hősök terén ünnepé- lyesen megkoszorúzta a né­pünk szabadságáért és függet­lenségéért elesett magyar hő­sök emlékművét. A koszorúzást ünnepségen résztvett Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Nagyistók József, az országgyűlés alelnö- ke, Kristóf István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkára, Sebes István külügy- miniszterhelyettes, Magyari András, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese, Mihály- fj Ernő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Az emlékművel szemben néphadseregünk díszőrsége csa­patzászlóval sorakozott fel; Pontban tíz órakor érkezett meg az emlékműhöz Toivo Kuiala, a finn parlament al- elnöke, a küldöttség vezetője. A finn Himnusz elhangzása után a küldöttség vezetője és az ügyvivő helyezte el az em­lékművön a Finn Köztársaság nemzeti színű szalagjával díszí­tett koszorút. A koszorúzást ünnepség a magyar Himnusz hangjaival ért véget, ezután a díszőrség díszmenetben vonult el a meg­jelentek előtti Tito elnök első megbeszélése a szovjet kormány vezetőivel Moszkva (TASZSZ): Kedden, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor a Kremlben a Szov­jetunió Minisztertanácsa El­nökségének üléstermében meg­kezdődött az első megbeszélés Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke és a szovjet kormány ve­zetői között. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben fo­lyik A megbeszélés kezdete előtt behívták az ülésterembe a szovjet és a külföldi tudósító­kat. A megbeszélés résztvevői zöldasztal mögött ülve feszte­len eszmecserét folytattak az újságírókkal és a fotóriporte­rekkel. Néhány perc múlva a sajtó képviselői elhagyták az ülés termeti A megbeszélésen jugoszláv részről Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke, Edvard Kardelj, a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács alelmöke, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Mijalko Todorovics, a szövet­ségi végrehajtó tanács tagja, Jakov Blazsevics, a Horvát Népköztársaság végrehajtó ta­nácsának elnöke, Veljko Mi- csunovics moszkvai jugoszláv nagykövet, Jozsa Vilfan, a ['Könyvnap 1956. * Bárány Tamás: CSIQALÉPCSÓ köztársasági elnök főtitkára és Anton Vratusa államtitkárhe­lyettes, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökének kabinet- főnöke vesz részt; Szovjet részről a megbeszé­léseken K. J. Vorosilov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke, N. A. Bul­ganyin, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, N. Sz. Hruscsov, D. T. Sepilov, V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek első helyettese, N. P. Fir- jubin, belgrádi szovjet nagy­követ, L. F. Iljicsov, a szovjet külügyminisztérium kollégiu­mának tagja és K. D. Levics- kin, a szovjet külügyminiszté­rium 5. európai osztályának helyettes vezetője vesz részt. Bulganyin villásreggelit adott Tito tiszteletére Június 5-én moszkvai idő szerint tizenhárom órakor N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Kreml palotában villásreggelit adott Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnökének tiszteletére. A villásreggelin jelen voltak a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság és a Szovjetunió vezető személyiségei. A rendkívül szívélyes han­gulatban eltelt villásreggelin N. A. Bulganyin és Joszip Broz Tito beszédet mondott. Joszip Broz Tito június 5-én estebédet adott a szovjet vezetők tiszteletére Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke június 5-én estebédet adott a szovjet vezetők tiszte­letére. Az estebéden résztvet- tek a Kommunista Párt és a szovjet kormány vezetői, vala­mint a Tito elnök kíséretében lévő jugoszláv személyek. Tito elnök feleségének látogatása K. J. Vorosilov feleségénél Moszkva (Tanjug): Jovanka Broz, Tito elnök felesége ked­den délután látogatást tett K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége el­nökének feleségénél, aki teán látta őt vendégül. Jelen volt még N. A. Bulganyinnak, a Minisztertanács elnökének fe­lesége, N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP első titkárának felesége, valamint a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsága több tagjának felesége is. Hivatalos közlemény a szovjet- jugoszláv politikai tárgyalásokról Miért kell ezt a regényt jóformán együltőben végig­olvasni? Pedig a szó szokvá­nyos értelmében nem is iz­galmas és eszközeiben igazán nem olcsó. Viszont a problé­ma, melyet felvet, napjaink legégetőbb kérdései közé tar­tozik, szinte belé ütközünk bármerre fordulunk, — s mégis alig beszéltünk, még kevesebbet írtunk róla-. Merész káderpolitika, ki­emelés, vállalati érdek, át­helyezés ... t s az érem má­sik oldalán: lakáshiány, kü­lönélés, a családi élet fel-1 bomlása. Bárány Tamás igen őszinte szándékkal igyekszik eliga­zodni és eligazítani ebben a kavargásban s közben éle­tünk egész sereg más jellem­zőjét is érinti: a fiatalság fe­lelőtlenségét a korai család- alapítások miértjét, a dolgo­zó házastársak külön-külön vágányokon futó fejlődési irányát, stb. Néhol lírai han­gú, szubjektívan gondolkodó — és elgondolkodtató írás, — mégis valahogy éppen a leg­fontosabb dolgokat túlságo­san egyszerűen intézi el, s ez a szimplifikáló törekvés nem egyezik ennek az írás-< nak a bölcselgető stílusával. A három főszereplő való­ban élő, rokonunknak érez­zük őket, életük fordulópont­ján, talán legnehezebb nap-* jaikban találkozunk velük. , A bennük végbemenő harcot ( még csak ábrázolja az író, V de sajnos, jóformán teljesen\ elszigeteli őket a társadalom- „ tói, — s amint említettük: C2(> élet keresztmetszetét néhány (> ugyancsak égető kérdés fel-^ vázolásával csupán megvil- (i lantja. A háttérben . létező (dg nem élő) elnagyolt ala­kok — kollégák, vállalati igazgató, személyzeti főnök, i kerékkötő osztályvezető — (i együttesen sem formálják meg a mai közélet jellegzetes arcélét Pedig a főhősök lelkiválsá­gának szülői talán éppen azok a bizonyos csak „fél­vállról’’ megemlített, s hatá­saiban szélesebb ábrázolást <> kívánó társadalmi jelensé- \ gek. Ezért marad végül a re­gény szereplőinek története mégis az ő magánügyük, bár tudjuk, hogy nagyon is sűrűn megesik az életben történe­tük. (Szépirodalmi Könyv­kiadó.) KENDE SÁNDOR Moszkva (Tanjug) Moszkvá­ban kedden este hivatalos közleményt adtak ki. Ma délelőtt a Kremlben megkezdődtek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kormány- küldöttsége közötti tárgyalá­sok. A megbeszélések során szé­leskörű eszmecsere folyt a szovjet—jugoszláv kapcsolatok továbbfejlesztése kérdéséről, valamint a két országot érdek­lő jelentős nemzetközi problé­mákról. A megbeszélések szívélyes és baráti légkörben és az őszinteség és teljes megértés szellemében zajlottak le. A tárgyalások folytatódnak U Nu burmai miniszterelnök lemondott U Ba Szve eddigi hadügyminiszter az új miniszterelnök Rangun (MTI) Nyugati hír- ügynökségek jelentik, hogy U Nu burmai miniszterelnök kedden lemondott, utóda a kormány élén U Ba Szve ed­digi hadügyminiszter, aki a miniszterelnökség mellett meg­tartja továbbra is a hadügymi- niszteri tárcát U Nu újságíróknak adott nyilaikozsatában kijelentette, hogy azért mondott le a mi­niszterelnökségről, hogy több .időt szentelhessen pártszerve­zési kérdéseknek. U Nu to­vábbra is elnöke marad a kormányzópártnak, az Antifa­siszta Népi Szabadságligának. U Ba Szve kijelentette, hogy „ugyanaz a párt van hatalmon, mint volt eddig és semilyen változás sem következhet be az ország külpolitikájában”. Hozzáfűzte, hogy Burma sem­legességének kérdésében ugyanaz a nézete, mint U Nu- 1 nak; Űj erőművek az NDK-ban Ipigl A Német Demokratikus Köztársaságban gyors ütem­ben épül az ifjúság erőműve, a Trattendorf-i Hőerőmű Adenauer és Guy Hollét elvi megállapodásra jutott a Saar-kérdésben Berlin (MTI) Keddre virra­dóra közleményt adtak ki Adenauer nyugatnémet kancel­lár és Guy Mollet francia mi­niszterelnök hétfőn Luxem­burgban. tartott megbeszélésé­ről. A közlemény szerint a két kormányfő elvi megállapodást ért el a Saar-kérdésben: a Saar-vidéket politikailag 1957 január 1-én, gazdaságilag 1960 január 1-én Nyugat-Németor- szághoz csatolják. Megegyez­tek abban, hogy 550 millió márka előirányzott költséggel létrehozzák a Moselle csator­nát. Ezen. az olcsó viziúton szállítják majd a Ruhr vidéki szenet a lotharingiai francia acéliparnak. Az építési költsé­gekből Nyugat-Németország Erzsébet királynő három napos hivatalos látogatásra a svéd fővárosba indult London (MTI): Az angol rá­dió jelenti, hogy II. Erzsébet angol királynő és férje, az edinburghi herceg, a „Britan­nia“ yacht fedélzetén három­napos svédországi hivatalos lá­togatásra Stockholmba indult. háromszáz millió márkát, P’ranciaország 250 millió már­kát fedez. Adenauer és Guy Mollet abban állapodott meg továbbá, hogy Franciaország a követ­kező években mintegy kilenc­ven millió tonna szenet kap még a Warndt környéki bá­nyák termeléséből; A luxemburgi tárgyalások­ról kiadott közlemény szerint a két állam szakértői a közel­jövőben kidolgozzák a megfe­lelő egyezmények szövegét. A két kormányfő a közle­ményben „az atlanti szövetség iránti hűségét” is kifejezte. Helyreigazítás A Körmendiek pályafutása „A Körmendiek pályafutása“ címmel cikk jelent meg lapunk május 9-1 számában; A cikk­ben leírt tények, adatok nagy része megfelel a valóságnak; Néhány megállapítása azonban pontatlan, nem bizonyított, megfogalmazásában sem elég világos, s ezért félreérthető. Ennek oka, hogy a cikkíró az A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója A kötelesrészről Ha az örökhagyónak nincse­nek egyenes leszármazói, tehát gyerekei, unokái, stb. és a szü­lők sem élnek, akkor a vagyo­náról szabadon végrendelkez- hetik bárki javára; Ha azon­ban egyenes leszármazói van­nak, akkor a vagyonának csak a fele részéről végren- delkezhetik a gyerekein kívül mások javára. A vagyona má­sik fele részét, illetve a vagyo­na értékének másik fele részét a gyerekei kell, hogy örököl­jék. Ugyanez ' a helyzet, ha egyenes leszármazói nincse­nek ugyan, de a szülők élnek. A törvényes örökrész a hagya­téknak az a része, amit a törvényes örökösök mindegyi­ke végrendelet nem létében örökölne. Ennek a törvényes örökrésznek a fele része az, amit kötelesrésznek nevezünk. Kötelesrészre jogosítottak az örökhagyó egyenes leszárma­zol s ezek hiányában a szülői. A nagyszülői azonban már nem. A törvényesen örökbefo­gadott gyermek az örökbefo­gadással az örökbefogadó édes gyermekének a jogállásába lép. A házasságon kívül szü­letett gyermek a törvényes há- aasságból származó gyermek­kel egyenlő jogállású akkor, ha teljes hatályú elismerő nyilatkozattal valaki saját gyerekének ismerte el, illetve jogerős bírói ítélet valakit a gyermek atyjának nyilvání­tott, vagy ha valaki a gyermek megszületése után a gyermek anyjával házasságot kötött és a házasságkötés alkalmával — bár a gyerekről tudott — az anyakönyvvezető előtt nem jelentette ki azt, hogy a gyer­mek nem tőle származik. Ezekben az esetekben a gyer­mek törvényes lemenő örökös lesz, s így kötelesrészre is jo­ga van; Ha az örökhagyó halála után a kötelesrészre jogosított is meghal, mielőtt kötelesrész iránti igényét érvényesítette volna, akkor ez az igény át­száll az örököseire is. Azonban az örökös hitelezőjére ez a jog már nem száll át. Az örö­kös hitelezője tehát nem tá­madhatja meg a végrendeletet az adósát illető kötelesrész sérelme címén; A kötelesrész nagyságának kiszámításánál számba kell venni először is az örökhagyó hagyatékában maradt va­gyont, s ehhez hozzá kell szá­mítani a törvényes örökösök részére előre kiadott értéke­ket, továbbá az örökhagyó ál­tal életében tett ajándékokat. Minden ajándékot számba kell venni tekintet nélkül arra, hogy családbeli, vagy idegen kapta; A hagyatékhoz minden va­gyontárgy: ingó-ingatlan, kész­pénz, követelés, függőtermés, szóval minden érték hozzá tartozik. A függőtermést olyan állapotban kell számításba venni, amilyen állapotban az örökhagyó halála idején volt, mert ez az időpont az irány­adó úgy, a hagyatéki vagyon, mint a hagyaték értékének a megállapítására. Kétes és be­hajthatatlan követeléseket nem lehet a hagyatékhoz számíta­ni; Az előre kiadott értékhez tartozik minden, amit az egyik vagy másik szülő életében a gyermekének örökrészébe ad. Ehhez tartozik a szülőktől ka­pott hozomány, a kiházasítási tárgyak, a hivatás alapításra és adósság kifizetésére kapott értékek. Ha a szülő a gyerme­ke nevére vesz Ingatlant, ak­kor a vételárat kell felszámí­tani; A gyermekek taníttatá­sára, kiképzésére fordított költséget csak akkor kell számbavenni, ha az olyan ma­gas volt, hogy a szülők törzs­vagyonát apasztotta. A lako­dalmi költséget nem kell az előre kiadott értékekhez szá­mítani; A szokásos alkalmi ajándé­kok mértékét meg nem hala­dó ajándékot nem kell szám­bavenni. Számba kell venni azonban a gyermek házas­társának adott ajándékot és egyéb juttatást. Nem kell számbavenni a gyermek gyer­mekének, vagyis az örökhagyó unokájának adott ajándékot és egyéb juttatást. A hagyatéki vagyon értéké­ből le kell vonni a hagyatéki terheket. Hagyatéki terhek- nek kell számítani az örökha­gyó adósságait, a hátralékos adókat és közterheket, az örökhagyó gyógyítási és te­metési költségeit. Nion lehet teherként levonni a hagyatéki eljárás (leltározás, tárgyalás) költségeit és az örökösödési illetéket sem, A terhek levonása után fennmaradó tiszta hagyaték értéliét, az előre kiadott és ajándékozott értékeket össze kell adni, elosztani annyi fe­lé, ahány gyermek van s az egy gyermekre jutó rész fele az a kötelesrész, amit a tör­vényes lemenő örökösnek meg kell kapnia, akként azonban, hogy ebben a részben be kell tudni az illető gyermeknek előre kiadott értékeket, az úgynevezett előadamányokat. Az örökhagyó a betudást el­rendelheti, vagy elengedheti, amire elrendelte a betudást, azt be kell tudni, amire elen­gedte, azt nem lehet betudni. De a betudás elengedése nem lehet oly mértékű, hogy sértse a többi örökös kötelesrészét. Ha például két gyerek van, akkor a végrendelet nemlété­ben a vagyon kétfelé menne, vagyis egy gyermek a felét kapná. Ennek az örökrésznek a fele, vagyis az egészhez vi­szonyított y4-ed rész egy gyer­meknek a kötelesrésze. Ha az egy gyermeknek jutott vagyon értéke nem éri el a köteles­rész mértékét, akkor ezt első­sorban a hagyatékból kell ki­egészíteni. Ha ebből nem telik ki, az örökhagyó által meg­ajándékozottak kötelesek azt kiegészíteni, mégpedig legelő­ször az, akit legutoljára aján­dékozott meg és így tovább visszafelé; Ha a megajándékozottak maguk is kötelesrészre jogosul­tak, akkor csak a törvényes örökrészüket meghaladó va­gyonnal felelnek a kötelesré­szért. Ha a megajándékozottak mindnyájan törvényes örökö­sök, akkor olyan arányban felelnek a kötelesrészért, ami­lyen arányban a kapott va­gyon meghaladja a törvényes örökrészüket Ha idegenek és családbeliek a megajándéko­zottak és a kötelesrész kiegé­szítése a hagyatékból ki nem telik, akkor az idegen meg­ajándékozottak felelnek első­sorban, visszafelé, az ajándé­kozás sorrendjében, csak az­után a családbeliek; érintett személyeknek csak egy részét hallgatta meg, akik­nek személyi ellentétekből ere­dő néhány alaptalan megálla­pítását nem ellenőrizte meg­felelően. Körmendi Viktornak a re­ménypusztai termelőszövetke­zetbe történt belépésekor 9 116 forint adóhátraléka volt, mely­ből azóta törlesztett, az akkori­ban tett, a cikkben idézett ki­jelentése nem bizonyítható. A termelőszövetkezet., elnöki tisz- ségéről valóban leváltották, de előtte és utána is már hagyo­mányos volt az elnökök éven­kénti cserélgetése. Amíg a ker­tészet a reménypusztai tsz-hez tartozott, valóban több alka­lommal nem mázsálták a piac­ra kerülő árut; Az ellenőrző bizottság a piacról befolyt jö­vedelemnél néhányszor hiányt észlelt, de a visszaéléseket nem torolták meg s nem állapítot­ták meg, hogy személy szerint kik okozták a kárt, mivel a tsz tagsága sem követelte a kö­zös vagyon herdálóinak meg­büntetését; Weizer Józsefnét nem Kör­mendi Viktor, hanem fia, Er­nő ütötte meg. Weizemé az eset után nem lépett ki a cso­portból. A közös kertészet ön­tözőcsöveivel kizárólag Kör­mendi Győző — aki azóta kilé­pett a csoportból, — övezte körül saját háztáji kertészetét;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents