Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-05 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A BARANYA MEGYEI pa'btbizottsa'g és a megyei TA N At 5 LAPJA 1 XIII. ÉVFOLYAM, 132. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 JÜNIUS 6 A nagy erőpróba előtt Közvetlenül a nagy erőpró­ba, a gabonabegyűjtés előtt nyugtalanító ellentmondás körvonalai rajzolódnak ki mind határozottabban a nép ellátásának e fontos területén. Bár a megye egésze teljesíti ugyan területi beadási terveit, mégis hétről-hétre több hátra­lékost tarthatunk nyilván. Egyre világosabban látható, hogy a megyei tervteljesítést csak néhány járásunk gazdái­nak fokozott felelősségérzete, tervtúlteljesítése tartja fenn s a járásokban, falvakban az ő árnyékukban sokasodnak azok, akiknek gyülemlő mulasztásai — ha nem akadályozzuk meg — előbb-utóbb felborítják a megye tervteljesítésének lát­szólagos egyensúlyát. Különö­sen a sellyei járásban észlel­hetjük, hogy míg Gyöngyfa, Királyegyháza és Gilvánfa egy sertéssel sem maradt adós, ad­dig közvetlen szomszédaik, mintha más világban élnének, szinte számát sem tudják ad­ni már hátralékaiknak. Talán homlokegyenest ellenkezők lennének itt a gazdálkodók kö­rülményei? Vagy valami eddig ki nem derített sajátosság bék­lyózza le a begyűjtési szervek tevékenységét, akik alig pár helyen szereznek érvényt a töryénynek? Sem egyik, sem másik. Vannak ugyan komoly termelési problémák is, de be­gyűjtési szerveink határozat­lanságának olyan politikai ter­mészetű okai vannak, melyek­kel érdemes hosszabban fog­lalkozni. Pár héttel ezelőtt ugyanezen a helyen már beszámoltunk ar­ról, hogy a XX. kongresszus után számosán a begyűjtés rendszerének eltörlése hitében . ringatták magukat. Ha ez a nyilvánvaló sületlenség azóta a legtöbb józan gondolkodású ember előtt el is veszítette kezdeti valószínűségét, annál szélesebb körben divik^ — egyes tanácsok s begyűjtési megbízottak között a XX. kongresszus elveinek másfajta elferdítése. Igen sok helyen azt tartják, hogy Hruscsov elv­társ beszámolója óta még a no­tórius hátralékosokkal szem­ben sem használhatjuk fel a törvényben előírt adminisztra­tív intézkedéseket, és ha a fel- pótlékolás „még hagyján is , de transzferálásra semmiesetre sem kerülhet sor. Mondanunk sem kell, hogy a XX. kong­resszus egész hatalmas anya­gában keresve sem talalhatui egyetlen olyan mondatot, amely a kötelességmulasztók alá adna lovat. Miféle állam lennénk, ha nem járnánk el tórvénveink megsértőivel szemben? S milyen állami tisztviselő az, aki J^jébe még „elméleti” alapot tákol össze határozatlansága patas- tolására? Nem, mi sem va­gyunk hívei az adminisztratív eszközöknek és csak azokat tanácsokat, begyűjtési hivata­lokat tekintjük igazán jól mű­ködőnek, mint a szászvári, ahol még sohasem Peruit el­számoltatásra a sor. De ahol a nvi Iván valóan rossz feívilágo sító tevékenység nem volt ké­pes megakadályozni a tör­vényszegést, a hátralékgj 1 tést, ott rombol és helyrehoz­hatatlan károkat okoz a tör­vényes eszközök felhasználá­sának elmulasztása. jan emlékezünk a jobboldali elhajlás hónapjaira — nem kérünk belőle. Sajnos, ez példa ts arra mutat rá, hogy a községekben az élet napi eseményeitől elszakítottan fo­lyik a XX. kongresszus anya­gának tanulmányozása s nem hozzák kapcsolatba olyan fon­tos intézménnyel, mint a be­gyűjtés. Gödreszentmártonban egyszerre 12-en voltak hát­ralékosok a hízottsertéssel. Mi­után a felszólítás sem vezetett eredményre, tíz százalékkal felpótlékolták kötelezettségü­ket. Eredmény? Mindnyájan beszerezték a hízót, mintegy bizonyítva, hogy szükség van az adminisztratív eszközöknek nem nyakló nélkül, hanem a törvény szellemében történő alkalmazására. Ennek tisztázása annál is inkább sürgető volt, mert há­rom héten belül a kombájn­árpával kezdetét veszi a gabo­nabegyűjtés jelentőségében és nagyságában mindent felül­múló és minden erőt igénybe­vevő hatalmas munkája. De rá fordíthatjuk-e minden fi­gyelmünket, amikor félkézzel az elmaradt hátralékokat kell összeszednünk? Nyilván, ak­kor már nem lesz rá sem erőnk, sem módunk és csak azon kapjuk magunkat cséplés után, hogy megint helyrehoz­hatatlan hátralékban tengődik a megye. A nagy erőpróba, a gabonabegyűjtés azzal kezdő­dik, hogy június harminca- dikáig begyűjtsük az időará­nyosan — első félévre — ese­dékes állati termékeket, az egész esztendei tojást, mert annak idénye júniussal gya­korlatilag lejár — és tiszta kézzel, mással nem terhelve kezdhessünk neki az augusztus végéig eltartó munkának. Fel­tétlenül gyorsítanunk kell a begyűjtés ütemét! Sajnos, ez' eddig csak a legjobbak értet­ték meg, mert tények tanúsít­ják, hogy míg június első négy napjában a sellyei, siklósi já­rásokban egyetlen sertést sem gyűjtöttek be, addig a verseny­ben első pécsváradi járásban tizenhármat hajtottak a be­gyűjtőhelyre. Megyei köteles­ség és országos érdek, hogy ezt az ütemet átvegyék és fokoz­zák a többi járásban is. A begyűjtési megbízottak, a tanácsok begyűjtési állandó bizottságai saját nyári mun­káikat könnyítik meg, ha a tavalyi esztendő rengeteg ta­pasztalatából okulva már ele­ve úgy készülnek fel a gabona­begyűjtésre, hogy éppen olyan esős nyárra számítanak, mint a tavalyi volt. Ha már előre kijelölik és kitisztíttatják a szükségraktárakat, számbave- szik a szárító helyeket és ponyvákat, akkor nem követ­kezhet be a múlt esztendeihez hasonló rendkívül sok zökke­nő. Ez ugyanúgy hozzátartozik a jó előkészülethez, mint az a magától értetődő dolog, hogy valamennyi nyilvántartásnak rendben kell lennie a gabona­begyűjtés kezdetére, nehogy félreértések származzanak be­lőle. És ami túlnő az iroda ke­retein: előkészítésre vár a szabad gabona felvásárlás igen komoly feladata, különösen a termelőszövetkezetekben, ahol a múlt évben az árugabonának csak 40—50 százaléka került — helytelenül — állami felvá­sárlás alá. A begyűjtési hálózat Immár több esztendős gyakorlattal, tapasztalattal, megerősödve és 6zép eredmények birtokában indul neki a nagy erőpróbá­nak. Érjük el, hogy az első félévi begyűjtési tervek telje­sítéséért versenyző hét és fél­ezer baranyai gazda mellé a cséplés kezdetére újabb hét és félezrek csatlakozzanak, s a megye hétről-hétre, hátralékok nélkül teljesíthesse begyűjtési kötelezettségeit: Javul a bányák levegőellátása A pécsi bányák többévtize­des problémája a munkahe­lyek sűrített levegővel való ellátása. Különösen az utób­bi években volt sok panasza fejtésekben a sürített levegő nyomásának gyengeségére. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél még 1953-ban ki­dolgoztak egy úgynevezett fejlesztési tervet, amelynek végrehajtását 1954-ben kezd­ték meg. A terv egyik tétele: mindhárom üzem — Szabolcs, Pécsbánya és Vasas — sürí­tett levegő-ellátásának meg­javítása. A terv e részének végrehajtásához új kompresz- szoroik üzembeállítására volt szükség. Az első komvresz- szort nemrégiben szerelték be András-aknán. A napokban a komrpesszor próbajáratása is megtörtént, végleges üzem- beállítására is hamarosan sor kerül. Az új kompresszor üze­meltetésének óriási jelentősé­ge van. Körülbelül 0,7 atmo­szférával növeli a nyomást, ami azt jelenti, hogy a jelen­leginél 20 százalékkal lesz jobb Pécsbányán a sürített levegő ellátás. Pécsbányán a második 3 000 köbméter tel­jesítményű kompresszort sze­relik, amelynek üzembeállí­tása újabb 0,4—0,5 atmoszféra nyomásemelkedést jelent. A második kompresszor előre­láthatólag augusztus közepén lép üzembe. A fejlesztési terv szerint 1957-ben ismét két kompresszorral gazdagodik Pécsbánya. Hosszúhetény már nagyobb gépegységeket kap. öt darab 6 000 köbméteres kompresz- szort szerelnek fel az új ak­na ellátására. Szabolcson, György-aknán még ennél is nagyobb teljesítményű — 25 ezer köbméteres kompresz. szort helyeznek üzembe. Há­romezres kompresszort kap Rücker-akna, ezenkívül há­rom 6 000 köbméteres egysé­get szerelnek fel az új István­ok nai légaknában. A György- aknai és a légaknai komp­resszorok 1958-ban kezdik meg működésüket. Az új kompresszorok üzem­behelyezésével végeredmény­ben a jelenleginek háromszo­rosára kívánják felemelni a jelenlegi sürített levegő ter­melést. Több mint nyolcezer látogatója volt az Országos Képzőművészeti Kiállításnak Maradandó élménnyel gaz­dagodtak azok a műbarátok, akik négy héttel ezelőtt reszt­vettek az I. Pécs-Baranya Me­gyei Országos Képzőművészeti Kiállítás megnyitóján. A négy hét hamar elrepült s ma már, a befejezés után közvetlenül, megvonhatjuk a kiállítás sike­rének mérlegét. Ebben első he­lyen áll a dolgozók érdeklődé­sét kifejező látogatottság, a 8 500 ember, aki megnézte. Elmondhatjuk, hogy a kiállí­tás elérte elsőrendű célját, ma­gasrendű, művészi alkotások­kal gyönyörködtette és nevel­te a dolgozókat, akik megje­lentek az üzemekből és hivata­lokból éppúgy, mint a pécsi iskolák diákjai. Nagy volt az ország különböző helyeiről Pé­csett tartózkodó látogatók szá­ma is. A tanácsiskolából, ahol a községi vb. elnökök és titká­rok fejlesztik tovább tudásu­kat, mintegy százan viszik a kiállítás hírét és élményeit a baranyai falvakba. Nagyon je­lentős, hogy az ifjúságnak módja nyílt megismerkedni a mai magyar festészet jelentős alkotásaival, növelni képzőmű­vészeti műveltségét, igényét és tudását. Több, mint 2 000 katalógus kelt el s került a könyvespol­cokra. Alig maradt eladatlan kép, sőt talán kissé kevés is volt az eladható mű. Mintegy 45 marad közülük megyénkben és Pécsett a kiállítás után, több a pécsi múzeumban. És itt maradt emléknek sok­sok kedves mozzanat, egyebek között Csók István látogatása. Soha nem lehet elfeledni egyik legszebb magyar képét, a „Thámár” vázlatot, vagy Rud- nay Gyula „Vihar”-át, Szőnyi István „Három parasztasz- szony”-át, Bernáth Aurél „Tél” c. képét, Domanovszky Endre „Csendélet”-ét és a többi re­mekművek sorát. Pécs képző- művészeti történetébe feljegyzi a krónikás, új lapon, az el­múlt négy hetet. dr. Rácz István Június 18-án: Beethoven IX. szimfóniája Pécsett Az utóbbi évek koncertjei­nek sorát az idei évadzáró hangversennyel akarják meg­koronázni zenei együtteseink Pécsi zenekarral és énekkarra' először szólaltatják meg Beet­hoven IX. szimfóniáját. Ezzel a hangversennyel tovább épül a pécsi zenei hagyományterv. amely minden zenei évadot ezzel a csodálatos alkotással akar zárni s ha már zenekar és énekkar tudja, úgy nem lesz többé akadálya a hangverseny­évad folyamán való — minden bizonnyal egyre tökéletesedő — előadásoknak, újabb ven­Nagymennyiségű cseresznyét szállítanak Pécsre Paksról, Öcsárdtól és Diós- viszló környékéről eddig mint­egy 10—14 mázsa cseresznyét küldtek Pécsre. Baksa és Ócsárd községben kedden kö­rülbelül 30—40 mázsa cseresz­nyét szedtek, amit Pécsre szál­lítanak. — A harkányi terme­lőszövetkezet, amely az elmúlt héten már karfiolt és saláta­uborkát szállított Pécsre, e hé­ten zöldpaprikát, nyolc-tíz nap múlva pedig már saját termé­sű paradicsomot küld a MÉK- nek, amely azt a zöldség-gyü­mölcs boltokban hozza forga­lomba. Autóbiiszkiilffn járat a Balatonra Az IBUSZ idén nyáron hét­végi kedvezményes autóbusz- áratokat indít Pécsről a Bala­tonra. Megfelelő számú jelent­kező esetén június 18-án, szom­baton másfélnapos, június 17- én. vasárrap pedig egésznapos hétvégi kedvezményes autó­busz különjáratot indít Bala- tonboglárre és Siófokra, Diétás fagylalt A Nád'-r étterem messzeme­nően gondoskodik a cukorbe­teg vendégek ellátásáról is. Ma mfr minden étlapján kétféle diétás étel is szerepel. A diétás betegek szabadon válogathat­nak például a csirke becsinált vagy a tükörtojásos paraj fő­zelék között, ehetnek karfiolt vajban, vagy főzelékszeletet. Rövidesen bevezetik a diétás fagylaltot is. Ezt olyan anyag­ból készítik, amely a cukorbe­tegeknek nem ártalmas. dégkarmesterek és szólisták közreműködésével. A Liszt kó­rus két klasszikus oratórium felújítása és a Hősi ének elő­készítése közben megtanulta az Öröm-óda kórustételeit is. A zenekar kétheti munkával ké­szíti elő á hangversenyt; A IX. szimfóniát Vaszy Vik­tor vezényli, aki a Hősi ének emlékezetes bemutatóján nagy­szerű művészi és emberi kap­csolatot teremtett ének- és ze­nekarral, de a hangverseny kö­zönségével is. Az évadzáró hangversenyt a Nemzeti Szín­házban tartják. Szombaton megjelenik Pécs útmutató könyve A sok-sok szépirodalmi, tu­dományos, művészeti, ifjúsági könyv között, a pécsi könyvna­pi sátrakban új mű jelenik meg: Pécs útmutató könyve. Ezzel nemcsak a városunkba érkező idegenek, hanem a pé­csiek régi vágya is teljesül, mert Pécs városáról az elmúlt tizenkét év alatt ismertető mű nem jelent meg. A könyv szer­kesztője Kolta János, munka­társai pedig Szabó Pál Zoltán, Öombay János, Ruzsás Lajos, Vörös Márton, Kolta Ferenc, Somogyi Géza, Somos Jenő és Harcos Ottó voltak. A 176 ol­dal terjedelmű könyvet Pécs város tanácsának népművelési osztálya és az Idegenforgalmi Hivatal adja ki. A könyvet Pécs földrajzi helyzetének ismertetése vezeti be. Ez a rész bemutatja, hogy a Mecsek miként hatott a vá­ros kialakulására. Ezután a vá­ros története következik, majd a gazdasági és szellemi életét tárgyalja. A könyv gerince a műemlékek és nevezetesebb építmények felsorolása. Né­hány mecseki séta és két na­gyobb túra leírása, valamint kis pécsi címtár egészíti ki a könyv tartalmát. A gazdagon illusztrált könyvet haszonnal forgatják majd a pécsiek és az jó szolgálatot tesz a városunk­ba egyre nagyobb számban érkező Idegeneknek is. A könyv ára fűzve 12 forint lesz. Belga vegyszerrel az egyszikű gyomok ellen Vasárnapi számunkban már hírt adtunk arról, hogy ered­ményes kísérletek értek nem­régiben hazánkban is véget olyan vegyszerekkel, amelyek a Dikonirttal ellentétben az egyszikű gyomnövényeket irt­ják ki és nem támadják meg a kétszikű kultúrákat. Külföldön ezek a kísérletek már jobban előrehaladtak és így ma Mol- ványhid-pusztán, a Dunántúli Rosttermeltető Vállalat 40 hol­das lentábláján Belgiumból ér­kezett egyszikű gyomirtó szert próbálnak ki. A FLAVIL-t, amely nyúlós, pasztaszerű anyag, a szederkényi növény- védelmi állomás szórja ki háti permetezők segítségével. Erdős Magyarország — 600 százalékos erdősítési tervteljesítés — Ismeri ön a fabrikettet? — Az Útfenn­tartó erdei konkurenciája: a szovjet gép — „Itt az erdő gazdasági rádióállomás.” Repülőn átvágva a Mecsek fölött, zöld szőnyegként hul­lámzik alattunk az erdő és csak a mértani egyenességű vágások vékony fonalai men­tén tekinthetünk be egy-egy pillanatra felülről az erdő életébe. Baranya földjéből nőtt ki hazánk egyik legnagyobb erdőkincse és a Mecseki Erdő­gazdaság területén folyik az egész országban a legserényebb munka, hogy a zöld szőnyeget, a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas földek mind na­gyobb területeire terjesszék ki. A csobokapusztai állami gaz­daság kárászpusztai üzemegy­ségének állandóan vízkáros földjein nemrégiben fejeződött be egy háromszáz holdas töl­gyes ültetése, melyet ősszel újabb százholdak követnek so­ron. A tavalyi rendkívül nagy makktermést kihasználva, idén a Mecseki Erdőgazdaság erdészeteiben annyit használ­tak fel csemetekertekben, amit tervük hat esztendőre irány­zott elő. Amikor az egész világ szűkölködik fában — rendkívül sokat tesz ez és a baranyai erdőmunkások 600 százalékos tervteljesítése jelentős hozzá­járulás volt ahhoz, hogy a földkerekség nyolcvanegyné- hány országát megelőzve, ha­zánk a Szovjetunió után má­sodik lett az elmúlt évben új erdők telepítésében. A zöld lombtakaró alatt meg húzódó erdészetekben úgy ta­karékoskodnak a fával, mint az arannyal. A zöld aranynak még a hulladékára is felhasz­nálási módot eszel ki a lelemé­nyes szakember. Gyapay elv- társ, erdőgazdasági főmérnök­nek rengeteg gondot okozott a rozsé, az ágfa kiszállítása. A rendkívül könnyű mellékter­méket lehetetlen az irdatlan meredélyekről gazdaságosan a felhasználás helyére vinni. Az Élet és Tudomány egyik cikke vezette rá a megoldásra. A fél­száraz rozsét kint az erdészet­ben kalapácsos karálóval meg- őrlik és fűrészporral, ragasztó- anyaggal keverve, fabrikettet sajtolnak belőle, amely már gazdaságosan és könnyen szál­lítható. Ez a világon egyedül­álló kezdeményezés még csak kísérleti stádiumban van — de üzemi megvalósulását nap, mint nap sürgeti az ország fa­szegény helyzete. A fa minél célszerűbb fel­használósára való törekvés azt hozta magával, hogy kapva- kapva az angol megrendelésen az eredetileg tűzifának szánt egy méter, egyméter húsz cen­tis gyertyán és bükk rön’.."k- ből 200 000 seprűnyelet készí­tenek. A megrendelés javaré­szét leszállították és így a tűzre szánt fa többezer font sterling értékű devizát hoz az ország háztartásának. Ez a de­viza itt készül, Pécsett, az Erdőgazdaság Majléth utcai kocsigyárában. Az erdőgazdasági munkákat egyre jobban gépesíti megyénk tizenhatodik gépállomása, amelyet a Mecseki Erdőgazda­ság tart üzemben. Szinte nap- mint nap érkeznek a legkülön­bözőbb felszerelések. Az el­múlt héten egyenesen a Szov­jetunióból kaptak egy „potom” százhetven mázsás, bulldozer rendszerű útcsináló gépet, amely úgy felnyesi és 'ehen- gerli a legelvadultabb erdei csapásokat is, hogy nyomában bátran elmehetnek a legké­nyesebb teherautók is. Svájc­ból egy olyan LASSO-CABEL mintájú drótkötélpályát kap­tak, amelynek nem kell állan­dó jellegű tartókat építeni. Ez az erdei drótkötélpálya a lábon maradt magas fákra szerelhető — és tetszés szerint tovább vi­hető, ha már a legnagyobb meredélyről is leszállította a tonnányi rönköket. A Német Demokratikus Köztársaságból most várják azt a mérnök kül­döttséget, amely megtanítja a mi erdei munkásainkat az erdőgazdaságok legújabb szer­zeményére: a csörlős vagonfel- rakó gép használatára is. 1960- ra 400 gépegység dolgozik majd a Mecseki Erdőgazdaság területén és egységes irányí­tásukra már a közeljövőben megkezdi működését a tizen­hatodik gépállomás rádióállo­mása* ”

Next

/
Thumbnails
Contents