Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-05 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A BARANYA MEGYEI pa'btbizottsa'g és a megyei TA N At 5 LAPJA 1 XIII. ÉVFOLYAM, 132. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 JÜNIUS 6 A nagy erőpróba előtt Közvetlenül a nagy erőpróba, a gabonabegyűjtés előtt nyugtalanító ellentmondás körvonalai rajzolódnak ki mind határozottabban a nép ellátásának e fontos területén. Bár a megye egésze teljesíti ugyan területi beadási terveit, mégis hétről-hétre több hátralékost tarthatunk nyilván. Egyre világosabban látható, hogy a megyei tervteljesítést csak néhány járásunk gazdáinak fokozott felelősségérzete, tervtúlteljesítése tartja fenn s a járásokban, falvakban az ő árnyékukban sokasodnak azok, akiknek gyülemlő mulasztásai — ha nem akadályozzuk meg — előbb-utóbb felborítják a megye tervteljesítésének látszólagos egyensúlyát. Különösen a sellyei járásban észlelhetjük, hogy míg Gyöngyfa, Királyegyháza és Gilvánfa egy sertéssel sem maradt adós, addig közvetlen szomszédaik, mintha más világban élnének, szinte számát sem tudják adni már hátralékaiknak. Talán homlokegyenest ellenkezők lennének itt a gazdálkodók körülményei? Vagy valami eddig ki nem derített sajátosság béklyózza le a begyűjtési szervek tevékenységét, akik alig pár helyen szereznek érvényt a töryénynek? Sem egyik, sem másik. Vannak ugyan komoly termelési problémák is, de begyűjtési szerveink határozatlanságának olyan politikai természetű okai vannak, melyekkel érdemes hosszabban foglalkozni. Pár héttel ezelőtt ugyanezen a helyen már beszámoltunk arról, hogy a XX. kongresszus után számosán a begyűjtés rendszerének eltörlése hitében . ringatták magukat. Ha ez a nyilvánvaló sületlenség azóta a legtöbb józan gondolkodású ember előtt el is veszítette kezdeti valószínűségét, annál szélesebb körben divik^ — egyes tanácsok s begyűjtési megbízottak között a XX. kongresszus elveinek másfajta elferdítése. Igen sok helyen azt tartják, hogy Hruscsov elvtárs beszámolója óta még a notórius hátralékosokkal szemben sem használhatjuk fel a törvényben előírt adminisztratív intézkedéseket, és ha a fel- pótlékolás „még hagyján is , de transzferálásra semmiesetre sem kerülhet sor. Mondanunk sem kell, hogy a XX. kongresszus egész hatalmas anyagában keresve sem talalhatui egyetlen olyan mondatot, amely a kötelességmulasztók alá adna lovat. Miféle állam lennénk, ha nem járnánk el tórvénveink megsértőivel szemben? S milyen állami tisztviselő az, aki J^jébe még „elméleti” alapot tákol össze határozatlansága patas- tolására? Nem, mi sem vagyunk hívei az adminisztratív eszközöknek és csak azokat tanácsokat, begyűjtési hivatalokat tekintjük igazán jól működőnek, mint a szászvári, ahol még sohasem Peruit elszámoltatásra a sor. De ahol a nvi Iván valóan rossz feívilágo sító tevékenység nem volt képes megakadályozni a törvényszegést, a hátralékgj 1 tést, ott rombol és helyrehozhatatlan károkat okoz a törvényes eszközök felhasználásának elmulasztása. jan emlékezünk a jobboldali elhajlás hónapjaira — nem kérünk belőle. Sajnos, ez példa ts arra mutat rá, hogy a községekben az élet napi eseményeitől elszakítottan folyik a XX. kongresszus anyagának tanulmányozása s nem hozzák kapcsolatba olyan fontos intézménnyel, mint a begyűjtés. Gödreszentmártonban egyszerre 12-en voltak hátralékosok a hízottsertéssel. Miután a felszólítás sem vezetett eredményre, tíz százalékkal felpótlékolták kötelezettségüket. Eredmény? Mindnyájan beszerezték a hízót, mintegy bizonyítva, hogy szükség van az adminisztratív eszközöknek nem nyakló nélkül, hanem a törvény szellemében történő alkalmazására. Ennek tisztázása annál is inkább sürgető volt, mert három héten belül a kombájnárpával kezdetét veszi a gabonabegyűjtés jelentőségében és nagyságában mindent felülmúló és minden erőt igénybevevő hatalmas munkája. De rá fordíthatjuk-e minden figyelmünket, amikor félkézzel az elmaradt hátralékokat kell összeszednünk? Nyilván, akkor már nem lesz rá sem erőnk, sem módunk és csak azon kapjuk magunkat cséplés után, hogy megint helyrehozhatatlan hátralékban tengődik a megye. A nagy erőpróba, a gabonabegyűjtés azzal kezdődik, hogy június harminca- dikáig begyűjtsük az időarányosan — első félévre — esedékes állati termékeket, az egész esztendei tojást, mert annak idénye júniussal gyakorlatilag lejár — és tiszta kézzel, mással nem terhelve kezdhessünk neki az augusztus végéig eltartó munkának. Feltétlenül gyorsítanunk kell a begyűjtés ütemét! Sajnos, ez' eddig csak a legjobbak értették meg, mert tények tanúsítják, hogy míg június első négy napjában a sellyei, siklósi járásokban egyetlen sertést sem gyűjtöttek be, addig a versenyben első pécsváradi járásban tizenhármat hajtottak a begyűjtőhelyre. Megyei kötelesség és országos érdek, hogy ezt az ütemet átvegyék és fokozzák a többi járásban is. A begyűjtési megbízottak, a tanácsok begyűjtési állandó bizottságai saját nyári munkáikat könnyítik meg, ha a tavalyi esztendő rengeteg tapasztalatából okulva már eleve úgy készülnek fel a gabonabegyűjtésre, hogy éppen olyan esős nyárra számítanak, mint a tavalyi volt. Ha már előre kijelölik és kitisztíttatják a szükségraktárakat, számbave- szik a szárító helyeket és ponyvákat, akkor nem következhet be a múlt esztendeihez hasonló rendkívül sok zökkenő. Ez ugyanúgy hozzátartozik a jó előkészülethez, mint az a magától értetődő dolog, hogy valamennyi nyilvántartásnak rendben kell lennie a gabonabegyűjtés kezdetére, nehogy félreértések származzanak belőle. És ami túlnő az iroda keretein: előkészítésre vár a szabad gabona felvásárlás igen komoly feladata, különösen a termelőszövetkezetekben, ahol a múlt évben az árugabonának csak 40—50 százaléka került — helytelenül — állami felvásárlás alá. A begyűjtési hálózat Immár több esztendős gyakorlattal, tapasztalattal, megerősödve és 6zép eredmények birtokában indul neki a nagy erőpróbának. Érjük el, hogy az első félévi begyűjtési tervek teljesítéséért versenyző hét és félezer baranyai gazda mellé a cséplés kezdetére újabb hét és félezrek csatlakozzanak, s a megye hétről-hétre, hátralékok nélkül teljesíthesse begyűjtési kötelezettségeit: Javul a bányák levegőellátása A pécsi bányák többévtizedes problémája a munkahelyek sűrített levegővel való ellátása. Különösen az utóbbi években volt sok panasza fejtésekben a sürített levegő nyomásának gyengeségére. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél még 1953-ban kidolgoztak egy úgynevezett fejlesztési tervet, amelynek végrehajtását 1954-ben kezdték meg. A terv egyik tétele: mindhárom üzem — Szabolcs, Pécsbánya és Vasas — sürített levegő-ellátásának megjavítása. A terv e részének végrehajtásához új kompresz- szoroik üzembeállítására volt szükség. Az első komvresz- szort nemrégiben szerelték be András-aknán. A napokban a komrpesszor próbajáratása is megtörtént, végleges üzem- beállítására is hamarosan sor kerül. Az új kompresszor üzemeltetésének óriási jelentősége van. Körülbelül 0,7 atmoszférával növeli a nyomást, ami azt jelenti, hogy a jelenleginél 20 százalékkal lesz jobb Pécsbányán a sürített levegő ellátás. Pécsbányán a második 3 000 köbméter teljesítményű kompresszort szerelik, amelynek üzembeállítása újabb 0,4—0,5 atmoszféra nyomásemelkedést jelent. A második kompresszor előreláthatólag augusztus közepén lép üzembe. A fejlesztési terv szerint 1957-ben ismét két kompresszorral gazdagodik Pécsbánya. Hosszúhetény már nagyobb gépegységeket kap. öt darab 6 000 köbméteres kompresz- szort szerelnek fel az új akna ellátására. Szabolcson, György-aknán még ennél is nagyobb teljesítményű — 25 ezer köbméteres kompresz. szort helyeznek üzembe. Háromezres kompresszort kap Rücker-akna, ezenkívül három 6 000 köbméteres egységet szerelnek fel az új Istvánok nai légaknában. A György- aknai és a légaknai kompresszorok 1958-ban kezdik meg működésüket. Az új kompresszorok üzembehelyezésével végeredményben a jelenleginek háromszorosára kívánják felemelni a jelenlegi sürített levegő termelést. Több mint nyolcezer látogatója volt az Országos Képzőművészeti Kiállításnak Maradandó élménnyel gazdagodtak azok a műbarátok, akik négy héttel ezelőtt resztvettek az I. Pécs-Baranya Megyei Országos Képzőművészeti Kiállítás megnyitóján. A négy hét hamar elrepült s ma már, a befejezés után közvetlenül, megvonhatjuk a kiállítás sikerének mérlegét. Ebben első helyen áll a dolgozók érdeklődését kifejező látogatottság, a 8 500 ember, aki megnézte. Elmondhatjuk, hogy a kiállítás elérte elsőrendű célját, magasrendű, művészi alkotásokkal gyönyörködtette és nevelte a dolgozókat, akik megjelentek az üzemekből és hivatalokból éppúgy, mint a pécsi iskolák diákjai. Nagy volt az ország különböző helyeiről Pécsett tartózkodó látogatók száma is. A tanácsiskolából, ahol a községi vb. elnökök és titkárok fejlesztik tovább tudásukat, mintegy százan viszik a kiállítás hírét és élményeit a baranyai falvakba. Nagyon jelentős, hogy az ifjúságnak módja nyílt megismerkedni a mai magyar festészet jelentős alkotásaival, növelni képzőművészeti műveltségét, igényét és tudását. Több, mint 2 000 katalógus kelt el s került a könyvespolcokra. Alig maradt eladatlan kép, sőt talán kissé kevés is volt az eladható mű. Mintegy 45 marad közülük megyénkben és Pécsett a kiállítás után, több a pécsi múzeumban. És itt maradt emléknek soksok kedves mozzanat, egyebek között Csók István látogatása. Soha nem lehet elfeledni egyik legszebb magyar képét, a „Thámár” vázlatot, vagy Rud- nay Gyula „Vihar”-át, Szőnyi István „Három parasztasz- szony”-át, Bernáth Aurél „Tél” c. képét, Domanovszky Endre „Csendélet”-ét és a többi remekművek sorát. Pécs képző- művészeti történetébe feljegyzi a krónikás, új lapon, az elmúlt négy hetet. dr. Rácz István Június 18-án: Beethoven IX. szimfóniája Pécsett Az utóbbi évek koncertjeinek sorát az idei évadzáró hangversennyel akarják megkoronázni zenei együtteseink Pécsi zenekarral és énekkarra' először szólaltatják meg Beethoven IX. szimfóniáját. Ezzel a hangversennyel tovább épül a pécsi zenei hagyományterv. amely minden zenei évadot ezzel a csodálatos alkotással akar zárni s ha már zenekar és énekkar tudja, úgy nem lesz többé akadálya a hangversenyévad folyamán való — minden bizonnyal egyre tökéletesedő — előadásoknak, újabb venNagymennyiségű cseresznyét szállítanak Pécsre Paksról, Öcsárdtól és Diós- viszló környékéről eddig mintegy 10—14 mázsa cseresznyét küldtek Pécsre. Baksa és Ócsárd községben kedden körülbelül 30—40 mázsa cseresznyét szedtek, amit Pécsre szállítanak. — A harkányi termelőszövetkezet, amely az elmúlt héten már karfiolt és salátauborkát szállított Pécsre, e héten zöldpaprikát, nyolc-tíz nap múlva pedig már saját termésű paradicsomot küld a MÉK- nek, amely azt a zöldség-gyümölcs boltokban hozza forgalomba. Autóbiiszkiilffn járat a Balatonra Az IBUSZ idén nyáron hétvégi kedvezményes autóbusz- áratokat indít Pécsről a Balatonra. Megfelelő számú jelentkező esetén június 18-án, szombaton másfélnapos, június 17- én. vasárrap pedig egésznapos hétvégi kedvezményes autóbusz különjáratot indít Bala- tonboglárre és Siófokra, Diétás fagylalt A Nád'-r étterem messzemenően gondoskodik a cukorbeteg vendégek ellátásáról is. Ma mfr minden étlapján kétféle diétás étel is szerepel. A diétás betegek szabadon válogathatnak például a csirke becsinált vagy a tükörtojásos paraj főzelék között, ehetnek karfiolt vajban, vagy főzelékszeletet. Rövidesen bevezetik a diétás fagylaltot is. Ezt olyan anyagból készítik, amely a cukorbetegeknek nem ártalmas. dégkarmesterek és szólisták közreműködésével. A Liszt kórus két klasszikus oratórium felújítása és a Hősi ének előkészítése közben megtanulta az Öröm-óda kórustételeit is. A zenekar kétheti munkával készíti elő á hangversenyt; A IX. szimfóniát Vaszy Viktor vezényli, aki a Hősi ének emlékezetes bemutatóján nagyszerű művészi és emberi kapcsolatot teremtett ének- és zenekarral, de a hangverseny közönségével is. Az évadzáró hangversenyt a Nemzeti Színházban tartják. Szombaton megjelenik Pécs útmutató könyve A sok-sok szépirodalmi, tudományos, művészeti, ifjúsági könyv között, a pécsi könyvnapi sátrakban új mű jelenik meg: Pécs útmutató könyve. Ezzel nemcsak a városunkba érkező idegenek, hanem a pécsiek régi vágya is teljesül, mert Pécs városáról az elmúlt tizenkét év alatt ismertető mű nem jelent meg. A könyv szerkesztője Kolta János, munkatársai pedig Szabó Pál Zoltán, Öombay János, Ruzsás Lajos, Vörös Márton, Kolta Ferenc, Somogyi Géza, Somos Jenő és Harcos Ottó voltak. A 176 oldal terjedelmű könyvet Pécs város tanácsának népművelési osztálya és az Idegenforgalmi Hivatal adja ki. A könyvet Pécs földrajzi helyzetének ismertetése vezeti be. Ez a rész bemutatja, hogy a Mecsek miként hatott a város kialakulására. Ezután a város története következik, majd a gazdasági és szellemi életét tárgyalja. A könyv gerince a műemlékek és nevezetesebb építmények felsorolása. Néhány mecseki séta és két nagyobb túra leírása, valamint kis pécsi címtár egészíti ki a könyv tartalmát. A gazdagon illusztrált könyvet haszonnal forgatják majd a pécsiek és az jó szolgálatot tesz a városunkba egyre nagyobb számban érkező Idegeneknek is. A könyv ára fűzve 12 forint lesz. Belga vegyszerrel az egyszikű gyomok ellen Vasárnapi számunkban már hírt adtunk arról, hogy eredményes kísérletek értek nemrégiben hazánkban is véget olyan vegyszerekkel, amelyek a Dikonirttal ellentétben az egyszikű gyomnövényeket irtják ki és nem támadják meg a kétszikű kultúrákat. Külföldön ezek a kísérletek már jobban előrehaladtak és így ma Mol- ványhid-pusztán, a Dunántúli Rosttermeltető Vállalat 40 holdas lentábláján Belgiumból érkezett egyszikű gyomirtó szert próbálnak ki. A FLAVIL-t, amely nyúlós, pasztaszerű anyag, a szederkényi növény- védelmi állomás szórja ki háti permetezők segítségével. Erdős Magyarország — 600 százalékos erdősítési tervteljesítés — Ismeri ön a fabrikettet? — Az Útfenntartó erdei konkurenciája: a szovjet gép — „Itt az erdő gazdasági rádióállomás.” Repülőn átvágva a Mecsek fölött, zöld szőnyegként hullámzik alattunk az erdő és csak a mértani egyenességű vágások vékony fonalai mentén tekinthetünk be egy-egy pillanatra felülről az erdő életébe. Baranya földjéből nőtt ki hazánk egyik legnagyobb erdőkincse és a Mecseki Erdőgazdaság területén folyik az egész országban a legserényebb munka, hogy a zöld szőnyeget, a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas földek mind nagyobb területeire terjesszék ki. A csobokapusztai állami gazdaság kárászpusztai üzemegységének állandóan vízkáros földjein nemrégiben fejeződött be egy háromszáz holdas tölgyes ültetése, melyet ősszel újabb százholdak követnek soron. A tavalyi rendkívül nagy makktermést kihasználva, idén a Mecseki Erdőgazdaság erdészeteiben annyit használtak fel csemetekertekben, amit tervük hat esztendőre irányzott elő. Amikor az egész világ szűkölködik fában — rendkívül sokat tesz ez és a baranyai erdőmunkások 600 százalékos tervteljesítése jelentős hozzájárulás volt ahhoz, hogy a földkerekség nyolcvanegyné- hány országát megelőzve, hazánk a Szovjetunió után második lett az elmúlt évben új erdők telepítésében. A zöld lombtakaró alatt meg húzódó erdészetekben úgy takarékoskodnak a fával, mint az arannyal. A zöld aranynak még a hulladékára is felhasználási módot eszel ki a leleményes szakember. Gyapay elv- társ, erdőgazdasági főmérnöknek rengeteg gondot okozott a rozsé, az ágfa kiszállítása. A rendkívül könnyű mellékterméket lehetetlen az irdatlan meredélyekről gazdaságosan a felhasználás helyére vinni. Az Élet és Tudomány egyik cikke vezette rá a megoldásra. A félszáraz rozsét kint az erdészetben kalapácsos karálóval meg- őrlik és fűrészporral, ragasztó- anyaggal keverve, fabrikettet sajtolnak belőle, amely már gazdaságosan és könnyen szállítható. Ez a világon egyedülálló kezdeményezés még csak kísérleti stádiumban van — de üzemi megvalósulását nap, mint nap sürgeti az ország faszegény helyzete. A fa minél célszerűbb felhasználósára való törekvés azt hozta magával, hogy kapva- kapva az angol megrendelésen az eredetileg tűzifának szánt egy méter, egyméter húsz centis gyertyán és bükk rön’.."k- ből 200 000 seprűnyelet készítenek. A megrendelés javarészét leszállították és így a tűzre szánt fa többezer font sterling értékű devizát hoz az ország háztartásának. Ez a deviza itt készül, Pécsett, az Erdőgazdaság Majléth utcai kocsigyárában. Az erdőgazdasági munkákat egyre jobban gépesíti megyénk tizenhatodik gépállomása, amelyet a Mecseki Erdőgazdaság tart üzemben. Szinte nap- mint nap érkeznek a legkülönbözőbb felszerelések. Az elmúlt héten egyenesen a Szovjetunióból kaptak egy „potom” százhetven mázsás, bulldozer rendszerű útcsináló gépet, amely úgy felnyesi és 'ehen- gerli a legelvadultabb erdei csapásokat is, hogy nyomában bátran elmehetnek a legkényesebb teherautók is. Svájcból egy olyan LASSO-CABEL mintájú drótkötélpályát kaptak, amelynek nem kell állandó jellegű tartókat építeni. Ez az erdei drótkötélpálya a lábon maradt magas fákra szerelhető — és tetszés szerint tovább vihető, ha már a legnagyobb meredélyről is leszállította a tonnányi rönköket. A Német Demokratikus Köztársaságból most várják azt a mérnök küldöttséget, amely megtanítja a mi erdei munkásainkat az erdőgazdaságok legújabb szerzeményére: a csörlős vagonfel- rakó gép használatára is. 1960- ra 400 gépegység dolgozik majd a Mecseki Erdőgazdaság területén és egységes irányításukra már a közeljövőben megkezdi működését a tizenhatodik gépállomás rádióállomása* ”
